Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

3 Péntek, 1960. április 1. ÚJ ORSZÁG ÁG SZÜLETETT ) A Magyar Függetlenségi Front programjának első pontja kimondta, hogy Ma­gyarországnak azonnal be kell kapcsolódnia a fasizmus elleni háborúba. Az Ideigle­nes Kormány még 1944. de­cember 28-án külön kiált­ványban hadat üzent Német­országnak. A fegyverszüneti egyezményben a kormány kötelezte magát, hogy "leg­alább nyolc hadosztályt-" fel­állít és azonnal a frontra in­dít. E fontos és az ország be­csületébe vágó kötelezettsé­geknek a végrehajtása azon­ban késlekedett. A debre­ceni kormányban az osztály­ellentétek nemcsak a föld­reformmal kapcsolatban, eb­ben a kérdésben is élesen Április 1. jelentkeztek. Vörös János és társa] húzták-halasztották a hadosztályok felállítását. A Honvédelmi Minisztérium halogató, késleltető politiká­jával szemben azonban a nép körében mind erőtelje­sebben kibontakozott az az aktív antifasiszta mozgalom, melynek ez volt a jelszava: "Harcolni akarunk a fasisz­ták ellen!« A kommunista párt, más hazafiak közreműködésével, a felszabadult országban mindenfelé toborzógyűlése­ket rendezett és tízezreket mozgósított az új néphadse­regbe. Szeged, Miskolc, Deb­recen toborzási versenyt szervezett. Vörös János és társai azonban az új hadse­reg szervezését jórészt reak­ciós tisztek kezébe adták. Ilyen tisztikar nyilvánvalóan nem volt alkalmas az új haderő megteremtésére. A kommunisták a harcolni akaró néptömegekre támasz­kodva határozottan fölléptek Vörös és társainak szabo­tázsakciója ellen. A Honvé­delmi Minisztérium végül is két hadosztályt vonakodva felállított. Az egyik hadosz­tály el is indult a frontra, de már csak akkor, amikor a szovjet hadsereg az utolsó fasiszta katonát is kiűzte az országból. Az áramszolgáltató vállalat dolgozói Két és fél millió forintot takarítanak meg Üzemekben, hivatalokban járva sok villanykapcsoló közelében látható olyan pla­kát, amely a villannyal való takarékoskodásra buzdít. Mindenütt igyekeznek be­osztással gazdálkodni az energiával, s ez alól nem ki­vétel a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat sem, ahol termelik és továb­bítják a fogyasztók számára a villanyáramot. A DÁV szegedi üzletigazgatóságának dolgozói gondos munkával, alapos körültekintéssel ké­szült intézkedési terv alap­ján száz- és százezreket ta­karítanak meg idén a nép­gazdaság számára. lelenttts összeg újításokból Az építési osztály például felajánlotta, hogy az elvég­zendő beruházási munkák termelékenységét az elmúlt évihez képest öt százalék­kal növelik. Ha ez sikerül, 35 ezer íojintol hoz a ház­hoz. A szegedi erőműben 500 ezer forint erejéig csök­kentik a szénfelhasználást. Az erőmű vállalta, hogy ön­fogyasztását két százalékkal mérsékli és így 30 ezer ro­rintot takarít meg. Az iro­daépület és a kémiai labo­ratórium fűtésének moder­nizálása pedig évi 20 ezer forintot jelent. Mindig többletkiadás az üzemzavar. Hogy lehetőleg megelőzzék, az előforduló esetek tanulságait megbe­szélik a szakemberek, s ez­által 6,7 százalékkal csök­kenthető az üzemzavarok száma. Az értékesített ener­giához viszonyítva népgazda­sági méretekben 70 ezer fo­rint nyerhető a tapasztala­tok figyelembevételével. Je­lentős megtakarítást hozhat a dolgozók újításainak be­vezetése. Tavaly 506 ezer fo­rint megtakarítás származott újításokból, az idén tíz száza­lékkal még többet terveztek. Importanyagok megiakaritása Szintén félmillió forintot lehet "megfogni.-, az import­anyagokkal való helyes gaz­dálkodással. Idén ötezer fa­oszlopot tővédelemmel lát­nak el és körülbelül kétezer­ötszázat betongyámra he­lyeznek. Az utóbbi eljárás­sal nemcsak az oszlopok élettartama emelkedik, ha­nem száz köbméternyi kül­földről származó fát is meg­takaríthatnak. Ha sikerül elfekvő kész­leteiket megfelelően értéke­síteni, 60 ezer forint bevé­telhez jutnak, ha pedig elő­rehaladnak a hálózatépítés gépesítésével, százezer fo­rinttal csökken annak évi költsége. Nemcsak a rezsiköltségek­kel, az ösztönző erők kellő ki­használásával, importanyag­gal, készlettel, beruházással, létszámmal, valamint költ­ségvetéssel, hanem energiá­val is takarékoskodnak a DÁV szegedi üzletigazgató­ságánál. Hogyan? Fokozott mértékben végzik a csúcs­idei ellenőrzéseket, a há­romfázisú mérőberendezések felülvizsgálata során pedig mintegy 75 ezer kilowatt­óra energia behajtása vár­ható. Csökken a transzformá­torok vesztesége is. össze­sen 232 ezer forintot gyűjt­hetnek össze maguk a DÁV­osok energiatakarékossággal. Szép eredmény Nem soroltuk fel a taka­rékossági program valameny­nyi tételét, túl hosszadalmas lenne, egyúttal talán kissé unalmas is a hozzá nem ér­tők számára. A futólagos áttekintés után elegendőnek látszik a végösszeg felemlí­tése, mely csaknem két és fél millió forintot tesz ki. No lám, két és fél millió forintot nyomban a villany­áram születésénél meg lehet takarítani, még mielőtt el­jutna a gépeket hajtó elekt­romotorig, a fényt sugárzó villanykörtéig. Ehhez a szép összeghez már igazán érde­mes hozzátenni a magunk néhány forintját is — sikár hivatalban, akár gyárban dolgozunk. Mert mit sem ér a DAV takarékossága, ha mi pocsékoljuk az áramot. Hi­szen nemcsak fel, le is le­het kattantani a villanykap­csolót! Termelőszövetkezeti gazdák iíj tavasza A Magyar Távirati Iroda közleménye az Elnöki Tanács részleges kegyelmi rendeletéről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a forradalmi munkás-paraszt kormány előterjesztésére hazánk fel­szabadításának 15. évfordu­lója alkalmával részleges ke­gyelmet gyakorolt. 1. Kegyelembe részesíti azokat a magyar állampol­gárokat, akiket a bíróság 1960. március 31-e előtt ja­vító-nevelő munkára ítélt. 2. Törli azokat a szabály­sértési büntetéseket, ame­lyeket a rendőrség, a tűz­rendészet és a tanácsszervek 1960. március 31-e előtt szab­tak ki. 3. 1960. március 31-töl megszünteti a közbiztonsági őrizetbevételt és elrendeli, hogy 1960. június 30-ig osz­lassák fel a közbiztonsági (internáló) tábort. 4. Elengedi azon elítélt anyák büntetését, akiket 1960. március 31-e előtt ítél­tek el, egy évet meg nem haladó büntetést kaptak és tíz évnél fiatalabb gyerme­kük van. 5. Kegyelemben részesíti azokat, akiket háborús és népellenes bűntett miatt 1952. december 31-e előtt ítéltek el és büntetésüknek több mint felét letöltötték. 6. Felfüggeszti azon elítél­tek büntetése végrehajtását, akiket a bíróság 1957. május l-e előtt elkövetett állam­ellenes bűncselekmények mi­att hat évet meg nem ha­ladó börtönbüntetésre ítélt. 7. Az igazságügyminiszter előterjesztésére egyéni elbí­rálás alapján kegyelemből felfüggeszti Déry Tibor, Dö­náth Ferenc, Farkas Mihály, Farkas Vladimír. Jánosi Fe­renc és Váradi Gyula elitél­tek büntetésének végrehaj­tását. Budapest, 1960. március 31. A rügyfakadás szép ta­vaszi napjai köszön­töttek ránk. A felszik­kadt föld várja az ekét, a magot, a szorgos kezű em­bereket ott is, ahol közösen gazdálkodnak, ott is, ahol még egyénileg művelik a földet. Napról napra eleve­nebbé válik a határ, zsen­dül a fű, lábrakapnak, élet­rekelnek az ősszel földbe vetett magból sarjadó veté­sek. Benépesedik a szántó­föld. A régi és új szövetkezeti gazdák, a gépállomás dolgo­zói kezdték elsőnek a mun­kát. Kübekházán, Sándorfal­ván is csírázik már az el­vetett tavaszi árpa. Az it­teni szövetkezetekben is tet­tekben nyilvánul meg a kö­zös szándék; többet termel­ni, mint tavaly. A nagyüze­mi gazdálkodás iskolaévei során megtanulták, hogy ve­szélybe kerül a jó termés alapjának megvetése, ha kés­lekednek a vetéssel, a mun­kával. A gyakorlat igazolta, hogy a későn vetett tavaszi árpa még a kedvező időjá­rás esetén is 150—200 kilo­grammal kevesebbet terem. Márpedig a sok kiló sokra megy s ezt igen jói tud­ják. A tavalyi, viszonylag szép Csongrád megyei termés^ eredmények elsősorban a termelőszövetkezeteknek, ál­lami gazdaságoknak köszön­hetők. Nemcsak a gabonafé­lékből, hanem több kapás­és egyéb, őszi betakarítású növényből, például kukori­cából is nagyobb termésát­lagokat értek el 1959-ben, mint az egyéniek. A szegedi járásban az egyéni gazdasá­gokban 8,8 mázsa búza ter­mett, a szövetkezetekben 12,1 mázsa volt a holdan­kénti termésátlag. A tsz-ek rozsból 9, az egyéniek pedig 6,5 mázsás termést értek el. Az őszi árpából 14,4 és 10,5 volt az arány — a szövetke­zetek javára. Kukoricából is mintegy 2,7 mázsa májusi morzsolttal volt több a ter­méseredmény a szövetkeze­tekben. Idén is szövetkezeteinktől várjuk a példamutatást az országos törekvés megvaló­sításában. A terv szerint a magyar mezőgazdaságnak most kereken 5 százalékkal kell többet termelni, mint egy esztendővel ezelőtt. A termelés nagyüzemi feltéte­lei minden eddiginél kedve­zőbbek. Elsősorban azért, mert szántóföldjeink több mint kétharmadát a szövet­kezetek és állami gazdasá­gok művelik és a régi tsz­ek gazdaságilag szervezeti­leg tovább erősödtek. A sze­gedi járásban például 62 százalékkal nőtt a közös szarvasmarha-állomány, 47 százalékkal a sertés- és 20 százalékkal a juhállomány. Tsz-eink gazdasági megszi­lárdulását jellemzi a szege­di járásban az állóeszközök növekedése is. amely az 1958. évi 30 millióról több mint 41 millióra növekedett. A forgóeszközök értéke pe­dig 12 millió 700 ezer fo­rintról 19 millió 870 ezer fo­rintra nőtt. Az álló- és for­góeszközök együttes értéke mintegy 18 milió forinttal emelkedett. A néhány hónapja alakult szövetkezetek is rendezték már soraikat, időben kiala­kították munkaszervezetei­ket. A szegedi járásban a ta­vaszi vetéshez szükséges ve­tőmagvakat a tagok összead­ták. Valamennyi új tsz-ben megválasztották a brigádve­zetőket, illetve a csapatveze­tőket. A munkaszervezete­ken belül a gyakorlat ebben az évben általában az lesz, hogy a területeket brigádon és munkacsapatokon belül egyénekre is felosztják. Ez a módszer a családtagok be­vonásának legalkalmasabb eszköze. Általában az a vé­lemény a szegedi járás új szövetkezeteiben, hogy a ta­vaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére van elegendő munkaerő. Tehát az új szö­vetkezetek előtt már most nyitva áll a lehetőség kapu­ja, csak a tagságon múlik, hogy az összefogás első esz­tendejében többet termelje­nek, több árut adjanak, mint korábban, amikor még egyénileg dolgoztak. Igaz, hogy új szövetkeze­teink az első hetekben és még ma is sok nehézséggel küzdenek. De minél előbb birkóznak meg ezekkel a ne­hézségekkel, annál sikerül­tebb lesz az év. A szakem­berek tanácsai, a helyi, a szomszéd községbeli tapasz­talatok felhasználásával már most, az első lépések ide­jén olyan termelési adott­ságokat használhatnak ki a közösségben, amelyekre a kisüzemi gazdálkodásban nem volt módjuk. Szövetkezeteinkben már elkészültek a tervek, most összesítik ezeket a járási ta­nácsnál. Máris megállapít­ható, hogy új szövetkezete­ink figyelembe vették ter­veikben a főbb gazdasági mutatókat, amelyeket a nép­gazdasági terv ír elő a me­zőgazdasági termelés növelé­sére. Az előírásnak megfele­lően növekedik a tervek sze­rint a takarmánynövények, az ipari növények aránya az egyéb növényféleségekhez vi­szonyítva, s a takarmánynö­vényeken belül a kukorica vetésterülete. Nem meg­nyugtató azonban a száz ka­tasztrális holdra jutó szá­mosállat, hízott sertés és ba­romfi tartása, illetve neve­lése. Mindkettő igen kevés. Az új termelőszövetkezetek közül egyedül a dóci Tisza­virág Tsz mutatott igazán jó példát; 39 hízott sertést terveztek 100 holdra. A ba­romfiállomány azonban itt sem elegendő, csak 60 dara­bot terveztek 100 katasztrá­lis holdra. Az új termelő­szövetkezeteknek már ezek­ben a napokban komoly erő-, feszítéseket kell tenniök, hogy már az idén megala­pozzák és fejlesszék közös állatállományukat, mind a törzs-, mind a hízóállo­mányt. A szövetkezetben is a mun­ka parancsol. Ha a termelő­szövetkezeti gazdák azt akarják, hogy jól előrehalad­janak, minden időt ki kell használ niok. A tavaszi mun­ka az új tsz-ek első próba­tétele lesz és a további meg­szilárdítás egyik legfonto­sabb eszköze. A Csongrád megyei földeken is az el­múlt hetekben fordult az élet kereke legnagyobbat a jobb sors útja felé. Haladja­nak ezen az úton tovább az új tsz-ek az időben végzett, jó tavaszi munka lendületé­vel közös céljaink megvaló­sításában, hogy többet te­remjen a föld. Nagy Pál Tovább fej'eszfíka Ságvári felepet A III. kerületi tanács a jövőben fokozottan segíti a családi házépíttetöket A magánépítkezések hely­zetét és Ságváritelep fej­lesztését vitatták meg töb­bek között tegnap a szegedi III. kerületi tanács ülésén, Évről évre több családi ház épül a III. kerületben. Az áthúzódó munkákat is figyelembe véve, összesen j Nagyobb összegű nyereségrészesedést I fizetitek ki idén, mint ez elmúlt évben • * • A Minisztertanács ülése A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzlet­igazgatóságánál eddig is maguk javították a gépkocsikat, mégpedig a meglehetősen zsúfolt, Kossuth Lajos sugárúti telephelyen. Tavaly kezdték meg azután mintegy egymillió­hatszázezer forintos költséggel felépíteni a Pulcz utcában az új szervizállomást, amelyben garázs és szerelőcsarnok talál elhelyezésre. Az autójavító épületén már az utolsó simí­tásokat végzi a kivitelező, ebben a hónapban sor kerülhet az átadásra is. Ezentúl tehát korszerű körülmények között ' égzik az üzletigazgatóság 26 különböző gépkocsijának szer­viz- és javítási szolgálatát. 2 A kormány Tájékoztatási • Hivatala közli: J A Minisztertanács csütör­• tökön ülést tartott. Elhatá­"rozta, hogy előterjesztést • tesz az Elnöki Tanácshoz ma polgári törvénykönyvet m hatályba léptető törvény­\erejü rendeletek megalkotá­• s ára. 2 A kormány — a polgári •törvénykönyv rendelkezései­ével összhangban — tnódo6Í­•totta a vasúti árufuvarozás ^szabályzatát. • A pénzügyminiszter tájé­•koztatta a kormányt, az 1959. Jévi nyereségrészesedés és •jutalmazási alap alakulásá­ról. A nyereségrészesedés, il­letve jutalmazási alap ösz­szege a tavaly kifizetett egy­milliárd százmillió forinttal szemben most egymilliárd négyszázhetvenmillió forint. Az iparvállalatok költség­szintjének csökkentésében 1959-ben elért eredmények lehetővé tették, hogy az iparban a tavaly kifizetett 789 millió forinttal szemben most 950 millió forint nye­reségrészesedést fizessenek ki. A kormány a tájékozta­tót jóváhagyoan tudomásul vette. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. 308 személyi tulajdonban lévő családi ház, illetve lakás épült fel 1959-ben a kerület különböző részein. Ez a fejlődés a lakáskul­túrában is észlelhető. Míg korábban túlnyomórészt csu­pán egyszobás családi házak épültek, addig az elmúlt évben elkészüli magánházak mintegy feJe kétszobás volt, sőt hároin háromszobás csa­ládi lakóház is megépült. Az elmúlt években az épí­tési engedély iránti kérel­mekhez csatolt tervrajzok­ban szerepelt ugyan fürdő­szoba is, ezek közül csupán néhányat építettek meg va­lójóban. Most a legtöbb esetben már el is készíti, sót be is rendezik az új családi otthonok fürdőszo­báit. Javult az építtetők anya­gi felkészültségének foka is. Gazdasági helyzetüknek meg­erősödése abból is látható, hogy a III. kerületben a múlt évben elkészült 108 családi ház gazdája közül 53 személy igényelt csu­pán OTP-kölcsönt. összesen mintegy 2 millió forint hosszúlejáratú köl­csönt folyósított az érdekel­teknek az Országos Taka­rékpénztár. Többé-kevésbé kielégítő volt a magánépítkezések anyagellátása. A TÜ2ÉP anyagelosztásában azonban zökkenők mutatkoztak még — állapították meg a ta­nácsülésen. Miután a családi házak építése iránt még fokozódik az érdeklődés, szükséges, hogy megfelelő területet biztosítsanak ház­építésre a III. kerületben. A Ságváritelep, illetve az el­múlt évben felépült ottani új negyed és Hattyastelep közötti, valamint Ságvárite­lep és Mihálytelek közötti terület volna legalkalmasabb településre. Élénk és színvonalas vita alakult ki e napirendi pont­tal kapcsolatban a tanács­ülésen. Végülis úgy döntöt­tek, hogy megszüntetik a ságváritelepi baloldali szérűt és a területet településre je­lölik ki. Itt kell helyet biztosítani az új lakónegyedhez szükséges közintézményeknek is. Par­cellázást kell végrehajtani a Ságváritelep—Mihálytelek közötti részen, az országút mindkét oldalán. Ezeken a helyeken általában 150 négy­szögöles házhelyeket kell ki­alakítani. Utasították a végrehajtó bizottságot, tegye lehetővé a c.saládt házak építését csoportosan, szervezett formában is, hasonló módon, mint koráb­ban ságvárí telepen, illetve a II. kerületben, Gedóban tör­tént. Élüzemavató A szegedi MÁV pálya­fenntartási főnökség a vas­utasok Petőfi Sándor kultúr­otthonában tartotta élüzem­avató ünnepségét. A külön­böző pályamesteri szaka­szokból összejött mintegy 380 dolgozó előtt a nagyállomás kulturális csoportja adott színvonalas műsort, majd Csiszér Pál főfelügyelő, a KPM VI. szakosztály veze­tője mondott ünnepi beszé­det. A szegedi vasutasok a pá­lyafenntartási főnökségek versenyében országos máso­dik helyezést értek el. Az 1959-es esztendőben az első és a második félévi munka alapján egyaránt kiérdemel­ték az él üzem címet a sze­gedi főnökség dolgozói. Az élüzemavató ünnepsé­gen számos vasutas részes'tlt kitüntetésben és jutalomban.

Next

/
Thumbnails
Contents