Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-25 / 122. szám

25 Szerda, 1966. május 18. Á mindennapi feladatok pontos teljesítése as eredményes munka útja A szegedi ipar cprilisban fovább növelte eredményét Az 1960-as évi terv meg- első negyedévben valameny- dennapi feladataink végre­valóeítása kemény munkát nyien teljesítették esedékes hajtását, mert ez megbosz­kíván üzemeink vezetőitől, dolgozóitól. Amikor az éves tervet készítettük, még a múlt év végén, jobban fel­mértük a lehetőségeket, mint korábban, ezért a célkitűzé­sek túlteljesítése nehezebb feladat országosan, mint ta­valy, vagy azelőtt volt. Nagyobb fegyelmet, több gondosságot, magasabb szervezettséget kívánnak mindennapi feladataink műszakiaktól, fizikai mun­kásoktól egyaránt. Az első tervüket. szulja magát Az elmaradás Áprilisban azonban négy nem egyszerűen olyan hiba, üzem, a Fémfeldolgozó és amit ha jobban rákapcsol­Finommechanikai Vállalat, nak, később pótolni lehet, a nyomda, a gázmű, s a Ugyanis Szegedi Víz- és Csatorna- a népgazdaság nagy fő­mű maradt el a 100 száza- gaskerék rendszerében lék mögött. ezen üzemek termeléski­A két utóbbi még a 90 szá- esése problémát okozhat, zalékot sem érte el. Mert ami itt kiesik, az A néhány elmaradó üzem hiányzik másutt is mint teljesítményétől eltérően nyersanyag, vagy mint el­elégedettek lehetünk a sze- adásra kész áru. Ezért de­gedi üzemek eredményeivel, kádról dekádra, hónapról Bővül a választék primőrárukból A sereghajtók munkája hónapra pontosan és időben negyedévi tervteljesítés és a azonban figyelmeztető jel: mindig részletében teljesíte­második negyedév első hó- nem vehetjük félvállról min- nünk kell a tervet, napja munkájának eredmé­nyeiről szóló statisztikai hi­vatali jelentés azt mutatja: Szegeden a vezetők és mun­kások közös munkaprogram­ja az idei terv és eredmé­nyesen küzdenek megvaló­sításáért. Az első hetekben még ko­moly éveleji visszaesésről számoltunk be, de végülis az első negyedévet . szép ered­ménnyél zártuk. Túlteljesí­tettük az esedékes tervet, sőt áprilisban városunk ál­lami ipara tovább növelte eredményeit. Az állami ipar összesen 108,5 százalékkal teljesí­tette tervét a 102,9 száza­lékos Csongrád megyei átlaggal szemben. Szépen alakultak az egy munkásra jutó vállalati tel­jes termelés számadatai is. A minisztériumi iparban 109,4, a hejyiiparban 108,4 százalék. Mindezt 99,1 száza­lékos munkáslétszámmal és 99,3 százalékos béralap-fel­használással érték el. Az első- négyhavi vállalati teljes termelés 18,5 száza­lékkal nagyobb, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban volt. Az egy munkásra jutó tel­jes termelés 113 százalék­kal több. Jelenleg közel 6 százalékkal több munkást foglalkoztat­nak Szeged üzemeiben, mint tavaly ilyenkor. A szegedi, vagy Szegeden lévó megyei vállalatok közül az első negyedévben egye­dül a Téglagyári Egyesülés nem teljesítette tervéi Há­rom hónap alatt 86,3 száza­lékos teljesítményt ért el. Áprilisban sem jutott sok­kal többre. Eredménye: 88,2 százalék. Sajno6, más üze­mek is csatlakoztak a se­reghajtó téglagyáriakhoz. Visszaesett a Szegedi Ken­derfonógyár, s bizonyos mértékig a jutagyár Is. Az előbbi 6,5, az utóbbi 2,1 százalékkal maradt el. A helyiipari üzemek az II tudás és műveltség új birtokosai K ategórikusan és fele­lősséggel ki lehet ma már jelenteni: a szo­cializmus útján a szellemi és kulturális javak megszerzé­sében is sokat tett és tesz a magyar munkásosztály. Ti­zenöt év előtti mivoltával össze sem lehet hasonlítani. Kevés, nagyon kevés volt akkor azoknak a száma, akik tudatosan művelték önma­gukat. Csak a mozgalomhoz legközelebb állók tették azt, persze sok áldozattal, le­mondással, sokszor hosszú éjszakákat is átolvasva, mert kellett a könyv, tovább kel­lett adni másoknak is, hogy a láncszem, az egymás művelt­ségének, tudásának gyarapí­tásáért vállalt felelősség ne­hogy megtörjön, megszakad­jon valahol. Már jelentős mennyiségű gyümölcs- és zöldségféleséget exportáltak Szegedről az földre Szegeden tanácskoztak 16 város néptrontbizottságainak vezetői Szegeden a Hazafias Nép- zájáruljon mind a termelő­front Vörösmarty utcai 6zék- szövetkezetek további meg­házában öt megye — Csöng- szilárdításához, mind pedig Minden nap újabb gyü- árut az NDK-ba. Ugyanak- városba szállítanak. Jól jö­mölcs- és zöldségféleség je- kor 10—12 tehergépkocsi vedelmez ez a primőr áru az lenik meg a piacon vagy az szfllí£?ttah a kar3'abét Caeh' újszegedi Haladás, és a sző­szlovákiaba; Prágába, Kar- regi Arany Kalasz Termelő­üzletekben. Két-három het- lovy-Vary-ba, Brnoba, Bra- szövetkezetnek, hiszen a tel ezelőtt még a retek is tislavába. MEZÖÉK még május 10-én újdonság volt ma már Az elmúlt hét elején még 20 forintot adott a szerződé­tömegével, olcsón kapható. pÍciny csokrokban árultók.f 5es "borkf kilója,l*- Jé,en; ' ... sapadt-piros uj cseresznyét, leg 10—11 forintért veszik Hiaba, addig -érdekes* az most már nem kis csomók- át. Megkönnyíti a felvásár­áru, amíg primőr. Amihály- kai, hanem akár félkilóval lást és a szállítást az a kö­teleki szövetkezeti gazdák is kedveskednek a szülők rülmény, ha a szövetkezetek jól jártak a korai retekkel: gyermekeiknek Néhány nap jóminőségű, nagyobb meny­...... . . ... alatt 14 forintrol 10 forint- nyiségu arut tudnak biztosi­haztaji gazdasagaikból a ra csökkent a májusi korai tani. A kereskedelmi kap MEZOEK egymillió kétszáz- cseresznye ára. Természete- csolatokban, különösen az ezer csomó retket szállított sen ez még nagyon korai exportmegrendeléseknél elő­elmúlt hetekben kül- áru' amely az újszegedi szö- fordul, hogy sürgősen szál­vetkezeti gazdák háztáji lítani kell, és az egyéni ter­kertjeiben és Szatymazon melók kis mennyiségű, kü­_ terem. A múlt pénteken je- lönbözőféle áruinak felvá­t'portainak lent meg a piacon és azüz- sárlása nehézkes és ezért a szövetkezetek letekben a földieper, kez- előfordulhat, hogy lekésnek detben elég -borsos-, 35 fo- a megrendelés időben való Amelegágyi salátákat első- rintos áron. A MEZOEK a teljesítéséről. Most a szö­sorban a szegedi Haladás, a szerződéses szamóca felvá- vetkezetek gyarapodásával Felszabadulás és a Táncsics . kezdeti felvásárlás­és Szatymazon. nal is javulás mutatkozik e , téren. Kedden például 5 má­Erik a földieper is ^ korai újburgonyát vet­Vasárnap már 10 mázsa tek át a kiszombori termelő­földiepret vett át és szinte szövetkezettől, mindjárt szál­szegedi járásból a szöregi, a S^S^L'V'T f"? í ^ deszki, a kübekházi szövet- móca elsó exportálására ls kapott 5 mazsat- Ugyan­kezeti gazdák terméséből pénteken reggel kerül sor: ennyit mindennap juttatnak eddig összesen 1 millió 180 repülővel Budapesten át 25 Szegedre, egyre olcsóbban: ezer fej salátát küldtek mázsa epret küldenek Svéd- jelenleg 8—10 forintért ki­Csehszlovákiába, az NDK-ba országba és délután már az lónként. és egy szállítmányt Nyugat- oslói üzletekben vásárolhat- A legfrissebb korai ter­Németországba. Két hét ják meg a szegedi szamó- més a zöldborsó. A MEZOEK alatt hétszázezer csomó ka- cát. A hét végén kezdik meg Pusztaszeren vásárolt fel ralábét exportáltak Berlin- a nagyobb szemű jaboulay kedden 10 mázsát, ennek be: naponta három-négy re- cseresznye felvásárlását és egy részét a fővárosba, má­pülógép vitte a közkedvelt rövidesen már nem leszpri- sik részét Szegedre szállítot­mör a cseresznye, a nagy ták. Most 13 forint kilója, termésből bőségesen lehet de néhány nap múlva már majd befőttet is készíteni. lényegesen olcsóbb lesz. Egyre bővül a választék A friss áru a primőr árukból, a gyü­jól jövedelmez mölcs- és zöldségféleségek Újdonság a melegágyi színes sokasága kínálja ma­uborka, amelyet főleg a fő- gát az élelmiszerüzletekben. N Termelőszövetkezet juttatta a MEZOÉK-en keresztül exportra. A szabadföldi primőr sa­látának is nagy a keletje. A rád, Pe6t, Szolnok, Bács­Kiskun és Békés — 16 vá­rosa népfrontbizottságainak vezetői, aktivistái most tar­tották kétnapos tájértekezle­tüket. A tanácskozást Nagy István, a szegedi népfront­a tanácsi feladatok végre­hajtásához. A tájértekezlet résztvevői a szegediektől ismertetést kaptak arról is, hogyan segíti elő a bizottság titkára nyitotta népfront a társadalmi mun­meg, majd utána Koltay Ist- kát, milyen eredményeket ván. a népfront Országos Ta- hoz a -Szép és virágos Sze­nácsának küldötte ismertet- gedért*-mozgalom. te azckat a tapasztalatokat, A tanácskozás második amelyek a mezőgazdaság szo- napján a résztvevők a vá­cialista átalakításával, az rosfejlesztési feladatok kér­új termelőszövetkezetek déseivel foglalkoztak. Tóth megszilárdításával kapcsola- Janos- a népfront Országos tosak a népfrontmunkában. Hangoztatta, hogy a népfrontbizottságok a maguk eszközeivel tovább­ra is jelentós segítséget adhatnak a termelőszövet­kezeteknek. Ezután Koltay István a helyi tanácsok és a helyi Tanácsának küldötte elő­adást tartott ezzel kap­csolatban. A résztvevők sok jó ta­pasztalatot ismerhettek meg, amelyeket további munkájukban hasznosít­hatnak. A 16 város népfrontbizottsá­népfrontbizottságok együtt- gának vezetői kifejezésre működésének kérdéseiről juttatták azt is, hogy a beszélt. népfront ezután is haszno­A hozzászólók elmondot- san működhet közre a ták, minden lehetőség adva soron következő feladatok ahhoz, hogy a népfront hoz- elvégzésé Den. Kettős névadóünnepség Kedves, meghitt hangulatú kettős névadóünnevség színhelye volt a napokban a Szegedi Kertészeti Vállalat müvelődési terme. A névadóünnepség alkalmából Bödő Ist­ván, az l. kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára köszöntötte a szülőket. Törő Jánost és feleségét, és Kis­bodri Pétert és nejét, valamint gyermekeiket, ifi. Török Jánost és Kisbodri Gábort. Az anyakönyvbe Szabados Fe­renc I. kerületi anyakönyvvezető vezette be a auermekek, valamint a névadó szülők nevét. Az ünnepség alkalmából a vállalat dolgozói kedves ajándékkal szereztek örömet. Gyermekágyat, ezüst evőeszközt, kis asztalt ajándékoztak a két csöppségnek. , Akkor így volt, mert missziós elhivatottság ösz­tönözte a munkásosztály legjobbjait, hogy a nép körében mindjobban fel­keltsék a tudás iránti szomjúságot. Kettős célja volt ennek akkor is és az ma is: a tudás, a kulturálódás folytoncw megszerzésével egyben hatással lenni az al­kotó művészekre, tudósokra, hogy tevékenységükkel a leghaladóbb osztályt szolgál­ják, amely képes a vállára venni, a szívére vonni az egész világ sorsát, — múlt­ját, jelenét, jövőjét. S hogy ez az elhivatottság mennyi­re reális alapokon nyugszik, azt minden szónál beszéde­sebben bizonyítja a szocia­lizmus világraszóló ténye, s ebben a valóságban a mi magyar valóságunk is, az új ország, az űj arcú nép, amely együtt született vérben-vi­harban a napfényes 1945-jel. épünk kultúrája ma már egyre határozot­tabb vonásokat ölt, s lassan azt is elmondhatjuk róla, hogy kinőtte a gyer­mekcipőket. Annál is in­kább így van ez, mert nem­csak a mi tizenöt esztendős szocialista múltunkkal mér­jük ezt, hanem a Szovjet­unió hovatovább félévszáza­dos létével is. Kultúrájának hatása ugyanis segített és segít felnevelni és nagykorú­vá teomi izmosodó kulturális életünket, amely most már a munkásosztály sajátja is, és egyre inkább az lesz. Be­széljenek a tények. A mai élet korbeli derék­hadát képviselőknek is szok­ták nevezni a 30—35 évese­ket. A legidősebb nemzedék rájuk épít leginkább és leg­hamarabb, ők a legfrissebb soron-következők, a felsza­baduláskor 17—18 évesek, akiktől a nyomor és a há­ború annak idején elvitte a gondtalan ifjúságot, s akik mégis leghamarabb megér­tették, hogy mit kell tenni­ük, hol a helyük a munká­ban és a tanulásban. Nem mindenki érettségizett per­sze közülük, vagy ment egyetemre, de az azóta és különböző formában meg­szerzett tudásuk, műveltsé­gük az érettségivel is felér. E zek közé tartozik Sztankovics József, a szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat fia­tal művezetője is. Kifutóból, szabósegédböl, hídmunkásból lett azzá ami, s persze an­nak a tudásanyagnak a meg­szerzésével, amely — a ru­haműszaki iskola, a tartalé­kos tiszti tanfolyam, majd a művezetői ismeretek elsa­játítása — képessé tette ar­ra, hogy emberek vezetője legyen. A szakmai ismere­tekkel való boldogulás azon­ban nem fest teljes képet egy emberről. Az is fontos, hogy a kultúra közkincséből mennyit és mit fogad be, hogy kellőképpen szószólója is lehessen. Sztankovics la­kásában a rádió és a külön­böző napilapok, folyóiratok már természetesek, minden­napiak. Könyvespolcán a sűrű forgatás nyomait is leolvas­ni Jókai Fekete gyémántok­járói, Móricz: Légy jó mind­halálig-járól, Berkesi: Októ­beri vihar-járói. Arnold Zweig, Thomas Mann és Madách nevével csakúgy ta­lálkozni a könyvespolcon, mint a klasszikus politikai művekkel. A színházban a Laborfalvy bérletben Sztan­kovicséké a földszint nyol­cadik sor 3-, 4- és 5-ös szék. Mindez tény és természe­tes -jelenség*. Mi az hát ak­kor mégis, ami még ennél is természetesebb? Az, ahogy mindezekről beszél is a nyűg­díjas péksegéd fia, a Szőrme­és Bőrruhakészftő Vállalat fiatal művezetője. S a csa­ládban nem ő az egyetlen, aki -kiugrott*. Természetes, hogy ugyanígy él és gondol­kodik két bátyja is. Az egyik a MÁVAG hídosztá­lyának csoportvezetője, s kint volt Egyiptomban a he­luáni hídépítésnél is, a má­sik a darugyár művezetője. A munkásosztály iskolanél­küli érettségizőit példázzák ők mindannyian, a mai élet korbeli derékhadát képvise­lik, pedig csak -például* szolgáltak most írásunkban, a sok-sok tízezer hozzájuk hasonló munkás sorából. S a mai húsz éveseket ki képviselje? Csak úgy találomra Hor­váth Károlynét, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóját kértük fel erre a -tisztség­re*. A csalad -legkisebb­tagja ő — mint ahogy mond­ja. Három nővére közül csak neki volt alkalma középis­kolát végezni, mert , négy gyerekre kevés volt annak idején a szerszámlakatos apa keresete. Horváthnéra, a csa­lád legkisebb tagjára ráillik, hogy ó már a szocializmus neveltje, ahhoz a nemzedék­hez tartozik, amely csak könyvekből és mások elbe­széléseiből tud a 15 év előtti keserűséges életről, amely a munkásosztályé volt. S ilyen­formán alakult ki összeha­sonlítási alapja is a múltról és a jelenről. S ez az alap mégis lehet reális, sőt az is, hiszen csak ő lehetett érett­ségizett tagja a családjának. Csakhogy az érettségi ténye nem minden, ha a tudás megmarad a középiskola szintjén, ha nem követi több, a még tartalmasabb tudás és ismeret folytonos gyarapítása, amely nem szűn­het meg az iskola elvégzése után, mint ahogy nem szűnt meg Horváth Károlyné ese­tében sem. M int KISZ agit. prop. titkárnak, éppen elég a teendője ahhoz, hogy ki ne hagyjon az éle­téből egy percet sem, amely a KISZ kulturális életéhez és másféle tevékenységéhez kapcsolódik. Emellett meg­szerezte a József Attila ol­vasómozgalom aranyfokoza­tát, s szemináriumokon a VII. magyar pártkongresz­szus anyagát tanulmányoz­za. Az üzem klubjában nem­régiben Verdi életéről tar­tott előadást, lemezekről il­lusztrálva és magyarázva a nagy zeneköltő munkásságát. S mindezt egy fiatal mun­kásasszony tette, aki -csak* textiltechnikumot végzett, de volt már városi és megyei tomászbajnok is. S mindez természetes, és az is, hogy az egyetem biológiai és föld­rajz tanszakát levelező tago­zaton végző férjének jegyze­teibe, tankönyveibe rendsze­resen -belenéz*, mert egy KISZ agit. prop. titkárnak sok mindent kell tudnia. Es csak azért, mert választott tisztsége ezt megköveteli? Nem. Egyszerűen azért, mert a munkásosztály fiai nem tudnak már meglenni az örökös önművelés, a szóra­koztató és hasznos, de leg­többször céltudatos tanulás nélkül. A két -példa*. Sztanko­vics József és Horváth Ká­rolyné élete természetes és meggyőző, pedig egymástól távol eső nemzedékek, de mégis egyazon akaratűak, cselekvésűek a szocializmus építésében, amelynek nagyon sok ilyen fiatalra, s általában örökké fiatal lelkű nemze­dékre van és lesz szüksége. LődI Ferenc Jelentkezés az esti iskolákra Országszerte megkezdődött az általános és középiskolák esti, illetve levelező tagoza­tainak előkészítése. Az álta­lános iskolák, az általános gimnáziumok, valamint a közgazdasági technikumok esti és levelező tagozataira felvételüket kérők június 30. ig. illetve augusztus 25 és szeptember 5 között jelent­kezhetnek. A mezőgazdasági dolgozók általános iskolai tagozatára jelentkezők au­gusztus 25 és október 1 kö­zött kérhetik felvételüket Az általános iskolai tago­zatra a 15. életévüket betöl­töttek jelentkezhetnek, ipari technikumokba a 18. élet­évüket betöltött dolgozók ve­hetők fel. A felvételhez az iskolai végzettség igazolásán kívül megfelelő szakmai gyakorlat ís szükséges. Azok, akik az iskolák, középiskolák nappa­li tagozatán tanulmányaikat megszakították, kimaradá­suktól számított két év el­telte után folytathatják csak a tanulást a dolgozók isko­láiban.

Next

/
Thumbnails
Contents