Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

I 5 Cgtttörtftk, 1960. febrnár II, A tenniakarás napról napra előbbre viszi a közös gazdálkodást a szegedi Új Élet T&z-hen Három hete sincs, hogy az alsóvárosi és mihályteleki gazdák 830-an rriegalakítót­ták több mint háromezer holdas szövetkezetüket, az Uj Életet. Azóta kedvvel, aka­rással igyekeznek rend be­szedni a közös portát, kiala­kítani a munkaszervezetet. Mert tanácskozott a mihály­teleki részleg és megválasz­tották a brigádvezetőket, a egyúttal megkezdték a bri­gádok és a munkacsapatok kialakítását. A mihályteleki művelődési otthonban tartott megbeszé­lésen mintegy 450-en vettek részt, 8 szinte egyöntetűen foglaltak állást, amikor a ve­zetőség Varga Vincét, Lőrinc Jánost, Szekeres Lajost, Ács Sánta Miklóst, Váss Károlyt és Vass Ferencet javasolta brigádvezetőknek. Voltak azonban akik nem értettek egyet a vezetőség javaslatá­val. — Nincs minden falurész képviselve a brigádvezetők között — kiáltotta közbe va­laki. — Mindegy az, hol lakik, a munkája számít — válaszol­ta a nagy többség. — Majd a nyáton bemutat­koznak Vezetőkészségükkel, munkájukkal éa azután bírál­juk el őket — ezt az asszo­nyok tábora kiáltotta közbe, akik külön csoportot alkottak a nagy gyűlésteremben. Hogyan losz tovább? Igazi vita azonban csak ekkor alakult ki, amikor a legizgalmasabb kérdésre ke­rült a sor: hogyan lesz to vább, mit termeljenek, ho­gyan építkezzenek, saját vagy állami erőből stb. — A tavaszi időszakban 100 hold lucernát kell vet­nünk, hogy elegendő takar­mányalapot teremtsünk a kö­zel 400 lónak és a többi álla­tóknak — kezdte a feladatok sorolását Savanya Miklós, az elnök. Ezt követi majd a ko­rai és késői burgonya, majd a kukorica, a cukorrépa és a borsó vetése. Erre nagy csend lett, az ar­eok valósággal kérdezték: -ml lesz a híres mihályteleki paprikatermesztéssel*. De már folytatta is az elnök: —«• Ezek csak mind mellék­térmelvények, a fő termény a mi szövetkezetünkben a paprika lesz. Mcet összesít­jük, hogy a tagok hány hold­ra szerződtek a feldolgozó VállalattaL Mindenkitől meg­kérdezzük; mennyit akar eb­ből megtartani a háztáji gaz­daságra, s ami megmarad azt közösen termeljük meg. Még jövedelmezdbb paprika tenne lés A vitából az is kiderült, hogy mór eddig több tag be­jelentette, hogy féí holdnyi paprikát akar termelni a ház­táji gazdaságban. A közös paprikatermelésre vonatko­zóan így folytatta a felada­tokat, terveket a tsz elnöke. — Nem akárhogyan ter­meljük mi, mihálytélekiek, a paprikát FelfüzZUk és ha lesz hozzá erőnk, feldolgoz­zuk félkész árunak, úgy ad­juk át a Vállalatnak, riiert a paprika csak így hozza meg a jö pénzt. — Általános he­lyeslés fogadta ezt a beje­lentést — De hol neveljük a pa­lántákat — kérdezték többen is. — Ugy gondoltuk, hogy a háztáji gazdaságokban, azok a tagok nevelik, akiknek van megfelelő kertjük és érte­nek hozZá. Egy holdra ele­gendő paláhta nevelésért 16 munkaegységet kap a tag, s kettőt pedig a palántafelsZe­désért. Vetőmag, műtrágya Az egyéb vetőmagok be­szerzésének módjával lá egyetértettek. A Í00 hold lu cérnához az államtól kérnek magot, de a tagok is össze­adják amennyi készletük van. A kukoricavetőmagot a tsz meglévő készletéből csere út­ján szerzik be. Burgonyából van a szövetkezet raktárában 80 mázsa, a hiányt pedig ugyancsak összeadják, hogy ne kelljen hitelt venni fel vetőmag-vásárlásra. — Jó gonlolat, ne vegyünk fel hitelt burgonya-vetőmag­ra! Milyet adjunk, korait, vagy nyárirózást? — hang­zóit több felől is. Arhikör erre ls válását kap­tak máris újabb kérdések hangzottak el. — Éá mind szép, de a főid csak úgy terem, ha trágyáz­zuk, lesz-e elég műtrágya? — Műtrágyára sajnos nem nagyon számíthatunk, ml igényelnénk négyezer mázsát is, de nem bíztatnak bennüri; Ret — válaszolt az elnök. A vágóhídról kikerülő trágya felét viszont mi kapjuk meg, a másik felét a Táncsics Tsz, 1 forint 50-ért mázsáját. A fuvarozó vállalat felajánlotta, hogy ad trágyát, ha nyáron adunk majd érte Szalmát — Ragadjuk meg az alkal­mat, fogadjuk el! — szóltak közbe többen. Mindjárt azt is kérdezték: mi lesz a ház­táji gazdaságukban levő trágyával. Erre is választ kaptak: — Mindén tag tfágyázzá meg a háztáji földet megle­vő készletéből, ha feleslege van, azt átveszi a közös, má­zsánként négy forintért, pon­tos mérés alapján, a kiszállí­tásért pedig munkaegységet jegyeznek be a tagnak. A családos anyák árdekében ffágy vitában terelődött a sző a ledolgozandó, kötelező munkaegységekre. A közgyű­lésen ugyanis úgy állapodtak meg, hogy a férfiak 200 mun­kaegységet, a hők pedig 160 munkaegységet kötelesek tel­jesíteni, hogy megkaphassák az egy hold háztáji földet. Kasza Nándor arra kérte a tagságot, hogy változtassák rheg a közgyűlés határozatát, s a nők kötelező munkaegy­ségének száfhát is 200-ra emeljék. Erre aztán lett haddelhadd, különösen a csa­láddá anyák eriiéltek kifogást Kasza Nánaór javaslata el­len. Megnyugtatta őket a t&t elnöke, hogy á közős mun­kában váló részvételnél ter­mészetesen figyelembe ve­szik, hogy hárty családja van egy-egy asszonynak, mennyit kell gyermekeivel foglalkoz­nia. De hogy az ő gohdíukon is enyhítsenek, kibővítik á napközi Otthonos óvodát. Többen azt javasoltók, hógy ban reggel 6-tól este 8-ig vigyázzanak a gyermekekre a nagy mezőgazdasági mun­kák idején. Végülis abbah állapodtak meg, hogy a köz­gyűlés határozatát tartják mérvadónak. De előre leszö­gezik, hogy ha valaki riem vesz részt erejéhez mérten egész esztendőben a munká­ban, akkor a természetbeni részesedésnél csak abból ad­nak neki, amelynek termelé­sében közreműködött^ Epítóbrigód alakul Elhatározták, hogy külön építőbrígádot is alakítanak a tsz-tagok ból és befejezik saját erőből a már építés alatt álló 50 férőhelyes te­hénistállót. Egy másik 100 fé­rőhelyes istálló építését pe­dig az állami vállalatra bíz­zák, de kikötik, hogyha a tsz tagjai ráérnek, részt ve­hessenek a munkában, hogy ezzel is olcsóbb légyen az építési költség. Az első összevont brigád­értekezlet azt bizonyít la, hogy a tenniakarás, a lelke­sedés Míhólyteíéken is nap­ról napra előbbre viszi a kö­zös gazdálkodást. N. A dolgozó néphez hű orvosok nevelődnek a szegedi orvosegyetemen Jelentős segítséget nyújtanak ehhez a kiszisták A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem Ifjúsága már sok elismerést szerzett ma­gának. Örömniel értesülnek sz emberek például arról, hogy a felnövekvő ű) értel­miségünk megbeésüll amuri­kát, s maga sem restelll megfogni a dolog végét. A nyáron mintegy négyszáz szegedi orvcwegyetemi hall­tfAM vett részt kéthetes tár­sadalmi munkán, s közülük a lányok az első helyet Sze­rették meg a munkacsapa­tok országos versenyében. Az iskolaév kezdete 6ta kö­rülbelül hatszázan dolgoztak a városban útépítéseknél, faültetésnél, vagy a terme­lőszövetkezetekben. érdemes megjegyezni, hogy ennél még több is Volt a jelentke­zők siáma, csakhogy nem jutott fhiridehkiriek munka. Ai 1956 előtti években ilyen nagy lelkesedés nem volt ta­pasztalható. Viták, ilfiftdások Et a példa aáónbári ésák egy — kívülről is látható — á sók közül, riiely azt jelzi: egyetemi ifjúságiink növek­vő öntudattal sorakozik fel pártunk és dolgozó népürik erőfeszítései mellé. A múlt év vége felé a KISZ Köz­ponti Bizottságának küldöt­tet is megállapították, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetemen egyre egészsége­sebb szellem alakul kí. Az egyéb tényezőkön kívül je­lentős része van ebben a KISZ-szerveaetnek ls. Ma már az Orvostudomá­nyi Egyetem hallgatóinak több mint a fele az tfjúkom­munleták táborába tartozik. Sőt, a KISZ-be tömörül egyre több. már végzett or­vos is. Nemrégiben alakult íriég külöh alapszervezetük, s máris közel negyven tagja vaft. A KÍSZ-szervezetek egyre szoroSabb egységbe kovácsolják össze az egyete­mi ifjúságől Aá állami ideo­lógiai oktatásod tűi számos förumori folynak a viták, előadások, tanácskozások. Az évfolyamokon például ta­nUiriiánvi csoportok alakul­tak tíz-tizéftöt fővel, S ezek­nek csoportgvűlósein sajtó­beszámolók és különféle kér­dések politikai értékelése folyik. Az egyetem hárotri kollégiumában, ahol csak­nem félezéé hallgató talált otthonra, színvonalas vitaes­NÉHÁNY SORBAN a szegedi ezáuilcoztatá zenécU Felénként slivesentét- vonatás, mttlf azt ál egyre gyarázat is előzetes bejelen­nek be a szó- fejlődő vendéglátóipar, az tés nélkül faképnél hagyták rakozni vágyó ethberek ze- éhről évié növekvő Idégen­nés szórakozóhelyekre, ét- forgalom, a szegedi közön­termekbe, vendéglökbe és ség és maga a zenés szóra­eszpresszókba, s legtöbbszöt koztatis fogalma megkíván, azért, hogy néhány pohdt Rendszerint féí-zenekarokat, sör, bot vagy egy kávé tnel- töredék együtteseket alkál­iéit zenét ls hallgassanak, tnaznak, nem egyszer egé­Órömükre szolgál a vendég- Szen szokatlan összeállítás­lök szüntelen csinosodása, bon, vagy egy-egy zongotis­de jogos igényük volna, tát hogy ezzel párhuzamosan fejlődjék a szórakoztató mu- A mostani hé\z'JjA zslka is, különösen akkor, eredendő ha forintjaikkal is hozzá já- fjg J^n­rülnak ehhez, az úgy ne ve- ePl evezést fotmábantej­zett zenés felár fizetésével. [tfc ~ övezetesen abban, Ezzel szemben legtöbbször ^ogy a zenekarokat a ven­és legtöbb helyen megrövi- déglátó vallalatok alkalmaz­dítve érzik magukat az em- zak> ^moru statusz szerm , Bizonyára az a legsúlyosabb berek, éppen a zenévelt 'lyy V^ÍSmVSÍSu í\ olyail ze' rínaoan ls értelmezzük IdtsiátnbéH es égüéb kotld- hekarunk, amely mikrofon e-t? tói Vannak. A takarékosság elé állhatna. A Dankó Pista­. szemléiétének nietetí atkái- zenekdr helyzetének Végle­i/eZJZl íőraTn^híZn ul mdedsa * ^UjAUfhjU ebbe. gés megoldása valamit lett­szegedi szórakozóhelyen ját- ^ éueetú megoldás tehát szik nagyjából teljesnek ^ílétleftül az volna, hógy az az egész kezdeményezést Sokkal nagyobbo™­kellene fordítani erre, hi­szen csak A mostani fiatál generációnak van módjá ar­ra, hogy zeneiskolákban tá­nütjoh. A zenészek gyerme­kei élnek is ezzel a lehető­séggel, de az idősebbeknek ls fél kell zárkózniuk a kor követelményeihez. A nagyobb vidéki Városok jó zenekarait gyakran hall­juk a rádióban. Szegedi ze­nekar ilyen összeállítások­ban miért nem kap helyet? mondható zenekar, a Tisza órstágóg szórakoztató Zenei dltett ezen az ügyön. Talán 0 újjászervezett Béke­Ettetembén és a Hungáfiá- Kő^Tottt kiiétáelYsége "szét- zenekár is hamarosan Utó­ban. A többi együttes álta- veeíe A tenekarokal ét mint képes lese. Mégis, vidéki vi­laban hiányos, összeállttá- munkaadó is ő szonylatban is nagyon el­szórakoztató suk nem szakszers mit _ a zenés felát megszerzése ^ ebből u termeszetésen kö- ellenében. Bizonyos, hógy áradtunk vetkezik a vendég elégedet - - • - - '* ... , . ebből az összegből megold- zene frontján. Nagyon nagy ... ... .4.AÍ le™J9e- Az ,ilye? ff"! wra*6 hátó lenn« « szórakoztató Szükség lenne néhány komp­a napközikben, s az óvodák- jatéka hefn lehet olyan SSÍtt- tetiekátok problémája, s étért Követelményeket le­MOZAIK A főpostárt vá- vesebben kapna kek boltjában 10 fok soromra, be- 5 százalékot, ha Wattos villanyégőt tétkönyvemből "lekötné* (azaz kérek. Csínos, fia­szeretnék pénzt bárom hónapig tal hlsláhy tájé­kivenni. Az ab- nem Venne kJ be- kottát: níhcsen lakhoz vezetnek lőle, ahogyan ett Csodálkozom, egy idős, vilagta- magyarán monda- szakkönyvben öl­lan nénit. Termé* ni kellett Völha Vasiam: televízió szelesen elém en- neki), s ha netán fölé célszerű ilyet gedem. Megtaka- közben mégiscsak tenni, hogy hiég­rított pénzecske- szüksége lentié Világítsa a hátte­jét akarja beten- pénzre, akkóf 19 ret, óvja á szemet Hí, betétkönyvet vehetne ki, leg- a kontraszt káros kér. A postatiszt- feljebb veszendő- hatásától, viselónő udvari- be menne a két- — Szokott lefl­asáfi, türelmesen százalékos különb- fii? — kérdem, megmagyarázza a ség. lehetőségeket. A De mihdett baj csak az. hogy csak azért rovom nem tttágváful, papírra: mennví­hpnéfn — hivata- fe szükséges len­los nyelven. A ne. hogy a tiszt­néni szegény Perii viselők a szak­értl. mit jelent az, rVelV érthetetlen hogv "90 napra kifélézéseit köz- rász Utcai boltba, lekötni*, így az- érthetőre fordtt- Ott egv másik kis tán belenyugszik, sgk. amikör tájé- )öny e,8Ő sadfa hogy csak 3 sza- koztztást adnak. « - . zalékos kamatra Mennyi félreér- ldead egvei Te' írják be. Majd- tést, bossz-nko- hát gyartanak, te­ttem közbeszóltam, dóst- « olykor hát van. De ak­ertvagi kart elke- hor miért nem rülhetnénk! {udják ezt szái A Klauzál téri méterreI arrébb? — Nem «- fe­lel készségesen —. ilyet nem is gyár tanuk, 25 wattos a legkisebb. Átmegyék á Ká­s furdal 19 a lel­kiismeret, hogy nem tettéin, hi­szen logikus: szí- elektromossági cik­H. J. hetne szabni ás együttesek­kel szemben. A szegedi Szórakoztató te­ne problémái azonban etzel még korántsem métültek ki. Színvonalbeli kifogások is honnak. lett tánczenekarra is, hiszen a szegediek éppúgy igénylik ezt, mint az egyre sokasodó vendégek. A jövő eddigieknél többet ígér, azt el kell ismerni. Ezentúl a fiatalok számára — ha A Betlekatok iagjainák hivatásos zenészek akarnak roló többsége ŐIClS8TZ ieftftl ~ ^^ kötelező ítész. Múltbeli helyzetük leez érettségi, mint szá­miatt nem volt alkalmuk mos ipari szakma eisdjátítd­arrn, hagy zeneiskolai kép- sánál. Az ezután vizsgázó JgVfn*r~ idősebbeknek is rendelkez­tékü más képzésben tésze- „ . süljenek. A felszabadulas n,9k ke" ózonban legalabb lehetősége- az általános iskolának meg­haszndlták feíetÓ Végzettséggel és álta­nos műveltséggel. Rövid időn belül nem vár­ható mesés váttozás a szó­iét, nincs zenetörténeti tájé- rákóztató zene terén, de ta­utdn kinálkoZÓ ket pedig nem m kellőképpen. Ezétt pét- 'lános műveltséggel. ddul nem ismerik megfele­lőén a népi zenészek a hang­sorok és hangközök elméle­közottságúk, de a hangsze res képzésben is elmátad- u Iftfc. Szegeden évek óta nem tudott eredményéé tanfolyam " ' mot szervezni a szórakoztam tó zenészek számára sem a Zeneművészek Szakszerveze­te, sem az Országos Szóra­ián haszonnal jár, ha fel­a Zeneművészeti Dolgozók Szakszervezetének és aí Országos Szórakoztató Zenei Központ kirendeltsé­gének a figyelmét az emll­koztató Zenei Központ, igény tett jelenségekre, A tehni­van erre, mert legutóbb ma- válókat á vsnúé^ldtö vállá­guk a zenészek kérték ilyen iátokkal együtt, mégis csak tanfolyam megszervezését. Több foglalkozáson részt is vették, szépen haladtak, egy­szerre azonban, minden ma­itt lenne szükséges zatokbá foglalni. határo­lt. I. tek, előadások elégítik kJ a fiatalok érdeklődését. Az if­júság gondolkodásmódjának marxista alakulását segíti elő az egyetemi pártbizott­ság által szervezett brigáderit működése is. Többségük helyesen lát Érdekes kísérletet folytat­ták néhány hónappal ezelőtt. Mintegy kétszáz kérdőívet oéztottak ki a hallgatók kö­zött. Ezeken különféle kér­dések szerepeltek, melyekre névtelenül lehetett válaszol­ni. Szerepelték a vallással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, az értelmi­ség feladataival, problémái­val, a párt és a kormán?) politikájával és más egye­bekkel kapcsolatos kérdések. A szemmel láthatóan hagy gondossággal kiállított kér­dőívek tanúsága szerint he­lyesen látta, vagy magyaráz­ta az egyetemisták döntő többsége a felvetett kérdé­seket, bár többen leírták ké­telyeiket. sőt kétszáz közül ketten ellenkező álláspont­jukat is. A KIRZ-srervezetekberi moZealom indült annak ér­dekében is, hogy mindenki olyan tanulmányi eredményt érjen el marxizmus—leniniz­musbóí, mírit a szakmai tár­gyakból. S a tanulmányi át­lag valóban emelkedést mu­tál. örvendetes Jelenség az is. hogy az orvosegyetemi ifjúság keresi a közvetlen, baráti kapcsolatot az üze­mek ifjúmunkásaival, KISZ­szervezetelvel. Erősödnék a termelőszövetkezetekkel való barátság szálai is. Akadnak még nehézségek Ez az erjedés — bár szin­te az egész egyétemet át­hatja — nem megy kisebb­nagyobb nehézségek nélküL Ez adódik a gondolkodás­módban még megnyilvánuló — de nem általános — hely­telen szemléletből. Néme­lyek követelődzőek, vagy természetesnek veszik á ma már rendelkezésükre álló, zökkenőmentes tánulmányi lehetőségeket, kedvezménye­ket. Szószátvárkodásnak tart­ják, ha idősebb elvtársak hi­vatkoznak a múltbeli nyó* morgásokra. küszködésekbe. Mindezen is segíteni kivált­nak a kiszisták. A mai élet megbecsüléséért, á párt és a kormány gondoskodásának értékeléséért hathatós lépé­seket tesznek az orvosegye­temén. Már eddig ís meg­hívtak a kollégiumokba munkásmozgalmi veteráno­kat, de a lövőben szaporíta­ni kívánják az ilyen talál­kozókat az egyetemen dol­gozó idősebb elvtársakkal is. Ami még a Hiszistáüra m Sajnos, a KTSZ-szerveze­ték is követnek el Olykor hi­bákat. Például túl magas kö­vetelményeket szabnak meg esetenként arra, hogy vala­ki KtSZ-tag lehessen. Hol­ott — éppen az értelmiségi ifjúság helyzetébőt adódó problémák miatt — helye­sebb volna Vállalni, hogy a KlSZ-eh belül formáljanak a szocializmushoz hü, a martizmust magáénak Vatló fiatalokat. Nem használták kí kellőért azt a lelkesedést sefn, fflelv a hallgatók között a társadalmi munkák, a po­litikai ismeretek megszerzé­sé. a kulturális, s a SDort­tevéleenvség iránt megnyíl" v Antii. Szervezési hibák mi­att ezért mindössze még 400 fiatal jelentkezett az "Ifjú­iá g a azormi izmusért* moz­zalnm nrrtháira. holott cakk KfUZ-tng foto) mint 700 van az eevetemen. Ezskgt a problémákat jót ismerik — és el lg ismerik — a kisZ'sták. Ennek meg­felelően kívánták tovAhh fo­kozni a munkát, hogy váro­sink munkásai, dolgozói is hízhassanak abban: a nép­hez hű orvosok kerülnek id a szegedi egvetemfőt. Koloszár Béla

Next

/
Thumbnails
Contents