Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

Traktorista — műszaki — diák? Bár a szovjet leszerelési törvény végrehajtására két évet irányoztak elő, gyakorlatilag máris megkezdődött megvalósítása. Napról napra sokan szerelnek le és utaznak haza, hogy majd elfoglalják új munkahelyüket. Ez a fiatal traktorista, műszaki vagy diák lesz? Teljesen mindegy, mert egyformán tagja marad annak a hatalmas egységnek, amely a kommunizmust lelkesen építi, s amely mint leszerelt katonát szeretettel fogadja. Szentes termelőszövetkezeti város Csongrád megye egyik jelentős városában, Szentesen tegnap, szerdán tanácsülést tartottak. Itt ünnepélyesen kimondották: Szentes termelőszövetkezeti város. A tanácsülésen megjelent Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is, aki meleg szeretettel üdvözölte a szövetkezés útjára lépett dolgozó parasztokat. Fehér Lajos átadta Németh Károly elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályvezetőjének üdvözletét, s felolvasták azt az üdvözlő táviratot is, amelyet Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács első helyettese küldött a város termelőszövetkezeti parasztjainak. — ünnepélyes keretek között nyilvánították tsz-tagokká a napokban azokat a sándorfalvi egyéni gazdákat, akik a Rózsa Ferenc Tsz-be kérték felvételüket. Velük együtt 526 tagja lett a nagy családnak, s földterülete pedig 2400 kataszteri holdra emelkedett. „Daiu^nadát, fenn a<z í$e*t. A helyeslés kevés... Több támogatást a Szegedi Ruhagyár fejlesztéséhez! — Célszerűbb nagyobb nyi idő alatt visszafizethet- leményük szerint van anyag erőfeszítéseket tenni a vi- nék a hitelt önköltségcsök- és ha kijelölné az Építőipari dék iparfejlesztésének meg- kentés révén. Vállalatot a minisztérium, gyorsítására — mondotta a , akkor építési kapacitás is párt VII. kongresszusán Keres lenne. A ruhagyár tervének Fock Jenő elvtárs, a Köz- n íninivtérinmhnz túlteljesítésére pedig lehetőponti Bizottság titkára. mtrussiertumnoz van> hiszen a minisztó_ örömmel hallották ezt a Nemcsak Szegeden, hanem riumban is helyeslik, támoSzegedi Ruhagyár, vezetői és Eudapesten, minisztériumi gatják elgondolásukat. S dolgozói is. Ugy gondolták, szerveknél is nagy helyes- nem ^ akármilyen árut most már lehetőség nyílik lésre talált a ruhagyáriak akarnak készíteni. Olyat, majd nemcsak a budapesti, kezdeményezése. Az "ipar- amelyet szívesen megveszhenem a Szegedi Ruhagyár igazgatóságon jóváhagyták a nek a külföldiek. Tehát az fejlesztésére is. Szavakban, javaslatot, miután a minisz- exportáruk részarányát nös papíron már sokszor el- térium iparfejlesztési bízott- vélnék elsősorban, hangzott s leírták, hogy sága felülvizsgálta és he- Ezért találják jogosnak szükség van a Szegedi Ru- lyeslő véleményt adott A kérésüket, s azt várják, hogy hagyár továbbfejlesztésére. Beruházási Bank Csongrád re ^ helyeseljék, hanem Elméletben a mérleg min- megyei fiókja is tamogató támogassák is az illetékesek cíig a szegedi gyár javára véleménnyel terjesztette to- tervük megvalósítását, billent, de a gyakorlattal vább központjához engedé- n. P. eddig baj volt. lyezésre. Szóval mindenütt D helyeselték, csakhogy állító- «•••••••••••••••••• Kemenyseg lag nem biztosítanak építőés cselekedet ipari kapacitást ilyen önköltsegcsokkentés hitelből torteMár 1958-ban elkészült és nő beruházásra. Ezért a szejóváhagyták az illetékes Sediek külön kéréssel forszervek az üzem rekonstruk- dúltak az Építésügyi Miniszciós tervét. Aztán 1959-ben tériumhoz. Itt Seregély Alaaz építés azzal maradt el, dár, a II. főosztály vezetője hogy nincs építőipari kapa- foglalkozott az üggyel. Előbb citás. No, majd 1960-ban, kélték, a ruhagyár terjessze reménykedtek a szegediek, fel a tervek alapjan, hogy Az elmúlt hónapokban ez a mennyi anyagot igenyel az reménység aktív cselekedet- építkezéshez. A szegedi tértél is párosult. vezők gyorsan kimunkálták Az üzem vezetői műszaki az anyagigényt, s a vallalat dolgozói kimunkáltak egy eljuttatta a minisztériumba, javaslatot amelynek terve Már válasz is érkezett, február 15-re készül el. En- amelyben Seregély Aladar nek az a lényege, hogy nő- aláírásával arról ertesitik vélik az üzem termelését, őket, hogy végtelenül sajelsősorban az exportáruk nálják, de nem tudnak epítermelését, bankhitelből tőipari kapacitást biztosítani, megvalósított beruházással, mert nincs anyag. Az összes költség mintegy Mit volt tenni, anyagot két és fél millió forintot kellett szerezni. Ezt is előT i • itv.k-1 teremtették itt Szegeden, tenne ki. Ebből földszintes Tehát most már yan tégla> épületet emelnének az üzem cement, bizonyára lesz épíkertjében, a most épülő tőkapacitás is — gondolták, munkásszálló mellett. Ide A Csongrád megyei Építő• . bnlJ„„,„t; ipari Vallalat azonban nem helyeznek el a kaibantarto ^^ a munkát. Csak úgy műhelyeket, s a nagyüzemi foghat hozzá, ha a miniszépületben bővítenék a szabá- térium erre kijelöli. Pedig szatot, a laboratóriumot és igen gazdaságos volna ez az ; • , építkezés az Építőipari Valhárom uj munkaszalagnak ^ szemp(>ntjából is. Nem lenne helye. Ezzel egyido- kenene külön felvonulnia a ben megjavítanák a szoci- munkásszálló építése után, alis ellátást, s mintegy 175 ott, közvetlen mellette hozzáj i i kezdhetne a ruhagyar tolduj dolgozonak adnanak mun- épületének felhúzákát. sához is. E beruházással egy évben , , 48 millió forint értékű több- Jogos keres lettermelést érnének el, és ^ ruhagyár vezetői elmonhat millió forint nyereségre dották, hogy jól tudják: az tennének szert. Készíthetné- építési tervek nem növelhetők a rendelkezésre állo NEM AZ EMBER ELLEN S

okat, nagyon sokat prédikáltak a letűnt uralkodó osztályok az emberszeretetről. Pálfi Ferencné, az újszegedi szövőgyár munkásnője, a kenderfonógyár nyugdíjasai, s általában az idősebb dolgozók nagyon sokat tudnának beszélni arról, hogyan ment tönkre az egészségük ebben a nagy -szeretetben«. A tőkés rend urai. lehet mondani, egy pillanatra sem szűntek meg hangoztatni a felebaráti szeretetet, az irgalmas adakozást és a szegények gyámolításának szükségességét, ugyanakkor azonban a munkalehetőségektől is megfosztották mindazokat is, akik a tömegek igazságát, jogait akarták kiverekedni. Most minden a dolgozó, gyarapító, gondolkodó emberért történik. Az újságok egyik legfőbb feladatuknak tekintik, hogy a termelés hőseiről írjanak, szépen és tisztelettel. A szegedi új házak is azoknak nőnek ki a földből, akik jobbá, még szebbé akarják tenni az életet, tökéletesebbé a társadalmat. Nem frázis, hanem mindennap érezhető valóság, hogy most a javakat előállító ember a legdrágább kincs, neki jár ki minden tisztesség és megbecsüJózsef Attiláról nevezik el a Felsőfokú Tanítóképzőt A Szegedi Felsőfokú Tanítóképző a Művelődésügyi Minisztériumhoz fordult, azzal a kéréssel, hogy járuljon hozzá az intézet József Attiláról történő elnevezéséhez. Mivel a nagy magyar proletárköltő nevét az egyik szegedi tanítóképző már viselte, a minisztérium engedélyezte a kérési. A Felsőfokú Tanítóképzőben ezért már készülnek az ünnepélyes névadóra, melynek egyik legszebb epizódja lesz Tápai Antal A diák József Attila című mellszobrának felavatása. Tápai Antal a szobrot az iskolának készítette, a névadó ünnepségre. // nek több műbőr kabátot, épitöanyag és építési kapa_ PVC- és sportruhákat, va- citás határain túl. Hogy az lamint nehéakonfekció árut, ipari termelési tervek túltel-rmelvnek igen nagy keres- jesítésének egyes területejme) , , » . ken határt szabnak nyerslete van külföldön. A hitel ar.yaglehetóségeinki vagy a félév alatt térülne meg a koiső és belső piac fel vevőtervezés szerint. Tehát eny- képessége. Itt azonban véHallgattam a rádiót s szívenütött a hír: Huszka Jenő 85 éves korában meghalt. Meghalt a magyar operett kiváló mestere, a Lili bárónő, a Gül baba és a Bob herceg szerzője, akinek operett-melódiáit, egy-egy dalát ismerik és éneklik az egész világon. Huszka Jenő 1875-ben született , Szegeden. Nagy zenei tehetsége már gyermekkorában is csodálatra késztette tanítóit. ő maga mesélte sokszor, hogy 7 éves volt, amikor egy zenekritikáját közölte a szegedi újság. — A Zeneakadémián Hubay Jenötöl tanult hegedülni, s először mint kiváló felkészültségű hegedűművész aratott nagy sikereket Európa-szerte. Sokáig volt tagja a világhírű párizsi Lamoureuxzenekarnak. Huszonhét éves volt, mikor első operettjét, a Bob herceget bemutatták. A bemutató nagy sikert hozott s az elsőt hamarosan újak követték. A Lili bárónő... a Gül baba ... »Darumadár fenn az égen ..— dúdolgatom a Gül baba és Huszka Jenő talán legnépszerűbb operett-dalát. Huszka Jenő sohasem felejtette el a szülővárosát. Operettjeit mindig bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház. s ő maga mindig sokat adott a szegedi közönség véleményére, öt évvel ezelőtt, amikor nyolcvanadik születésnapját ünnepelte a város, járt is Szegeden. Személyesen köszönte meg a Szép Juhászné ősbemutatója után a függöny előtt a közönség tapsát. S az a taps nemcsak a kitűnő daljátékot, hanem a 80 éves szegedi származású zeneszerzőt is ünnepelte. És azóta is ... Egyik szegedi ismerőséhez nemrégiben írott levelében arról beszél, mennyire szeretne újra Szegedre látogatni. S arról, szeretné elküldeni szülővárosának egy arcképét — A látogatásra már nem kerülhetett sor. Az idős művész meghalt. Huszka Jenőt saját halottjának tekinti a Zeneművészeti Szövetség, amelynek sokáig elnöke is volt. S Huszka Jenőt saját halottjának tekinti ez a város, ahol született, ahol gyermekkorát töltötte, s ahová gondolatban oly sokszor visszavisszatért, a kedves emlékek, egykori barátok, játszótársak után kutatva. És a kedves város, a gyermekkor mesevárosa könnyes szemmel dúdolgatja most azt a fájdalmasan-szép régi dalt: »Darumadár fenn az égen ... hazafelé szálldogál .. P. L. lés. Igaz, ehhez 180 fokos társadalmi fordulatra volt szükség, le kellett tűnniük a haladás, a jobbratörés kerékkötőinek. Most már a hatalom birtokában levő munkásosztály szabja meg a szokásokat, erkölcsöket. Saját világnézetének szemszögéből ítéli meg az állampolgárok viselkedését, s legfőbb értékmérőnek a haza, a közösség érdekében végzett munka mennyiségét tartja. A munkásosztály és harci szervezete, a kommunista párt elítéli, károsnak és veszedelmesnek tartja a burzsoá nézeteket, azonban soha nem az ember ellen lép fel, hanem az emberek fejében kavargó helytelen nézetek ellen küzd minden eszközzel. Különösen a tisztességes és jószándékú dolgozók nevelése folyik végtelen türelemmel. Őket igyekszik az állam meggyőzni az iskola, a rádió, és a sajtó útján arról, hogy a revizionista, nacionalista, antiszemita felfogások csak a rendszerünktől idegen elemek céljait segítik. A

legemberszeretőbb rendszer tehát a proletárdiktatúra rendszere, mert a munkából élők hatalmas tömegeit juttatja boldogsághoz, s csak azok ellen kénytelen osztályharcot folytatni, akik ezt megakadályozni igyekeznek. Amikor a szép szó, a türelmes nevelés nem használ és egyik-másik megrögzött reakcióst börtönbe juttatja a nép állama, a vele hasonszőrűek szinte kórusban hördülnek fel ilyenkor: hát ilyen a népi demokrácia humanizmusa? Nem szabad, hogy megtévesszen minket az ilyen lamentálás. Már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eleven példával bizonyította be, hogy ha szükség volt olykor erélyes intézkedésekre, megtorlásokra, akkor ezt is a fiatal szovjet rend ellenségei kényszerítették ki. Nálunk 1956-ban az államhatalom türelme olyan meszszire ment, hogy az már vétkes könnyelműségnek számított, s ezt habozás nélkül ki is használták az ellenforradalmárok. Aki egy szemernyit is híve a gondolkodásnak, az világosan látja, hogy a munkáshatalomnak könyörtelenül le kellett sújtania megölő ellenségeire, például a KöZrtársaság téri gyilkosokra, mert különben — ahogyan ezt Mindszenthy bíboros kategorikusan ki is jelentette — ők ismét kezet emeltek volna a szocializmus híveinek s legjobb harcosainak százezreire. T

ermészetes, hogy az ellenséges gondolkozású egyénekkel szemben is a türelem politikáját folytatja az állam. A felszabadulás után olyan hazát teremtettünk itt, amelyben mindenki boldogulhat, még a régit visszasíró arisztokrata is, ha nem csinál kárt, ha lemond arról, hogy ártson a társadalomnak. Világos: aki bűnt követett, vagy követ el, annak bűnhődnie kellett és kell, azonban most adva van a lehetőség mindenkinek, hogy a súlyos vétkeket is jóvátegye. Egy igen tehetséges szegedi költő is nagyot vétett 1956 őszén, s ezért a bíróság két esztendei szabadságvesztésre ítélte. Jelenleg azonban háborítatlanul dolgozhat a Délrostnál, s lehetősége van arra, hogy verseivel megjelenhessen a Tiszatáj-banj Ez az egyetlen példa is ékesen bizonyítja, hogy nem az emberek ellen, hanem az emberek által elkövetett hibák és bűnök ellen folyik a jogos és — hozzátehetjük — egyre hatékonyabb, sikeresebb küzdelem; Ezt a bölcs és helyes politikát a VII. pártkongresszus helybenhagyta és nyomatékosan aláhúzta. Hogy ebből milyen sokat profitált a munkás-paraszt hatalom, arra jellemző, amit az ecsetgyári dolgozó nők mondottak: »Most azok asszonyok is örömmel igenlik a párt és a kormány intézkedéseit, akik a korábbi években gyanakvással fogadták azokat, vagy éppen legyintéssel intézték el> Nem azt kell nézni —• mondják az emberek —, hogy liibázik-e valaki, mert hiszen ez szinte elkerülhetetlen egy életúton, hanem azt: az illetőben van-e képesség és főleg őszinte akarat az általa elrontott dolog helyreállításához, kijavításához. Az egyik szegedi üzem igazgatóját nemrég leváltották. Nem azért váltották le, mert olykor merev és goromba volt beosztottaival szemben, hanem azért, mert az ismételt figyelmeztetések ellenére sem változtatott magatartásán, Mindenkitől elvárja és megköveteli a munkásosztály államá, hogy a megfelelő helyen, a tőié telhető legszorgalmasabban dolgozzék. A burzsoázia volt tagjainak is joguk van a munkához. R

endszerünk emberszeretetét tehát senki ne értse félre, ne éljen vissza azzal. Azt akarjuk, hogy az ország lakói minél egységesebben összeforrjanak s erejüket, tudásukat önmaguk felemelésére, boldogulására fordítsák. Természetesen ez nem következik be csak úgy önmagától, valamiféle isteni kinyilatkoztatás hatására. Itt is a kommunistáktól vár legtöbbet a néphatalom, nekik kell elsősorban és szüntelenül az emberek között élniük és fáradhatatlanul küzdeni a káros jelenségek és maradi gondolkodás ellen, BT. I. Dalverseny a Rózsa Ferenc Gimnáziumban Az újszegedi Rózsa Ferenc Gimnáziumban dalversenyt rendeztek a napokban. Az újabb verseny folytatása volt egy korábban megrendezett házi kezdeményezésnek. Akkor népdalokkal neveztek a tanulók. Összeírták az általuk ismert népdalókat, azok közül kívánságra többet elénekeltek, s egy-egy zeneismereti, vagy elméleti kérdésre is válaszolniok kellett. Legutóbb ugyanilyen módszer szerint mozgalrrf; dalok ismeretében mérték össze tudásukat a szép számmal jelentkezett diákok. Közülük a legjobbak jutalmat kaptak. Leányosztályok is lesznek az új tanévben Radnóti Miklós Gimnáziumban A Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium igazgatósága most értesítette az általános iskolákat, hogy 1960 szeptemberétől a város leánygimnáziumainak tehermentesítése céljából az első évfolyamon leányosztályokat is nyit. A Radnóti Miklós Gimnáziumban az 1960/61. tanévben összesen öt első osztályt indítanak. Az új elsőosztályok nyitása azáltal vált lehetővé, hogy az iskola vezetősége eddig más célra használt helyiségeket szabadított fel a tanteremhiány enyhítésére. A szükséges átalakítási munkákat az építési vállalatok rövidesen megkezdik s szeptember elejére korszerű tantermek várják az új elsőosztályos tanulókat.