Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

5 Kedd, >960. május 24. SZENTIVÁNÉJI ÁLOM A Szegedi Nemzeti Színház bemuiaiója Villiam Shakespeare-ről joggal irta kortársa, Ben Jonson: -Nemcsak a mi ko­runknak él, hanem örökké!" Vígjátékai között előkelő he­lyet foglal el a Szentivánéji álom. A szerelem diadal­maskodó szépsége, a költői képzelet teremtette csodás tündérvilág, átszőve a mes­teremberek bővérű humorral és nem kis iróniával ábrázolt színjátszásával a reneszánsz ember magávalragadó élet­szeretetét bizonyítja. A szegedi előadásról már elöljáróban meg kell monda­ni, hogy érdekes, gondos és nagy munkával készült dara­bot láthattunk. Hogy még­sem beszélhetünk egyértel­mű sikerről, hogy több meg­oldással vitázni kell, ez sem­miesetre sem jelenti az új­keresés tagadását. Legna­gyobb vitát Sándor Lajos díszlete válthatja ki. A ren­dezői elképzelést követve álomvilágot, álomjátékot akart megvalósítani látvá­nyos, Szegeden még nem ta­pasztalt foszforeszkáló dísz­letekkel, illetve jelmezekkel. Ez a törekvés helyes mind­addig, amig az álomvilág díszlete áll a színpadon. Bár ezt is mértéktartóbban kel­lene megoldani: igen előny­telen és eszmeileg is kifo­gásolható a balettkar egyré­szének csontvázszerű öltözé­ke. A reális életnél azonban indokolatlan ez a díszlet­megoldás, amin feltétlenül változtatni kell. Komor István rendező a darab fővonalát: a szerel­mespárok sorsát tisztán, nagy műgonddal valósította meg. Dicséretére szolgál, hogy a mesteremberek sok túlzásra lehetőséget adó jeleneteiben mértéktartó volt. Rendezé­sében modernségre töreke­dett, ezt azonban inkább csak a diszletmegoldások je­lentették, pedig a modernség nem a külsőségekben rejlik. Kissé összekeveredtek a már kitaposott utak és a moder­nebb megoldások, ami töb­bek között közrejátszott ab­ban, hogy az együttes nem tudott maradandó, nagy él­ményt nyújtó előadást pro­dukálni. Bebizonyosodott, hogy erő­sen híjával vagyunk Szege­den az igazi Shakespeare szí­nészeknek. Ebből következik, hogy kimagaslóan nagy szí­nészi alakításról nem beszél­hetünk. A szerelmespárok jól ösz­szehangolt játéka sikeresnek mondható. Mind a négyük érdeme, hogy a szerelem mindenhatósága tisztán érvé­nyesül. Kovács János és Kaló Flórián is szép, őszin­te alakítást nyújtott, külö­nösen a humorosabb részek­nél. Földi Teri is helyt­állt, bár ő volt négyöjük kö­zül a leghalványabb. S i­m o n Erika kedves humor­érzékkel játszotta Helénát és ami a legdicsérendőbb, egyéniséget teremtett a szín­padon. Dómján Edit Puck szerepében hullámzó teljesít­ményt nyújtott. Néhány de­rűs szituációja, temperamen­tumos elevensége mellett azonban kapkodó szöveg­mondása nagyban rontott a nagy gonddal készült alakí­tásán. Kormos Lajos csu­pán szövegmondásra szorít­kozott, Obercmjából hiány­zott az erő, amivel az alap­vető konfliktusoktól fosztot­ta meg az előadást. Az ő hibája is, hogy Miklós! Klára sem tudott teljesen felnőni szerepéhez. A zu­bollyal való jelenete tet­szett. A mesteremberek ízes humorral, jó érzékkel, mér­téktartással komédiáztak. Kátay Endre Zuboly a szép színészi munka. Stílusban ta­lán a legtalálóbb alakítás. Néha azonban egy kis gör­csösség érződött játékán, ami bizonyára a nagyon­akarás következménye. Ka­tona András találó játéká­val sok derűs percet szer­zett. Mentes József és P a­g onyi Nándor is a »helyén volt", mindketten méltán arattak megérdemelt sikert. Károlyi Istvánnak és 7. á­d or i Istvánnak többet kel­lett volna nyújtania. Lo n­tay Margit és V ár ady Szabolcs reprezentatív volt. a többiek: Rajna Mária. Marosi Károly és G é m e­s i Imre kisebb szerepeikben jól helytálltak. Kaló Flórián, Földi Teri, Kovács János és Simon Eri­ka a Szentivánéji álom-ban. A zenekar és élén Szo- mindkettő jellegtelen, kije­lat sy István higgadt, jó jezéstelen. teljesítményt nyújtott. A Szólnunk kell még a mú­tánckar munkájával és A r- sz?k munkájáról is: a nyílt , . ... . színen torteno atdíszítések ki­kos Judit koreográfiájánál tűnően sikerültek. elégedetlenek vagyunk: Híves László Ujabb tanácstag-beszámolókra kerül sor A következő napokban több helyen lesz tanácstag­beszámoló. Ma, kedden este 7 órakor a hattyastelepi iskolában Bite Vince, Kiss Istvánné, Keszég László, szerdán este 6 órákor a Kolozsvári téri általános iskolában Kovács János, Bors István, Kasza Pálné, csütörtökön fél 6 órakor o Ti­sza Malom művelődési termében Mihályi József, Király József és Ördög Mátyás, ugyancsak csütörtökön este 6 órakor a Szabadság téri óvodában Ábrahám Laiosné. Szé­csi Imre, Fülepi István tanácstagok találkoznak a válasz­tókkal. Pénteken este 6 órakor a Kolozsvári téri általános iskolában Czifra Pál, Ördög István, Krekuska Istvánné. Ugyancsak pénteken délután 5 órakör az Élelmiszeripari Technikumban Tombácz Imre, Hámori Ede. Zsódos Sán­dor tanácstag ismerteti munkáját. Ezen a naoon délután 5 órakor a Gyufagyár művelődési termében Vincze Zoi­tán, Kovács Antal, Makra Mihály, este 6 órakor a Siket­néma Intézetben Révész László, Szilágyi Sándor és Nagy­majtényi László, pénteken 6 órakor a Talajjavító Válla­latnál Szekeres István, Vincze Antal, Lehotai Pál. 6 óra­kor a móravárosi iskolában Zöldi Imréné. dr. Vidics Bé­la, május 30-án, hétfőn este 6 órakor a móravárosi álta­lános iskolában Zöldi Imréné és Ördögh Pétemé. június 1-én, szerdán délután 6 órakor a Madách utcai általános iskolában Nagy István és Korek Józsefné tanácstagok tartanak beszámolót. Nyolcvan szegedi ifjúsági vezetőt avattak fel vasárnap Hangulatos hajókirándu­lás keretében keresték fel a szegedi kiszista ifjúsági ve­zetők — akik az úttörőcsa­patok, illetve őrsök vezeté­sével foglalkoznak — a mártélyi Holt-Tiszaág mel­lett elterülő hagyományos táborhelyet, hogy letegyék a funkciójukkal kapcsolatos próbákat. Százhatvannégy fiatal hajózott fel a Tiszán, a városi úttörőzenekar han­gulatos műsora kíséretében. A mártélyi folyóparti er­dőben egész napos foglal­kozás után — melynek mű­sorában főzés, táborozási is­meretek és egyéb hasznos teendők szerepeltek — Ma­xi Mihály, a városi úttörő­elnökség titkára ünnepélye­sen KISZ ifjúsági vezető­nek avatott nyolcvan ifjú­kommunistát. Miért nem teljesíti tervét az építőipar? | Visszaesett a gépesítés színvonala Akármerre indul az ember Szegeden, mindenfelé épít­kezésekkel találkozik. Egyik helyen az utat bontják, má­sutt a járdát aszfaltozzák, sűrű állványzat takarja az üzlet portálját a sarkon, az utca végén pedig házat épí­tenek. Mindezideig három, de rövidesen öt toronydaru dolgozik a városban és mégis — nem teljesíti tervét az építőipar. A Csongrád me­gyei Építőipari Vállalat az első évnegyedben mintegy 25,9 százalékkal maradt cl termelési tervétől Külső hajolt, belsA hibák Érdemes közelebbről is szemügyre venni a lemara­dás adatait Ezek szerint a 74,1 százalékos tervteljesítés mögött 92,6 százalékos ter­melékenység, valamint 79,5 százalékos létszám található. Jellemző, hogy idén — 1959 negyedik negyedévéhez ké­pest — 22,5 százalékkal csökkent az átlaglétszám, míg egy évvel ezelőtt — a két hasonló időszakot egybe­vetve — mindössze 2,5 száza­lékos volt a létszámcsökke­nés. A termelékenység mér­téke nagyjából megfelelt y a tavalyinak, tehát ez sem ne­vezhető jónak. Hol lehet a hiba oka? Nem­csak mi tettük fel ezt a kér­dést, elsősorban a vállalat műszaki és gazdasági veze­tőit foglalkoztatja már hóna­pok óta, hogy miként lehetne változtatni á jelenlegi hely­zeten. Az első negyedév nem sikerült, ez érthető. A ke­mény tél miatt mintegy hat hét kiesett a termelésből, és ezt nem lehetett pótolni. Az állagvédelmi, a fagymentesí­tő és hóeltakarító munkák nem jelentenek produktív termelést. Az is csak veszte­séget okozhatott, hogy a me­teorológia jóslatára támasz­kodva behívták az embere­ket a munkahelyekre, s a jó idő beköszöntése mégis el­maradt. A hosszú téli szünet felborította a szabadságolá­sok rendjét is. Az év elején fogtak hozzá a már elkészült épületek belső garanciális munkáinak elvégzéséhez, mint például a C-tömb lakásaiban a szúrág­ta padló kicseréléséhez. Az­után pótolták a minőségi hiányokat a tavalyi év végén átadott építkezéseken. Feles­leges hangsúlyozni, hogy ezek a munkák sem hozhat­tak a vállalat 6zámára ter­melékenységi emelkedést. Nagy terv, kis géppark Ha az idei tél enyhe lett volna, és sem garanciális, sem a gyenge minőségi mun­ka miatt fellépő javítások nem hátráltatják a terme­lést, vajon akkor teljesiti tervét az építőipar? Valószí­nűleg akkor sem. Először is: az éves tervnek csak körülbelül 40 százalékát dokumentálták a negyedéves atlagban; másodszor pedig — és ez a nagyobb hiba — a közép- és kisgépesítés nívója az 1957-es szintre esett visza. A vállalat éves terve viszont mintegy 50 mil­lióval megnövekedett, és 1960-ra 240 millió forint értékű építkezés elvég­zését írja elő. Még most is legalább húsz beton-, tizenöt habarcskeverővel, húsz ha­barcsszivattyúval és tíz brunddaruval dolgozik keve­sebb az építkezéseken, mint amennyire feltétlenül szük­ség lenne. A tényekhez az is hozzátartozik, hogy utóbb négy vibrátof, három rövid szállítószalag, egy gyorsfel­vonó érkezett, válamint gé­pesítették a kavicsrakodást, az új 300 literes kotrógéppel. De a felsorolásból is látható, hogy éppen azok a gépek maradtak el ismét, amelyek a legjobban hiányoznak. A vállalat gépparkjánál az erős igénybevétel miatt nem tudják elvégezni a megelőző karbantartást, a termelőszö­vetkezeti építkezések pedig gépesítés szempontjából tel­jesen ellátatlanok. Segítsen az iparág! Az év hátralévő részében természetesen nem mutatko­zik majd akkora tervlemara­dás, mint az első negyedév­ben, és talán a gépellátás is fejlődik majd valamelyest. Gyökeres változás azonban egyáltalán nem várható. A vállalat gazdasági és műsza­ki vezetői úgyszólván tehe­tetlenek a fellépő nehézsé­gekkel szemben, hiszen újabban még némi anyag­hiány is fellépett A tanács­házán és a Felszabadulás Termelőszövetkezet primőr­telepén megszűnt a csőszere­lés, mivel nem tudják előte­remteni a szükséges vízveze­téki, és a központi fűtést szolgáló csöveket Nehéz volna megmondani, hogy miként lábolhat ki a felsorolt bajokból a Csong­rád megyei Építőipari Vál­lalat. A tények feltárása csak közvetett úton szolgál­hatja a megoldást. A kiveze­tő utat a vállalat, de még inkább az iparág vezetőinek kell megtalálni, mégpedig minél hamarabb. Azok a mi­niszteriális szervek, melyek­re az építőipar gépellátása tartozik, akikre a közép- és kisgépek szétosztásának fe­lelőssége hárul, gondoljanak arra, hogy abból a pénzből, amely a Csongrád megyei építők első negyedéves terv­lemaradása miatt felhaszná­latlanul maradt, — kereken száz lakást lehetett volna felépíteni. Fehér Kálmán Ítélet a ssalámigyári bűnügyben A megyei bíróság hosszas tárgyalás után tegnap mon­dott ítéletet Pintér László, a szalámigyár volt igazga­tója és társai bűnügyében. Pintér Lászlóval szemben felhozott vádak nagy ré­sze nem igazolódott be, csupán a társadalmi tulaj­don hűtlen kezeléséért is­mételten elkövetett, vala­mint egyrendbeli magánok­irathamisítás bűntettében mondták ki bűnösnek. A bíróság azt találta igazolta nak, hogy Pintér László, volt igazgató a felettes szer­veinek határozott tilalma ellenére a beosztottjai ré­szére a gyár ingóságaiból közel 100 ezer forint értékű használati táravat kölcsön­zött ki. A híróság ezért 3 hónapi felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélte és ki­mondta Pintér Iászló elő­zetes rehshih'táiáosit is Ázel­'ene emelt többi iád silói a bíróság felmentette. Ifjú Csanádi Józsefet a termelési osztály volt veze­tőjét üzletszerűen elköve­tett árdrágító üzérkedés mi­att, valamint társadalmi tu­lajdon sérelmére hűtlen ke­zeléssel ismételten elköve­tett bűntettben mondotta ki bűnösnek a bíróság és ezért egy év és két hónaD börtönbüntetésre ítélte. Ifj. Csanádi esetében bebizo­nyosodott, hogy saját és családja hús- és zsiradék­szükségletén felül több eset­ben 50—150 kilogramm húst és mellékterméket vásárolt fel és azt feldolgozva to­vábbadta. Sándor István, a szalámi­gyár hentesáru osztályának volt vezetője, 6600 íorintot sikkasztott el. A bíróság társadalmi tulajdon sé­relmére sikkasztással is­nételten elkövetett bűn­tettben mondotta ki bű­nösnek és ezért hathóna­pi börtönbüntetésre ítélte. A megyei bíróság a vád­lottakat kötelezte az álta­luk okozott kár, valamint a felmerült összes költségek megtérítésére. A megyei bíróság Beck Dezsőt, volt beruházási elő­adót az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányá­ban felmentette. Id. Csaná­di József sertésvágót a til­tott ajándékozás vádja alól bizonyítékok hiányában ugyancsak felmentette. Az iratokat és a lefoglalt 108 ezer forintot a II. kerületi tanács igazgatási osztályá­hoz tette át a bíróság, hogy idősebb Csanádit szabály­sértés címén ott vonják fe­lelősségre, egyéb, jelenték­telenebb súlyú cselekmé­nyelért. A főügyész Pintér László, Ifj. és id. Csanádi József, valamint Beck Dezső bűn­tettében hozott ítéletért fellebbezési óvást jelentett be. A megvei bíróság az ügyet a Legfelsőbb Bíróság­hoz terjeszti fel. Különösen sokan álltak meg a vasárnap megnyílt postás újiínkiállitás és híradás­technikai bemutató egyik színes, érdekes, képünkön felható tablója, és berendezé­sei előtt. A tabló nagyszerűen érzékeltette a magyar rádió- és televizióhálőeat fejlő­dését Jól takarékoskodtak a fürdővállalat dolgozói Pontos és figyelmes mun­| kát végez a Szegedi Fürdők­és Hőforrás Vállalat vala­mennyi dolgozója. A leg­• utóbbi termelési tanócskozá­[ son megbeszélték ' az első negyedévben elért eredmé­nyeket, melyek közül külö­nösen a víz- és villanytaka­rékosság tekintetében értek el kiemelkedő sikert. A vál­lalat igazgatója a második ötéves terv feladatait ismer­tette beszámolójában. A felszólalók a vita sprán kifogásolták a gyenge mun­karuhaellátást, és kérték, hogy hozzák nyilvánosságra -azok nevét, akik akár a gőzfürdőben, akár pedig az adminisztrációban megér­demlik jó munkájukért a dicséretet. 1 Győri Istvánné Földalatti folyók ós tavak Közép-Örményországban 2 ezer méter magasságban a tengerszint felett a hidro­geolcgusok óriási földalatti vízkészletekre bukkantak a i Szevan-tó környékén. A köztársaság fővárosi, Jereván alatt sebes földalat­ti folyó fut. A geológusok megállapították, hogy a köz­társaság területe alatt . sok folyó van. Ugy vélik, hogy az óriási víztartalékok fel­színre hozásával lehetővé vá­lik a nagy kiterjedésű, víz­szegény területek öntözése. Tünfe'é«ek Tokióban az amerikai követéég előtt Hétfőn Tokióban az ame­rikai követség épületé előtt nagv számú tüntető erélye­sen tiltakozott az ellen, hogy Eisenhower Japánba látogat A nagygyűlés résztvevői követeléseiket át akarták nyújtani az Egyesült Álla­mok tokiói nagykövetségé­nek. az azonban nem fogad­ta a küldöttséget.

Next

/
Thumbnails
Contents