Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-29 / 100. szám

ÉLJEN A SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ MAGYAR NÉP! Benke Valéria művelődésügyi miniszter a szegedi május 1-i nagygyűlés ünnepi szónoka Két nap múlva ránk köszönt a tizenhatodik szabad május elseje Városszerte befejezés elótt áll a lelkes, vidám készülődés, hogy hagyományainkhoz híven ülhessük meg a nemzetközi munkásmozgalom ünnepét. A Széchenyi téren már holnap délután fél 6-tól hirdeti a nagy nap érkezését a munkásőrség zenekarának hangulatos térzenéje, melyet este 8-kor szabadtéri filmvetítés követ. Vasárnap reggel zenés ébresztő köszönti Szeged ünneplő dolkezés ideje alatt a munkásőrség zenekara játszik. A nagygyűlés pontosan 10 órakor kezdődik. Az idei május 1-i ünnepség szónoka Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter. Az ünnepi előadás után egész napos népünnepély kezdődik az újszegedi ligetben, a partfürdőn és a Széchenyi téren. Az újszegedi szabadtéri színpadon 3 órától kulturális és sportbemutató, a Széchenyi téren ugyancsak 3 órakor bábgozóit, akik délelőtt 9 órára színház, 5-kor térzene, majd gyülekeznek az évek óta este fél 8-kor megszokott helyeiken. Innen indulnak a munkások, termelőszövetkezeti gazdák, értelmiségi dolgozók, alkalmazottak a Széchenyi térre, ahol a felvonulás és gyülevidám műsor várja az érdeklődőket. Ezenkívül több sportágban tartanak versenyeket már szombaton, majd május elsején déli 12 órától kezdve. Dobi István távirata Hirohiiohoz és Kubiíschehhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratban fejezte ki jókívánságait Hirohito császárnak Japán nemzeti ünnepe alkalmából. Juscelino Kubitschek, a Brazíliai Egyesült Államok elnöke táviratban értesítette Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, országa új fővárosa, Brazília felépítésének befejezéséről. Dobi István választáviratában kifejezte kívánságát, hogy az új főváros a brazil nép boldog jövőjét, felvirágzását biztosító békés munka központja legyen. Hogyan taVarfekosfcoiIik az úiszegedi szövőgyárban a cérnázó, a szövőnő és a művezető? Nagy érték, mintegy egy- nak, vége. Nem nagy érték, Ezzel a megoldással millió 600 ezer forint megta- mégis érdemes vigyázni rá. '---1 karítását Írja elő az idei év- A szövődében három lóhere az Újszegedi Len- Ken- tősége van a takarékosságderszövő Vállalat takarékos- nak. Éspedig a jobb minősági terve. Ha csupán a fo- ség, a kevesebb hulladék és naljellegű megtakarítást, 630 a gépállási órák csökkentéezer forintot vesz is számba se. A művezetők és a segédaz ember, ennyi anyagból művezetők prémiuma függ legalább 30—32 ezer négy- az anyagtakarékosságtól, de zetméter szövetet lehetne a dolgozók is érdekeltek ebszőni. Érdemes tehát foglalkozni azzal, hogy vajon miként takarékoskodhat a gépek gazdája, a munkás és a műhely gazdája, a művezető. Az első beszélgetést Frányó I§jVj&>néy8l, . a. cérnázp úgynevezett többszöröző gépei kötsött folytattuk; • r — Azelőtt a fonodái csér vékről nem dolgoztuk le teljesen az anyagot, rendszerint vastagon rajta maradt a cérna, hol 40, hol meg 100 méternyi is. Most legfeljebb egy sort hagyunk a csévén, ami sohasem több két méternél. Érdemes vigyázni rá Kardos Istvánnénak hasonló véleménye van, felkerestük tehát Lesznik Ferenc segédmüvezetöt. hogy 6 mondja el tapasztalatait. — Én többek vigyázok, hogy ben, mert kihat a nyereségrészesedés mértékére is. Sebők Béláné, a szövődé XII. partijának dolgozója elmondja, hogy miként. is tud ő takarékoskodni. —. Sohasem szabad a hengeren lefogyasztani az anyagot. Ez az _egyik. A másik, hogy nem szabad a vet'üléket addig kivenni, amíg van benne fonal. Igy kicsit körülményesebb. s hosszadalmasabb is, pedig megéri. Négy gépen dolgozom, sok munkát ad állandó figyelemmeltartásuk. A napi munka mellett újítások bevezetésével is lehet takarékoskodni. Tombácz Ferer.cné szövőnő, Bálint Dezső, a szövődé, és Nagy József a befűző művezetőjének újítása alapján ís május 1-től kezdődően a befejezett hengerekre kötött évenként 170 ezer forintot lehet megtakarítani. Amikor év elején a szövőgyár műszaki és gazdasági vezetői összeállították a vállalat takarékossági tervét, számtalan szervezési javaslatot dolgoztak fel, figyelembe vették a technológia fejlesztésének lehetőségeit, számítottak a termelékenység növeléséből fakadó anyagtakarékosságra. De természetesen nem hagyták ki a cérnázók, a szövőnők, a művezetők, tehát a termelés aktív részvevőinek vállain nyugvó felelősségérzetet sem. És jól számítottak. A gyárban minden dolgozó tudja, hogy a különböző anyagokkal való takarékoskodás nemcsak népgazdasági érdek, hanem saját egyéni érdeke is, és ezért igyekszik nap mint nap megspórolni azt a néhány méter fonalat, amelyből év végére éppen 20 tonna lesz. A világnézeti nevelés és az ismeretterjesztő munka M

ost már lemérhető, tartozott a két világháború nősen a világnézeti és filohogy szerencsés volt között kivirágzott illegális zófiai kérdésekről tartandó 1957 végén létrehozni kommunista irodalom mégis- előadások száma növekedis a Természettu- mertetése, a Magyar Tanács- hetnék jobban, annál is inSzegeden damányi Ismeretterjesztő köztársaság művelődéspoliti- kább, mert a TIT városi elTársulat szegedi városi el- kai vívmányai, az újjáéledő nöksége újjászervezte filonökségét, amely azóta is német militarizmus leleple- zófiai szakosztályát. No de összefogja, irányítja és rend szeres időközökben elemzi a városban folyó tudományos ismeretterjesztő munkát. 1956 zése, orvosi, munkaegész- a TIT ajánlgassa magát erségügyi és biológiai előadás- re? Az is persze, és jobban, sorozatok stb. mint eddig, de elsősorban az A párt művelődéspolitikai előadássorozatokra szerződő előtt főleg látványos előadá- irányelveinek, majd a SZOT felek, az üzemek és intézsokat produkált a TIT, s ezek a rendezvények legtöbbször inkább a városi kiside vonatkozó határozatai- mények szorgalmazzák az nak megjelenése még inkább ilyen jellegű előadásokat, lendített a TIT munkáján is. A 171 üzemi szerződésköpolgárságnak voltak érdeke- Ma már ott tartunk Szegeden, téssel biztosított előadás közt sek. A munkásság nemigen h°Sy 23 üzemmel és intéz- mindössze 16 foglalkozik látogatta ezeket az előadáso- ménnyel kötött szerződést közvetlenül világnézeti és kat, legfeljebb csak egyes ré- számlálhatunk a tudományos filozófiai kérdésekkel. A más ellenforradalom ismeretterjesztő munka te- témákhoz viszonyítva az rületén. Ezek a szerződések arány láthatólag elég rossz, összesen 171 előadást foglal- noha egyetlen TIT-előadás nak rhagukba előadássoroza- sem hangzik el politikamentok, vagy egyes előadások tesen, mint ahogy nem is Szegedi hangozhat el, mert az ideaSzegedi lista nézeteket valló elöadóPapucsos Ktsz, a XI. sz. kat ma már kinevetnék. Az Autójavító, a DÉLROST, a élet és a halál kérdése fejTextilművek és a Szegedi tegetését például ma már tegei. Az után viszont a korábban érdekelt kispolgári rétegek is távol tartották magukat a TIT rendezvényeitől Ez érthető is, hiszen a fe- megtartására. A jekben sok volt a zűrzavar, Kenderfonógyár, a a tisztázatlan kérdés, noha ezekre napról napra maga az élet válaszolt. Tény, hogy a szocialista rendszer egyre Bútorgyár éppúgy megtalál- nyilvánvalóan csak materiaszilárdabbá válásával oszlottak. a ködök és kételyek, s ható a szerződést kötő felek lista alapon lehet tenni, s közt, mint a kisebb üzemek, ilyenkor "óhatatlan* nem 1958 második felében már vagy intézmények, többek szólni, ha csak apró vonáegyre határozottabb igény jelentkezett a TIT munkája iránt. Az igény és a TIT tevékenysége azonban minőséközött a tok is. A témakör a legváltozatosabb, kezdve az általános tugileg már más volt, mint ko- dományos ismeretterjesztésrábban. A látványos rendezvények helyét elfoglalta az apró, de tartalmas munka, s előadásoktól a közgazdasági elsősorban a munkások és a kérdésekig, a zeneirodalom parasztok körében. Ezekre a nagyjai munkásságának istömegekre építette munkáját a TIT szegedi városi elnöksége, s a tudományos ismeretterjesztő tevékenységnek fegyveres alakula- sokban is a vallás és a vallásos szertartások eredetéről, a tudatról, a gondolkodásról, a szellem és az isten fogalmáról stb. D

e hogy a szerződő felek — és éppen az üzemek! — félnek az olyan tudományos és ismeretterjesztő előadások szervezésétől, megrendezésétől, amelyek közvetlenül tárgyalnak világnézeti és filotől a rakétatechnikáig, a történelmi és politikai jellegű a következő évben azonban már a dupláját és mégegyszer annyi előadással, mint annak előtte. I gaz, a témák is süra nacionalizmus, mus leleplezése témák, amelyek valójukban nem is újak, csak korábban nem, vagy nem eleget beszéltünk róluk. Ezek közé ne húzgálják le a csévéről a fonalat, mert az akkor már felhasználhatatlan selejtté válik. Állandóan figyelem, hogy milyen állapotban vannak a gépek, hónom alatt mindig a szerszám, s ha kell, nyomban közbelépek. Még olyan apróságra is figyelünk, mint ez a papiroshüvely. Ha leesik és véletlenül rátaposközött arra csomót már nem fogiák ledolgozók vágni, hanem a láncfonalon kioldják. Ezzel az egyszerű javaslattal minden hengeren 80—100 centi fonalat spórolhatnak. Jól számítottak Ugyancsak a szövődében foglalkoznak a vetülékfonál hulladékának csökkentésével, mégpedig úgy, hogy újra összekötik és felhasználják. Több százan vetlek részt a n'plron'bizotlság újjávilasztásábao Kiskundorozsmán Kiskundorozsmán nagy érdeklődés mellett most tartották meg a Hazafias Népfront községi bizottságának választását. A művelődési otthonban tartott nagygyűlésre több mint négyszázan jöttek össze, s a helyi társafLleomann Béla felv.) Kedden délben nyitotta ineg a Szegcdi Közegészség- és Járványügyi Állomás a Tisza Szálló tükörtermében az élelmezésügyi kiállítást. A megnyitás óta sok nézője akadt az érdekes kiállításnak, főleg az élelmiszeriparban és a kereskedelemben dolgozók látogatják. A kiállítás szombatig lesz nyitva, megtekinthető reggel 9 órától délután 5 óráig mertetésétől a vallás eredetéig, az egyház társadalmi szerepétől az atomtudomány és atomtechnikáig és így to- zófiai kérdéseket — és csak olyan új formáját hozta"lét- vább. A skála rendkívül szé- ezért ™ncs több ilyen előre, mint az üzemi szerződés- les, az egyes embert épp- adas a 171 között, csak 16 kötések különféle előadás- úgy érdekli, mint a társa- — az egy kicsit szegénysesorozatokra. 1957—58-ban dalom egészét, mert senki gi bizonyítvány is. A TIT még csak hat ilyen üzemi sem akar lemaradni korától, előadássorozatainak témáit a szerződést tartottak nyilván, napjaink hétköznapjaitól, szakszervezeti bizottságok elamelyek szemlátomást nagy- nökei és titkárai, avagy a gyá teszik az émbert. kultúrfelelősök választják J- • meg, s Ők írják alá a szerA

témakörtől függően ződéseket is. A TIT minden változik természete- esetben nyomatékosan fel.... . . sen az érdeklődők lét- hívja a figyelmet a világnér „megIfm€ríftr száma is a rendezvényeken, zeti és filozófiai előadásokra, süket Ilyenek voltak: Legnépszerűbbek az embert a szerződő felek viszont vofte™2" a napi életben leginkább és nakodnak elfogadni, vagy . .... lekében közvetlenül érdeklő kérdé- csak éppen hogy legyen rendezett eloadassorozatok, sek, mint az orvosi előadá- olyan is. mondván: nehogy majd az uj jellegű irodalma sok, a történelmi és politikai melléfogjanak majd az előfej tegetések, a rakétatechni- adásra szervezéssel. Ezek ka és űrrepülés titkai, az szerint látatlanból döntenek üzemgazdasági kérdések, iro- az előadást szívesen vevő dalmi és zeneirodalmi ismer- hallgatók nevében, akik mit tetések stb. A TIT, mint sem tudnak előre az elöadásahogy felhagyott a látványos sorozatok témáiról rendezvényekkel, ugyanúgy . z i]yen „döntés* a arról is letett, hogy a szá- /\ szervezési kifogásokmok bűvöletében éljen, ra való hivatkozás, hogy az eloadásokon reszt- nyilvánvalóan nem helyes és vevők számát számlálgassa ]e is becsüli az üzemek, inés ne a tartalmat nézze, ha tézmények azokat a dólgoakár 15—20-an ülnek is az Z(jit. akik szívesen hallgateloadók előtt. Minek is a nának világnézeti és filozószámok hajhászása, hiszen a fiai kérdésekről hogy kojónak úgyis híre megy. Elő- rabbi ismereteiket újabbakfordul, hogy a nem »érde- kal bővítsék. Hogy ilyen kes-nek ígérkező előadásra előadásokra van igény azt legközelebb annyian men- bizonyítja a Szegedi Kendernek el, hogy kevésnek bizo- fonógyár, a Textilművek a nyul az ülőhely, s más alka- 42-es AKÖV, a Szegedi Búlommal azok igyekeznek az torgyár, a Ruhagyár és még előadasra, akiknek előbb több üzem esete. Hát miért nem jutott, csak állóhely. ne fehetne másutt ilyen elöÉvente több mint 300 tu- adásokra is szerződést kötdományo6 ismeretterjesztő ni a TIT-tel? Az érdekelt előadás hangzik el Szege- üzemek szakszervezeti biden, s ebből egyelőre 171 zottságai nézzenek csak egy jut az üzemi szerződésköté- kicsit magukba, s akkor sekkel biztosított előadások- könnyen eldönthetik, hogy ra. Mintegy 120 aktív szak- kellenek-e még és az elköelőadó végzi ezt a feladatot, vetkező időkben is a világde ennél jóval több előadást nézeti és filozófiai jellegű is tudnának tartani — az előadások. A felelet minden igény, a kívánalom emelke- bizonnyal: igen. désének megfelelően. Külö- i.ödi Ferenc dalmi és állami szervek képviselőin kívül megjelent Rózsa István, az MSZMP járási bizottságának első titkára, valamint Juhász József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöke is. Az ünnepi gyűlés előtt a kiskundorozsmai KlSZ-szervezet zenekara és népi tánccsoportja adott elő színvonalas műsorszámokat, majd a népfrontbizottság eddigi munkájáról, s a község elótt álló feladatokról szóló beszámolót hallgatták nagy figyelemmel a részvevők. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a lakosság figyelemmel kíséri a népfront tevékenységét és sokat vár attól kiskundorozsma kulturális és gazdasági életének fellendítésében. Felszólalt Rózsa István elvtárs is és hangsúlyozta: a népfrontmunka ne csak a választások idején legyen lendületes, hanem segítse állandóan a nevelést, a társadalmi munka szervezését, a tömegek mozgósítását a szocializmus építésére. A hozzászólások után hatvantagú népfrontbizottságot választott Kiskundorozsma lakossága, s tizenöt küldöttet jelölt a járási népfrontértekezletre. Az űj bizottság — melyben a község minden rétege képviselve van — tizenegy tagú elnökséget választott. A népfrontbizottság elnöke Forgó András tanár, titkára pedig Tapody Ferenc, a helyi tanács dolgozója lett Qkaphi-emlékkiáUitds és emlékest Szerdán délután 1 órakor Chopin-emlékkiállítás május a Szegedi Pedagógiai Főiskola dísztermében ünnepélyesen nyitották meg a Budapesti Lengyel Intézetnek és a Szegedi Pedagógiai Főiskolának a nemzetközi Chopin-év alkalmából rendezett Chopin-emlékkiállítását. Megnyitót Jan Bystrzycki, a Lengyel Intézet igazgatója és Nagy István, a főiskola igazgatóhelyettese Az ünnepélyes 2-ig mindennap délelőtt 9 órától este 7-ig megtekinthető. Ugyancsak szerdán este 7 órai kezdettel nagysikerű Chopin-hangversenyt rendeztek. Jan Bystrzycki bevezető szavai után Szendrei Imre Chopin-, Lisz- és VITdíjas zongoraművész, a főiskola tanára lépgtt a pódimondott. umra. Nagysikerű műsorán megnvitó Ch°Pín legszebb zongoramú,. , f\ vei szerepeltek. A közönség uían a vendegek megtekm- hálas tapssal fogadta a műtették a kiállítás anyagát, A vész kitűnő játékát. é