Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-04 / 54. szám

^»TitirimmwmHfnwTnirmBiHfii!ii»taHii»iim: . ma A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 50. évfolyam, 54. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1960. márcins 4. De Gaulle Algériába látogatott # Magyar siker Lipcsében Hruscsov és Davud afgán miniszterelnök csütörtökön eszmecserét folytatott A szovjet kormányfő valószínűleg ma utazik vissza Moszkvába Muhammed Davud afgán lamennyi néppel való barát- — Mi örülünk az önök miniszterelnök szerdán dísz- ság és együttműködés alap- legutóbbi sikereinek — mon­i ebédet adott Hruscsov szov- ján. jet miniszterelnök tisztele- Az afgán téré, amelyen Davud és üdvözlő szavára Hruscsov vá- ját. dotta Hruscsov. — Barátsá­miniszterelnök gunk kiállta az idők próbá­Hruscsov beszédet mondott, laszolt: Az afgán kormányfő üd­vözlő beszédében hangoztat­— A Szovjetunió és Afga­nisztán között — mondotta ta, hogy Hruscsov afganisz- Hruscsov — nem volt és táni látogatása "újra igazol- nincs olyan nézeteltérés, ja azt a jó szándékot, amely amely beárnyékolhatná ba­állandóan jellemezte a két ráti kapcsolatainkat. Orszá­A Szovjetunió soha nem hagyta bajban jó szom­szédját és sohasem volt közömbös Afganisztán ne­hézségei iránt. Megértjük azt a nyugatalan­ságot, amelyet egyes orszá­gok bizonyce köreinek ma­ország kapcsolatait?. Ez a gaink államformája és tár­jó viszony kezdettől fogva az sadalmj rendszere különbö- ^" kivek országaink közötti jó szán- zik egymástól. Ez azonban szemmel láthSótóe dékon, a hagyományos ba- nem akadályozza meg, hogy LmSen ^lif ^f jó szomszédok es őszinte ba­I Ujabb jelentések 1 a marokkói 1 földrengésről 1 áUfc i W | | A munkaverseny l 1 hajtóereje a — iiiimiiiiiiiiiiniiiuiiniiiiiiiiiiiitiiniuiiiiiiiiiiiimiiif A szövetkezet földjén Megkezdődött a kora tavaszi munka a szegedi járás | szövetkezeteiben. A sándorjalvi Rózsa Ferenc Tsz 10 hol­| cioti újabb gyümölcsöst telepít Az előkészületek javában [folynak: a Sándorfalvi Gépállomás legújabb Sz 100-as erö­j gépével végzi a rigoiilozást a homokon — mint képünk I mutatja. — A rigorilozás végeztével elegyengetik a mély |barázdákat és aztán a jól előkészített földbe ültetik az \ őszibarack-facsemetéket fogalom a más népek törvényes nemzeti jo­gainak tiszteletben tartása. Baráti kapcsolataink a két Felmerül a kérdés, hogy a állam népeinek és kormá- Szovjetunió — mindenféle nyainak azon a közös tö- elnyomás ellensége, lehet-e rekvésén alapulnak, hogy közömbös bármely nép igaz­biztosítsuk a békét, ságos nemzeti óhajai iránt. Kétszeresen elítéljük azt a s hogy a két ország kapcso- politikát, amely az államok, Biztosíthatom önt, hogy latait kölcsönös megbecsülés köztük a szomszédos álla­Afganisztán kormánya és és az egymás belügyeibe való mok — közötti viszony ve­népe őszintén nagyra be- be nem avatkozás elveire szélyes kiéleződésének a for­épitsük. rátságon, tiszteleten és bi­zalmon alapul — mondotta, rátok legyünk, majd így folytatta: — ön öt évvel ezelőtt járt először nálunk. E látogatása biztos alapot teremtett az országa­ink baráti kapcsolatai és a gazdasági együttműködése számára. csüli baráti együttműködé sünket. Az afgán kormányfő ez­után elmondotta, hogy kor­A szovjet—afgán viszony Hruscsov rása — mondotta végül (Markovite felv.) Hruscsov csütörtökön dél­előtt látogatást tett Muham­— mondotta a továbbiakban Hruscsov —a békés együtt­7aíya~kŐvetkeréterfügget- med D^vűdTf'gáímlníszter­lenségi politikát folytat, nem f eStmüködfaefo^k elnoknél & közvetlen csz­^..f ,^in! „ t^umWí auamoK egyutrmuKoaeseneK ^o^rM Mvt^wt vál® meggyőző példáját szolgál­tatja MHMNjMMnMIgntnurdim^^ kíván részt venni a politikai és katonai csoportosulások­ban. Politikánk alapvető tarr talma a béke biztosítása, va­mecserét folytatott vele. A szovjet kormányfő ez­után az afgán miniszterei­Igen jo lenne, ha más or- nök kíséretében inegtekin szagok is követnék ezt példát. Ügy gondolom, hogy nem­csak a saját, hanem afgán barátaink véleményét is ki­fejezem, amikor azt mon­dom: ellenségeinknek soha­sem sikerülhet megbonta­Dofti István, a Magyar niok országaink hagyomó- Hruscsov élénken érdeklő­Népköztársaság Elnöki Ta- nyos barátságát, ha mindkét dött a munka előrehaladása nácsának elnöke V. Mohám- ország a jövőben is megbe- iránt és többek között azt Dobi István részvéttávirata V. Mohammedhez tette a kabuli repülőtér épí­tését. Ez a modern, Iökhajtásos utasszállító gépek fogadá­sára is alkalmas repülőtér szovjet közreműködéssel épül és 1962-re lesz kész. med marokkói királynak csüli és erősíti ezt a barát­küldött táviratában a Ma- ságot. gyar Népköztársaság Elnöki a nép munkájában, a fel­Tanácsa, a forradalmi mun- növekvő új nemzedék neve­kás-paraszt kormány, a ma- lésében nem kis szerepük gyar nép és a maga nevé- van a nőknek. Engedjék ben legőszintébb részvétét és meg, hogy tiszta szívből üd­együttérzését fejezte ki a vözöljem az itt megjelent af­királynak és a marokkói gán nőket sikert kí_ népnek, abból az alkalom­ból, hogy a marokkói Aga­dir városát a földrengés el­pusztította. * A SZOT Elnöksége Mah­joub Ben Seddifchez, a Ma­rokkói Munkásszövetség fő­titkárához intézett távirat­ban a magyar szervezett dolgozók együttérzését fejez­te ki a katasztrófa áldoza­tainak hozzátartozóival, a marokkói néppel. vánjak nemes gükhöz. ajánlotta a jelenlevő szovjet szakembereknek, hogy na­gyobb arányokban alkalmaz­zanak korszerű építési tech­nikát. A Reuter jelentése szerint Hruscsov egy nappal meg­hosszabbítja afganisztáni tartózkodását. Hazatérésére tevékenysé- előreláthatólag pénteken ke­rül sor. Külföldi vendégek a nemzetközi nőnap hazai ünnepségein A Magyar Nők Országos köri nőnap 50. évfordulója­Tanácsának meghívására nak ünnepségeire. Az iraki több külföldi ország nőszer- "f ^delméért"­, , •... • °a küldöttei: Zakia A. Fat­vezetének küldöttségé lato- tah el imari és Daíal Kamel gat el hazánkba a nemzet- el Mufti már Budapestre ér­f keztek, s az ünnepségek után "'néhány napot hazánkban töl­tenek. A hét végére várják a bolgár és a francia nőszer­vezetek képviselőinek érke­zését. Vendégeink felkeres­nek majd több iskolát, egészségügyi intézményt, s ellátogatnak néhány vidéki városba is. Az évforduló alkalmából a Magyar Nők Országos Ta­nácsának képviselői is ré6zt vesznek külföldi ünnepsége­ken. Turgonyi Júliának, az MNOT osztályvezetőjének vezetésével magyar nődele­gáció utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ba, Döbrentei Károlynénak, a budapesti nőtanács végre­hajtó bizottsága tagjának ve­zetésével pedig Bulgáriába indult delegáció. Két tagú küldöttség képviseli a ma­gyar asszonyokat az auszt­riai nőnapi ünnepségeken is. CUebmann Béla felv.) Csak eljön a tavasz. Termelékenyebb, könnyebb lesz a munka Műszaki átszervezés a szőrme- és bőrruhakészítőberi Az elmúlt esztendőben so­kat küszködtek a terv vég­rehajtásával a Szegedi Szőr­me- és Bőrruhakészítő Vál­lalat dolgozói. Az év során jelentős -felfutás? történt a gyárban: 30 százalékkal emelkedett a termelés és csak a kongresszusi munka­verseny lendületével, a kü­lönböző munkaterületeken felmerülő nehézségek hirte­len legyőzésével sikerült éves tervüket teljesíteni. Javul a minőség A megnövekedett felada­tok sürgetőleg megkövetel­ték, hogy a nagyüzemmé fejlődött gyárban mielőbb végrehajtsák a szükséges műszaki átszervezést, s így elkerüljék a ihóvégi, éwégi hajrákat. Természetesen azért, hogy emeljék a terme­lékenységet, a munka minő­ségét. Az átszervezési folyama­tot az új esztendőben a mű­bőrrészlegnél kezdték meg. Itt bevezették az úgyneve­zett "tételösszetartást?. Ko­rábban ugyanis egy műbőr­kabát részeit egy csomagban adták át feldolgozásra, s összeállításra. A kabátok el­készítése, a munkafolyamat ellenőrzése így nehézkes volt. Most a kiszabott ka­bát részeket kötegenként kü­lön-külön adják át a szalag dolgozóinak megmunkálásra és egyszerre kerülnek ki a kész kabátok. Ugyanezt a munkamódszert akarják meghonosítani a bőrruha­részlegben is a második ne­gyedévben. Központi szabászat Megváltoztatták a hulla­dékműhely technológiáját. Eddig a szőrme- és bőrcsí­kokat összevarrták, majd az­tán "táblásították?, vagyis előkészítették kabátbélésnek. Ezt a két műveletet jelenleg már egybevonták. Ezáltal a bélések színben, tömöttség­ben egyenletesebbek, jobb minőségűek lesznek, s érté­kesebb áruként kerülhetnek forgalomba. A Kossuth-díj bizottság előterjesztéséről tárgyalt csütörtöki ülésén a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtököm ülést tartott. A Kossuth­díj bizottság előterjesztésére tárgyalta az ez évi Kossuth­díjakra tett javaslatokat. Az igazságügyminiszter javaslatára a kormány előter­jesztést tesz az Elnöki Tanácshoz a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekről és termelőszövetkezeti csoportokról szó­ló 1959. évi 7-es számú törvényerejű rendelet módosítására. Az előterjesztés lényege az, hogy a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos — jelenleg termelőszövetkezeti döntőbizottsá­gok hatáskörébe utalt — jogvitás ügyeket általában állami igazgatási úton, meghatározott esetekben pedig bírói úton bírálják el. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Az irha-üzemrészben két ember készített el egy ka­bátot. Az egyedi munkát itt is megszüntetik és áttérnek a szalagtermelésre. Kisebb munkafázisokra bontják az irhakabátok gyártását: már folynak az előkészületek a szalagrendszer mielőbbi be­vezetésére. A műszaki átszervezés so­rán gyökeresen megváltoz­tatják a korábbi szabászati rendszerüket. Mindmáig az egyes üzemrészekben — az irha-, a műbőr-, a bélelő­részlegben — külön-külön szabták ki az anyagokat. Te­hát egy-egy művezetőnek kellett irányítani mind a szabászatot, mind pedig a kabátok készítését egészen a vasalásig. Ez túlzott felelős­seget, sokirányú elfoglaltsá­got igényelt. A közeljövő­ben egy központi szabászati műhelyt állítanak fel. Ennek segítségével a művezetők na­gyobb gondot tudnak fordí­tani a gyártásra, annak fo­lyamatossá gára. Ütemesen Mindezek az intézkedések a nagyüzemi termelés kiter­jesztését szolgálják. Külföl­di tapasztalatok alapján, egyes kézi munkákat Ls gé­pesíteni akarnak, erre vo­natkozólag kísérleteket foly­tatnak. Például a karöltőnél a bélés géppel történő be­varrása kéri varrás helyett. Rendszeres munkamódszer­átadással is elő akarják se­gíteni a műszaki átszervezés megvalósítását, rövidesen szakmai továbbképző tanfo­lyamot indítanak az üzem­ben. A kezdeti eredmények máris megmutatkoztak. A januári és a februári tervü­ket ütemesen túlteljesítet­ték: a termelékenység emel­kedésével a dolgozók átlag­bére is növekszik «

Next

/
Thumbnails
Contents