Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

5 Péntek, 1960. február 5. Társadalmi munkában jól őrködnek a drága építőanyagok fölött a Csongrád megyei Építőipari Vállalat kommunistái Idén már több mint 235 pett Máskor a Szekérfuva- őrök. Rácz Károly, Makra millió forintos terve van a rozó Vállalatnál jártak el a József, s még több párttag Csongrád megyei Építőipari kommunisták, mert annak időnként nem sajnálja az Vállalatnak. Ez a hatalmas egyik alkalmazottja a tör- éjszakáját sem. Gépkocsiba ülösszeg is mutatja, hogy kör- melóket nem a kijelölt hely- nek, s ahogy mondani szo nyékünkön — az országos re szállította, hanein üzletelt kás, -terepszemlét* tartanak ütemhez hasonlóan — nagy vele. Ezeket a kirívó esete- az építkezéseken, iramban folynak az építke- ket fegyelmi eljárás is kö- Jól beváltak az építőipari zések. A vállalat több mint vette, ami már a váUalatve- vállalatnál ezek a társadalkétezer munkásának keze- zetés hatáskörébe tartozik, ml brigádok, s a pártszervenyomán új lakóházak, isko- De nem is ez a döntő a zet vezetősége úgy tervezi: a Iák, termelőszövetkezeti is- kommunisták őrködésében: tavaszi munkák indulásakor táJJók, raktárak, üzemek céljuk elsősorban nem a le- megkétszerezi számukat Egy emelkednek. Ezeknél az épít- leplezés, hanem a megelőzés, brigád több hetes munkába kezéseknél sok-sok drága a dolgozók nevelése. Még az is fogott, melynek célja olyan anyagot használnak fel, olyan munkavállalókkal is, . , . A melyből jócskán veszendőbe akik vétettek a társadalmi takarékossági terv is kerülne, ha a vállalat dol- tulajdon ellen — de nem bo- .... , ... , . gozói, élükön a kommunis- csátották el őket — időn- kidolgozása, mtíy faelembe fákkal, nem becsülnék, nem ként közvetlen, emberi szó- Xf®? ? legHülönbözóbb teheőriznék gondosan. val beszélgetnek, meggyőzik tőségeket. Etaért megbeszéléAz újjáválasztott párt- őket arról hogy saját érdé- ^ alapszervezeti vezetőség cé- kük ls a nép vagyonának vé- WT miiül tűzte kl, hogy tegyék ol- delme. z,Kai hmrv Másik módszer, hogy csóbbá az építkezéseket, bánjanak gondosan az értékes építőanyagokkal. A vállalat dolgozóinak többsége öntudatos, becsületes építőmunkás, s a pártvezetőség kezdeméellenorzc( brigádokat alakítottak. a visszásságokat feltárják zikaí dolgozókkal, hogy minél több ötlet, javaslat alapján készüljön a terv. A kiszistáknak külön pártmegbizatásokat adnak majd az építőanyagok védelme érdekében. Ifjúsági takarékossági . , ., . - nagy nyilvánosság előtt, brigádokat szerveznek, meU társadalmi tulaj- Párttaggyűléseken, termelési lyek ügyelnek az anyagok dönt védő tanácskozásokon s egyéb al- helyes tárolására, szétválokálmákkor kipellengérezik a gatják a bontásból származó mulasztásokat, vagy vissza- használható anyagokat, s éléseket, hogy a többiek egyéb módszerekkel takaríokuljanak belőle. Megbírál- tanak majd meg sók-sok foMár nyolc Ilyen, négy-öttagú ják azokat az építésvezető- rintot. Már eddig is vannak, brigád működik, s a külön- ket, vagy művezetőket, akik- mégpedig évről évre javuló böző munkahelyeken rend- nek munkahelyein gondatla- eredmények a takarékosságszeresen ellenőrzik az anyag- nul tárolták az anyagot, s ban az építőipari vállalatnál, tárolást, a felhasználást és így az megrongálódott, tönk- Csökkenő irányzatot mutat azt, hogy nem kísérlik-e meg rement, vagy esetleg eltulaj- az önköltség — s ha az egyesek a deszkák, geren- donítottak belőle. Az anyag újabb terveket is keresztüldák dézsmálását. Az egyik megbecsülésére azonkívül viszik a kommunisták, tobrigádtag például nemrégi- céljutalmakkal is serkentik vább olcsóbbodnak az építben leleplezett egy munka- a felelősöket. Szép munka- kezesek. Ez pedig azt jelenti, vállalót, aki vasárnap 24 verseny is kibontakozott ez- hogy még több beruházásra méternyi vlzvezetékcsövet zel kapcsolatban a pártszer- nyílik lehetőség, akart elemelni az építkezés- vezet vezetőségének kezderől. Az I. számú telepről mo- ményezésére. Negyedévenzaiklapokat és fürdőszoba- ként például értékelik az csempéket kíséreltek a ko- építésvezetők és művezetők csiülés alatt kivinni. Több, munkáját abból a szemponta közelmúltban épült új épü- ból is, hogy milyen a rend létben vandál módra rongál- a munkahelyeken, hogyan ták, leszedték a villanykap- gondoskodtak az építőanyacsolókat, kihúzták a vezeté- gok védelméről és őrzéséről, ket, ellopták a transzformá- takarékosan bántak-e velük, tort Ez is a kommunisták Ennek a versenynek az érközbelépésére szűnt meg. tékelését nagyban könnyíti Megesett, hogy az egyik épít- az a körülmény is, hogy a kezéshez egyszerűen odaállt legtávolabb eső vidéki építegy maszek-fuvaros, s a vál- kezéseken — a makói, hódlalat egyik megtévedt dolgo- mező vásárhelyi és szentesi zójával együtt éppen desz- körzetekben — a legvóratlakákat rakott fel, amikor a nabb időpontokban megjetársadalmi ellenőr közbeié- lennek a társadalmi ellenCsöbörből — vödörbe Koloszár Béla Egy szakállas, öreg francia előkelőség bizonyos La Rochefoucauld írta le néhány száz esztendővel ezelőtt a következő, őt is túlélő, s bizonyára utánunk is megmaradó Igazságot: "Vannak kényelmetlen emberek, akiknek érdemeit rosszul jutalmaznák, ha ezzel nem eltávolításukat akarnák megvásárolni*. Pár napja találtam rá erre a szellemes és ravasz maximára, az értelmén való kételkedésem ellenben csak most, tegnap tört meg Egy történet, ráadásul egy egészen frissen hallott, más vidéki történet igazolta újabban az agg és régen porrá vált franclát. Lehet, hogy unalmas lesz, mégis elmesélem, mert ebben a történetben ismertem fel először a -kidlcsérés* magasiskoláját. Dömötör Ferenc tanár volt, éppen olyan tanár, mint a többi. Matematikát és fizikát tanított. Sohasem kapott kitüntetést és sohasem voltak elégedetlenek a munkájával. Egy évnél tovább mégsem maradhatott meg munkahelyén. Nem üldözték, azt nem lehet mondani ... Éppen az ellenkezője történt. Gyakran megdicsérték szorgalmáért és különösen gerinces emberi magatartásáért. A tanítást falun kezdte, egy vásott-kopott iskolában. Szerették a szülők, a gyerekek és a kollégák, bár nem voltak különösebb érdemei. Egyszerűen esak ember volt, aki nem ment el hűvösen tévedések és hibák mellett, akár a hivatalsegéd, akár az A Dunán min deniilt zallik a lég — légtorlaszok a Tiszán A második hideghullám A Tiszán több helyütt hatására ismét erőteljeseb- jégtorlódás keletkezett' A ben megindult a jégzajlás rendkivül erősen zajló jég folyóinkon. Az országos a mederszűkületnél és a vízjelző szolgálat tájékoz- hídlábaknál megakadt A tatása szerint a Dunán már Mapos torkolatánál, például mindenütt újból zajlik a Tápé községnél keletkezett jég. „NINCS TÉMA" Huszonhat éve, hogy Móra Ferenc elköltözött és néhány nappal ezelőtt követte öt személye körült minisztere: Kotormány János is. János bácsi temetésin. amikor a rögök dübörögve hullottak a koporsóra, valaki megjegyezte: »No János, újra együtt lösztök a régi gazdával.* Valóban, Kotormány János mindig együtt volt Mórival. Az avarkunslrok feltárásánál szinte tanársegédeként buzgólkodott mellette, a múzeumban pedig mint »személyi titkáraműködött és soha nem tudtunk Móra Ferenchez úgy bejutni, hogy előzőleg ne kerüljünk János bácsi útjába. Ezerkilencszázhuszonnégy karácsonya előtt a Színház és Társaság részére akartam interjút csinálni Móra Ferenccel. Hivatalos helyiségében, a múzeum Igazgatói irodájában kerestem fel. A keskeny folyosón öszszetalálk óztam Kotormány Jánossal. A kölcsönös üdvözlések után János bácsi, mint jó közigazgatási aValmazott, a megfelelő szövegezésben megkérdezte: — Csak nem a városnak a múzeumra vonatkozó jövő évi költségvetésben előirányzott összeg mireforiitása miatt akarnak az igazgató úrral beszélni? — Dehogy arról feleltük. — Azéfi «—• hagyta helyben —, mert erről még hallani sem szeret a gazdám. Nagyon mérges lesz, ha ilyenről beszélnek neki. Inkább a kun halottakról, vagy az irodalomról beszéljenek vele ... No, csak tessék bemenni, egyedül Van az igazgató úr. Móra Ferenchez valóban nem kellett előzetes bejelentés, neki nem volt előszobája titkárral, hozzá mindig be lehetett menni, mint egy atyai jó baráthoz jó tanácsért, útbaigazításért, vagy akár eyy szívesség kéréséért is. Amikor beléptünk hozzá, egy papír fölé hajolva rótta apró kis gyöngybetűit. Az ajtónyílásra felnézett és ezt mondta: — Mindjárt fiam, csak odatöszöm a pontot. Amikor befejezte munkáját, előálltam a kéréssel: egy cikket szeretnék kapni, vagy interjút a karácsonyi számba. — Cikket? — ismételte. — Hát három hete sincs, hogy adtam maguknak egy írást. Nem adok én most semmit, mert tudja fiam, úgy van az, hogy ha sokat látják az embert, akkor megun iák. Igy van ez az írással is. Interjúalanynak pedig én nem vagyok alkalmas. Higygye el, jobban érdekli Sm-féiVeáéd t<yt tl nem íiéáiüii 0%i>ia-udeAJfúACt a közönséget, hogy a primadonna mit csinál, ha nem a színpadon van; hogy ki udvarol neki; hogy mit eszik; vagy hogy a bonvlván hány szerelmes levelet kap naponta; no meg, hogy a polgármesternek mik a tervei a várossal a jövő évben. Ezek a szenzációk — mondta Móra. — Tanulja meg fiam, ha szenzációkat és a közönséget érdeklő témákat akar megírni, akkor soha ne menjen ilyen magamfajta kapakaszakerülökhöz, mert abból csak kultúrbotrány lehet. Ha én mondanék szenzációkat —1 folytatta —, akkor abból nagy baj lenne. Vagy maga kerülne börtönbe, mert megírta, vagy én, mert megmondtam. Jobb tehát, ha nem ír semmit, vagy írja azt, hogy nincs téma. Ez is téma, nem igaz? Ehun egy szivar, gyújtson rál... Még sokáig ottmaradtam a Tiszára néző ablak mellett Móra Ferenccel és hallgattam az író elbeszéléseit unokájáról, á Vademberről. Az interjúból tényleg nem tett semmi, csupán ez a megkésett riport, mely néhány ú) vonással egészíti ki a nagy író közöttünk élő emlékét, s egyúttal emlékezés is, halálának idei, huszonhatodik éfordúlóján. J. I. ilyen jégtorlasz. Állóvizeinken a mínusz tízfokoe hideg hatására ismét megerősödött a jég. A Balatonon és a Velencei tavon a rianások kivétel nélkül befagytak és a tavak felületét csütörtökön már átlagosan 10—15 centiméteres jégpáncél borította. A magyar bányászok részvéte a dél-afrikai bányászoknak A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége részvéttáviratot küldött Johannesburgba, a Délafrikai Unió bányászszakszervezetének. A magyar bányászok nevében együttérzését fejezte kl a elydesdalei tömeges bányaszerencsétlenségnél áldozatul esett 435 bányász halála miatt, Raab kancellár la akar mondani az Osztrák Néppárt elnöki tisztségétől Bécs: Raab kancellár bejelentette, hogy az Osztrák Néppárt jövő héten tartandó kongresszusán le fog mondani a párt elnöki tisztségéről és utódaként Alphons Gerbacht, a parlament helyettes elnökét fogja javasolni. A kancellár elhatározását nem indokolta meg. igazgató számára volt eas kényelmetlen. Eleinte sok bonyodalma származott ebből, többen megtámadták, de minthogy sohasem buborékokra építette véleményét, s kötelességének teljesítésében sem tudták hanyagnak minősíteni, az ellentámadások sorozata megbicsaklott. Az igazgató többször nehéz helyzetbe került Dömötör miatt, mert Dömötör igazságérzete nem tudta elviselni sem a másokkal történő kivételezést, sem a dilettanizmust, sem a látszathelyzetekkel szembeni megalkuvást. Nem is nagyon kereste az alkalmat a kritizálásra, mindenkinek ott mondta el véleményét, ahol éppen érte. Kényelmetlen emberré vált... Mindig csak bírált, és a legritkábban adott okot arra, hogy őt bírálják... s ráadásul a munkájához keveset értő igazgatónak olvasott be leggyakrabban. Kollégái, akik rokonszenvvel fogadták Dömötör bátor kiállását, aggódtak ezért az igazságos emberért, s bár tudták, hogy jó kommunista és nehezen sebezhető, féltették. Féltették, hogy valami ravaszságon elcsúszik; hogy egyszer összefognak ellene a "sértettek* és újra megecetesedik az a barátságos tantestületi légkör, amely tulajdonképpen az ő megjelenése, munkakezdése óta alakult ki. Szó ami szó, Dömötör sok töprengést okozott az igazgatónak, aki éppen őmiatta aludt mindig kevesebbet. Igaz, hogy Dömötör sohasem készített ellene föl jegyzéseket, nem is egyszerre olvasta a fejére hibáit, tévedéseit, hanem alkalmanként, mégis idegesítette. Azelőtt senki se nyikkant, bármit is csinált, most meg minden lépését úgy kellett mérlegelnie: vajon mit szól ehhez Dömötör? Gondolt arra, hogy áthelyezi a másik iskolába, vagy egy bátor döntéssel megszabadul tőle, de ezeket az ötleteket bizarrnak, és kivitelezhetetlennek tartotta később maga is. Megpróbált hát okosabb lenni...l Gyors számítást csinált. — Ez a Dömötör rendesen elvégzi a munkáját. Nincsenek különös képességei, csak olyan, mint a becsületre méltó átlag. Ha nem járna folyton a szája, tőlem ítéletnapig is megférne, de így... így nagyon kényelmetlen. Taktikát kell változtatni vele szemben! Rövid fél hónap alatt kijárta az igazgató, hogy Dömötör legyen a helyettese, » akkor háborodott fel legjobban, amikor a számára »oszszef érhetetlen* tanár nem "hálálta meg* ezt a machinációját Továbbra is éppen úgy viselkedett mintha nem az igazgató "emelte* volna ki az átlagemberek névtelen közösségéből. — Megáll az ész! — tépelődött Semmibe veszi ezt a a gesztust! Ugy tesz, mintha nem volna adósom érte... Először szánta-bánta, hogy egyáltalán feldicsérte ezt az embert a járásnál, de később elégedetten csapott a homlokára. — Még egy alapos dicséret... és elválnak az útjaink... Itt már nincs számára perspektíva... csak dicsérni ... dicsérni... kidicsérni innen... Ettől kezdve minden fontos helyen az égig emelte Dömötört. — Micsoda pedagógus ... micsoda ember... micsoda politikus...! Tudta, hogy az a mag, amely Jó földbe hullott és minden napos bő esőt kap, szárba szökken. Csak fél év telt el, máris ez ügyben csengetett a megyei tanács. — Halló! Igazgató kartárs? Készüljön fel arra, hogy Dömötör Ferenctől meg kell válnia! Magasabb beosztás vár rá... Helyette küldünk egy másik jó képességű, fiatal nevelőt. Az igazgató elégedetten dörzsölte a tenyerét. Arcán piros rózsákba futott az öröm. Dömötör elmegy!... Dömötör elmegy!... — lüktetett a halántéka. Ki ls hívta az óráról azon nyomban, s elsőnek gratulált neki. —- Igazán... igazán jól esik, hogy éppen az én tantestületemből... higgye el, én ezt már egy éve sejtettem... Maga többre érdemes, sokkal többre... Mázsás kő hullott le az igazgató szívéről — s ez a kő a tantestület lábára potytyant... azaz, hogy pottyant volna, ha harmadnap nem közölte volna a helyi lap, hogy új emberre, Dömötör Ferencre bízták a megyei tanács oktatási csoportjának vezetését a nyugdíjba vonult Keresztes Péter helyett. Mikor az igazgató e rövid közleményt elolvasta, kicsit megszédült, hűvös verejték lepte el, s újra nehezékeket érzett a szíve táján. Csak azzal vigasztalta magát, cinikus öngúnnyal, hogy 6 akart Dömötörtől megszabadulni... Ezt a peches lehetőséget azonban — hogy főnöke is lehet — nem kombinálta bele az eredeti elképzelésbe... 8. fa Dolgozó parasztok kérdéseke vá'aszounk Vállalhat-e más helyen munkát a tsz tagja? Régi és új termelőszövetkezeti tagok egyaránt érdeklődnek Szegeden és a falusi termelőszövetkezetekben is, hogy vállalhat-e munkát, munkaviszonyba léphet-e a tsz tagja. Kérdéseikre azt válaszolhatjuk: A termelőszövetkezet tagja csak ideiglenes jelleggel léphet vállalattal, állami gazdasággal stb. munkaviszonyba. Itat ls csak olyan időszakban, amikor a termelőszövetkezetben esetleg nincs szükség munkájára. A munkaviszonyba lépéshez minden esetben szükséges, hogy a termelőszövetkezet vezetősége ehhez előzetesen hozzájáruljon. A vállalatok enélkül nem alkalmazhatják a tsz-tagot. Azt is kérdezik, hogy kaphat-e munkakönyvet a tsz-tag és családtagja. Már az előző kérdésből ered, hogy a szövetkezeti tag kaphat munkakönyvet, de máshol csak ideiglenes jellegű munkát vállalhat és a munkaviszonyba lépéshez előzetesen a termelőszövetkezet vezetőségétől engedélyt kell kérnie. A termelőszövetkezeti tag munkakönyv nélkül a termelőszövetkezet vezetőségének előzetes hozzájárulásával munkaviszonyba léphet a mező- és erdőgazdasági idénymunkáknál Ideiglenesen, legfeljebb három hónapig a lakóhelyétől számított 30 kilométeres körzeten belül az állami építőiparban és a mezőgazdasági építkezéseknél.