Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

Vasárnap. 1960. február 7. 6 ctnwmbttak at-adutását áUntdti!* Juhász Gyula ismeretlen vallomásai egy emlékkönyvben NEMRÉG a Délmagyaror- vészet-imádatát. a modern végképp fölmondták a szolBzág hasabjuin is közöltem nyugati líra dekadenciáját gálatot. 1936 áprilisában Juhász Gyula egyik kötet- hirdető Turris eburnea című szobája magányában megláben még meg nem jelent fiatalkori versének néhány togatja őt újságíró barátja, versét, melyet a szegedi gra- sora ez. Ám nagyon jellem- Magyar László, s neki így fikusművésznek, Tardos- ző, hogy 1922. szeptember vall: "Az én' betegségem: •Vaussig Árminnak (1874— 4-én pótlólag ezeket írja Ju- menekülés ebből a mai ví1936) egyik linóleummetsze- háss Gyula ugyanide, a ne- lágból. Nekem nincs semmi téhez írt (A doktor). A vers ve alá: keresni valóm benne, ideés a grafika értelmezése Jllhíl„ Gyula> altl Oenné váltam számára és ez már lejötl az elefántcsont- o világ is idegen az én szátoronybrtl és az örök hala- momraM Ilis egyenes úyán megy momra*. Juhász Gyula A KÉT VALLOMÁS: az is, amit Magyar László inÍR ÓK - KIADÓK - OL VA SÓK rendkívül értékes vallomá sokat őriznek a költőnek a forradalmak bukása utáni kapcsán levelezésbe kerültem Tardos-Taüssig Ármin gyermekeivel, akik még a második világháború előtt, az erősödő fasizmus elől me- .- - . nA., —, —— --nedeket keresve, Amerikába a {erfl«f a Délmagyarország emigráltak. Értékes fölvilá- , a hasabJain őriz, s az is. amit eosilásnkat kantam tőlük a 53> Iapjan ülvassuk a fiataI most a messzi újvilágból gosuasokat kaptam toluk a diákkölt6nek, a későbbi jó- férykéolapokoji úira hazaversre vonatkozoan sőt a nevű kritiku'snak * Jer. StSuJ i XÍzani'ia To? Angelesből kesztónek' 8 mál>odlk világ~ bi*>nyíkSészíuT^tóf wtó^ftó ?Í háborúban munkaszolgála- mást. A húszas években, » y P f M tosként tragikusan elpusz- amikor Juhász Gyula a szekuldott az egyetem Magyar tuU N }alusi jenőnek be- gedi munkásmozgalom teIrodalorn történeti Intézeté- jegyzését: művész terem- vékeny harcosa, a szegedi hen gondozott, Kttenyt Ir- tó Almokból sző magának munkások költője és tanítómáról elnevezett Juhász beisó vüágot. Nem tu- mestere volt. hitt és bízott Gyula-gyujtemény számara. d , j ,fc vUág iga. -az igazság diadalában* és A fényképmásolatok Tardos- 2ibb de * az álomvilág a *az elnyomottak szabaduláTausslg Ármin un vendég- 32cbb. 1918 x 6. Nagyfa- eÁh™M- A husza8 vé" kbnyvébol — voltaképpen lusi Jen^, gén, amikor a fasizmus emlékkönyv-féle lehet ez — Ehhez f:zte kés6bb 1924 nemzetközi méretekben is tartalmaznak néhány lapot: okt g ón Juhdsz Gyuia e erősödött s fenyegette nemazokat a lapokat, amelyeken vallomásos szavakat: csak a munkásmozgalom de Juhász Gyula kezevonása a polgári társadalom szabadlátható. a/" faárai diadalát "éT^'eT ságíogait is, a költö Úgy érezJuhász Gyula bejegyzései nyomottak szabadulását? al- már nem látja meg ~az modni: ígéret földjét*. S a harminJuhasz nyula" eas évékben, amikor Hitler A vendégkönyv !. köteté- uralomrajutásával az elemállásfoglalásáról, az ellen- nek 62. lapjára be van ra- bertelenedés az egész viláterradalom világával való Sasztva Juhásznak Tardos- got kezdte fenyegetni,^ Jukövetkezetcs, harcos szem- hoz írott levele, melyben a has? GyV,la kivonult ebből a benállásáról, E dokumentu- költő 1923. ápr. 30-án meg- ^Tl LI f, !'1 mok értékesen gazdagítják a bcszélésre hívta a Tisza- b6frkozP?.. a Fpdop uícal politikus, a munkássággal szálló éttermébe. Az aláírás ^'f^Jl^nicG t szolidaritást vállaló, s eszo- igen jellemzően, így szól: n6m fogadott,senklt' s lidaritást az üldözés nehéz Old: juhász Gyufa addig-addig -próbálta a ha napjaiban is megtartó Ju- Kódostól sor Iáit* (ahogy már egyik ifhász Gyula arcképét, s meg- AZ ELLENFORRADALOM Íl'kori költeményében írta), erősítik költői arculatának idején nyugdíj néIkiU ha_ amig sikerült véget vetni w 3 ,sajatos,vo"af1.' gyott, mellőzött, sőt üldözött életének, melyet ő - egyélyet a húszas évek első felé- köItd valóban ugy ére2te élete kudarca és a társa nekw1Sgfebi' u.Pi0greSS a kurzus Szegedje- "}, kudarc;» « a társa" vebb költeményeiből, a mun- ben, mint Rákóczi Rtréostó- dalora bunei miatt ~ már kásosztály sorsáról és híva- ban. Akaratlanul is eszünk- régóta rabságnak érzett, tusáról hitet tevő verseiből be jut pár évvel későbbi Köszönet Illeti a távolra S™ Tanaid ^rim^ja: -Vannak, akik szakadt honfitársat, amiért Taraos-Tuussig Ármin a szülővárosukban is szám- - ... . , . . u nemcsak mint művész ér- üzetesben élrwk* ertékeS adorTUmyával hozzu riemel említést (képeit a sze- a vendégkönyv 1. kötete Jártílt Juhász Gyula emberi gedi múzeum is őrzi, de szá- 261. lapján a Párizsból ha- és költői magatartásának az mos alkotása van magáno- zatért Terescsényi György eddigieknél is hitelesebb sok birtokaban), hanem bejegyzését őrzi: -Két éves megismeréséhez mint a szegedi munkásmoz- reménység és a Délibáb után galom egyik érdemes alak- való futás végén, ismét a p®ter László ja is. Juhász Gyulával való Tisza partjára ért a vándor.fptxaiMiiSBX XSSX 1 barátsága kezdetben két al- 1927. április 20. TerescsényiÚ -farkas Ernec növénytermesztő kotó művészember kapcsola- György*. Juhász ehhez ezt"3 h munkacsapatát máskülönben ta lehetett, de 1919 után a fűzte: fo •*• politikusoknak titulálták. Ezt a kozos munkásmozgalmi tevékenység e kapcsolatot Jegyverbarátsággá mélyítette. Az első bejegyzést Juhász Gyula 1918 őszén tette barátja vendégkönyvébe: O uszonhárom és fél mQlió könyvet adtak ki 1957-ben Magyarországon. Ez a szám tovább növekedett az elmúlt esztendőben. Magyarország lakosainak száma nem érte még el a tízmilliót. Tehát évente minden lakosra több mint két új könyv jut az újonnan kiadottakból. A fenti számok állandóságát figyelembe véve egy emberöltő múlva az ország minden lakosa saját házikönyvtárral rendelkezik majd, 140—150 kötetes házikönyvtárral. De félretéve a statisztikát, érdemes elgondolkodnunk ezeken a számokon. S hogy érdemes, azt hadd igazoljuk egy újabb számmal. 1938-ban 9 millió könyvet adtak ki a különböző magyar nyomdák és kiadóvállalatok együttesen. És ennek a 9 millió könyvnek több mint a fele ott porosodott meg a könyvesboltok polcain, nem találván vásárlóra. Ma huszonhárom és fél millió könyv jelenik meg és lel gazdát évente Magyarországon. A két szám közötti hatalmas differencia egyik okát kétségtelenül könyvkiadásunk megváltozott arculatában kell keresnünk. A könyvkiadás államosítása lehetővé tette a kiadók munkájának tervszerű összehangolását. A könyvkiadás tervszerűsítése végtelenül kiterjesztette a terjesztés lehetösegeit, hiszen a szépirodalom, a politikai, tudományos és ismeretterjesztő irodalom minden területére kiterjedő kiadói munka nyomán könyvkiadásunk a megjelent müvek tekintetében soha nem látott változatosságot tud ma fölmulatni, s a fejlöd.ésnek ez a minőségi fokmérője ugyanolyan különbséget mutat — mondjuk '— az 1938-as állapotokhoz viszonyítva, mint a 9 millió és a 23 és fél millió közötti különbség. M

a Magyarországon milliókkal több öfntvM* r\*l \ <nc rpnrf«7íTV«íin IcnUWPember olvas rendszeresen könyveket és újságot, mint. éppen 22 évvel ezelőtt. Nemcsak a kiadók kapacitása nőtt meg. Nemcsak a terjesztés lehetőségei job- _..... bak ma, mint akkor voltak. A felvevő- nek lapjain élő és hiteles erővel vonulkötetcs komoly könyvtárakká gyarapodnak. 1700 kötet könyve van a Szegedi Ruhagyár könyvtárának és 600 olvasója. A Szegedi Jutaárugyárban is 1500 kötetes házikönyvtár várja minden kedden és pénteken az olvasókat. A Szegedi Textilművek köriyvtára sem marad el a többi mögött. Nagy és felelősségteljes feladata van ezeknek az üzemi könyvtáraknak és a könyvtárak vezetőinek. Meg kell szerettetniök a dolgozókkal a könyveket, az olvasást, el kell érniök, hogy épp úgy hozzátartozzék a ma munkásához, mint az olajfoltos overall. S ugyanilyen feladatot végeznek napról napra az üzemi könyvterjesztők, akiknél a dolgozók részletre vásárolhatják a legújabban megjelenő regényeket, vers- és novellásköteteket vagy másirányú műveket. Aa ő jó munkájuktól függ elsősorban az, hogy mikor vásárolnak maguknak könyvszekrényt a dolgozók, s e könyvszekrények polcai mikor telnek meg a különböző könyvekkel. És függ, legalább ennyire függ az froktól is. Mert nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy a legolvasottabb mai magyar iró — Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, vagy Móricz Zsigmond. A z olvasóközönség bizalmatlan a mai f* (rókkal szemben. Az elmúlt esztendők irodalmi életének sok-sok fogyatékosságából, hibájából ered egyrészt e* a bizalmatlanság. De másrészt — s ez a lantosabb — maguk az írók sem szolgálnak rá mindig a széles olvasóközönség bizalmára. Mert, hogy Hernádi Gyulának A péntek lépcsői című regényét, vagy Weöres Sándornak A hallgatás tornyában című gyűjteményes verskötetét ezek közül az olvasók közül nagyon kevés veszi a kezébe, az bizonyos. És az is bizonyos, hogy a legutóbbi könyvhét egyik legnépszerűbb könyve Eerkcsi Andrásnak az Októberi vihar e3 a Vihar után cimű két kötete volt, amelytak el az olvasó szeme előtt 1956 veres eseményei, az ellenforradalom híres és hírhedt alakjaival a hátterükben. Sok írónak kellene tanulnia Berkes! András könyveinek sikeréből. Hogy ezufán elkeljenek a verskötetek is, hogy az Ébredés cimű antológia se maradjon örökös polclakó más művekkel együtt. A máról, a mai emberről, az átalakulás ezer és ezer gondot, problémát fölvető forrongásáról kell írni, s mindig a tanítás, az utat mutatni akarás nemes szándékával. .7 • Hazudnak, aki azt mondaná, hogy nincs rriár tennivaló. Van és nem is kevés, írók, olvasók és kiadók számára egyaránt |Y| ilyen öröm lesz például majd arról -1'1 írni, hogy szegedi írók különböző szegedi üzemek életéről írnak regényt nagy öröm a számunkra, ha látjuk, hogy vagy verseket! Hogy más írók irodalmi a könyvesboltok sohasem állnak üresen. köröket szerveznek és vezetnek különböző vevő nélkül, hogy a könyvtáraknak egyre gyárakban! Hogy az olvasók leveleikkel több beiratkozott, rendszeres olvasójuk buzdítják az alkotókat újabb művek íravan, hogy mind több üzem és vállalat ren- sára, hogy alkotó és szoros kapcsolat bondelkezik saját -házikönyvtárral*, s hogy takozott ki írók és olvasók közötti ezek a házikönyvtárak lassan több ezer Papp Lajos piac, az olvasók tábora is sokkal szélesebb, szinte összehasonlíthatatlanul na- , gyotob. A proletariátus és a vele szövetséges parasztság a gazdaság és a politikai hatalom után megszerezni készül a hatalmat, a vezetést a kultúra, a műveltség számára évszázadokig elérhetetlen bástyafokain is. Évszázadok szépség- és tudásszomjától hajtva olvas és tanul ez a hősi nemzedék most, hogy biztosították számára a tanulás, a művelődés minden föltételét. S nem csupán biztosították. Hiszen a párt művelődéspolitikai irányelvei npm, kevgseb; . bet mondanak ki, mint azt, hogy a tanulás, a magaművelés minden öntudatos dolgozónak emberi, becsületbeli kötelessége. S a könyv a tudás birtokáért folyó harc legfontosabb fegyvere. Hát ezért olyan Rlríántcsomtorony, Művészet, En Is bolcltfa rabod vagyok, lla számkivet, kiver nz élet, Fehér tetőd felém ragyog ElefiUitesonttorony, Művészet. Wll október, késő szüret idején. Juhász Gyula Ez a hang még a régi: az élettói, a valóságtól való elfordulást eszményítő, a : ^ ^ ^ f—r járt^^m '<</> f-i-U-x őy. .(JV-rft T Délibáb a Szajnán: ez i,|l|ljelzöt azért akasztották rá, mert akik szép, de milyen jó lenne,li! beletartoztak, három híján mindnek ralósutal^VubábT meg"Íll'|t'oIt kommunista könyve, és egész Juhász Gyula llllnöp' különösen amikor letették maim Apriiisío v gukat egy faárnyékba ebédelni, tövérőlA vendégkönyv 2. ZZTZTa 62. Iapjan ezt a vallomástX(öbbiefc eU> hogy lissuk> ki tud több. olvassuk: ,j||re menni 0 dologban. S ha az ellenLassan, de biztosan: es »lll!/él belement a versenybe, ők igencsak haladás útja. Az ig.tr. em ;.; , .. lettek ber olyan, mint Mózes, ban,, eLS°K LelleKnem la jut el az ígéret Három ember azonban egy kicsit földjére: de lelke szeméveiUllfciiöpott a többi közül. Egyrészt nem látja azt. A birtok megszokni Korpás Tera vasszeged. 1127 okt. a. Illj fco, vicceit és irgalmatlan nagy szájuhász Gyulai!!]^ Nem a2ért, mintha nem lett vol. £ A költő nem juthatott el:.'|n<1 gyakran igaza, hanem mert olyan művészetben az elet harcai az ígéret földjére, egészsége L2 ember, hogy bántja a fülét a ráellen védelmet^ kereső Vart nem bírta a harcot, rokkantxngzve kedvezőtlen igazság. Tera a Pour Vart költő öncélú mű- idegei a húszas évek végén'tmcsapatvezetőnek volt a felesége, és ha illlnem ii élt vissza ezzel, néha vágós '.•'.hangon beszélt példának okáért KaIjjlpus Bettivel, aki nagy pápistának rijrollotta magát. Nem tudta felfogni, •'íhogyan lehet ennyire imádságos egy meglett férfiember. — Mán neharagudjon Berti — m,mondta neki — de megkérdem: mi ||||a fészkesfenét lehet abban a tempylomban csinálni minden áldott vasár|||inap? Az isten is kinézi már magát llllonnan, meg aztán hogy jön az ki, '.•'.hogy egy szövetkezeti tag ennyire ájllll tatoskodik. Ilii Csatlakozott hozzá az ura is, meg •'•még ketten-hárman, de Kapussal az egész munkacsapat se tudott volna e tekintetben dűlőre jutni. — Ernő öcsém — mondta önérzetemben kihúzva magát (ő soha nem szó||||lította Ernecnek a csapatvezetőt) az •/.istent én tőlem el nem veheti soha ílllsenki. A másik két pártonkívüli Cakó II""•lés volt, meg a felesége. Egész héten Ijllsoha el nem maradtak volna a dolog...bdl, de szombaton még véletlenül se [.""lehetett őket látni. A szombatisták \\\\gyülekezeteben annyira vitték, hogy /az embernek már valami prédikátori mjrangoí is adtak. Tőlük szombaton leléphetett volna a szövetkezet, kitörhey.tett volna a világháború — egy gazszálat sem tettek arrébb. Emiatt aztán néha szentségeltek rájuk a többiek. Még Kapus Berti is nekik hajtott: 1 V^V Egy lap Tardos-Taussig Ármin vendégkönyvéből — Én megértem Illés öcsém azt, akinek van istene, hiszen nekem is kedves az enyém, de azt már mégis soknak találom, hogy tirátok szombaton egyszerűen nem lehet számítani. Különben is tudhatnátok, hogy az isten a vasárnapot szentelte a pihenésnek. Ezen aztán összeszólalkoztak. Olyan rémes filozofálásba kezdtek, hogy a munkacsapat többi tagja a hasát fogta nevettében. — Az egyik szentet meneszteni kéne — mondta a csapatvezető, amikor a répaegyelésben majdnem szégyent vallottak Cakóék otthonmaradása miatt. Ki is járta az elnöknél, hogy Cakó Illés feleségestől átkerüljön máshová és Medve Laci jöjjön a helyükbe. Hanem ezzel a nagydarab emberrel, mint mondani szokás, benősült a csapat. Körülbelül 110 kilót nyomott, ha ráállt a mázsára, ennek ellenére nem lehetett rámondani, hogy kövér. Jól kinőtt a sárból és a hús elég egyenletesen oszlott el rajta. Lomha járása, öblös hangja pont illett a nevéhez. Vontatottan beszélt, néha alig lehetett kilesni, mit akar mondani. Ha egyszer leejtette a fenekét valamelyik szalmakazal tövébe, hogy megegye amit a tarisznyában elhozott hazulról, még egy óra múlva is csámcsogott. /

rgalmatlanul sok ennivalót fel tudott falni. Amikor egy ötliteres kandlit majdnem tele hozott tejjel, s azt mind eltemette egy nagyocska házicipóval egyetemben, Korpás Tera összecsapta a kezét. — A bele istenfáját magának Laci. Magát szívesebben ruháznám, mint etetném. örökké mesélt ez a Medve Laci. A feleségét mesélte, azzal nem volt soha kibékülve. Ilon sülve-főve a templomot bújta, s emiatt még a főzést is elhanyagolta otthon. Lacinak meg a hasa volt az istene, ha nem tölthette meg mihelyt hazaért a dologból, éktelen káromkodásba fogott: — Telezabálod magad ostyával, engem meg ehet éhen a fene ugye? — ÍOV fogadta Ilont, mikor az hazakocogott a vecsernyéröl. — Bolond vagy már Lacikám megint — csitította az asszony, ahogyan a gorombáskodó ebnek szoktak beszélHaytj l&tuáft: Mezei get'ni, de azért engesztelésképpen megfőzött neki egy vájlingra való lekváros derelyét. — Tudjátok — mesélte Medve, mikor ballagott a csapat kifelé kapálni a mákot — eszembe ötlött egyszer, hogy én ráijesztek arra a papra. Fogtam magam és vasárnap korán reggel, még kismise előtt beállítottam hozzá a parókiára. A szakácsné elébem állt, hogy a plébános úr még nem kelt fel, menjek később. Mondtam neki, hogy én már vissza nem megyek a szűzmáriának se, különben is protekcióm van itt a feleségem révén. Erre félretoltam a megrökönyödött testes asszonyságot, és benyitottam a rézkilincses ajtón. Mit láttam képzeljétek! A plébános úr egy szál ingben gatya nélkül iparkodott az ágyhoz és rettentően el volt vörösödve. Amint rámnézett, nekiszaladt egy keréken guruló kisasztalnak, arról meg lehullt az üveg, a poharak, meg az összes csentres. Én meg még rá is mordultam: — Plébános úr, a szerelmes mindenit ennek a világnak, vegyen a feleségemnek egy pár cipőt, mert nem győzöm, mind elszaggatja a templomba járásban. Mindez vagy volt igaz, vagy sem, minden esetre Medve Laci úgy adta elö, hogy a többiek oldala belefájdult a nevetésbe. Y j anem a munkája az nem ért Jrj egy ütet taplót. Csinálta ő, mindig mozgott a kezében a szerszám, de nem igen haladt és a gaz is megmaradt utána. Különösen egy-két nap múlva látszott meg, hol kapált ő. A koshomlok, a folyandár, meg a tarack feldugta fejét a ráhúzott por alól és szemtelenül messzire virított. Az egyik nap szénát kellett gyűjteni. A nap száz ágra ontotta a meleget, még a madarak is beszédesebbek voltak tőle. A lucernás végénél kanális húzódott, fákkal szegélyezetten, s a dús lombok között rigó cifrázta a