Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-02 / 52. szám

3 Szerda, 1960. március 2. Több ezer asszonyt várnak a nemzetközi nőnap járási ünnepségeire A nemzetközi nőmozgalom ©alásán túl a nemzetközi legszebbet íei is olvassák 50 éves jubileuma, s a nö- nőmozgalom ismertebb har- majd az ünnepségen, nap ünnepségeinek elöké- cosainak életéről is tartottak A Mdgyar Nők Országos születei nagyban folynak a előadásokat. Tanácsa a nemzetközi nőnap szegedi járás községeiben is. A helyi nőtanáesok a nép- alkalmából megjutalmazza a A téli esték gazdasszonykö- fronttal, iskolákkal, óvodák- járás nőmozgalmának legrein, ahol — minte© 22 kai és a KISZ-szerve- jobb tgjait. Ezek az asszoközségben — kézimunkát, zetekkel együtt mindé- nyok és leányok központi szabás-varrást, sütés-főzést nütt színvonalas kultu- ünnepségre jönnek össze és e©éb hasznos dolgokat rális programot dolgoztak Szegedre. Jutalmazások lesztanulnak az asszonyok, már ki. Valamennyi ünnepségen nek azonban a községekben sokan vállaltak részt az elő- szavalatok, énekszámok, je- is. Oklevéllel tüntetik ki a készítésből, s a rendezésből, lenetek teszik emlékezetessé mozgalom régi harcosait, vaEzenkívül huszonöt élőké- a jubileumot. Több helyen lamint több helyen a tíz éve szító gyűlést is tartott a já- érdekes kiállításokat is ren- termelőszövetkezetben dolí-ási nőtanács. Sok helyütt, deznek. az asszonyokat ér- gozó asszonyokat és a sokmint például Balástyán, deklő tár©körökből. Tápén ©ermekes anyákat. Pusztaszeren, Szőregen 60— például a régi divatokat, A nemzetközi nőnapot a 70 asszony és leány is eljött másutt a gazdasszonykörök járás valamennyi községéa megbeszélésre. Bordány- készítményeit mutatják be. ben megünneplik, sőt ünnepi ban pedig, ahol ismeretter- Balástyán az úttörők dolgo- gyűléseket tartanak a távoljesztő előadást is tartottak, nőmozgalom- 040 tanyavidékek központjaiközei háromszázan jelentek htokat írnak a nomozgaiom- k=ti „ meg. Az előkészítő gyűlése- "51, melyek közül a legjobken a tennivalók megtár- bckat megjutalmazzák, s a A magunk iparkodásán múlik ÚJ ORSZÁG' SZÜLETETT J Március 1 A hit- városok Indítsanak verleristák senyt, melyikük küld több által ki- élelmiszert Budapest száfosztott fővárost éhínség mára. A cél egyelőre csak fenyegette. Budapest lakos- annyi: legalább napi tíz desága éhezett. A szovjet csa* ka kenyeret biztosítani patok segítettek az éhezők- minden fővárosi lakosnak, nek, sokan az életüket kö- Március l-től kezdve egyszönhetik ennek. Megnyílt re jobban kibontakozik ez a vidékkel való összekötte- a társadalmi segítség és tés is. Az élelem mégis ke- viszonylag rövid idő alatt, vés volt. A másfélmilliós sok nehézséget legyőzve és /árosnak napi 30 vagon a szovjet segítségre támaszélelmiszer a legminimáli- kodva sikerült megszervezsabb szükséglete. Ebben a ni a főváros kielégítő élelhelyzetben a kommunisták miszer-ellátását. megszervezték a vidéki A nehézségek elöl sok főélelmiszer-szállítmányokat városi lakos vidékre utaBudapest február közepe z°tt. Szegedre is jócskán óta szabad: a hónap végén érkeztek budapestiek. A vámár fenn voltak az első ros szeretettei fogadta őket. élelmiszer-szállítmányok a Idővel nagyon felszaporofövárosban. Ezek között ott dott a Szegeden tartózkodó volt az a nyolc vagon élei- fővárosiak száma; sok kétes miszer is, amelyet a szege- elem is volt közöttük, akik diek ©űjtöttek az éhező >tt. a vidéki városban akarbudapesti lakosságnak. A tak megbújni a felelősségszállítmányt a kórházi be- revonás elől. Ezért Szegetegek és a ©ermekek kö- det zár alá helyezték. A zött osztották szét. További zár célja: megakadályozni tarsadalmi segítségre volt a tömeges beszivárgást, véazonban szükség. Március deni a város élelmiszerkész1-én a Délma©arország léteit és védekezni a járvácikket közölt, amelyben ja* nyok esetleges behureolása vasolta, ho© a környékbeli ellen. ban, a tanyai iskolákban is. Eddig tizenhárom tanyai ünnepséget jeleztek, s az itteni, valamint a községi ünnepségek előkészítő bizottságai mindenhonnan na© érdeklődést jelentettek. Az eddigiek szerint az idei nőnap minden korábbinál na©obb szabású megmozdulást jelent a szegedi járásban, s az ünnepségekre több ezer nőt várnak. A

mi életünkben csaknem minden kívánság elérhető, s e©edül rajtunk múlik, ho© teljesedjék. Az Újszegedi Kender- Lenszövő munkásnői fogalmazták meg í© ezt az általános érvényű igazságot, amikor néhány napja munkájuk értelméről beszélgettünk velük. Hivatkoztak a sok szép tervre, amelyek napjainkban érlelődnek és további segítséget, életszínvonal-emelkedést jelentenek az embereknek. De mindjárt hozzátették: csak ü© jelentenek, ha fokozzuk a magunk iparkodását, munkakedvét, takarékosságát. Minden szegedi munkás, műszaki és gazdasági vezető munkaprogramjává kell tennünk ezt a megállapítást. Na© szükség van arra, ho© minél többen gondolkodjanak és cselekedjenek í©, mert az eredményekben gazdag 1959. év után isimét bekövetkezett városunk üzemeiben az év elejei visszaesés. E visszaesés mértéke most meghaladja a korábbi években tapasztaltakat. 1958. januárjában az előző év decemberéhez mérten 85,8 százalék volt az e© napra juKészül a burkolt Pannónia Megkezdték a Csepel Motorkerékpár©árban a közkedvelt Pannónia motorkerékpár burkolt változatának sorozat©ártását. Ez a típus külföldön igen na© elismerést keltett. Jelenleg németországi exportra készítik, a hazai kereskedelem pedig az év második felében hozza forgalomba, Az új típuson konstrukciós változás is van: motorját nem mágnessel, hanem dinamóval szerelték fel. Felvételünkön a kész motorkerékpárok szállítás előtti ellenőrzését láthatjuk. tó termelés, 1959-ben 82,8, könnyebb ellenállásnak enaz idén pedig 81,6 százalék, gedve, inkább újabb embeI-Jat minisztériumi és hat reket vesznek fel, mint alahelyiipari vállalat nem tel- pos előkészítéssel és kellő jesítette esedékes tervét ja- súllyal foglalkozzanak a ternuárban. E visszaesés gátol- melékenység megjavításának ja a termelés folyamatos kétségkívül nehezebb, de emelkedését, s az év hátra- hasznosan kamatozó kérdélévő részében majd túlzott seivel. Ebből következett, erőfeszítésekre késztet. ho© a termelékenység nem .... alakult olyan kedvezően, S

ajnos, az év eleji ter- mjnt szerettük volna, s a melesvis&zaesesbol ne- -rt á]tal elénk tűzött ^lt hány gazdasági veze- nem értük el_ ettöl egy ^ to helytelenül olyan követ- a3ékkái elmaradtunk, keztetést von le, ho© ez természetes, rendszeresen visz- » műszaki fejlesztés szatérő jelenség, amit nem j\ nem tartott lépést lehet elkerülni. Valójában üzemeinkben a terviszont az történt, ho© vál- melés növekedésével. Csak lalataink az 1959. évi magas azokban az üzemekben alatervteljesítés érdekében fel- kult és alakul ma is megfehasználták a félkész és be- lelően a termelékenység, fejezetlen állományuk na© ahol a termelési szintet műrészét, nem készítették elő szaki intézkedésekre, a ©árkellőképpen az új évet. Nincs tásfejlesztésre alapozzák. Az okunk aggódásra — mond- olyan üzemekben, ahol még ják —, hiszen tavaly is visz- addig se jutottak el, ho© szaesett a termelés és az megfelelő műszaki fejlesztééves tervet mégis 111,1 szá- si elképzeléseket, terveket zalékra teljesítettük. Igaz, dolgozzanak ki, természeteho© a termelés magasabb sen baj van a termeléssel, volt a tervezettnél, mégha- de ott is, ahol a terv csak ladta az 1959. márciusi párt- papíron marad, s a valósághatározat előirányzatát, de ban keveset tesznek végrea termelés a jelentős tűltel- hajtásáért. Az olyan helyejesítés ellenére a műit év- ken, ahol ma is a létszámben is e©enlőtlenül alakult, emelési megoldásoktól várBizonyos mérvű elbizako- ják a tervteljesítést, va© a dottság uralkodott, amelyet termelés növelését, jövőre az előző esztendő sikerei még na©obb gondjuk lesz szültek, s csak a márciusi a termelékenység növelése, határozat után kibontakozott A helyes út tehát a fokomunkaverseny segítségével zottabb műszaki fejlesztés, érhettük el, illetve teljesít- Ez azonban nem jelenti azt, hettük túl terveinket. ho© ez e©edüli és kizáróAz előző évekhez mérten lagos feltétele a termeiéelért termelésnövekedés azon- kenység növelésének. Sok ban tavaly is nagyobb mer- helyen megfeledkeznek ártók ben a foglalkoztatottság ról, ho© milyen erőt jelent és kisebb mértékben a ter- az, ha isimerik az üzem dolmelékenység emelkedéséből gozói a termelékenység nöadódott. Míg 1958-ban a ter- velésének jelentőségét. Ma melésnövekedés 61 százaléka mér Szegeden egyre többen származott létszámnövelés- jutnak el a felismerésig, bői és 39 százaléka a terme- amit az újszegedi szövőnőit lékenység emelkedéséből, ta- ú© fogalmaztak meg, ho© valy már 72 százalék szár- rajtunk, a mi iparkodásunmazott a létszámnövekedés- kon múlik. Mégis valaho© bői és 28 százalék a terme- nem került a dolgozók érlékenység növekedése révén, deklődésének homlokterébe Igaz, gátolta a termelékeny- a termelékenység növekedéséé növekedését az, ho© sének fontossága. legna©obb könnyűipari üze- a termelés növelésének meink termelése a munka- fő módszere a munka naigényesebb ©ártmányok fe- gyobb termelékenysége. Az lé tolódott el, s általában 1960. évi tervek országosan emelkedett az exportterme- a termelés 8 százalékos kek aránya. De jelentős sze- emelkedését irányozzák elő. repe volt ebben annak is. Az eddig ismert tervek ho© ©áraink vezetésében Csongrád megye iparának még mindig uralkodik az alacsonyabb százalékos fejolyan szemlélet, amely in- lődésével számolnak, de kább a létszámot növeli, ránk, szegediekre is érvémin t a termelékenységet. A nyes az a célkitűzés, ho© a növekedésnek minte© 60 Ki ne ismerné a Szegedi Textilmüveket, ezt a szép, modern ©árat, melyre jogosan va©unk büszkék? Egész létével, s az elmúlt évek minden sikerével a Szovjetunió baráti segítségét hirdeti. Pécsi Antalné mesélte: — Amikor 1949-ben Szegedre jöttem dolgozni, még épült a ©ár. Mint régi fonónő, meglepetéssel, s örömmel néztem az üzem kibontakozását, a tágas munkahelyeket, melyek már újfajta tervezés szellemét hirdették. Éreztük, ho© itt olyan elképzelések szerint építkeznek, ho© a munkásnak könnyebb legyen a dolga, egészségesebb körülmények között termelhessen. Akkoriban hétről hétre érkeztek az újabb és újabb gépszállitmányok a Szovjetunióból. 1© indult a ©ár... Szovjet tervezéssel, a legkorszerűbb szovjet gépekkel. Csaknem hetvenmillió forint értékű az a 325, különböző rendeltetésű gép, mely üzemrészről üzemrészre bontja, tépi, tisztítja, kártolja, nyújtja, fonja a ©apotot. De nemcsak gépek jöttek, velük jöttek barátaink, a szovjet emberek is. Pahomov Andrej Alekszendrejevics és Riz6kov Alekszandrov Tyimoíejevics szovjet mérnökök hónapokig vezették, irányították a na©értékú gépek szerelését, majd tanították kezelésüket. A régi üzemi gárda még ma is ©akran emlegeti például Rizskov elvtársat, aki — mikor hiába magyarázott a tolmács utján — ©akran fogta magát, s a gép alá feküdt: ©akorlatban mutatta meg aheA Szovjetunió segítségével 48 ezer ionná gyapotbél gyártottak már eddig fonalat a Szegedi Textilművek dolgozói Textilműveket Arisztov szovjet kutatómérnök is. Az ő javaslatára a nyújtóműveken vezettek be újfajta ©ártási módszert, ami lényegesen növ«üte a fonal s i© az í szfnvonal emelésére, a gyár. ebből keszulo szövetek nulyes szerelési módot. Közvetlen, meleg barátság szálai fonódtak közte s a magyar szerelök, géplakatosok között. A szakmai tanácsok, a technológiai ismeretek átadása na© segítséget jelentett. Hamarosan más fonodákból is jöttek a Textilművekbe tapasztalatcserére. Sok új elgondolást vittek magukkal a gépi berendezésekre és munkamódszerekre vonatkozóan. A szovjet segítség tehát közvetve, más üzemeKben is éreztette a hatását... Ezzel azonban korántsem ért véget a baráti támogatás. Altuhov elvtárs, a kiváló szovjet pamutszakértő mérnök éveken át járt a Szegedi Textilművekbe. Átlag félévenként jelent meg, de szükség eseten, ha segítségre volt szükség, máskor is ellátogatott a ©árba. Megvizsgálta a gépparkot, a termelékenységi mutatókat, az anyag minőségét, a gyártás legkülönbözőbb mozzanatait. Felfedte a hibákat, javaslatokat, tanácsokat adott az üzem műszaki vezetőinek: ho©an termelhetnének még jobb és több fonalat olcsóbban. A ©ár dolgozóinak kérésére készségesen felkereste a nőségét is. A ©árban nem is emlegették másként az eljárást, mint "Arisztovmódszer*. Jártak még más szovjet emberek is a Textilművekben. Vendégek, akik együtt örültek raagyar barátaikkal a sikereknek. Beszélgetett már az üzem munkásaival szovjet kolhozelnöknő, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ma©aronszági küldöttségének több tagja, Kozlov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és még sok—65 százalékban a termelékenység emelkedésével kell me©alósulnia. E cél érdekében minden szegedi üzemben fordítsunk na©obb gondot a műszaki, technikai tástechnológia fejlesztésére, s nem utolsósorban a helyes létszámgazdálkodásra, a munkaidő ésszerűbb kihasználására. K

omoly tartalékaink, lehetőségeink vannak a munka- és üzemszervezés javításában is, amelyek kiaknázása u©ancsak rajtunk, munkásainkon, műszaki és gazdasági vezetőinken, a mi iparkodásunkon , múlik. Legyen minden üzemiben konkrét versenyfeladat a műszaki és ©ártástechnosok barát, kiknek forrón, ba-(lí^®8 fejlesztése, a munkaráti szeretettel szorították ildo ésszerűbb kihasználása. i A közös összefogás bizonyára most is legyűri a megléivő akadályokat, ha el is (maradtunk, de végül megvalósíthatjuk a szép terveiket, amelyek életszínvonalI emelkedést jelentenek az •embereknek. Na© Pál Altuhov elvtárs, a kiváló szovjet pamutszakértő mérnök éveken át segítette tanácsaival, javaslataival a Szegedi Textilművek dolgozóit. Egykorú képünkön éppen technológiai ismeretekre, helyes munkamódszerre oktatja az üzem több dolgozóját meg mindenkor a kezét. A Textilművekben —ahol több mint ezren találtak biztos munkahelyre, jó keresetre, egészséges, igazán emberi körülményekre — hálásan gondolnak a felszabadító Szovjetunió segítségére. De erre emlékeztet a nap minden órája is. A gépsorokon végtelen hosszúságban futó fonal tíz éve csaknem kizárólag szovjet gyapotból készül, ma is onnan kapják'' ezt az értékes, fehér arany-1> Nasszer elnök táviratot nak nevezett anyagot. Tíz év(Iküldött Dobi Istvánnak, a alatt már a szovjet kolho-('Ma©ar Népköztársaság Elzok és szovhozok 48 ezer'Jnöki Tanácsa elnökének, tonnányi termését dolgozták amelyben megköszöni a mafel. Ebből több mint 14 mil-<>©ar forradalmi munkásliárd kilométer fonalat gyár-('paraszt kormány és a matottak, s adnak át a nép-J©ar nép jókívánságait az gazdaságnak a Textilművek i EAK nemzeti ünnepe aldolgozói. Jkalmából, Nasszer vá'asztáWrata Dobi Istvánhoz