Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-22 / 94. szám
Péntek, 1969. április 22. A magasabb életszínvonal a gazdaságosabb, termelékenyebb munkából fakad (Folytatás az 1. oldalról.) Ezegedj Szalámigyár és a Csongrád megyei Tejipari Vállalat. A mérlegadatok szerint tavaly a megye állami ipara 103 millió forint üzemi nyereséget ért el. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy a takarékos anyagos bérgazdálkodás eredményeként az anyagköltségek részaránya 1 százalékkal, a bérköltségeké 0.7 százalékkal volt alacsonyabb a tervezet tnél. Megállapította a beszámoló azt is, hogy az 1959 január 1-én bevezetett új termelói árrendszer kedvezően éreztet te hatását, tflig 1958-ban 11 veszteséges vállalatunk volt, 1959-ben már csak 3 termelt veszteséggel, s a minisztériumi ipar valamennyi vállalata nyereséggel zárta az évet. A havi átlagkeresetek az remiit évben 3,8 százalékkal emelkedtek. Növelte a munkások jövedelmét az is, hogy az elmúlt évre több mint 16 millió forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén. Az elmúlt év folyamán számos munkás épített családi házat, vásárolt háztartási gépeket, televíziós vevőkészüléket, lakberendezést, motorkerékpárt, örvendetes, hogy megyénkben jelenleg 160 munkásnak van saját gépkocsija. Az elmúlt évben megyénkben egészséges mozgalmak, versenyfonnák alakultak ki és erősödtek meg. Az Iparban >70 brigád tűzte ki célul a -szocialista brigád* cím elnyerését. Az e címért folyó verseny szocialista erkölcsnevelő ereje kimagasló. Eddig mintegy 35 brigád nyerte el a -szocialista brigád* megtisztelő címet. A kollektív verseny vállalások különböző formái közül jelentós az ifjúsági exportbrigád-mozgalom és a különböző konkrét célokért küzdő minőségi, ellenőrző, takarékossági brigádmozgalom is. 245 ilyen brigád működik összesen 1600 fővel, s továbbá 18 ifjúsági üzemrész alakult több mint 500 fővel. A -szakma ifjú mestere* mozgalomban jelenleg 500 fő vesz részt, ebből eddig 120-an vizsgáztak le. A munkaverseny fő formája a -kiváló dolgozó* cím elnyeréséért folyó verseny volt. Az elmúlt évben 1400 dolgozó teljesítette e cím elnyeréséhez szükséges feltételeket és szerezte meg a -kiváló dolgozó-- címmel járó oklevelet, illetve jelvényt. A mun ka verseny eredménye, hogy megyénkben 35 vállalat nyerte el az -élüzem* címet, két vállalat pedig a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Milyen hibák akadályozták a termelés gyorsabb növekedését? A beszámoló mindenekelőtt rámutatott, hogy a legsúlyosabb negatív jelenség az egyenletes termelés hiánya volt. Az elmúlt év első negyedében a szocialista ipar nem teljesítette tervét, a második negvedévi tervet ugyan már 105,9 százalékrá teljesítette, de ezzel lemaradását még nem tudta teljesen behozni. Az első fél évben 11 minisztériumi és 13 helyiipari vállalat nem teljesítette tervét. A termelés egyenlőtlen alakulása azonban legszembetűnőbb az év utolsó negyedében. A szocialista ipar ebben a negyedévben termelési tervét 13 százalékkal teljesítette túl — a termelés 42 százalékkal magasabb volt az első negyedévinél. Erre a negyedévre volt leginkább jellemző a -hajrá*, a -mindent bele* nézet mögött a mennyiségi szemlélet is. Kétségtelen, hogy az év elején néhány körülmény az anyagellátásban, a tervezésben és az elhelyezésben zavarólag hatott.. Azonban e körülmények nem indokolják a termelés ilyen nagyarányú ingadozását. A termelés ütemességének hiánya mindenekelőtt a hibás munkaszervezésből és az ellenőrzés elhanjtagolásából eredt. A munka szervezetlensége kihatással volt a magas túlórafelhasználásra is. Sajnos egyes üzemekben még a -fekete túlóra* is előfordult. Az ütemes termelés hiánya, a mennyiségi szemlélet kihatással volt a gyártmányok minőségére. Megyénkben a munka termelékenysége nem alakult a szocializmus gyorsabb építése követelményeinek, valamint adott lehetőségcinknek megfelelően. A termelékenység emelkedésének 5 százalékos előirányzatát nem teljesítettük, mivel ez az elmúlt évben csak 4 százalékkal haladta meg az 1958. évi szintet. A gazdasági vezetők többsége már az év elején elkövette azt a hibát, hogy a termelékenységi tervet 0,8 százalékkal alátervezték a már 1958. évben elért szintnek. Azoknak a vállalatoknak a vezetői, amelyek nem teljesítették a termelékenységi előirányzatot, most azt mondják, hogy termelésük munkaigényesebb gyártmányok felé tolódott el, magasabbak lettek a minőségi követelmények, hogy -öregek* a gépek, s ezért a termelékenység növelésére már nincs lehetőség. Ezek a körülmények valóban gátlóan hátnak a termelékenység emelkedésére, de nem teszik indokolttá azt, hogy az első fél évben lényegében nem emelkedett a termelékenység. Ezek az elvtársak megfeledkeznek arról, hogy e gátló körülmények egész éven át érvényesültek, hatottak valamennyi hónapban. Mivel indokoljuk akkor azt, hogy a gátló körülmények ellenére is 20 százalékkal magasabb termelékenységet tudtak elérni a negyedik negyedévben, mint az év többi időszakában' Megyénkben a beruházások elaprózottak. Egy-egy beruházóra átlagosan 2.5 millió forint teljesítés jut, azonban a beruházások több mint felére átlagosan igen alacsony összeg esik. A nagyobb összegű beruházást teljesítő vállalatok beruházásai is több, kisebb értékű részfeladat megvalósításából tevődnek össze. A helyi kommunista gazdasági vezetők is felelősek azért, hogy esetenként a korszerű automata, vagy félautomata célgépek helyett viszonylag már elavult forgácsoló gépeket rendelnek meg, vagy a megrendelt, illetve az üzemnek leszállított gépeket több hónapra rá állítják a termelésbe. A -termelékenység nem elég kedvező alakulásához nagyban hozzájárult az, hogy nem foglalkoztunk elég következetesen a műszaki színvonal emelésével, a műszaki fejlesztéssel, a korszerű gyártástechnológiával, az üzemszervezéssel, a belső tartalékok feltárásával. A műszaki fejlesztést, a vezetést nem kismértékben hátráltatja, hogy a műszaki és adminisztratív, alkalmazottaknak kéVés százaléka végzett egyetemet és többségük középiskolai végzettséggel sem rendelkezik. Hiba volt, hogy nem töreked • iink következetesen arra, hogy gazdasági. műszaki vezetőink továbbképzését megoldjuk. Gyakori, hogy vállalataink vezetői nem ismerik eléggé műszeriparunk, gépiparunk, alapanyaggyártásunk és műanyagiparunk eredményeit. Ezért azután vagv a lehetőségeknél alacsonyabb műszaki fejlődést terveznek, vagy feleslegesen költenek olyan célokra, amelyeket másutt már megoldottak. A műszaki fejlesztést hátráltatja az is, hogy a munkások jó részének szakmai műveltsége hiányos. Jelenleg a munkásállomány egyharmada szakmunkás. de képzettségük a követelményekhez mérten nem teljesen megfelelő. A beszámoló ezután a kisipari szövetkezetek munkájának hiányosságait ismertette. ezzel egyidejűleg — főleg a városokban — a magánkisiparosok szövetkezetekbe való tömörítésére. A beszámoló utalt arra, hogy ma az egyenletes termelés feltételeinek megteremtése a vezetés fokmérője. Ezért a hibák elkerülése érdekében növelni kell a termelés, a munka szervezettségét. Nagy gondot kell fordítanunk az exporttervek teljesítésére, a minőség fokozására. A termelékenység növelése érdekében alaposabban ki kell dolgozni a műszaki lejlesztési terveket, s társadalmi üggyé kell termi a műszaki fejlesztést. El kell érni, hosy a vezetőknek mintegy 50 százaléka egyetemen, főiskolán, vagy technikumban tanuljón. A beszámoló ezután a pártszervezetek politikai munkájával, gazdaságszervező és ellenőrző tevékenvségével foglalkozott. Megállapította, hogy főleg a nagyüzemekben javult a pártszervezetek politikai, gazdaságszervező és ellenőrző munkája, de számos üzemben a kommunisták tevékenysége még sok kívánnivalót hagy maga után. A termelés pártellenőrzését leegyszerűsítik az esetenként való beszámoltatásra, másutt csak úgynevezett "tiszta pártmunkát* akarnak végezni. Pedig a partszervezeteknek — mint ahogy erre pártunk VII. kongresszusa rámutatott — hatékonyan részt kell venniök a gazdasági irányítás munkájában, Harcolniok kell egyes vezetőknek a dolgozókkal szembeni helytelen magatartása, a dolgozók véleményének figyelmen kívül hagyása ellen, mert ilyenek még helyenként most is előfordulnak és politikai károkat okoznak. A beszámoló részletesen elemezte az üzemi pártszervezeteknek a dolgozók között végzett politikai munkáját, meghatározta a kommunisták legfontosabb feladatait az ipari termelés növelésében és a szocializmus építésének meggyorsításában. A kommunistáknak igyekezniök kell olyan légkör kialakítására, hogy a dolgozók az üzemet második otthonuknak érezzék. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a szakszervezetek és a KISZ tennivalóival. A beszámoló hangsúlyozta, hogy ez évi feladataink megvalósítása megkívánja a jövedelmezőség fokozását, az önköltség csökkentését. El kell érni, hogy 1960-ban a termelési költségek 2,5 százalékkal csökkenjenek. Az önköltség csökkentése érdekében nagyobb gondot kell fordítaniok a kommunistáknak, a szervezett dolgozóknak s ifjúságunknak a szigorú takarékosság megvalósítására. A takarékos gazdálkodásnak minden olyan területre ki kell terjednie, amely közvetlen vagy közvetett módon elősegíti a termelés gazdaságos növelését, a termelési költségek csökkentését. A szocialista gazdaság fejlődése elképzelhetetlen a szigorú takarékosság megvalósítása és a pénzügyi bizonylati fegyelem megszilárdítása nélkül. A mi társadalmi rendszerünk nem tűri és nem tűrheti a könnyelműséget, a pazarlást, a gondos gazda hiányát. Egyes vállalatoknál kezdi felütni fejét a nemtörődömség, a pazarlás. Ez kifejezésre jut egyes beruházások elhúzódásában, a különböző költségek emelkedésében, az úgynevezett "fontos értekezletek* mögött megbúvó vacsorázgatásban, adományozásban. Kíméletlen harcot kell folytatnia minden kommunistának, minden becsületes dolgozónak az ilyen káros jelenségek ellen. Szó esett a beszámolóban az üzemek tsz-Datronáló mozgalmáról is. Ebben a munkában az a legfontosabb, hogy az ipari üzemek elsősorban a vezetés, az irányítás és a politikai nevelés kérdéseiben nyújtsanak segítséget s adjanak támogatást a termelőszövetkezetek házilagos építkezéseinek megszervezésében és lebonyolításában. A beszámoló végül szólt arról, hogy örömmel vesszük tudomásul és helyeseljük a pártnak és a kormánynak a pártkongresszuson is megerősített elhatározását, hogy az új ötéves terv megvalósítása során nagyobb gondot fordítanak a vidék — így megyénk — iparosítására is. Már a jelenlegi időszakban is erőfeszítéseket tesznek az ipari üzemek kibővítésével, valamint üzemek létesítésével új munkaalkalmak teremtésére. Azt azonban némi aggodalommal tapasztaljuk, hogy egves iparigazgatóságok itt-ott még gátolják ennek az álláspontnak az érvényesülését, mint például a Szegedi Kábelgyár létesítésével és a Szegedi Ruhagyár bővítésével kapcsolatban. A beszámolót vita követte. P.rmuiT'ás íildőttsői utott a Szovje u.ioDa Orbán Lászlónak, azMSZ- A küldöttséget Kádár JáMP Központi Bizottsága tag- nos, az MSZMP Központi jának, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Bizottsága osztályvezetőié- Szirmai István, az MSZMP nek vezetésével tizenkét ta- Politikai Bizottságának pótgú pártmunkás-küldöttség tagja, a Központi Bizottság utazott tanulmányútra a titkára, Sándor József, az Szovjetunióba. A küldöttség- MSZMP Központi Bizottsánek többek között tagja ifj. gának tagja és Hollai Imre, Komócsin Mihály is, a szegedi pártbizottság első tit- a Központi Bizottság oszkára. tályvezetője búcsúztatta. Milyen főbb feladatokat jelöl meg számunkra as idei népgazdasági terv? A beszámoló rámutatott, hogy az 1960. évi terv az elmúlt évinél feszítettebb, de megvalósítható feladatokat iránvoz elő. Az idei népgazdasági tervnek kettős értelemben is igen nagy jelentősége van. Először azért, mert 1960 a hároméves terv befejező éve. másodszor, mert mint ilyen, bevezetője a második ötéves tervnek. Époen ezért az 1960. évi terv minden részletében való teljesítése igen fontos feladat népgazdaságunk további fej'ódése szempontjából. Az országos tervelőirányzat iparági bontását, valamint megyénk iDarának szerkezetét figyelembe véve megyénk szocialista iparának termelése — előzetes adatok alapján — átlagosan 6.8 százalékkal kell hogy emelkedjék. A könnyűiparban 8,6, az élelmiszeriparban 4.2, a gépiparban 13.5, a villamosenergia-iparban 2,6, az építöanvagiparban 8.1 százaiéxkal kell a termelést emelni. Ezzel szemben megyénk szocialista iparában a vállalatok összességükben 1,6 százalékkal aláterveztek az előirányzatnak, ami egyáltalán nem .indokolt. Az- elmúlt év hibái közöjt szerepelt a mennyiségi szemlélet.. Most az alátervezés bírálatával nem e hiba megismétlődését segítjük elő, hiszen a párt gazdaságpolitikája parancsolóan írja elő. hogy termelésnövelés, tervtúltellesítés csak ott lehetséges. ahol az anyagfedezet. az energia és a gvártott termékek elhelvezése biztosított. Sok kívánnivalót hagy maga után a szövetkezeti és az állami helvi ipar tervezése Az állami ipar vezetői a tervezésben számos gazdaságnövelő tényezőt is figyelmen kívül hagytak azzal, hogy nem rendezték a jelenlegi gyártmányskálát, s nem végezték el a profilrendezést. Néngazdasági és vállalati érdekből oéldául szükséges lett volna összevonni a cement, a cserép, a cementlap és a mozaiklap gyártását, amelyet jelenleg kilenc helyen végeznek. Nem lett volna szabad még jobban szétforgácsolni a konyhabútorgyártást, s az sem célszerű, hogy két homokkitermeiő vállalat működik megyénkben. A tervezésben elkövetett hibák kijavítása érdekében a pártszervezetek, a kommunisták, a szakszervezetek a gazdasági vezetőkkel és a dolgozó tömegekkel közösen vizsgálják felül előirányzatukat. pontosabban az önköltségi és a termelékenységi tervüket. Küszöböljék ki az alátervezéseket. s éljenek a helyesbítés jogával. A helyi ipar kommunista vezetői az illetékes szakszervezettel, a KISZÖV kommunista vezetőivel közösen a legrövidebb időn belül dolgozzák ki a helyi ipar és a magánkisipar közvetlen és távolabbi tervét, s pontosan határozzák meg a helyi ipar feitesztésének irányát. A szövetkezeti ipar törekedjék a lakosságnak végzendő szolgáltató és javító tevékenysége emelésére, Kínci, koreai és indonéz újságírók látogattak Szegedre Tegnap Szegedre látogatott a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából hazánkban tartózkodó újságíróküldöttségek több tagja. Hai Ling, az Uj Kína Hírügynökség helyettes vezetője, Isziao Fóng, a Renmin Ribao szerkesztő bizottságának tagja, Hu Zso-mu, a kínai Központi Népi Rádió szerkesztőségének tagja. Deli Ger, a Kinai Újságírók Országos Szövetsége állandó bizottságának tagja, a belső mongol Néjmongol Ribao helyettes vezetője, Csen Hsziao-tung, a santungi Tácsung Ribao megbzott főszerkesztője, valamint Kim Szin-rel. a Nodon Szinmum szerkesztőségének helyettes titkára, koreai újságíró és Tio Keng Hok képszerkesztő, az Indonéz Fotoszövetség titkára látogatott városunkba. A külföldi újságírók kíséretében érkezett Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára. Horváth Mihály, a MUOSZ szervezőtitkára, valamint Hemberger Sándor, a MUOSZ nemzetközi osztályának vezetője. A külföldi vendégek az újságíró-klubban baráti megbeszélést folytattak a sajtó szegedi dolgozóival. Ezen a találkozón az MSZMP szegedi városi bizottsága képviseletében Simon Béla, a városi pártvégrehajtóbizottság tagja, a Délmagyarország szerkesztőbizottsága nevében pedig Nagy Isván üdvözölte a vendégeket. Megemlékezésül Leninre, a külföldi újságíró-delegációk délután virágcsokrot helyeztek el a Lenin—Sztálin-szobor talpazatára. Ezután felkeresték a Szegedi Ruhagyárat, ahol ismerkedtek az üzem életével. Utána a város nevezetességeit tekintették meg. majd este részt vettek a Fidelio előadásán a Nemzeti Színházban. (Llebmann Béla felv.) A külföldi újságírók egy csoportja városnézésén