Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

5 Péntek, 1960. február 5. Újra a Szegedi MAV Igazgatóságé a vörös zászló A MÁV-igazgatóságok egy­más közötti versenyében a Szegedi MÁV Igazgatóság dolgozói a III. negyedévi munkaversenyben elért ered­ményeiért kiérdemelték a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Vasutas Szakszervezet Köz­ponti Vezetőségének vörös vándorzászlaját. Ezt a zászlót a szombathelyi igazgatóság­tól hódították el, s ünnepé­lyes átadásakor a Szegedi MÁV Igazgatóság dolgozói megfogadták; két kézzel fog­ják a zászló rúdját és a IV. negyedévben is úgy dolgoz­nak, hogy az továbbra is birtokukban maradjon. Ezt a fogadalmat teljesí­tették! A IV. negyedévi munka­versenyben, a kongresszusi felajánlások teljesítése so­rán olyan eredményeket ér­tek el, hogy az igazgatósá­gok versenyében ismét biz­tosították maguknak az első helyet, tehát birtokosai ma­radtak a vörös zászlónak. Ez azért is jelentős teljesít­mény, mert a Szegedi MÁV Igazgatóság dolgozói azok, akik kétszer egymás után nyerték el a megtisztelő ki­tüntetést. A jó munkának megvan az anyagi jutalma is, mert a dolgozók közel 300 000 fo­rint jutalomban részesülnek. Ezenkívül 300 dolgozó kap­ja meg az ünnepségen a "Kiváló dolgozó* kitüntetést és az ezzel járó pénzjutal­mat. A IV. negyedévi teljesít­mények után összesen 420,5 pontot értek el, megelőzve a második helyezettet, a bu­dapesti igazgatóságot. Ünnepségre is készülnek a Szegedi MAV Igazgatóság dolgozói, mert hiszen nem kis dolog a vörös vándor­zászló birtokosainak lenni. Az ünnepséget február 5­én, ma tartják Szegeden, a vasutasok művelődési ottho­nában. Az ünnepségen részt vesz a Közlekedés- és P<»ta­ügyi Minisztérium részéről Németh József miniszterhe­lyettes elvtárs, vezérigazgató és átadja a vezérigazgatóság céljutalmait a kongresszusi munkaverseny és a negyedik negyedévi munkaverseny győzteseinek. Sziládi Sándor leijesít ette a kongresszusi próba követelményeit az ásotthalmi erdészeti szakiskola KISZ szervezete Az ásotthalmi erdészeti szak­iskola KISZ-szervezete a je­lenlegi tanévben szép mun­kasikereket ért el. Ennek egyik mozgató rugója az volt, hogy a KISZ kongresz­szusi próba eredményeiről sokat olvastak az újságok­ban. Az iskola KlSZ-szerveaető­nek 69 tagja teljes létszám­mal vetsz részt a kongresz­szusi próbán. A társadalmi munkában eddig 3599 mun­kaórát dolgoztak le a terme­lőszövetkezeteknél, valamint a községi általános iskola tanműhelyének építésénél. Ez azt jelenti, hogy minden ta­nuló 52 órát dolgozott. Elkészítette a KlSZ-alap­Rzcrvezet az iskola agitációs és tsz-szervezési tervét, amelynek értelmében heten­ként 18 fő vesz részt ebben a munkában. Ez eddig ösz­szesen 1363 órát tesz ki. Po­litikai oktatásban a szakis­kola valamennyi tanulója részt vesz hetenként két al­kalommal. A tanfolyam ke­retében feldolgozzák a VII. pártkongresszus anyagát is. Adottságaikhoz mérten te­vékenyen részt vesznek a sportban és a kulturális te­vékenységben is. Megtartot­ták a VIT jelvényszerző ver­senyt és a községi fiatalok­kal közü6 kulturális, illetve sportcsoportjuk van, amely már november 7-én is szép eredményekkel szerepelt. A szakiskola hallgatói tehát komoly és eléggé megfeszítő szakmai oktatás mellett már nagyrészben teljesítették a kongresszusi próba követel­ményeit. Eredményes mun­kájukat hatékonyan támo­gatja a szegedi járási KISZ­bizottság, valamint a köz­ségi pártvezetőség. A fiata­lokat az is lelkesíti munká­jukban, hogy a járási KISZ­bizottságtól szép rádiót kap­tak asztallal együtt, vala­mint két sakkfelszerelést. Szilárd elhatározásuk, hogy ezentúl is becsülettel kive­szik részüket a társadalmi munkából. Milyen legyen a feszültség? A második negyedévben adják át rendeltetésének a Sárkány Szállót A felszabadulás óta más célokra használták fel a volt Sárkány Szállót. Most a nyá­ri ünnepi játékokra való te­kintettel hamarosan vissza­adják rendeltetésének. A szálloda átalakítására, kor­szerűsítésére félmillió forin­tot fordít a tanács. A beru­házásból 11 szobás, központi fűtéses, hideg-meleg vízzel és korszerű berendezéssel ellá­tott szállodát épít a Sze­gedi Szálloda és Vendéglá­tóipari Vállalat. Az egyeme­letes szálló földszinti részén korszerű, széf en berendezett éttermet is létesítenek. A munkák az átalakításnál már olyan előrehaladottak, hogy a második negyedév elején átadhatják rendelte­tésének a szállót. AMERIKAI DIAKOK TÜNTETTEK KOMMUNISTA VEZETŐ MELLETT Az amerikai képviselőház amc­rikaeilenes tevékenységet vizs­gáló bizottsága szerdára idézte maga elé Benjámin Davist. az Egyesült Államok Kommunista Pártiának országos bizottsága titkárát, akit a pártnak a Jövő­ben folytatandó politikájáról akart kivallatni. A vallatás ide­ién mintegy 100 amerikai diák vonult a washingtoni Fehér Haz elé A diákok Benjámin Davis mellett tüntettek és tiltakoztak maccarthyzmus újjászületése el­len. Jó munkávalf szép sikerekkel S zép eredményekkel zár­ták az 1959-es évet Szeged üzemei, s a párt tavaly márciusi határo­zata alapján a tervezettnél nagyobbat lépett előre váro­sunk ipara. A legfontosabb mutatókban elértük a há­roméves terv eredeti elő­irányzatait, az idén ezek túl­szárnyalása a feladatunk. A terveket azonban csak ott, azokon a helyeken és olyan cikkféleségekből teljesíthet­jük túl, ahol a többletterme­lésre a népgazdaságnak szük­sége van. Az 1960-as évre való át­állás általában szervezetten történt a szegedi üzemek­ben. Nyugodtan készülhet­tek, hiszen több nappal, sok üzem több héttel előbb tel­jesítette tervét. Elmondhat­juk. hogy az új gazdasági év első napjaiban megfelelő mennyiségű félkész termék­kel és alapanyaggal rendel­keztek, ami elősegítette a folyamatos munkát. Nemcsak a gazdasági, ha­nem a politikai előkészítés is jobb volt, mint a korábbi időszakban. A vállalatok éves tervüket többnyire már decemberben megkapták, s így megfelelő intézkedéseket tehettek időben a zökkenő­mentes átállás biztosítására. Azonban most is akadtak egyes főhatóságok, illetve egyes minisztériumok, ame­lyek később adták le a ter­veket, s emiatt zavarok áll­tak elő. A Szegedi Cipőgyár január 9-én, a Textilművek 12-én. a Szegedi Építőipari Vállalat pedig január 14-én kapta meg éves tervét. Leg­nagyobb üzemeink, a Ken­derfonó és az Újszegedi Kender- Lenszövő éves ter­vüket még ennél is később. Igaz ugyan, hogy az első negyedévre vonatkozó irány­számukat már a múlt évben megkapták. Vállalataink zö­me most dolgozza ki az éves tervfeladatokat, bontja le üzemrészekre, brigádokra Általános tapasztalat, hogy a szegedi üzemek a textil­es faipar kivételével a múlt évi tervvel szemben maga­sabb tervszámokat kaptak. Különösen jelentős ez az emelkedés a Vasöntödében, ahol mintegy 37 százalék, a Fémfeldolgozó Vállalatnál 25, a Szegedi Kenderfonó­gyárban 7,6, a Szegedi Cipő­gyárban pedig 7,3 százalék. A Szegedi Paprikafeldolgo­zó Vállalat terve például 7 millió forinttal magasabb. Jelentősen növelniök kell ezeknek az üzemeknek a termelékenységet. Például a Vasöntödében 17, a Szegedi Kenderfonógyárban pedig 3,2 százalékkal stb. A hol az éves tervszá­mok időben rendel­kezésre álltak, már decemberben, vagy január első hetében műszaki konfe­renciákon, termelési tanács­kozásokon beszélték meg a tervből adódó feladatokat. Ezt követően pedig üzemré­szenként tájékoztatták a dolgozókat a rájuk háruló munkákról. Ezeken a meg­beszéléseken részt vettek és hozzászólásaikkal segítették a helyes álláspont kialakítá­sát a párt- és szakszervezet képviselői. A Szegedi Fale­mezgyárban például külön tervet dolgoztak ki, hogy mi­lyen. intézkedésekkel igye­keznek a tervfeladatokat megoldani. Külön munka­bizottságokat hoztak létre, amelyek kérték a dolgozók és vezetők véleményét, s ezek alapján dolgozták ki a műszaki intézkedési, újí­tási és takarékossági ter­vet. Ezzel egyidőben azt is tervben rögzítették, hogyan gondoskodnak a munka- és egészségvédelemről. Párt- és szakszervezeteink vezetőinek jó munkáját ta­núsítja a politikai előkészítő tevékenység. Csak az Építő­ipari Vállalatnál mutatko­zott némi lemaradás, mert decemberben kénytelenek voltak a dolgozók nagy ré­szét fagyszabadságra külde­ni. A legsúlyosabb lemara­dás a Cipőgyárban van, ahol több ezer pár cipő nem ké­szült el fasarok-hiány miatt. A kongresszusi munka ver­seny folytatásaként, most április 4., hazánk felszaba­dulása ünnepének tiszteleté­re vetélkednek a munkások. Konkrét vállalásaik megté­tele folyamatosan történik. A Szegedi Falemezgyárban a dolgozók szerződést kötöttek a vállalattal vállalásuk tel­jesítésére, s felszólították az üzem vezetőit a feltételek megteremtésére. Ugyancsak Bizottság alakult a szegedi felszabadulási ünnepségek előkészítésére és megrendezésére A tízéves Villamosenergetikai Kutató Intézet a villamos­energia termelés szétosztásán és a gazdaságos üzemvitel módszereinek kidolgozásán és tökéletesítésén dolgozik. Az intézet tevékenysége kétirányú: hálózati és laborató­riumi mérések, továbbá új készülékek kifejlesztése az energiaipar számára. A hálózati modell például a villa­mosenergia-rendszernek nélkülözhetetlen segédeszköze. Segítségével a villamosrendszerben lejátszódó folyama­tok lekicsinyítve előállíthatók, mérhetők. A képen: Ju­hász Gabriella technikus és Bókay Béla tudományos osztályvezető feszültségszintet állít be Még egyszer egy új gyógyszerről Néhány hete cikk jelent meg a Délmagyarország egyik számában a Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai és az Orvostudomá­nyi Egyetem Élettani Inté­zetének közös kutatási té­májáról, amely a központi idegrendszerre ható új típu­sú gyógyszerek előállításá­val és azok hatásmechaniz­musával foglalkozik. E cikk­ben említett savamid-típusú vegyületek még csak állato­kon nyertek kipróbálást, klinikai kivizsgálásuk még nem történt meg, ezért gyó­gyászali forgalomban még nincsenek. Ezek az előállí­tott vegyületek egy része minden bizonnyal az extra­piradimális idegrendszeri za­varokat fogja gyógyítani. E célra a Kőbányai Gyógy­szerárugyár "MYDETON* nevű készítménye igen al­kalmas. Ez a szer jó tulaj­donságainál fogva már ed­dig is kiterjedt klinikai fel­használást nyert. Szükséges­nek tartjuk ezt megjegyez­ni, mert intézetünket töb­ben levélben és szóban kér­ték arra, hogy a kutatásaink tárgyát képező vegyületből juttassunk részükre. Erre azonban természetesen még nincs lehetőség. A kutatók nevében: Dr. Matkovics Béla Felszabadulásunk 15. év­fordulójának megünneplésé­re készülünk. Április 4-én lesz tizenöt éve annak, hogy a szovjet csapatok kiűzték Magyarország területéről a pánikszerűen menekülő né­met hadsereg utolsó egysé­geit is. Az évforduló meg­ünneplésének helyi előkészü­leteiről és az ünnep prog­ramjáról tanácskozott tegnap a városi pártbizottságon a szegedi felszabadulási ünnep­ségek előkészítő bizottsága. A tanácskozáson megbeszél­ték az előkészületek kapcsán felmerülő feladatokat, s kialakították az ünnepsé­gek programját is. E program néhány pontjára szeretnénk már most felhív­ni olvasóink és a város dol­gozóinak figyelmét, s egyút­tal arra is, hogy támogassák lelkesedésükkel és segíteni akarásukkal az előkészítő bi­zottság munkáját. Az évforduló kapcsán a Hazafias Népfront és a TIT szegedi szervezetének bevo­násával a város üzemeiben és vállalatainál szabad párt­napok, az oktatási intézmé­nyekben és az. egyetemeken konzultációs előadások kere­tében emlékeznek meg a fel­szabadulásról, s az eltelt 15 év eredményeiről az MSZMP VII. kongresszusának tanul­ságai alapján. Az előadások célja bemutatni hazánknak a szocializmus építésében meg­tett útja egyes állomásait, s föltárni az előttünk álló fel­adatokat ezen az úton. Nagy gondot fordít az elő­készítő bizottság a Felsza­badulási Kulturális Sereg­szemle versenyeire és azok előkészületeire. Rendszeresen ellenőrizni kí­vánják a versenyekre bene­vezett csoportok, öntevékeny együttesek felkészülését, s támogatni akarják őket eb­ben a munkájukban. Ugyan­csak nagy figyelmet szentel­nek majd a szemle irodalmi és képzőművészeti pályáza­tának, hogy a pályázatra be­érkezett művek igazságos el­bírálásban részesüljenek. Az irodalmi pályázat legjobb al­kotásait a helyi sajtón ke­resztül, a képzőművészeti pályázatra beérkező festmé­nyeket és szobrokat pedig a Móra Ferenc Múzeumban rendezendő kiállítás formá­jában a nagyközönség elé bocsátják majd. Gondot for­dít majd az előkészítő bi­zottság arra is, hogy a már megindult felszabadulási munkaverseny-mozgalom ki­szélesedjék, anélkül, hogy valamiképpen gátolná más versenymozgalmak — a Szo­cialista Munka Brigádja stb. — aktivitását. Az ünnep előestéjén, ápri­lis 3-án nagyszabású fák­lyás felvonulást rendez a KISZ városi bizottsága. Ezenkívül külön ünnepség keretében emléklapokat ad­nak át azoknak a 15 éves fiataloknak, akik a felszaba­dulás évében, 1945-ben szü­lettek. Ugyancsak a KISZ városi bizottságának rende­zésében az Ifjúsági Ház nagytermében nyílik meg a felszabadulási emlékkiállítás. A Móra Ferenc Múzeum­ban a már említett képző­műveszeti kiállításon kívül korabeli dokumentumokból rendezett kiállítás idézi maid a felszabadulás diadalmas ünnepnapját és az azt kö­vető lázas munkával teli hét­köznapokat. Más kiállításo­kat is rendeznek az ünneo alkalmából, így egy foto- és egy bélyegkiállitást. A Szegedi Nemzeti Szín­házban 3-án este 7 órai kez­dettel felszabadulási díszün­nepséget rendeznek majd, amelynek műsorában a szín­ház művészei mellett közre­működnek — jó munkájuk elismeréseképp — a legjobb szegedi öntevékeny együtte­sek is. Április 4-én délelőtt rendezik meg a katonai dísz­szemlét és a koszorúzási ün­nepséget. Az ünnep reggelén zenés ébresztő is üdvözli majd a város polgárait, ame­lyet a Munkásőrség fúvós­zenekara és a Dankó Pista népi zenekar szolgáltat. A központi ünnepségek mellett minden üzem és vállalat kü­lön is megrendezi a maga felszabadulási megemlékezé­sét. A felszabadulási ünnepsé­gekre meghívják testvér­városaink, Odessza és Bmo képviselőit Ls, valamint a szovjet csapatok tisztjeit és katonáit. A felszabadulási ünnepsé­gek előkészítő bizottsága ar­ra kéri a város dolgozóit, hogy lelkes részvételükkel járuljanak majd hozzá az ünnepségek sikeréhez. jó versenyszellem alakult ki a Ruhagyárban és a Fém­feldolgozónál. Visszaesett azonban a versenymozgalom a Cipőgyárban és a Papri­kafeldolgozó Vállalatnál^ ahol a gazdaságvezetés, a párt- és a szakszervezet is kevés munkát fordított arra, hogy a verseny lendülete ne essék vissza. Sajnos, kevés üzemről mondható el, hogy rendszeresen biztosítják a verseny nyilvánosságát. A Textilművekben és a Ruha­gyárban helyes ötletekkel gazdagították és szemlélte­tőbbé tették a versenyt nép­szerűsítő munkát. A munka versenyben jelen­tós szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak, amely a kongresszusi verseny so­rán terjedt el. A miniszté­riumi iparban már sok olyan munkáskollektíva dolgozik, amely a szocialista brigád cím elnyerését tűzte ki cé­lul. Eredményes munkássá­guknak gátja azonban az, hogy nem kapnak elég tá­mogatást a vállalati, vagy a párt- és tömegszervezeti ve­zetőktől. Akadnak azonban olyan üzemek is, mint a Fa­lemezgyár, a Fémfeldolgozó Vállalat, az Építőipari Vál­lalat, ahol még egyetlen bri­gád sem küzd e nemes cé­lokért. Olyan üzem is van, ahol a szocialista brigád­mozgalom csak papíron lé­tezik. A Szegedi Cipőgyár­ban még feltételt sem dol­goztak ki a brigád részére, csupán ráfogták, hogy e ki­tüntető címért küzd. Az ilyen munka helytelen irány­ba tereli a szocialista bri­gádmozgalmat, s ez nem használ, hanem árt az ügy­nek, amelyet dolgozóink leg­jobbjai kezdeményeztek. Fontos, hogy csak azokon a helyeken hozzanak létre szo­cialista brigádokat, ahol en­nek politikai és gazdasági feltételei adottak. A párt­ás a szakszervezetek nem engedhetik meg. hogy ez a mozgalom minden feltétel nélkül szerveződjék és vég­ső fokon lejáratását vonja maga után. E gy eredményes eszten­dő után, amikor si­kerekről számolha­tunk be, mindig kísért a megelégedettség, nem rit­kán az önteltség, a köny­nyelműség Ez pedig veszé­lyes dolog, mert feltétlen, visszaeséshez vezet a terme­lőmunkában. Márpedig fel­adataink nem kisebbek, sőt nagyobbak, mint az elmúlt esztendőben. Mindenekelőtt biztosítani kell a tervek rendszeres tel­jesítését, ahol a feltétel meg­van, a túlteljesítését, a terv­szerűség betartása mellett. Különös figyelmet kell szen­telni az exportkötelezettség teljesítésére és minőségének javítására. Csak úgy tudják külkereskedelmi szerveink biztosítani az exportpiacok bővítését. De ez alapfeltéte­le a baráti országokkal kö­tött gazdasági együttműkö­désnek is. Komoly feladataink van­nak, mert az anyagtakaré­kosság, a minőségjavítás, az önköltség csökkentése terén közelről sem használtuk ki lehetőségeinket. Tehát gon­dosabb munkára van szük­ség, hogy magasabb indulá­si alapot teremtsünk öt­éves tervünkhöz. Gazdasági, párt- és tömegszervezeti ve­zetők a korábbi lendületes munkával segítsék kibonta­koztatni üzemi dolgozóink alkotó, kezdeményező kész­ségét, hogy híven a párt VII. kongresszusa határoza­taihoz, becsülettel, jó mun­kával, szép sikerekkel zár­juk hároméves tervünk utolsó esztendejét is. Kispál Jenő, az MSZMP városi vég­rehajtó bizottságának munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents