Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

Vasárnap, 1960. április 24. 4 flz örökbe hagyott kincs, az összefogás szellemében Tanyai esték a farkiréti gazdakörben .Van itt erő, tehetség'* Pezseg az élet Homokpusztán A házat 1896-ban építették. A nemrégiben meghalt Kotormany János, Móra Ferenc "személye körüli miniszterének édesapja volt az egyik alapító tag. A -múzeumi ember* meghagyta a farkiréti kincs titkát: az építés kezdetekor az egyik (al alaptóvében korsóba zárt pénzt — állítólag aranyérméket — helyezlek el a gazdák. Ez akkoriban szokás volt, a közösségi összefogást jelképezte ott Algyőn, a tiszántúli tanyavilágban, kilométerekre falutól, varostól. Aztán gürcöltek a farkiréti parasztok évtizedeken át, eljártak panaszkodni, italozni, politizálni a gazdakörbe, amely melleit később kis iskolát létesítettek. A tanító nemcsak a gyerekeket nevelte, hnneni mindig tanácsadója is volt a farkirétieknek: hallgattak szavára, becsülték. Amikor még egyik naprúl a másikra éitek Eltelt több mint 60 esztendő. Fél évszázadon at szinte semmi változás nem történt, csak gyülemlett a keserűség, a gyerekek már kora tavasztól szatyorral, mezítláb jártak az iskolába, a parasztcsaládok egyik napról a másikra éltek, s ez az örökség szállt apáról fiúra. És ötven év utón a szegényparasztok földet kaptak a gazdakör mellett, új iskolát építettek, ahová jól öltözött, aktatáskás kisdiákok jarnak. A szabadságidőben számos érettségizett fiatal, mozdonyvezető, védőnő, tanár, orvos, katonatiszt, tanítónő érkezik farkirétre: az itteni parasztok gyermekei, A gazdakör megmaradt, annyi változással. hogy ott kapott helyet a tanyai ifjúsági szervezet. Nyaranta elmentek a fiatalok. iskolások a Balatonra, a Mátrába. habár eleinte rem szívesen engedték el a fu'rkiréti szülők gyermekeiket: maradiságból. Merthogy ök nem jártak túl Algyön cs Szegeden, ki tudja mi lesz velük a messzi úton... Igy vélekedtek a termelőszövetkezetről is. Igaz, ott volt a közelükben az Uj Élet Tsz. amely Jól gazdálkodott, de nekik a felszabadulás uUin jobb lett, ezt hamar megszokták, s féltek az Újtól. Azonban ott volt közöttük Gubacsi Béla és felesége. gyermekeik tanítói, akik magyaráztak. példázódtak, bizonyítottak, értelemhez. szívhez szóltak, fáradhatatlanul. S a farkirétiekben egvre jobban táplálódott a közösségi gondolat, idézték is sokszor a gazdakörben. a közös erővel épített házat, amely fölött más élet bontakozott ki. Aztán ez év elején, e - keddi napon megérkeztek hozzájuk az agitátorok. És huszonnégy óra múlva mind a 62 farkiréti házban megszületett az elhatározás: beléptek az algyői Uj Élet Termelőszövetkezetbe. Évtizedeket akarnak pótolni iiónapo* alatt Két hónap telt el. Az egyéni parasztok régi "otthonaból* szövetkezeti gazdakör lett. A KISZ-szervezet tszlöl szóló — Nagy stván Kérők című színdarabját mutatták be: még Í0 kilométerről is eljöttek megnézni, voltak vagy 250 en. Gubacsiné a baráti országokról, a gyarmati népek harcáról tartott előadást a fiataloknak — az idősebbek is ott voltak. Minden után érdeklődtek, évtizedera. Ha szükség volt rá, két órával is korábban kezdték a munkát: belátták, igy a helyes. Megtörtént az első előlegosztás. Munkaegységenként IS forintot kar^jak ós például Kocsis Andrások — akik négyen vannak a közösben — több mint kétezer forintot vettek fel. Az utóbbi napokban más hangok hallatszanak a körben: büszkélkednek azzal, hogy szövetkezeti gazdák. Egymásra licitálnak, ki milyen jól dolgozott, mennyi előleget kapott. Alaposan megváltozott az élet a farkiréti szövetkezeti gazdakörben. Az örökbe hagyott kincs, a közös összefogás most megfogható valóság lett. Markovits Tibor Homokpusztan, a sándorfalvi határnak ezen a terjedelmes darabján a télen, amikor arról volt szó, hogy ki legyen a termelőszövetkezet elnöke, egyhangúlag Juhász Józsi bácsira, a környék nyelvén Cukor gazda, társra esett a választás. »Örökké fundáló ember ez a Cukor — mondták róla —, de valamikor mint községi bíró, az egész falu szénáját jól rend be tartotta, bizonyosan jó gazda lesz a szövetkezetben is." Amint az eddigi eredmény mutatja, nem is csalódtak az Uj Élet Tsz tagjai. Nem haragszanak érte. hogy néha egyik-másik gazdatársnak alaposan megmondja a véleményét. Azt mondják: nem lehet jó elnök az olyan, aki szemel húny a hibák felett. A környéken ebben a tszben készültek el leghamarább a tavaszi vetésekkel. Már a kukorica is a földben van. Pedig gépieröt nem is kértek. Amit a lovak győznek, azt lovakkal kell most még csinálni, tartják a szövetkezet gazdái. Még be sem fejeződöli a közösbe kerülő vagyontárgyak összeírása, az építöbrlgád már dolgozott. Az első közös épület az ezer naposcsibe neveléséhez szükséges baromfiház már fedél alatt van. Alig egy hét alatt építették. A szövetkezet birtokán fellelhető anyagokból, fillérnyi állami támogatás nélkül. ket akarnak hónapok alatt pótolni. Vasárnaponként, de még hétköznap is telt ház van a gazdakörben. Akadtak azonban, sajnos, nemrégiben furcsa megnyilvánulások ls. Többen nem adták a közösbe a mezőgazdasági gépieiket, ekekapát, boronát: eltették ... "Vegyenek* — mondogatták a körben. -De ki? — tette fel a kérdést a tanító. — A maglik pénzéről van szó .. .* Gondolkodtak a dolgon és Hegedűs Imre — aki 9 hold földdel, három lóval, egy tehénnel. szekérrel, gumiskocsival lépett az Uj Élet-be — summázta a gazdáknak véleményét. -Nincs igazunk, tényleg a magunk érdekében vegyük elő a boronákat.* Igy is tettek. Együtt az idttvel Más alkalommal arról volt szó, hogy korábban kellene kezdeni a munkát. Megint felütötte fejét a maradiság -Azt mondták, hét órakor kezdünk dolgozni, ehhez tartjuk magunkat*. A kommunista pedagógus-házaspár segített a szövetkezet vezetőinek és hallgattak szavukSzép eredmények a saját eröbö; törtéú építkezésednél A tavaszi mezőgazdasági munkák mellett egyre nagyobb gondot fordítanak a szegedi termelőszövetkezetek az állattenyésztésre is. Az állatállomány általában jól telelt, a késői tavaszodé®. ellenére sincs takarmányhiány. A sertések cs a szarvasmarhák kondíciója igen jó, annak ellenére, hogy a legeltetés még nem kezdődött meg. Ezt úgy tudták biztosítani, hogy tavaly ősszel szinte az. öszszes kukoricaszárat lesilózták. IVlég mindig mintegy másfél hónapra elegendő silótakarmónyuk van szövetkezeteinknek. A haromfiszáilítások is megkezdődtek már. A Dózsa Tsz-be háromezer, az Oj Életbe ezer, a Felszabadulásba ugyancsak háromezer csibe érkezett. Hiba. hogy a csibék egy kissé gyengék. Csibe és kacsa nagyobb mennyiségben máj .s elején érkezik majd a szövetkezetekbe. Az állatféröhelyek biztosításánál mutatkoznak némi problémák. A betervezett építkezések még nem kezdődtek meg, kivéve a Felszabadulás primőrtelepét. Ennek oka egyrészt a tervezés, másrészt meg a kivitelező vállalatok kijelölésének elhúzódása. A saját erőből történő egyszerű építkezéseknél már szép eredményeket értek el. A Haladás Tsz megépített egy 150 férőhelyes hizlaldát, a Rózsa Ferenc Tsz-ben befejezték a tavaly elkezdett ólépítést és így újabb 100 férőhelyet létesítettek. A Dózsa Tsz-ben ezer férőhelyes, a Táncsicsban kétezer férőhelyes kacsaól és a Felszabadulás Tsz-ben ezer férőhelyes baromfiól építése kezdődött meg. Ezek az építkezések egyszerűk és olcsók A Felszabadulás baromfióljat k.véve a beruházási összeg még ez évben megtérül. Nem nagyon mutatós, de a célnak jól megfelel. Az ablakokat most csinálja az asztalos. Addig azonban a brigád újjáépíti az egyik jócskán romos nagyistállót. Az alsó fényképről is láthatóan, befalazzák a régi kocsiszín ajtaját. Belül elfér vagy negyven marha. Gangot húznak az épület elé és mögé is, itt pedig hatvan ló talál majd közös istállóra. Vezérelvként uralkodik Homokpusztán: »minél kevesebbet a hitelből, van itt erő és tehetség. Egyelőre juttassuk az állam segítségét a nálunknál jobban rászorulóknak". Újí ómozgafom a szafvmazi Szabadság Tsz-ben A Tisza vizét issza a bak tói szik W KILENCVENEZER FORINT vásárlási és értékesítési visszatérítést kapnak a mórahalmi földművesszövetkezet tagjai az elmúlt évi forgalmuk után. Most a ka- j pott összeg zömét újabb ] részjegyek vásárlására for- : dítják, hogy növeljék a szövetkezet erejét. Néhány nap alatt tízezer forint értékű újabb részjegyet vásároltak a mórahalmi gazdák. ötletes modon, gépesített burgonyavetést alkalmaztak idén először a szatymazi Szabadság Termelőszövetkezetben. Házilag szerkesztetlek öt, ásó nagyságú kapaélet — Róvó István kovács készítette el —, amelyet a Zetor hidraulikájához erősítettek. A gép segítségével megfelelő. 65 centi távolságban kivájták a földet és ezekben helyezték el a burgonj át. Aztán átlós irányban lefogattál behúzták a vajatokat. Összesen tíz holdon ígv vetették el a burgonyát. Kiszámították, hogy feje annyi idő alatt, mint korábban. Eddig ugyanis két ember egy nap alatt csak fél holdon vetette el a burgonyát — kézi munkával, kapával. Most egy holdon egy nap alatt egy ember csak potyogtatta a burgonyát a vájatokba, s. a nehéz munkát gép végezte. Már látszik is a burgonya sorja: bevált az új módszer. A közeljövőben kerti traktort vásárolnak, s az új géppel igényesebb növényeket — paprika, paradicsom, szőlő — kapálnák majd. Tervezik, hogy a kis traktorra megfelelő asztalkát sze relnek fel és arra helyezik el a magasnyomású permetezőgépet. Ezáltal a gépet nem kell háton cipelniök és az az elképzelésük, hogy egy szövetkezeti gazda vezeti a traktort, ketten pedig jóbbról-balról pennetezik a szolút. Minden csalad egy loióiyúhot ad a Közösbe A sáudorialvi Uj Elei Termelőszövetkezet tagjainak gondot okozott, miként lehetne nagyohb ráfordítás nélkül szép torzs tyúkálloraányt kialakítani. Nem sokáig jelentett azonban gondot ez a probléma. Közgyűlésen határozatot fogadtak el a gazdák, hogy minden esalád egy to.)otyúkot ad a közösbe. 185 esaládtól tehát ugyanennyi lyuknak kell beérkeznie. Csakhogy ez Igy rendkívül kétes értékű, vegyes állomány. Ezért á háztáji gazdasagokból érkező tyúkokai eladják. s az értük kapott pénzen az állami vállalattól ugyanennyi törzs tojói vásárolnak. A termelőszövetkezet épftöbrigádju nemrég már be is fejezte az új baromfiház építését, ahová a | közös lyukállomány kerül. Egy-egy táj életében nagyon rövid idő 5—6 esztendő. S ez mégis elegendő volt ahhoz, hogy most »Jobb belátásra- térjen a baktói szik. A nyári fomjság nem száríthatja már ki a lalajt, s nem pusztíthatja el a termést. Az egyesült emberi akarat térdre kényszeríti a szeszélyes természetet. A baktói felszabadulás Termelőszövetkezet gazdái évről évre egyre nagyobb területen rendezkednek be öntözéses gazdálkodásra. Ezen a tavaszon például újabb 200 holdra vezették cl a Tisza vizét. A sándorfalvi műút bal oldalán öntözött földön termelik már az idén a burgonyát. silókukoricát, lucernát és a kalászos gabonái is. Képünk a vadonat új, 120 lóerós Diesel szivattyúmotor első próbájáról készült. A gép tetején álló Vajner József néhány hónapja még 17 holdas egyéni gazda volt. Ma pedig az új, öntözéses üzemegység gépmestere. Valamikor a hadseregben tanulta meg a motor kezelését, de azóta, mint egyéni gazdának, nem volt szüksége erre a tudományra. A közösség lehetővé tette számára, hogy tudását hasznosíthassa. Qól megy de ltja a tzövetkezeti /uíuíjzriak A pusztaszeri Petőfi Tsz gazdái igen büszkék szép törzsnyájukra. Hasonlóan szép állománya csak a szomszédos Felgyöt Állami Gazdaságnak van. A 480-as létszámú falka reggeltől estig kint jár most már a dús legelöt adó pusztán. Ha van harapnivaló, marad a jószág. Rácz József segédszántadónak nem sok a dolga. a puli is csak alszik a napfényes, virágos domboldalon, hogy mégis ne unatkozzék a juhász, naphosszat eljátszogat egy-egy »csókos« kis barival.