Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

7 Vasárnap, 1960. február II. MAI SZOVJET KÖLTÖK VERSEIBŐL SZOCIALISTA REALIZMUS Tárlatvezetés • i ii - •»» Mottó: Senki se próbálja megmagyarázni azt, amivel maga sincs tisz tában. Valahol Princfalván történt az az eset, amelynek tanulsága im­már Szegedre is elju­tott. Kiállítást nyitottak nagy fénnyel és ünnep­léssel egy neves mes­ter munkáiból. Eljöttek a megnyitóra mind a szakértők, az érdeklő­dök, megtisztelte közön­ségét maga a mester is. Elhangzottak a beszé­dek és a megérdemelt gratulációk, s azután mint ilyenkor szokásos, körüljárták a tárlatot. Színek pompáztak a ki­állított képeken és fris­sen csillogott a tinta a vendégkönyvben. Az­után teltek, múltak a na­pok, s egyszerre egy •népes csoport érkezett a kiállítási csarnokba, hogy közösen tekintse meg a képeket. Mint ilyenkor illik, a csoport­nak élére állt egy szak­értő, hogy tökéleteseb­bé tegye az esztétikai élvezetet és beavassa az őszinte kíváncsiskodókat a mester műhelyének, alkotó fantáziájának tit­kaiba. A nézők való­ban más szemmel te­kintettek a művekre, amikor azok megértésé­hez hasznos tanácsokat, eligazítast kaptak. Ha­nem egy képnél semmi­féle magyarázat nem se­gített. Csak álltak előt­te tanácstalanul és né­zegették a felírását: -Ra­kodók?. Nézték a ké­pet jobbról és balról, leguggolva és ágaskod­va, mégsem értették. — Ez a modernizmus! — mondta lebecsülöen az egyik érdeklődő. — Hogy lehet ennyi­re elrugaszkodni a va­lóságtól! — sóhajtott fel a másik. — Akármit alá lehet­ne ennek firkantani — igy a harmadik. Közben azonban oda­ért a tárlatvezető is. — Igen... a Rako­dók ... — kezdte mély meggyőződéssel. Szo­katlan és merész ábrá­zolásmód, kétségtelenül a modernizmus beüté­se a mester életművébe. Itt ezért nem is a fi­gurális ábrázolás a fon­tos, hanem a szerkesz­tésmód és a színhatások. Nézzék csak, kérem, a képen a vörös szin az uralkodó. Talán éppen az erő kifejezésére ... A sárga feloldja ennek súlyosságát és vidám hangulatot kölcsönöz a témának... Az érzések kivetítése ez a kép, sa­játos módon, mondhat­juk tehát, hogy erede­tien a művész, Dongái Elemér módján... Ez a kulcs a mü megértésé­hez ... De talán halad­junk tovább... Es tovább mentek. Csupán két-három bá­mész ember maradt to­vábbra is a kép előtt. Szemlélgették, szemlél­gették, s egyikük hirte­len felkiáltott: — Nem kellene ezt az egészet megfordíta­ni!? Azzal kapták magu­kat és megfordították, feje tetejére állították. S micsoda meghökke­nés: ott álltak a rako­dók vörös testtel, fél­meztelenre vetkőzve, zsákokkal birkózva! Mindenki fellélegzett, megkönnyebbült, csak a tárlatvezetönek esett nehezére a szuszogás. Nézte, nézte, megforgat­ta a képet és felsóhaj­tott. — Nahát, ez a mo­dernizmus, hogy meg­tréfálja az embert! A történethez még az is hozzátartozik, hogy a kép már a megnyitón ts fordítva csüngött a falon. Senki sem vette észre, sem a mester, sem a tucatnyi szakér­tő, sem a rendező . .. Egy mrincfalvi laikus ab­szurd ötlete adott más -kulcsot* a műhöz. Minő szerencse, hogy manapság Szegeden ilyesmi nem eshet meg! S. I. GEVORK EMIN: Válasz Szárnyas Igazság, ha te dobolod A katonaszívben a riadót, A legkisebb ország sem veszhet el, És dacol minden démonnal, ha kell. Hiába szaggatják villámok az eget, S korbácsolják tűzzel a rügyeket, Alija a hegy, nem fog lángot jege, S kardjuk a kis virágokat se vágja le. A gyermek sárkányokkal harcba száll. S a vak golyója biztosan talál; A sánta hős mankóját elveti, S az agg föld új élettel lesz teli. Ez a törvény, és sose volt egyéb, Ha ellenségnek ad választ a nép. VOLOGYIMIR SZOSZJURA: A Dnyeperen Elült a szél. Csend lett. Kéken fut a hab. Imént az ég zengett, most kacaj fakad. Égre szálló dallal Pezsdít, szállni hiv zajos, nyughatatlan városom, Kijiv. Ezüstben, bíborban játszó fellegek... Ismét csónakomban ringok itt veled. Zúg, morajlik halkan, a víz-messzeség — de véres volt hajdan, s most de lágy, de kék. Ismét műsorra kerül Szegeden a Szabad szél KÖVEZÖ Dr. Kosztolányi Gyula felvétele Dunajevszkij világhírű operettje, a Szabad szél, amely új csapást vágott az operett-irodalomban, nagy népszerűsége miatt közkí­vánatra az idei műsorterv­ben ismét szerepel a Szege­di Nemzeti Színház prog­ramjában. Néhány évvel ez­előtt játszották már itt ezt az operettet nagy sikerrel, s most teljesen új kivitel­ben, új díszletekkel, új ren­ALTATO Dr. Somogyi Károlyné felvétele dezésben ós új szereposztás­ban mutatják be. A Szabad szél újabb be­mutatója egyben megemlé­kezés is lesz a neves szov­jet zeneszerzőről, aki éppen ebben az esztendőben ün­nepli születésének hatvana­dik évfordulóját és első nagyobb zenei sikereinek negyvenéves jubileumát Az operett rendezésével Kertész Gyulát, a színház fiatal és tehetséges rende­zőjét bízták meg, fontosabb szerepeiben pedig a műfaj legismertebb szegedi művé­szeit láthatjuk. Stellát és Dusánt, a két főszerepet Iván Margit és Harmath Éva, illetve Katona András játssza. Foma és Filip, a két matróz Káldor Jenő és Lak­ky József; Klementin Rad­nóthy Éva; Pepita Lehoczki Zsuzsa; Stan Kátay Endre; Gall Cézár Szabady István; Miki Király Levente; Sugó Kovács János és Mentes Jó­zsef; Paulette márkinő Dé­csy Györgyi. A táncokat Mezey Károly tervezte, a díszleteket Sán­dor Sándor, vezényel Szalat­sy István. NYIKOLAJ GRIBACSOV: Langy eső Sávos függöny hull a kertre, Langy eső vonul felette, Mosdik, ázik karcsú lába Az útszéli pocsolyába'. Szívja a vizet epedve Kicsi fűszál, öreg jávor, S elrejtett hajszálerekbe' Cukros nedvvé lesz a zápor. Földben a rothadt s az élő Hallja jól, hogy nevetgél ő, Mállik a múlt s fény felé nő Egyre bátrabban az élő. LEV OSANYIN; Üdvözöllek, Jenyiszej! (Résziét a ciklusból) Szűk volna a föld? Gyere, kószálj Tajgánkban messze velünk, Jer, ameddig a dal s a golyó száll, Sehol egy lelket se lelünk. Vonulunk mi s a tajgavidéket Megszállja a zaj, a víg élet... De mi úgy vetjük be a földjét S építjük a városait, Hogy az ember fénybe' fürödjék, Hogy messzire lásson el itt A ZENÉBEN Minden mű­vészetben a szocialista re­alizmus a legmagasabb­rendű alkotási módszer. A tu­lajdonképpe­Egy olvasónk. -Zenetanárnő? aláírással, levélbeli kérdéssel fordult a szerkesztőséghez: -Hogyan kell ér­telmezni a szocialista realizmust a szöveg nélküli zeneművek esetében?? Kérdése közérdekű, ezért a vá­laszt lapunk hasábjain közöljük. hogy hallgató­ja ne csak ér­zelmeit értse meg, hanem pontosabb ké­pet kapjon gondolatairól is, programéi ni kérdés az vajon lehet- törekszik megváltoztatására: ad. Ha azt akarja, hogy a séges-e szocialista realiz- neveli olvasóit a feltárt va- hallgató teljes részletes­mus szövegtelen zenemű- lóság tanulságaival, a kom- ségükben értse gondolatait vekben? munista állásfoglalással. Ez is, szövegre írja zenéjét. De A levélíró inkább a nem- a zeneszerzőre is érvényes, a szöveg sem mindig zárja leges válaszra hajlik. Aggá- A különbség csak annyi, ki. hogy a hallgató -szabad lyát arra alapítja hogy a hogy a zenében az alkotó folyást engedjen? erzelmei­zene -bizonyos értelemben érzelmi állásfoglalása nyil- nek. Mozart Varázsfuvolá­véve absztrakt művészet?, vánul meg közvetlenül a ja, ez a nagy, forradalmi ezért -a hallgató szabad sajátos zenei formaelemek propagandairat, aligha ke­folyást engedhet érzelmei- (dallam, ritmus, harmóniák) rülhetett volna színre a bé­nek? Vagyis- a szövegte- segítségével. esi császári operában két len zene annyira elvont, Minden kor zenéjének évyel * francia forradalom hogy a hallgató minden va- megvan a maga sajátos «Wn, ha nem értették volna lószínűség szerint nem , ér- formarendszere. A szociális- fal™ a szöveget eppen azok, tené meg a szocialista mon- ta realista zenéé most van aklk el,?n irányult danivalót, ha az kifejezhe- kibontakozóban. Vannak A n*" zeneszerző számá­tő volna is. benne természetesen ra tehát korántsem kötele­Ha ezt a qondolatme- múltból átvett kifejezőesz- fré közvetlenül a nép tet­netet tovább vinnők, azt közök is. Hiszen egyetlen bemutatni *, mondhatnók: a szöveges korszak művésze .sem dob­zenében lehetséges a szo- hatja sutba a hagyomanyo- »»'Oltana (tóár a cialista realizmus, a szöveg- kat, és kezdhet mindent ^t 4ek a Jelenben nem. A szociális- « Mindegy!: hagyó- "gg* ta realizmus hordozoja e mányt folytat Ugyanakkor fe fogás szerint csakis a az id tartalom formaigaz- mé« azonban> hogy ér_ szöveg volna, vagyis: iro- dagodast is hoz. A Szovjet- .' kommunista erő­dalomban lehetséges a szo- unió Kommunista Pártja ber éill elnT cialista realizmus, zenében n ^SLÍil; Akkoris tutija i nem.:. Ha a szocialista tarozataiban a zenealkotás , - iftvr-lhÍ realizmus irodalmi ismer- keheivell: 1948-1ban és ig^SSLA a k°ommuni£ veit mereven alkalmaznék 1958-ban. Ezekben a hatá- pmh„r ^„fmeinelc kife­a zenére, csakugyan erre a rozatokban megadta a szo- ^ következtetésre juthatnánk, cialista realista zenealkotás J ' A marxista—leninista ideo- irányelveit: a zenealkotónak rermeszeteaen, hogy lógia azonban arra is vá- nem szabad elszakadnia a eTBn alapvető követelmé­laszt ad, mi teszi szociális- néptől, fel kell használnia nyfn k,vul nom lehet sem­tává a realizmust? a legértékesebb hagyomá- milyen konkrét formai je­A szocialista realista író nyok egyikét, a népzenét, <&et (hangsort ritmus-, marxista—leninista tudatos- valamint a zenealkotás vagy dallamfeleséget) a ze­sággal tárja fel a valóságot, nagyjainak legjobb demok- n? egeszére kőtelező en­és kommunista pártossággal ratikus hagyományait. vénnyel a szoc alista rea­lizmus ísmervenek megtenni: A zeneileg iskolázott Az új kínai saocialista-rea­hallgató megérti, milyen ljsta zene például teljesen érzelmeket fejez ki a szer- pentaton a szovjet szocia­ző. milyen eszmékhez ta- lista-realista zene viszont padnak érzelmei, és tud- más hangsorokkal is bőven ja, hogyan tükröződik ezek- él. ben az eszmékben a való- Ha olvasónk levelében ság. Ehhez nem feltétlenül felhozott anekdota egyálta­szükséges a program, ián igaz lehetne, és George Brahms vonósnégyesei elég- Sand valóban összetéveszt­gé -absztrakt? zenei műfaj hette volna Beethoven Pas­példái, de egy-egy lassú torale-szimfóniáját az Eroi­tétel ükből minden nehéz- cával, ez nem arról tanús­ség nélkül megérthetők a kodnék, hogy elvileg lehe­magányosság, csalódottság tetlen a szövegtelen zene és elvágyódás érzelmei, megbízható megértése, ha­amelyeket a polgárságból nem Hsak arról> boSy Ce" .. . ... , . ,r , , orge Sand nem állt a mai való kiábrándulás, a kapi- átlagoe hangversenylátogató talista világ ember- és mű- színvonalán. A mi társadal­vészetellenessége ébresztett munknak gondja lesz rá, a múlt század német ro- hí*sy egyre többen megért­...... , . .... .. sek a zenet, akkor is, ha mantikajának legjobbjaiban. sz6vegtelen és nincs prog­Ha a szerző azt akarja, ram ja. Sz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents