Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

3 Kedd, 1960. február 16. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1960. iebruár 12-i illése Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1960. február 12-én ülést tartott. Az ülésen Ká­dár János elvtárs tájékoz­tatta a Központi Bizottság tagjait az európai szocialis­ta országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek mezőgazdaság-fejlesztési ér­tekezletéről és a varsói egyezményben résztvevő államok politikai tanácskozó bizottságának legutóbbi moszkvai üléséről. Fehér Lajos elvtárs beszámolt a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztéséről és a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításáról szóló 1959. október 22-i határozat végrehajtásá­ról. A Központi Bizottság Kádár János elvtárs tájékoz­tatóját és Fehér Lajos elv­társ jelentését egyhangúlag tudomásul vette. A termelő­szövetkezetek fejlesztésének eredményeiről és további feladatairól részletes határo­zatot hozott. Közlemény a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és a termelőszövetkezetek megszilárdításáról i. '. •• ) , • i , "I A Központi Bizottság 1959. október 22-i határozata óta újabb nagy eredmények születtek termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében. 1959. novem­ber 1-től 1960. február 7-ig több mint 380 ezer dolgozó paraszt lépett a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezzel a termelőszövetkezetek taglétszáma 870 ezerre, szántóterületük pedig 5,2 millió kat holdra növekedett. A termelőszövet­kezeti mozgalom újabb fejlődése eredmé­nyeképpen a szocialista tulajdon mezőgaz­daságunkban is túlsúlyra jutott: az or­szág szántóterületének ma már 70 száza­léka tartozik az állami gazdaságokhoz és a termelőszövetkezetekhez. A már 1950-ben termelőszövetkezett megyévé fejlődött Győr és Sopron me­gye után most Fejér, Veszprém, Somogy, Heves megye is termelőszövetkezeti me­gyévé vált, s jelentős előrehaladás tör­tént az ország többi megyéjében is. Ha­zánkban ma már 76 termelőszövetkezeti járásunk és több mint 2300 termelőszö­vetkezeti községünk van, az összes köz­ségek több mint 70 százaléka. Mindez társadalmi rendszerünknek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt agrárpoliti­kájának, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk közös nagy győzelme, amely tovább erősítette a népi hatalmat, a munkás-paraszt szövetséget. Közelebb jutottunk a VII. kongresszus által meg­jelölt közvetlen cplhoz. ahhoz, hogy befe­jezzük a szocializmus alapjainak leraká­sát országunkban. A Központi Bizottság őszinte elismeré­sét fejezi ki a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás útjára ".épett dolgozó parasztok­nak helyés elhatározásukért. Egyúttal kö­szönetet mond mindazoknak a kommu­nistáknak és pártankívüli munkásoknak, dolgozó parasztoknak, értelmiségieknek, akik fáradságot nem kímélve, türelmes felvilágosító szóval segítették az új szö­vetkezeti tagokat fontos döntésükben. 2 A Központi Bizottság megállapítot­• ta, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődésében elért újabb jelentős előrehaladás egyik legfontosabb előfel­tétele volt az 1959-ben elért nagy siker a számszerű fejlesztésben, s ezt követően a szövetkezetek szervezeti, gazdasági és politikai megszilárdításában elért jelen­tős eredmény. Nagymértékben kifejlődött a szövetkezeti parasztság öntevékenysé­ge, saját eszközeinek mozgósítása a kö­zös gazdaságok fejlesztéséért. Ugyanak­kor szocialista államunk 1950-ben mint­egy 6,8 milliárd- forint értékű anyagi tá­mogatást nyújtott a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez. Népi államunk és a szövetkezeti pa­rasztság közös erőfeszítései eredménye­ként az új termelőszövetkezetek többsé­ge már az első év terméseredményeivel újabb kézzelfogható bizonyítékát szolgál­tatta annak, hogy a nagyüzemi szocialis­ta gazdálkodás magasabb hozaitiot bizto­sít, több árut termel, s a jobb életkö­rülmények megteremtésének biztos alap­ját veti meg. Kedvezően hatottak a falu szocialista átalakulásának sikeres előrehaladására a béke és a szocializmus erőinek nemzet­közi méretekben elért új eredményei is, s hazánk egészséges politikai, gazdasági és kulturális fejlődése. A termelőszövetkezeti mozgalom újabb jelentős fejlődése alapvetően az önkén­tesség lenini elvének betartásával ment végbe. A fejlesztési munka során a párt fél'ően vigyázott a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztokkal való jó viszony, a kölcsönös bizalom fenntartásá­ra és továbbfejlesztésére. Éppen ezért a Központi Bizottság elítéli a szórványosan előfordult, nyers, durva hang használatát, és nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a pártszervezetek az ilyen helyeken fellépnek a türelmetlenség ellen és az esetleges túlkapás okozta sérelmet hala­déktalanul orvosolják. Q Biztató, hogy az újonnan alakult és a jelentősen megnövekedett terme­lőszövetkezetek parasztsága az égésit or­szágban úgyszólván mindenütt hozzákez­dett közös gazdaságának megalapozásá­hoz, illetve tovább fejleszti azt. örvende­tes az is, hogy szövetkezeti vezetőknek köztiszteletben álló dolgozó parasztokat, számos helyen kipróbált, ismert helyi ve­zetőket, tanácselnököt, párttitkárt, peda­gógust, továbbá járási és megyei vezető­ket választottak. Az új szövetkezetnek a közös munkák elkezdéséhez nagy segítséget nyújtanak az országos, a megyei és a járási szervek­től kiküldött szakemberek. Segítik első lépéseiket az ipari üzemek, az állami gazdaságok s más intézmények patronáló csoportjai is. Kialakulóban van a tava­lyinál is nagyobb mértékben az egész társadalom összefogása a szövetkezeti gazdaságok erősítéséért. A bevitelre kerülő állatok, felszerelé­sek, vetőmagvak és takarmány számba­vétele után a termelőszövetkezetekben előkészítik az idei év termelési terveit Helyesen azt tűzik ki célul, hogy a ter­melőszövetkezeti község már az első év­ben több árut termeljen, mint az átszer­vezést megelőző esztendőben. Megkezdő­dött — főként a meglevő épületek átala­kításával, saját erőből az építkezés is — a közösbe hozandó jószág elhelyezésére. Az új termelőszövetkezetekben nagy az igény a gépvásárlásra. Számos esetben a tagok a gép teljes vételárát vagy annak nagyobb részét összeadják. Sok helyen jelentkezik az a helyes törekvés is, hogy a közös szövetkezeti alapot a tagok ere­jével más módokon is gyarapítják: így például kocasüldő és baromfi behozásá­val, vagy holdanként megállapított kész­pénz-hozzájárulással. /T Az 1959-es év mezőgazdasági ter­* melésének alakulása igazolta: elér­hető az a cél, hogy a szövetkezeti mozga­lom nagyarányú számszerű fejlesztésével egyidöben a termelés színvonala is emel­kedjék. A termelőszövetkezetekbe tömö­rült parasztság jó munkájának elsőren­dű szerepe van abban, hogy a mezőgaz­dasági termelés és árutermelés a múlt évben számottevően meghaladta az 1958. évi szinvonalat. Ennek eredményekéalt a régi termelőszövetkezetek már a terme­lés minden területén, az 1959-ben alakul­tak pedig főleg a növénytermelésben az egyéni gazdaságokat jelentősen meghala­dó termelési színvonalat értek el. A tavalyi, országosan jó termelési ered­ményekben benne van az egyénileg dol­gozó parasztok becsületes, szorgalmas munkája is. II. A termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbhaladásának legfontosabb feltétele az idén is a megszilárdítás feladatainak eredményes elvégzése. Ez az alapvető fel­tétele annak is, hogy a jelenlegi helyzet­lien. amikor a mezőgazdaságban túlsúly­ra jutott a szocialista nagyüzem, megva­lósíthassuk a mezőgazdasági termelés idei 4,9 százalékos, a felvásárlás 8,9 szá­zalékos növelésének tervét. Éppen ezért a Központi Bizottság a legfőbb feladat­nak most azt tekinti, hogy a tömeges szervező munkát abbahagyva. minden erőt a megszilárdításra fordítsunk. Ebben a munkában nagy előny számunkra az a kedvező körülmény, hogy a tavalyihoz képest az idén több mint egy hónappal előbb tudjuk az erőket erre a döntő fel­adatra átcsoportosítani és összpontosí­tani. "I A termelőszövetkezetek eredmé­nyes megszilárdításának egyik fő kérdése: a politikai feladatok jó elvég­zése. Meg kell gyorsítani a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek létrehozását és megerősítését. A pártszervezetek vé­gezzenek rendszeres felvilágosító mun­kát, erősítsék állandóan a szövetkezetbe lépett dolgozó parasztokban azt a meg­győződést, hogy jól döntöttek, mert fel­emelkedésük egyetlen helyes és járható útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Törekedjenek arra, hogy a termelőszö­vetkezetek tagsága megtartsa a szövet­kezeti életet szabályozó 7-es számú tör­vényerejű rendeletet, a szövetkezeti alapszabály előírásait, mozgósítsák a szö­vetkezetek tagjait a soron következő ter­melési feladatok elvégzésére. Nyújtsanak segítséget a tagok közösségi érzésének fejlesztéséhez, a szövetkezeti élet, a szö­vetkezeti tudat kiformálásához. Erősít­sék a tagság egységét, összeforrottságát, harcoljanak az ellenséges nézetek és megnyilvánulások ellen. O A pártszervezetek adjanak kellő se­• gítséget ahhoz, hogy a szövetkeze­tekben a KISZ-szervezetek mielőbb meg­alakuljanak. A kommunista ifjúsági szer­vezetek fokozzák tevékenységüket annak érdekében, hogy a falusi parasztfiatalság elsősorban a termelőszövetkezetekben ke­resse és találja meg boldogulásának út­ját. Munkálkodjanak az új, fejlett ter­melési módszerek elterjesztéséért; a ma­gas terméshozamok elérése érdekében. Legyenek a termelőszövetkezetekben a kulturális élet és sporttevékenység fellen­dítésének kezdeményezői Q Párt- és állami szerveink és min­• denekelőtt a szövetkezeti tagság összpontosítsa ezekben a hetekben erőfe­szítéseit elsősorban a tavaszi munkákra való jó felkészülésre, a vetőmag- és ta­karmánybevitel meggyorsítására, a szer­ződéskötésekre, a tervkészítésre, a mun­kaszervezet kialakítására stb. Különös gondot kell fordítani a terme­lőszövetkezeti építkezésekre, főleg a sa­ját erőből végzett, egyszerűbb kivitelezé­sű, olcsóbb építkezésekre. Lehetőség sze­rint minden termelőszövetkezetben hoz­zanak létre építőbrigádokat A meglevő épületek megfelelő átalakításával, helyi építőanyag-előállítással gyorsítsák meg a legsürgősebb építési munkákat, minél több állat s mindenekelőtt a tenyészálla­tok elhelyezésére biztosítsanak férőhelye­ket. Elő kell segíteni, hogy a termelőszö­vetkezetek — kellő műszaki ellenőrzés mellett — nagy számban építsenek saját erőből, a helyi lehetőségek felhasználásá­val, a célnak megfelelő és a típustervek szerintieknél olcsóbb épületeket. Használ­ják fel a közös állattenyésztés fejlesztése érdekében a tagok háztáji szükségletét meghaladó nagyobb istállóit, pajtáit is. /J Egész népgazdaságunk érdeke, hogy termelőszövetkezeteink tavasszal tovább növeljék a szemes- és silókukori­ca vetésterületét. A föld gondos megmű­velését a magas terméshozamok elérése érdekéhen a gépi, fogatos és kézi eszkö­zök együttes használatával biztosítsák. Az ország fő kukoricatermő vidékein párt­ás tanácsszerveink nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a "30 mázsás mozgalom­megfelelő eredményeket hozzon. Hasonló­an nagy gondot kell fordítani az ország burgonyatermő vidékein a burgonya ve­tésterületének és terméshozamának növe­lésére is. Az egész országban, de különö­sen az ország sertéstenyésztő vidékein, szorgalmazni kell a közös sertéstenyésztés és hizlalás erőteljes fejlesztését. q A termelőszövetkezetek termelésé­nek növelése, a családtagok mun­kába való bevonása és a jobb minőségű munka végzése céljából az eddigieknél fokozottabban kell érvényesíteni a szö­vetkezeti tagok közvetlen egyéni anyagi érdekeltségét. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a termelőszövetkezetek — helyi adottságaiknak megfelelően — mi­nél szélesebb körben alkalmazzanak a munkaegység-rendszert továbbfejlesztő jövedelemelosztási módszereket, amelyek megfelelnek a szocialista jövedelemelosz­tás elveinek. A tapasztalatok szerint ez fokozza a tagság egyéni érdekeltségét a munkák jó elvégzésében, a nagyobb ter­méshozamok elérésében, és arra ösztönöz, hogy a családtagok is minél nagyobb mértékben vegyék kl részüket a közös munkákból. A helyi viszonyoknak legin­kább megfelelő formák bevezetéséről minden esetben a szövetkezetek közgyű­lésének kell döntenie. Ajánlatos az is, hogy 1960-ban lehető­leg minden termelőszövetkezetben vezes­sék be a rendszeres havi előlegfizetést a végzett munkaegységekre. Az árutermelés fejlesztésében a • termelőszövetkezeti közös gazdálko­dás mellett jelentős szerepe van a tagok háztáji gazdaságainak is. Ezért párt- és állami szerveink tegyenek erőfeszítéseket annak érdekben, hogy a közös gazdaság minden erővel történő növelése és erősí­tése mellett a háztáji gazdaságokból is minél több árut (főleg sertést, baromfit, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tojást) értékesítsenek felvásárló szerveink útján. Ugyanakkor a termelőszövetkeze­tek is segítsék hozzá tagjaikat, hogy — a közösben végzett jó munka elsődlegessé­ge mellett — a háztáji gazdaságaik lehe­tőségeit is minél nagyobb mértékben ki­használják saját és a népgazdaság szük­ségleteinek kielégítése érdekében. H Nagy gondot kell fordítani arra, * * hogy az egyénileg dolgozó paraszt­ság termelése és árutermelése is megfe­lelően alakuljon. Államunk mindenek­előtt az árpolitika útján és a szerződéses rendszer révén továbbra Í6 segíti a még egyénileg dolgozó parasztokat abban, hogy biztonságosan termeljenek, és saját szük­ségleteiket meghaladó mezőgazdasági ter­mékeiket felvásárló szerveink útján érté­kesítsék és megtalálják számításukat. 8. A mezőgazdaság átszervezése során jelentős számban léptek a termelő­szövetkezetekbe olyan idős dolgozó pa­rasztok. akik előrehaladott koruk miatt a nyugdíjjogosultságot megszerezni már nem tudják, és anyagi támogatásra szo­rulnak. A Központi Bizottság méltányos­nak tartja, hogy társadalmunk az ilyen, munkából kiöregedett, idős dolgozó pa­rasztok segítségére siessen. A Központi Bizottság ennek érdekében a kormány­nak a következő javaslatot tette: azok a 70. évüket elért, idős férfiak és 65. élet­évüket betöltött nők, vagy e korhatár alatt levők, de rokkantságuknál fogva munkaképtelenek: várományi idő nélkül havi 260 forint öregségi járadékban ré­szesüljenek. Ennek anyagi alapjait a termelőszö­vetkezeteknek kell viselniök olyan formán, hogy a termelőszövetkezetekbe bevitt saját földterület minden aranykorona ér­téke (de kat holdanként legfeljebb 16 aranykorona) után 2 forintot, a termelő­szövetkezet által használt állami tartalék­fold minden aranykorona értéke után pe­dig 3 forintot kell az országos nyugdij­alapba befizetni. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a mostani öregségi járadék a bevitt föld után fizetendő földjáradékkal és a háztáji gazdaságból származó jövedelemmel együtt megfelelő körülményéket teremt életük alkonyán az idős parasztok számá­ra a termelőszövetkezetekben. Emellett könnyebb munka végzésével a férfiak évi 120, a nők pedig évi 80 munkaegységet is teljesíthetnek. A Központi Bizottság bízik abban is, hogy a termelőszövetkezetek és az idős tagok családtagjai más módon is hozzá­járulnak ahhoz, hogy a munkából kiöre­gedett, idős parasztemberek megfelelő vi­szonyok között éljenek. Q Munkásosztályunk nagy segítséget nyújtott eddig is a termelőszövet­kezeti útra Lépett parasztságnak. Szüksé­ges, hogy továbbra is hatékonyan támo­gassa a termelőszövetkezetek megszilár­dítását. A felszabadulásunk 15. évfor­dulója tiszteletére kibontakozó éves mun­kaverseny keretein belül állítsanak elő minél több és jó minőségű mezőgazdasági gépet, alkatrészeket, építőanyagot, műtrá­gyát és egyéb, a mezőgazdasági termelés­hez szükséges terméket. A legtapasztal­tabb ipari munkások, az üzemek, válla­latok vezetői pedig a régi termelőszövet­kezetek mellett, az újonnan alakult szö­vetkezeteket is patronálják, a megyei pártbizottságok útmutatásai alapján. Se­gítsék elő, hogy az új termelőszövetkeze­tek már az első évben több árut termel­jenek az országnak. 1Q A Központi Bizottság felhívja a * különböző minisztériumokban, vállalatoknál és a nem mezőgazdasági te­rületen dolgozó mezőgazdasági és pénz­ügyi szakembereket, továbbá a régi, jól működő termelőszövetkezetekben dolgozó szövetkezeti vezetőket, hogy az eddiginél nagvobb számban vállaljanak az új ter­melőszövetkezetekben szakmai felkészült­ségüknek megfelelő munkát. Az ily mó­don termelőszövetkezetekbe kerülő veze­tőket, szakembereket a kormány a múlt évihez hasonlóan kiemelt anyagi és er­kölcsi támogatásban részesíti. A Központi Bizottság szilárd meggyő­ződése, hogy a termelőszövetkezetek túl­súlyra jutása hazánkban, az új termelő­szövetkezetek sikeres megszilárdítása a munkáshatalom, a munkás-paraszt szö­vetség további erősödését, egész nép­gazdaságunk gyorsabb fejlődését és dol­gozó népünk további gyarapodását ered­ményezi. Budapest. 1960. február 12. Az MSZMP Központi Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents