Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-20 / 118. szám

5 Péntek, 1960. május 20. Jegyzetek 29 gyermekszív rejtelmeiből Osztályfőnöki órán a zsombói általános iskolában Veres Károly, az iskola lálkozik ez a becsületre mél- kor megkérdeztük hogy mit igazgatója rogton megertette, tó munkaszeretet, melyről elvörösödött a fiú s beis­mit akarok. Percekkel ké- beszél a vékony termetű fa- merte, hogy semmit, sőt még sobb mar bent ultunk egy lusi legényke. Egyszerűen, tegnapelőtt sem. Apukájának csinos tanteremben, s hall- közvetlenül válaszol: 15 hold földje van s iga­gattuk az igazgató bácsi osz- — Elmosogattam édes- zán nincs rászorulva arra talyfonoki óráját. Az iskola anyám helyett, aztán meg hogy olykor a fia is dol­most végző nyolcadikosai és takarítottunk ketten. Pesti Éva a hetedikesek ültek a pa­dokban. Felelgettek, beszél­gettek arról, mit gondol­nak az életről, mit szeretné­nek majd akkor, ha elhagy­ják az iskolát, s elmarad mögöttük a gyermekkor utolsó állomása. emelkedik" szólásra. Közben, míg beszél, tanárai megsúgják: Éva tiszta jeles tanuló, végtelenül törekvő, szorgalmas kislány. — Én, ha elvégezhetem a középiskolát, utána egyete­men idegen nyelveket sze­retnék tanulni, s ha jól fel­készültem, legszívesebben új­ságíró lennék. Nagyon szép hivatás lehet ez, írni naponta mmm • ..-'si ; : ' • 1 •í v-g. • . , í: Az „erdészmérnök* A kislányok Újvári Ibolya gyűrűjében jelentkezik. gozzék valamit. Véget ért % messzebb lakó tanyai diákok felpattantak csinos kerék­párjaikra, s elgurultak haza­felé a homokos dűlőutakon. Veres igazgató elvtárstól az­zal búcsúztam el: ez az osz­tályfőnöki óra úgy sikerült, ahogy gondoltam. De mint a sorokból is kiderült, nem voltam egészen őszinte. Kis­sé megdöbbentő, hogy hu­szonkilenc serdülő falusi, ta­nyai ember közül csak há­rom van, akit érdekel a föld. Sokan megmondták a maguk módján: nekik nem kell a juss. Mert az egyéni parasztélet az mór nem szakma, nem mesterség. Helyes az, ^fftju bizottságát és annak elnök­ségét. A NÉPFRONT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK TAGJAI: A CSONGRÁD MEGYEI KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK: Nos, Ibolya bizonyosan gazd- emberek már nem akarnak asszony, olyan háziasszony a XX. század „rabszolgái* akar lenni, mint anyukája. ]enni De az már a nevelés Heccelődünk a hamisan mo­solygós szemű kislánnyal, ö azonban kipirulva rázza a fejét, elébe vág a dolgoK­nak, hogy nem egészen így van ez. Ö szeret itt a falu­ban. a tanyán is, de mégis nagy adóssága, hogy egye­seknek alig van elképzelésük a holnapról. Nem a városi textilesek, vasasok, élelmi­szeripari munkások gyerme­keiből kell szőlész, kertész, mást akar. Ha lehet, elvégezni állattenyésztő, gyümölcster­a középiskolát, azután az ag­ráregyetemet is és ő bizony utána visszajönne ide, Zsom- traktoristákat, bóra agronómusnak. Az -agronómus* Csak azok ^ ÍK Az -újságíró* az embereknek. Olyan jóle­het, hogy attól félek, éppen ezért nem sikerül. De gon­doltam másra is. Ha nem lehetnék újságíró, akkor a kereskedelmet választanám. Ha tanulhatnék idegen nyel­veket, mint külkereskedelmi szakember, azt hiszem, mi­nisztériumban, vagy bárhol hasznos lehetnék. Ezután egy hetyke, dús hajú parasztlegényke szólal meg az utolsó sorban. Sár­közi Jóska kétholdas tanyai parasztember fia. Serdülő if­júhoz illő komolysággal so­rolja. — Mi — mármint a csa­lád — elég sokszor járunk a városban. Nagyon szépek sokszor éjt nappallá téveiá­az új házak, amit építenek, radoznak most az új falu jö­És is olyan palotákon' sze- vőjéért, mekkora szükség retnék dolgozni, mint kőmű- van itt arra, hogy ez a kis­ves. Azt is megmondom, lány, ha majd elhagyja az hogy nem akarak, mint általános iskola padjait, to­apám, tanyai ember lenni, vább mehessen, s évek múl­tán mezőgazdasági mérnöki diplomával térjen vissza. Füzetemben gyorsan tel­nek a lapok, már csak neve­ket, vezérgondolatokat írok. Veres Ágneska nevelői Pa­lyát gondol magának. Peda­gógus szeretne lenni. Szilá­gyi Annát, a három és fél holdas parasztember lányát a szép ruhák bűvölték el, ő női szabó lesz. Maróti Maca azt mondja, az iskola után ő is varrni tanul. A kis Ko­vács Jolán így nyilatkozik: — Az én szüleim termelő­szövetkezetben dolgoznak, az iskola után én is a termelő­szövetkezetbe megyek. Akad egy leendő rendőr is Maróti Ferkó személyében. Aztán jelentkezik még egy villa­moskalauz is. Magam is, a jelenlévő ne­velők is kezdenek józanodni a szép vallomások mámorá­vallomása. Izmos, mokány ból. A serdülő emberkék termete, szépen, határozott érezhetően nem ismerik még formába öntött gondolatai kiejtett szavaik súlyát, s mesztő szakmunkásokat, gépészeket, mezőgazdasági mérnököket, különböző technikusokat ne­velnünk, hanem ezekből a felcseperedő falusi emberek­ből. Ók is szakmát akarnak és kérnek. Sok-sok szép szakma vár rájuk a mező­gazdaságban. Kár, hogy még ilyen keveset tudnak ezek­ről. Pedig ezek nélkül nem lehet őszintén beszélni, iga­zat mondani a falu születő szocializmusának szépségei­ről, Csépi József Megyénk dolgozóit harmincötén képviselik a népfront országos kongresszusán A megyei népfrontbizottság elnökségének tagjai A községi, városi és járá- lak), Rostás Mihály üzemi (Szeged), Sziládi Sándor si népfrontbizottságok közel munkás (Hódmezővásárhely), MAV-alkalmazott (Szeged), 400 küldöttjének részvételé- dr. Oltvai .Ferenc levéltáros Mucsi Józsefné főiskolai ta­vel — amint erről lapunk (Szeged), Debreceni János nár (Szeged), Ceglédi Lajos, tegnapi, csütörtöki számá- tsz-tag (Szentes). Pozsár Ist- a népfront járási titkára ban beszámoltunk — szer- ván üzemi munkás (Csöng- (Szeged), Darázs József tsz­dán tartottók meg Hódme- rád). elnök (Sándorfalva). Rusz zővásárhelyen a Hazafias A népfront megyei tanács- Milosné tanácstitkár Népfront Csongrád megyei kozásán megválasztották azt (Deszk), Kopasz Szilveszter küldöttértekezletét. A ta- a 35 küldöttet, aki a nép- egyéni paraszt (Mórahalom), nácskozáson újjáválasztották front hamarosan sorra kerü- Lajkó Károly üzemi munkás a népfront Csongrád megyei 10 kongresszusán Csongrád (Dorozsma), K. Tóth Margit megye dolgozóit képviseli. pedagógus (Röszke), Kiss Imre, a Hazafias Népfront járási titkára (Szentes), Po­zsár István bútorgyári mun­kás (Csongrád), Araczki Ká­rolyné községi párttitkár Komócsin Zoltán, az (Fábiánsebestyén), Török Pé­Siklós János, a megyei MSZMP Politikai Bizottsa- ter tsz-tag (Mártély), Bez­pártbizottság titkára (Sze- gának póttagja, a KISZ Köz- zeg jdzse£ ktsz-tag (Szentes), ged), lacsán Mihályné üze- ponti Bizottságának első Kech R^bertné pedagógus mi munkás (Szeged), Hantos titkára (Budapest), Nagy Dá- (Mindszent), Bán Imréné tsz­Mihály, a megyei tanács niel, az Elnöki Tanács el- tag (Szentes), Szabó Kál­v. b. elnökihelyettese (Hód- nökhelyettese (Budapest), dr. m4nnjé pedagógus (Csanád­mezővásárhely), Juhász Jő- Hamvas Endre csanádi püs- pa]ota) Gyurkó Mihályné zsef, az MSZT elnöke (Sze- pök (Szeged), Dénes Leó tsz-tag' (Ambrózfalva) Pppp ged), Katona Sándor, a nép- nyugalmazott tanácselnök László járási OTP-vezető front megyei titkára (Hód- (Budapest), Víg Imre tsz-el- (Makó), Hári István tsz-tag mezővásárhely), Darázs Jó- nök (Székkutas), Katona (Makó), Répást Imre nyug­zsef tsz-elnök (Sándorfalva), Sándor, a népfront megyei (Makó), Hantos Mi­Nagy István, a népfront vá- titkára (Hódmezővásárhely), h4jy a megyei tanács v. b. rosi titkára (Szeged), dr. Os- Törköly Ferenc, a szegedi elnökhelyettese (Hódmezővá­váth Béla múzeumigazgató városi pártbizottság osztály- sarhely), Bán Rozália a vá­(Hódmezővásárhely), Víg vezetője (Szeged), Siklós Já- rosi pártbizottság munka­Imre tsz-elnök (Székkutas), nos, a megyei pártbizottság (Hódmezővásárhely) dr. Tóth Jánosné főorvos titkára (Szeged), dr. Búza Rostis Mihály üzemi mun­(Makó), Bózsó Amália üzemi László akadémikus (Szeged), , . - . . , , , munkás (Szeged), dr. Szántó Nagy István, a népfront vá- kas (Hódmezővásárhely), Elemér bíró (Szeged), Nagy rosi titkára (Szeged), Sze- Koncz Paine tsz-tag (Hód­Etelka üzemi munkás (Nagy- roczki Pál cipőgyári munkás mezővásárhely). imim Alkalom szüli a tolvajt... Hogyan őrzik a szegediek járműveiket Megtalálták a magyar jakobinusok földi maradványait Ma végső helyükre temetik az ereklyéket A „kőműves* ott szeretnék lakni a város­ban, ahol az új házakat épí­tenénk. Eddig tart a 14 éves fiú azok tán éppen ezért annál keményebben koppannak agyukban. Egy jól megtermett, csak­nem eladónak látszó lányka Ha igazán őszinte akarok lenni, akkor bíztató jövöt ígérnek. Jó kőműves lesz ebből a fiú­ból! A sokhangú, kozás molyogás morajából ezt mondja. Szakái Anti szavai csendül­nek ki hangosan, érthetően. (Megint súg a mellettem meg kell mondanom, hogv álló tanár néni: Antinak is ön egyáltalán nem szeretek tiszta jeles bizonyítványa dolgo;mi Lippai Tibi némi V—'' Én már régen elhatá- nyegleséggel hajítja felém: roztarri, hogy ha lehet, er- — Én nem tudom még. hogy dészmérnök leszek. Fákat mjt akarok. Illés Marika így ültetni, erdőket nevelni én ^ _ Amit anyukám Csi­azt szeretnem. Járni mindig , . . . , a természetben, vigyázni a na1- azt nem szeretnem foly­vadakra. tatni, de más még nem ju­Ezután új gondolatom tá- tott az eszembe. Gyuris Tó­madt: sorolná el Szakái ó] megkérdeztük. tegnap Anti. mivel toltptte el teg- . • nap szabad idejet? Tán a mit csinált otthon? — Hat nyitjára találok, honnan táp- segítettem a szüleimnek. Mi­Ma 165 éve, hogy 1795. május 20-án hajnalban a Vérmezőn a legnagyobb ti­tokban kivégezték a ma­gyar jakobinusok öt veze­a Kerepesi úti temetőben, egy lezárt kriptában meg­találta az eltűnt ereklyé­ket. Bejelentésére" a Történet­tőjét. Két hét múlva, junius tudományi Intézet bizottsága 3-án még két társuk követ- megállapította, hogy valóban te őket a halálba. A hét a magyar jakobinusok ham­vértanú: Martinovics Ignác, Vai kerültek elő. Bartucz Hajnóczi József, Szentmar- professzor ismét agnoszkálta jai Ferenc, Lukovits János, a tetemeket. (Erről a nagy öz Pál, Szolártsik Sándor jelentőségű tudományos mun­és Sigray Jakab holttestét káról és az újabb eredmény­ugyancsak titokban földel- röl a tavalyi évforduló al­ték el. A sírhely 1914-ig kalmából, a Délmagyarország ismeretlen maradt. Ekkor május 21-i számában közöl­Gárdonyi Albert főlevéltá- tűk Bartucz professzor érde­ros régi iratok között talált Kes cikkét.) A maradványo­egy budahegyvidéki térké- Kat kis üvegkoporsóba, azo­pet. amelyen ezt a beiegy- Kat pedig díszes rézkopor­zést fedezte fel: „1795-ben soba tették. kivégzettek*. A /ovar^ 4anacB? ,és ® Hazafias Népfront budapesti Ez a hely a mal" Kút- szervezete ma, május 20-án völgyi út és a Hidegkúti a mártírok hamvait kegyc­út keresztezése. Itt volt az letes ünnepség keretében he­egykori katonai temető lyezi nyugalomra a Kerepe­árka. si-temetőben. Sírhelyüket kö­• j / „ree„i, rös márvány emlékmű je­A megindult asatasok ered- lö]. m ményre vezettek: megtalál- Nemcsak Martinovicsék ta­ták a het kivégzett csont- temének sorsa iett ilyen ka­jait. Bartuch Lajos, a Sze­gedi Tudományegyetem ak­kori tanára, jelenleg az Eötvös Loránd Tudomány- (^k és egvetem professzora aenosz- Ferenc császár dolgozószo. hálta a maradvaovokat. A bájában titkos he, rej_ hamvakat kis tölgyfaládák- tették ej ban helyezték el. a ládák ,.,„ . . . később a Fővárosi Levéltár ,918 b3rl- a monarchia 1 .«re„i. szeomlásakor a Burgnak egy fo'yosóiara kerültek. ^^ folyo-6%n> teszögí­majd ismét nyomuk ve- zett ládákban bukkantak ra­szett. juk, s innen a budapesti Or­szágos Levéltárba kerültek. A felszabadulás után Benda Kálmán történettudós tízévi munkával feldolgoz­ta a per aktáit, a magyar jakobinusmozgalom igaz történetét, __ amelyet az Akadémia és a a t örténelmünk Magyar Történelmi Társulat sírhelyeit ku- három kötetben kiadott. Hajdú Endre Az utóbbi időben országo- el, mint a szabadon hagyot- tetés — mondta, miközben san csökkent a bűncselek- tat. Egy körsétánk során számolta le az öt forintot —, menyek szama, így termé- meggyőződtünk róla, hogyan a másik öt forintért lakatot szetesen Szegeden is. Mind- vigyáznak a szegediek saját vásárolok, soha többé nem emellett a kerékpárlopások tulajdonukra, kerékpárjuk- marad szabadon kerékpá­leszerelések eLszáporod- ra. rom. tak a városban. Régi köz- Hetipiac lévén, a Marx té- ... . . mondás: „alkalom szüli a ren kezdtük az „ellenőrzést*. R DBDOIiaS kemsnySCprO tolvajt*. Áll ez a szólás- A húsbolt előtt négy kerék­mondás a kerékpár tolvaj- párt támasztottak össze, eb- A belváros kemenysepro­lásra is. Mert a jól lezárt ke- bői kettő lezáratott, de ket- le "gy latszik babonas em­rékpárt nehezebben viszik tő? ber- Hlsz a saJat szerencse­jeben. Az Attila utca 1 szam Oda a nagyfröccs ara előtt kéménykotróját kerék­Az ellenőrzést végző rend- párján hagyta, ő maga vala­őrök határozott felszólítása- hol eltűnt. Sehol sem tatai­ra csakhamar előkerült a ra' A Jegkunyho előtti húsboltból a két magáraha- ^hoz tamasztva Abraham gyott kerékpár tulajdonosa, Mihály Újszeged, Temesvári az üzlet két dolgozója, Ma- Korút 35 szám alatti lakos tók László és Bérecsi György, kerékpárját találtuk. Tulaj­Gondatlanságukért a hely- d°n06a maF megjárta a pia­színen „bűnhődtek* 5—5 fo- cot- kosaraban krumpli, pro­rint pénzbírságot fizettek, httoli és egyéb tavaszi foze­- Oda a nagyförccs ára [ek volt. De Abraham Mi­- mondta Matók, .miközben haly seholsem. A közeli uz­hozta a nagy láncot és laka- letehet is végig jártuk, de tot eltűnt. Lehet, hogy eppen A húsbolt melletti fodrász- feketét ivott, de nem merte üzlet előtt is jónéhány lezá- bevallani, hogy ő az elha­ratlan kerékpár álldogált. Byott kerekpar tulajdonosa. Egymás után jöttek ki tulaj- Mak Aladár "yugodtan va­donosaik, igen mulatságos sa™lt a Lenin koruti OFO­jelmezben a fodrászüzletből. TÉRT üzletben, o ugvanis A hajszárító búra alól búj- Szarta biciklijét. Igaz, hogy tak elő, törülközőbe csavar- barki eltolhatta olna mert ták fejüket. Tőke Istvánné a fogaskereket lakatolta le, és Erös Istvánné ezen a na- « az „zavartalanul* mukó­pon „drága frizurával* tér- dött. tek haza. Mosás, rakás 10 forint, plusz 5 forint bünte­tés. a Az ellenőrzésnek gyorsan híre ment. A négylámpásos Legnagyobb volt a riada­italbolt elől villámgyorsan lom a Kígyó utcai háztar­tűntek el a kerékpárok. Az tási bolt előtt, az ellenőrzés óvatosabbjai nyugodtan fo- során. A kerékpárállvány va­gyasztották fröccseiket, hi- lamennyi helye foglalt volt. szen kerékpárjukat „bebizto- de egyetlen egy kerékpár sították*. sem volt lelakatolva. Bényi W „/„,/.» Miklós Gogol u. 14, Domo­lanuisag — penzeri kos Istvánné Újszeged. Fürj A Marx téri háztartási u. 99 szám alatti lakosok bolt előtt a falhoz támaszt- hagyták el könnyelműen ke­va egy árva kerékpár álldo- rékpárjukat. Domokosné gált. Amikor hozzányúltam, nagy kosarában a vasárnapi fiatal asszony ugrott ki az ebédhez való is megtalálha­üzletből: tó volt. - Mit akar? Az az én ke- Török István, Bakai Nán­rékpárom dor u- 20 szám alatti lakos - öt forintot, mert őri- J'H^ÁÁ zellenül hagyta. landos: ügyük irataival is ez történt. A per aktáit ki­rályi utasításra Bécsbe vit­Ri'da'om háztartási bőit előtt Az volt a feltevés, hogy a Horthy-rendszer az erek­lyéket megsemmisítette. A múlt év tavaszáig senki nem tudott a tölgyfaládák­ról. Ekkor újabb fordulat történt: Miklós Imre nyu­galmazott MÁV főfelügye­lő, aki nagyjainak tatja, kerékpárját. A szó legszoro­sabb értelmében megbánta — Meg hogy én önzetlenül tettéti fgy nyilatkozott: — szólt az asszony —, ugy _ Nagyon restellem ma­vigyázok rá, mint a szemem gan% mlndig iezárom kerék­fényére, hiszen nem az p4rom, s pont most, az el­enyem a kerékpár, hanem az lenórzés során nem. Igaza anyósomé. Az üzletből is van a rendőrségnek, jogosan állandóan szemmel tartote j4r ej velünk. ,am- És igaza van Török Ist­A Bartók Béta téri üzle- vánnak. Mert a könnyelmű tek előtt is sok magára ha- kerékpártulajdonosok sza­gyott kerékpár sorakozott, badkezet adnak a tolvajok­Tóth Antal tápéi lakos, míg nak. Csupán egy kis figyel­az asztalosokkal alkudozott, mességgel a bicikli tolvajlá­nyugodtan eltolhatta volna sok számát minimálisra le­bárki kerékpárját. hetne csökkenteni. — Jó tanulság ez a bün- Horváth Lászlóné t

Next

/
Thumbnails
Contents