Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

5 Vasárnap, 1960. március 6. Március 6-án éjjel a Balaton és a Velencei tó között nagy harcok kezdődtek. A német csapatok ellentámadást indítottak. A majdnem két hétig tartó küzdelmet a történelem a "balatoni védelmi hadműveletek? ncven tartja számon. Március 6 előtt a németek hatalmas egységeket vonnak össze ezen a területen, azzal a céllal, hogy a gyors ütemben előretörő szovjet csapatokat a Duna keleti felére vessék vissza. A lapok hírül adják, hogy Finnország hadat üzent Németországnak. A Délmagyarország március 6-án a reakció mesterkedéseiről közölt vezércikket. A reakció a készülő földreformtörvény ellen izÚJ ORSZÁG ÁG ^ SZÜLETETT J Március 6. gatott, igyekezett megzavarni és rontani a hangulatot a falvakban a földreform végrehajtására készülő parasztok között. Hiába izgatott, hiába lármázott azonban a reakció, hiába volt minden mesterkedése a földreform ellen, a parasztság magabiztosan, szilárdan és mély eltökéltséggel készült arra, hogy megvalósítsa évszázados álmát és kiossza az úri nagybirtokokat — írta a többi között a Délmagyarország. A városi tanács az új színházi évadra a szinház igazgatását Lehotay Árpádra bízta. Ebből az alkalomból a jövendő színházigazgató nyilatkozott és a többi között a következőket mondotta: "Előttem az orosz művészet példája lebeg. Űj szellemiség, új műsor és új művészi elképzelés kell. Az üzleties színpadművészetnek egyszer és mindenkorra meg kell szűnnie. Meg kell teremtenünk az új színházi kultúrát?. Három szegedi munkásszállásról Kettőben kielégítő a lakók helyzete — a harmadikban nem A munkásszállásoknak tulajdonképpen második otthonul kell szolgálniok a vidékről jövő és bentlakó dolgozóknak, akik hetenként, kéthetenként látogathatnak csak haza családjukhoz. Csak úgy találomra, három szegedi munkásszállást látogattunk meg az esti órákban. Kettő a Csongrád megyei Építőipari Vállalaté (egyik a Kelemen utcában, a másik a Madách utca 16. szám alatti, a harmadik munkásszállás a Hódmezővásárhelyi Közúti Vállalat szegedi kirendeltségéé a Horváth Mihály utca 7. szám alatt Kezdjük a Madách utca 16. szám alatti munkásszállóval, amely tulajdonképpen ideiglenes jellegű. Az ideiglenesség azonban már közel két esztendeje tart, s remélhetően hamarosan meg is szűnik, mert az Építőipari Vállalat modern, minden igényt kielégítő, 250 férőhelyes új munkásszállást épít a Ruhagyárnál. Erre ugyan legyintettek' a munkásszálló mostani lakói, főleg a fiatal munkások. Nem hitték el, hogy ők fognak ott helyet kapni legelőször. Aggodalmukra vállalatuk párt titkára szavait idézzük: a Madách utcai munkásszálló mai lakói költöznek elsőnek az új munkásszállásba. Ideiglenes jelleg — sok kifogásolnivaló A vállalat ugyanis tisztában van azzal, hogy nem emberhez méltó körülmények között laknak a Madách utca 16. szám alatt a vidéki munkások, de mert a szállás ideiglenes jellegű, nem éri meg, hogy ráköltsenek. Akkor se lenne ugyanis jobb. De hogy ilyen körülmények közt különösen nem lett volna szabad ezeket a munkásokat magukra hagyni — főként a fiatalokról szólva —, az bizonyos. Kérdés, hogy ezzel is tiszta-, ban van-e az Építőipari Vállalat. A fiatal munkásokat megkérdeztük, hogy hányan vannak közülük KISZ-tagok. Mindössze egy fiatalember tartotta fel a kezét félénken, bizonytalanul Azt sem tudják. hogy ki a vállalat KISZtitkára, nemhogy rendezvényekre hívták volna őket. vagy kulturális igényük után érdeklődtek volna. Látogatásunkkor is pénzre kártyáztak öten-hatan, mások vacsorát főztek a dobkályhán, vagy az ágyakon heverésztek. Ha lenne sakkjuk, a kártvázást abbahagynák. Egy kimustrált rádiót csak rossz ládának neveznek, amely néha úgy recsegropog, hogy annál már többet ér, ha nem szól. Az építők művelődési otthonába állítólag azért nem járnak el szórakozni, mert ott mindig a vállalaton kívülállók biliárdoznak, s ők nem jutnak hozzá semmihez. Barátok kei lenének Nagyon szeretnék — s ezt az idősebb munkások is kérték —, hogy esténként ellá fogatnának hozzájuk egyetemisták és elbeszélgetnének velük. Többen mondták, hogy mikor Budapesten dolgoztak, akkor nagyon megbarátkoztak sok egyetemistával, mert olyan kérdésekről beszélgettek hosszú estéken, amelyek hasznosak voltak mindannyiuknak. A munkásoknak azért, mert a munkásgyerekekből lett egyetemistáktól tanultak, és fordítva: a munkásoktól az egyetemisták is tanultak — de még mennyire! Az ilyen barátkozások kellenének nékik most is, de jelen körülményeik ebben is gátolják őket. No, majd a hamarosan felépülő új szálláson ez is megvalósul. Addig is el kellene kezdeni valahol. Kulturálódásukkal foglalkozni kell. Most még azt sem tudják, ki a kultúrfelelős vállalatuknál. Mennének pedig moziba, színházba, ha jegyet kapnának időben. Mire azonban hazaérnek, mosakodnak és átöltöznek, már elkésnének az előadásról, ha még sorba is kellene áliniok a jegyért. Ezért maradnak otthon és kártyáznak inkább: ts egy kis olvasnivaló Áz Építőipari Vállalat másik munkásszállása, a Kelemen utcai, az irigyelt, a sokat emlegetett szálló. Valóban: rend, tisztaság és otthonosság jellemzi. Végiglátogatva a szobákat, senkinek sem volt egyetlen panasza sem. Értetlenül néztek ránk: miért lenne nekik panaszuk, amikor a gondnokság rendes otthont biztosít a vidéki építőmunkásoknak. Ök persze alig tudnak valamit a Madách utcai munkásszállásról. Jót mondhatunk a Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat Horváth Mihály utcai munkásszállásáról is. A p>adok helyett azonban jobb lenne inkább székre ülni, az ablakokra pedig jobban illene függönyféle a csomagolópapírral való befödés helyett. Egyéb panasz itt sem volt, akárhogy erőltettük a dolgot. Ha azonban lenne egy kis házi könyvtáruk, szívesen olvasnának esténként a rádiózás mellett ők is, mint ahogy a Kelemen utcai munkásszálláson teszik az ott lakók. De mert be kellene menni a könyvért a vállalati könyvtárba, inkább nem olvasnak, vagy csak kevesen. Lehet segíteni rajta, hogy az útépítők is könyvhöz jussanak. Mindhárom meglátogatott munkásszálláson újság is kellene. Olvasnák és elő is fizetnének rá* de senki sem kérdezte meg tőlük, hogy érdekli-e őket az újság. Az ország, a világ minden dolga érdekli őket, s erre jellemző a Madách utcai munkásszállás. Ha valaki hazavisz egy friss lapot, öten-hatan is belenéznek egyszerre. Hát még külön hogy olvasnának, csak keressék meg őket az olvasnivalóval és komoly érdeklődéssel minden dolguk iránt. Lődi Ferenc Hogyan alakul ki és mityen lesz ma/d Szeged fürdőváros ? Nem újkeletű az a gondolat, hogy Szegedet fürdővárossá kell fejleszteni. Sok elképzelés született már erre a felszabadulás előtt is. Az akkori városi vezetők azonban nem tartották érdemesnek, hogy megvalósítsák azokat. Hiába volt az Alföld egyik legporosabb városa Szeged, ahol nemcsak az utcákról kavargott a por, hanem az ipari üzemek helyiségeinek többségében a munkások tüdejére, egészségére káros, belső klimatikus viszonyok uralkodtak, nem tettek semmit a lakosság egészségének óvására, javítására a város természeti lehetőségeinek kiaknázásával. A felszabadulás utáni években — ez közismert dolog — viszont nem volt anyagi lehetőség az ilyen tervek megvalósítására. Számos, a lakosság mindennapi szükségleteit még közvetlenebbül érintő ügyet kellett elintézzünk a rendelkezésre álló pénzből. Régi és reális igény Most, hogy a lehetőségek viszonylag bővülnek és az átgondolt, alaposabb várospolitika alapján a lakosság anyagi, kulturális, szociális és egészségügyi igényeinek fokozott kielégítésére törekszünk, napirendre került a fürdőváros elgondolás is. Nemcsak a lakosság régi és reális igénye, hogy Szeged használja ki a Tisza, a Maros, a déli fekvés, az évente több mint kétezer órán át tartó napsütés nyújtotta adottságokat, hanem a közelebbi és távolabbi környék lakói is szívesen vennék Szeged ilyen irányú fejlesztését. A Szegedre látogató, évről évre növekvő turistasereg, a szabadtéri játékokra idelátogató nyolcvan— százezer ember is szeretné élvezni nyaranta a Tisza, a Maros hullámait, mégpedig kulturált, nemes szórakozást nyújtó üdülés, itt-tartózkodás keretében. Hogy mennyire időszerű Szeged fürdővárossá fejlesztése, igazolja a gondolat szavakba öntésének nagy visszhangja is. A Hazafias Népfront, utána pedig az MTESZ e célra alakult A SZÜRKE SZfNÜ, elegáns kocsi ott ténfergett a körűt elején. Valóban csak ténfergett, mert igen lassan haladt és gyakran megállt. A megállás alkalmával a kocsi vezetője — kissé öregedő, de az autótulajdonosok gőgjével teli férfi — ki-kiszólt az ott elmenő magános lánynak: "Nem jönne velem autózni?? A nők általában morcosan mondták a nemet és sértődve továbbsiettek. Persze ez nem zavarta a férfit. Odébb ment egy utcával, s kezdte megint elölrőL Sok sikertelen kísérlet után végül is rámosolygott a szerencse. Ahogy az egyik sarkon megállt, a barna hajú, kékkabátos kisleány az >-áfán latra? megállt. Órájára pillantott, elgondolkozott és pajkosan így szólt: —- De arra visz, amerre akarom? ... — Ahogy parancsolja, hölgyem! — felelte a férfi. — Akkor jó! Induljunk a Lenin körút felé. S a követkéz. pillanatban már ott ült a kislány az autóvezető mellett. A FÉRFI szemügyre vette a kis barnát és jóleső öröm töltötte el. Határozottan csinos volt, s formás térde ahogy kivillant a ruhája alól, igézően hatott. Azon kezdett töprengeni, hogy hova is vigye? Átmenjen-e a szomszéd városba vele, mert ott nem zavarják, vagy esetleg egy kis autózás után valamilyen táncos helyre térjenek be? Lassan, igen kényelmesen ment a kocsival, s közben csak úgy ömlött a kedvesség a szavaiból, hogy "főzze a kicsit?, s közben úgy örült a ritka szerencsének, mint jó fogásnak a halász. Ahogy a kocsi a Lenin körút egyik forgalmas pontjára ért, megálljt jelzett a kislány. A kocsi megállt. "Biztosan valamit el kell intéznie a lánynak? — gondolta a férfi, és készséggel nyitotta ki az ajtót Ereiben azonban meghűlt a vér, midőn a lány, kilépve a kocsiból, búcsúra nyújtotta a kezét. Hogyan? Hót nem jön velem, kedves? — Miért mennék? —• feleit huncutul a leány. — Tudja, egy kicsit megkéstem otthon, és nem értem volna maga nélkül pontosan ide. Nézze csak! — mutatott az utcasarkon álló fess, fiatal fiúra — ott vár a sarkon :.. Randevúm van vele... A LANT elviharzott és mosolyogva búcsút intett, a férfi pedig dühösen bevágta az ajtót. Na igen!... Azért mégsem jó mindenre egy autó!... B. J. Furcsa esküvő A torinói anyakönyvvezető előtt furcsa esküvőre került sor: mind a fiatal pár, mind a jelenlevő másik négy személy bal karja gipszkötésben volt. A fiatalok röviddel az esküvő előtt síelés közben törték karjukat, a négy tanú az esküvőre menet könnyebb autószerencsétlenség áldozata lett. A legnagyobb csodálkozás azonban akkor tört ki, amikor — legalábbis így írja a Basler Nachrichten — megjelent az anyakönyvvezető — ugyancsak felkötött karral. A változatosság kedvéért azonban a jobb karját törte, mert elcsúszott a lépcsőn, munkabizottsága nemcsak felkarolta a kezdeményezést, hanem — egész rövid időn belül — elkészítette a részletes tervek alapjául szolgáló programot, amely legutóbb egy ankéton széleskörű társadalmi bírálat alá került. A Tisza partjainak rendezése Nem lesz érdektelen a szakemberek által javasolt program egyes részleteire kitérni. Z sebik József és Balló Iván az MTESZ munkabizottságában a Tisza-part rendezésével foglalkozott. A Tisza-part rendezése és városképi szempontból helyes kialakítása egyik előfeltétele az elgondolások sikerességének. A program szerint rendezni kell a Tisza mindkét partját, azonkívül a két védőtöltés közötti hullámteret is kulturálttá kell tenni. A Tisza jobb partján lefelé ha? ladva a tápéi téli kikötő az az első hely, amelyet a sporthorgászok, a csónakázók szívesen felkeresnek. Nem szerencsés a téli kikötő elhelyezése, mert évenként több ezer köbméter iszap zárja el, amelyet állandó kotrással lehet eltávolítani. Végleges megoldásként medencés tárolót kell itt építeni. A Sárga üdülőtelep építését folytatni lehet. Az egész telep azonban egy jeges árvíz esetében könnyen elpusztulhat, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy ide csak szétszedhető, vagy cölöpökre épített vikkendházakat létesítsenek. Az ifjúsági üdülőtelepjet össze kell kapcsolni a Sárgával valamilyen formában. Érdekes ötlet: a vízi bástya felépítése Érdekes elgondolás vetődött fel a régi vár vízibástyájával kapcsolatban. Ugyanis a múzeum magasságában a Tisza partján állt valamikor egy köralakú vízibástya, amelynek alapjai kis vizálláskor még most is látszanak. Ezt a bástyát kellene újjáépíteni és részben halászmúzeumot, részben pedig idegenforgalmi attrakcióul szolgáló vendéglőt kellene itt létesíteni. Zsebik József és Balló Iván szakvéleménye szerint az új létesítmény előreláthatóan befolyásolja majd a víz áramlását nagyobb vízállás esetén. Az áramlás viszont kedvezőtlenül hathat a híd pillérére. Mindezt szaklaboratóriumban kis modellkísérlet útján előzőleg meg kell vizsgálni. Az alsó rakparton meg kell szüntetni a teherforgalmat, a kirakodást. Ez annál is indokoltabb, mert ez a partfal-szakasz az elmúlt évben megcsúszott. A régi vasúti híd roncsait ki kell emelni, mert ezek veszélyesek a vízi forgalomra — javasolják többek között. Strand tízezer embernek Berniczki József és Dévényi István az újszegedi partfürdő adottságait és fejlesztési lehetőségeit vizsgálta meg. Ezt a hatalmas, tízezer ember befogadására alkalmas területet elsősorban planírozni kell. A rendbehozott részen a szórakozásra, sportra rengeteg játszóteret, pályát lehet létesíteni. A hinták, csúszdák mellett kosárlabdára, röplabdára, futballra alkalmas területeket lehet kiképezni a különböző virágágyak, facsoportok között. Kis gyerekparadicsomot is lehet itt kialakítani. Legégetőbb azonban a medencék hiánya a partfürdőn. Több, hullámfürdőre is alkalmas medencét lehet itt létesíteni, mégpedig úgy, hogy a tavaszi ár ne tölthesse be azokat iszappal. Mindezek építésével párhuzamo-, san korszerű, bérelhető családi kabinokat, nagy forgalomra tömegöltözőket kell építeni. Ugyanakkor több élelmiszer, ital. frissítő, tej árusítására pavilonokat, bódékat kell üzembe helyezni: Szálloda, gyógy* fürdő, fedett uszoda Illés Lajos az újszegedi oldal fejlesztésével foglalkozott. A Torontál tér környéke képezné a központját az új létesítményeknek. A Totontál tér—Pozsonyi utca közötti részen több emeletes fürdőépületet, gyógyszaU lót lehet építeni. Az épületeket akar felüljáróval, össze lehetne kötni a partfürdővel. A Bethlen utca környékén villaszerű üzemi üdü- , lők részére kell helyet biztosítani. Szeged fürdővárossá fejlesztésénél számítanak a különböző szakszervezetek, üzemek segítségére. Ugyanis ezek az újszegedi oldalon Hévízhez, Hajdúszoboszlóhoz hasonlóan, külön épületekben, saját dolgozóik részére üdülőket rendezhetnek bé. A Termelőszövetkezeti Tanács foglalkozik azzal a gondolattal, hogy Dél-Magyarországon, a termelőszövetkezeti parasztok számára üdülőt létesít. Erre a Haladás Termelőszövetkezethez közel volna hely is. Fedett uszoda nélkül nem lenne teljes Szeged fürdőváros. Ezt is Újszegeden kell elhelyezni. A városi kertészet jelenlegi helye kiválóan alkalmas lehet erre. A gyógyszállókhoz, üdülőkhöz kapcsolódna a jelenlegi szabadtéri színpad átalakttása nyári mozivá, új cukrászdák, vendéglők stb. létesítése Újszegeden. Két ütemben — 1975-ig Az elmondottakon kívül számos más érdekes elgondolás is szerepel az MTESZ munkabizottsága által kidolgozott programban. Igy sátortáborok, a víziközlekedés fejlesztése, további úszóházak stb. Azonkívül a városi gőzfürdő bővítése is, ugyanis ez Szeged gyógyfürdőváros jellegét erősen kihangsúlyozná. Mindezek megvalósulása természetesen nem megy máról holnapra Két nagy ütemben kerülne sor minderre. Az első ütem 1960—6."', a második ütem 1965—75. évben. A vázlatosan ismertetett célkitűzésekből az is látható, hogy mindehhez rengeteg pénz kell. Az első ütem mintegy 20 millió, a második ütem pedig 80 millió forintot emésztene fel az előzetes számítások szerint. Százezer szegedi ember egészségének védelme, egy egész országrész lakosságának érdeke azonban előírja az ekkora összeg előteremtését a következő tizenöthúsz évben. A városi tanács nem csupán a kormány, a minisztériumok, a nagy szakszervezetek, az üzemek támogatására számít e tervek megvalósításánál, hanem Szeged és környéke társadalmának tevékeny közreműködésére is. Három-négy évvel ezelőtt sokan fantasztikus elképzelésnek tartották a szabadtéri játékok felújítását. Nem ad arra senki se egy fillért sem — mondták egyesek, s lám, azóta megvalósultak a játékok. Elsősorban azért, mert a rengeteg helyi igyekezet, egyének és szervezetek társadalmi munkája támasztotta alá a kormány törekvéseit. Nagyon sok lehetőség van társadalmi munkára Szeged fürdővárossá fejlesztésében is. Ha a város közvéleménye továbbra is tevékenyen támogatja a szegedi párt- és tanácsi szerveket éz ügyben, a most alakuló program fokozatosan megvalósul, az itt-ott még túlzottnak tartott elgondolások realizálódnak és valóban fürdőváros lesz Szeged. N. L.