Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

Vasárnap, 1960. április 24. 4 flz örökbe hagyott kincs, az összefogás szellemében Tanyai esték a farkiréti gazdakörben .Van itt erő, tehetség'* Pezseg az élet Homokpusztán A házat 1896-ban építették. A nemrégiben meghalt Ko­tormany János, Móra Ferenc "személye körüli miniszter­ének édesapja volt az egyik alapító tag. A -múzeumi ember* meghagyta a farki­réti kincs titkát: az építés kezdetekor az egyik (al alap­tóvében korsóba zárt pénzt — állítólag aranyérméket — helyezlek el a gazdák. Ez akkoriban szokás volt, a kö­zösségi összefogást jelképez­te ott Algyőn, a tiszántúli tanyavilágban, kilométerekre falutól, varostól. Aztán gür­cöltek a farkiréti parasztok évtizedeken át, eljártak pa­naszkodni, italozni, politi­zálni a gazdakörbe, amely melleit később kis iskolát létesítettek. A tanító nem­csak a gyerekeket nevelte, hnneni mindig tanácsadója is volt a farkirétieknek: hall­gattak szavára, becsülték. Amikor még egyik naprúl a másikra éitek Eltelt több mint 60 esz­tendő. Fél évszázadon at szinte semmi változás nem történt, csak gyülemlett a keserűség, a gyerekek már kora tavasztól szatyorral, mezítláb jártak az iskolába, a parasztcsaládok egyik nap­ról a másikra éltek, s ez az örökség szállt apáról fiúra. És ötven év utón a szegény­parasztok földet kaptak a gazdakör mellett, új iskolát építettek, ahová jól öltözött, aktatáskás kisdiákok jarnak. A szabadságidőben számos érettségizett fiatal, mozdony­vezető, védőnő, tanár, orvos, katonatiszt, tanítónő érkezik farkirétre: az itteni parasz­tok gyermekei, A gazdakör megmaradt, annyi változás­sal. hogy ott kapott helyet a tanyai ifjúsági szervezet. Nyaranta elmentek a fiata­lok. iskolások a Balatonra, a Mátrába. habár eleinte rem szívesen engedték el a fu'rkiréti szülők gyermekei­ket: maradiságból. Mert­hogy ök nem jártak túl Al­gyön cs Szegeden, ki tudja mi lesz velük a messzi úton... Igy vélekedtek a termelő­szövetkezetről is. Igaz, ott volt a közelükben az Uj Élet Tsz. amely Jól gazdál­kodott, de nekik a felszaba­dulás uUin jobb lett, ezt ha­mar megszokták, s féltek az Újtól. Azonban ott volt kö­zöttük Gubacsi Béla és fe­lesége. gyermekeik tanítói, akik magyaráztak. példá­zódtak, bizonyítottak, érte­lemhez. szívhez szóltak, fá­radhatatlanul. S a farkiréti­ekben egvre jobban tápláló­dott a közösségi gondolat, idézték is sokszor a gazda­körben. a közös erővel épí­tett házat, amely fölött más élet bontakozott ki. Aztán ez év elején, e - keddi na­pon megérkeztek hozzájuk az agitátorok. És huszon­négy óra múlva mind a 62 farkiréti házban megszüle­tett az elhatározás: beléptek az algyői Uj Élet Termelő­szövetkezetbe. Évtizedeket akarnak pótolni iiónapo* alatt Két hónap telt el. Az egyé­ni parasztok régi "otthona­ból* szövetkezeti gazdakör lett. A KISZ-szervezet tsz­löl szóló — Nagy stván Kérők című színdarabját mutatták be: még Í0 kilo­méterről is eljöttek meg­nézni, voltak vagy 250 en. Gubacsiné a baráti orszá­gokról, a gyarmati népek harcáról tartott előadást a fiataloknak — az időseb­bek is ott voltak. Minden után érdeklődtek, évtizede­ra. Ha szükség volt rá, két órával is korábban kezdték a munkát: belátták, igy a helyes. Megtörtént az első előleg­osztás. Munkaegységenként IS forintot kar^jak ós pél­dául Kocsis Andrások — akik négyen vannak a kö­zösben — több mint kétezer forintot vettek fel. Az utóbbi napokban más hangok hal­latszanak a körben: büszkél­kednek azzal, hogy szövet­kezeti gazdák. Egymásra li­citálnak, ki milyen jól dol­gozott, mennyi előleget ka­pott. Alaposan megváltozott az élet a farkiréti szövetkezeti gazdakörben. Az örökbe ha­gyott kincs, a közös összefo­gás most megfogható való­ság lett. Markovits Tibor Homokpusztan, a sándor­falvi határnak ezen a terje­delmes darabján a télen, amikor arról volt szó, hogy ki legyen a termelőszövetke­zet elnöke, egyhangúlag Ju­hász Józsi bácsira, a környék nyelvén Cukor gazda, társra esett a választás. »Örökké fundáló ember ez a Cukor — mondták róla —, de vala­mikor mint községi bíró, az egész falu szénáját jól rend be tartotta, bizonyosan jó gazda lesz a szövetkezetben is." Amint az eddigi ered­mény mutatja, nem is csa­lódtak az Uj Élet Tsz tag­jai. Nem haragszanak érte. hogy néha egyik-másik gaz­datársnak alaposan meg­mondja a véleményét. Azt mondják: nem lehet jó elnök az olyan, aki szemel húny a hibák felett. A környéken ebben a tsz­ben készültek el leghama­rább a tavaszi vetésekkel. Már a kukorica is a földben van. Pedig gépieröt nem is kértek. Amit a lovak győz­nek, azt lovakkal kell most még csinálni, tartják a szö­vetkezet gazdái. Még be sem fejeződöli a közösbe kerülő vagyontár­gyak összeírása, az építöbrl­gád már dolgozott. Az első közös épület az ezer napos­csibe neveléséhez szükséges baromfiház már fedél alatt van. Alig egy hét alatt építet­ték. A szövetkezet birtokán fellelhető anyagokból, fillér­nyi állami támogatás nélkül. ket akarnak hónapok alatt pótolni. Vasárnaponként, de még hétköznap is telt ház van a gazdakörben. Akadtak azonban, sajnos, nemrégiben furcsa megnyil­vánulások ls. Többen nem adták a közösbe a mezőgaz­dasági gépieiket, ekekapát, boronát: eltették ... "Vegye­nek* — mondogatták a kör­ben. -De ki? — tette fel a kérdést a tanító. — A ma­glik pénzéről van szó .. .* Gondolkodtak a dolgon és Hegedűs Imre — aki 9 hold földdel, három lóval, egy te­hénnel. szekérrel, gumisko­csival lépett az Uj Élet-be — summázta a gazdáknak véleményét. -Nincs igazunk, tényleg a magunk érdekében vegyük elő a boronákat.* Igy is tettek. Együtt az idttvel Más alkalommal arról volt szó, hogy korábban kellene kezdeni a munkát. Megint felütötte fejét a maradiság -Azt mondták, hét órakor kezdünk dolgozni, ehhez tartjuk magunkat*. A kom­munista pedagógus-házaspár segített a szövetkezet veze­tőinek és hallgattak szavuk­Szép eredmények a saját eröbö; törtéú építkezésednél A tavaszi mezőgazdasági munkák mellett egyre na­gyobb gondot fordítanak a szegedi termelőszövetkeze­tek az állattenyésztésre is. Az állatállomány általában jól telelt, a késői tavaszo­dé®. ellenére sincs takar­mányhiány. A sertések cs a szarvasmarhák kondíciója igen jó, annak ellenére, hogy a legeltetés még nem kez­dődött meg. Ezt úgy tudták biztosítani, hogy tavaly ősszel szinte az. ösz­szes kukoricaszárat lesi­lózták. IVlég mindig mintegy másfél hónapra elegendő silótakar­mónyuk van szövetkezete­inknek. A haromfiszáilítások is megkezdődtek már. A Dózsa Tsz-be háromezer, az Oj Életbe ezer, a Felsza­badulásba ugyancsak három­ezer csibe érkezett. Hiba. hogy a csibék egy kissé gyengék. Csibe és kacsa na­gyobb mennyiségben máj .s elején érkezik majd a szö­vetkezetekbe. Az állatféröhelyek biztosí­tásánál mutatkoznak némi problémák. A betervezett építkezések még nem kez­dődtek meg, kivéve a Fel­szabadulás primőrtelepét. En­nek oka egyrészt a tervezés, másrészt meg a kivitelező vállalatok kijelölésének el­húzódása. A saját erőből történő egy­szerű építkezéseknél már szép eredményeket értek el. A Haladás Tsz megépített egy 150 férőhelyes hizlaldát, a Rózsa Ferenc Tsz-ben be­fejezték a tavaly elkezdett ólépítést és így újabb 100 férőhelyet létesítettek. A Dó­zsa Tsz-ben ezer férőhelyes, a Táncsicsban kétezer férő­helyes kacsaól és a Felsza­badulás Tsz-ben ezer férő­helyes baromfiól építése kez­dődött meg. Ezek az építke­zések egyszerűk és olcsók A Felszabadulás baromfióljat k.véve a beruházási összeg még ez évben megtérül. Nem nagyon mutatós, de a célnak jól megfelel. Az ab­lakokat most csinálja az asz­talos. Addig azonban a bri­gád újjáépíti az egyik jócs­kán romos nagyistállót. Az alsó fényképről is lát­hatóan, befalazzák a régi kocsiszín ajtaját. Belül elfér vagy negyven marha. Gan­got húznak az épület elé és mögé is, itt pedig hatvan ló talál majd közös istállóra. Vezérelvként uralkodik Homokpusztán: »minél keve­sebbet a hitelből, van itt erő és tehetség. Egyelőre jut­tassuk az állam segítségét a nálunknál jobban rászoru­lóknak". Újí ómozgafom a szafvmazi Szabadság Tsz-ben A Tisza vizét issza a bak tói szik W KILENCVENEZER FORINT vásárlási és értékesítési visszatérítést kapnak a mó­rahalmi földművesszövet­kezet tagjai az elmúlt évi forgalmuk után. Most a ka- j pott összeg zömét újabb ] részjegyek vásárlására for- : dítják, hogy növeljék a szö­vetkezet erejét. Néhány nap alatt tízezer forint értékű újabb részjegyet vásároltak a mórahalmi gazdák. ötletes modon, gépesített burgonyavetést alkalmaztak idén először a szatymazi Szabadság Termelőszövetke­zetben. Házilag szerkesztetlek öt, ásó nagyságú kapaélet — Róvó István kovács ké­szítette el —, amelyet a Ze­tor hidraulikájához erősítet­tek. A gép segítségével meg­felelő. 65 centi távolságban kivájták a földet és ezekben helyezték el a burgonj át. Aztán átlós irányban lefo­gattál behúzták a vajatokat. Összesen tíz holdon ígv vetették el a burgonyát. Kiszámították, hogy feje annyi idő alatt, mint ko­rábban. Eddig ugyanis két ember egy nap alatt csak fél hol­don vetette el a burgonyát — kézi munkával, kapával. Most egy holdon egy nap alatt egy ember csak potyog­tatta a burgonyát a vájatok­ba, s. a nehéz munkát gép végezte. Már látszik is a burgonya sorja: bevált az új módszer. A közeljövőben kerti trak­tort vásárolnak, s az új géppel igényesebb növé­nyeket — paprika, paradi­csom, szőlő — kapálnák majd. Tervezik, hogy a kis trak­torra megfelelő asztalkát sze ­relnek fel és arra helyezik el a magasnyomású perme­tezőgépet. Ezáltal a gépet nem kell háton cipelniök és az az elképzelésük, hogy egy szövetkezeti gazda ve­zeti a traktort, ketten pedig jóbbról-balról pennetezik a szolút. Minden csalad egy loióiyúhot ad a Közösbe A sáudorialvi Uj Elei Termelőszövetkezet tag­jainak gondot okozott, miként lehetne nagyohb ráfordítás nélkül szép torzs tyúkálloraányt ki­alakítani. Nem sokáig jelentett azonban gondot ez a probléma. Közgyűlésen határozatot fogad­tak el a gazdák, hogy minden esalád egy to.)o­tyúkot ad a közösbe. 185 esaládtól tehát ugyan­ennyi lyuknak kell beérkeznie. Csakhogy ez Igy rendkívül kétes értékű, vegyes állomány. Ezért á háztáji gazdasagokból érkező tyúkokai elad­ják. s az értük kapott pénzen az állami válla­lattól ugyanennyi törzs tojói vásárolnak. A termelőszövetkezet épftöbrigádju nemrég már be is fejezte az új baromfiház építését, ahová a | közös lyukállomány kerül. Egy-egy táj életében na­gyon rövid idő 5—6 eszten­dő. S ez mégis elegendő volt ahhoz, hogy most »Jobb belátásra- térjen a baktói szik. A nyári fomj­ság nem száríthatja már ki a lalajt, s nem pusztíthat­ja el a termést. Az egyesült emberi akarat térdre kény­szeríti a szeszélyes termé­szetet. A baktói felszabadu­lás Termelőszövetkezet gaz­dái évről évre egyre na­gyobb területen rendezked­nek be öntözéses gazdálko­dásra. Ezen a tavaszon pél­dául újabb 200 holdra ve­zették cl a Tisza vizét. A sándorfalvi műút bal olda­lán öntözött földön terme­lik már az idén a burgo­nyát. silókukoricát, lucer­nát és a kalászos gabonái is. Képünk a vadonat új, 120 lóerós Diesel szivattyú­motor első próbájáról ké­szült. A gép tetején álló Vajner József néhány hó­napja még 17 holdas egyé­ni gazda volt. Ma pedig az új, öntözéses üzemegység gépmestere. Valamikor a hadseregben tanulta meg a motor kezelését, de azóta, mint egyéni gazdának, nem volt szüksége erre a tudo­mányra. A közösség lehe­tővé tette számára, hogy tudását hasznosíthassa. Qól megy de ltja a tzövetkezeti /uíuíjzriak A pusztaszeri Petőfi Tsz gazdái igen büszkék szép törzsnyájukra. Hasonlóan szép állománya csak a szomszédos Fel­gyöt Állami Gazdaságnak van. A 480-as létszámú falka reggeltől estig kint jár most már a dús legelöt adó pusztán. Ha van harapnivaló, marad a jószág. Rácz József segédszántadónak nem sok a dol­ga. a puli is csak alszik a napfényes, virágos domboldalon, hogy mégis ne unatkozzék a juhász, naphosszat eljátszo­gat egy-egy »csókos« kis barival.

Next

/
Thumbnails
Contents