Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-20 / 118. szám

5 Péntek, 1960. május 20. Jegyzetek 29 gyermekszív rejtelmeiből Osztályfőnöki órán a zsombói általános iskolában Veres Károly, az iskola lálkozik ez a becsületre mél- kor megkérdeztük hogy mit igazgatója rogton megertette, tó munkaszeretet, melyről elvörösödött a fiú s beismit akarok. Percekkel ké- beszél a vékony termetű fa- merte, hogy semmit, sőt még sobb mar bent ultunk egy lusi legényke. Egyszerűen, tegnapelőtt sem. Apukájának csinos tanteremben, s hall- közvetlenül válaszol: 15 hold földje van s igagattuk az igazgató bácsi osz- — Elmosogattam édes- zán nincs rászorulva arra talyfonoki óráját. Az iskola anyám helyett, aztán meg hogy olykor a fia is dolmost végző nyolcadikosai és takarítottunk ketten. Pesti Éva a hetedikesek ültek a padokban. Felelgettek, beszélgettek arról, mit gondolnak az életről, mit szeretnének majd akkor, ha elhagyják az iskolát, s elmarad mögöttük a gyermekkor utolsó állomása. emelkedik" szólásra. Közben, míg beszél, tanárai megsúgják: Éva tiszta jeles tanuló, végtelenül törekvő, szorgalmas kislány. — Én, ha elvégezhetem a középiskolát, utána egyetemen idegen nyelveket szeretnék tanulni, s ha jól felkészültem, legszívesebben újságíró lennék. Nagyon szép hivatás lehet ez, írni naponta mmm • ..-'si ; : ' • 1 •í v-g. • . , í: Az „erdészmérnök* A kislányok Újvári Ibolya gyűrűjében jelentkezik. gozzék valamit. Véget ért % messzebb lakó tanyai diákok felpattantak csinos kerékpárjaikra, s elgurultak hazafelé a homokos dűlőutakon. Veres igazgató elvtárstól azzal búcsúztam el: ez az osztályfőnöki óra úgy sikerült, ahogy gondoltam. De mint a sorokból is kiderült, nem voltam egészen őszinte. Kissé megdöbbentő, hogy huszonkilenc serdülő falusi, tanyai ember közül csak három van, akit érdekel a föld. Sokan megmondták a maguk módján: nekik nem kell a juss. Mert az egyéni parasztélet az mór nem szakma, nem mesterség. Helyes az, ^fftju bizottságát és annak elnökségét. A NÉPFRONT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK TAGJAI: A CSONGRÁD MEGYEI KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK: Nos, Ibolya bizonyosan gazd- emberek már nem akarnak asszony, olyan háziasszony a XX. század „rabszolgái* akar lenni, mint anyukája. ]enni De az már a nevelés Heccelődünk a hamisan mosolygós szemű kislánnyal, ö azonban kipirulva rázza a fejét, elébe vág a dolgoKnak, hogy nem egészen így van ez. Ö szeret itt a faluban. a tanyán is, de mégis nagy adóssága, hogy egyeseknek alig van elképzelésük a holnapról. Nem a városi textilesek, vasasok, élelmiszeripari munkások gyermekeiből kell szőlész, kertész, mást akar. Ha lehet, elvégezni állattenyésztő, gyümölcstera középiskolát, azután az agráregyetemet is és ő bizony utána visszajönne ide, Zsom- traktoristákat, bóra agronómusnak. Az -agronómus* Csak azok ^ ÍK Az -újságíró* az embereknek. Olyan jólehet, hogy attól félek, éppen ezért nem sikerül. De gondoltam másra is. Ha nem lehetnék újságíró, akkor a kereskedelmet választanám. Ha tanulhatnék idegen nyelveket, mint külkereskedelmi szakember, azt hiszem, minisztériumban, vagy bárhol hasznos lehetnék. Ezután egy hetyke, dús hajú parasztlegényke szólal meg az utolsó sorban. Sárközi Jóska kétholdas tanyai parasztember fia. Serdülő ifjúhoz illő komolysággal sorolja. — Mi — mármint a család — elég sokszor járunk a városban. Nagyon szépek sokszor éjt nappallá téveiáaz új házak, amit építenek, radoznak most az új falu jöÉs is olyan palotákon' sze- vőjéért, mekkora szükség retnék dolgozni, mint kőmű- van itt arra, hogy ez a kisves. Azt is megmondom, lány, ha majd elhagyja az hogy nem akarak, mint általános iskola padjait, toapám, tanyai ember lenni, vább mehessen, s évek múltán mezőgazdasági mérnöki diplomával térjen vissza. Füzetemben gyorsan telnek a lapok, már csak neveket, vezérgondolatokat írok. Veres Ágneska nevelői Palyát gondol magának. Pedagógus szeretne lenni. Szilágyi Annát, a három és fél holdas parasztember lányát a szép ruhák bűvölték el, ő női szabó lesz. Maróti Maca azt mondja, az iskola után ő is varrni tanul. A kis Kovács Jolán így nyilatkozik: — Az én szüleim termelőszövetkezetben dolgoznak, az iskola után én is a termelőszövetkezetbe megyek. Akad egy leendő rendőr is Maróti Ferkó személyében. Aztán jelentkezik még egy villamoskalauz is. Magam is, a jelenlévő nevelők is kezdenek józanodni a szép vallomások mámorávallomása. Izmos, mokány ból. A serdülő emberkék termete, szépen, határozott érezhetően nem ismerik még formába öntött gondolatai kiejtett szavaik súlyát, s mesztő szakmunkásokat, gépészeket, mezőgazdasági mérnököket, különböző technikusokat nevelnünk, hanem ezekből a felcseperedő falusi emberekből. Ók is szakmát akarnak és kérnek. Sok-sok szép szakma vár rájuk a mezőgazdaságban. Kár, hogy még ilyen keveset tudnak ezekről. Pedig ezek nélkül nem lehet őszintén beszélni, igazat mondani a falu születő szocializmusának szépségeiről, Csépi József Megyénk dolgozóit harmincötén képviselik a népfront országos kongresszusán A megyei népfrontbizottság elnökségének tagjai A községi, városi és járá- lak), Rostás Mihály üzemi (Szeged), Sziládi Sándor si népfrontbizottságok közel munkás (Hódmezővásárhely), MAV-alkalmazott (Szeged), 400 küldöttjének részvételé- dr. Oltvai .Ferenc levéltáros Mucsi Józsefné főiskolai tavel — amint erről lapunk (Szeged), Debreceni János nár (Szeged), Ceglédi Lajos, tegnapi, csütörtöki számá- tsz-tag (Szentes). Pozsár Ist- a népfront járási titkára ban beszámoltunk — szer- ván üzemi munkás (Csöng- (Szeged), Darázs József tszdán tartottók meg Hódme- rád). elnök (Sándorfalva). Rusz zővásárhelyen a Hazafias A népfront megyei tanács- Milosné tanácstitkár Népfront Csongrád megyei kozásán megválasztották azt (Deszk), Kopasz Szilveszter küldöttértekezletét. A ta- a 35 küldöttet, aki a nép- egyéni paraszt (Mórahalom), nácskozáson újjáválasztották front hamarosan sorra kerü- Lajkó Károly üzemi munkás a népfront Csongrád megyei 10 kongresszusán Csongrád (Dorozsma), K. Tóth Margit megye dolgozóit képviseli. pedagógus (Röszke), Kiss Imre, a Hazafias Népfront járási titkára (Szentes), Pozsár István bútorgyári munkás (Csongrád), Araczki Károlyné községi párttitkár Komócsin Zoltán, az (Fábiánsebestyén), Török PéSiklós János, a megyei MSZMP Politikai Bizottsa- ter tsz-tag (Mártély), Bezpártbizottság titkára (Sze- gának póttagja, a KISZ Köz- zeg jdzse£ ktsz-tag (Szentes), ged), lacsán Mihályné üze- ponti Bizottságának első Kech R^bertné pedagógus mi munkás (Szeged), Hantos titkára (Budapest), Nagy Dá- (Mindszent), Bán Imréné tszMihály, a megyei tanács niel, az Elnöki Tanács el- tag (Szentes), Szabó Kálv. b. elnökihelyettese (Hód- nökhelyettese (Budapest), dr. m4nnjé pedagógus (Csanádmezővásárhely), Juhász Jő- Hamvas Endre csanádi püs- pa]ota) Gyurkó Mihályné zsef, az MSZT elnöke (Sze- pök (Szeged), Dénes Leó tsz-tag' (Ambrózfalva) Pppp ged), Katona Sándor, a nép- nyugalmazott tanácselnök László járási OTP-vezető front megyei titkára (Hód- (Budapest), Víg Imre tsz-el- (Makó), Hári István tsz-tag mezővásárhely), Darázs Jó- nök (Székkutas), Katona (Makó), Répást Imre nyugzsef tsz-elnök (Sándorfalva), Sándor, a népfront megyei (Makó), Hantos MiNagy István, a népfront vá- titkára (Hódmezővásárhely), h4jy a megyei tanács v. b. rosi titkára (Szeged), dr. Os- Törköly Ferenc, a szegedi elnökhelyettese (Hódmezőváváth Béla múzeumigazgató városi pártbizottság osztály- sarhely), Bán Rozália a vá(Hódmezővásárhely), Víg vezetője (Szeged), Siklós Já- rosi pártbizottság munkaImre tsz-elnök (Székkutas), nos, a megyei pártbizottság (Hódmezővásárhely) dr. Tóth Jánosné főorvos titkára (Szeged), dr. Búza Rostis Mihály üzemi mun(Makó), Bózsó Amália üzemi László akadémikus (Szeged), , . - . . , , , munkás (Szeged), dr. Szántó Nagy István, a népfront vá- kas (Hódmezővásárhely), Elemér bíró (Szeged), Nagy rosi titkára (Szeged), Sze- Koncz Paine tsz-tag (HódEtelka üzemi munkás (Nagy- roczki Pál cipőgyári munkás mezővásárhely). imim Alkalom szüli a tolvajt... Hogyan őrzik a szegediek járműveiket Megtalálták a magyar jakobinusok földi maradványait Ma végső helyükre temetik az ereklyéket A „kőműves* ott szeretnék lakni a városban, ahol az új házakat építenénk. Eddig tart a 14 éves fiú azok tán éppen ezért annál keményebben koppannak agyukban. Egy jól megtermett, csaknem eladónak látszó lányka Ha igazán őszinte akarok lenni, akkor bíztató jövöt ígérnek. Jó kőműves lesz ebből a fiúból! A sokhangú, kozás molyogás morajából ezt mondja. Szakái Anti szavai csendülnek ki hangosan, érthetően. (Megint súg a mellettem meg kell mondanom, hogv álló tanár néni: Antinak is ön egyáltalán nem szeretek tiszta jeles bizonyítványa dolgo;mi Lippai Tibi némi V—'' Én már régen elhatá- nyegleséggel hajítja felém: roztarri, hogy ha lehet, er- — Én nem tudom még. hogy dészmérnök leszek. Fákat mjt akarok. Illés Marika így ültetni, erdőket nevelni én ^ _ Amit anyukám Csiazt szeretnem. Járni mindig , . . . , a természetben, vigyázni a na1- azt nem szeretnem folyvadakra. tatni, de más még nem juEzután új gondolatom tá- tott az eszembe. Gyuris Tómadt: sorolná el Szakái ó] megkérdeztük. tegnap Anti. mivel toltptte el teg- . • nap szabad idejet? Tán a mit csinált otthon? — Hat nyitjára találok, honnan táp- segítettem a szüleimnek. MiMa 165 éve, hogy 1795. május 20-án hajnalban a Vérmezőn a legnagyobb titokban kivégezték a magyar jakobinusok öt vezea Kerepesi úti temetőben, egy lezárt kriptában megtalálta az eltűnt ereklyéket. Bejelentésére" a Történettőjét. Két hét múlva, junius tudományi Intézet bizottsága 3-án még két társuk követ- megállapította, hogy valóban te őket a halálba. A hét a magyar jakobinusok hamvértanú: Martinovics Ignác, Vai kerültek elő. Bartucz Hajnóczi József, Szentmar- professzor ismét agnoszkálta jai Ferenc, Lukovits János, a tetemeket. (Erről a nagy öz Pál, Szolártsik Sándor jelentőségű tudományos munés Sigray Jakab holttestét káról és az újabb eredményugyancsak titokban földel- röl a tavalyi évforduló alték el. A sírhely 1914-ig kalmából, a Délmagyarország ismeretlen maradt. Ekkor május 21-i számában közölGárdonyi Albert főlevéltá- tűk Bartucz professzor érderos régi iratok között talált Kes cikkét.) A maradványoegy budahegyvidéki térké- Kat kis üvegkoporsóba, azopet. amelyen ezt a beiegy- Kat pedig díszes rézkoporzést fedezte fel: „1795-ben soba tették. kivégzettek*. A /ovar^ 4anacB? ,és ® Hazafias Népfront budapesti Ez a hely a mal" Kút- szervezete ma, május 20-án völgyi út és a Hidegkúti a mártírok hamvait kegycút keresztezése. Itt volt az letes ünnepség keretében heegykori katonai temető lyezi nyugalomra a Kerepeárka. si-temetőben. Sírhelyüket kö• j / „ree„i, rös márvány emlékmű jeA megindult asatasok ered- lö]. m ményre vezettek: megtalál- Nemcsak Martinovicsék taták a het kivégzett csont- temének sorsa iett ilyen kajait. Bartuch Lajos, a Szegedi Tudományegyetem akkori tanára, jelenleg az Eötvös Loránd Tudomány- (^k és egvetem professzora aenosz- Ferenc császár dolgozószo. hálta a maradvaovokat. A bájában titkos he, rej_ hamvakat kis tölgyfaládák- tették ej ban helyezték el. a ládák ,.,„ . . . később a Fővárosi Levéltár ,918 b3rl- a monarchia 1 .«re„i. szeomlásakor a Burgnak egy fo'yosóiara kerültek. ^^ folyo-6%n> teszögímajd ismét nyomuk ve- zett ládákban bukkantak raszett. juk, s innen a budapesti Országos Levéltárba kerültek. A felszabadulás után Benda Kálmán történettudós tízévi munkával feldolgozta a per aktáit, a magyar jakobinusmozgalom igaz történetét, __ amelyet az Akadémia és a a t örténelmünk Magyar Történelmi Társulat sírhelyeit ku- három kötetben kiadott. Hajdú Endre Az utóbbi időben országo- el, mint a szabadon hagyot- tetés — mondta, miközben san csökkent a bűncselek- tat. Egy körsétánk során számolta le az öt forintot —, menyek szama, így termé- meggyőződtünk róla, hogyan a másik öt forintért lakatot szetesen Szegeden is. Mind- vigyáznak a szegediek saját vásárolok, soha többé nem emellett a kerékpárlopások tulajdonukra, kerékpárjuk- marad szabadon kerékpáleszerelések eLszáporod- ra. rom. tak a városban. Régi köz- Hetipiac lévén, a Marx té- ... . . mondás: „alkalom szüli a ren kezdtük az „ellenőrzést*. R DBDOIiaS kemsnySCprO tolvajt*. Áll ez a szólás- A húsbolt előtt négy kerékmondás a kerékpár tolvaj- párt támasztottak össze, eb- A belváros kemenyseprolásra is. Mert a jól lezárt ke- bői kettő lezáratott, de ket- le "gy latszik babonas emrékpárt nehezebben viszik tő? ber- Hlsz a saJat szerencsejeben. Az Attila utca 1 szam Oda a nagyfröccs ara előtt kéménykotróját kerékAz ellenőrzést végző rend- párján hagyta, ő maga valaőrök határozott felszólítása- hol eltűnt. Sehol sem tataira csakhamar előkerült a ra' A Jegkunyho előtti húsboltból a két magáraha- ^hoz tamasztva Abraham gyott kerékpár tulajdonosa, Mihály Újszeged, Temesvári az üzlet két dolgozója, Ma- Korút 35 szám alatti lakos tók László és Bérecsi György, kerékpárját találtuk. TulajGondatlanságukért a hely- d°n06a maF megjárta a piaszínen „bűnhődtek* 5—5 fo- cot- kosaraban krumpli, prorint pénzbírságot fizettek, httoli és egyéb tavaszi foze- Oda a nagyförccs ára [ek volt. De Abraham Mi- mondta Matók, .miközben haly seholsem. A közeli uzhozta a nagy láncot és laka- letehet is végig jártuk, de tot eltűnt. Lehet, hogy eppen A húsbolt melletti fodrász- feketét ivott, de nem merte üzlet előtt is jónéhány lezá- bevallani, hogy ő az elharatlan kerékpár álldogált. Byott kerekpar tulajdonosa. Egymás után jöttek ki tulaj- Mak Aladár "yugodtan vadonosaik, igen mulatságos sa™lt a Lenin koruti OFOjelmezben a fodrászüzletből. TÉRT üzletben, o ugvanis A hajszárító búra alól búj- Szarta biciklijét. Igaz, hogy tak elő, törülközőbe csavar- barki eltolhatta olna mert ták fejüket. Tőke Istvánné a fogaskereket lakatolta le, és Erös Istvánné ezen a na- « az „zavartalanul* mukópon „drága frizurával* tér- dött. tek haza. Mosás, rakás 10 forint, plusz 5 forint büntetés. a Az ellenőrzésnek gyorsan híre ment. A négylámpásos Legnagyobb volt a riadaitalbolt elől villámgyorsan lom a Kígyó utcai háztartűntek el a kerékpárok. Az tási bolt előtt, az ellenőrzés óvatosabbjai nyugodtan fo- során. A kerékpárállvány vagyasztották fröccseiket, hi- lamennyi helye foglalt volt. szen kerékpárjukat „bebizto- de egyetlen egy kerékpár sították*. sem volt lelakatolva. Bényi W

„/„,/.» Miklós Gogol u. 14, Domolanuisag — penzeri kos Istvánné Újszeged. Fürj A Marx téri háztartási u. 99 szám alatti lakosok bolt előtt a falhoz támaszt- hagyták el könnyelműen keva egy árva kerékpár álldo- rékpárjukat. Domokosné gált. Amikor hozzányúltam, nagy kosarában a vasárnapi fiatal asszony ugrott ki az ebédhez való is megtalálhaüzletből: tó volt. - Mit akar? Az az én ke- Török István, Bakai Nánrékpárom dor u- 20 szám alatti lakos - öt forintot, mert őri- J'H^ÁÁ zellenül hagyta. landos: ügyük irataival is ez történt. A per aktáit királyi utasításra Bécsbe vitRi'da'om háztartási bőit előtt Az volt a feltevés, hogy a Horthy-rendszer az ereklyéket megsemmisítette. A múlt év tavaszáig senki nem tudott a tölgyfaládákról. Ekkor újabb fordulat történt: Miklós Imre nyugalmazott MÁV főfelügyelő, aki nagyjainak tatja, kerékpárját. A szó legszorosabb értelmében megbánta — Meg hogy én önzetlenül tettéti fgy nyilatkozott: — szólt az asszony —, ugy _ Nagyon restellem mavigyázok rá, mint a szemem gan% mlndig iezárom kerékfényére, hiszen nem az p4rom, s pont most, az elenyem a kerékpár, hanem az lenórzés során nem. Igaza anyósomé. Az üzletből is van a rendőrségnek, jogosan állandóan szemmel tartote j4r ej velünk. ,am- És igaza van Török IstA Bartók Béta téri üzle- vánnak. Mert a könnyelmű tek előtt is sok magára ha- kerékpártulajdonosok szagyott kerékpár sorakozott, badkezet adnak a tolvajokTóth Antal tápéi lakos, míg nak. Csupán egy kis figyelaz asztalosokkal alkudozott, mességgel a bicikli tolvajlányugodtan eltolhatta volna sok számát minimálisra lebárki kerékpárját. hetne csökkenteni. — Jó tanulság ez a bün- Horváth Lászlóné t