Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

5 V asárnap, 1969. április 17. Radics Gábor ekkoriban arrafelé a kézbe­sítő bakter. Ugy ismertük persze, a Radics csősz. No, ök addig cigarettát sodo­mert nyáridőben hozzá tartó- rintottak szűzdohányból, míg zott a határ védelme is, fennhangon referáltam a ci­Az egyik tanyán meghívták meket. Volt abban Bugyi vaeeorara, a másikban egy Andrásóknak, Samu Jáno­tyúkalja tojást pakoltak be géknak újévi jókívánság, törek közé a táskájába. De Torna Sándoroknak mér hús­volt olyan hely is, ahová véti üdvözlet, rajta hímes aludttejet enni Járt. Hát az- tojásokkal játszó nyuszikkal, tán az ilyen jótéteményekért ggy csomó adófelsaólítés, szolgálattétel dukált. tintaceruzával írott, zöld tá­— Vigyázzon már, Gábor, bori levelezőlapok a front­arra a kis kukoricámra! ról. De nekünk semmi. Se — Nózzen már a herepet- újévi, se húsvéti köszöntés, rencómre, Gábor bátyám, el — Aíenét, elkallódott vol­ne lopják! na? — hökkent meg Radics Szóval nem l« annyira a csösz- Wo, akkor ezt-e — községháza tartotta az öre- nyújtotta felém ma«k zse­get, hanem a falu. Övé volt bének tartalmát pedig különben az útfelügyelet jo- ezek meg tavalyiak, ga. Pór pengőért legeltethet- Mégis abban volt. AM MI­ték az árokparton tehénkéi- előtt belenézhettem volna, ket az Itteni emberek. Aki kivette a csősz kezemből, nem fizetett, azt nem szív- apámtól kért egy aláírást, lelte a Radics csősz. Addig begombolkozott, megrántot­járt a nyakára, míg be nem ta az iszákot, s vagy négy­hajtotta a taksát öt lépésnyi távolságról szólt Hát el nem tudtuk kép- Vlsiiza= zelni, mi járatban ballag a — «o,_ ^or mek, aggya csősz hozzánk húsvét szom- me6 az isten­bat délelőttjén, vállán de- A kutyaugatásra kiszaladt geszre tömött iszákkal. Ab- anyám. Elfehéredve, mert­ban ugyan sohse tárolt sem- hát az asszonyok előre meg­miféle iratot, azok számára sejtik a rosszat a zsebeit tartotta fenn. To- Apám mosolyt erőltetett, jas, túró, miegymás céljára _ No> asszony, festheted hordódott az a tasak. a piro6toJást Apám a szénaboglyát ve- — Mit akarsz? regette körül. Esetenként — Majd mindjárt meg­úgy oldalba suhintotta apet- mondja-e! — mutatott rám lencét, hadd hulljon le, ami apám. nem rávaló, hogy majdnem Olvastam klsdiókosan, szó­orrabukott. Nekem nagyon tagoló olvasással: -Be-hí-vó imponált a művelet, amúgy pa-rancs.. .* is iskolaszünet volt, hát ott .. .. settenkedtem körülötte. Alatta a dátum: „ Jászberény, 1948. április. Koszon am a CSŐSZ _ Jaj, kapott szívéhez az pusztai artikulációval. — Aggya meg az isten! — Aggya, no — emelte meg vályoghulladékos föve­get apám. A csősz már gombolgatta is a nagyiajbit. Először a belső zsebből cibálta elő a gyűrött paksamétaköteget, — Silabizálj csak, hé, te vags a gyeák — nyújtotta nekem. Be-hl-vó pa-rancs édes, s ráborult apámra. A* meg szegény nem tudott mi­hez kezdeni, tréfával próbál­ta elütni a dolgot, — Hallod, azért a tojást viszem, a fronton úgysincse­nek menyecskék, ott nem io­csolkodhat az ember. Kevésszavú ember volt az én apám világéletében, nem ls értem mai napig, hogy lett olyan hirtelen bőbeszédű. De akkor annyit tudott vicce­lődni, tréfálódni anyámmal, hogy még gyereklétemre is feltűnt nekem. Nem így anyám. Arra a napra teljesen elakadt sza­va folyása. Azt is alig tudta kiszipogni: — Eriggy el mákot darál­ni, fiam. Szitált mákot kanalazott a papírzacskóba, én meg szed­tem a lábom a szatócshoz. A faluban egyedül ott volt csak mákdaráló. A díílőút végén kissé beszeszelve jött a Ju­hos. — így hívta mindenki: módos Juhos. Juhos Bálint­nak cséplőgarnitúrája volt, meg vagy harminc holdja. Tényleg a falu legmódo­sabbjának számított. Illen­dőséget tudva, köszöntem, ahogy az iskolában tanítot­ták. — Mindörökké. Kinek a fia vagy te? Mondom neki, meg azt is, hogy nagy baj van most ná­lunk. Viszik apámat kato­nának, pont húsvét napján. Borgőzös esukladozással felnevetett a módos Juhos. — Hát aztán, mit vagy beijedve? Majd anyád lesz a cseléd. Nem értettem még szavai gőgjét, de azt érezterp raj­ta, nem lehet jószívű ez az ember, s aztán nem is áll­t-m szóba senkivel, siettem h- dolgomvégeztével. Teli volt a szoba. Szomszédok, ismerősök segí­tettek anyámnak sopánkod­ni. Sírt ö anélkül is eleget, kint a konyhában, ahol nyújtotta a mákosrétest, meg festette a tojást. Hagy­mahéjjal. Aat tartották itt a tanyai részen, az a leg­szebb, mert miért is vaiiot­ták volna be, hogy az ol­csóságról van szó. Zimbó István bécsi, ki­szolgált husaár, első világhá­borúé élményeiről beszélt; hogy hej, mikor ő Szerbiá­ban ... Apámat láthatóan nem lelkesítette a gondolat, egyszeribe kifakadt: — De az istent a jóanyjába Hitlernek, Horthynak, még ünnepelni se hagyják a sze­gényt. Aludtam még másnap reg­gel, ahogy a hagymahéjjal festett húsvéti tojásokat, a mákosrétest elszortírozto anyám a kofferben. S a haj­nali szürkületben elindult az apám a korai öntözőkkel egy időben egy gonosz hús­véti torra, ahol vérrel lo­csolkodtak. Borzuk Lajos ÉGI &]£ I Fiatalol c válaszúton ÍJLÖ ABLAK í l| magyar film április 21-től kerül bemutatásra •••••••••••••••••••••••••••••••• JUnpptt tnutdszcppülhs uendéps-zeitpd Szegeden Lapunkban annak idején —lengyel barátságot. A No­beszámoltunk az ÉDOSZ va Huta-i munkásság pél­művészeti együttesének jor- dóul úgy fogadta műsoru­ró sikeHi lengyelországi út- kat, hogy szinte minden szó­járó!. Tánc-, éneic- és zene- mot ismételniük kellett. A kari szereplésükkel Krakkó- barátság most folytatódik tó­ban. Nova Hután és még vább." Az ÉDOSZ művészeti több lengyel iparvárosban együttesének látogatását ápolták a hagyományokkal viszonozzák a Nova Huta­gazdagon bővelkedő magyar iak szakszervezeti művészeti együttesük szegedi szereplé­sével, amit ugyan megelőz egy budapesti fellépésük az ÉDOSZ-központbun, május 21-én. A Nova Huta-t szakszer-> vezeti művészeti együttes május 23-án mutatja be mű­sorát a Szegedi Nemzeti Színházban, másnap pedig Hódmetúiiásárhelyen lép isi. Több, jelentős jogi előadást tartanak a het végen Szegeden A Szegedi Tudományegye­tem, illetve a Magyar Jogász Szövetség által hazánk fel­szabadulásának 13. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepi ülésszak keretében e hét folyamán több jelentós jogi előadás megtartására kerül Szegeden sor. A Tudo­mányegyetem Dugonics téri aulájában csütörtökön du. 5 órakor dr. Búza láazló egye­temi tanár, akadémikus tart előadást "Magyarország nem­zetközi jogi helyzete 15 év­vel az első és IS évvel a má­sojük világháború után* cím­mel; keweferenoek dr. Ha­raszti György budapesti egyetemi docens és dr. Nán­dori Pál budapesti tudomá­nyos kutató Teamek. Ügyan­itt péntekem de. 9 órakor dr. Fonyó Antal egyetemi do­cens ad elő "A magyar bün­tetőjogi törvényhozás fejlő­dése a felszabadulástól« cí­men; korreferensek; as alka­lommal dr. Farkas Sándor legfőbb ügyészségi osztály­vezető, dr. Kádár Miklós egyetemi tanár, budapesti jogi kari dékán és dr. Vida Ferenc legfelső bíróaági ta­nácselnök lesznek. A szege­di jogi ülésszakot bezáró harmadik előadást a Hazafi­as Népfront Vörösmarty u. 7. alatti álöadótermében pén­teken du. fel 3 órakor dr. Kertétt István igazságügy­minisatériumi főelőadó tart­ja szocialista fejlődésünk tük­röződéséről a munkajogban; korreferensként dr. Rudolf Loránd igazságügyminiszté­riumi főelőadó dr. Vámbéri György ée dr. Weltner An­dor budapesti egyetemi ta­nár szerepelnek. A {eldáA&edutiói átesnie Unotdalót Két egyfelvonásos a November 7 Mövelódést Otthon színjátszóinak előadásában Két egyfelvonásossal lé­pett a köröneés elé a No­vember 7 Művelődési Ott­hon színjátszó csoportja a felszabadulási kulturális szemle keretében. Carlos bárra: A baleset című víg­játéka a mai Sp&nvoloraaág korrupt közállapotait ée züllött erkölcsiségét ábrázol­ja hol vígjátéki, hol drámai elemekkol. A darab érde­kes, fordulatos, színvonalas, a vége pedig egésaen meg­hökkentően különös. Hívet László, a darab rendezője színesen, sok öt­lettel mozgatta figuráit, min­den Szituációt jói kidolgo­zott. Hibájául azt ráhatjuk fel, hpgy néhol gyorsabb ütemet adott w előadásinak, mint kellett volna. A sze­replők közül Madarász Júlia egy hisztériás, szózuhata­gos assn&nyként az előadás legjobb alakítáaát nyújtot­ta. Gyuris György gyártu­lajdonosában ae a Jó, hogy szavai mögött érezzük a gondolatokat es aa a rossz, hogy ezt soksaor mellőzi. Virágos Antalt jó színpadi mozgásáért, átélt Játékáért Illeti dicséret. Többet gesz­tikulál azonban a kelleté­nél ég néha hadar. Jurka Jómef csak egy-egy pilla­natban nyújtott átlagonfe­lülit, Fátyol József, Kopács Ferenc játékából a nagyobb átélés hiányzott: A másik bemutató a csoport rendezőjének, Híves Lászlónak \Közel a tavasz cí­mű egyfelvonásos színműve volt. Az 1944-ben játszódó darab Illegális röpcédula­tarjesetőkról s»ól, és arról, hogy a félelemmel küwködo ember is lehet hős. Ügye­sen megkomponált, váraíjan fordulattal megoldott alko­tás a darab, egy-két figurá­tól eltekintve a szereplők is jói jellemezettek. Hibája, hogy nem mindig sikerült a szereplő eaoportok beggél­getésváltását váltoaatoaan megoldania. Ez az előadás jobb volt, mint a Baleset. A lassú rit­mus ellenére is végig lekö­töte a közönség figyelmét. Külön meg kell dicsérnünk az előadás indítását: a sze­replőknek a sötét szíüpadon fénycsóvával kísért bemuta­tása újszerű, érdekes volt. Gyuris György félelem­mel teli diákja őszinte, át­élt és egységes volt. Ördögh Magdolna játéka hullámzott, de így is tetetett, Lafetrer Anna okos, raffinált Gesta­po-tolmácsa rutinos, néha túl rutinos alakítás volt. Domonkos Sándor ugyan­csak tetszett, bér puhább volt a kelleténél. Egyszerű, őszinte és határozott Wink­ler Péter csepeli munkása. Virágos Antal mértékkel ko­médiázott. A többiek közül Benkó József ügyefogyott szerelmesét, Seres Éva ki­szolgáló kisasszonyát és Madarász Júlia férfiszívet tipró nőtípusát lehet meg­dicsérnünk. összegezve: a November 7 Művelődési Otthon szín­játszó csoportja újszerű da­rabjaival, jó rendezői mun­kájával, ügyes, fejlődőké­pes színjátszóival értékes munkát végzett* L. F. jubileuma ezt követően a két szegedi zenei intézmény növendékei, majd másnap és harmadnap külön-külön hangversenyt rendeznek. Szombaton dél­után 5 órakor az Állami Ze­neiskola saját intézményé­ben. Tábor utca 6 szám alatt rendezi meg jubileumi növendékhangversenyét, va­sárnap este T órai kezdettel pedig a Zeneművészeti Szak­iskola ad hangversenyt ott­honában a nagy megemlé­kezés liszteletére. cl kulturális szemle, területi hemutatúja A KISZ felszabadulási kulturális szemle területi bemutatóját május 1-én iendezik meg a tánccsopor­tok részére az újszeged! szabadtéri színpadon. A be­mutatón találkozunk az LDOSZ, az Orvosegyetemi Szakszervezet, a Ruhagyár, az L'jszegudi Kender- Len­szövő Vállalat, a Vendéglá­tó és földmű vessző vétkezel, a Szegedi Jutafonógyár. a MAV csomóponti és a Tex­tilművek tánocsopartjával. CSIZMAZIA KÁLMÁN kiállításáról Caizmazia Kálmán szegedi festőművésznek ma délelőtt 11 órakor nyílik meg gyűjteményes kiállítása a Móra Fe­renc Múzeumban. A művész kiállításra kerülő alkotásai­ból mutatunk most be kettőt olvasóinknak, az "Olvasó nő«t és az "Autójavító*-! Az előbbit 1926-ban, az utóbbit 1960-ban festette a művész. Zeneiskolák Jubileumot ül a szegedi intézményes zenei oktatás. Nyolcvan éve, 1880-ban nyílt meg, mint városi intézmény a zeneiskola. A mai két sze­gedi zenei intézménynek, a Zeneműveszeti Szakiskolá­nak és az Állami Zeneisko­lának együttes jubileuma ez, amelyről háromnapos gaz­dag programmal emlékesnek meg. Április 22-én délután 3 órai kezdettel a Zenemű­vészeti Sfzakiakola hangver­senytermében kerül megren­dezésre a jubileumi aktus. . Kollár Pálné igazgató meg­nyitó szavai után Meruk Vil­mos, a Művelődésügyi Mi­nisztérium színháza és zene­művészeti főosztálya vezető­je mond ünnepi beszédet. A városi tanács képviseleté­ben Tori János v. b.-elnök­heiyettes kös/sönti a 80. év­fordulóját ünneplő intézmé­nyes szegedi zeneoktatást. Közös hangversenyt adnak Négymillió fát Lenin születésnapjára Elektrosztalj iparváros if­júmunkásai felhívást intéz­tek a Moszkva-területi fiata­lakhoz, hogy V. I. Lenin születésének 90. évfordulója tiszteletére minden ifjú, minden leány ültessen el egy fát, »Tudjuk, mennyire szeret­te Iljics a terméseetet, meny­nyire értékeltmindazt, ami szebbé teszi az ember éle­tét, Arról álmodozott, hogy a szocialista városok és nunkástelepülések zöldellő ligetekké fognak változni« — hangzik a felhívás. Az Elektrosztalj-i fiatalok április 22-én, az évforduló napján kezdik el a faülte­tést. A moszkvai erdészeti igaz­gatóság számításai szerint a Moszkva területi faiskolák körülbelül 4 millió facseme­tét adnak a fiataloknak, hogy április 22-én elültes­sék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents