Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

3 Csütörtök, 1960. április 75. 2 Az aranyat érő áprilisi eső után Szépen fejlődnek a gabonák, megkezdődött a kukorica vetése Ahol kedden este száraz koricát vetettek. ötven nehéz fogast, a tárcsát és földet látott a lemenő nap, holdon 30 mázsás termésre a simitót Aki túlságosan szerdán reggel sok helyen is leszerződtek, csakhogy kíméli ezeket a szerszámo­kiadós éjjeli záportól alapo- őket is bántja a műtrágya- kat, azzal könnyen meges­san megázott földet talált szállítmányok késése. A jó het, hogy a kikelő vetemé­Szegeden és környékén. Er- időjárás hatása kétszeresen nyeket vastag gyomtakaró ról beszélgettünk Hovorka érvényesülhetne, ha korán fogadja. A jó tavasz min­István elvtárssal. Szeged megkaphatnák a vetések, a denkitől jó és gyors mun­megyei jogú városi tanácsa műtrágyát mindenütt kát követel, fóagronómusával E héten ^ helyen ^ — Az időjárás rendkívül kezdődik a cukorrépa kapá­kedvezo — mondotta. A Jása. Ugyanakkor kevés ki­mostani esők felernek a vétellel mindenütt befeje­szajhagyomany szerint s ződik a burgonyavetés. Sze­az igazsag szerint is ara- ged határában mintegy 80 nyat érő májusi esőkkel, százaléknál tartottak szer­Oszi kalaszos gabonáink dán ezzel a munkával igen rosszul teleltek. Ugy Mint Hovorka elvtárs el­látszott, a felfagyások miatt mondotta, a szegedi földe­nem lesz valami jó gabona- ken jórészt a hét végén és termésünk. Az esős, me- a jövő hét első napjaiban leg, napos időjárás és a kezdődik meg a kukorica­város szövetkezeti paraszt- vetés, remélve, hogy a mű­saganak szorgalmas munka- trágya nem késlekedik tó­ja megmásította ezt a lát- vább. szatot, A meleg esős, napfényes öszi kalászosaink szép re- idő gyorsan növeli a gyo­menyekkel biztatnak. mokat is Máris jól megbokrosodtak a kiritkult vetések. Különö- Már a nagy termes kez­sen ott, ahol már a tava- deti Méretei is jobb talaj­szi fej trágyázásokat is ko- munkát követelnek, rán elvégezték. A bevetésre kerülő földek­A még tapasztalható ké- tői nem szabad sajnálni a sés azonban nem a szövet­kezeti gazdák hibája, ha­nem elsősorban a Műtrá­gya- és Növényvédőszerellá­tó Szövetkezeti Vállalaté és a Péti Nitrogénművek igazgatóságáé. A korán be­nyújtott igényeket elfogad­ták. A megrendelések, fe­dezet-igazolások kézhez vé­tele után a diszpozíciókat is időben elküldték a tsz-ek­nek, csupán a műtrágya­szállítmányok érkeznek ko­moly késéssel. S ez nem­csak Szegeden, hanem já­rásszerte tapasztalható. En­nek ellenére azonban jól halad a munka. A kora ta­vaszi vetések zöme — mák, borsó, tavaszi kalászosok, lucerna, len stb. — már ki­kelt, s úgy nőnek, mintha csak húznák felfélé. A szegedi Dózsa Tsz-ben már javában vetik a ku­koricát is. Szombatra. mint Juhász József elvtárs, a sándor­falvi Uj Élet Tsz elnöke el­mondotta, ők is készen lesz­nek a 200 holdnyi kukori­ca vetésével. A hét első két napján közel 40 hold ku­Kövezik a Retek utcát Jelentős a társadalmi segítség az útépítésnél Közel egy kilométer hosz- dolgozik naponta a Retek szú a Retek utca. Ezt most utcában társadalmi munká­300 ezer forintos költséggel ban. A környékbeli magán­kikövezik a Csillag tér és a fuvarosok, azonkívül több József Attila sugárút közötti üzem — így a Cipőgyár, a teljes szakaszán. Az öt mé- Lemezgyár és a Közlekedési ter széles úttestnél felhasz- Vállalat — fuvarral segítik nálják a város belső részein, a tanácsot, így a színház előtti szaka- Előreláthatóan mintegy 50 szon is felszedett kockakő- —60 ezer forint megtakarí­veket. tást jelent majd a Retek ut­Jelentős társadalmi mun- cában most folyamatban lé­kát végez a környékbeli la- vő társadalmi munka, kosság ennél az útépítésnél. A múlt hét végén a Köz­Az utca lakosai, a Szilléri tisztasági Vállalat útépítő sugárúti általános iskola út- részlegének kövezői is hozzá­törői, egyetemisták és a nép- fogtak a munkához a Retek hadsereg harcosai is segíte- utcában. A számítások sze­nek a kő válogatásánál és rint június—júliusra készül szállításánál. Már egy hó- el a Felsőváros e fontos út­napja átlag 20—30 személy vonala. Sándorfalván — a népfrontbizottság úffáválasztása előtt A szegedi járásban is hagyományok ápolása: em- is Sándorfalván — például nagyban folynak az élőké- lékmúvet állítottak például a kisipari szövetkezetben —, születek a helyi népfrontbi- 32 '91j>-ben mártírhalált halt akinek csak hallomásból volt . .... .. . . sandorfalvi forradalmatok- tudomasa a varhato nagy zottsagok ujjavalasztasara. A nak> méltó ünnepségeket községi megmozdulásról. A lakosság érdeklődéssel várja rendeztek nemzeti ünnepein- választások ós az országos a következő héten kezdődő ken. S lehetne még több kongresszus alkalmából ki­választási gyűléseket, hiszen hasznos tevékenységet fel- adott emlékbélyegek kisebb , '* . sorolni. címleteiből is csak néhány a népfront hasznos teve- Tartl!a ..amnn darab fogyott el, pedig mind­kenysége ismeretes előttük, IBÍI8B sZamuő össze ötszáz forint értékű s számosan résztvevői ennek 3Z eflÉSZ kOZSéfl jutott a nagy lélekszámú a tevékenységnek. Joggal várhatna tehat bar. '"ggf^ tobben UT prprlmánvpk hogy 3 NEPfront-aktivis- nek MÁJ. a népfrontbizottság ml cicuNicii.cn tak eredmenyeikre büszkén, újjáválasztásáról — de leg­Sándorfalván is szép ered- lelkes készülődéssé] mozgó- jnkább csak hivatalos tö­ményeket tud felmutatni a sít ják a község lakossagát a rumokon. Az lenne a he­népfrontbizottság. Az elmúlt közelgő választásra. Sajnos, jyes> ha az egész község hónapokban sok isaneretter- 3Z előkészület — a hét ele- számon tartaná az április 24­jesztő előadást, mezogazdasá- jen bizony még csak elenyé- én sorra kerülő jelentős nép­gi szaktanfolyamot rendez- szó nyomokban mutatkozott, frontmegmozdulást. Sáska tek. Negyven ezüstkalászos A Béke Termelőszövetkezet istván, a helyi népfrontbi­gazdát képeztek, közös an- elnöke, a köztiszteletben álló zottság titkára ugyanis kö­kétokat tartottak a szatyma- Darazs József például nem zoite, hogy jövő vasárnap ziakkal a gyümölcs- s ezen tudta, hogy pontosan me- kel^j sor a választásra. El­belül az őszibarack legcél- lyik nap lesz a valasztás. mondta azt is, hogy ünne­szerűbb termesztési módjai- Pedig egyben a népfrontbi- pélyes keretek között tárt­ról. zottság elnöke is. De volt iák meg a művelődési ott­Dicséretre méltó a haladó más helyi gazdasági vezető honban. Az úttörők szép énekkari számokat, szavala­tokat adnak elő, s fellép a 4 szocialista munka brigádjai várják a műszakiakat A munkaszeretet, a más- késztetett arra, hogy össze- termelést segítik, hanem nak használni vá- fogva önmaguk művelését, részt kérnek a műszaki vé­gy ás* ősi ösztöne az tudásuk fejlesztését állandó zetés gondjaiból is. Ez a embernek. Városunk bárme- feladatnak tartsák. Sorra lésztvailalás egyúttal páro­lyik, üzemében meggyőződ- alakultak a "szocialista*, il- sul azzal az igénnyel is, hetünk róla, hogy a becsű- letve az e címért versenyző hogy a műszaki vezetik több letes munkás épp úgy sze- brigádok. E munkásközössé- megértéssel, konkrét segit­reti szakmáját és hivatás- gek hónapok óta igen-igen seggel támogassák törekvé­nak érzi, mint az orvos, sokoldalúan képezik magu- seiket. Sőt várják, hogy J;ö­mérnök, vagy művész. Ez a kat. Egyik fő törekvésük a zéjük álljanak, velük váll­munkaszeretet, hivatásérzet nagyobb szakmai műveltség vetve dolgozzanak a nemes a múlt esztendőben százakat elsajátítása a termeléssel, a célkitűzések megvalósitásá­gazdálkodással összefüggő ért egyéb kérdések megismeré­se. Igen nagy az érdeklődé- o zegedi műszaki szak­sük a politikai képzettség és ^ embereink közül egye­a kulturális előrehaladás sek már több ízben iránt. tartottak szakmai, gazdaság­Most a felszabadulási mun- politikai előadásokat, konzul­kaverseny sodró erejű ára- taciókat a szocialista rímért datában terebélyesedik a küzdő brigádok tagjainak, szocialista brigádmozgalom Vannak azonban olyanok is, Szegeden is. Sokasodnak, akik bizony még értetlenül akik nagyobb részt vállal- és kívülről szemlélik a Ieg­nak a jövőért folyó harcból, öntudatosabb munkások ösz­Hogy egyre szaporodnak vá- szefogását. Csupán néhány rosunk üzemeiben azok, akik mérnök tagja egyik-másik képesek meglátni az össze- üzemben a szocialista brigá­függést saját munkájuk egyé- dóknak. Pedig az e brigá­ni és társadalmi haszna kö- dókban végzett tevékenysé­zött, abban igen nagy szerepe gükből nemcsak a munká­van a fejlődő, erősödő szo- soknak, hanem a műszaki cialista munkaerkölcsnek. S vezetőknek, mérnököknek is nemkülönben annak, hogy a hasznuk származik. Azt párt és a kormány megváló- mondják néhányan, hogy a sított és tervbe vett intézke- mérnököket nem a külön­dései mind-mind azt bizo- böző mozgalmak, hanem a nyitják: a jobb munkának műszaki feladatok izgatják elsősorban a dolgozó nép elsősorban. Nos, erre csak látja a hasznát azt válaszolhatjuk, aligha van jobb alkalom és lehető­F elszabadulás évforduló- ség a műszaki problémák ján, a bensőséges üze- megismerésére és megvalósí­mi ünnepségeken tására, mint a munkások vagy élüzem avató gyűlése- legjobbjainak brigádjaiban, ken több helyen újabb szo- Ha közösen látnak munká­cialista brigádokat avattak, hoz, egy-egy nagy jelentő­vagy újabb munkaközössé- ségú technikai probléma gek jelentették be, hogy cé- megoldásához, könnyebben lul tűzik e cím elnyerését, célt érhetnek. Megoszt­Nemes vetélkedésük a dol- hatják a munkát, az írod a­gozók mindjobban fejlődő lom tanulmányozását a kí­közösségi szelleme, a kol- serietek elvégzését — szó­lektiv munka szocialista fej- yal többedmagával a mér­lődésünk egyik tipikus vo- nök is többre megy. nása. Olyan folyamat ez, tevékenysége, ugyanolyan szükségszerű, hogy a munkásosztály kialakítsa saját értelmiségét, mert ennek az értelmiségnek a szocializmus érdekében kifejtett tevé­kenysége és hatása rendkívül jelentős. Ez az értelmiség viszi be a tudományos szo­cializmust az ösztönös munkásmozgalomba, l.enin szerint a szocialista munkásmozga­lomnak értelmiségi és proletár (munkás) funkciója van. Ezek viszonyát ezzel az ál­talános fogalommal fejezi ki: "Az értel­miségiek jól oldják meg a kérdéseket, "el­vileg* jól vázolják fel a sémákat és jól ítélik meg a cselekvés szükségességét... a munkások pedig cselekszenek, eleven életté változtatják a szürke elméletet*. (Lenin művei X. 24. old.). A- i- viszonyai között az szocializmus értelmiség politi­kai szerepe rendkívül fontos lesz és a munkásosztály vezetésének elfogadásával az értelmiség a történelemben soha nem képviselt erő birtokába jut. Lenin arra tanít, hogy azt az értelmiségit, aki a pro­letariátus oldalára tért át, merő badarság lenne szembeállítani a proletariátussal. Mégis igaz: az átmeneti kor időszakában még számtalan szociális elem és körül­mény táplálja az értelmiség állhatatlan­sagát, individualizmusát, fegyelmezetlen­ségét. Hányszor próbálja még összeegyez­tetni vagy összekapcsolni az elavult régit az üres divatossal, és ez gátolja abban, hogy saját ügyét következetesen egybeol­vassza az osztályharcát vivő proletariá­tussal. Különösen a forradalom ideigle­nes balsikerei idején, a kapitalizmus vagy az osztályellenség fokozottabb nyomása idején. Ahogy Lenin mondja: "Meg kelle­ne tanulniok a proletárok teoretikusaitól és vezéreitől a forradalomba vetett hitet, meg kellene tanulniok, hogyan kell fel­hívni a munkásosztályt közvetlenül for­radalmi feladatainak következetes védel­mére, meg kellene tanulniok a lelki erőt, amely nem tűri a kishitű csüggedést, a forradalom ideiglenes balsikerei után«. Lenin, aki a maga ellentmondásos hely­zetében értékelte az értelmiség szerepét »mindig helyesen mérte fel az értelmiség energiájának a forradalom forgatagában való jelentőségét* is. Gorkij azt mondja ezzel kapcsolatban, hogy Lenin mintegy egyetértett azzal, hogy a forradalom tu­lajdonképp ennek az energiának a kirob­banása, mert az elavult és szűkös körül­mények között ez az energia nem találja meg a szabályszerű fejlődés lehetőségeit. Ebből a szempontból tartotta Lenin rendkívül jelentősnek a munkások és ér­telmiségiek szövetségét. Egy alkalommal azt mondta Gorkijnak: "Ha az értelmiség őszintén akarja szolgálni az igazság érde­keit, akkor jöjjön hozzánk. Hiszen mi va­gyunk azok, akik magunkra vállaljuk a nép talpraállításának kolosszális munká­ját, azt, hogy a világnak megmondjuk az élet teljes igazságát, a népeknek megmu­tatjuk a rabságból, a nyomorból, a meg­aláztatásból az emberi élethez vezető egye­nes utat... Ha rosszul fogják fel a pilla­nat követelményeit, ha nem látják be, hogy nélkülünk erőtlenek, nem jutnak el a tömegekhez!* t. Lenin szavait és eszméit egy CS md fél világ értelmiségi emberei egyre inkább megértik. Megértik a té­nyekből azt is, hogy »a történelemtől füg­getlen ember merő fantázia«. Nem lehet többé a kor magávalragadó politikai ár­ján kívül maradva, a "pártatlanságba*, a konvenkciókba, egyszóval a megmereve­dett régi életformába visszahúzódni. Az értelmiség egyre jobban megérti, hogy teljes szívvel együtt kel] dolgoznia a mun­kásosztállyal, a nagyszerű új rendért, amelyet Lenin nemcsak megálmodott, ha­nem alapjait is lerakta. Ez az új rend a szocializmus és a kommunizmus. Dr. Kalocsai Dezső közkedvelt sándorfalvi cite­raegyüttes is. A választási gyűlésen alaposan elemzik majd a népfront eddigi he­lyi tevékenységét és a to­vábbi feladatokat, de javas­latokat várnak a község la­lkC6ságától is. Sürgős teendő > Ez nagyon helyes, csak­hogy sürgősen fokozni kell jaz előkészületeket. Ne csak jegyes elnökségi tagok, vagv ja helyi párt- és társadalmi szervezetek vezetői foglal­kozzanak az előkészületek­jkel. A legrövidebb időn be­'lül valamennyi népfrontbi­jzoítsági tag és más aktivista [bevonásával induljon meg a [lakosság meghívása, az em­; berekkel való beszélgetés a [népfront céljairól, munkájá­[ról. a választásról és az or­[ szagos kongresszusról. Igy [bizonyára mindenki mégna­[gyobb érdeklődéssel kíséri a választást, a lakosság több rétege részt vesz a gyűlésen, mintha egyszerűen csak meg­hirdetik. Sáska István, a népfront­bizottság titkára elmondotta, hogy 31 bizottsági tagot, vá­lasztanak és 12 tagú lesz az, elnökség. Az egész lakossá­got képviselő társadalmi tes­tület sok hasznos munkát tud majd végezni a község előrehaladásáért. Ezért ve­gyen részt minél több sán­dorfalvi dolgozó a választási nagygyűlésen, s ezután a népfrontmunkában. ró, nagyon jó dolog az | effajta kapcsolat mér­nök és munkás kö­amely szükségképpen alakul így. Á munkások mindenna­pi életük alakulásán tapasz­talják, hogy az előre hala- zött. Az esztergályos, a fo­dás, a jobb életkörülmények nónő, a kőműves vagy az megteremtése az összefogá- ács ezernyi tapasztalata min­son, egymás segítésén múlik, dig nagy segítséget jelentett Az új, modern gépek mel- az elmelet embereinek. S lett a technika és a techno- ugyanakkor a mérnök mel­lógia rohamos fejlődésének lett növelheti szakmai tudá­éveiben az emberek mind- sát a munkás, s jobban jobban érzik egymásra utalt- megérti saját munkájának a ságukat a termelésben. Hány nagy egészhez való kapcso­régi jó szakmunkás . keze lódását. Igy összefogva job­torpan meg az új gépek is- ban megtanulják értékelni meretlen fogantyúi, kerekei es becsülni egymás mun­lúttán. Az agy ugyan elrak- kaját, jobban felkarolhat­tárczta az évtizedek szak- ják az újat. S ez az együtt­tudását, most mégis ráncba működés közelebb hozza szalad a bőr a homlokon, egymáshoz a fizikai és szel­Mert erőlködik az agy. hogy lemi munkásokat és munka­helyes parancsokat adjon a jukat. A közösen végzett gépnek. Változnak a gépei:, munka kialakítja a jó vi­s változni akarnak az em- szonyt, felszámolja a mun­berek, mert az ó tudásuk kahelyen még meglévő ide­nélkül a gép csupán halott genkedést a munkások és anyag. Összefognak, tanul- műszakiak között. Ezért se­nak, segítik egymást. .íogy a gítsék üzemi párt- és szak­bonyo'ult készülékkel —, szervezeteink a mérnökök, mellyel könnyebb a munka, műszakiak, technikusok hat­több fonalat, szövetet, sza- hatósabb közreműködését, lámit, seprűt, vagy ecsetet részvételét a szocialista bri­gyártsanak. gádok munkájában. A mun­A szocialista brigádok, kások pedig kérjék az in­vagy e címért küzdő kollek- tenzívebb kapcsolatot, hív­tívák önmaguk képzésével ják maguk közé a műszaki a­nemcsak munkájukat köny- kat, velük összefogva dol­nyítik meg és nemcsak a gozzanak az újért, a jobbért. Nőnek a palánták Csikós Istvánné és Ocskó Ferencné a forráskúti Petőfi Tsz kertészetében szorgoskodnak. Harminc üveg alatt pa­radicsom- és paprikapalántákat nevelnek. Napjában több­ször locsolják, levegőztetik, ki- és betakarják, később majd gyomlálják az igen jelentős hasznot adó palántákat. Ez évben a forráskúti Petőfi Termelőszövetkezet 10 hol­don paradicsomot, 2 holdon pedig tölteni való paprikát termel.

Next

/
Thumbnails
Contents