Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

3 Kedd, 1960. február 16. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1960. iebruár 12-i illése Az MSZMP Központi Bizottsága 1960. február 12-én ülést tartott. Az ülésen Kádár János elvtárs tájékoztatta a Központi Bizottság tagjait az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek mezőgazdaság-fejlesztési értekezletéről és a varsói egyezményben résztvevő államok politikai tanácskozó bizottságának legutóbbi moszkvai üléséről. Fehér Lajos elvtárs beszámolt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről és a termelőszövetkezetek megszilárdításáról szóló 1959. október 22-i határozat végrehajtásáról. A Központi Bizottság Kádár János elvtárs tájékoztatóját és Fehér Lajos elvtárs jelentését egyhangúlag tudomásul vette. A termelőszövetkezetek fejlesztésének eredményeiről és további feladatairól részletes határozatot hozott. Közlemény a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és a termelőszövetkezetek megszilárdításáról i. '. •• ) , • i , "I A Központi Bizottság 1959. október 22-i határozata óta újabb nagy eredmények születtek termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében. 1959. november 1-től 1960. február 7-ig több mint 380 ezer dolgozó paraszt lépett a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezzel a termelőszövetkezetek taglétszáma 870 ezerre, szántóterületük pedig 5,2 millió kat holdra növekedett. A termelőszövetkezeti mozgalom újabb fejlődése eredményeképpen a szocialista tulajdon mezőgazdaságunkban is túlsúlyra jutott: az ország szántóterületének ma már 70 százaléka tartozik az állami gazdaságokhoz és a termelőszövetkezetekhez. A már 1950-ben termelőszövetkezett megyévé fejlődött Győr és Sopron megye után most Fejér, Veszprém, Somogy, Heves megye is termelőszövetkezeti megyévé vált, s jelentős előrehaladás történt az ország többi megyéjében is. Hazánkban ma már 76 termelőszövetkezeti járásunk és több mint 2300 termelőszövetkezeti községünk van, az összes községek több mint 70 százaléka. Mindez társadalmi rendszerünknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikájának, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk közös nagy győzelme, amely tovább erősítette a népi hatalmat, a munkás-paraszt szövetséget. Közelebb jutottunk a VII. kongresszus által megjelölt közvetlen cplhoz. ahhoz, hogy befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását országunkban. A Központi Bizottság őszinte elismerését fejezi ki a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára ".épett dolgozó parasztoknak helyés elhatározásukért. Egyúttal köszönetet mond mindazoknak a kommunistáknak és pártankívüli munkásoknak, dolgozó parasztoknak, értelmiségieknek, akik fáradságot nem kímélve, türelmes felvilágosító szóval segítették az új szövetkezeti tagokat fontos döntésükben. 2 A Központi Bizottság megállapítot• ta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében elért újabb jelentős előrehaladás egyik legfontosabb előfeltétele volt az 1959-ben elért nagy siker a számszerű fejlesztésben, s ezt követően a szövetkezetek szervezeti, gazdasági és politikai megszilárdításában elért jelentős eredmény. Nagymértékben kifejlődött a szövetkezeti parasztság öntevékenysége, saját eszközeinek mozgósítása a közös gazdaságok fejlesztéséért. Ugyanakkor szocialista államunk 1950-ben mintegy 6,8 milliárd- forint értékű anyagi támogatást nyújtott a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez. Népi államunk és a szövetkezeti parasztság közös erőfeszítései eredményeként az új termelőszövetkezetek többsége már az első év terméseredményeivel újabb kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy a nagyüzemi szocialista gazdálkodás magasabb hozaitiot biztosít, több árut termel, s a jobb életkörülmények megteremtésének biztos alapját veti meg. Kedvezően hatottak a falu szocialista átalakulásának sikeres előrehaladására a béke és a szocializmus erőinek nemzetközi méretekben elért új eredményei is, s hazánk egészséges politikai, gazdasági és kulturális fejlődése. A termelőszövetkezeti mozgalom újabb jelentős fejlődése alapvetően az önkéntesség lenini elvének betartásával ment végbe. A fejlesztési munka során a párt fél'ően vigyázott a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztokkal való jó viszony, a kölcsönös bizalom fenntartására és továbbfejlesztésére. Éppen ezért a Központi Bizottság elítéli a szórványosan előfordult, nyers, durva hang használatát, és nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a pártszervezetek az ilyen helyeken fellépnek a türelmetlenség ellen és az esetleges túlkapás okozta sérelmet haladéktalanul orvosolják. Q Biztató, hogy az újonnan alakult és a jelentősen megnövekedett termelőszövetkezetek parasztsága az égésit országban úgyszólván mindenütt hozzákezdett közös gazdaságának megalapozásához, illetve tovább fejleszti azt. örvendetes az is, hogy szövetkezeti vezetőknek köztiszteletben álló dolgozó parasztokat, számos helyen kipróbált, ismert helyi vezetőket, tanácselnököt, párttitkárt, pedagógust, továbbá járási és megyei vezetőket választottak. Az új szövetkezetnek a közös munkák elkezdéséhez nagy segítséget nyújtanak az országos, a megyei és a járási szervektől kiküldött szakemberek. Segítik első lépéseiket az ipari üzemek, az állami gazdaságok s más intézmények patronáló csoportjai is. Kialakulóban van a tavalyinál is nagyobb mértékben az egész társadalom összefogása a szövetkezeti gazdaságok erősítéséért. A bevitelre kerülő állatok, felszerelések, vetőmagvak és takarmány számbavétele után a termelőszövetkezetekben előkészítik az idei év termelési terveit Helyesen azt tűzik ki célul, hogy a termelőszövetkezeti község már az első évben több árut termeljen, mint az átszervezést megelőző esztendőben. Megkezdődött — főként a meglevő épületek átalakításával, saját erőből az építkezés is — a közösbe hozandó jószág elhelyezésére. Az új termelőszövetkezetekben nagy az igény a gépvásárlásra. Számos esetben a tagok a gép teljes vételárát vagy annak nagyobb részét összeadják. Sok helyen jelentkezik az a helyes törekvés is, hogy a közös szövetkezeti alapot a tagok erejével más módokon is gyarapítják: így például kocasüldő és baromfi behozásával, vagy holdanként megállapított készpénz-hozzájárulással. /T Az 1959-es év mezőgazdasági ter* melésének alakulása igazolta: elérhető az a cél, hogy a szövetkezeti mozgalom nagyarányú számszerű fejlesztésével egyidöben a termelés színvonala is emelkedjék. A termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság jó munkájának elsőrendű szerepe van abban, hogy a mezőgazdasági termelés és árutermelés a múlt évben számottevően meghaladta az 1958. évi szinvonalat. Ennek eredményekéalt a régi termelőszövetkezetek már a termelés minden területén, az 1959-ben alakultak pedig főleg a növénytermelésben az egyéni gazdaságokat jelentősen meghaladó termelési színvonalat értek el. A tavalyi, országosan jó termelési eredményekben benne van az egyénileg dolgozó parasztok becsületes, szorgalmas munkája is. II. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbhaladásának legfontosabb feltétele az idén is a megszilárdítás feladatainak eredményes elvégzése. Ez az alapvető feltétele annak is, hogy a jelenlegi helyzetlien. amikor a mezőgazdaságban túlsúlyra jutott a szocialista nagyüzem, megvalósíthassuk a mezőgazdasági termelés idei 4,9 százalékos, a felvásárlás 8,9 százalékos növelésének tervét. Éppen ezért a Központi Bizottság a legfőbb feladatnak most azt tekinti, hogy a tömeges szervező munkát abbahagyva. minden erőt a megszilárdításra fordítsunk. Ebben a munkában nagy előny számunkra az a kedvező körülmény, hogy a tavalyihoz képest az idén több mint egy hónappal előbb tudjuk az erőket erre a döntő feladatra átcsoportosítani és összpontosítani. "I A termelőszövetkezetek eredményes megszilárdításának egyik fő kérdése: a politikai feladatok jó elvégzése. Meg kell gyorsítani a termelőszövetkezeti pártszervezetek létrehozását és megerősítését. A pártszervezetek végezzenek rendszeres felvilágosító munkát, erősítsék állandóan a szövetkezetbe lépett dolgozó parasztokban azt a meggyőződést, hogy jól döntöttek, mert felemelkedésük egyetlen helyes és járható útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Törekedjenek arra, hogy a termelőszövetkezetek tagsága megtartsa a szövetkezeti életet szabályozó 7-es számú törvényerejű rendeletet, a szövetkezeti alapszabály előírásait, mozgósítsák a szövetkezetek tagjait a soron következő termelési feladatok elvégzésére. Nyújtsanak segítséget a tagok közösségi érzésének fejlesztéséhez, a szövetkezeti élet, a szövetkezeti tudat kiformálásához. Erősítsék a tagság egységét, összeforrottságát, harcoljanak az ellenséges nézetek és megnyilvánulások ellen. O A pártszervezetek adjanak kellő se• gítséget ahhoz, hogy a szövetkezetekben a KISZ-szervezetek mielőbb megalakuljanak. A kommunista ifjúsági szervezetek fokozzák tevékenységüket annak érdekében, hogy a falusi parasztfiatalság elsősorban a termelőszövetkezetekben keresse és találja meg boldogulásának útját. Munkálkodjanak az új, fejlett termelési módszerek elterjesztéséért; a magas terméshozamok elérése érdekében. Legyenek a termelőszövetkezetekben a kulturális élet és sporttevékenység fellendítésének kezdeményezői Q Párt- és állami szerveink és min• denekelőtt a szövetkezeti tagság összpontosítsa ezekben a hetekben erőfeszítéseit elsősorban a tavaszi munkákra való jó felkészülésre, a vetőmag- és takarmánybevitel meggyorsítására, a szerződéskötésekre, a tervkészítésre, a munkaszervezet kialakítására stb. Különös gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti építkezésekre, főleg a saját erőből végzett, egyszerűbb kivitelezésű, olcsóbb építkezésekre. Lehetőség szerint minden termelőszövetkezetben hozzanak létre építőbrigádokat A meglevő épületek megfelelő átalakításával, helyi építőanyag-előállítással gyorsítsák meg a legsürgősebb építési munkákat, minél több állat s mindenekelőtt a tenyészállatok elhelyezésére biztosítsanak férőhelyeket. Elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek — kellő műszaki ellenőrzés mellett — nagy számban építsenek saját erőből, a helyi lehetőségek felhasználásával, a célnak megfelelő és a típustervek szerintieknél olcsóbb épületeket. Használják fel a közös állattenyésztés fejlesztése érdekében a tagok háztáji szükségletét meghaladó nagyobb istállóit, pajtáit is. /J Egész népgazdaságunk érdeke, hogy termelőszövetkezeteink tavasszal tovább növeljék a szemes- és silókukorica vetésterületét. A föld gondos megművelését a magas terméshozamok elérése érdekéhen a gépi, fogatos és kézi eszközök együttes használatával biztosítsák. Az ország fő kukoricatermő vidékein pártás tanácsszerveink nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a "30 mázsás mozgalommegfelelő eredményeket hozzon. Hasonlóan nagy gondot kell fordítani az ország burgonyatermő vidékein a burgonya vetésterületének és terméshozamának növelésére is. Az egész országban, de különösen az ország sertéstenyésztő vidékein, szorgalmazni kell a közös sertéstenyésztés és hizlalás erőteljes fejlesztését. q A termelőszövetkezetek termelésének növelése, a családtagok munkába való bevonása és a jobb minőségű munka végzése céljából az eddigieknél fokozottabban kell érvényesíteni a szövetkezeti tagok közvetlen egyéni anyagi érdekeltségét. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a termelőszövetkezetek — helyi adottságaiknak megfelelően — minél szélesebb körben alkalmazzanak a munkaegység-rendszert továbbfejlesztő jövedelemelosztási módszereket, amelyek megfelelnek a szocialista jövedelemelosztás elveinek. A tapasztalatok szerint ez fokozza a tagság egyéni érdekeltségét a munkák jó elvégzésében, a nagyobb terméshozamok elérésében, és arra ösztönöz, hogy a családtagok is minél nagyobb mértékben vegyék kl részüket a közös munkákból. A helyi viszonyoknak leginkább megfelelő formák bevezetéséről minden esetben a szövetkezetek közgyűlésének kell döntenie. Ajánlatos az is, hogy 1960-ban lehetőleg minden termelőszövetkezetben vezessék be a rendszeres havi előlegfizetést a végzett munkaegységekre. Az árutermelés fejlesztésében a • termelőszövetkezeti közös gazdálkodás mellett jelentős szerepe van a tagok háztáji gazdaságainak is. Ezért párt- és állami szerveink tegyenek erőfeszítéseket annak érdekben, hogy a közös gazdaság minden erővel történő növelése és erősítése mellett a háztáji gazdaságokból is minél több árut (főleg sertést, baromfit, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tojást) értékesítsenek felvásárló szerveink útján. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek is segítsék hozzá tagjaikat, hogy — a közösben végzett jó munka elsődlegessége mellett — a háztáji gazdaságaik lehetőségeit is minél nagyobb mértékben kihasználják saját és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése érdekében. H Nagy gondot kell fordítani arra, * * hogy az egyénileg dolgozó parasztság termelése és árutermelése is megfelelően alakuljon. Államunk mindenekelőtt az árpolitika útján és a szerződéses rendszer révén továbbra Í6 segíti a még egyénileg dolgozó parasztokat abban, hogy biztonságosan termeljenek, és saját szükségleteiket meghaladó mezőgazdasági termékeiket felvásárló szerveink útján értékesítsék és megtalálják számításukat. 8. A mezőgazdaság átszervezése során jelentős számban léptek a termelőszövetkezetekbe olyan idős dolgozó parasztok. akik előrehaladott koruk miatt a nyugdíjjogosultságot megszerezni már nem tudják, és anyagi támogatásra szorulnak. A Központi Bizottság méltányosnak tartja, hogy társadalmunk az ilyen, munkából kiöregedett, idős dolgozó parasztok segítségére siessen. A Központi Bizottság ennek érdekében a kormánynak a következő javaslatot tette: azok a 70. évüket elért, idős férfiak és 65. életévüket betöltött nők, vagy e korhatár alatt levők, de rokkantságuknál fogva munkaképtelenek: várományi idő nélkül havi 260 forint öregségi járadékban részesüljenek. Ennek anyagi alapjait a termelőszövetkezeteknek kell viselniök olyan formán, hogy a termelőszövetkezetekbe bevitt saját földterület minden aranykorona értéke (de kat holdanként legfeljebb 16 aranykorona) után 2 forintot, a termelőszövetkezet által használt állami tartalékfold minden aranykorona értéke után pedig 3 forintot kell az országos nyugdijalapba befizetni. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a mostani öregségi járadék a bevitt föld után fizetendő földjáradékkal és a háztáji gazdaságból származó jövedelemmel együtt megfelelő körülményéket teremt életük alkonyán az idős parasztok számára a termelőszövetkezetekben. Emellett könnyebb munka végzésével a férfiak évi 120, a nők pedig évi 80 munkaegységet is teljesíthetnek. A Központi Bizottság bízik abban is, hogy a termelőszövetkezetek és az idős tagok családtagjai más módon is hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkából kiöregedett, idős parasztemberek megfelelő viszonyok között éljenek. Q Munkásosztályunk nagy segítséget nyújtott eddig is a termelőszövetkezeti útra Lépett parasztságnak. Szükséges, hogy továbbra is hatékonyan támogassa a termelőszövetkezetek megszilárdítását. A felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére kibontakozó éves munkaverseny keretein belül állítsanak elő minél több és jó minőségű mezőgazdasági gépet, alkatrészeket, építőanyagot, műtrágyát és egyéb, a mezőgazdasági termeléshez szükséges terméket. A legtapasztaltabb ipari munkások, az üzemek, vállalatok vezetői pedig a régi termelőszövetkezetek mellett, az újonnan alakult szövetkezeteket is patronálják, a megyei pártbizottságok útmutatásai alapján. Segítsék elő, hogy az új termelőszövetkezetek már az első évben több árut termeljenek az országnak. 1Q A Központi Bizottság felhívja a * különböző minisztériumokban, vállalatoknál és a nem mezőgazdasági területen dolgozó mezőgazdasági és pénzügyi szakembereket, továbbá a régi, jól működő termelőszövetkezetekben dolgozó szövetkezeti vezetőket, hogy az eddiginél nagvobb számban vállaljanak az új termelőszövetkezetekben szakmai felkészültségüknek megfelelő munkát. Az ily módon termelőszövetkezetekbe kerülő vezetőket, szakembereket a kormány a múlt évihez hasonlóan kiemelt anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a termelőszövetkezetek túlsúlyra jutása hazánkban, az új termelőszövetkezetek sikeres megszilárdítása a munkáshatalom, a munkás-paraszt szövetség további erősödését, egész népgazdaságunk gyorsabb fejlődését és dolgozó népünk további gyarapodását eredményezi. Budapest. 1960. február 12. Az MSZMP Központi Bizottsága