Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

5 Csütörtök, 1960. március 3; Szemelvények az elmúlt évtizedekből Meg sem találták, mégis efadták a szegedi földgázt és olajat 1920 után Az alföldi energiaforrások forrást, a pénzt a városi bér- 5—6 méter mélységben a megszerzésére többször tet- földek jó részén sínylődő pa- víz erősen olajos színezetű tek kísérletet. Olyan prob- rasztok szolgáltatták. A Sze- volt. Mindor Mátyás Rózsa lema. ez, amely régebben és ged környéki földgáz- és u. 15. sz. alatti lakos azt ál­ma is foglalkoztatja az em- olajlelőhelyek feltárásához a lítja, ho© a Vámház kútja bereket. Kézenfekvő a fo- kormány sem adott segitsé- vizének a felületén ott az lyók erejének kihasználása, get. Az e©szerűbb módot olajfolt. (Nem közli, melyik amely már a mi korunkban választotta. Eladta a kutató- vámházról van szó.) Mások részben me©alósult. Ennek si jogot egy angol cégnek, szolgálataikat ajánlják fel. a gondolatnak is számos A háborúig azután nem is mint. Ladányi Ferenc Bécsi előzménye van. Szegeden történt semmi. Akkor meg körút 22. sz. alatti lakos aki például 1919-ben — a fran- a németek végeztek kutatást a Zala me©el fúrásoknál is cia megszállás időszakában Ma©arországon. Szeged kör­— kommunisták vetették fel nyékén is fúrtak. Szerencsé­it Maroson építendő duzzasz- re nem sikerült nekik a kez­tómű tervét azért, ho© a deti eredményeket kihasz­város akkori nyomasztó nálni, mert megjelentek a energiagondjain segítsenek, szovjet csapatok. Szerencse, A franciák támogatását él- mert a fürások ©ümölcseit vező ellenforradalmi város- ú©sem a ma©ar nép élvez­vezetés ezt az ötletet is ar- té volna. ra használta fej, ho© elte­relje a fi©elmet a nyomor­ról, a lakosság na© több­sége együttérzését a demar­kációs vonalon kívül élő Ta­nácsköztársaságtól. Ez a terv nem jutott a me©alósulás mények között, a felszaba­útjára. A felszabadulás után dúlás után Ismét alkalom ismét felvetették e©, a Ti- nyílott arra, ho© a kérdést szán. Szeged határában épí- felvessék. 1947-ben a szege­tendő duzzasztómű tervét és di "Kis Újság* február 11-1 a szegedi kommunisták, sőt számában e© kis híradás­Kezdeményeznek a szegediek felszabadulás ulán Most már változott körül- f® a kormányzat vezetői is e©etértettek ezzel. De a mélyreható vizsgálatoknál kitűnt, ho© a Tisza felsőbb folyásánál kedvezőbb az építkezést kezdeni. U© tud­juk, ho© a Szeged környé­ki vízmű gondolatóról ma sem mondtak le. Iz angolok vásárolták meg a kutatási jogot Az olaj és a földgáz meg­szerzésének gondolata sem űj. 1920-ban néhány jószán­dékü értelmiségi a Dugonics Társaságban felvetette a kérdést. Miként az erdélyi ban a Tiszán, Szegednél épí­tendő duzzasztómű tervével foglalkoznak. Ebben a hír­adásban csak erről van szó, de az alcímben ez olvasha­tó: "A városnak foglalkozni kell a földgázkutatás prob­lémájával is*. Ez az e© mondat és a február 11-i dolgozott, Farkas József Li­get u. 17/a. sz. alatti lakos, mint gépész működött az erdélyi földgázkutatások sze­relésében. Csiszár András Dobó u. 5. sz. alatti lakos elmondotta, ho© a Ma©ar—Német Ás­ványolaj RT, valamint a Ma©ar—Amerikái Ásvány­olaj RT-nél, mint filmező állott alkalmazásban. Részt vett az 1941-ben megindult a németek meneküléséig tartott vilmaszállási és ár­pádközponti fúrások mun­kálataiban. Ott hallotta, ho© Szeged környékén mintegy 1400—2000 méter mélységben van földgáz. Tudja, ho© mindkét fúrás eredményes volt. Hiradás az eltfzményekrfil Ma a legmodernebb eszkö­zökkel végzik a kutatást és még az 1947-ben történt be­jelentések is naivak, mese­szerűek. Értékük többek kö­megjelent kis hír felkeltette néhány ember érdeklődését és levelet írtak a polgár­mesternek, Dénes Leó elv­társnak, va© személyesen jelentkeztek a "torony alatt*. Ezekre a levelekre és a je­lentkezőkkel felvett je©ző­városok némelyikében" Sze- könyvekre — amelyeket nem is iktattak — akadt rá az Allami Levéltár e©ik dol­gozója. Ezek érdekesek és ú© véljük, ma is felkelti az ü© iránt lelkesedőket. Pávai Vajna Ferenc nyug. főgeológus, a szegedi Anna­forrás geológiai helyének megállapitója, a hajdúszo­boszlói, karcagi, debreceni, szolnoki és több budapesti forrás életrehívója azt ír­ja, megvan a lehetőség, ho© "... gázgyülemkedések­re kedvezőbb geológiai he­lyeken Szegeden és közvet­len környékén is több és ÜJ^fT. rétt az is, ho© a bejelentő­geden is kellene földgáz után kutatni, fűtés céljából. Fel is kérték Cholnoky Jenő e©etemi tanárt, a jónevü földrajztudóst és geológust, aki Kolozsvárott működött, tehát ismerte az erdélyi vi­szonyokat: nyilatkozzék, van-e Szegeden lehetőség? Cholnoky azt írta, ho© a je­lek azt mutatják — van. csak az a nehézség, ho© 2000—4000 méterre kell le­fúrni a földgáz és olaj után. Az pedig na© mélység, költ­séges dolog. A városvezetés is tett valamit, de a kor­mányzat segítsége nélkül 1obb összetételű gázt talál­ilyen na© vállalkozásba )unk...~ nem mert fogni. Különben is más gondolatok foglal­koztatták. Az ellenforradal­mi rendszer kiépítése érde­kében akkor az e©etem ide­telepítése és a Fogadalmi­templom építésének gondjai kötötték le és merítették ki erejét, amelyekhez az erő­I tapasztalatok Az érdeklődést a követke­ző bejelentések bizonyítják: Koncz Sándor Lomniczi U: 31. sz. alatti lakos azt ta­pasztalta, ho© 1925-ben a Somo©itelep, IX. u. 560. sz telkén kútfúrás alkalmával ket városuk és falvaik lakosságának érdeke fűti, mert ú© vélik, a felszaba­dulás megnyitotta féltve őr­zött, kedvenc gondolataik valóraválásának lehetőségét. A felszabadulás előtt erről nem lehetett szó. Tudták ak­kor is, ho© mi volna a jó, mit kellene tenni, de az ural­kodó osztályok és a rendsze­rük ezek me©alósítására erőtlenek voltak, és inkább a nép érdekeitől idegen ér­dekek szolgálatában álló tő­ke behatolását tették lehető­vé a kutatási engedélyek el­adásával. Mi sem képzeljük azt, ho© fentebbi közléseinkkel befolyásolni tudjuk a kor­mányzat kutatási terveit. Jól tudjuk, ho© azokat céltuda­tosság és a szaktudomány felkészültsége határozza meg. ök döntik el, hol kell ku­tatni. Mégsem mondhattunk le a híradásról. U© véljük, Szegednek és me©énknek szüksége van a földben rej­lő energiaforrásokra. Oltvai Ferenc levéltárvezető Jelentős a fejlődés a dolgoxók munkavédelmi ellátásában Tizenkét szegedi üzemben, intézménynél vizsgálta meg a népi ellenőrzés, hogyan gazdálkodnak a munka- és védőruhakerettel A népi ellenőrzés tizenkét lószinűleg mechanikusan szegedi vállalatnál vizsgálta meg, ho© az ottani dolgo­zók a Munka Törvényköny­vében előirt módon és az egyes minisztériumok ren­delkezései szerint kapják-e meg a munkaruhát, a védő­ruhát, a védőitalt és azokon a helyeken, ahol ez jár, az e©enruhát is. Ellenőrizték ugyanakkor, hogyan gondos­kodnak a felsorolt ruhaféle­ségek védelméről. A MAV, a posta e©es in­tézményein kívül a 42-es osztja szét a kereteket a ha­táskörébe tartozó vállalatok között. Kisebb hibát azon­ban itt ls találtak az ellen­őrzéskor. Két kalauz pél­dául forgalmi szolgálattevői beosztást kapott, az érvényes rendelkezések szerint új be­osztásukban bunda nekik nem jár, azt azonban tőlük áthelyezésükkor nem vonták be. A jogü©l előadónak esőkabátot adtak kl az elő­írásokkal ellentétben. •Előfordul a Délmagyaror­Autóközlekedési Vállalatot, a Rwtkikészitő Vállalat­nál is, ho© a dolgozótól új beosztásba helyezésekor nem vonják be azt a munkaru­hát, amelyre a korábbi be­osztásában jogosult volt, azonban űj beosztásában már nem. A Szalámi©árban a kiadott munkaruhák Délmagyarországi Rostkiké­szitöt, a Húsipari Vállalatot, a Szegedi Építőipari .Válla­latot,. valamint az öthalml Kísérleti Gazdaságot ellen­őrteték. Megállapította a népi el­lenőrzés, ho© jelentős elő­rehaladás mutatkozik a dol­gozók munkavédelmi ellátá­sában a megvizsgált szegedi üzemeknél, intézményeknél. Helyesen állapították meg az üzemi tanácsok az egyes ruhadarabok hordási Idő­tartamát. Általában véve helyesen gaz­dálkodnak a vállalatok a rendelkezésre álló keretek­keL ,Hu ? dígÁZÓk Mtpl?ek szegedi ünnepségei munkahelyükről, az általuk «. nyilvántartása nem felel meg a társadalmi tulajdon védelme követelményei­nek. Itt a szakszervezet közölte a népi ellenörökkel, ho© a bőr- és gumicsizmák hama rabb elhasználódnak, mint. az előírt kihordási idő. A csizmákat gyakrabban kel­lene cserélni. A vizsgálat befejeztével a népi ellenőrzés több javasla­tot dolgozott ki az észlelt hi­bák kijavítására. Javasolták többek között, ho© a munka- és védőruha nyilvántartási rendszert egységesítsék. Felhívták az érdekelt válla latokat, intézményeket, ho© a vizsgálat során feltárt hi­bák kijavítására a szükséges intézkedéseket 15 napon be­lül te©ék meg. A héten megkezdődnek a nőnap ünnepségei Vasárnap nagygyűlést tartanak a szegedi nők használt munka- és védőru­hát leadják, illetve a ruha megtartásakor az előírt el­lenértéket megtérítik. Kifogásolta a népi ellen­őrzés azonban, ho© a MÁV­nál több esetben késve adják ki ac e©en­ruhákat. Az esedékesség időpontja után 5—6 hónapra kapták meg némely helyen a dolgo­zók a nekik járó ruhadara­bokat. A Fűtőháznál, a Pá­lyafenntartási Főnökségen és Szeged-Rókus állomáson e©­aránt előfordultak ezek a visszásságok. A MAV Igazgatóságán is megesett, ho© e©es szemé­lyek a kiutazásra kapott bundát állandó használatra maguknál tartották. Erre fe­lettes hatóságtól kiadott en­gedélyt a népi ellenőrzésnek a MAV Igazgatóság ház­gondnoksága az ellenőrzéskor felmutatni nem tudott. A postán különösebb hi­bát nem találtak. A 42-es Autóközlekedési Vállalatnál a vállalatvezetőség és a szak­szervezet helyesen gazdálko­dott az e©enruha-, munka­és védőruhakerettel, mely azonban a szükséghez képest kevés. A vállalat felettes szerve va­A héten már megkezdőd- gyar Nők Országos Tanácsá­nek a nemzetközi nőnap nak küldötte méltatja a nem­A,z, 5?" zetközi nőmozgalom több éves jubileumát ünneplő nő- ._„.,. . _ nAk mozgalomról méltóképpen évtizedes harcait, s a nők emlékeznek meg városunk- előtt álló időszerű feladato­ban. Ma, csütörtökön dél- kat. A nőna©©ülesen az után 5 órakor Rókus asszo- EDOSZ Len©elországban nyai és leányai rendezik vendégszerepelt művészeti meg ünnepi nőgyülésüket a Pacsirta utcai pártszékház- együttese mutat be szinvo­ban. Pénteken délután 5 nalas kulturális műsort, fel­órakor a belvárosi nőtanács továbbá a Sá©ári End­és " honvéd tiszti klub nő- Glmnázium ének- és ze­bizottsaga tartja megemlé­kezését a Kálvin téri párt- nekara is. házban, illetve a tiszti klub- Március 8-át, a nemzet­ban. Ezt követően naponta közl nőnapot idén a prole­több helyen ls lesznek ün- tárnemzetköziség számos népi nogyulesek. Hétfon '" délután tartják például a 8zéP megnyilvánulásával is Szegedi Nyomda Vállalat- megünneplik a szegedi nők. nál, kedden délután pedig Eddig már több száz levelet Alsóvároson, a Földműves küldtek továbbításra a Ma­utcai iskolában, valamint a „..., • _ _, szalámigyárban és az Elei- e?87 Nok Országos Tanácsa miszerkiskereskedelmi Vál- külügyi osztályára, melyek­lalatnál. ben a baráti országok asszo­Mind a kerületi, mind pe- nyait és leányait, a demok­dig a vállalati nőgyülések ratikus nőmozgalmak ismert ünnepi hangulatát legtöbb harcosait köszöntik. Sok helyen kedves, kulturális ,, ... . „. műsorok emelik. A központi ajándékot <« készítettek az ünnepséget, a szegedi nök üzemi nőbizottságok kezde­nagygyülését március 6-án, ményezésére a szegedi nök. vasárnap délelőtt tíz órai Ezeket a kedves emléktár­k^dettel rendezik meg a k t békeharcot hirdető Szabadság Filmszínházban. Itt Vass Istvénné, az or- készítményeket az ötvenéves szággyűlés alelnöke, a Ma­Szovjet mozdonyvezető hőstette Kotov szovj'et mozdonyve- terv ruhájába. A mozdonyve­zető Sztálingrád közelében zető, fájdalmát leküzdve, le­e© 62 tartálykocsiból álló kapcsolta az égő tartályko­asványolaj-szerelvényt veze- csit és ezzel megakadályoz­tett. Észrevette, ho© az e©ik kocsiból ömlik az olaj, megállította a vonatot és megpróbálta megakadályoz­ni az olaj ömlését. Ekkor a mozdonyból e© szikra láng­ralobbantotta a kiömlő ola­jat és a láng belekapott Ko­ta az egész szerelvény pusz­tulását. A bátor mozdonyve­zető belehalt égési sebeibe. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége halá­la után Lenin-renddel tün­tette ki Vaszilij Kotovot. Új módszer a csonttuberkulózis gyógyítására A kijevi városi klinikán új módszert dolgoztak ki a esonttuberkulózls ©6©ítá­sára. Az eljárás száz közül 90 esetben teljesen, va© részlegesen helyreállítja a sérült ízületek mozgását. A betegség heveny időszaká­ban az orvosok novocalnes kezelést, va© akupunkciót alkalmaznak a testnek azo­kon az aktív pontjain, ame­lyek kapcsolatban állnak a sérült ízülettel. A beteg bő­rének azt a részét, amely­ben tuberkulin beoltásával reakciót idéztek elő, átülte­tik a sérült ízület közelében lévő lágy szövetekbe. Ezzel e©idejűleg tuberkulózis-el­lenes antibiotikumokat al­kalmaznak. Az esetek több­ségében néhány nap múlva megszűnnek a fájdalmak, amelyek éveken át ©ötör­ték a beteget, 3—4 hét múl­va pedig a tuberkulotikus folyamat elveszti aktivitását. Ezután fizikális kezeléssel e©behangolt ©ógytomát al­kalmaznak, ami visszaadja az ízületek mozgékonyságát. A csípő-, a térd-, va© a bo* kafzület súlyos tuberkolóti­kus megbetegedéaeból fel­gyó©ult betegek különféle fizikai munkát végeznek, táncolnak, sőt sportversenye­ken is részt vesznek. Az említett, módszer segít­ségével a klinikán eddig már 700 beteget ©ó©ították meg. Ukrajna több kórházá­ban eredményesen alkalmaz­zák az eljárást. Siagadi miniatűrök 2*f a. liptai diktői Pattog a kukorica Sokan emlékeznek múlt század emiékel bul adjak, vagy ci- A fiú röhögve áll még ebben a város- közül sikerült előás- pósat? odább. Az utca épül ban, jó magam ls, nom Cilt néni előd- ürül a zsák, sza- a látványon. Panna Cili mamára (úgy jét: Panna nénit. porodnak a kötény- néni a zökkenő után hiszem, Grünfeld Sovány, barnaarcú, zsebben a krajcárok, tovasiet. néni volt az igazi őszhajú, filigrán asz- a hatosok. De az — Meleg a kukori­neve), a suhancok szony Volt, fürge ördög nem alszik, ca, meleg!... cégtáblájára, a 20-as m-int; a szöcske. Há- Egy süvölvény kö- De az utca végén években. Ócska hol- t4n a pattogatott ku- lyök pajkos szájából újra elhangzik, mit ©újtött a nem, koricával teli zsák. ingerlő szó röpül fe­de ho© ho© nem, Amint szapora lép- léje. csak az a hír terjedt teivei tovasietett, úgy _ Rotyog-e7 Ro­el felöle, holmi vad- túnt, mintha a nagy tyog_e> Panna néni? nyulak porhüvelyé- ak kelt volna ván- Nem ^ ^ üorutra- zelni fúriát külön­S rikácsol Panna bet> mikor néne: — Itt a jó me- néni megáll, vei való foglalatos­kodás a fő kereseti forrása ... Ha föltűnt valahol a belvárosban törő­dött, ráncos képe az — Panna néni, ro tyog-e? Viszontválasz, mint az előbb. Üjra öm­lik az átok a fogat­lan, vén szájból. Panna Nem volt jó vele ki­hátra- kezdeni. Mindenkiről leg kukorica! Meleg veti fejét, hogy ősz tudott mindent. Aki­a kukorica, meleg!... tincsei szerterebben- nek vaj volt a fe­Klnyílnak az is- nek s éktelen riká- jén, annak nem volt ajánlatos a "rotyo­elmaradhatatlan sza- merős hangra a desz- csolásba kezd. tyorral, már süvített kakerítése-s ajtók, _ g gás*. Panna néne fajzatai röRtön leleplezte, ©ermekfejek búj- k ,t \ -, hogy hova tört be, nak eló s rászólnak kit fosztott ki. ki­a kereskedelmi ba- rám. fattyú... te nek az életét vette nyára: senki fia! Ismertem el orvul. — Megálljon, Pan- anyádat, a kaszár- Amú© jő lélek nya körül ólálkodott _ mindig, te dög! Ügy volt Panna nénl­O pedig előzéke- vetett téged, hogy szedte a garast, mér­nyen szót fogad. Le- maga sem tudta, hol te a kukoricát, fi­emeli a na© zsákot is szedett föl. Te zsi- zette az adóját — a hátáról. vány! Még a tani- többit ráhagyták, — Mit szeret, lel- tód is az Leköplek, mlnt deszkiek az köm?,.. A virágosa- vi©ázz, leköplek!... esőt!... felé valamelyik ka- asszonyok főkötővek hogy 3 po* pualjból a csatakiál- w.s áol minden tás: — Cili néni!... rúg a nyúl!... Erre szóbanforgó személy sem maradt na néne! adós. Jött ls az ál­dás ... Semmi új nincs a nap alatt. Ebben a városban sem. A jubileumot ünneplő női vi­lágkongresszusra küldik el, melyet április 21—24 között tartanak Koppenhágában. A külföldi levelekkel együtt a szegedi városi nőtanács kü­lön is köszöntött több mint ezer, a termelőmunkában és a mozgalomban példamu­tatóan dolgozó asszonyt és leányt. Több üzemben tab­lókat készítettek a kiválóan dolgozó asszonyokról, más helyeken megjutalmazzák a sokgyermekes anyakát, vi­rággal, zenével köszöntik a nőket. Az idei nemzetközi nőnapon tehát minden eddi­ginél több esemény, megem­lékezés hirdeti a magyar nők összefogását a békéért, a szo­cializmus építéséért. Pén?reform a Guineai Köztársaságban Sekou Touré guineai elnök és miniszterelnök keddi rá­dióbeszédében bejelentette, ho© Guinea pénzreformot hajt végre, kilép a frank­övezetből és létrehozza a guineai állami bankot. Itt az ideje — mondta a gui­neai elnök —, ho© jó valu­tát adjunk az országnak. Az új pénze ©ség a gui­neai frank.

Next

/
Thumbnails
Contents