Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

3 Csütörtök, 1960. március 3; Szombaton tartiák az MSZBT küldöttválasztó gyűlését A Magyar—Szovjet Baráti lasztására, majd megválaszt ­Társaság Csongrád megyei ják Csongrád megye küldöt­elnöksége március 5-én, teit is az MSZBT III. kong­szombaton Szegeden. az resszusára. A gyűlés után MSZBT-klubban tartja kül- klubavató ünnepségre kerül döttválasztó gyűlését az sor és ez alkalommal kö­MSZBT III. kongresszusával szontőt mond Pásztori Bélá­kapcsolatban. A gyűlést Bo- né, az MSZBT szegedi vá­z6 Sándor élvtárs, a megyei rosi titkára. A műsor kere­tanács v. b. titkára, az tében fellépnek Berdál Va­MSZBT megyei elnöke nyit- léria, Vadas Kis László, Ko­ja meg. Elnökségi beszá- vács János, Bányász Ilona, a mólót tart Nagy József elv- Szegedi Nemzeti Színház társ, az MSZBT megyei tit- művészei, zongorán kísér kára. A vita után sor kerül Szalatsy István, a Szegedi a megyei elnökség és az in- Nemzeti Színház karmeste­téző bizottság, valamint a re. A klubavató ünnepség gazdasági bizottság megvá- fél 6 órakor kezdődik. Magyar-Iraki légügyi egyezményt írtak alá Ma délben Budapesten ün­nepélyes keretek között ra­tifikálták a Magyar Népköz­társaság és az Iraki Köztár­saság légügyi egyezményét Magyar részről az egyez­ményt Kossá István közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, az Iraki Köztársaság ne­vében pedig Hosszan Tala­bam iraki közlekedésügyi miniszter irta alá. Ezután sajtófogadásra ke­rült sor. 9* Ötezer halálos áldozata van eddig a marokkói borzalmas földrengésnek Szünet nélkül folynak a mentési munkálatok — További földrengéseket várnak Marokkóban Lapzártakor érkezett je-' szág legsúlyosabb földrengé- város lakosai közül becsié­len tesek szerint, a marokkói sét még szökőár és tűzvész sek szerint 40 000-en váltak tengerpartról gyakorlatilag is követte. hajléktalanná. A városban eltűnt Agadir Keddre vir- megszűnt a ví^ és a villany­rado ej jel földrengés pusz- áram-szolgáltatás, ti totta el a varost A halót- Bár még távolról sem le- _ . T, ,. .. . tak, a sebesültek, az eltun- het megközelítő képet alkot- Srerda delutam jelentesek tek száma mintegy ötezer. „i a marokkói Agadírt ért ^fi Mar?kko legnagyobb A virágzó üzleti és ide- borzalmas földrengés mére- /" ^e^-lcat^ztrófájáimlc genforgalmi központ helyen teiröl nyugati hírügynöksé- le9kevesebb 5000—6000 aldo­romhalmaz áll. A mentést gek Gerdái, késő délutáni Attakban és se­a marokkói trónörökös a jelentéseikben az évszázad bes,ultekb^n, A fr?ncm tcIe" helyszmrol irányítja. eevik leínaevnhh Pules halalos áldozatainak Ai életben maradt szem- ^k tarttók ^t a ^- másfélezerre becsű­tanuk borzalmas resztetek- „fotlenséget TÓÍ ^T^L^Ln^m^' A rombadölt Agadírban Szerdán világszere megin­&SS laTaZrLTZ- £* * f1^ dUlt * segélynyúj­lottak össze, a város XVI. Znt^ m k ^ ' Különböző nemzetiségű századból származó arab ne- TrfWto raiT . * s . hajók, illetve repülőgépek mJede ne din teliesen elnusz- eddl° tobb szaz sebesültet ' . ' ; ÜfiT&SSrSSÁSZ. derült kiásni a romnk alol, -szt vessek a men­kosság egy része meghalt, nem tudm azonban, hogy tesi munkalatokban. Gyogy­akiknek pedig sikerült az faennyi lehet a betemetett szert, élelmiszert, sátrakat, épületekbot kimenekülniük, ®A szerdára takarókat szallítanak a hely. a borzalomtól kábultan, fej- virrado éjszaka a varos min- . vesztve ^restek menedéket. pontjáról hallatezott a szinre- sok repülőgép Az újváros 80 százaléka, az sebesültek és a betemetettek az életbenmaradottakat és a ipari negyed 20 százaléka és segélykiáltása. A hajnali sebesülteket szállítja el más az arab negyed 100 százaié- óráktól kezdve nanyteljesít- marokkói városokba ka elpusztult. menyu furogepek robajától A mentésbe bekapcsolod- nisszhangzanak a romok. A Legújabb jelentések sze­tak az amerikai, az angol, a kiásott holttesteket közös rint 02 A0adír teljes kiürí­francia, az olasz légierők re- sírokba temetik. tésére hozott rendelkezés pu,16gbpel * Elffllg -Sít nem lehet gyakorlatilag felesleges volt, lul 500 sebesültet szállították megkülönböztetni az utcákat _, ,, , w el Agadírból. és a tereket, az egész város T eletbenmaradottak A marokkói rádió éjszaka a szó szoros értelmében k°zül senki sem kíván még közölte, hogy az egész várost egyetlen romhalmaz. A mint- egy éjszakát a romok közt kiürítik. Agadírt hivatalosan egy 45—50 000-es lélekszámú tölteni. lakhatatlannak nyilvánítót­A FEJLŐDŐ FALU A zok, akik rendszeresen leghamarább a csúcsra, mely rezték meg diplomájukat, járják Szeged paraszt- elébe siet jövőjének. A Már puszta jelenlétük is lakta területeit, vagy termelőszövetkezetivé lett óriási erkölcsi erővel hat a gyakran megfordulnak a községekben máris megvan közösség fiataljaira. Az megye átalakulásban lévő rá a lehetőség, hogy a ter- egyik nagy moszkvai írógép­falvaiban, már tisztán lát- melőszövetkezetek például és műszergyár dolgozói ál­ják: a termelőszövetkezeti közös tanulmányi alapít- tal rendezett találkozón be­mozgalom nemcsak a pa- ványt létesítsenek. Jövedel- szélgettem egy esztergályos rasztság s a falu tulajdon- mük bizonyos kis százalékát kommunista brigódvezető­viszonyaiban hozott óriási községi tanulmányi alapra vei. örömmel újságolta, változást. Ezzel egyidőben a helyezzék, s a helybeli ne- hogy 84 tagú brigádjából 80­parasztság új arculatát ki- velőtestület bevonásával szé- an tanulnak tovább. Akik alakító nagy és történelmi les tömegmozgalmat indítsa- megszerezték a szakmunkás folyamat megy végbe. nak útjára. Ez a tanulási oklevelet, azok tovább men­A változás túlságosan nagy mozgalom lehetővé tenné a nek a technikusi bizonyít­ahhoz képest, hogy ne lát- szövetkezeti parasztcsaládok ványért, ezután pedig sokan nánk a régi, úrtól, szegény- kitűnő, jelesrendű tanulmá- folytatják tanulmányaikat a ségtől, ezernyi népbetegség- nyi előmenetelő gyermekeik mérnöki diploma elnyerésé­től szenvedő paraszti élet- számára, hogy megpályázzák ért. ben a változást. A szocializ- saját szövetkezetük leendő Mi még távolról sem tar­mus alapjainak formálása- mérnöki, közgazdászi, orvo- tunk itt, csak azt állapít­ban mögöttünk hagyott út si, állatorvosi, technikusi hatjuk meg: sok évszázad pedig még túlságosan rövid stb állásait. A középiskola, nem hozott annyi változást ahhoz, hogy a modem, szo- a technikum, a főiskola, életviszonyainkban, külonö­cialista paraszt egyértelmű- vagy az egyetem költségeit, sen a parasztemberek gon­en kialakulhatott volna. az ösztöndíjakat pedig a dolkodásában, mint az utol­O rszágunk szántóterüle- szövetkezeti vagy községi só 15 esztendő. De ez a 15 tének a 70 százaié- tanulmányi alapítványból le- év is eltörpül a kovetke­kán az idén már hetne fedezni. zőkhöz képest, melyet pa­nagyüzemi termelés folyik. rasztságunk a nagyüzemi Ezen belül, mint a megyei T7 z a gondol31 nemcsak úton haladva ér majd el. párt-végrehajtóbizottság ha- Jjj a felnövekvő falusi T-J arasztfiatalságunk nem tározata tudatta, Csongrád fiatalság egy vékony ff* akar többé egyre zsu­megye szorgalmas paraszt- rétegének adna életperspek- gorodó holdacskákat saga is az élvonalba került, tívát, hanem magával ra- örökölni, melyekben ha már Megyénkben a tsz-ekben gadná a most felnövekvő megszakította inát a mun­dolgozó parasztok száma 14—20 éves parasztfiatalok kában, átadta helyét a múlt megközelítette — jóllehet egész generációját. Arról van hagyományaihoz híven a kö­már túl is haladta — az 54 szó, hogy aki a tanulmányi vetkező nemzedéknek. Tu­ezret. E tények feltartóztat- előmenetelénél fogva nem dásra, a tudás hatalmára hatatlanul vetítik előre a lehet agrármérnök, orvos, vágyik. Termelőszövetkezeti jövőt: falvaink élete az el- közgazdász vagy éppen gé- falvainkban máris megte­következő években alapve- pészmérnök, még lehet kép- remtettük annak a társadal­töen átalakul. LehuUanak a zett szőlő- és gyümölcster- mi lehetőségnek az alapjait, sorompók, melyek akadá- melő, kertész, állattenyész- amelynek segítségével mi­lyozzák a fejlődést, elmosód- tő, öntöző vagy szárazföldi hamarabb eleget tehetünk nak a »kicsi enyém«-ből ere- növénytermesztő szakmun- ennek a teendőnek. ták. A minisztertanács rendkí­vüli ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a várost, amilyen gyorsan csak lehet, újjáépítik. A munka meg­szervezésével a trónörököst bízták meg. A Figaro című francia lap­nak adott nyilatkozatában Glangeaud professzor, geoló­giai szakértő, aki elsősorban Észak-Afrika földtanával foglalkozik, kijelentette, nincs kizárva egy újabb földrengés lehetősége, mert Agadir a Gibraltártól Indo­néziáig terjedő, úgynevezett -földrengést övezetbe« esik. Az agadíri katasztrófa vi­lágszerte nagy megrendülést keltett. Hammarskjöld ENSZ főtitkár táviratban fejezte ki részvétét a marokkói kül­ügyminiszternek. Ugyancsak részvéttáviratot küldött de Gaulle, a pápa, Gronchi olasz köztársasági elnök, Nasszer, Nkrumah ghanai miniszterelnök és mások. A legtöbb ország anyagi támo­gatást is felajánlott a káro­sultaknak. A Nemzetközi Vöröskereszt különmegbízot­tat küld Agadírba. Az emberiség történetében igen sok szenvedést okoztak már a földrengések. A Reu­ter összefoglalójában általá­nos áttekintést közöl a leg­emlékezetesebb katasztrófák­ról. A legutóbbi években két súlyos földrengés pusztított Iránban, háromezer ember vesztette életét. 1935-ben Nyugat-Pakisztánban huszon­ötezren, öt évvel később Tö­rökorsázgban több mint har­mincezren pusztultak el. 1923-ban Japánban 99 000 NAPIRENDEN: flz Oskola utca két nagy épületének A műemlékvédelmi albi- nyékére. Az átalakított két zottság legutóbbi ülésén az épület árkádja alatt egy Országos Műemléki Felügye- modern kirakatsor lenne, lőség képviselője is részt amelyben a szegedi kereske­vett. Az ülésen több aktuális delem bemutathatná áruit, műemlékvédelmi és város- főleg a szabadtéri játékok rendezési kérdésben foglal- ideje alatt, tak állást. Hosszabb vita után a mű­Az Oskola utca és környé- emlékvédelmi albizottság el­ke rendezésére vonatkozó fogadta a bemutatott terve­terv szerint az Oskola utca ket, mivel az Oskola utcai páros oldalán, a most épülő árkádosítást, mind esztéti­új bérház mellett lévő régi kai, mind forgalmi szem­épület földszintes, úgyneve- pontból kívánatosnak tartja, zett előteraszát le kell bon- Javasolja az Ingatlankezelő tani. A következő két épü- Vállalatnak, fogjon hozzá az letet — az Oskola utca 18 árkádosításhoz, ha az a nép­számü házat, valamint az gazdaság teherbíró képessé­Oskola és Somogyi utca sar- Sáit nem haladja meg. kán lévő volt Hungária Szálló épületét — árkádosí­tani kell. A műemlékvédel­mi albizottságnak bemutat­ták az erre vonatkozó terve­ket. A tervek értelmében a régi Hungária Szálló épüle­tének földszintjén, a Beloian­nisz tér felőli részen két nyílás lenne. Az Oskola ut­ca felőli oldalon pillérrend­szert alakítanának ki. A pil­léreken belül, mintegy 5—6 méter széles járda alakulna ki, ez a sáv jelentősen meg­könnyítené az Oskola utca gyalogosforgalmat. dő szellemi gátlások. Újfajta kas. Ezek a szakmák a pa­társadalmi és emberi kap- rasztfiatalok többségének be­csolatok születnek a szövet- vezetőt jelentenének a me­kezetekben. A szétforgácsolt- zőgazdasági tudományok ma­ság következtében kiíejlő- gasabb elsajátítására. A ké­dött paraszti individualiz- pesitő alapiskolák, tanfolya­must visszaszorítja a kollek- mok után szabad idejükben tív munka, a közös birtok- tömegesen tanulnának to­lás rendszere. Rohamosab- vább különböző esti, levele­ban növekednek az igények ző tagozatokon is. Igy vál­mind az emberi kényelem, nak mind a helybeli kozos­mind pedig a tudományos ségnek, mind pedig az egesz mezőgazdasági szakismeretek társadalomnak értékesebb, meghódításának irányában, hasznosabb tagjává. A kommunisták nem A Szovjetunió lvovi kör­lennének a jó segítői zetének egyik kolhozában ennek az ügynek, ha adott fogadás alkalmával mindezeket nem látnák elő- hallottam, hogy a kolhozta­re, s a napi, sokszor csak gok gyermekeinek .mintegy időszakos megoldásokat ered- 70 százaléka rendszeresen ményező szervező munka tanul tovább. Találkoztunk közben nem gondolnának ar- fiatal falusi szovjet pedagó­ra is: mi lesz a mi falva- gusokkal, egyetemi végzett­inkból például 5—10—15 év ségű mezőgazdászokkal, kik múlva. Bizonyos idő alatt a kolhofcuk segítségével sze­mezőgazdasági termelés ní­vóját technikailag és tech­nológiailag is legalábbis megközelítően az ipari ter­melés nívójára kell emelni. Ehhez pedig szükséges töb­bek között az is, hogy fa­lusi értelmiségünk ne csak tudományos, szakmai és vi­lágnézeti síkon erősödjék, hanem számbelileg is hatal­mas mértékben gyarapodjék. A falvak értelmiséggel kap­csolatos helyzetét majd csak akkor tekinthetjük ideális­nak, ha már minden nagy termelőszövetkezetnek lesz saját agrármérnöke, állator­vosa, zootechnikusa, gépész­mérnöke s a szakmunkás bi­zonyítvánnyal, ha úgy tet­szik mezőgazdasági mester­levéllel rendelkező fizikai dolgozók száma is legalább megközelíti a szakképzetlen mezőgazdasági munkások számát. Ennek a gigászi feladat­nak — mely igazi emberi rangra emeli a földművelő parasztembert — a megvaló­sítását nem várhatjuk csu­pán szocialista szellemű köz­oktatásunktól. Az a falu, az a termelőszövetkezet jut el Csépi József Élelmiszeriparunk nemzetközi kiállttásokon Az élelmiszeripar a buda­pesti ipari vásáron kívül ké­szül a moszkvai kiállításra is. Bemutatja például, hogy a felszabadulás előtti úgy­szólván kisipari jellegű kon­zervgyártás hogyan fejlődött korszerű nagyiparrá. A hús-, a baromfi-, a tej-, a növényolaj-, a dohány-, a cukor-, az édes- és a szesz­ipar termékei mellett táj­egységenként állítják ki a magyar borokat is. Ezenkí­vül még az első fél évben részt vesznek a lipcsei, az utrechti, a casablancai és a­milánói kiállításon, Több mint 22 ezer felnölt dolgozó tanulmányozza megyénkben a pártkongresszus anyagát Az MSZMP VII. kong- retében megismerkedtek a resszusának tanácskozásai pártkongresszus legfonto­méltán keltették fel egész sabb határozataival. Ezeken népünk érdeklődését. Olyan mintegy 800 fő tanult. A kérdések szerepeltek ott, pártkongresszus anyagának amelyek a dolgozó tömegek megismerését elősegítette az vágyait, törekvéseit juttat- is, hogy sok helyen tartot­ták kifejezésre. Ezért ért- tak pártnapokat, élménybe­hető, hogy számolókat, 'ahol a hallga­tóság megismerkedett a megyénk dolgozó lakossa- kongresszus föbb célkitűzé­ga is figyelemmel tanul- sejvej mányozza a kongresszus . ' , , ... útmutatásait, határozatait. Ugyanakkor az is orven­Megyénkben a szervezett dolog- hogy mig a tsz-agitáció idején pártoktatás keretében már hetek óta 21 ezer kommu­nista és pártonkívüli tanul­mányozza a kongresszus anyagát. Ezenkívül a me­gye területén 16 helyen szerveztek különösen az új tsz-ek vezetőinek és tagjai­nak részére külön tanfolya­mot, amelyen hat téma ke­Panelházak Sztálin városban yw^www":-*www*": ... . •, A volt Hungária Szálló földszintjére, a tér felőli ol­dalra a tervezők egy presz­szót javasolnak, mivel a Vendéglátóipari Vállalat úgy­is szeretne egy reprezentatív ember halt meg, és az or- jellegű egységet a tér kör" Kísérletképpen tavaly három 4 emeletes lakóházat építettek Sztálinvárosban habosított kohósalakból készített, szobafal nagyságú elöregyártott panelekből. Az első panelházba januárban költöztek be a lakók, a másodikat a napokban vette át a tanács. A harmadik is rövidesen átadásra kerül. a pártoktatásban résztve­vő hallgatók száma időle­gesen lecsökkent, most a szemináriumok látoga­tottsága megnövekedett, sőt sokhelyt olyanok is bekapcsolódtak a kong­resszusi anyag tanulmá­nyozásába, akik azelőtt nem jelentkeztek pártok­tatásra. Éppen ezért nem számítva a különböző pártnapokat és előadásokat, valamint a KISZ kongresszusi olvasó­köreinek résztvevőit, me­gyénkben több mint 22 ezer felnőtt dolgozó vesz részt nétrő] hétre a kongresszus anyagának tanulmányozásá­ban. A pártoktatás keretében a hallgatók jelenleg minde­nütt a kongresszus anyagát tanulmányozzák. Legtöbb helyen a harmadik témánál tartanak, amely kulturális kérdésekről szól. Az idén a pártoktatási év április kö­zepéig tart, akkorára min­denütt befejezik a kongresz­szus anyagának tanulmá­nyozását.

Next

/
Thumbnails
Contents