Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

Vásárnap, 1969. május 2?. 12 felTSOm A Pálfilelep is létezik s|fll- Helyezzék vissza a levélgyűjtő szekrényt ijjlli Szökőkutat az Anna'forráshoz -ijjj; A J\ádor utcai tűzfalak Szüntessék nteg a ságváritelepi bűzös árkot =|fllSzennycsalorna a klinika, előtt ijjjj! l\e engédjék a baromf it az utcára Levelünk elején szeret- mekklinika előtt. Kérjük az nácsnak 3 csirkék nyunénk egyszer s nriEwienkorra illetékeseket, intézkedjenek godfait kajrtfgálífttk az trtbejeienteni,, hogy PáLtitalep az árok kitisztításáról, g a igenis van Szegeden. Még csatorna külső nyílását meg' a lekor is. ha a város 1958- felelően fedjék be. ban megjelent utcajegyzék®. Bajusz Lajos cán, s nyomukban — mondani sem keli — milyen, kellemes Illat, terjeng.. Pedig, mi szeretnénk fásítani, virágusítant az utcát, de azt híszsziik, a világoknak néma használ a csirkék még oly kedves kapirgálása sem. térképe megfeledkezett rólunk. És meg akkor is, ha * a .postások nagy része és a a mi utcánk, ó, de szép taxisoforok nem tudjak, hogy cgak csiiikS ne csúfitavagyunk és a leveleket, va- nák e] Mert bar 4zeretjü« ez, de mégis arra lamint a hozzánk jovö ven- ráJ1(ott csirkét de nem kérluk az ílíetekesekei, óegeket a Pálíi utcába kala- tartjuk helyesnek'futkároza- moT1dják kl egyszer & minuzolják. Azt is eláruljuk, suk»t az utcán. Ügy tudom, denkorrn, hogy Szegeden hogy hol vagvunk A Sza- reűdelet is van hogy senl mé? a Pásztor utcában sem b^dkai utnal, a kozvagohid- , két jószágot az 6ZaLd csirkét tartani nak a villamosmegálló ulcéra'nem ^bad kienged- SZatWd L8ÍPl<et tarta"L mellett. Kérjük az illetékeseket, hogy ezek után vegyenek tudomást, rólunk és szűnjön meg az örökös galiba a Pálfi utca és a Páifitelep összekeverésével. Pálfitclep 6. szám alatti lakók * Körülbelül három éve a Bepseí utca és a Gyík utca sarkán lévő házra levélszekrényt szereltetett a posta. Mondanám sem kell, hogy sok lakos öröihére. Így nem kellett körülbelül egy kilométert gyalogolnunk a legközelebbi, a Debreceni utca és a Sziliért sugárút sarkán lévő postaszekrényhez. A levélhordónak azonban úgylátszik nehezére esett ez a munkatöbblet, mert állítólag az ő javaslatára nemrégiben leszerelték a szekrényt. Mi viszont, a már fent említett okoknál fogva nagyon kérjük a postát, a legsürgősebben helyeztesse vissza a levélszekrényt, mert nagyon hiányzik. Kerekes János • örömmel látjuk, hogy Városunk' "napról napra fejlődik, szépül. Éppen azért nagyőri bántja a szemünket, ha valami rcintjá az utca. a Város képét. Ezért szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy az Annakútj borkóstolónál, ahol valamikor szökőkút díszítette az épületet és szépítette az utcát, most lomtár és tüzelőanyagraktár van. Talán szebb vobia most is. ha ismét szökőkút és nem nyitott lomtár díszítené az utcát. Csányi Ferenc * Két javaslatom is lenne. Az egyik az, hogy felhívom a figyelmét az illetékeseknek a Bajza—Nádor és a Somogyi utcák által határolt kis térre. Jó lenne eltüntetni az ott meredező tűzfalak csúnyaságát. A másik javaslatom pedig, hogy nagyon emelné a város szépségét az is, ha — amint több felvidéki városban láttam — a kandeláberekre virágtartókat szerelnének fel. Kiss Pál * örömmel szemléljük mi, szegediek, hogy a Ságváritelep is milyen szépen fejlődik, Azt hiszem öröme telik benne a III. kerületi tanácsnak is. De abban máinem hiszem hogy gyönyörködik, mikor kifelé menet, vagy befelé jövet a vágóhíd és a vasút töltése között elterülő bűzös, bacillust termelő árokhoz érkezik. Helyes lenne, ha ezt a dolgot a 111. kerületi tanács megvizsgálná és ahogy az eddigi javaslatokat gyorson elintéz, te. úgy most is hamarosan intézkedne. Kovács Mihály Az Orvosegyetem Gyermekklinikája előtt a Tiszaparton, sétálókat elriasztja az 11 bűz, ami ott terjeng. A szennycsatorna, nyílásától a víz körülbelül 30 méter hosszast, fedetlen árokban, nagy mennyiségű vegyszerrel kevert piszkot hagyott hátra, amit a legyek elleptek, nem is szólva a fertőző baktériumokról 3 mindez pontosan a gyerni. És mégis, hiába szólunk a tulajdonosoknak, sőt a taPasztoT utca 7. szám alatti lakosok Doktor úr, mit hord a zsebében ?... Mit csinál az orvos, ha fáj a feje, vagy idfsges ? Szokássá vált nálunk a sohasem fáj a feje. Evidens, — UiÜtán fáj a fejem, de kávézáshoz hasonlóan a hogy nem hordok magammal felkészülten várom ezeket az gyógyszerszedés. A legtöbb gyógyszert. És ha Ideges va- ^ A zsebemben kétc-UBber zsebében ott lapul a gyok? Bocsánatot kerek a avoevszer található dobozka, s benne valamiféle környezetemtől. Sőt, meg- iaJla KVog>szer taiumaio. gyógyszer. Ha ez véletlenül kértem munkatársaimat, csa- Fejfájásról Cephalgm et. alkifogy, egész nap rossz ked- ládtagjaimat, hogy figyel- tató. Az utóbbit azért, mert vtí, fejfájása -kibírhatatlan*, nieztessenek. ha az ideges- nem tudok aludni. És ideVajon az. orvosok, akik a ség legkisebb jeleit is látják mif • gyógyszereket felírták, mit rajtam. Általában igyekszem eseten mit csináló J. hordoznak zsebükben? Mi- úgy viselkedni, hogy az em- Ritkán fordul elo, hogy az lyen gyógyszert szednek, ha berek ne érezzék meg a bel- események kihoznak sodtáj a fejük, ha idegesek, mit ső feszültséget, melyet elég lxjnlbbl De ha mégis, cn csinálnak, ha faradtak? gyakran érzek. De ez ugy s^k semmit. Evekre a kérdésekre kér- gondolom, helyes le, mert ez tüKiíaszt nSf £eKdi a feszültség a jó munka elo hanem számolok. Mikorra Uorvostól. Dr. Gottwald feltétele. ág eljutok, már tudom, nut Fáradság eseLászJó beigvógyász-főorvos a — Gyógyszert nem, de „,ondjak . következőket mondta: egy jo Racsot állandóan ^ ^^ megis20tn egy ka. TSocdánatol kévék a, köáni+eáetetntöl!... ne javasolná azt, ,3iadd {ájjflu. — Azok közé a szerencsesek közé tartozom, akiknek „Proligyerekek" a hang versenydobogón • •. a Zeneművészeti Szakiskola munkás- és iiaraszlszárinazású növendékei között A dy Endre 1910-ben munkásfiatalokat látott egy is- bet hegedűt a kezembe Na n mert zongoraművész ablaka alatt álldogálni. Az ab- gyon rosszulesett ez a lak nyitva volt s benn a művész éppen Beethoven-t játszott. nagy csalódás Elmentein Kinn az eső eseti és az esőben ott ácsorgott, álldogált né- aztán Márfíy János he e hány proli és a zenét hallgatta. Néhány perc lopott gyö- dütanárhoz és el panaszolnV° Bezárt kapu választotta el a művészt ettől, az úri szak- uZhlf^Tf ^^ értőknél sokkal lelkesebb közönségtől. Mert a proli gyere- ''-f'" 65 í,eglü!U ke nemhogy zenét vem tanulhatott, de a hangversenyre sem DellClul™ a 1J" engedték be, még akkor sem, ha történetesen meg tudta , ,,cal wtneLSkolaba, megvásárolni a karzatra szóló jegyet. A proli gyereke proli tanultam hegedülni. Aztán kellett, hogy maradjon... magammal hordozok* szedien senki fájdalomcsil- vét. Egyébként delutanjalapítót anélkül, hogy orvosa 1JTlat mindig ezzel kezdem. Lehet, hogy megszokás, de ha elhagynám ebéd után a feketéi, úgy gondolom, hiányozna. i A UU* dt&difi & ' HawdM.'". D r. H ő s Erzsébet nőgyógyász önkritikusan vall. — Az én táskámban egyfajta gyógyszer mindig megtalál ható: és ez a Gracidin. Lehet, hogy ezért sok nő És most hallgassuk meg dr. Berkes Pál főorvost. újra fölvételiztem. Fölvettek és most itt vagyok. Mégis sikerült elérnem, amit akartam. A Szegedi Zeneművészeti apja a fölszabadulás előtt jtt vannak a többiek Szakiskola növendékeinek villanyszerelő volt — most Laczkó Sándor, akit szinma 31 százaléka munkás- a kecskeméti és pacásztszármaz&sú. Az. is- üzemvezető, •kola e tekihletben- -első helyen áll az ország hasonló intézményei között S ez a azém a jöóóben tovább növekszik majd. Bizonyítja kf8ZU,lbkxmoíí, ezt a Tábor utcai zeneiskola több mint 50 százalékos munkás-paraszt aránya. Tanú erre az a munkás, aki operaelőadásokra jár és opéaáriákat. közben. DAV-nál tén nehezen akartak fölvenni s alti most az AkaEih»i<.«»A*i ..„4.1. démiára készül: HegedűműElhelyezésl gondok vé5Z ^^^ s eh. -r Az utolsó erőpróbára hez n*gv«« benne mind a| fele]j tehetség, nund a szorga-' az utolsó szigorlatokra és lom. Pintér Sándor, akinek az államvizsgára. Nem f2 aPl* a Mezőhegyest Alkönnyü így tanulni. Három lan"" Gazdaságban dolgozik, napot Kecskeméten töltök s akl mim a szrfíiskola leg. el a hétből mint tanár, hárfütyörész munka ^V.^u ,tt Szegedef szakiskolaban, mostmár közelgő vizsgaidőszak izgaltehetségesebb harsona-szakos növendéke, szintén az Akadémiára készül. Vagy Nagy János, aki zongoraA -31 százalék* tagjai kö- ma, közepelte A tanuiassal fagott-szakon tanul. S _ a zül legtöbben természetesnek. magától értetődőnek mPbí^ dehát a emk azt, hogy ők most a kicsit Szerencse még eddig nem volt semvizsga dolga is. helyes pedáltechnikával és Van mé baj Nincs a billentés titkaval ismer- jdőnk gvakor,ásra Mi kednek a szakavatott hogy szolfézst tanulnak hogy talán közülük egyik- bér^C tudja"" mit másik zeneszerző vagy elo- ez adóművész lesz majd. zongoratanár nárképzősök a szegediek ki irányitasaval. vételéVel- al,^rietben la. kunk, s akt ismeri az allányok közül: Istvánffy Katalin, Szönye Katalin és Csiszár Klára. Életük célja, értelme irigyel, de én sem vagyok ö mit hordoz zsebében: kivétel: nő vagyok, és fogy- — jkz én véleményein az, ni szerelnék. Ezen kívül az- ne az orvos, hanem a beteg tén semmit sem hordok és szedjen gyógyszert. Pedig nem szedek. Juhász Gyula elég gyakran előfordul, hogy után szabadon mondom: fáj a fejem és. ideges va-Hadd fájjon, hagyom . . gyok. Fejfájásról Pjcm szeDr. Baracs Marcell dek gyógyszert, majd elmúgyermekgyógyász így nyilat- lik. Az idegesség az" más. kozott: Az emberek általában a leg— Nem hordok a zsebem- kisebb fájdalommal * őrben gyógyszert, nem is sze- voshoz fordulnak, s kezelíedek semmit. A délutáni ren- tik a bajt. Talán idegrenddeiéseni előtt azonban min- szerük az, amelyikkel, legkedíg megiszom egy feketét, vesebbet törődnek, pedig ezt Hogy miért? Mert egy or- a kényes műszert i* ugyanvosnak mindig .frissnek és úgy karban kell tartani, vidámnak keü lennie. És mint a fogunkat, a gvomkérem, nem is szabad fej- runkat. Minden embernek isfájás eilon gyógyszert szed- mernie kell önmagát, és ni. Mert ez a fájás valami- tudnia kélf, mi hat ideglyen betegség kísérője, vele- rendszerére nyugtatóként. Én járója. Ezérl ajánlatos az példád! ha már nagyon *ki.-dapbajt kezelni és akkor vagyok-, moziba vagy színházba megyék, s ilyenkor nem számit, mit játszanak. Amint látjuk, orvosaink ritkán, nyúfnak fejfájás, idegesség. fáradság esetén gyógyszerhez. Kövessük pélDr. Ve.tró Janoa, a bájukat, mert ők igazán tuiKözegészség- és Járvány- ják. mi g>óg>ítható Aspyrinügj-i Állomás igazgató-fődr- neL Demalgonnal vágy Karosa a kővetkezőket mon- rillal. dotta: H. Zs. Új kéményseprő — szerencsét hoz? megszűnik- a fejfájás i*. CcfiCialqio, €A dtámahút húg. Csak rajtam múlik koía tanárképzős Valamennyieri elsőe-.-es | jelent tanárképzősök. Valamennyien kitűzték maguk elé vaA Zeneművészeti Szakis- ,ami céIt- s azt el akarják növendéérni — ez ad — Én se után értelmet a keinek valóban megnehezíti """inkájuknak, az életüka főiskola elvégzé- ez a helyzetét. Az iskola rek Tanulnak és nem fejöttem ide. hogy r,em tud számunkra koilé- Ieítlk el bizonyára egy pilhegedütanári diplomát sze- giumi elhelyezést biztosíta- lanatig sem a szüleiket, rezzek — beszél magáról nl sehol. Egyidöben a Tu- akik fiatalságuk idején ki kicsit ezeknek a fiataloknak dományegvetem diákottho- voltak zárva a tudás csar13 naiban adtak néhány helyet nokaiból. szakiskola növendékei Uszka Erzsébet. Majzik is Monoki Lajos. Heti órám van a felsőfokú ta- a nítóképzőben. mint tanár- számára, de aztán ez a Tenak, s a másik 12—13 órát hetőség is megszűnt, itt, a szakiskolában hallga- , . tom, illetve hegedülöm vé- UIHtSB|||íl, gig. mint tanuló. Nem SZ0rg9lftü!l113l l;önnyü így. az bizonyos. De én végigcsinálom, mert Mária, Dombi Erzsébet és G. Horváth Irén zenegimnazisták. Elsősök. Ök itt a legfiatalabbak. Egyikük Makóról jött, a másik Ceglédről. Valamennyien jól akarnak tanulni. KralovszIgy tartja. valamennyi álmoskönyv Csóti György elsőéves tameg akarom csinálni és nárképzős. Hegedű—szolmost csak az én akarato- fézs-szakos. Az ő története ky ^"es is. akinek pedig hogy megérdemli, hogy külön is mehetne valóban sokkal megemlékezzünk róla. .iobban is a tanulás. Aki Kiskőrösön érettségiz- édesapja példájából Is tamúlik, mon, rajtam sikerül-e. Monoki Lajos szülei Kisújszálláson élnek. Az édes* tem 1956-ban — válaszolt a nulhat.na. Az édesapjától, apja tsz-tag. Hét testvére kérdésünkre. — Ott nincs aki, mint. salgótarjáni közül három tanul még: zeneiskola, s én egy zon- munkás, felnőtt fejjel fokettő általános iskolás, egv goristától tanultam heeedül- cott hozzá a tanuláshoz, pedig gimnáziumba jár. A ni. Tgy aztán amikor eljöt- Miskolcon hároméves zenetöbbfek dolgoznak: az egyik tem ide fölvételizni. rövid tanári tanfolyamot végzett Budapesten, a másik otthon úton eltanácsoltak innen, és megszerezte a tanári a tsz-ben a szüleivel együtt, mondván: ne is vegvek töb- diplomát. Monoki Lajos diplomás zenetanár Tesz s ki tudja. w hány . kitűnő hegedűművész kezdi majd az ő keze alatt Jó érzés tudni ezekről a fiatalokról. Figyelemmel fcfsirnl- 0 munkájukat, látni, hogy terebélyesedik a a hegedűvel való ismerke- bennük csírázó ígéret, megvalósulássá. Köztük is vannak dést. Mészáros Klára éves zongora—szolfézs-sza kos tanárképzős. iannT Szegeden, már tanft. ts oHhon. a kecsióbbak és kevésbé jók. Egyik-másiknál baj van még a szorutolsó- (jalom körül. De valamennyien tudják, mtért tanulnak, mlezs-s?.a- ért élnek. Kicsit talán túlságosan tó természetes a számukra. Hat éve hogy belőlük zenetanár lesz, vagy előadóművész, esetleg zekét éve veszerző. Néha mégis kell beszélni arról, milyen nagyot változott keméti zeneiskolában. Éden- ez a mi világunk. P. L. és az álmos- zetes figyelmeztetés nélkül könyvek nyo- egyszerre csak felhőzni kezmán vala- dett a korom a lakásban. A mennyi babo- kéményben buzgón jár le-föl nás ember a seprű, a kéménynyilás peEzek, ha meglátják a ké- dig hasonló buzgalommal onménvtieprőt, rögvest elkez- totta a kormot. Mire észbedik csavargatni kabátjukon kaptunk, mindennek egj- ára gombokat — amíg le nem nyalattal sötétebb lett a sziszakad egy-kettő — hogy el ne a koromtól, ne szalasszák a szerencsét. S Azért moridom ezt el. mert ha a kéményseprő kózelebe a )laz valamennvi lakója ferkozhetnek. nem mulaszt- hasonlóképpen járt. Sehol ják el. hogy megérintsék nem kopogtak söprés előtt, kormos ruhaját — mégha A kéményseprőt aztán nem össze is kenik magukat ko- tudtuk m6r elfogni Nem rommá, — mert a szeren- voK szerencsénk... Pedig cse így meghatványozódhat. sziVeser> megérintettük volMostanáig én is nagy tísz- na a ruháját — mondjuk a teleiben tartottam a kémény- gallérja táján és más égseprőket. Nem azért, mert tájak felöl is. De nem tudbabonás volnék, hanem mert tuk elcsípni — neki volt szenekik köszönhető, hogy nem rencséje. füstöl a tűzhely, hogy egy gyufaszállal be lehet gyújtani. hogy jó huzata van a kisöpört kéménynek. Kiss Jenőnek hívnak és a Moszkva körút. 20/a. szám alart lakom. Egy nagyon rendes kéményseprő járt Szóltunk hát az Ingatlankezelő Vállalatnak. Ott elmondták, hogy a kéményseprőnek nem kötelessége minden lakás ajfelérik tAián kopogtatni. Elég. ha mostanáig. Amikor jött sö- ^ a házfelügyelőnek sopPörtü. bekopogtatott vala- !"es előtt. Az aztán végigmennyi lakó ajtaján, hogy JarJa összes lakót és érazok idejében fölkészülhes- tes,tl a közelgő koromsenek az ilyenkör szállongó v<*aöyro1- A kopogtatás tekorom elleni védekezésre, hát a házfelügyelő és nem a Nem is volt baj soha semmi, kéményseprő kötelessége .. Mondom, mostanáig én is — Értem én kérem — nagy tiszteletben tartottam mondtam —, de art monda kéményseprőket. Azért iák meg mi van akkor, ha mostanáig, mert nemrégiben történetesen nincs otthon a új kéményseprő jött hoz- házfelügyelő a söprés idő, zánk söpörni. Hogy új ké* pontjában? ményseprő. azt abból tud- Erre a kérdésre azotá sem tuk meg, hogy minden elő- válaszoltak. c V