Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

7 Vasárnap, 1960. február II. MAI SZOVJET KÖLTÖK VERSEIBŐL SZOCIALISTA REALIZMUS Tárlatvezetés • i ii - •»» Mottó: Senki se próbálja megmagyarázni azt, amivel maga sincs tisz tában. Valahol Princfalván történt az az eset, amelynek tanulsága immár Szegedre is eljutott. Kiállítást nyitottak nagy fénnyel és ünnepléssel egy neves mester munkáiból. Eljöttek a megnyitóra mind a szakértők, az érdeklődök, megtisztelte közönségét maga a mester is. Elhangzottak a beszédek és a megérdemelt gratulációk, s azután mint ilyenkor szokásos, körüljárták a tárlatot. Színek pompáztak a kiállított képeken és frissen csillogott a tinta a vendégkönyvben. Azután teltek, múltak a napok, s egyszerre egy •népes csoport érkezett a kiállítási csarnokba, hogy közösen tekintse meg a képeket. Mint ilyenkor illik, a csoportnak élére állt egy szakértő, hogy tökéletesebbé tegye az esztétikai élvezetet és beavassa az őszinte kíváncsiskodókat a mester műhelyének, alkotó fantáziájának titkaiba. A nézők valóban más szemmel tekintettek a művekre, amikor azok megértéséhez hasznos tanácsokat, eligazítast kaptak. Hanem egy képnél semmiféle magyarázat nem segített. Csak álltak előtte tanácstalanul és nézegették a felírását: -Rakodók?. Nézték a képet jobbról és balról, leguggolva és ágaskodva, mégsem értették. — Ez a modernizmus! — mondta lebecsülöen az egyik érdeklődő. — Hogy lehet ennyire elrugaszkodni a valóságtól! — sóhajtott fel a másik. — Akármit alá lehetne ennek firkantani — igy a harmadik. Közben azonban odaért a tárlatvezető is. — Igen... a Rakodók ... — kezdte mély meggyőződéssel. Szokatlan és merész ábrázolásmód, kétségtelenül a modernizmus beütése a mester életművébe. Itt ezért nem is a figurális ábrázolás a fontos, hanem a szerkesztésmód és a színhatások. Nézzék csak, kérem, a képen a vörös szin az uralkodó. Talán éppen az erő kifejezésére ... A sárga feloldja ennek súlyosságát és vidám hangulatot kölcsönöz a témának... Az érzések kivetítése ez a kép, sajátos módon, mondhatjuk tehát, hogy eredetien a művész, Dongái Elemér módján... Ez a kulcs a mü megértéséhez ... De talán haladjunk tovább... Es tovább mentek. Csupán két-három bámész ember maradt továbbra is a kép előtt. Szemlélgették, szemlélgették, s egyikük hirtelen felkiáltott: — Nem kellene ezt az egészet megfordítani!? Azzal kapták magukat és megfordították, feje tetejére állították. S micsoda meghökkenés: ott álltak a rakodók vörös testtel, félmeztelenre vetkőzve, zsákokkal birkózva! Mindenki fellélegzett, megkönnyebbült, csak a tárlatvezetönek esett nehezére a szuszogás. Nézte, nézte, megforgatta a képet és felsóhajtott. — Nahát, ez a modernizmus, hogy megtréfálja az embert! A történethez még az is hozzátartozik, hogy a kép már a megnyitón ts fordítva csüngött a falon. Senki sem vette észre, sem a mester, sem a tucatnyi szakértő, sem a rendező . .. Egy mrincfalvi laikus abszurd ötlete adott más -kulcsot* a műhöz. Minő szerencse, hogy manapság Szegeden ilyesmi nem eshet meg! S. I. GEVORK EMIN: Válasz Szárnyas Igazság, ha te dobolod A katonaszívben a riadót, A legkisebb ország sem veszhet el, És dacol minden démonnal, ha kell. Hiába szaggatják villámok az eget, S korbácsolják tűzzel a rügyeket, Alija a hegy, nem fog lángot jege, S kardjuk a kis virágokat se vágja le. A gyermek sárkányokkal harcba száll. S a vak golyója biztosan talál; A sánta hős mankóját elveti, S az agg föld új élettel lesz teli. Ez a törvény, és sose volt egyéb, Ha ellenségnek ad választ a nép. VOLOGYIMIR SZOSZJURA: A Dnyeperen Elült a szél. Csend lett. Kéken fut a hab. Imént az ég zengett, most kacaj fakad. Égre szálló dallal Pezsdít, szállni hiv zajos, nyughatatlan városom, Kijiv. Ezüstben, bíborban játszó fellegek... Ismét csónakomban ringok itt veled. Zúg, morajlik halkan, a víz-messzeség — de véres volt hajdan, s most de lágy, de kék. Ismét műsorra kerül Szegeden a Szabad szél KÖVEZÖ Dr. Kosztolányi Gyula felvétele Dunajevszkij világhírű operettje, a Szabad szél, amely új csapást vágott az operett-irodalomban, nagy népszerűsége miatt közkívánatra az idei műsortervben ismét szerepel a Szegedi Nemzeti Színház programjában. Néhány évvel ezelőtt játszották már itt ezt az operettet nagy sikerrel, s most teljesen új kivitelben, új díszletekkel, új renALTATO Dr. Somogyi Károlyné felvétele dezésben ós új szereposztásban mutatják be. A Szabad szél újabb bemutatója egyben megemlékezés is lesz a neves szovjet zeneszerzőről, aki éppen ebben az esztendőben ünnepli születésének hatvanadik évfordulóját és első nagyobb zenei sikereinek negyvenéves jubileumát Az operett rendezésével Kertész Gyulát, a színház fiatal és tehetséges rendezőjét bízták meg, fontosabb szerepeiben pedig a műfaj legismertebb szegedi művészeit láthatjuk. Stellát és Dusánt, a két főszerepet Iván Margit és Harmath Éva, illetve Katona András játssza. Foma és Filip, a két matróz Káldor Jenő és Lakky József; Klementin Radnóthy Éva; Pepita Lehoczki Zsuzsa; Stan Kátay Endre; Gall Cézár Szabady István; Miki Király Levente; Sugó Kovács János és Mentes József; Paulette márkinő Décsy Györgyi. A táncokat Mezey Károly tervezte, a díszleteket Sándor Sándor, vezényel Szalatsy István. NYIKOLAJ GRIBACSOV: Langy eső Sávos függöny hull a kertre, Langy eső vonul felette, Mosdik, ázik karcsú lába Az útszéli pocsolyába'. Szívja a vizet epedve Kicsi fűszál, öreg jávor, S elrejtett hajszálerekbe' Cukros nedvvé lesz a zápor. Földben a rothadt s az élő Hallja jól, hogy nevetgél ő, Mállik a múlt s fény felé nő Egyre bátrabban az élő. LEV OSANYIN; Üdvözöllek, Jenyiszej! (Résziét a ciklusból) Szűk volna a föld? Gyere, kószálj Tajgánkban messze velünk, Jer, ameddig a dal s a golyó száll, Sehol egy lelket se lelünk. Vonulunk mi s a tajgavidéket Megszállja a zaj, a víg élet... De mi úgy vetjük be a földjét S építjük a városait, Hogy az ember fénybe' fürödjék, Hogy messzire lásson el itt A ZENÉBEN Minden művészetben a szocialista realizmus a legmagasabbrendű alkotási módszer. A tulajdonképpeEgy olvasónk. -Zenetanárnő? aláírással, levélbeli kérdéssel fordult a szerkesztőséghez: -Hogyan kell értelmezni a szocialista realizmust a szöveg nélküli zeneművek esetében?? Kérdése közérdekű, ezért a választ lapunk hasábjain közöljük. hogy hallgatója ne csak érzelmeit értse meg, hanem pontosabb képet kapjon gondolatairól is, programéi ni kérdés az vajon lehet- törekszik megváltoztatására: ad. Ha azt akarja, hogy a séges-e szocialista realiz- neveli olvasóit a feltárt va- hallgató teljes részletesmus szövegtelen zenemű- lóság tanulságaival, a kom- ségükben értse gondolatait vekben? munista állásfoglalással. Ez is, szövegre írja zenéjét. De A levélíró inkább a nem- a zeneszerzőre is érvényes, a szöveg sem mindig zárja leges válaszra hajlik. Aggá- A különbség csak annyi, ki. hogy a hallgató -szabad lyát arra alapítja hogy a hogy a zenében az alkotó folyást engedjen? erzelmeizene -bizonyos értelemben érzelmi állásfoglalása nyil- nek. Mozart Varázsfuvolávéve absztrakt művészet?, vánul meg közvetlenül a ja, ez a nagy, forradalmi ezért -a hallgató szabad sajátos zenei formaelemek propagandairat, aligha kefolyást engedhet érzelmei- (dallam, ritmus, harmóniák) rülhetett volna színre a bének? Vagyis- a szövegte- segítségével. esi császári operában két len zene annyira elvont, Minden kor zenéjének évyel * francia forradalom hogy a hallgató minden va- megvan a maga sajátos «Wn, ha nem értették volna lószínűség szerint nem , ér- formarendszere. A szociális- fal™ a szöveget eppen azok, tené meg a szocialista mon- ta realista zenéé most van aklk el,?n irányult danivalót, ha az kifejezhe- kibontakozóban. Vannak A n*" zeneszerző számátő volna is. benne természetesen ra tehát korántsem köteleHa ezt a qondolatme- múltból átvett kifejezőesz- fré közvetlenül a nép tetnetet tovább vinnők, azt közök is. Hiszen egyetlen bemutatni *, mondhatnók: a szöveges korszak művésze .sem dobzenében lehetséges a szo- hatja sutba a hagyomanyo- »»'Oltana (tóár a cialista realizmus, a szöveg- kat, és kezdhet mindent ^t 4ek a Jelenben nem. A szociális- « Mindegy!: hagyó- "gg* ta realizmus hordozoja e mányt folytat Ugyanakkor fe fogás szerint csakis a az id tartalom formaigaz- mé« azonban> hogy ér_ szöveg volna, vagyis: iro- dagodast is hoz. A Szovjet- .' kommunista erődalomban lehetséges a szo- unió Kommunista Pártja ber éill elnT cialista realizmus, zenében n ^SLÍil; Akkoris tutija i nem.:. Ha a szocialista tarozataiban a zenealkotás , - iftvr-lhÍ realizmus irodalmi ismer- keheivell: 1948-1ban és ig^SSLA a k°ommuni£ veit mereven alkalmaznék 1958-ban. Ezekben a hatá- pmh„r ^„fmeinelc kifea zenére, csakugyan erre a rozatokban megadta a szo- ^ következtetésre juthatnánk, cialista realista zenealkotás J ' A marxista—leninista ideo- irányelveit: a zenealkotónak rermeszeteaen, hogy lógia azonban arra is vá- nem szabad elszakadnia a eTBn alapvető követelmélaszt ad, mi teszi szociális- néptől, fel kell használnia nyfn k,vul nom lehet semtává a realizmust? a legértékesebb hagyomá- milyen konkrét formai jeA szocialista realista író nyok egyikét, a népzenét, <&et (hangsort ritmus-, marxista—leninista tudatos- valamint a zenealkotás vagy dallamfeleséget) a zesággal tárja fel a valóságot, nagyjainak legjobb demok- n? egeszére kőtelező enés kommunista pártossággal ratikus hagyományait. vénnyel a szoc alista realizmus ísmervenek megtenni: A zeneileg iskolázott Az új kínai saocialista-reahallgató megérti, milyen ljsta zene például teljesen érzelmeket fejez ki a szer- pentaton a szovjet szociaző. milyen eszmékhez ta- lista-realista zene viszont padnak érzelmei, és tud- más hangsorokkal is bőven ja, hogyan tükröződik ezek- él. ben az eszmékben a való- Ha olvasónk levelében ság. Ehhez nem feltétlenül felhozott anekdota egyáltaszükséges a program, ián igaz lehetne, és George Brahms vonósnégyesei elég- Sand valóban összetévesztgé -absztrakt? zenei műfaj hette volna Beethoven Paspéldái, de egy-egy lassú torale-szimfóniáját az Eroitétel ükből minden nehéz- cával, ez nem arról tanússég nélkül megérthetők a kodnék, hogy elvileg lehemagányosság, csalódottság tetlen a szövegtelen zene és elvágyódás érzelmei, megbízható megértése, haamelyeket a polgárságból nem Hsak arról> boSy Ce" .. . ... , . ,r , , orge Sand nem állt a mai való kiábrándulás, a kapi- átlagoe hangversenylátogató talista világ ember- és mű- színvonalán. A mi társadalvészetellenessége ébresztett munknak gondja lesz rá, a múlt század német ro- hí*sy egyre többen megért...... , . .... .. sek a zenet, akkor is, ha mantikajának legjobbjaiban. sz6vegtelen és nincs progHa a szerző azt akarja, ram ja. Sz. J.