Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

Péntek. 1960. április U. 4 DÉLMAGYARORSZÁG IIMIIIí. fél évszázados múltjából KllllllllltlIIIM | apunk május 22-en ünnepli elsö száma megjelerié- csak azért, hogy a rotációfr- úgy hogy május hó 22-én, sének fél évszázados jubileumai, ütvén esztendő nak minél szilárdabb alapja egy vasárnapi napon, megjenagy idő egy ujság történetében — különösen akkor, ha fegven. Februárban kezdtem lenhetett a Délmagyarország ea a fél évszázad történelmi és politikai változásokban el az agitációt a Délmagyar- elsö száma 64 oldalon, óriási oly gazdag, mint a legutóbbi. Világháborúk és forradal- országért és május közepén feltűnést és izgalmat keltve mak jellemzik a huszadik század eddigi történetet, s a már állott az új nyomda, Szegeden. I Dclmagyarország ezt a korszakot végigélte, s kisebb-nagyobb megszakításokkal a maga liberális, majd 1945 után demokratikus és kommunista irányzatával végigharcolta. E hosszú pál.vafutas számos epizódját megőrizték emlékezetükben a lap olvasói és egykori munkatársai, s főként maguk a megsárgult lapok. A jubileum közeledése alkalmából ezekből idézünk fel néhányat folyamatosan e cím alatt — régi munkatársak visszaemlékezései és a Dclmagyarország több régi cikke alapján. Mikszáth Kálmán a Délmagyarországról (RÉSZLETEK) Hovyun szülelett a Délmatvyarország? A nyolcadik kerület egyik között a Virginiát és elkezlegcsendesebb részén, szinte dett beszélni az ö sajátosan távol a főváros zajától, a zamatos, lassú, palócos élőReviczky téren lakik Mik- adásában. " - - S'afatti'SásTüSiett ~ Az önök programjának Részletek Róna Lajos Harminc év az újságíró pályán V fTÍ rtfcZXZZ decentralizációjának A Nap in floribus volt is hamarabb, úgyhogy ilyen ablaka - a fővárosban iga- ZSfS&Z^^L uíSSÍ 1909-ben, de a lap egy- módon a vidéki gócpontban zán ritka látványosság - T kultungenyeket u kteMszerú munkatársa mégsem készülő nagyszabású és or- sűrű vaspántokkal van védsimíthatott arra. hogy na- szagos jellegű újság ha- ve és mialatt a szobaleány hJy L Sdról nSX^R: — RHATNA 32 K»ÍSFBSDRT SSL ben. A legpompásabb kikép- vidéket & kiszorítaná on- külsejének ehhez a régi! 'uknal elk^ulve Mgy kuzzés volt ez, amit itt az új- nan a később érkező föváro- módi berendezéséhez telje^n vnilaE?^^ leT^^riekt^itúnő10^ Ell"ek a P'ogramnak meg- * ,, # £ ™-t itt minden dolog modern hírlapírók érvénye- valositasara legalkalmasabb A szobaleany jelentette, ésszerűtlenül, e*v varosban sülhettek. helyül kínálkozott Szeged, bo8y M>k"áth var, mire be- van összetómve. Németorrinnrtrütjim j« - , . . , ... ' . leptem dolgozoszobajaba. szagban, vagy Angliaban. JSSSSt l^apXl* T y rí a. •°kalpatri<r Egyszerű, majdnem ridegen ahol az egyetemek és hírlapmáJával valami nagyobbat tizmus mar korabban A1- berendezett helyiség Mik- kozpontok ki vannak véve a kellene ' alkotni létrehozni föld metropolisának keresz- száth dolgozószobája. Az író- fővárosból, könnyebb helyvalamit a sajtó terén, ami- telte el. asztalon könyvek jegyzetek, zetük van a nagy vidéki Iáról beszélnek és ami ^gzisz- Lázár Györggyel léptem tt/T^ ^ k€ziratresz7 P0^' tenciális szempontból is SELil - letek M.kszathnak egy most Náluftk a vidéken nagy egyszerre nagvoSb ugrással el0Sfr . érin*eze***- 6 regenyebőL Mindé- iapa!akítások _ vélemévaló elóhaladást jelent 0 niar korabbl sze" "ütt papír; iras; ^^ ,a nyem szerint - fokkozotTgy született meg bennem n «edi újságíró koromból jól ^rom moasztalon amely tabb mértékben csak úgy siDilmamarorszáa megalapí- ismert, nem volt nehéz meg- JaJST^K^IfL,^ I kerülhetnek, ha Magyarortásanak gondolata, egy érteni egymást. A szegedi ZZélT ^^ 3 -f- 8 PoUttta is a deolyan nagy és hatalmas vi- „OB,r K,centralizáció felé fordulna déki újságé, amely teljesen polgarmestei ragy b,zalom" Mikszáth ott ült a cserép- és a Délmagyarországnak is a naev budapesti napilapok mal- szeretettel és lelkese- kályha mellett, egy hatalmas főképpen ezért kell harcolarányaiban készülne, de déssel fogadta egy országos karosszékben. nia. tulajdonképpen még többe* jellegű szegedi napilap meg- Mialatt elmondottam, hogy ~ Decentralizáció, fejlőis nyújtana mert a pesti indításának eszméjét és miért kerestem fel, Mikszáth dés — mondotta Mikszáth lapok anyagán tut részlete- keres/teltük el az el 82 elmaradhatatlan virgíniá- maga elé merengve. — Hát sen közölne az illető vidéki kereszteltük el az el- ^^^ Ugy lalszlki csodálatos dolgok ezek. gócpont eseményeit is, ahol lnaiUmd0 UJ lapot uelma- a szivar rosszul éghetett, — Ha igazság volna, az megjelenik. Elgondolásom a OUurországnuk- mert fejcsóválva, dühösen egyetem nem Budapesten, következő volt- ha a német Nem volt könnyű munka forgatta hiányos fogai kö- hanem Szegeden állna. Aknagwárosokban lehet fővá- 8 Oél,nagyarország nyomda- fött- »«!«»• hamuját szív- kor jobban nézne ki nálunk nugwarosoKoan lenet tova- ... , ta. piszkálta, de csak nem a tudomány. Az egyetemen rosi igényű lapot csinálni, fehoz es a laphoz szükséges „szeieit« míg végre egy azért nincs kultúra nálunk. lásd: Frankfurter Zeitung, részvénytöke biztosítása. Az gyújtó segített a bajon és mert a professzorok nem a Kölniteké Zeitung Münche- eszmét mindenfelé lelkese- Mikszáth derűs arccal hall- tudomány, hanem a képvirer Neueste Nachrichten déssel karolták fel, de noha gatta yé«ig » Délmagyaro,- selői mandátumok után fut™ "c ívaenrtemen. , . szap tervezett akcióiét, a kosnak és azzal foglalkozHamburger Fremdenblatt ^'ben a gazdasag, v.szo- magyar sajto decentralizá- nak, hogy mit mondjanak az stb., stb. - miért ne lehetne "y°k nem vo»ak rosszak es ciójat ületőleg. efiU lapoknak hasonlóan nagyszabású la- aránylagos pénzbőség is volt, A nggy ^ mo-olygós pot csinálni a magyar vidék újságfinanszirozási célokra szeme egy pillanatra elkomonagyvárosi központjaiban is. ^ plóne Szegeden csak igen lyodott, megforgatta ajkai (1910. május 22.) Vécsey Miklós Közelebb a mindennapi élethez A szegedi járási tanács ják a községi tanács végrevégrehajtó bizottsága érde- hajtó bizottságának tagjait kes kísérleti kezdeménye- is. akik felszólalhatnak avizésbe fogott. Elhatározta, tákban és észrevételeket, jahogy legközelebbi ülését nem vaslatokat tehetnek. És ezeltSzegeden, hanem Kisteleken nek figyelembevételével döntartja meg Ezt megelőzően a te nek majd a különböző járási tanács különbözö 06Z- ügyekben. A járási végretályai sokrétű alapos vizsga- hajtó bizottság úgy véli, az latot tartanak a faluban, ilyen munkastílussal sokkal Megvizsgálják többek között közelebb kerülhet a mindena mezőgazdasági termelés, a napi gyakorlati élethez, s kekulturális élet, a kereskede- vesebb lesz a bürokratikus lem, a közigazgatás helyze- ügyintézés. A kisteleki tatét, s ezekről a végrehajtó pasztalatok után a végrebizottsági ülés ele beszámoló hajtó bizottsági üléseknek jelentéseket terjesztenek. A ezt a módszerét más közscjárási tanácsülésre meghív- gekben is alkalmazzák majd A^tóUUdtiistk ADÁSVÉTEL Cserepkalyhu eladu. Maros utca 3. sz. 542Ő i ozekrény, j ágyí 1 háromlángú gáztűzhely eladó, du. 2tóL Vasasszentpeter u. I'b., em. 5418 Bútorait megveszem, konyhaszekrényeket, ágyakat, asztalokat, székeket is. Lenin krt. 19. Kiss. x i ozekrény, j ágyí 1 háromlángú gáztűzhely eladó, du. 2tóL Vasasszentpeter u. I'b., em. 5418 Udvari épület lebontásra, ugyanott varrógép és gyermek •sportkocsi eladó. — Rákóczi u. 32/b. X5402 125 cm" motorkeréklűtr eladó. Széchenyi tér 11., porta. 5418 Udvari épület lebontásra, ugyanott varrógép és gyermek •sportkocsi eladó. — Rákóczi u. 32/b. X5402 Bélyeget legelőnyösebben vasérolhat, értékesíthet. Bélyegkereskedés. Kelemen utca 4. szám. X5213 Udvari épület lebontásra, ugyanott varrógép és gyermek •sportkocsi eladó. — Rákóczi u. 32/b. X5402 Bélyeget legelőnyösebben vasérolhat, értékesíthet. Bélyegkereskedés. Kelemen utca 4. szám. X5213 180 kg hízó házhoz szállítva eladó. Földeák. Bajcsy-Zs. u. 35. X5408 Retlktll-, cipőfestés minden színben. Szt. Miklós utca 1. Felsőváros. x 180 kg hízó házhoz szállítva eladó. Földeák. Bajcsy-Zs. u. 35. X5408 Retlktll-, cipőfestés minden színben. Szt. Miklós utca 1. Felsőváros. x Egy szekrény eladó. Vasasszentpéter utca 9/a. 5399 egyéb Lenin krt. 2 szobu, összkomfortos lakosom S szoba, hasonlóért csak belterületen elcserélném. — ..Nagyon sürgős" }elteére kiadóba. MW lteiiamié. fotel, ágybetét, sezlon készítését. Javításit vállalom. Saika u. 12. rtndas kárnitos. x lí Tompái Vegyes » s Kpitdiparí Ktsz keres azonnali belépésre okleveles építőipari technikust. — Klzetes megegyezés szerint. Jelentkezes Írásban április SS-ig. AJÁNDÉKOZZON HÜSVÉTRA porcelán-, kristály-, bőrdíszmű- foto, ora-, divatékszer különlegességeket az Ajándékboltból (Kárász u. 6.) Hatalmas valaszték várja a vásárlóközönséget! Tulajdonképpen a német bi- nehezen lehetett pénzt fel-, rodalom vidéki véi-osaibau hajtani. megjelenő egyes hírlapok A Korona utcai üj Bokorrnég nagyobb szabasúak. és palotában létesült a Délmant yobb Jelentö»<»gűek, mint ei/arorszap-nyomda, itt állía berlini újságok, mert a tották fel a szedőgépeket és Frankfurter Zeitung például a tizenhat oldalas körforgóhatalmasabb és irányadóbb gépet, az első és legnagyobb orgánum, mint a nétnet fő- ilyen masinát, amely akkoriváros bármelyik naplipja. ban vidéki városba eljutott. Elgondolásom további része A kolosszust csak úgy leheaz volt, hogy hiszen a vidé- tett felépíteni a szuterénben, ki gócpontokból a posta, il- hogy előbb új betonalapzatot letve a vasút hamarabb vi- csináltak, akkoriban szóbeszi el az újságot a környező széd tárgya is volt Szegdon, városokba és községekbe, hogy átépíttetem a Bokorolykor egy teljes fél nappal palota egész fundamentumát, KÖNYVESPOLC Radó György: Majakovaskijról Április 14-én — lapunk legzetes elemét, majd ennek tegnapi számában közöltük az elemnek az alakulását, — volt Valgyimlr Majakov- megjelenési formáit kíséri szkij halálának 30. évfordu- végig a költő egész életműlója. Ebből az alkalomból je- vén. A kiválasztott költői lent meg :>z Akadémiai Ki- elemek, bár összeforrottak adónál a* Irodalomtörténeti Majakovszkij egyéniségével, _ Füzetek 29. számaként Radó mégis háttérbe szorultak a |cserepeseden ajkamon. Kinyitottam a n,r.i.-Al .»í_ LrAH#»«'o unnut Irrtv/V oHH i ch i rr?_ 1 1 ys.i - i • u ü _ i • Malako haraso H

atodik osztályba jártam, amikor egyszer lángoló arccal értem haza az iskolából. — Neked lázad van! — kiáltott ijedtén édesanyám és azonnal hőmérőt dugott a hónom alá. — Harminckilenc kettő — suttogta. — Gyorsan orvosért! Elmosódott körülöttem minden. Nagyon-nagyon messziről hallottam a doktor bácsi hangját: — Tüdőgyulladás! Volt már benne a kislány? — Igen. Egyéves korában. Egy nálunk lakó szovjet katonának köszönhetjük. hogy akkor meggyógyult — felelte édesanyám. Hirtelen mintha egy kis szúrást éreztem volna a combomon, s aztán piros tűznyelvek lángoltak körülöttem. Én ki akartam szaladni a lángokból, valaki kiabált felém. — Gyere, gyere lovacskazni I — hallottam. Erőlködtem, de olyan messze volt! Enyhülést várva nyújtottam a kezem a hívogató alak felé. — Malako ... Andrej... Aztán hűsítő limonádét éreztem kiGyörgy Majakovszkijról cl- költőre vonatkozó eddigi iromü esszéje. A legnagyobb dalomban, orosz-szovjet költő, Vlagyl- Majakovszkij egyénileg érmir Majakovszkij egyben a telmezett futurizmusa, kétszocializinus korának is frontos irodalompolitikái ha-cgyik legnagyobb poétája, ca és a szerelemmel kaphiszen versei ma is szervez- csolatos költői megnyilatkonek, buzdítanak a jövő épí- Zésa1 eddig alig ismert öltésére. Érdekes és bonyolult dalairól világítják meg ezt egyéniségét Rgdó György e az érdekes és bonyolult munkájában eredeti elem- egyéniséget. Az elemzéseket /.éssel ismerteti. A tanul- és következtetéseket átfogó ... , , igényű dokumentáció — a n.ány szerzője céltudatosan köUÓ vonatkozó műveinek ragadja meg Majakovszkij felsorolása és rövid ismerteköltészetének egy-egv jel- lése — támasztja alá. szemem. Édesanyám hajolt felém. — Aludj, kislányom. Elmúlt már a nagy láz. Pihend ki magad, s majd reggel mesélek neked Andrejről és a malakóról. M

egnyugodva aludtam el. Másnap reggel édesanyám mellém ült és elbeszéléséből kirajzolódott lázálmom alakja: Andrej. 1946 februárjában egy hazatérő szovjet alakulat tisztjeit szállásolták be az utcánkba. Nálunk nagyanyám szobáját vették igénybe. Izgatottan vártuk, kik és milyen emberek lesznek, akik hozzánk jönnek. Két-hárnm nap múlva aztán megérkeztek: az alakulat parancsnoka, egy őrnagy és kisérőjeként egy katona, Andrej. Én már az első délután ott mászkáltam ki-be a holmijukat rendezgető katonák között. Andrejjal gyorsan megbarátkoztam. Egyszer nagyon megijesztett. — Brumm, brumm, medvegy — hallottam valami hangot, s egy torzonborz alakot láttam. Visítani kezdtem. — Ne bojszi, félni, én Andrej ,.. Nem brumm, brumm — s már bújt is ki a szőrmesapka alól kedves, kék szeme. — Nekem, nekem! Az én fejemre brumm, brummot! — követeltem most már nevetve. Fejemre került a nagysapka, kezemre az óriás kesztyű, s Andrej a nyakába kapott. — Gyi, gyi losagy! — mondta. — Brumm, brumm — kiáltottam én, és nevetve belovagoltunk édesanyámhoz. így kezdődött a barátságunk. Az első kél hét után azonban váratlan esemény történt. Andrej takarított az őrnagy bácsi szobájában, én körülötte forgolódtam. De nem nyüzsögtem úgy, mint máskor... Az asztal alá bújtam. — Gyévocska, kukurikú. . kukurikú ... En nem mozdultam. — Majd jössz te ki — mondta Andrej és a seprűnyéllel bökdösött. Én azonban erre sem mozdultam. Andrej lehajolt és benézett az asztal alá. — No, gyere már ki. Gyere enyém hátamra. Csakhogy én még erre sem mozdultam. Andrej nem értette a dolgot. sose látott ilyennek. Egyszerűen kihúzott hát az asztal alól és felemelt. — Mamka, mamka — kiáltotta ijedten. Jönni ide! Gyévocska tűz!... — s szaladt velem a nagyanyámhoz. A homlokom forró volt. — Azonnal visszük az orvoshoz — mondta édesapám. — Kétoldali tüdőgyulladás. Igen súlyos — mondta az orvos. Penicillin kellene. De honnan vegyünk? Nálunk még nincs. Tegyenek priznicet. Délután majd kimegyek és megnézem a kicsit. Ha tudnak, szerezzenek penicillint. Én is megpróbálom. O

tthon, a kis ágyban, nehezen lélegeztem. Mellettem ültek szüleim, nagyanyám és Andrej; mindenki, akit szerettem. Nagyanyám félrehúzódva sírt. — Mamka, nincs doktor? — kérdezte Andrej. — Orvos van. De penicillin nincs. És csak az segít — mondta édesapám. — Penicillin, penicillin — szipogta nagyanyám. — Pe-ni-cil-lin — ismétette Andrej. — Hamarosan vette köpenyét és eltűnt. Az esti órákban megérkezett az orvos. — Nem sikerült penicillint szereznem — mondta, csak ultraszcptllt hoztam. De ezzel is időt nyerünk. Édesanyám gyorsan teát készített, s gyengéden emelte fel a lejem, hogy az orvosságot beadja. — Ha a lázt visszaszorítanánk, könnyebben birkózna meg a szervezet a bajjal — mondta az orvos. Én csuklottam, s a tea végiggyöngyözött a takarón. Édesanyám ijedten nézett az orvosra. — Csak az injekció segítene... — mondta a doktor. — Mamka! Doktor! Injekció, enyém major küldi — rontott be a szobába Andrej. s tetette a gyógyszert az asz tálra.