Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

3 Szerda, 1960. február 10. ÚJ MAGYAR MŰSZEREK A Budapesti Vasipari Szövetkezetek kiállításán mutatta be a SINUS Finommechanikai Ktsz aZ elemiszál hajlítgató készüléket és az univerzális élszögméröt. A készülék az elemiszálak ellenállóképességének vizsgálatára szolgál. A szövet ugyanis viselés közben ki van téve a különböző hajmásoknak ezért jelentós a fonaltestről kiálló elemiszál-végek vizsgálata. A készülékre máris több külföldi megrendelés érkezett. Az élszögmérő szintén nagy érdeklődésnek örvendett. Képünkön a két műszer látható. A Matematikai Kutató Intézet szegedi laboratóriumában Muszka Dániel és Kovács Károly tudományos kutatók automata hőmérsékletszabályozó mintapéldányát készítették el a Metrimpex megbízásából. Az elektronikus műszernél több olyan újszerű megoldást alkalmaztak, amelyek a külföldi hasonló készülékekhez képest egyszerűbbé és olcsóbbá tették a berendezést. A műszer egy részének szerkezetét szabadalomnak is bejelentették. Az új hőszabálvozó az elektromos fűtésű kemencéknél alkalmazható. Egytől ezer fokig állítható be rajta a kívánt hőmérséklet, amelyet egytized fokos eltéréssel automatikusan megtart. MAJD HA-NEM FAGY Újra munkához Iái az Építő Ktsz — Mikor enged fel már a fa©? — ezzel a kérdéssel fogadtak a város e©ik legna©obb kisipari szövetkezetében, az Építő Ktsz-ben. Ilyen kérdésre még a Meteorológiai Intézetből sem lehet biztosra vehető választ kapni, nemho© az újságírótól, aki maga is jobban szeretné, ha már a tavasz szele fújdogálna. — Nőtt a ktsz éves terve, na©obbak a feladataink, s már szeretnénk teljes erővel munkához látni, de az idő nem engedi. Mintha most semmit sem csinálnának a szövetkezet dolgozói. Pedig dehogynem! A kőműves részleg bármelyik mínusz 10 fokos napon is megtalálható a Patyolatnál, a női és férfiszabó ktsz helyiségeiben, a falemezgyárban, a DÉLTEX-nél és a ruhagyárban, ahol különböző belső átalakítási munkákat végeznek A szobafestők is teljes létszámmal dolgoznak. Persze a külső munkák valóban állnak a hideg miatt, de ez az egész építőiparban így van, nemcsak a szegedi szövetkezetnél. Valóban na© a terv előírása. A tavalyi terv 10 millió 200 ezer forintra szólt. (Igaz, több mint 12 milliót végeztek, ami 118,5 százalékos tervteljesítést jelent.) Az idei terv 14 millió 400 ezer forint értékű munka elvégzését követeli meg. Még nem tudható pontosan, ho© hol, mit építenek, hiszen ez többnyire a lakosság igényeitől függ. Jelenleg csak az bizonyos, ho© a különféle oktatási intézmények tatarozása, e©, s más tanács által adott munka, ruha©-árj és cipö©ári átalakítások várnak a szövetkezet dolgozóira. Kí ne felejtsük azoknak az üzleteknek a felsorolását, melyek már április végére új díszt jelenthetnek a város arculatán. Addigra ugyanis elkészül a Kárász utcai antikvárium és az OFOTÉRT modernizálása, a Széchenyi téri Elit cipőbolt átalakítása, a Nagy Jenő és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán pedig új fodrászszalon nyílik. Fennállása óta egyfolytában rentábilisan működött az Épító Ktsz. A tavalyi nyereség 40 százaléka, 198 ezer forint ismét hizlalja a tartalékalapot, s u©anennyi jut majd az osztalékra. Idén sem fognak rosszabb munkát végezni a szövetkezet dolgozói, csak a fa© felengedjen már, ho© neki lehessen kezdeni. — Készenlétben állunk, terv, szerződés, anyag van éppen elegendő, e©edül a jó idő hiányzik. Talán az sem várat már magára sokáig! A nagyüzemi termelés kialakítása a fsz-ekben A

társas mezőgazdasági termelés nem feltétlenül jelent na©üzemú, pláne szocialista na©üzemú termelést. Afölött nincs vita, ho© nálunk csak kollektív formában képzelhető el a na©üzemú gazdálkodás, minden azonban attól függ, ho© a dolgozó parasztok összefogása, társulása, milyen rövid idő alatt teremti meg a modern, na©, árutermelő birtokokat. Lehet, ho© nem sokan, de akadnak Szegeden illúziókat tápláló emberek, s azt képzelik, ho© a termelőszövetkezeti agitáció eredményes befejezésével nyélbe ütöttük a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Ezzel a létező összes problémák — legalábbis na©jából — megoldódtak volna. Jó is lenne! Mint mondani szokás, még ezután jön a na©ja, va©is az az időszak, amikor a termelőszövetkezeti tagság tudására, tapasztalatára és szorgalmára apellálva a lehető leghamarabb le kell rakni a korszerű na©üzem alapjajt és közben ú© dolgozni, ho© tovább növekedjék a terméshozam. Nyilvánvaló: legelőször is olyan vezetők szükségesek, a szegedi tsz-ek élére is, akikben a szaktudáson kívül megvan az a képesség is, ho© tágabb méretekben gondolkodnak. A tervezést, a munkaszervezést nem az 5— 10 holdas gazdaságoknak megfelelő elvek szerint kell elvégezni, hanem ú©, ho© több ezer holdas területeken is zökkenőmentesen folyjék a munka. A megválasztott elnökök és igazgatósági tagok most vizsgáznak első ízben a szövetkezeti tagság előtt azzal, ho© a jelenleg még szétszórt parcellájú közös földeken meg tudják-e szervezni a folyamatos munkát, illetve meg tudják-e teremteni azt a lehetőséget, ho© mindenki tudása és ereje legjavával küzdjön a magas jövedelemért. p zegeden a Felszabadulj lás Termelőszövetkezetben megértették, ho© ez a legelső és legfontosabb teendő most, amíg ki nem nyílik az idő. Ezért február 8-án két brigádértekezletet tartottak, ahol me©álasztották a brigádvezetőket, kijelölték a munkacsapatokat, s a munkacsapatokon belül még e©énekre is felosztották a területeket. Ezt azért tartották szükségesnek, ho© a tagok családjaik segítségét is igénybe vehessék a rájuk eső vetésterületek gondozása, kapálása közben. De igen bizakodó, jó a hangulat e tekintetben Alsóvároson és Újszegeden is. Ahhoz, ho© a társulás megtörténte után már most, az első esztendőben na©obb le©en az aratás, a szüret eredménye, mint tavaly, elengedhetetlenül fontos a tagok véleményének mindenkori meghallgatása és jó tapasztalataik hasznosítása. Az új tsz-tagok jól ismerik az általuk bevitt föld minőségét, azt. hogv milyen növényféleség "fizetett., azon leginkább. Ha a vezetőség ezeket a tapasztalatokat fi©elmen kívül ha©ná, már eleve elzárná annak a lehetőségét, ho© maximális termést lehessen őszre betakarítani. Az soha nem baj, ho© a kö7.©úlésen élénk, olykor késhegyig menő vita alakul ki, mert ez is. azt jelenti, ho© a tagság magáénak érzi a közös gazdaságot és véleményével, javaslataival akar hozzájárulni: most már valóban többet termeljenek. mint eddig, e©énileg. F

ejlett állattenyésztés nélkül nem képzelhető el modern, na©üzemú. belterjes gazdálkodás. Ahhoz, ho© a jövedelmet meg lehessen sokszorozII Szovjetunió sokkal gyorsabban halad, min! az Egyesült államok Walter Lippmann az ismert amerikai publicista e© hét alatt a New York Herald Tribune-ban másodszor hangsúlyozza a Szovjetunió óriási katonai fölényét az E©esült Államokkal szemben. Kifejti, ho© a Szovjetunió két éven belül megszerzi a döntő katonai fölényt az Egyesült Államokkal szemben, mert ha 150 hosszútávú és 150 középtávú rakétája lesz a kilövőpályákon, ilyen sortűz e©csapásrr megsemmisítheti az E©esült Államok teljes megtorló haderejét és kiszolgáltatja az országot a Szovjetunió kényekedvének. A Szovjetunió sokkal gyorsabban halad, mint az Egyesült Államok, nemcsak azért, mert néhány évvel korábban kezdte, hanem azért is, mert hatályosan megszervezte a kutatás és fejlesztés munkáját s ezeknek a szolgálatába állította a szükséges erőforrásokat — folytatja Lippmann. Ennélfogva bármit teszünk is, a Szovjetunió előnye az Egyesült Államokkal szemben állandóan nagyobbodik. NAPIRENDEN: Csökkenő közúti batesetek LAPUNKBAN rendszeresen közölni szoktuk a BM Csongrád me©ei rendőrfőkapitányság közlekedést ellenőrző csoportjának híreit, mely egy-e© közúti balesetről szól. A rendszeres újságolvasóknak az elmúlt hónapiban feltűnhetett, ho© aránylag kevés közúti balesetről számoltunk be. A csoport statisztikája szerint az óv első hónapjában Csongrád me©ében mindössze hat baleset történt. Ebből e© súlyos. három pedig könnyű sérülést okozott, két esetben sérülés nélkül "úszták mega karambolozok a balesetet. A baleset okozta anyagi kár is lényegesen csökkent az elmúlt hónapokhoz képest, hiszen mindössze G400 forint kár keletkezett a gépjárművekben. Ez a kevés számú baleset magyarázható, hiszen januárban a rossz utak miatt kevesebb jármú vett részt a közúti forgalomban, mint máskor, s a motorkerékpár-tulajdonosok sem igen ültek fel járművükre. Ez természetesen hozzájárult a balesetek számának csökkentéséhez. EGYOLDALÚAN magyaráznánk a csökkenést, ha nem vennénk fi©elembe a gépjárművezetők óvatosságát, fi©elmességét. Januárban a rossz utak miatt lényegesen lassabban és körültekintőbben vezettek, mint kedvező útviszonyok esetében. A ©alogosan közlekedőket is dicséret illeti ezért Főként azonban a gondos vezetőket, akik remélhetőleg februárban is i©ekeznek legalább ú©, va© még jobban vezetni, mint az elmúlt hónapban, hogy minél kevesebb közlekedési balesetről szánthassunk be február végén. JULIS NÉNI MÉG ISMERTE Rózsa Sándort... Evek, évtizedek, századok jönnek, s mehetnek is, de a nagy, parasztlázadó, betyárvezér Rózsa Sándor emléke tovább él a Szeged környéki tanyavilágban. Apáról fiúra szállnak a cifra pandúr-betyáros históriák. Száz meg százféle történet, ki tudná ma már megmondani, mennyi ezekből a realitás és mennyi a legenda. Hiszen már régen úgy tudtuk, ezeknek a régi időknek utolsó éltes öregjei is eltávoztak az élők sorából. S a minap mégis a pusztamérgesi tanyákon öszszetalilkoztunk Rózsa Julis nénivel, aki éppen most százesztendős. Sokan úgy tudják, sőt határozottan állítják, hogy ő még Rózsa Sándor unokahúga, ő maga azonban csak az ismeretséget és a névrokonságot vállalja. Mint elbeszéléseiből megállapítható, a múltban nem volt valami dicséretes dolog a grófok, nagyurak korlátlan leckéztetőjével rokonságot vállalni. Elmondta, hogy Röszke környékéről származik ő is, ugyanonnan, ahonnan Rózsa Sándor, s gyakran látta megérkezni a feketeszéli tanyákra Pejkó csikaján, a mindenütt halálra keresett betyárt. Legjobban azonban Selyem Kata. Rózsa Sándor feleségének emléke él még a matuzsálemi korú anyóka emlékezetében. Hitelesnek látszó, egyszerű szavakkal mesélte el Selyem Kata leánykérését. — Katica gallyat szedett a házuk előtti dűlővt szélén, amikor Rózsa Sándor éppen arra vetődött. Először nagyon meg akarta ijeszteni a lányt, jobban mondva csak szerette volna, mert amikor megkérdezte tőle, "tudod-e hogy ki vagyok én, s nem félsz-e hogy agyonlőlek?« — Kati nyugodtan válaszolta: "Miért félnék, Sándor bácsi, nem vagyok én olyan ijedősEz a beszéd igazán megtetszett a betyárnak, de még jobban a mondója. Meg is kérdezte rögvest: »Aztán eljönnél-e hozzám, feleségnek?* Kata erre csak annyit mondott, hogy "beszéljen erről Sándor bácsi az apámmal — Ismertem én a két kis Rózsa-gyereket is — mesélte Julis néni —, a Sándort, meg a Jóskát. Rendes paras?'»r»b',reket nevelt belőlük a Kata. Az egyik a majsai, a másik meg a halasi földeken telepedett meg, az ő családjaik arra élnek ma is. Amikor még kicsik voltak Kata gyerekei, mitőlünk hordta nekik a tejet. Emlékszem, nagyon mérges kutyáink voltak. Kata be se mert jönni, tőlük a tanyába. Pici kis libapásztor lány voltam én akkor, s mindig négykrajcárt kaptam én tőle, ha bekísértem. A százesztendős néni, férje nevén özv. Kazi Márkné — ma is látszik rajta — abból a fajtából való, amelyik — Móra Ferenc szavával szólva —, ha a gyerekkort megélte, úgy megedződött, hogy aztán a száz esztendőt is vígan megéri. Kilenc gyereknek adott életet, de azért még jó egészségnek örvend ma is. Amikor rányitottunk, akkor is éppen a tűzhely előtt szorgoskodott. Mosogatott, meg betegeskedő vejét ápolgatta. Egy széken ott találtuk az imént félbehagyott varrni valót is. A foltozást még ma is saját hivatalának tartja a családban. Szemüveget nem használ, s mint képünk mutatja, azért a vékony cérnaszál könnyen beletalál az aprócska tű lyukába. Hiába, a régi nagy idők szemtanúja nem mehet csak úgy el. Hosszú életének egyetlen magyarázatát tartják az ismerősök: szenvedélyesen tudott és szeretett is dolgozni. Ez mindig új erőt és egészséget adott neki. Csépi József ni, s a föld termőképessége is na©obb le©en, elengedhetetlen elsősorban a sertés- és a szarvasmarha-törzsek beállítása. Minden szegedi gazdaember tudja, ho© fő jövedelme eddig is az állattenyésztésből származott, tehát hatványozottabban i© kell ennek lennie most, a társulás megtörténte után is. Ott, ahol nem támaszkodnak teljesen az államra, hanem önön erejükből is i©ekeznek összeadni a szükséges jószágállományt, ott minden bizonnyal szép pénzeket tudnak majd elosztani a gazdasági év végén. A hozamok növeléséhez és ahhoz, ho© u©anakkora földterületről jóval több termést takarítsunk be, mint korábban. nyilvánvaló, szükség szerint és rendszeresen kell trá©ázni a földeket. A szövetkezeti tagok minden bizonnyal tudják, ho© a mútrá©án kívül istállótrá©ára is szükség van, ehhez pedig csak fejlett állatállomány révén lehet hozzájutni. K

étségtelen, ho© igen na© nehézséget jelent a közös állatállomány elhelyezése. Jelenleg még sehol nem állnak rendelkezésre megfelelő férőhelyek: ólak és istállók. E probléma megoldása jelentős mértékben rábízható a tagság kezdeményező készségére, teremtő erejére. Az úgynevezett házilagos építkezésekre kell most fordítani a gondot, aho©an ezt több szegedi tsz-ben cselekszik. A Haladás Termelőszövetkezetben már kijelölték c© 50 férőhelyes istálló alapjait, s folytatják az építkezést az Uj Élet Tsz-ben is. A házilagos építkezés azt jelenti, ho© az építőanyag beszerzésére pénzt ad az állam. a tagságra viszont az építés feladata hárul. Ezáltal legalább a felényi költséget megtakarítják és a tagság — mivel saját munkája is benne fekszik az új ólakban és istállókban — jobban magáénak érzi az egész gazdaságot. A

z a szép feladat hárul Szegeden a termelőszövetkezetekre, ho© tagjaik igényének kielégítésén túlmenően a város lakosságát is ellássák a szükséges zöldségféleséggel és élelmiszerrel. Ez főként ú© érhető el, ha növelik az e© holdra eső hozamokat a kenyér- és takarmánygabonából. s az í© felszabadult földterületeken is zöldségfélét, gyümölcsöt, cukorrépát stb. termelnek. A társas termelés tehát csak akkor válik e©úttal igazi szocialista na©iizemi termeléssé, ha a szövetkezeti tagság nem csupán közös erővel műveli meg az általa összeadott földet, hanem a vezetőséggel szinte eg©éforrva. napról napra céltudatosan törekszik a tömeges árutermelésre. Még szükség is lesz a fogatos erők teljes kihasználására, később azonban, fokozatosan a teljes gépesítésre kell törekedni. A korszerű vetésforgók kialakításával, a szántás, ve* tés és betakarítás gépesítésével, melléküzemágak létesítésével érhető el az a na© cél, ho© végre a mezőgazdaság is felzárkózzék az ipar mellé, és megfelelő mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelemhez. O

lyan kiváló szövetkezeti gazdák Szegeden is százával találhatók, akik képességüknél fogva nagyon hasznos tanácsokat tudnak adni a szövetkezet vezetőségének, az igazi nagyüzemű gazdaság kialakításához. Éljenek ezzel a jogukkal. Most már semmi sem akadályozza őket, ho© merész terveket valósítsanak meg együttes erővel, nem ütköznek többé minduntalan a kisüzem, a parcellás földművelés korlátaiba.