Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

3 Szombat, 1960. április 16. A termelékenység növelésének fontos feltétele az egyenletes termelés Hasznos észrevételek hangzottak el a megyei pártbizottság ülésének vitájában Lapunk tegnapi számában közöltük a Csongrád megyei pártbizottság ülésén elhangzott beszámolót a megye iparának helyzetéről és a feladatokról. A beszámoló után eleven vita alakult ki, számosan felszólaltak. a szocialista államok gyártástechnológiáját jobban kellene ismertetni a fiatal műszakiakkal. Javasolta, hogy több évre A beszámolóhoz elsőként ményeit, Bejelentette, hogy ^rSés^lUneL131^!Juhász József elvtárs, a a Textilművekben a esegreszeseaeseneK rei Szakszervezetek Megyei Ta- munkaverseny évi célki- e®el . , e]vtárs nácsának elnöke szólt hoz- tűzéseit negyedévi ter- a a' J1 10 2 f?*1?!?' zá. Rámutatott: a szakszer- vekre bontották fel. vezetek tapasztalatai is bi- Május l-ig 46 pontból álló l,P ^ műszaki -nyitják, hogy a párt po célkitűzésük van, s a mun- ^hTnS SSST jt litikájával a dolgozók egyet- kában élenjárók jutalmazá- ismerte Z értenek, nő érdeklődésük a sára 35 ezer forintot fordí- nak eTmtóés Xő nTeved^ termelés kérdései iránt. Sok tanak. A továbbiakban Mó- lpan*so észrevétel, indítvány, javas- czán elvtárs bírálta a fel- {J?. főbb adatalt- Hangoz" lat hangzik el az üzemi dol- sőbb szerveket a beruházá- ' _ ,, , . gozók köréből. Bírálta a si program gyakori változta- * '^^Sf ^ formalizmust a termelési tásáért. A szövődére vonat- reueieie a ter értekezletek szervezésében, kozóan például kilencszer tör- meiékenyseg növelnének, Hangoztatta, hogy tént változtatás. Javasolta: az egeszsegtelen tuloraza termelési értekezleteket hozzák létre Szegeden. a ,.,tatas elkerülésének, mindenütt a termelés tár- Textilművekben a 19 mii- Gázolta az exporttervek tesadalmi ellenőrzésének fó- Uö forintba kerülő 40 és ferttesenek fontosságát. Elrumaivá kell tenni. fél ezer orsós üzemet. telte « indokolatlan -alaHítélte egyes vezetőknek a » ekkor nem szükséges Mis- Z dolgozókkai szembeni hely- kolcon felépíteni a 24 ezer fa2da8agl. ^deket sért Szotelim magatartását és a orsós gyárat, ami 60 - 70 lottarro . hogy beruházási mértéktelen túlóráztatást. millió forintba kerülne. ^^ihát^lálhTtaV Nyámádi Gábor elv- Bese Lajos elvtárs, a blbf ^ álhatok' Ve" társ, a Csongrád megyei Csongrád megyei Tanács gul hangoztatta, hogy az Mezőgazdasági Gepjatótó téglagyári vállalatának igaz- ~kben a Z™1?*'f a Vállalat igazgatója gatója dolgozók közötti b,za.omaz iparfejleszté^ kérdései- a tervezés kérdéseiről aak> kolcsonosrő| beszélt, s kérte, hogy old- nek Jenn"y J m téglagyártás Ladány! Benedek elv Munkás segítséggel társ, a szegedi városi taszólott s ezzel kapcsolatban iák meg a bírálta egy« szakminiseté- szakembereinek képz^ét ná£.s y bizottságánumok tevékenységét. Mol- E^eltotván elvtárs' nak elnökhelyettese felszíná r János elvtárs, az Uj- megyei ügyész Ialásában szegedi Kender- Lenszövő a társadalmi tulajdon vé- ' . ... . Vállalat igazgatója felszóla- delmcnek fontosságára k*'™ ÍLL lásában kitért arra, hogy mutatott rá. Ismertette, ö „ , üzemük gyakorlatában né- hogy megyénkben havonta 9'°™?®' « pártnak hány gazdasági mutató jelentős károkat okoznak a ^ a kormán-v"f arJa a helytelen irányba ösztönöz, táraadalmi tulajdon herdálói. •f vldék^inaros^" a termelékenységet rosszul Különösen sok szabálytalan- J' K a ,\ldek ipurositasa. WkríteL ság mutatkozik a ktezikben, Számadatokkal bizonyította Horváth Sándor elv- föleg a bizonylati fegyelem a2"ta". hogy erre a felszatá^ í KISZÖV rinöke W- lazasága miatb Az üzemi hadulo munkaerő elh^ eíentrtte hogj eSetort a párt" & tömegszervezetek lyezése érdekében is szükTJna^tt nevelő, ellenőrző munkája ség van. beszámolóban elhangzott ^^ javithat ezen a hely. A vitat Csakmag György biralattal miszerint zeten elvtárs fogla]ta össze végü] a kisipari szövetkezetek Bártfai Győző, a Hód- a megyei pártbizottság kivalóban keves munkát ve- mezővásárhelyi Harisnya- bővített ülése határozatot geznek a lakosságnak. és Kötöttárugyár főmérnöke hozott az ipari termelés nö— Meg kell azonban je- üzeme termelési problémái- velésében a pártszervezeytl HOr; ról szólott. Vajda György tekre és a kommunistákra vath Sándor —, hogy mi elvtárs> az Áramszolgáltató váró feladatokról, kotott tervszámmal dolgo- vállalat igazgatója a többi zunk es ez határt szab szol- között fe]hívta a gazdasági galtató tevékenységünknek. vezetök figyelmét a villaVállaljuk, hogy iden 12,2 mosenergia gazdaságos felszazalekkal növeljük a ter- használására. Javasolta, melest, 4,7 szazalekkal hogy az 1954„ben megszünemeljük a termelékenységet, tetett villamosipari technis jelentekenyen fokozzuk kumot újból szervezzék szolgaltato tevékenysegün- meg keb.„ „ 1 i . Szigyártó GyörgyelvGóg Mihály elvtárs, a tárSj a megyei tanács ipari csongrádi városi partbizott- osztályának vezetőhelyettese ság titkára megállapította, és Dobra' Sándor elvtárs, hogy ahol többet foglalkoz- a Makói Gépgyár igazgatónak a dolgozók mindenna- ja utan Szabó Sándor pos ügyeivel, gondjaival, elvtárs, a Szegedi Ruhagyár ahol törődnek velük, ott a főmérnöke szólalt fel Bítermeles is növekszik. rálta a textilüzemek orszáM ó c z á n Lajos elvtárs, gos kooperációinak hibáit. Szegedi Textilművek majd az anyagkiutalás kérA

régi és az új termelőszövetkezetek gazdái a tavaszi munkát végzik a földeken, hogy jó termést takaríthassanak majd be. A most kezdő, újonnan alakult Szeged járási termelőszövetkezetekben fontos teendő, hogy növeljük és formáljuk a tagok öntudatát. Az új termelőszövetkezetek gazdái ugyanis szocialista keretben munkálkodnak, azonban nagy részük tudata még rövidebbhosszabb ideig elmarad e mögött. A tegnap egyéni gazdái közül sokan nemcsak földjüket, állatállományukat, gazdasági felszereléseiket vitték a közösbe, hanem kistulajdonosi nézeteiket és mindazt, ami ebből adódóan negatívan hathat és hat bontakozó új életükben. A gazdálkodás formája mögött elmaradó tudat nem csupán érzésekben nyilvánul meg, hanem mindig jelentkezik a hétköznapok munkájában, az élet sok dolgában. S mert a kistulajdonosi szemlélet — amit annyi éven át megszoktak, amiről nem tehetnek — visszahúz, szükségszerűen és halaszthatatlanul előírja, hogy változtatni kell ezen. Kétségtelen, hogy az új, szocialista gazdálkodási forma már önmagában véve is tudatformáló, ehhez azonban párosulnia kell a nagyobb öntudatú emberek, a munkásosztály segítségének, mert teljes eredményhez ily módon jutunk. A szegedi munkásosztály képviselői a haladás, a paraszti boldogulás útjának fényeit vitték a télen a tanyák közé és így segítették az egyéni gazdákat a döntésben. Most még nagyszerűbb és nagyobb feladathoz, az új termelőszövetkezetek megszilárdításához ad támogatást a munkásosztály. Nem arról van szó, hogy az új termelőszövetkezetek gazdái helyett a gyárak dolgozói végezzék el a mezőgazdasági munkát. A hangsúly azon van, hogy különféle módon, közvetve és közvetlenül a tudátformáláshoz járuljanak hozzá. A járás termelőszövetkezeteit patronáló szegedi gyárak, vállalatok párttitkárai, többi kommunistái a tsz-pártszervezetek politikai tevékenységéhez, a gyárigazgatók és a többi gazdasági vezetők a tsz-elnökének, igazgatóságának, az üzemi főkönyvelők a szövetkezeti főkönyvelőknek adnak gyakorlati segítséget. Az üzemek ifjú kommunistáinak a termelőszövetkezeti KISZ-tagok politikái munkálkodásához kell építőköveket adniuk. Természetesen fontos, hogy a munkásosztály képviselői minél többször beszélgessenek az új termelőszövetkezetek gazdáival. A találkozások, véleménycserék jótékony hatásúak a tudatra. Szeretik és váriak is a falvakban ezeket a találkozásokat. Feltétlenül tiszteletre méltó, eredményes az a segítség, amit eddig a munkásosztály szegedi képviselői adtak az új termelőszövetkezetek megszilárdításához, a tsz-tagok öntudatának előrejutásához. A paprikafeldolgozóból például a röszkei termelőszövetkezetbe járnak, az ecsetgyáriak Dócon, a Textilművek dolgozói Rúzsán segítenek. Helyes és követendő, hogy a Textilművek kiszistái most vasárnap fölkeresik Rúzsát, találkoznak a termelőszövetkezetek fiatalabb és idősebb tagjaival, ugyanakkor kulturális műsorral is kedveskednek nekik. Az Autóközlekedési Vállalat vezetői, dolgozói rendszeresen felkeresik Sándorfalvát és ott a Béke, valamint az Uj Élet Termelőszövetkezetekben mind a politikai, mind a gazdasági teendőkhöz hasmos tapasztalatokat, javaslatokat nyújtanak. Ezzel együtt — és nagyon helyesen — beszélgetnek a termelőszövetkezetek tasiaival. Az ilyen beszélgetésekből következtetések vonhatók le arra, hogy milyen kérdésekben szükséges erősíteni a tsz-ben a tagak felvilágosítását, milyen problémák várnak még megoldásra. Csak jó az is, hogy az Autójavító Vállalat segítette a tsz-ek kovácsműhelyének létrehozását és a vállalat hattagú kovács-brigádja 35 lovat megpatkolt, 25 ekevasat megélezett, mert ez fontos volt a tavaszi munkákhoz. A

patronáló munkában azonban általában több a lehetőség, mint amennyit kihasználunk. Sajnos, több • üzem, vállalat a kezdeti fellángolás után -elfelejtkezett* megbízatásóról és rendszertelenül segíti a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Pedig közös, össznépi érdek, közös felelősség is és általános haladásunk megk vánja, hogy közreműködjünk a megszilárdításban, az új termelőszövetkezeti gazdák tudatának türelmes, szüntelen formálásában. A patronáló üzemek képviselői, a munkásosztály követei most és a jövőben sok mindenben, Sokféleképpen gazdagíthatják az új termelőszövetkezetek életét. Itt van például az állattenyésztés növelése. Ez igen jelentős és megköveteli a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítését. Mégis, jónéhány termelőszövetkezetben nem fordítanak erre gondot. Jóllehet, hogy a munkások nem értenek az állattenyésztés szakkérdéseihez, azt viszont tudják, hogy miért kell növelni az állatállományt, miért érdeke ez a ternlelőszövetkezeteknek is. Kötelességünk erről is beszélni a termelőszövetkezetek gazdáinak, akár a tsz közgyűlésén is. Nem kétséges, hogy a patronáló üzemek fokozottabb és felelősségteljes munkája további eredményekhez segíti az új termelőszövetkezeteket. Morvay Sándor igazgatója felszólalása ele- déséről szólott. Rámutatott, jén ismertette üzeme ered- hogy EmléKönnepséee', hangversenyt rendezlek az intézményes szegedi zeneoktatás 80 éves Iuoiieumán Ünnepi külsőt öltött teg.nap a Zeneművészeti Szakiskola, amely a Liszt Ferenc Zeneiskolával együtt ünnepelte a szegedi intézményes Az ünnepség második rézeneoktatás 80. évfordulóját. A Zeneművészeti Szakisko- szeben a ket 261161 mt62Valamennyi kitüntetett 500 —1500 forint pénzjutalmat is kapott. Megnyílt a koppenhágai nemzetközi nőkongresszus Koppenhága legnagyobb Brink, az előkészítő bizottsportcsarnokában csütörtö- ság tagja ismertette a nemkön megnyílt a nemzetközi zetközi nőmozgalom fél évnőkongresszus. amelyen hat- százados fejlődését majd vanharom ország kepvisele- „ tében hatszázötven küldött, Eugenie Cotton. a Nemzetvalamint sok külföldi és dán közi Demokratikus Nőszövetvendég vett részt. ség elnöke tartolt beszáA megnyitó ülésen Ester mólót. Név és tartalom Hasznos árucikkek egy dorozsmai szövetkezetből Van egy igen hangzatos nevű szövetkezet Kiskundorozsmán: a Speciális Faipari és Repülőanyagkészítő Ktsz. Négy részlegében — ha repülőt éppen nem is — sok szép faárut gyártanak. Valamikor vitorlázómodcllepitéshez való léceket is készítettek, s a név megmaradt belőle, bár a profil -elvándorolt* másfelé. Speciális árut a tömegcikk, valamint a papucsos részleg állít elő. Az előbbi női és férfi ruhafogast, vállfát csinál jelenleg, mégpedig 40 ezer darabot a fél év folyamán. Gyártmányaik sorához tartozik az úgynevezett csapléc is, melyet a bútorgyárakban használnak fel. A papucsos részleg összesen mintegy 72 ezer szegedi, japán és egyéb típusú papucsokhoz szállítja a sarkat 1960 első felében. Közismert a szövetkezet asztalosműhelyének -Erzsébet* elnevezésű feslett hálószobabútora. Ebből sosem csinálhatnak eleget. A Bútorértékesitő Vállalat üzletein keresztül 30 garnitúrával adnak el negyedévenként. Természetesen a lakosság igényeit közvetlenül is szolgálják, annál inkább, mivel a -Szeged* konyhát idén már nem gyártják, s az így felszabadult kapacitást a rendelések kielégítésére fordíthatják. Az asztalos részleg ezenkívül játékdobozokat Is gyárt a szegedi Tömegcikk-készítő Ktsz részére. Ha nem is felel meg a tartalomnak az a hangzatos cím, amelyet a szövetkezet portája fölött olvashatunk, azért rendes munka folyik a falakon belül. Talán nem kerülne sokba, ha egyszer új nevet választanának és átfestenék a cím táblát is. mondjuk ilyenféleképp: Kiskundorozsmai Faipari Ktsz, Iában rendezett ünnepségen n,ény növendékeinek közös megjelent Meruk Vilmos, ''angvensenye következett.. a Művelődésügyi Minisztérium színházi és zeneművé- C'ZÜDfíf A 17" A t> A C T T rT' * sze ti főosztályának vezetője, U fj Íj L L A L\ /\ LL A J A U 1 L A Biczó György, a városi tanács v. b.-elnöke, Tari János, a városi tanács v. b.elnökhelyettese, valamint Sárközi István, a városi párt-végrehajtóbizottság művelődési felelőse. Kollár Pálné igazgatónő bevezető szavai után Meruk Vilmos mondott ünnepi beszédet. Tari János v. b.-elnökhelyettes a város dolgozói, a városi párt-végrehajtóbizottság és a városi tanács nevében üdvözölte a jubiláló intézmények tanárait, növendékeit és az ünnepségen megjelent nagyszámú közönséget. Ezt követően kitüntetéseket adtak át. -Szocialista kultúráért* kitüntető jelvényt kapott Kol1 á r Pálné igazgató és Szathmáry Margit énektanár. Az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést H ö c h 11 Margit, Szatmári Géza és Várnagy Lajos kapott. Miniszteri dicsérő oklevélben 11 zeneoktató részesült. (Llfcbmarm Béla telv.) Olyan mostanában a Kárász utca és a Széchenyi térnek az Állami Áruház előtti szakasza, .mint valami csatatér. Végig felbontva a járda, az úttest, mindenütt kavicses mas építöanyaghalmok. .4 gyalogos és közúti közlekedést tilalmi táblák korlátozzák. A járókelők és az itt lakók többsége dZonbcLTi zokszó nélkül fogadják az útépítésekkel szükségszerűen velejáró kisebb-nagyobb kellemetlenségeket, mert örülnek hogy ezen a szakaszon is rendbehozzák az útburkolatot, amely már nagyon rossz állapotban volt.