Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

3 Szombat, 1966. február W. Csaknem 15 millió forintos költséggel új szövetkezeti üzemházakat épít Szegeden a KISZÖV Sok szó esett már a szegedi Belváros kellős közepén szére már biztosított is komüködő kisipari szövetkezetekről. Ezek neon csak elfoglal- retet az Országos Kisipari ják a város legértékesebb terűletét, hanem rontják a vá- Szövetség. Jelentős segítség rosképet is, sőt a munkájukhoz tartozó dőrőmböléssel za- ez a városrendezés szemvarják a környék lakóit. Ezért Szeged megyei jogú városi pontjából, de a szövetkezetanácsának végrehajtó bizottsága, valamint a Kisipari tek fejlődése miatt is. Igaz, Szövetkezetek Csongrád megyei elnöksége foglalkozott a ezzel még nem teljesen olszövetkezetek kitelepítésének problémájával. Erről nyi- dódott meg a kitelepülés Iatkozott lapunknak Horváth Sándor, a KISZÖV problémája, de az említett Csongrád megyei elnökségének titkára: építkezések befejezte után .,„,,, sor kerül a Vas- és FémNaponta szépülő városunk A bérházövetzetben üzemel jövője szívügye a sző vétke- a mérlegkészítő szövetkezet zeti dolgozóknak és veze- két részlege is. tőknek is. AZ a tevékeny A mérlegkészítők is 2 miimunka, amely a város min- 1IÓS beruházással kezdik den területén folyik, hogy meg m<* ebben az évben Szeged nap mrnt nap valö- ój korszerű üzemház épi- A ban szebb legyen, a mi sza- tését munkra is előír feladatokat, __ , , ^ ,, , amelyeket -szegedi szívvel* Ennek a Következetnek is ségeit vásarolja meg, mely kell megoldanunk. Ilyen fel- "f®! terY« vannak a jövőt jelenleg a Cipész Szovetkeadatunk azoknak a szövet- Mar folynak a tar- zet tulajdona Erre a célra kezeteknek a kitelepítése a gyalasok az általuk tervezett a szövetkezet egymilho főváros belső területéről, me- villamos hütőtest gyártására, rintot fordít. A felsorolt oszlyek olyan épületekben van- ,ha3?k kozP°ntl futj" szegekkel az 1960-as és nak, hogy a városkép kiala- . kivitelezésére mmd- 1961-es evekben kítása miatt lebontásra ke- ezek figyelembevetelevel ke- csaknem 15 millió forintot rülnek, vagy szakmai sajá- szltik azeiriház tervet fordítunk tosságuk — lármás, szagos A Szappanfőző és Vegy- a fenti szövetkezetek kitelestb. — miatt nem kívánato- ipari Szövetkezet bűzös pítésére. Ezenkívül még azsak ilyen sűrűn lakott vá- üzemegységeinek kitelepi- ^ is hozzá akarunk járulni ros részben. tése is nemsokára lehetővé városunk még szebb képéA kitelepítést — mivel a válik. nek kialakításához, hogy a tanács éppen az általánosan ök 1 millió 800 ezer forin- város forgalmas részein léfolyó nagy építkezések miatt tos beruházással építenek. A vő szövetkezeteket kívülről nem tud cserehely iRéget biz- négy felsorolt szövetkezet ré- és belülről átalakítjuk, tosítani — nagyobb összegű _____________________________________ beruházások befektetésével Móra-hét a Móra Ferenc Általános Iskolában szövetkezet, a Tűzhelykcszítő, a Kéziszerszám-kovács, a Felszabadulás és az Épület és Bútorasztalos Szövetkezetek kitelepítésére is. Papucsos Szövetkezet a volt DÉMA Cipőgyár helyiösztönzője a gazdaságos termelésnek. befektetésével új épületek, korszerű üzemházak építésével szándékozunk megvalósítani. A tervezet szerint * közeljövőben központi üzemházat épít az Április 4 Cipész Szövetkezet 7 millió forintos beruházássaL Ebben kap helyet az exportra és a belkereskedelmi igényekre dolgozó központi részleg. Ugyancsak itt helyezik él a központi javítóműhelyt, és a szövetkezetet irányító apparátust is. A munkálatokat már es évben megkezdik és az év végéig, de legkésőbb a jövő év elejéig befejezik. A volt püspökbazár épületet a tervek szerint a közeljövőben lebontják, így sorrendben a műszerész szövetkezet kitelepítése következik. A műszerész szövetkezet a kiskundorozsmai úti benzintöltő állomás mellett épít 2 milliós költséggel üzemházat. A program szerint a szövetkezet figyelembe vette a város egyre növekvő gépkocsiés motorkerékpár-parkját és az építést úgy tervezte, hogy a szervíTOzás mellett az átmenő forgalom számára parkoló helyet is biztosítson. Ez az idegenforgalom szempontjából is igen fontos létesítmény lesz. Ezt az építkezést ez évben kezdik és 1961ben fejezik be. Szeged legrégibb általános retében megtekintik a taiskolája, a Tolbuhin sugár- nulók Móra Ferenc műzeuúti, az idei tanévtől Móra mát és könyvtárát, megkoFerenc nevét viseli. Az isko- szorúzzák Móra Ferenc sírla a nagy névvél a névadó ját és feldíszítik, felvirágozmegtisztelő örökségét isvál- zák az iskola Móra-emléklalta: igyekszik a nagy író falát. olvasóinak táborát növelni Ünnepi hetét az iskola a és művelnek bemutatásával, ma, szombaton este fél 6 előadásával gyönyörködtetve órakor kezdődő Móra-esttel nevelni. Ezeknek a céloknak zárja. Ezen dr. Csongor a szolgálatába állította az Győző, a múzeum igazgatóiskola névadója halálának helyettese beszélget a tahetében megrendezett Móra- nulókkal az író küzdelmes hetét is, melyet Móra-esttel gyermekkoráról, a tanulók zár. pedig dramatizált Móra-törAz iskola Móra-hetét Mó- téneteket adnak elő. ra-könyvek olvastatásával készítette elő. Olvasmányaikról a tanulók a most záruló hétnek magyar óráin számoltak be. Egyik-másik tanuló 4—5 cédu Iázott könyvvel jött az iskolába, hogy minél többször tudjon hozzászólni. Móra Ferenc könyvtára és múzeuma eredeti Móra-kéziratokat és emlékeket, érdekes és ritka Móra-könyveket állított ki, a Móra Könjrvkiadó pedig legújabb ifjúsági könyveit mutatta be és árusította az iskolában. A tanulók "kazalba^ hordták a maguk könyveit és könyvcsere-mozgalmat kezdve felajánlották azokat egymásnak olvasásra. Tanulmányi kirándulás keA jövedelmezőbb termelés ösztönzője A

hogy az üzemi éwégi szaki eredményt. Idén azon- szerre való áttérés feltét®, mérlegkészítés előre- ban már negyedévenként is leit. Addig is, míg ez meghalad, egyre többen tájékozódhatnak a nyereség- történik, minden vállalatveteszik fel a' kérdést a sze- részesedés alakulásáról. zető feladata, hogy kihaszgedi üzemekben: mennyi A vállalatokat lényege- nálja a jövedelmezőség, a lesz a nyereségrészesedés? sebben érdekeltebbé teszik többletnyereség igen sokféle Biztosat még senki sem tud- az új intézkedések a már forrását hat, míg a mérlegbeszámo- elért jövedelmezőségi szín- ik „ fontos {orlót jóvá nem hagyják a fe- vonal fenntartására és. az L rás ternielés növe_ lettes szervek. Nem tudjuk, ujabb tartalékok feltárására J-J kedése amikor is az hogy Csongrád megye s ezen Minden olyan vállalat áUan<JÓ költségek nagyobb belül Szeged üzemeiben el- ugyanis termelési eredményre oszlaérik-e a felosztható nyere- már elért jövedelmezőségi njjk úgyszintén igen bőségrészesedésre jutó összeg- színvonalat, megkapja az • ** takarében az 1958. évi 15 millió előző évi nyereségrészesedés k ha s^ forintot Máris megállapít- 10 százalékát ^n tűi még ^^H^Zdnek ható azonban, hogy az el- arra is lehetőség nyílik, | ik é_ aiarx>s ió múlt év eredményei is iga- hogyha az előző évi nyere- alapos jo zolják: a nyereségrészesedés ségrészesedés összege megrendszere 1959-ben valóra haladta a maximálisan kifi- « : váltotta a hozzá fűzött re- zethetó összeget a megha- keüTdót menyeket. Nyugodt lelkiis- lado reszt a kővetkező ev- nvers- és seeédmerattel elmondható, hogy ben igénybe veheti a válla- ^Mvató* eletbelépese óta — egveb in- lat. ^^ gazdálkodasra. A nye_ tezkedesekkel egyetemben — gpovább lehetne fokozni reségrészesedés ugyanis i a nyereségrészesedési nemcsak az üzemvezetők rendszer hatását ha helyes műszaki intézkedésén A szocialista építés sikere a feltételeket több évre elő- nyugszik, hanem a dolgozók nem kis mértékben függ az re állapítanák meg a mos- jó, és takarékos munkáján anvagi érdekeltség elvének tani évenkénti meghatáro- is. helyes alkalmazásától. A zás helyett. Ez a tartalékok Április 4, hazánk felszanyereségrészesedés annakel- jobb feltárásának újabb zsi- badulásának évfordulójára lenére, hogy megvalósítási lipeit nyitná meg. Bizonyára tett felajánlásaikban üzemi módszerei még korántsem a szegedi üzemekben is sza- dolgozóink szinte minden tekinthetők kiforrottnak, kítanának a tartalékok fel- vállalatnál foglalkoznak a ösztönzője a jobb, gazdasá- tárásának ma még meglévő takarékossággal, konkrétan gosabb munkának, s haté- éves szemléletével, amely TTL kony anyagi érdekeltségi abban nyilvánul meg, hogy számokban állapítjak meg, rendszernek bizonyult. Bár a műszaki fejlesztés és a mennyi forint értékű anyaeödig is mozgósította a vál- termelékenység növelése ér- got, segédanyagot tokarítalalatok dolgozóit a gazdái- dekében többnyire csak k E bizonyítja, kodás eredményeinek foko- azokkal az intézkedésekkel I°e8" ^^.^JZ zására, a gyakorlati megva- foglalkoznak teljes súllyal, hogy a nyeresegrészesedes lósítás módszereit illetően az amelynek eredménye az ösztönzi nemcsak az üzem 1960. évi szabályok megálía- adott esztendőben jelentke- vezetőit, hanem egyes dolpílásánál lényeges előre lé- zik. gozóit ^ megmozgat ja*, pesek történtek. A több éves nyereségré- számiálásra készteti és egészM

iben nyilvánul meg az sze?edési rendszer bevezeté- séges gazdasági szemléletre S^L^o^ sének elvileg nincs akadá" n^eli. Igyekezzünk minden vállalatok az idén már az lya- 1)0 ennek idén még vállalatnál kihasználni a év elején megismerhetik a nincsenek meg a feltételei, nyereségrészesedés nyújtotta nyereségrészesedés feltétele- Ehhez kdének előtt;szűk- Ehetőségeket, ^y minit Tavaly például a válla- séges, hogy vállalatainknak & * J lati alapjövedelmezőség meg- legyen több éves tervfelada- den termelőüzem előtt nyitá'lapítása, a részesedés mér- ta. A Pénzügyminisztérium va áll. Csak rajtunk múlik, tékére csak az év közepén azonban ettől függetlenül hogy ^ idei munka után kerülhetett sor. Ez csökken- több elméleti és gyakorlati nyereségrészesedés tette a rendszer hatékony- szakember bevonásával to- lesz^ nyeresegreszeseaes, ságát. Idén tehát a koráb- vább folytatja a most alkal- vagy nem. biaknál biztonságosabban tá- mázott módszer megállapítájékozódhatnak üzemeink a sa után is a nyereségrészeserészesedés évközi alakulásé- dési rendszer tökéletesítésére ról. Az elmúlt év első felé- vonatkozó munkálatokat ben még hozzávetőlegesen Igyekszik megteremteni misem számíthatták az idő- nél előbb a több éves rendN. P. Összevonják a népi ellenőrzési bizottságokat Csongrád megyében A megyei bizottság székhelye Szeged Eddig több népi ellenőr- ellenőrzésre is sor került. székhelyét áthelyezzék Szezési bizottság működött Az ilyen, kisebb, főleg gedre. Ez az intézkedés összCsongrád megyében. Pél- szervezési hibák elkerülésé- hangban van a Csongrád dául Hódmezővásárhelyen a re, megyei tanács átköltözésémegyei, Szegeden pedig a az ellenőrzés hatekonyab- vei, amelyre tudvalevőleg Szeged városi és szegedi já- bá tételére jövőre kerül sor. rási. most összevonják Csongrád A Csongrád megyei néBár mindegyik bizottság- megyében az eddigi néniéi- pi ellenőrzési bizottság nak megvolt a meghatáro- lenőrzési bizottságokat. A szegedi helyiségeinek ügyézott területi hatásköre, azon- Szeged városi és járási bi- ben most folynak a tárgya ban zottság így beolvad a Csöng- lások. Előreláthatóan több esetben hatásköri rád megyei bizottságba. a hónap végén költözik át problémák zavarták az Faihasználják az átszer- Vásárhelyről eredményes munkájukat, vezést arra is, hogy a Szegedre a megyei népi elTöbb esetben párhuzamos Csongrád megyei bizottság ienörzési bizottság. Indiai geofizikusok Magyarországon Magyarország 1955-ben csatlakozott az ENSZ technikai segélyprogramjához és erre a célra évente félmillió forintot ajánlott fel államunk. A segítség egyik formája az ösztöndíjak odaítélése, a szakemberek képzése, A segélyprogram értelmében egy évi szakmai gyakorlatra két indiai geofizikus érkezett Magyarországra, akik az egyetem elvégzése után több évig doldolgoztak már, s most hazánkban bővítik szakmai ismereteiket. A szegedi téli kikötő jégmezőinél ____ • |,, , j.." _ j_ ,— ftVMVMPWőflSBíat&KfiMVHFmv*.-• - —• — -• •• —-i-- TC'mo:oXM:»]i.TiOWTir -nw- -.XiiiwawctwMftj. .i JUIFUIIIWIWÁ'Í í, - ' " '' í * ' * WMlmex** ú v -. * ...» .A**.*, tsz^r^^.^ : . .. ' » I Lapnnk tegnapi számában irtunk arról, hogy hatalmas jégtorlasz keletkezett kel és fél kilométer hosszúságban és teljes folyószélességben a Tiszán, közvetlenül a Maros fölött. Olyan a Tisza ezen a szakaszon, mintha fölszántották volna. A korai zajlás időszakában megrekedt hatalmas jégtáblák festői képet nyújtanak égnekmercdezésükkel. Most még mozdulatlan a néhol négy méternél ls vastagabb jégpáncél, a téli napsugarak azonban már gyengítik szilárdságát, a felső rétegek olvadnak. Éppen ezért nem tanácsos már átsétálni az ágaskodó jégtáblák között, mint ahogy azt láttuk a tápéi komp körül egy-két -bátorember esetében. A víz, a jég kiszámíthatatlan, lehet, hogy a vastag jégpáncél néhol már vékonyodik, s elég egy lépés, egy ember súlya ahhoz, hogy beszakadjon. Másik képünk sem kevésbé nyújt festői látványt A téli kikötőben horgonyzó hajók egymís mellé sorakozva várják a tavaszt helyesebben a "szabad* vizet, hogy is(Slflla íelv.) mét kifussanak a Tiszára. Addig azonban — ahogy mondani szokták — még sok víz lefolyik a T szán a jég alatt ís, s március is lesz, mire egynémelyik hajón és uszályon elvégzik a szükséges apróbb javításokat a Hajójavító Vállalat munkásai. Egyelőre kemény jég veszi körii! a beállt hajókat és uszályokat, időnként azonban szabad "levegőhöz* jutnak, amikor a kikötőparancsnok kiadja a jelszót a hajók körüli jégvágásra.