Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

3 Szombat, 1960. február Vt. Tegyük társadalmi üggyé a termelőszövetkezetek megszilárdítását! (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságaiból együttesen száz hold szán­tóról legalább 35, a régi szövetkezetek pedig száz hold szántóról, beleszámítva a háztáji területet is, legalább 46 hízott sertést adjanak eL Az új szövetkezetek minden 100 hold közös szántóterületről — a háztáji gaz­daságban nevelt baromfival együtt — legalább 9 mázsa, a réglek pedig 13 má­zsa baromfit adjanak át az államnak év végére. A közös sertésállomány állandó­sításának s a jövő évi hízottsertés-szük­séglet biztosításának érdekében szükség van arra, ho© a régi szövetkezetekben 100 hold szántóra számolva legalább 4,5, az új szövetkezetekben pedig 3,5 anya­koca le©en. Emellett fontos a közös szarvasmarhaállomány minél előbbi meg­teremtése is. A közös állatállomány min­den erővel történő fejlesztése mellett szükség van a háztáji baromfi- és sertés­tartás szélesítésére. Helyes, ha minél több háztáji gazdaságban tartanak anyakocát. A közös állatállomány mielőbbi elhe­lyezése érdekében mindent meg kell ten­ni a közös férőhelyek minél ©orsabb ki­alakítására, elsősorban az olcsó szerfás és házilagos építkezések kiszélesítésére. A fenti célok elérésének alapfeltétele a párt- és állami szervek messzemenő se­gítsége, amelyet az új és régi szövetkeze­teknek a te© elkészítésében nyújtanak. Olyan tervek kidolgozására van szükség, amelyek a megye felvásárlási kötelezett­ségének teljesítését biztosítják. Na© gon­dot kell fordítani a szerződéses termelte­tés, illetve az egyénileg kötött termelési szerződéseknek a tsz által történő átvál­lalásából származó előnyök ismertetésére, s az átvállalások biztosítására. Na©on fontos a takarmánytermelés, 8 elsősorban a kukorica-, illetve a silóku­korica termelésének megszervezése. Arra van szükség, ho© a termelőszövetkeze­tekben a kukorica vetésterületének ará­nya elérje a 30—31 százalékot a háztáji kukoricavetéssel e©ütt. A 30 mázsás ku­koricatermelési mozgalom hathatós esz­köze lehet a kukoricatermelés fokozásá­nak, ezért törekedni kell szélesítésére. Napjainkban legfontosabb feladat külö­nösen az új termelőszövetkezetekben a tavaszi munkákra való jó felkészülés. Ma még szükség van a gépi és fogatos erők együttes alkalmazására. Most elsősorban az a legfontosabb dolog, ho© a tavaszi vetésekhez szükséges vetőma©akat idő­bén össze©újtsék, illetve e©séges vető­magra cseréljék ki. A jó| elkészített tervek teljesítésének a régi és az új szövetkezetekben az az alapvető feltétele, ho© a tagok maguké­nak érezzék és me©alósitásában munká­jukkal részt ve©enek. Ezért már a ter­vek kidolgozásának munkájába is be kell vonni a tsz-tagokat. A közös gazdálkodás sikeres megkezdése azt követeli, ho© minden belépett tag és minél több csa­ládtag részt vegyen a közös munkában. Ezért na© gondot kell fordítani a mun­kaszervezet helyes, jó kialakítására. Fi­©elemmel kell lenni arra, ho© e©mást tisztelő, megbecsülő emberek kerüljenek egy-e© brigádba, va© munkacsapatba, s azt is figyelembe kell venni, bo© az első évben e©es növényféleségek még kisebb táblákba kerülnek. A tsz-tagok munkába való bevonásának elősegítésére fel kell használni a jövede­lemelosztásnak alapszabályban rögzített elveivel összee©eztethető különböző pre­mizálási módszereket, mert ezek segítsé­gével növelhetjük a tsz-tagok anyagi ér­dekeltségét. Gondot kellene fordítani a termelés olyan megszervezésére, amely lehetővé teszi már a tavasz folyamán munkae©ség-előleg fizetését. Ennek kü­lönösen na© jelentősége van a fiatalok­nak a közös munkába való bevonásánál. Ü] A me©ef pártbizottság bízik ab­ban, ho© me©énk szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztjai akaraterejük­nek, termelési tapasztalataiknak és szor­galmuknak teljes latbavetésével küzde­nek a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósításáért, a mezőgazdasági terme­lés növeléséért. A pártbizottság felhívja az alsóbb párt-, állami, tömeg- és társa­dalmi szervek figyelmét, ho© a termelő­szövetkezeti mozgalomban elért eredmé­nyek megszilárdítása rendkívül fontos társadalmi ü©-, ezért kéri a különböző szervek vezetőit és tagjait, ho© a meg­szilárdítás munkáját a továbbiakban is minden erejükkel támogassák. Tovább korszerűsíti a MaV a vasútvonalakat A MAV az idén is foly­tatja a vasútvonalak kor­szerűsítését Többek között átépítik a vasútvonalat He­gyeshalom és az országhatár között, más vonalakon pe­dig új síneket helyeznek el. Az egész országban 1960­ban újabb 400 kilométer hosszú hézagnélküli, a kö­zönség körében zakatolás­mentesnek ismert korszerű vasúti pályát építenek, s ez­zel tovább javíthatják majd a gyors- és személyforgal­mat, csökkenthetik az uta­zási időt Értekeztek a Hazafias Népfront megyei és városi vezeiői A Hazafias Népfront me- litikai feladatait az MSZMP gyei, városi elnökei, titkárai, VII. kongresszusa után, valamint a budapesti kerü- Harmati Sándor, az országos letek népfronttitkárai febru- tanács titkára a népfront­ár 25—26-án értekezletet bizottságok tennivalóiról be­tartottak a Hazafias Nép- szélt a termelőszövetkezetek front székházában. A ta- megszilárdításában. Dezséry nácskozáson részt vett és fel- László, az Országos Béketa­szólalt Kállai Gyula, a Ha- nács titkára az európai bé­zafias Népfront Országos kemozgalom titkárainak bu­Tanácsának elnöke, az MSZ- dapesti értekezletéről és a MP Politikai Bizottságának népfront békemunkájáról tá­tagja és Marosán György, jékoztatta a mozgalom ve­az MSZMP Központi Bizott- zető munkatársait, ságának titkára, a Politikai a tájékoztatót vita kö­Bizottság tagja. Dr. Ortutay Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára ismertet­te a Hazafias Népfront po vette. Szovjet katonákat logadtak meleg barátsággal több szegedi özemben A születésének 42. évfor- Mindegyik katona—mun­dulóját ünneplő szovjet had- kás-találkozó meleg, baráti sereg harcosai több szegedi légkörben folyt le, s csak üzemet meglátogattak az el- erősítette üzemeinkben a múlt napokban, ho© e©ütt szovjet—magyar barátságot. ünnepeljenek a ma©ar dol­gozókkal. Csütörtökön dél­után a Szegedi Textilműve­ket keresték fel. Az ünnep­ségen csaknem 250 munkás és munkásnő, valamint öt­ven szovjet katona szórako­zott együtt. Közös műsort mutattak be a megjelentek­nek, majd este 10-ig táncol­tak, beszélgettek. Tegnap délután a Szegedi Szalámi©árba látogattak el a szovjet katonák. A zsúfo­lásig megtelt kultúrterem­ben Vámosi László őrna© mondott beszédet. Méltatta a szovjet hadsereg létrejötté­nek és létezésének hatalmas jelentőségét. Azután az édosz együttese táncokat adott elő, a szovjet harcosok zenekarral, férfi és női tánc­csoporttel, valamint szóló­táncosokkal vettek részt a nagysikerű, minte© két óra hosszat tartó kulturális mű ­sorban. Végül a ©ár dolgo zói elbeszélgettek és vendé­gül látták a szovjet hadse­reg képviselőit. Átadta megbízólevelét az új japán követ Dobi Istvánnak, a népköz­társaság Elnöki Tanácsa el­nökének pénteken délben átadta megbízólevelét Seisi­ro Ogawa rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Japán új ma©arországi kö­vete. Nagymérvű gépesítéssel is Tovább bővítik idén a ruházati cikkek választékát A Ruhaipari Igazgatóság vezetője tájékoztatót tartott Szegeden Meglátogatta a Szegedi Ru- a termelékenység nem érte Már tavaly megkezdődött ha©árat a ruházati szak- el a megfelelő szintet. Év a ruhagyárak módszeres gé­szervezet néhány munkatár- elején a kereskedelem a pesitése, melynek eredmé­sa, valamint dr. Bugár Já- raktárak telítettségére hi- nyeképpen a kézzel végzett nos, a Ruhaipari Igazgató- vatkozva kevés rendelést műveletek rovására növeke­ság vezetője, hogy az üzem adott, s a termelés e©en- dett a gépi munka részará­vezetőit és műszaki gárdá- súlyát csupán az export nya. ját tájékoztassa az iparág na©arányú emelésével lehe- 1959-ben mintegy 270 féle tavalyi eredményeiről és tett megtartani. A második 1960. évi lehetőségeirőL fél évben ^ hirtelen Bar a ruhaipar szép ered- ... ményekkel zárta az 1959-es megnőtt a kereskedelem ige­esztendőt — mondotta elö- nye, és adásában Bugár János — és az iparagnak egyszerre lemaradás egyedül a ©er- kellett kielégíteni a bel­mekfehérneműknél mutat- földi kozott, kat. ruhamodellt ©ártottak az üzemek, ami átlagosan 660 új modellt jelentett ne©edévenként. Idén sokkal na©obb mér­tékben gépesítik a terme­lést, nagy gondot fordítanak cs a külföldi piaco- a technoiógia fejlesztésére és modern szervezési formák A téli fagyok komoly károkat okoztak a barackosokban Hírek a szegedi járásból A tél folyamán a nagyfo- ja, ennek a szemzését is kú hőmérsékletváltozás ko- megkezdték. Harmincöt ab­muy -ká-^t okozott a fíj" lak alatt virágzik az ibolya, molcsosokben. Az almai a k- J ban nem történt kár, azok A kiskundorozsmai József rü©ei nem érzékenyek, vi- Attila Termelőszövetkezet­szont az őszibarackfák rü- ben js elvetették a paprika­gyei elfa©tak. E©ik-másik t A tiszaszigeti j^m helyen olyan na© volt a ,, .. ,, , „ . fa©, ho© két-három ág Termelőszövetkezet 50 hold me©i2sgálása után csak e© újburgonyára kötött szerző­jó rü©et találtak. Persze, dést. A vetőburgonya már van olyan fa, amelyik kihe- csírázás alatt van. veri a fa©ást, de termés -— a tavalyihoz viszonyítva — Choppan János v. b.-elnök jóval kevesebb várható. Kaj- tájékoztatása szerint a ru­szibarackból szintén keve- j^j Kiss Imre Termelőszö­sebb termés lesz. vetkezet gyümölcsösében Szeged környékén a sza- ntér egy hete megkezdték a rnóca is megfa©ott s ez fivümölcsfák nvesését taka­késleltetni fogja a növeke- gyUmolcsLak késeset, taka­dését. Pontosan a károkat ntását, a törzsek kaparását. megállapítani még nem le- A termelőszövetkezetben het, de előreláthatóan a fa- na© mennyiségű trá©át ©ás 30-tól 80 százalékos. hordtak M a kerbés2etbe. sökbent^ Zákányszéken is megkezd­kezdik meg. Először az al- ték 8 gyümölcsfák tavaszi mát metszik, később az védekezési munkálatait. A őszibarackot. Rügyfakadás fajúban két hold szőlőt tele­előtt azután megkezdődnek .. , _ a permetezések. A MÉK a pftenek> a £old forttetasahoz Kertészeti Munkaközösség- mái" hozzáfogtak. Az udva­gel közösen az idén Kvassia rokból kihordták a trá©át helyett Wofatox spritzpul- s ahoj Van műtrá©a, ott verporral végez kísérleteket . _„„ - ; Ez az előbbinél olcsóbb, ^^^^ A könnyebben beszerezhető és munkak elvégzésé után hoz­hatásosabb a KvassiánáL A konyhakertészetekben is megkezdődött a munka. A szöregi Aranykalász Terme­lőszövetkezetben már kikelt a paprika és a korai paradi­csom. U©ancsak kikelt már a saláta is. A tsz-ben 700 ablak alatt nevelnek ubor­kát. A napokban ennek a magját is elvetették. Jól telelt a tsz 10 holdas faiskolája. Az ősszel időben elkerítették, a nyulak nem rágták meg. E©ébként a fa­iskolát most, a tavasz folya­mán négy holddal megna­©obbítják. Van a termelőszövetkezet­nek üvegházban nevelt két­ezer tő magas törzsű rózsá­zá fognak a permetezéshez. a bevezetésére. A választékbővítés céljá­ból új mintájú és új ösz­szetételű anyagokat hasz­nálnak fel. A Ruhaipari Tervező Vál­lalat irányítása mellett pe­dig i©ekeznek a kornak," nemnek és célnak leginkább megfelelő modelleket ter­vezni. Legfontosabb feladat az üzemek tiszta profiljai­nak kialakítása és a decent­ralizált vállalati tervezés me©alósítósa, mert ezáltal nagymértékben javulhat a termelékenység. Az 1959-es tényszámhoz képest a ruhaipar 1960­ban 9,9 százalékkal na­©obb tervet kapott. Ennek a többtermelésnek 5,9 százalékát a belkereskede­lemben, 11,7 százalékát kivi­tel útján értékesitik. A ter­melés emelésének e©ik lé­nyeges tényezője a gépesítés lesz, melyet pontos és ész­szerű tervek alapján csak a kijelölt vállalatoknál végez­nek. Na©obb központi be­ruházásokra szintén csupán néhány üzemben, például a Vörö6 Október Férfiruha­©árban kerül sor. Az igazgatóság vezetőjé­nek előadása nyomán élénk vita alakult ki á jelenlévő ruha©ári szakemberek kö­zött. Bár Bugár János kőnk-­rét bejelentéseket nem tett — mivel a vállalatok érté­kelése csak a mérlegbeszá­moló elkészülte után lehet­séges — az a nézet alakult ki, ho© az ország ne©edik legna©obb üzemében, a Szegedi Ruhagyárban is min­den lehetőség adva van a további fejlesztésre. Ui gépek készülnek a kábelgyárban (Liebmann Béla felv.) A szegedi kábelgyár lakatosai érdekes, Szegeden eddig ismeretlen gépeket készí­tenek. Ezek segítségével csévélik majd a műanyag-szigetelésű kábeleket NAPIRENDEN: Feledékenység vagy felelőtlenség? NEM IS TÖBB hete, ha- hosszat kínlódott, a vezető nem már több hónapja an- járatta a motort, míg végül nak, ho© na©obb darabon is dömper segítségével, na© felbontották a Na©körút út- zaj kíséretében ki tudták testét, örültek és örülnek is menteni A napokban is e© ennek a környék lakói, a burgonyát szállító pótkocsis járókelők, s a gépkocsiveze- katonai teherautó ragadt tők e©aránt, hiszen ez an- benn a sárban. Na© csödü­nak a jele volt, ho© hama- let keletkezett, az emberek rosan jó úton közlekedhet- köveket hordtak, ű© pró­nek. Még na©obb volt az báltak segíteni. Hamarosan öröm, amikor az útépítők is segítség érkezett a 42-es megjelentek és munkához Autóközlekedési Vállalattól láttak. Mint aho© azonban is e© dömper képében, a közmondás is mondja, nin- Most ez e©szer azonban a csen öröm üröm nélkül, itt "segítség* is póruljárt, mert is í© történt. Az útjavítást az is bennt ragadt a sárban, jelző táblát u©anis az il- s több órás kínlódás után letékesek csak közvet­lenül a Nagykörútra, a felbontott úttestre állították fel. S itt kezdődött a tulaj­donképpeni baj. Mert a kör­tudták csak kiásni azt A HÁZTÖMBÖK házíel­ü©elői időben jelentették a bajt. A szerkesztőség fel is hívta az I. kerületi tanács . •. - •, .. : „ i üivra cLe. i. i/ci uicu Ldiirfijr, f Attité ré^T ] téré épí4ési osztályának fi©el­utca Attila utca - jovo mét „ intézkedjék egy gépkocsik vezetői csak az ut , . . ..., végén tudták meg, ho© az ®ak^cr 4 4*bla elbe" lezárt és nem lehet tovább ^f^; Ennek azonban menni. Még talán ez sem má.7 ""J^y hfe- s lett volna baj, ha vissza tud- fz,o4a "f" V°U * "Eü?™?2" tak volna fordulni. A na- etesnek foganattá Pedig ta­gyobb teherautók azonban 4a" '««k 'annyiból alít volna, kénytelenek voltak befordul- b<fY valaki felvegyen e© ni a balkézre eső na©, nyi- 0fofonkavvlot es mtezked­tott udvarba. Ott azonban a ]ek. • tebla ^állitásara. S felázott talaj leállította a cmia44 ,.a feledékenység, gépkocsit, s a gépkocsiveze- va8y 4a,a" felelőtlenség mi­tők azt vették észre, hogy k,'.nl.6d­sem előre, sem hátra nem jutnak, bent ragadtak a sárban. Ha még nappal tör­tént a baj, csak ha©ján. De késő éjszaka is többször elő­fordult — a körülvevő épü­lettömbök lakóinak nem ép­oen örömére —•, ho© a bentragadt gépkocsi órák nak órák hosszat a sárban ragadt gépkocsikkal, nem beszélve arról, ho© az ud­var is tönkrement s a lakók nyugalmát is háborgatja az éiszakai motorrá Pás Remél­jük. ez a fi©elmezte»és már nem fog a ködbe vésznl. Horuczi Lászlóné

Next

/
Thumbnails
Contents