Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

5 Kedd, 1960. március 1. 6 |iü A Szoufct film. UttMpi tetnutatói §|f| |§§§| |§| FANTASZTIKUS UTAZÁS Aki gyermekkorában szí­vesen olvasta Jules Verne és később H. G. Wells re­gényeit, az nagy örömét leli most a szovjet filmgyártás új színes filmjében, a Fan­tasztikus utazásban. A. Szazanov és J. Pom­jescsikov forgatókönyve va­lamikor a jövő században játszódik s egy különös uta­zásról, s néhány tudós halált megvető bátorságáról szól. Különösen szerencsés ez az ötlet, hogy a fantasztikus mesét reális keretjátékba |>­illesztik. Egy jótollú fiatal * író a szovjet űrhajózás egyik kutatóintézetébe látogat. Az mány eddig elért összes zás résztvevői szerencsésen' itt szerzett élmények alap- eredményeit és további meg- visszaérkeznek a földre ján új regény írásába kezd. valósításra váró terveit is Eddig tart a fiatal (ró, Ebból a regényből kerekedik figyelemmel kísérve készí- története, amelyet fölolvas ki a vásznon a film volta- tették el ezt a filmet. A cse- az intézet tudósainak, akik' képpeni meséje az Ikarusz lekmény tempója innen azzal búcsúznak el tőle —és1 bolygóra tett fantasztikus kezdve felgyorsul. Amerikai a fllm nézőim h amil utazásról. tudosok ugyanebben az idő- ma m-g ljtópia> mindaz rö_ Varázsló, segítsI... Emlékesés Gelléri Andor Endrére, halálának 15. évfordulóján Illő, ha egyik legszebb novellájának cí­mével idézzük emlékét. Gelléri Andor Endre a magyar széppróza József Attilája volt, s ez a meghatározás itt úgy is érvé­nyes és helytálló, hogy novellái sokkal kö­zelebb állnak talán a vers, a líra műfajá­hoz, mint a prózáéhoz. Mindig nagy re­gényt tervezett és sohasem jutott tovább rövidebb elbeszéléseknél, egy-egy kivételtől eltekintve. József Attiláéhoz hasonlított az életsor­sa is. Apja műszerész volt, s a későbbi író gyermekkorát ebben a szerelőműhelyben töltötte. Volt aztán kazánkovács, rakodó­munkás, kékfestő, asztalossegéd s egy ki­csit minden szakmába belekóstolt. Megis­merte a munkanélküliek, a csavargók, a társadalomból kirekesztettek nyomorúságos életét is. írói tehetségét Mikes Lajos fedezte fel. ö jelentette meg a fiatal Gelléri Andor Endre egyik rövid elbeszélését, amelynek sajátosan eredeti, tehetséget mutató ízére fölfigyeltek már ekkor az irodalmi élet be­avatottjai. Életében azonban nem kapta meg sem azt az erkölcsi, sem azt az anyagi elismerést, amely ót tehetsége alapján megillette volna. S olyan rövid volt ez az élet is. Negyvenegynéhány éves korában, 1945. március 1-én halt meg a deportálá­sában szerzett betegségében, amit csak súlyosbított az állandó éhezés, a nyomorú­Nagyon erös ember volt. Egy ízben az or­szágos atlétikai bajnokságon második he­lyen végzett. Nagyon szerette a munkát és a nagy erőkifejtést igénylő sportokat. A véletlen különös iróniája, hogy egy ilyen csákányhoz, fejszéhez szokott ember kér­ges keze forgatta azt a tollat, amely eze­ket a különös, nőiesen finom, hangulat­gazdag és végtelenül borús novellákat írta. Míg élt, csak egyetlen kötete jelent meg -Szomjas inasok* címmel a Nyugat ki­adásában. Művészete elismeréshez igazán csak a föl­szabadulás után jutott. Legutóbb Nagymoso­da címmel egy kisebb válogatás, s -Varázsló, seg-'ts* címmel novelláinak gyűjteményes kiadása jelent meg. Egyik elbeszéléséből, a Vera naplójá-ból készült á Vasvirág cí­mű magyar film, amelyet nagy sikerrel ve­títettek filmszínházainkban. videsen valósággá válhat. A történet ugyanabban a pontba",. sfntén , ? .Mar,S kutatóintézetben kezdődik, ^éS a^n^ ietér a A filmet A" Kozir és M' ahol az író élményeit sze- ... .®ajU "V^LiJt Merjukov rendezte. Szerep­rezte. Kornyev és társai a k P meementérökre loi közü> a más filmekből Mais meghódítására készül- u.rrak®ta , megmentesuKre Pereverzevet nek. A tudósok elfoglalják slet- A nezo nem udja, hogy ™Blhet™ tí ^ ^ol. helvüket az űrrakétában s az >'urben<' készült pompás emeineinen* KI, ara ivor néhánj^ pfüanat múfva^már trükkfelvételekben gyö- "yev <mJÍLÁ meg is érkeznek a bolygó- nyörködjön-e, vagy a kitűnő . folyelel.e!t köri állomásra. Különösen színészek játékát és a mese K^rtc^ft ni™ jól sikerültek a filmnek a szépségeit élvezze. Sok vi- meIto ^lmzenét olyan bolygóközi állomásról készí- szontagság után, amelyek so- kiváló komponista irt, mint tett kockái. A film alkotói rán egy tudós életét is föl- Juri'> Mejtusz az Ifjú gárda nemcsak képzeletükre tá- áldozza a többiek megmen- es mas operak zeneszerzője, maszkodva, hanem a tudo- léséért, a fantasztikus uta- p, Hét $i4, ULdánty Gracskin és Gromobojev, lyök című magyar filmmel a humor, a dráma, a szóra­a nagy gyár két fiatal esz- egy családba való. Már a kozás és nevelés lehetősé­tergályosa kifogyhatatlan a témája is rokonságba hozza gét. mókából, humorból. Mindig vele, de méginkább a cse­valami huncutságon törik a lekmény frissesége és a kö­fejüket. Ez nem is volna zös eszmeiség. Gracskin és baj, de ugyanakkor a mun- Gromobojev nem romlott _ védnökséget vállait , kaban igen könnyelműek, emberek, egyetlen hibájuk Csongrád megyei Építőipari Rendszeresen elkésnek az az hogv mindent kónnven váilaiat központjában csaknem „1. , Cs. J hiiST m/kvalrl Xc. aHmlniwtraHw S. I. r^x'óránríek íognak fel' 321 ís' amí kör" sstaetefi? ranyat erzi a brigád amelyben dolgoznak. húsz müszaki és adminisztratív munkakörben tevékenykedő m 1 nyezetük és az egész társa- a v4ros területén lévő Nem számára a leefontn- k(úöníélp munkahelyek felett. használ a többszörös figyel- tlak5m N^lrftólcsi éírék A védnököket a 8ZVa,zerveMÜ meztetés sem, ezért ügyük ™ WkOlCSl «tók bizotkág bízza meg azzal, hogy a KOMSZOMOL gyűlés elé érékük ném teried segltsenek az építkezéseknél kerül. Mindenki megelégelte k°lcf ®yz6kPk J2 *dőd6 anyag- és gépproblémá­már könnyelműségüket,ezért k'a megoldani és a munkások a többség ügy határoz, hogy ko1 ^f^1 ^etekf hez kéréSeU * 18 lntéz" ki kell tenni őket a gyár- edaeóe' e tl e zék eL — w ból, mert csak az ilyen szi- . 1 ."j10 p ag glal s6^1!^^ ez.©iiaiiiiiiiiitiairatiaiii!raiiausuac«iiaiiaiiaiiaiitiicuai«iHii*iiiiiaiiuiaiiau«iiiiiaiiiit*iiaiiuitiiiiiii^ gorú lecke használhat ne- ? kik. Egyedül a talpraesett Fő eleme mégis a humora és bájos kis Nadja veszi ennek a filmnek. Az írót és| A Szegedi Zenei Hetek eseményei Az Országos Filharmónia latot teremtett a hallgató­szombati hangversenye mű- sággal. Végül Beethoven soráért külön figyelmet ér- ,„ ,. , . ,,,.,. demel. Bán Sándor, a sze- ^aldstein szonátájában ma­gedi szakiskola művésztaná- gasan lobogott a férfias líra ra, alig ismert Haydn-szoná- tüze és a kitűnó művész a távol és Mozart-számokkal a hálás hallgatóságnak Hum­műsor első felének élmény- mgl ^^ szerű meglepetesét szolgai­tatta, szünet után pedig a raadásul. Pedagógiai Főiskola Ének- A Pedagógiai Főiskola kara szerepelt. Bartók- és Énekkara pompásan fegyel­Kodály-művekkel, felvonul- mezett, hangképzésben egy­tatva a női és férfikart, séges, szívvel-lélekkel mu­majd a vegyes kamara- sikáló együttes, amely elő­együttest s a nagy vegyes- adásmódjának puha dalolá­kart. Bán Sándor jelentős sát- rugalmasságát vezetőjé­stílusfejlődésról tanúskodó nek> dr- FaIud 1 Bela to"31"' zongorajátékában a bécsi kÖSZÖnL A legSZÍne­klasszikus mesterek benső- sebben sikerült Bartók Negy , ,. .. , szlovák népdala Vidovszki seges hangú atvilagát tárta László szakiskolai hallgató fii. Haydn Esz-dur szonata- ., ,,. ... muzikális zongorakísereté­vel és Kodály—Ady »Akik jában alig van valami mester derűs kedélyéből, m7nd^ eVtó7™Vrimű7z7v mégis lebilincsel a témák bemarkoló remeke, a nagy onvallomásszeru beszedje- vegyeskar hibátlan énekstí­nek kózvetlensegével, amit lusának fényében. A kama­az előadás oly természete- raszámok közül a női kari sen vetített elénk. Mozart Bartók opuszokat, valamint zenekarszeríí színeket felvil- a kis vegyeskari előadásban lantó h-moll Adagiojában hallott Norvég lányokat és és a mélabúsan daloló az Esti dal kodályi népdal­a-moll rondó ban a tolmá- kidolgozását emeljük ki. csolás még teljesebb kapcso- Szatmári Géza Kirakat verseny a nemzetközi nőnapra A szegedi kiskereskedelem és a vendéglátóipar ez év­ben sem feledkezik meg március 8-ról, a nők napjá­nak méltó megünnepléséről. Ebből az alkalomból a Sze­muzsikálta I gedi Élelmiszerkiskereske­| delmi Vállalat kirakatver­senyt rendez, valamint már­cius 6-tól 12-ig a nyolcas számú gyorskiszolgáló bolt­ban (Széchenyi tér 6) kész­étel-bemutatót tart vásárlás­sal és kóstolással egybeköt­ve. A Szegedi Kiskereske­delmi Vállalat ugyacsak részt vesz a kirakatversenyben, ezenkívül március 8-án a Lenin körúti volt 32-es szá­mú bolt helyiségében ház­tartási munkát megkönnyítő kiállítást és árubemutatót rendez, ahol bemutatják a háztartási mosógépek centri­fugál" és egyéb háztartási villamosgépek használatát a gyakorlatban. A kirakatver­senyben részt vesznek még a Szegedi Szálloda- és Ven­déglátóipari Vállalat üzem­egységei, a Tisza Állami Áruház, a Bizományi Áru­ház, a Szegedi Kertészeti Vállalat, valamint a Népmű­vészeti és Háziipari Szövet­kezet szegedi boltjai. llltlIlllllllllllllllllllllulKIlllHllilllllllltlIllt lllllllllllulnl őket pártfogásba, ennek meg az lesz az ára, hogy őt PÁSZTOR FERENC Jurij Csuljukin rendezőt há-| bízzák meg: nevelje "őket rom nagyszerű komikus, N.| rendes munkaerkölcsre, fe- Rumjanceva, J. Bjelov és A.| lelősségre. Hiába a tiltako- Kozsevnyikov — Nadja," zás - a többség igy dönt. Gracskin Ez az expozíció, s ezután és Gromobojev? - alakítói — számos ötlettel? bő forrásból buzog a derű, a humor. A két fiú fütyül a segítik a nevettetésben. A? 42. — Ezredes úr. kislányra, sőt Nádját is meg- szerepek nagyon sok lehető-1 nekem, hogy délután két órakor robban az erőmű? Nem kollott. ták? Csak a magamfajta bolondokat tudták ezekre a pisz­kos munkákra felhasználni. Azt hiszi, hogy van ezek kö­zött egy úr is? Azok odaát dirigálnak, ott szedik meg ma­gukat a, mi nyomorult bőrünkön. Fónai ezredes megvetőn nézte a magatehetetlen, ver­gődő embert. Kicsit érezte, hogy szerencsétlen, de a düh sem csitult még el benne. Egyre azon járt az esze, hogy Bódog János határőrt már hiába várják otthon, egyre az kavargott benne, hogy milyen szörnyűség az, amikor egy Tiz óra van már... Nem hiszi el fiatal parasztgyerek odáig juthat, ahová Gritz életútja tor­tréfálja jónéhányszor. Las- séget nyújtanak a mókázás-" akaría megérteni ezt a szörnyű igazságot? sa-lassan azonban sikerül S mintha ebben a pillanatban Gritz is erre gondolt nyos felelősséget és neme- élnek is valamennyivel. — O....U. neveltetésre « a fi_fn - a — Igazan rejtélyes ember maga, Gémes. Miért olyan volna. Keserves ábrázattal nézett a szigorú ezredesre, az­Nadjának Gracskin és Gro- ' ' színe-_ sgrgbs most magának, hogy az erőmű ne robbanjon fel? tán hirtelen lecsuklott a feje, sírni kezdett. mobojev hiúsága révén bizo- szek mértékkel ugyan, de| Tulajdonképpen azért kapja a dollárt, azért dobták át ma­| gát a határon, hogy ellenünk dolgozzon. Most pedig? Per­| sze, nem sikerült a tervük. Nem számították ki jól a lé­íp éseket. — Ezredes úr, hallgasson meg — vált hamuszínűvé gyök... Én Püspökszéken laktam. És igen, én kém let 1 Gritz arca. — Nagyon kérem, értsen meg. Tudom, hogy tem. Közönséges gazember, öljön meg, ezredes úr... i már nem lehet visszacsinálni a dolgot, nem lehet a ténye- ... . .. . , , . ». ..... ... ? ken változtatni. De értse meg, értsen meg... Én annyira ~ A to.rv.e"v..tfloít kel1 ma]d felelnle- Ne bogjon itt ."aron-.snoY, i- imiú .,,,„„„, ~;„x,,.,/•t. mon^ri. nekem aunoaott Egész testét rázta a zokogás, közben el-elcsukló han­gon tört ki belőle az eddig kendőzött, szépített igazság. — Én nem vagyok Gémes... En Gritz Ferenc va­| szerencsétlen vagyok. Eddig engem mindenki csak megvá­" sárolt. Nem volt más út, nem lehetett mást tenni. — Azt akarja mondani, hogy bánja, amit tett? — 2 kérdezte kicsit gúnyosan az ezredes. I — Nézze, ezredes úr, nekem már úgysem hinnének. Minden mindegy. De annyit engedjenek meg, hogy az erő meg az ezredes. — Különben tudjuk ezt is. Azt gondolja, hogy meghatnak a júdáskönnyek? Azt hiszi, hogy ezzel feltámaszthatja azt a katonát? Érti maga, hogy milyen szörnyű bűnt követett el? — Ertem. nagyon értem — roskadt össze Gritz és tá­molyogva ment a székéhez. Elszakadt az utolsó fonal, el­' művet megmenthessem. Nem akarok még több bűnt, így úszott az utolsó szalmaszál is. Az őr az ajtóban várta. Fónai az óráját nézte. Fél órát időzött, de megerte. sebb virtust éleszteni a fi- Nagyon megkapó, a film| úkban. Egyszer-egyszer meg egészét tekintve, hogy lé-| deít vele- keserű ízt érzett a szájában. Egressy is kezrekerült? — kérdezte halkan. 5 is rongyember lett belőlem. Mivé leszek? ? — Megnyugodhat. Mi már minden intézkedest meg­| tettünk arra, hogy Korponán egy szeg se görbülhessen el. Sokte"tíibbet'tüdoti"már/ Ell7nö\tth7tte' feltételijeit. g Ha emiatt vannak aggodalmai akkor nyugodtan lehet. ^ u eUenörizte hog valoban igazat mondott-e Egressy. s Vagy azt hitte, hogy közben mi alszunk, barátom? - ­? — Értem — hajtotta le a fejét Gritz. — Mindennek | vége már. Ez azt jelenti, hogy akár biztosra is vehetem, | hogy engem rövidesen felkötnek. Némán nézte a csíkos szőnyeget, a szoba forogni kez­S lám, minden egyezik. Térképtáskájából vázlatot húzott elő. A gyűrűből fcihúzott parányi papírról másolták le... A füzetébe pillantott, s néhány másodperc alatt még egy­szer összegezte, mit is mondott Egressy. Ravasz fickó volt. Nem ment könnyen a puhítása. Gritz más volt, még volt benne egy kis szikrája a megté­is szégyenülnek, s ^adja se- nyegesen egészen minden-I _ igen. Elfogtuk — válaszolt habozás nélkül az ez- Pázott< bemocskolt becsületnek. Még most is a fülébe csen­gítségével végül eljutnak napos probiémát, történetetf redes. """r"— ' odáig, hogy ügyességüket és tehetségüket nemcsak tré­dolgoz fel, s ezt igen vonzó-I Mondhatok még valamit, ezredes úr? genek Egressy szavai. — Nézze, ezredes úr. Tudom, hogy kinyírnak. Ezt Mit mondhatna még? Visszatérünk a részletekre, minden országban igy szokták, ha valakit kémkedésen, di­fakban hanem a munkában va' söt igen érdekfeszítővé? — Könyörgöm, ezredes úr. Tudom, hogy önök nem a verzión kapnak el. De nem gondolja, hogy hasznos szol­tudja tenni. Ugyanakkor bi-l legfinomabb eszközökkel dolgoznak. Én mégis nagyon sze- gátatokat is tehetnék maguknak? Hogy igazat adjon ne­ís kamatoztatjak. ? retnék valamit kérni. Az édesanyámnak ne mondják meg, kem. hogy hitelezzem a szavamat, hát megmondom ma­gának ... Utánam jön egy pofa, az a nagy mester. Az a főnök. Annál van a robbanóanyag is... Ha nem adnak — Legszívesebben agyonlőném magamat... Legalább át az ügyészségnek, én hajlandó vagyok... I nem kellene ebben a nagy szégyenben élnem Egressy — Mindenre hajlandó vagyok, mindent elkövetek. Nem más ... Neki van miért... Mert ö gyűlöl mindent, ami a riadok vissza a legpiszkosabb munkától sem ... Nem ér­latos forgatókönyvet írt. A életben kell keresni a té-p munkásoké, a szegény embert mindig csak a lábakapcájá- dekel sem isten, sem ember... Két fiú, egy kislány a Kö- mát, s ebben kell meglelnú nak használta. Azt hiszi, hogy velünk nem ezt csinál- (Folyt, köv.) zonvítékul is szolnál ez ,;»««»,»,«««» n.^y, A cselekmény és a mon- e é hogy milyen fia van. Tessék nekem elhinni, hogy megsza­danivaló friss, mai. Tatjána szovjet filmújdonság, még-" kad a szíve, ha megtudja, hogy gyilkos lett a fiából... Srityina, a film írója szel- Pedi8 arra> h°gy a 1113 emra lemes és bő humorú, fordu- berének elsősorban a mai

Next

/
Thumbnails
Contents