Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

495 Kedd, 1960. március 22. Eredmények és feladatok a városi és falusi szakmaközi bizottságok munkáiában tanácskozott a szakszervezetek megyei aktívdfhlése Héttőn, tagnap délelőtt el­ső alkalommal ©ültek össze Szegeden közös tanácskozás­ra a Csongrád me©'el váro­sok és községek szakmaközi bizottságainak vezetői. A szakszervezeti székházban tartott ülésen megjelent és felszólalt Papp Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának póttagja, a Csongrád megyei tanács v. b.-elnöke, Szükség van olyan szakszer. Horn Dezső, a SZOT elnök- vezeti szervre, amely a vá- anyagi eszközeik pedig el- vezetek nem tudták kellően ségének tagja Juhász Jó- rosban, a községben levő aprózódtak. Ezért volt fon- megoldani. Szóvá tették, zsef, az SZMT elnöke tar- szakszervezeti alapszerveket tos a szakszervezeti mozga- ho© esetenként lassú az tott beszámolót A szakma- neveli, s a szakmaközi ösz- lomban előtérbe állítani a ügyintézés, és kevésbé ré­közi bizottságok munkata- szefogas szellemében mozgó- falusi szervezőmunkát. szesülnek szakszervezeti pasztalatairól és feladatairól sítja a város közü©einek A szakmaközi bizottságok kedvezményekben, üdüles­a városokban es falvakban intezésere. Mint országosan, evezésénél fi©el«nbe ben, utazási kedvezmény­eimmel A beszámolót ko- Csongrád megyeben is sok kellett vennJ ^ , ági segélyben va© bútor­ai során 14-en szólal- dolgozó utazik naponta mun- R2ervezkedés elvét Ezért, utalványban. Az aktívaülés beszámolója, s vatlX in^zmTny^ nem tótogT maríd^ £ ^ ^^ a vita során elhangzott fel- tud kellően részt venni a to+vábbra UgJa ^ d * ! »tte,ag<>k valasztasi munkó­szólalások megállapították, szakszervezeti életben. Ezért Jat. "akszervezetenek. A jának tapasztalatai alapján bo© az elmúlt három év- kellett létrehozni előbb a szakmaközi bizottságul min- az aktívaülés megállapítot­ben az MSZMP helyes poli- városi, majd később a falusi ?e" 8zakmal zéteg kepvise- ho© tikája, a pórt me©ei vezető szakmaközi bizottságokat. „ kaf>ott- Az egyfs fog' szerveinek a szakszerveze- lalkozasi ágak munka- és tekkel való eondos foglalko- A vár0Bi szakmaközi bi- bérü©eiben, a szakmaközi ™ KeSt a •zotteágok « SZMT irány,- bizottoág segítségével a jö­szakszervezetek befolyása. 32 felmuJt ^'ben ta- v6ben elevenebb kapcsola­„ . . 'ulmajryoztak a varos, fog- tot tarthat Mját köz_ Megnőtt a szakszervezet- lalkoztatottsag helyzetét, pontjuk> járási> területi. va© központi szerveivel. Csongrád me©ében Sikeresen mutatkozott be az újjáalakult szegedi Béke zenekar Vasárnap délelőtt matiné muzsikusokból áll — Zsiga keretében mutatkozott be a Ernő 1952-ben alkotott szex szegedi újságíró MSZBT gedi béke indulójával kezd­klubban az újjáalakult sze- te műsorát, majd a szerző gedi Béke zenekar. Kiszin vezetésével több, saját hang­Miklós, az Országos Szóra- szerelésü ma©ar és romár koztatózenei Központ szege- népdalt adott elő. Bartók és tak, egymástól elszigeteltek, nyozását eddig a szakszer- j dj kirendeltségének vezetője más szerzők müvei ssere­inél tatta a régi e©üttes mü- peltek még a matinén, me­ködését és szólott arról, lyen közreműködött Szegedi hogv ötévi szünet után most Antal népdalónekes is. ismét pódiumra lép a 21 ta- A szegedi Béke zenekar gú zenekar az ismert, nép- ezzel a bemutatkozásával —, szerű Zsiga Ernő vezetésé- amely több vonatkozásban vei. biztató sikerekre mutat — A Béke zenekar — amely megtette az előkészületeket főleg a Szegedi Vendéglátó- e© na©obb szabású hang­ipari Vállalatnál dolgozó verseny megrendezésére. ben végzett társadalmi meglátogattak minte© 50 munka becsülete és ér- sok©ermekes munkáscsalá­telme. dot, több esetben segítettek A szakszervezetek befolyása- ^SallS*0 c^ádUg nak növekedéséhez hozzája- I?®^ vajamelyl* csalaaMg tovább kell javítani a szakszervezetek járási irányító munkáját, s kér­ni kell a járási pártbi­zottságok és tanarsok fo­kozottabb segítségét. elhelyezésében. Ellenőrizték Tanulmányozni kell e©es falusi rétegek munkakörül­ményeit, problémáit, min­s falusi szakmaközi bl- denekelőtt a postások és . ... cnl,^™. cuenunzv--* zottsagok valasztása befe- közalkalmazottak túlórázta­^l^Lei eroiőtt létrchórott az üzeml étkeztetés minősé- Müöti. tálának kérdését. Már eb­T A tag©űléseken Az elmúlt három év ta- " minte© 4 ezer falusi szer- Javítani kell az udulojegyek pasTtalatal igazolják, ho© a H3S& eredni nézett dolgozo vett részt. JUS! dolgozók nevelése és a tó- "J*"1'^önösen eredm£ felelősségérzettel, 800 a £alpsi dolf°fkaak;/ rnegkapcgolatok mélyítése te- Sv^rhe^iSztkmaközl aktivitással vettek részt a ™fobb *>nddal kell *og­-én Ktaág: tevéken^étoEd- vitában és választották meg lalkoanl a falusi szakszer­Dizonsag xe\eKenysege. ca- „- * vezeti tagok jutalmazásával, digj működésűk igazolja. a me©e 62 kozsegeben a 293 szakmaközi bizottsági ^gelyezéséve . tagot és a 134 póttagot Vegül felhhda az aktíva­kepesek nagyszerű tarsa- ülés a szakmaközi bízottsá­dalmj céljainknak megfele- Az aktivaülés megállapí- gok vezetőinek, tagjainak löen erősíteni a párt be- tott®, ho© a választó tag- fi©elmét a szakmaközi ösz­folyását a lakóhelyeken. ©üléseken a felszólalók ál- szefogás előtt álló legfonto­talában hangsúlyozták a aabb feladatokra, majd Tő­Munkájuk jó hatással bír az szakmaközi összefogás szük- rök László, az SZMT tit­üzemi szakszervezeti életre ségességét Többen pana- kára tájékoztatót tartott a is. Szorosabbra fűzi az üzemi szólták, ho© a falusi dol- szakmaközi bizottságok ve­bizottsagok, a városi párt- és gozók munka- és életprob- zetóinek, tagjainak az ü©­SSkkel a szakszenfe- ,éraáta* »»» tanulmá- munka kérdőiről. sok tennivalójuk van szak- digi működésük szervezeteinknek az ttze- ho© meken kívül is. fgy kltűnfi nyomdász tsmsiése Kitűnő, idős nyomdászt, e •szakma neves mesterét, Ab­laka Györ©öt kísérték hétfőn utolsó útjára, a sze­gedi belvárosi temetőben. A szegedi nyomdászok doyen­jét március 24-én, 80 éves korában érte a halál. Éle­tében na© elismerést ví­vott ki magának szaktársai között, s szaktekintélynek számított. A nyomdász szak­lapok (Grafikai Szemle, Ma­©ar Grafika stb.) sokszor megemlékeztek kifogástala­nul kivitelezett munkáiról. Élete utolsó esztendeiben kezdett hozzá az 1919-es szegedi nyomdászság törté­netének megírásához, de ez­zel már, sajnos, adósunk maradt. M—»V4( azonban í© is sok-sok nyomdásznak szolgálnak tanulságul, s szeretettel, megbecsüléssel őrzik meg emlékét. zetek hathatósabban tudják támogatni az ifjúsági szövet­séget. a népfrontot, a nőta­nácsot, a Vöröskeresztet és az ismeretterjesztő társula­tot a szocialista eszmék ter­jesztésében, a dolgozók ne­velésében. Csongrád me©ében a szer. vezett dolgozók jelentős tö­megei élnek ma falun. A szervezett dolgozóknak kö­rülbelül 20 százaléka, mint­egy 18 ezer fó dolgozik a községekben. Ezeket a dol­gozókat legtöbb esetben a faluhoz köti lakásuk, mun­kájuk, hivatásuk. Részükre nehezen tudtak eddig szer­vezeti, kulturális és sport­életet teremteni. Ennek oka, ho© szervezeteik széttagol­Kosztolányi Dezső emlékére Ma, március 39-én lenne köti. Mint diák és újságíró 75 éves... A huszadik szá- élt éa dolgozott ebben a vá­zad, a modern kor egyik rosban, s gyakran visszatért legnevesebb poétája volt ő, vendégként is. Juhász Gyu­a Nyugat nemzedékének Iával való barátsága nagy egyik költöi zsenije. Nem hatással volt rá. müveinek eszmei mélysége Kosztolányi életmüve hü tette naggya, nem is költé- tükre a polgári világfelfo­szetének, életmüvének tár- gásnak. Nem volt ereje ah— sadalmi értékessége, hanem hoz, hogy szembenézzen a elsősorban csodálatos nyelvi valósággal, jóllehet, volt tár­gazdagsága, nagyszerű for- sadalmi érzéke, ezért az ön­makészsége, amit egyforma feledt költői játékban me­bravúrral alkalmazott ere- rült el. deti munkáiban és ragyogó Még sem egyszerű udvarias­műfordításaiban. ságból emlékezünk Kosztolá­Neve és munkássága ma nyira születésének 75. évfor­már irodalomtörténet. Kosz- dulóján. A magyar nyelv, a tolányi Dezső nem tudott magyar stílus kitűnő mes­lelzárkózni a század nagy- tere volt, s ilyen minöség­jgihoz. Adu Endréhez, Jó- ben messzi korok költő nem­zsef Attilához, mert esz- zedékeinek tanítója lesz. meileg nem volt határozott, Csodálatos szépségeit tárta s a nemzet nagy törtenelmi fel a magyar nyelvnek, s sorsfordulóin nem találta verseinek, de különösen re­meg az igazi költő helyét, gényeinek és novelláinak mégis nagy szolgálatokat szórakoztató volta mellett tett a magyar irodalomnak, ezért tartjuk tiszteletben. Müveiben sokszínű emberi ezért olvassuk ma is nav mondanivalóvaj talalkozunk, mint nap, s ezért ajánljuk életében pedig számos olyan még e forradalmas kor igé­kanoccs"l, amely Szegedhez nyes olvasóin ok is. FIGYELEM! FIGYELEM! Kiárusítunk! Asztalokat, székeket, e©es bútordarabokat (volt Táncsics-laktanyában, Rigó utcai bejárat­nál), kéziszerszámgyárral szemben, 1960 márci­us 30-án reggel 7 órától. Bizományi Áruház Vállalat StiiMt etUsxétésUöteiévcl indult & tásxotái ludatn* iüsuáni^dáa 'if sosozola A múlt évben kezdte meg szélésgyüjteménye. A 17 el­munkáját a Tiszatáj Irodai- beszélést és két szatírát tar­mi Kiskönyvtár, s több sze- talmazó, mintegy 250 oldalas gedi és környékbeli író, köl- könyv értékes és érdekes tő művei láttak már napvi- olvasmányt ígér. A múlt és lágot lapjain. Idén új, az jelen egyszerű emberei­eddiginél ízlésesebb és igé- nek, munkásainak életéből nyesebb formában jelenik kapunk megkapó mozzana­meg a sorozat. Most hagy- tokát, friss hangú, életizü ta el a Szegedi Nyomda , , , ... Vállalatot az új sorozat első lonene™K keretiben, AZ UJ kötete: Siklós János -Meg- kötettel lapunkban még bő­talált út* című elbe- vebben foglalkozunk. j4 te ha naniái. eáesnáeiyti Az Avramov vonósnégyes Szegeden A szófiai Avramov vonós- nek a lélek mélyéből fel­né©es, amely szombaton száiib vallomását az együt­Szegedre látogatott, kiváló , „í„.a„.-. művésze©üttes. Két évtize- ^ megragadó szepiegu ene" de szolgálja a testvéri bol- ke avatta felejthetetlen él­gár nép zenekultúráját. Elő- ménnyé. adásuk biztos zenei alapra A szűnni nem akaró taps­épül kerüli a mutatós bra- vihart kitűnő művészek vurokat s inkább a müvek Hándel a passacagiiajá­profiljának hű tolmácsolását nak |ó át£atával hálál. tűzte ki céljául. Hangzasban ták Háromnapos ünnepi ülésszak az Orvostudományi Egyetemen A Szegedi Orvostudományi Egyetem, a városi kórház és rendelőintézet a felszabadulási ünnepségek sorozatá­ban ünnepi tudományos ülésszakot rendez. Az első napon, március 30-án az orvostudományi egyetem rektorának megnyitóját a tudományos szakcsoport elóadasal követik, március 31-én a különböző tudományszakok 15 éves hala dósáról hangzanak el összefoglaló előadások, míg áprilir 1-én az egészségügyi ellátás, a közegészségügy és a gyógy­szerészet fejlődéséről számolnak be a legilletékesebb elő­adók. Az előadások a bőrklinika tantermében délután 6 óra* kor kezdődnek. Mdi Cfarenc köllő ieereói tűit A szegedi újságíró MSZBT- Nemzeti Színház müvészoí klub programjába vette, gondos előadásban tolmá­hogy havonként egy-e© csoltak. A Késő unoka, Le­szegedi író bemutatását mű- vél anyámnak, s a Szülők sorára tűzi. Szombaton el- című verseiben Lődi el­ső ízben rendeztek Ilyen iro- mondja: honnan jött Há dalmi előadást, s ezúttal rom szerelmes költeménye: Lődi Ferenc költő szerzői az Üzenet, a Virág, virágom, estjére került sor. A na©- és Csak bennem élhetsz nagy számú érdeklődő közönség sikert aratott Maga a költó előtt — Makóról és Hódme- adta eló a Fáj és a Tünő­zővásárhelyről is eljöttek dés című versét A Fiam és a irodalombarátok — dr. Sza- Mindennap messzebb versek bolcsi Gábor adjunktus, a sorai ©érmékéiről szólnak. Tiszatáj szerkesztője mély- A Hazam című szonett — rehatóan ismertette Lődi amelyet József Attila emlé­írói munkásságát. kére írt — a korábbi évek­A költő a felszabadulás ben számos vitát kezdemé­utáni években, mint vasesz- nyezett: erről részletesen tergályos jelentkezett első szólt az előadó. Idézte mind­verseivel, amelyek a mun- két verset és összehasonlí­kásosztály új életkörülmé- tást tett József Attila-kora­nyeinek kifejezői. Lődi egye- beli Hazám és Lődi mai éle­temet, pártíőiskolát végzett, tünkről szóló, azonos című majd könyvtárvezető lett szonett-ciklusával. A költő később és jelenleg a Dél- legutóbbi terméséből szólal­magyarország munkatársa, tatta meg Miklós Klára az Több kötete jelent meg: -I© Éneklő lovak és a Rózsakert akarom*, "Szeged*, -Érlelő című megrendítő verseket, évek* s a legutóbbi -Nehéz amelyeket az elmúlt ©áron, hűségben* címmel. Dr. Sza- a buchenwaldi haláltábor­bolcsi Gábor a költő fejlő- ban tett látogatásának mély dés ének e©-e© állomását hatasára írt elemezte versekkel illusztrál­va, amelyeket Miklós Klára A szerzői estet és Mentes József, a Szegedi széssel fogadták. na© tet­kie©enlített a né© hang szer, mégis a névadó I. he­gedűs és a pompás gordon­kájával és zengő hangjával remeklő csellista szabja meg á kvartett játékstílusát. Mű­sorukon két klasszikus mes­ter között honfitársukat. Pipkovot szólaltatták meg. aki a gazdag bolgár népze­néből építette fel dallamvila­gával és ritmikájával egy­aránt lebilincselő 1. vonós­né©eset. A hangszereket e©éni módon kiaknázó, szí­nes hangulatokban hullámzó muzsika e©csapásra meg­nyerte a hallgatóság tetszé­sét, amely ugyanilyen mér­tékben, illeti a tökéletes elő­adást. Pipkov zenéje a nép­zenei elemeket — Bartók módján — új formában bon­takoztatja ki. Az elsőnek játszott Mo­zart A-dur vonósné©es kis­sé érzelmesen hatott az Avramov-né©es felfogasá­ban, annál meg©özőbb volt Beethoven kése! a-moll kvartettje (op. 132.), amely­Szatmári Géza Leánvtanulók látogatása a Radnóti Gimnáziumban Kedves ünnepély színbe- a 62 éves iskola először fo­lye volt vasárnap a szegedi gad falai kö®é leányokat, Radnóti Gimnázium. Az mint tanulókat A II./d o«z­iskola Il./d osztályos nö- tály tanulói változatos mű­vendékei klubdélután kere- sorral kedveskedtek vendé­tében vendégül látták a sze- gelknek, majd az iskola gedi általános iskolák tanú- KlSZ-szervezete köszöntötte lói közül azokat a leányo- az iskolába felvételt nyert kat, akiket az iskolabizott- első osztályos leánytanuló­ság jelentkezésük alapján az kat Az ünnepség után az 1960—61. tanévre felvett a iskola növendékei, vala­Radnóti Gimnáziumba. A mint a tanári kar tagjai és fiúk a klubnapot abból az a szülök elbeszélgettek e©­alkalomból rendezték, ho© mássáL Ezek az enyhe ta- 1/V| fjf]l\%n nfnth/Tn baktói társaság je­vaszi napok mar V UUUIA^ÍIUIUF UUTl [enlévó tagjai közül semmikeppen sem vigaszt nyújtott, mesterségben is. elhangzott ugyan mondhatók a meg- hogy borza3 fenyke- Amikor aztán min- olyasmi csipkelődő szokott disziwolo pe még iapunkban is denki jól kitörölget- megjegyzes, hogy időnek Szombaton megjelent> de ann4I te a bóseges adaggal ?safc ,a2ert< mert ók mégis vidám disznó- jobban örvendeztek megrakott tányérját, M belesegítettek. De torban mulatott az a ezen a Táncsics pus- ünnepi percekre ke- itat nem is baj a mintegy nyolcvan ta- kásai mert hiszen rült sor. A vadasz- széP együttműködés, gú társasag. amelyet most mar mi( szól. társasag elnöke, Ne- amelVe egy-egy nagy a szegedi Táncsics hat a vetélytars, a mes József elvtárs, a sieion 'dejen kölcsö­VacUssztarsasag hívott baktói vadásztarsa- vezetőség nevében az ,lösen számtalan al­meg a járási tanacs ság Ezt a fölényt idei vadaszati idény k®10"1 nyílik, nagytermébe. Igaz hogyan tudják most- legeredményesebb 15 Szívesen is veszik is, hogy nem akár- már behozni? Jó va- vadászának ajándé- ezt mindkét társaság milyen disznotorba, dásztársakhoz illően kokat nyújtott át el- tagjai. Erről tanús­hanem ama vadkan azonban a romháti ismerő szavak kísé- kodott az a kedves földi tetemének elfő- torban együtt vigad- retében. Különben figyelem is, amellyel gyasztására ame- tak a masik társaság nem megvetendő az a baktói társaság lyet Gyalaréten haj- több puskisával is és összteljesítmény sem- eyVlk & vadászát, tott a minap szeren- fogvasztották a nagy- 1Q-n . . ' Ladányi Benedeket csétlensege, s a va- 1050 nyulat ** 150 megjutalmazták, dászoknak meg sze- szerű, izes, porhanyós facankakast ejtettek s aztán folut a tó­;_ .....I. A ... — J rencséje a puskacső vaddisznó-pörköltet, a társaság tagjai kedvű mulatság to­elé. Hja, ilyen az amelynek egyik hoz- idei vadászati evőd- vább a késő éjsza­élet, ez a disznó-élet, -aértó tagjuk, Sánta jukban, e mellett a kdig, vadászkalan­hűsebben a vad- ^ duvadirtasban is te- ££ ^JgSS^ A póruljárt vad- megadta a módját, vékenyen részt vet- rgként a ritka zsák­sertésnek édeskevés remekelve a szakács- tek mind a 35-en, A mánynak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents