Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-13 / 87. szám
3 Szombat, 1960. április 16. Mit tett a textiles szakszervezet a dolgozókért? Négy év munkáját értékelte a Textilipari Dolgosok Szaksaervesetének megyei kütdöttválasztó közgyűlése Kedden délelőtt küldött- tovább kell javítani a mű- zal súlyosbodott a helyzet, választó közgyűlést tartoct szakiak és a szakszervezeti ho® e® halálos baleset is Szegeden a Textilipari Dol- bizottságok kapcsolatát. történt, gozók Szakszervezete Csöng- Bincam(ík tih™áim A textilipari üzemekben a rád me®ei területi bízott- ^StoMt^StaStoSS nök munkájának könnyíté— A — U^lflKSSfS« -'•ea szakszervezet tobbmazt sem kérik számon egyes ^zkedest foganatosított. Az tapasztalatcserére küldött uze"fk , saga. A közgyűlésen részt vettek az MSZMP Csongrád me®ei bizottsága, a SZOT, a Textilipari Dolgozók Szak mit roltak'.a által kiadott 32 tak, s mit javasolnak beve- mosoge^utalványokat a szervezete központja és SZMT képviselői is. ,. _ ..... .... A küldött®űlés értékelte flat üzemükben c7q l-otomtűúoti kjivat a szakszervezet 1956 tavasza óta végzett munkáját, s a többi között megállapította: a Csongrád megyei textilüzemek dolgozói eredményesen küzdöttek a part által kitűzött feladatok teljesítéséért. többcsaládos, va® egyedülA szakszervezeti bizottsá- áU° c???fdo? dolg°T "ók" gok általában elkövetnek "ek adtak- A Swgedi Ke": mindent, ho® a dolgozók Üjs«gedi eletkörülmenyei tovább javuljanak. Segítkeznek a lakásproblémák, a dolgozók mindennapos ü®es-bajos dolgainak elintézésében. 1957-ben 502 üdülőbeutalóKendernái Lenszövő Vállalata nagycsaládosok részére hosszúlejáratú hiteleket adtak, hogy mosógépeket tudjanak vásárolni. A Textilművekben cipőjavító műhelyt hoztak létre, s hajszárítógépeket állítottak be. Ezek mind a dolgozó nők második műéltek a lehetőséggel. Egy év- szakjának könnyítését szolvei később már 588 beutaló- gálják. A nőbizottságok ®grje®et kapott a t. b., ez még- meknevelési előadásokat is kevésnek bizonyult.. Az el- szerveztek, kapcsolatot temúlt évben pedig már 622 remtettek az iskolák és a beutalóie®et adtak ki, sőt szülői munkaközösségek kömás szakmáktól is kértek zött Megszervezték az üze, j. , „ • .. , , . . . , , . , mekben a pedagogusok taketto a Szegedi Kenderfono- ujabb beutalókat, ahol teles- nácsadását. A munkásellágyárban, e® a Textilművek- leg volt mert. 0iyatl na®ér- tási bizottsággal ellenőrizték ben - már el is nyerte. deklödés nyilvánult meg üdülés iránt. Az utóbbi években széles leg* kaP°tt a területi bikórben kibontakozott, mun- fottság Ezt azonban nem kaverseny eredményeként használták fel Csongrád mehatandö előtt teljesítették f^be". Igen sokat v^za termelési terveiket. A kong- keUe« kYIde"!; a do1" resszusi munkavetseny ide- &ozok teh időszakban nem jén egyre inkább uralkodóvá vált a kollektívák versenye. Nemes vetélkedés alakult ki a szocialista brigád cím elnyeréséért. Jelenleg 168 textiles brigád versenyez e címért, s közülük három — Hiba, hogy még nem minden üzemiben ismerték fel e mozgalom jelentőségét. Nem ismerik a SZOT elnökségének idevonatkozó irányelveit, amely a cím elnyerésének módját jelöli meg. Az is előfordul, ho® a megalakult brigádok nem kapnak megfelelő segítséget. az az üzemi bölcsődéket, napközi otthonokat. Szabás-varrás, főzési tanfolyamokon mm" foglalkoznak a dolgozó nőkkel. Ismertetik a legfontosabb külpolitikai eseménye,, , .... ... - ket> a Szovjetunió és a népi javultak a munkakorulme- demokratikus országok békenyek- politikájának eredményeit. Ezen a téren még további Rendszeresen tájékoztatják előrehaladást lehet elérni, ha őket a kapitalista országban mun kásasszonyok A dolgozókról való dennapos gondoskodás eredményeként Kölcsönös bizalom A kongresszusi munka- a szakszervezeti bizottságok élő nők, verseny idején- sokat ja- na®obb fi®elmet fordíta- életéről, harcáról, vult a verseny nyilvános- nak a nehéz munkafolyama- A nőbizottságok együttsága. tok gépesítésére, automatizá- működve a kulturális bizottHiba azonban, ho® az e®é- több .^ntös . nek, s a kisebb csoportok, brigádok munkájának értékelése nem kap kellő nyilvánosságot. Hasonlóan ®enge a jól dolgozók munkamódszereinek ismertetése. Még ma sem tölti be szerepet néhány üzemben a termelési tanácskozás. mozgatást és rakodást kell gépesíteni. A jövőben jobban be kell vonni a dolgozókat a munkavédelem ellenőrzésébe, hogy elkerülhetők legyenek a balesetek, mert Az elmúlt Megállapította a közgyűlés, hogy küldöttannak ellenére, vultak a munkakörülmények, nem csökkent a balesetek száma a Csongrád me®ei textilüzemekben, sőt 1959-ben azSzegeden is bemutatják az országos grafikai kiállítás anyagát Országos grafikai kiállí- vidéken is bemutatják. Eltás nyílt Budapesten a sóként Szegeden kerül beCsók Galériában felszaba- fikai Kiállítás anyaga, dulásunk 15. évfordulója majd Csongrád megye más tiszteletere. A kiállítás mutatásra az Országos Graanyagát budapesti és vi- városaiban. déki grafikusok több mint háromne®ed éves termése alkotja. A felszabadulástól napjainkig a dolgozó nép megváltozott életét ábrázoló művek megalkotásában felhívásra 49 művész vett részt, közöttük 19 vidéken élő. A me®ék és városok életéről készült 22 sorozat 3500 példányban kerül a megrendelők, illetve a vásárlók igényeinek megfelelően kibocsátásra. A sorozat külön tartalmazza Budapest, Miskolc és Sztálinváros fejlődésének művészi ábrázolását. A kiállítás anyagában Csongrád megye 10 grafikából álló sorozattal szerepe], amelyből kettő Szegedről készült, Gacstól az "Uj Tisza-híd- és a "Szegedi ünnepi játékok**. Ez a kiállítás első példája annak, ho® a tömeg, mint új igénylő, mint új megrendelő, mennyire tudja befolyásolni a művészi alkotások mestereit abban, ho® nekik, az ő ízlésüknek megfelelően alkossanak művészit. A művészek túlléptek a közönyös közlés módszerein s a tár®i pontossággal ábrázolt létesítmények mellett ott található az élet szebbétevője, az ember, a dolgozó nép. A kiállítás teljes anyagát adást rendeztek év során 212 ismeretterjesztő előadáson közel 19 ezer textilipari munkás vett részt. Végül megállapította a hogy ja- küldöttgyűlés, hogy a szakszervezet munkája a hibák ellenére jó irányban haladt az elmúlt évek során,, s a dolgozók lelkes munkával támogatták pártunk célkitűzéseinek me®alósulá6át. A területi bizottság beszámolóját vita követte, amelyben többen felszólaltak. Végül határozati javaslatot fogadott el a küldött®űlés és megválasztotta az új területi bizottságot, az SZMT me®ei és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete országos küldöttköz®űlésére. A kommunista párt is a tömegek. közötti kölcsönös bizalom rendkívül föntos kérdéseivel is sokat foglalkozott a halhatatlan tanító: Vlagyimir Iljics Lenin. -A... győzelem kivívásához (a szocializmus megteremtéséhez. A szerk.) az szükséges — állapította meg és írta Lenin —, ho® helyes le®en a viszony a vezető kommunista párt, a forradalmi osztály, a proltariátus és a tömeg, va®is a dolgozók összessége között.** E helyes Viszony alapja megteremtésének egyik igen fontos alapkövéül Lenin a kölcsönös bizalmat jelölte meg. Érdemes és szükséges, éppen a lenini tanítások alapján, néhány gondolatot papírra vetni a bizalomról és több, vele összefüggő kérdésről. A dolgozó és szocializmust akaró emberek jelentékeny részét elsősorban nem a politika általános dolgai érdeklik, hanem az, hogyan történik az életünkre kiható gazdasági, kulturális kérdések megoldása, azaz ho®an. milyen körülmények között élnek. Ebből kiindulva alkotnak azután véleményt a pártról, a rendszerről. Nincs ebben semmi különös és ez érthető is. Annyit azonban itt mindjárt meg kell jegyezni, ho® a gazdasági és kulturális élet kérdései megoldásának milyensége nem választható el a politikától és megfordítva. I® hát természetesnek mondható, ho® a dolgozó emberek általában a következő sorrendben alakítják ki véleményüket a pártról és a rendszerről: Először veszik gazdasági, kulturális körülményeiket és a politika e konkrét megnyilvánulásai után kerítenek sort a politika általános részeire. T ehát mert í® van, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom, viszony nem nélkülözheti a párt helyes, az adott körülményeknek legjobban megfelelő gazdaságpolitikáját. Elengedhetetlen tényező ez a tömegek megnyerésében és megtartásában, bizalmuk kiérdemléséfcen. A fölszabadulás után hamarosan népszerűvé vált és a nép többségének bizalmát kapta a munkásosztály kommunista pártja. Ebben sok mással e®ütt, de elsők között annak volt szerepe, ho® a párt vezette a közellátás, a közlekedés nehéz problémájának megoldását, megállította az inflációt, majd az építés előrehaladásával e®ütt állandóan javultak az életkörülmények stb. 1952 után az MDP volt vezetőinek hibájából — éppen azért, mert letértek a lenini útról — szektás hibák burjánoztak, elferdítették, elrontották a gazdaságpolitikát, megbomlott a szó és a tett egysége. Ezért akkor űr keletkezett a tömegek és a párt között. A csappanó bizalmat pusztította aztán a revizionizmus, a nacionalizmus, az ellenforradalmi demagógia. S ennyi megrázkódtatás után a Ma®ar Szocialista Munkáspártnak igein nehéz körülmények között kellett utat mutatnia, u®an akkor lépésről lépésre visszaszereznie a bizalmat. Ma már tiszta szívvel mondhatjuk, ho® helyes a viszony a párt és a tömegek között, erős és mindig erősödő a kölcsönös kapcsolat, bizalom. Nem a szűzanya parancsa miatt, hanem azért, mert a párt a lenini úton jár, helyes politikát folytat. A tömegeket újból saját tapasztalataik, a tények győzték meg arról, ho® a ma®ar munkásosztály kommunista pártja —, amely több mint 40 éves története során annyit harcolt, vérezett a népért — történelmi hivatást teljesít, szépet és boldogságot akar az embernek. Az MSZMP őszintén, nyíltan beszél a tömegekhez, bízik bennük, megosztja velük az örömet, gondot Amit ígér, azt valóra is váltja. Amit mond, tettével bizonyítja. A bizalomra, bizalom a válasz és í® e®üttműködve haladunk előre. Csakis igy haladhatunk. Mert a nép nem építheti a szocializmust a kommunista párt nélkül, s a párt sem válthatja valóra terveit a dolgozók érdekében a nép nélkül. A tömegek iránti bizalom egyik, de igen fontos tényezője, ho® a pártonkívüliek a pártfunkció kivételével bármilyen közéleti, gazdasági, hivatali funkciót betölthetnek, ha hűek a néphatalomhoz és tudásukkal a nép ügyét szolgálják. Ez is a párt politikája. S ha előfordul még — mint aho® előfordul — némely kommunista részéről bizalmatlanság a becsületes pártonkívüliekkel szemben, akkor ezt az illető párttagok rovására kell írni. Ám ez nem elég, az kell, ho® ilyesmi sehol ne forduljon elő, mert káros. Régebben például Sándorfalván és a Szegedi Kenderfonó®árban is voltak olyan párttagok, akik nem is na®on takargatták ho® "fentartásokkal élnek- a pártonkívüliekkel szemben. Helytelenül úgy vélték, ho® bízni csak a párttagokban lehet. Jó azonban, ho® az említett két helyen erről már múlt időben beszélhetünk. A na® eredmény, az erős néphatalom »megszédíthet« több kommunisták. Volt és van arra példa, ho® a pártalapszervezet vezetőségi tagja, va® gazdasági tisztséget viselő kommunista a türelmes meg®őzés helyett a parancsolgatást választja. Mások indokolatlanul ingerlékenyek, gorombáskodnak beosztottjaikkal, elfojtják a véleményt és minden kérv désben megjátsszák a »hivatalból okos embert**. A párttól idegen vonások ezek és az ilyen módszereket nem lehet eltűrni. Az ilyen elvtársak — ha a fi®elmeztetések nem használnak — nem maradhatnak pozíciójukban. M inden kommunista egyéni magatartása is igen fontos, hiszen munkahelyük közvetlen környezete általuk alkot véleményt a párt tagjairól. Sajnos, ha itt is hiba mutatkozik, akkor az emberek e® része igazságtalanul hajlamos az általánosításra. E® na®on rendes, tisztességes ember jelentkezett a pártba és a pártszervezet több tagja is u® vélte, ho® az illető alkalmas tagjelöltnek. Ezt meg is mondották az illetőnek. Később azonban az a vélemény alakult ki, ho® N. N. még nem érett a tagjelöltségre és ezt csak í® tömören közölték vele. N. N. éjszaka nem tudott aludni, mert egyre az járt a fejében, hogy "valami baj van körülötte**. Pedig szó sem volt ilyesmiről és később helyesen megérttették N. N-nel: becsülik, számítanak munkájára. Meghallhatta azt is, ho® attól még valaki rendes, tisztességes ember, ha nem tagjelölt, va® párttag. A párttag annyiban különbözik a pártonkivülitől, ho® sokkal több áldozatot vállal, na®obb az öntudata. R endkívül lényeges — intett erre is Lenin — a párt és tömegek viszonyában, a kölcsönös bizalomban, ho® a jó. politikát mindenütt torzítások nélkül hajtsuk végre. Ne kanyarodjunk el kicsit sem jobbra, va® balra. Néhol bizony ebben a tekintetben sincs minden rendben. Vi®ázzunk a jó politikára, s te®ük ezt is együtt, — miként mindent ebben az országban — komrriunisták és pártonkivüliek. Morvay Sándor Munkában a szerelőkocsi Áprilisban és májusban rendezik meg a szovjet technika napjait hazánkban A Ma®ar—Szovjet Baráti Társaság az Újságíró Szövetség székházában kedden délelőtt sajtótájékoztatót tartott az áprilisban és májusban sorra kerülő szovjet technika napjairól. Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsága agit.prop. osztályának helyettes vezetője megnyitó előadásában rámutatott a szovjet technika na®arányú fejlődésére és azokra az eredményekre, amelyeket szovjet tapasztalatok alapján gazdasági életünk legkülönbözőbb területein elértünk; Népfronttitkárok értekezlete Budapesten A Hazafias Népfront megyei és városi bizottságainak titkárai kedden a Népfront Országos Tanácsána'f székházában egesz napos tanácskozáson beszélték meg a mozgalom második kongresszusa előkészítésének eddigi tapasztalatait és a tennivalókat. (Tóth Béla telv.) A DAV szerelőkocsija gyakran jelenik meg a szegedi utcákon és létráján — ég és föld között — végzi munkáját a villanyszerelő. Képünk a Sztálin sétányon készüli amint az itt már feleslegessé vált egyik regi lámpát leveszik. 35 ilyen lámpát helyeznek át az idén a Belvárosból külterületre és javítják tovább ott is a közvilágítást Oktatófilm készül a Radnóti Gimnázium politechnikai oktatásáról A Művelődésügyi Minisztérium és az Iskolai Filmintézet munkatársainak irányításával oktatófilmet készítenek a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium iskolai tanműhelyeiben folyó politechnikai oktatásról. A film bemutatja az iskolai tanműhelyek sokoldalú munkáját, majd részletesen ismerteti a lakatos-, kovács-, a hegesztő- és az esztergályos-tanműhely munkáját és a fémmunka módszertanát. A Müvelődésü®i Minisztérium és az Iskolai Filmintézet részéről ez lesz az első hazai film, mely a politechnikai oktatás tartalmi és módszertani kérdéseivel foglalkozik. A film forgatókönyvét dr. Bánfalvi József igazgató és Tihanyi Nándor igazgatóhelyettes írták. A film operatörje Temesváry Györ® lesz. A tanműhelyekben folyó szakmai irányítást Ma®ar Ferenc, az iskola tanára, a tanműhelyek vezetője végzi. A felvételek előreláthatóan április hó 2ö-én kezdődnek.