Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

Vasárpap, 1969, május 22. 10 Munkára éhes gépek) raktárakba n9 paj tlákban Nagy, kopasz épületek be- ra éhes gépe lenek. A láda- mondás: aki keres, az talál, falázott, ablakokkal titokza- gyár űjszegedi telepén, a így történt ez. a paprikások tosan néznek farkasszemet már városszerte híres ko- esetében is. Két járási falu 13 év óta az érdeklődőkkel rongbalta évek óta csak pa- malmának udvarán nyitott a szegedi repülőtéren. Né- píron, vagy szóban bír nagy fészer alatt, .eredeti csoma­hány társuk már évekkel teljesítőképességgel, a gya- golásban találtak két hen­ezelőtt otthont nyújtott em- korlatban még nem mutatta gerszékes malomberendezést, bereknek. Az egyik ipari ta- meg oroszlánkörmeit. 1958 Ott várták sorsuk "munkára nulókat, a másik lakókat fo- tavaszán költözött Szegedre, fordulását^. A Malomipari gadott oltalmába. Ezek vi- miután az egyik gyümölcsöt Vállalat könnyű Bzíwel le­szont még ma is mezítelen exportáló vállalat valutáért mondott róluk, most a fel­kérdőjelként merednek az külföldről hozatta. Akkor dolgozó üzemben serényked­;degenekré, a kíváncsiakra, olyan céllal vásárolták, hogy nek, hogy mielőbb munkába Sokan azt kérdezik, mi van házon belül ládaüzemet lé- állítsák őket. Egy ilyen gép bemnük? Mi is ezzel a kér- tesítenek. Ehhez azonban négy-öt kőpáros paprikaőriő­déssej kerestük fel a Szegedi nem járultak hozzá, s a gé- berendezést tud helyettes;­Kenderfonógyárat. Ez az pet Szegedre irányították, teni. üzem béreli ugyanig az épü- Itt a gyár udvarán egy ideig kátránytető alatt, s most, Üi a felelős? miután felépüjt egy csővá­zas üzemépület, cseréptető a feleslegessé váltak alatt várja, hogy teljes len- mellett ilyen munkanélküli dülettel munkába állhasson, gépeink is vannak Szegeden, Az idő telik, mert nincs amelyek ki tudja hányszoro­Az ismeretlennek furcsán egyéb felszerelés, amire san növelhetnék a termelé­hangzik a válasz. A nyers- működéséhez szükség volna, kenységet, s mennyi terme­anvagtárolast természetes- ' . . „ , lési értéket állíthatnánk ve­nek tartja mindenki De mi- Aki keres — talal luk elo — ha működnének. é* Sízik itt a gépeket, ml- _ A Szegedi Kábelgyárban is ^K^klSKo^ fel ev ota kerülgetik a kar- ki hibás k, felelöSi hogy bantartomuhely lakatosai az e2ek a gcpek pariagon he­uzem első két muanyagtom- vernek, lőző gépét. A hozzájuk szük­„._,„.__ m„r séges vezérlőberendezés csak A kendergyári vezetők egy „Málták néhány napja érkezett meg, része szívesen adná, a má­^tf t ? "wS fA de még most is korán, mert sík tartaná továbbra is. Lsfénüfetikb^, a hast munkába állításukra c*ak a De ha adnák is, nincs aki ItaffiS ®^ jövő ^napban, vagy azután vigye. A ládagyáriak is sok f-1itónd«i kerül sor- Azí mondják, ha *ovet megmozdítottak már, t^km nélkül ^ntóba íf- ezek elkezd* a munkát, hogy munkába állítsák az új Van Sk Lt egyik is, másik is havonta gépet. Egyszer itt, másszor lyik kis^ob-nagyotíb' hárommillió forint értékű ott akadt el törekvésük. A letet raktárnak. — Nyersanyagot és gépe­ket tárolunk bennük — mon­dotta Bohata József raktá­ros­ért nem állítják munkába? „Teher, de azért hasznos is" Ezekre már Szegeden Akik embertársaikért* önzetlenül fáradosnak \okan vannak olyan emberek, akik a különféle posztokon a becsületesen végzett munka után még órakon át tevékenykednek közös, jó célokért. Kommunisták és pártonkivüliek gyakran a késő estében térnek haza a sokrétű tár­sadalmi munkából. Ezért természetesen fillér fizetség sem jár. A fizetségnél azon­ban többet ér a közösségért, a haladásért végzett jó munka tiszta öröme. A párt­munkásoknak is jó lenne többet szórakoznlok a családdal, vagy a májusi alkonyatT ban önfeledten sétálgatniok a feleséggel, a gyerekekkel az öreg Tisza pártján. Mégis, együtt a pártonkívüli aktivistákkal gyakran lemondanak erről, hogy jót tehesse­nek többi embertársaiknak. Induljunk el és keressünk fel néhányat közülük, akik a munkaidő utan meg újabb feladatoknak tesznek eleget. Mit csinál Bors István munkás? MAR DÉLI egy órakor le- veket kellene beszerezni, munkáknál össze lehetne jár a munkaideje. A Szegedi miképpen kell megnyerni a fognia, nem pedig mindjárt Fémfeldolgozó Vállalat esi- jó könyvek olvasásának a meghúzni a vészharangot, szolójában dolgozik, s itt a munkatársait. — Régi -kul­műszak csak hét órából áll, túros- vagyok — mondogat- T PEREGNEK a napok Bors különben ártalmas lenne az ja - s nem tudok leszokni Istv?n. e^teben, s mind­egészségre az egész nap szál- erről. egy,lk hoz valami uj koxos­longó finom fémpor. Bárki ,. , segi munkát. Most azt a azt hihetné, hogy Bors elv- P®DI& AKAD egyéb ten- megbízást kapta - mint a társ — a háromgyermekes mval° IS' sokrétu' sokfajta. I"- kerületi tanacs pénzügyi apa - most martit hS A °rak állandó bizottságának a leg­hamarabb ér szeretett csa- san-.elröppennek s a esi- Ja -. hogy masodmagávg ládja körébe szol° munkas ls hazatér, vizsgálja felül egyik kerületi Igen, így lenne, ha nem Sokszor várják itt a kör- szerv elszámolását. Erre is vállalt volna jócskán teen- nyfk^U emberek, öromnwl Jut ,do majd - mint ahogy kábelgyárban fúrnak, farag­terveznek, de ^T ^ lemitóbbi kábelt syart majd. Ez igen, kábelgyárban t^ra szorul Egy legutóbbi mandhatják , g^ nak> építenek. sélejtezes etotü vizsgMat Bútorgyár dolgozói. Há- mindig messze álinak tón 9 millió T^erer 'tóriní r°m üyen SéP több értéket attól, hogy kábelt készítse­ban.2- lll Atom áUit e10 negyedévenként, nek. Szóval mindenki esi­küe 4116,5v"a^nwK * ts. Z&ZSpE&Z * SMRUU& valamennyi teher a vallaiat gozo Vallalat vezetői mar ezeken a gépeken. Senki nyakán? régóta keresnek újabb hen- sem kérdezi, hogy miért — Tehernek teher, de gerszékes malomberendezést, küldték Szegedre, hiszen itt síiért hasznos is — világosi- mert az elsők jól beváltak, kérték, sőt követelték. A te­tottak fel. A budapesti malomfelszere- lettes szervektől sem hal­— Milyen hasznot hajthat lést gyártó üzem azonban lani, hogy úgy jó, ahogy egy raktárban heverő gép? nem ígérte, hogy egyhamar van. Furcsa érdekesség. Ha „Wnfrésx. lá£&1-,tud gépeket a PaP- mindenki akarja, akkor mi­^ i ? nkafeldolgozo részére is. Sőt ért állnak pajták,' raktárak tatolo azt is mondták, hogy majd mélyén tétlenül hónapokig, ' — Például, ha elpusztul egy vidéki üzem készít ilyen évekig ezek a munkára éhes egy munkában lévő testvéré- masinákat, s onnan besze- őépek? nek valamilyen alkatrésze: rezhetik. Azt tartja a szólás­eaekből emelik ki a jót, s jaVítják ki az elromlottat. S máris folyhat a termelés. — Mennyiben hasznos ez a" gépnek, a népgazdaság­nak? Nem inkább csak arra jé, hogy lassan, de biztosan ócskavassá, kiselejtezésre ál­kalmassá váljanak? A többi között arra is jók ezek — válaszolták —, hogy a gyár megtarthatta a raktárhelyiségeket. Már több ízben ki akarták lakoltatni innén. De mivel nem tudták hova tenni a sok ezer forint érieket, hát maradtak. Senki sem vállalkozott olyan uta­éítáp kiadására, hogy rakják ki a szabad ég alá a gépe­ket. "így hát továbbra is nyers­anyag- és gépraktár néhány repülőtéri épület. A félreál­lított gépek ott terpeszked­nék a legértékesebb raktár­területen ítt a plafonig tömhetnék a bálákat, az emeleten viszont csak 200 kilót tehetnek egy négyzet­méternyi területre, s az ahyag mozgatása is nehéz­kes, hiszen csörlővel kell felhúzni, vagy leereszteni. Szaporodnak a géptemetök lakói Más szegedi üzemekben is találhatók használatom kívüli gépek. Ezek közül azonnal műhkába helyezhető lenne 3 millió forint értokú, ki­sebb javításra szorulna 2 rpiilió 500 ezer, b nagyjaví­tásra másfélmillió forint ér­tékű gép. A modernizálás­sal, új gépek vásárlásával évről évre tovább szaporod­nak a géptemetök lakói. Ép­pen úgy, mint az utóbbi idő­ben az immobil-készletek. A növekedés legnagyobb mér­iékű volt a Szegedi Textil­műveknél, utána következik a Konzervgyár 227 ezer, s a Paprikafeldolgozó vállalat 104 ezer forintos emelkedés­sel • A nyugdijat öreg gépek, amelyekre Szegeden már ál­lítólag nincs szükség, csak e§y részét képezik a munká­Nagy Pál Elkészült a járás tíz kézségének története Befejezéshez közeledik a egyébként az idők folyam­Hazafias Népfront szegedi mán teljesen megsemmi­járási műemlékvédelmi bi- sült volna, zóttságának szép akciója, a Algyő. Deszk, Kiskundorozs­helységtörténeti kutatás. ma, Kistelek, Pusztamérges, Célja, hogy megismertes- Pusztaszer, Sövényháza, sék a járás községeinek Sándorfalva, Szöreg es Tá­m ÚR ját, fejlődését, a nép Pé után most a többi köz­életét s párhuzamot vonja- ség történetének befejezé­nak a múlt és a jelen kö- sén dolgoznak, őszre elké­zött. szül az egész járás történe­— Ugy véljük — mon- te. Akkor a szorgosan ösz­dotta a bizottság elnöke, dr. szegyújtött anyagból a párt-, Fritz Zoltán —, szerény társadalmi és állami szer­munkánk nagyban elősegí- vek segítségével ti, hogy a mai generáció ismeretterjesztő füzeteket még jobban értékelje épülő, adnak ki községenként, szépülő szülőföldjét, a mai Ez segíti majd a tanulókat boldogabb életet. Ugyanak- is a szülőföld megismerésé­kor adózunk a haladó ha- ben, s maradandó emléket gyományoknak, feltárjuk az hagynak az utókornak az igazi értékeket szűkebb ha- elmúlt évszázadokról, de a zánk múltjában. , községek felszabadulás utá­A kutatás lelkes résztve- ni tüneményes fejlődéséről vői, á falusi pedagógusok, is. valóban nagy munkát vé- A dicséretre méltó akció geztek. remélhetően követésre talál Korábbról is ismeretesek más járásokban is. összeállítások egyes köz- A szegediek kezdeménye­ségek életéből, ezek zőb — az elsők között azonban a nép életével voltak, nemigen foglalkoztak. Igv T|y«n. részletekbe menő például részletesen módosí- helységtörténeti kutatás tották és kiegészítettek Kis- ugyanis — az Országos Mű­kundorozsma 1936-ban és emlékvédelmi Felügyelőség Kistelek 1937-ben készített információja alapján — történetét, mely a falusi még csak két helyen: Mis­egykori "nagyok-, a helyi kolcon és Visegrád környé­urak szájaíze szerint ké- kén folyik, szült. Eddig tíz község történe­tével készültek el teljesen. A munkáknál segítséget kaptak az Országos. Műem­lékvédelmi Felügyelőségtől, az állami levéltárakból, s felhasználtak még sok for­rásmunkát, egykorú levele­ket. rendeleteket, rajzokat, a közelebbi múltból pedig fényképeket. Így azután sok olyan régi emléket ls megörökítettek, mely idején jut mindezek ellenére a csa­komoly iádnak is. Odahaza szeretet­legutóbb is három hónapig családaPát: 8 ,hozf tel segít beteges feleségének TI I7CPÍ ni.'rt-rtoe " J ® HCXArl UlUll AalVDailf U1J 1W. dókét a közösségért. Dehát soha nem fáradó ember: választották annak tanácstagjuknak a taesáeat cucuuiu iskolásgyermekei r,™ÍT7/L- benjárását sürgetik sokféle tanulását, s eljár a szülői segítette a rúzsai Győztes , • Termelőszövetkezet tagságat kal" Tanacsot kérnek- koz" ellenőrzi első lépéseiben a közös gaz­dálkodás útján. Gyakran usfu™'t.?"v'3":" csalt hetente járt haza s sa barklt;' ncm sajnalja az seire is, ahol a helyes neve­most, hogy itthon van újabb idejét Legutóbb is hossza" Jési módszerek kialakitasá­f el adatok várják Sokszor öt san ^nacskozott egy Nemes- ról tanacskoznak. A teljesen takács utcai ház lakóival, »szabad~ órákban pedig elo­órára hajlik az idő, mire akjk ^ Ingatlankezelő Vál- kerül a könyv, vagy a he­onnonaöa er. Hamarabb ia]at munkájával kapcsola- gedű, a fémcsiszolo munkás letelt műszakja után még tosan panaszkodtak. Szóvá legnagyobb szenvedélye és a gyakran beszélget munka- tette ügyüket, és azt orvo- csendes estéken felhangzik társaival. A könyvtárossal soltók is. Azért csendben a muzsika la§-v hangja, me­,, ,,... . . , . . iyet mar munkastarsai is is suru eszmecseréje adódik megmagyarázta: a haz kis hallhattak üzemi rendezvé­arrol, hogy milyen új köny- közösségének az apróbb nyeken. A férj és a feleség... Pedagógusházaspár nemegyszer késő a felsőoktatásban fo- dár Béla és Papp ők ketten: Muesi Fe- délutánba is bele- lyó politikai mun- Miklós főiskolások reme és a felesége, nyúlik a többféle kát. az iskola világ- talpig emberrév'álá­Kommunlsták és a megbeszélés. amely nézett bizottságának gát. Ennek is szere­Szegedi Pedagógiai az előrehaladáshoz elnöke. Patronálja a pe van abban, hogy Főiskolán tanítanak. ad támogatást. Az- diákotthont, az isko- a két fiatal á párt Tanári kötelességük tán gyakran beszél- lai KISZ-szerveze- tagjelöltje lett. becsületes ellátása get tanártársaival és tet. A tanítási időn — Vannak, akik után délután vagy kicserélik gondola- túl épp úgy, mint a nálunk sokkal többet este másik köteles- taikat. A férj falun férje, gyakran be- dolgoznak munka­séget teljesítenek. íb szokott előadáso- szélget a főiskola idejük letelte után Többféle a megbiza- kat tartani, erre is hallgatóival Politi- — mondja az asz­gondosan készülnie zál, hivatásról, mun- szonv, Mucsi Fe­pártveretotog keU" S gyŐmé ír* k4rÓ1 be8ZéI ~ ~ & ^ — ez is "sok fe- ní a hétköznapok is az életre neveli a meg a férjem azt lelősségteljes mun- annyi dolgát? diákokat. Három éve tesszük csupán, amit kával jár. Bizony, A feleség ie segíti 6egíti például Ká- a párt tagjainak kell. f9 Osz fejjel, de fiatal szívvel Szerény, csendes szavú ember az őszülő hajú Kiss Sándor, az űjszegedi szövőgyár újítási előadója. Mint természetes dolgot, az élet velejáróját mesélte el, hogyan tölti szabad idejének nagy részét a közösség szolgálatában: — Szívesen elidőzök munkaidő után is a gyárban. Itt voltam már 1915-ben. tizen­egy éves koromban. Sokat változott azóta a világ, s most sem nyugodhatunk, ha meg jobb életet akarunk. Mert ez csak raitunk, munkásokon múlik. Ezért voltam tíz évig propagandista, ezért lettem munkásőr is az ellenforradalom után. Nem vagyok fiatal ember, de szívesen veszek részt gya­korlaton vagy szolgálatban. Itt az üzem­ben időnként megbeszéléseket tartok, meg­vitatjuk az újításokat, jó elgondolásokat a munkásokkal. Az űjszegedi pártszervezetben szoktam tölteni minden héten egy-két estét — be­szélte még el Kiss elvtárs. — Megbeszél­jük a kerület problémáit, a tennivalókat. Én magam elvállaltam az utcabizalmi tiszt­séget. Délutánonként ellátogatok egy-két elvtársamhoz vagy párton kívüliekhez, s eszmecserét folytatunk a párt politikájá­ról, a feladatokról, vagy akár a nemzetközi helyzetről. Segítek a feleségemnek is. O háztömb-, illetve, ahogy itt a külvárosban nevezzük, körzeti bizalmi. Gyakran for­dulnak hozza a lakók a legkülönbözőbb ké­résekkel. — Vállaltam azután egy nagyon kedves külön feladatot ls. A Tisza-parti iskola út­törőivel vagyok kapcsolatban, meselek ne­kik a régi munkásmozgalomról, a dicsősé­ges Tanácsköztársaságról, a munkások egy­kori életéről, hadd lássák: milyen boldog életben nevelkednek, s kiknek köszönhetik ezt. Hálásak ezek a gyermekek: tisztelet­beli úttörővé választottak, s jelvénnyel is megajándékoztak. S ha jól meggondoljuk, valóban fiatal a szíve Kiss Sándor bácsinak és együtt do­bog új, szépülő életünkkel. (Jzásíiás — repjil&glpj&L A Kínai Népköztársaság- S az eredmény beváltotta a ban megalakították a légifá- hozzáfűzött reményeket. En­sítás főhadiszállását Az nek alapján határozták el, utóbbi két ' évben ugyanis hogy Kína különben megle­kísérleteket végeztek a fásí hetósen hozzáférhetetlen te­tés meggyorsítására. % kí- rületeit repülőgépek segftsé­sérletek alkalmával több gével fogják erdósíteni. Ezt mint 1500 négyzetkilométer a nagy munkát irányítja területen szórtak szét. fa- és majd az újfajta főhadiszál­íűmagvakat repülőgépekről. Iá*. A népfront lelkes aktivistája Neve: Oltvai Ferenc, és a adó és fáradhatatlan mun- szerű kérdésekről beszélget. Szegedi Levéltár vezetője, kása. Eredményes tevékeny- s amikor munkáidról kér­Pártonkívüli, 6 is egyike ségéért most a népfront me- dezzük, szűkszavúan fel'l azonban azoknak, akik sok gyei bizottsága elnökségébe nem szeret magáról beszei­órát töltenek el társadalmi is beválasztották. ni. Ugy van vele, hogy s-e­munkában. A népfront váró- Esténként magfordul a ke- reti a népet, amely közül 5 si bizottságának egyik oda- rüietekben és a nemzetközi is való és örömöt jelent szá­helyzet, valamint a béke- mára, ha boldogulásáért te­harc kérdéseiről beszélget az het valamit. Azt vallja, hogy egyszerű emberekkel. Elő- ez szent kötelessége m.inden adásokat tart és egyik szer- értelmiségi pályán dolgozó vezóje a békeesteknek. A embernek, népfront kulturális bizottsá- Tervei? Nagyon egyszerű gában is dolgozik, lelkesen ez• tudásával és ereiével ez­cselekszik a városnak és né- után is segíteni kívánja a pétiek előrehaladásáért. Elő- párt vezette népfront tevé­fordul, hogy hiába várja ha- kenységét. amely a maga za esténként családja, mert eszközeivel hozzájárul a szo­gyüléten van, vagy éppen a cializmus építéséhez S mind­népfront bizottsági tagjaként ezt egyszerűen, szerény csen­az emberek között az idő- dességgel végzi. v

Next

/
Thumbnails
Contents