Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

3 Csütörtök, 1960. február 18. Jelentősen fejlesztik idén Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalatot Az elmúlt évi áruértékhez viszonyítva az idén 24 szá­zalékkal magasabb a terve a Szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat­nak. A feladat komoly, mély­reható intézkedéseket kíván: ezzel kapcsolatosan érdek­lődtünk Lombos Mihály elv­társtól, a vállalat igazgató­jától. — Milyen technikai fel­^ételeket ~ biztosítanak a terv teljesítéséhez? — Mindenekelőtt jelentő­sen fejlesztjük gépi berende­zésünket — tájékoztatott az üzem vezetője. Már felsze­reltünk két új esztergapadot, újabb kettő beszerzésére ke­rül sor rövidesen. Kapunk oszlopos fúrógépet a beruhá­zási keretünkből. Felújítás­ból beszerzünk fúró-köszörü­gépet, a régieket kicserél­jük, új dinamóval gazdagít­juk hegesztőműhelyünket: ezzel jelentősen növelni tud­juk a termelést, hiszen a he­gesztődinamó jóval nagyobb kapacitású lesz a réginél. Az új gépekkel azonos idő alatt gyorsabban tudja elvégezni a munkát a dolgozó. — Szó van belső átszer­gyár, a Budapesti Járműfel­szerelések Gyára és a város lakossága számára galvani­ugyanakkor növeljük a ter­melékenységet a már emlí­tett technikai segítséggel. Az zálásókat végeznek: az üzem- elmúlt évben az egy mun­rész kapacitását teljes mér­tékben kihasználjuk. Ugyan­akkor anyagigényesebb új profilok gyártására is átté­rünk: például háromkerekű gyermekbiciklit, asztalra sze­relhető rajzállványt. — Növelik a munkáslét­számot. vagy csupán a termelékenység emelkedé­sére számítanak? — Mind a kettőt tervbe vettük. Az eddigi 141-es lét­számot 154-re emeljük, kásra eső termelési érték 62 ezer forint volt: ebben az esztendőben szeretnénk túl­szárnyalni a 67 ezret. Ennek érdekében felújítjuk a he­gesztőműhelyt 90 ezer forin­tos költséggel teljesen kor­szerűvé, kényelmessé tesz­szük. Műhelycsarnokot is építünk, amelyre 200 ezer fo­rintot költünk. Tehát a dol­gozók jobb munkakörülmé­nyek között végezhetik mun­kájukat, jobb teljesítményű gépekkel. M. T. vezésről is? — Bizonyos mértékig igen. Például az üzemfermtartók eddig kizárólag a tervszerű megelőző karbantartást vé­gezték eL Munkájuk teljes egészében nem volt kihasz­nálva, éppen ezért a tmk­csoportot komoly feladattal bízzuk meg. A Lágymányosi Dohánygyárnak, a Makói Gépgyárnak különféle fém­árukát, az ÜVEGÉKT-nek szállító kocsikat, a szegedi Felszabadulás Termelőszö­vetkezetnek melegágyi kere­teket készítenek. Természe­tesen a brigád létszámát ki­bővítjük, de munkájuk sok­kal eredményesebb, megfog­hatóbb lesz. Fejleszteni kí­vánjuk a galvanizáló részle­günket. Itt eddig csak belső szükségletre — például mér­legek kromozása — dolgoz­tunk, s a tíz csiszoló nem kapott elegendő munkát. Most az üzemrész 15 tagját folyamatos munkával látjuk el: nikkeleznek, krómoznak, eloxálnak, rezeznek és újab­ban horganyzást is válla­lunk. A galvanizálóknak csökkent munkaidejük van. Ezt már a törvény js bizto­sítja: napi hét órát dolgoz­nak. Ez idő alatt a Szegedi Seprű gyár, a Makói Gép­Van-e elég kisiparos falun ? Másodállásként is végezhetnek javifó, szolgáltató munkát a szakképzett falusi lakosok Dr. Gervai Béla, a KI- lamennyi OSZ elnöke a falusi lakos- vizsgálja; ság kisipari ellátottságáról helységben a következő nyilatkozatot szakember, községében meg­van-e minden elegendő olyan elsősorban sza­adta: bó, fodrász, cipész és más — A KIOSZ megyei tit- szakmabeli, akire szükség káraival értekezleten vitat- van. Azokban a kisebb köz­tük meg e kérdést. Tapasz- ségekben, ahol egyáltalán talatunk az, hogy a lakos- nincs, vagy nem elegendő ság szempontjából az utób- a kisiparos, felkutatjuk a bi időben nem történt kü- szakmákban jártas, hozzá­lönösebb változás kisipar- érte embereket, s a tanács ellátottságban, noha né- működési engedélyt ati ki hány ezer kisiparos beadta számukra, még akkor is, ha iparengedélyét. A volt kis- más állást is betöltenek, iparosok a helyiipar szo­cialista szektoraiban ma­radva nagy számban szö­vetkezetekbe, vagy tanácsi vállalatokba léptek be. Több százra tehető azok­nak a falusi kisiparosok­nak a száma, akik a mező­gazdasági termelőszövetke­zetek tagjai lettek. Ezek a mesterek jól megtalálják számításukat, szívesen dol­goznak ott és ezenkívül a lakosság számára továbbra ls vállalnak javításokat. A szolgáltató iparosok a ki­sebb falvakban csupán szakmájukból a háború előtt nem tudtak megélni, ha nem volt legalább 2—3 hold földjük, részaratást, cséplőgépkezelést, vagy más munkát kellett vállalniuk. Anyagi körülményeik a fel­szabadulás óta általában ja­vultak, de mégis nagyobb létbiztonságot jelent a ter­melőszövetkezeti tagság sok kisiparos számára. — A KIOSZ vezetősége elhatározta, hogy három hó­napon belül az ország va­A felvilágosító munka ereje A háromszáz portát számlá­Az ateista propaganda ere- bői. Bekapcsolódtak az ateis­je — amely oly szép ered- ta propagandába a kolhoz­ló kárpát-ukrajnai Kalnyik- menyeket hozott Kalnyik fa- parasztok is, méghozzá olya­ban élő öregek azt állítják, luban — mindenekelőtt ab- nok, akik nemrégen még hogy a falu pontosan ezer- ban rejlik, hogy az egész nem tudtak keresztvetésnél­éves. Lehet, hogy egy kicsit falusi értelmiség magáévá kül elmenni a templom túloznak, de az biztos, hogy tette az emberek felvilágosí- előtt... -Az értelmiség Kalnyik — nagyon régi te- tásának, nevelésének felada- nemigen boldogulna a mi lepülés. A falu ugyanolyan tát, s nem alkalomszerűen, segítségünk nélkül — jelen­sokat szenvedett, mint egész hanem nap mint nap rend- tett* ki egy Sztrizsak nevű Kárpát-Ukrajna. Hány kül- szeresen folytatnak ateista kolhozpwaszt. — A tanítók propagandát. felnyitották a szemüket, mi A falu prtplmicprip P^'S segítünk nekik, hogy A Taiu erieimisege vallósos ismerőseinket ki­a babonák bi­földi hódító próbálta meg­honosítani itt saját rendsze­rét' Milyen keserves volt a bárók, papok földjein robo­természetesen nemcsak fel­toló parasztok élete. Az em- világosító beszélgetéseket berek előtt nem volt -hol- folytat az emberekkel, bár nap*, amiben hinni lehetett az ilyen beszélgetések nem volna. Ezért valami örökké- játszanak utolsó szerepet. A való dologban próbáltak hin- tízosztályos iskola pedagógu­ni, ami igazolja a keserves sai komoly tervet dolgoztak földi létet. A parasztok így kön való pártfogó hatalom, zeteket a s ha már nem itt a földön, tekkel. A földrajz, a kémia, Az új élet szabadítsuk lincsei bői*. igazsága nemcsak a hívőket formálja át, ha­nem sok esetben még a pa­ki. Az iskolában rendszere- pokat is; gondolkoztak: nyilván szá- sen és következetesen szem- Kalnyikban lakott egyszer mukra is létezik egy örök- beállítják a materialista né- egy Nyikulanymec nevu pap. vallásos előítéle- Azt mondjak, jolelkm be­csületes ember volt. Ennek akkor az égben — az isten, a firikaTs'núndeíi újabb tu- a papnak volt egy unoka­Sok évszázados hagvo- dományós felfedezés sorban öccse unokahúga. rnánv ez. Éopen ezért Kár- megcáfolja a vallás tanítá- ez a két fiatal a papi la­pát-Ukrajnában — amely sait s a pedagógusok ezt kasaban harcos ateistava Ukraina más területeinél ké- minden esetben kihangsú- fejlődött. A komszomoiista szocializmus lyozzák. Az iskolában és a unokahug kitüntetéssel fe­fontos klubban rendszeresen tar- jezte be a középiskolát es tanak előadásokat. -Vasár- orvosi egyetemre került, napi klub* is működik a fa- Testvére tanító es parttag. luban, az iskola szakkörei A ket fiatal nagyon sokat pedig ilyenkor tartják a fog- vitatkozott az öreg pappal. sőbb lépett a útjára — rendkívül probléma az ateista propa­ganda kérdése. Egyszerűen ateistának lenni — nem kü­lönösebb érdem az emberek előtt. Harcos ateistának "len- lalkozásokat, s ezek olyan Nem tudni, hogy csakugyan ni — szintén nem érdem, ha- érdekesek és tartalmasak, ptogingott-« a hite. de v^ui hogy nincs az a nagymama, aki rá tudná venni unoká­ját a templobamenésre. A pedagógusok lelkes segítő­társakat toborozták maguk­nak a felsőosztályos tanulók­nem kötelesség. Ugyanúgy, ahogyan az írástudó embe­rek kötelessége megtanítani betűvetésre és olvasásra a vele egy lakásban élő anal­fabétát. Március 5-én Szegeden farfiák az MSZBT megyei kíildöilválaszló értekezletét Az elmúlt napokban az MSZBT megyei elnökségének intéző bizottsága kibővített ülést tartott, amelyen határo­zatot hoztak arról, hogy a megyei küldöttértekezletet már­cius 5-én, Szegeden az új klubban tartják meg. Az érte­kezleten megválasztják a megye 14 küldöttét az MSZBT április 23-án és 24-én tartandó országos kongresszusára. Az MSZBT megyei küldöttválasztó értekezletén számba veszik a mozgalom 15 éves eredményeit és kijelölik a mozgalom további feladatait a magyar—szovjet barátság ápolásában. A természettudományok filozófiai problémáiról rendestek ankétot Szegeden A Tudományos Ismeretter- déseinek megvitatása volt jesztő Társulat Csongrád napirenden budapesti és sze­megyei szervezetének fizika- gedi előadókkal. Ez bizo­kémiai és filozófiai szakosz- nyos fokig érthető, hiszen a tályai megyei ankéton vitat- legtöbb félreértéssel ezeken ták meg a természettudomá- a területeken találkozhatunk, nyok fontosabb filozó- Meg kell azonban állapítani, fiai problémáit a Szegedi hogy a kérdéseknek » mo­Tudományegyetemen. Az an- dern területekre való koriá­két célja az volt, hogy a to/ási egyoldalúságot jelen­megye területén folyó ter- tett és talán erősítette azt mészettudományos ismeret- a ncm indokolt gondolatot, terjesztés tudatformáló ha- mintha a klasszikus fiziká­tasa az előadók világnézeti ban semmiféle filozófiai felfogásának szilárdulása a probléma már nem lenne, dialektikus materialista fi- Az ankétot rendező szakosz­lozófiai ismereteik elmélyü- tályok arra a következtetés­lése révén erősödjék. Mivel re jutottak, hogy a filozófia a természettudományos is- egyes kéxdéseinek a szaktu­meretterjesztésben résztvevő dományok szemléletében va­előadók többsége pedagó- ló elemzése hasznos, az an­gus, várható, hogy az ankét kéton tanúsított érdeklődés jó hatása az iskolai oktató- pedig lehetővé teszi, hogy neveié munkában is meg- kózös társulati klubesteken mutatkozik. a megye nagyobb városai­Főként a modern fizika és ban további kérdések tisztá­esillagászat világnézeti kér- zásara kerülhessen sor. Monumentális alkotásnak készült a szegedi tanácsköztársasági emlékmű C Látogatás Segesdi György szobrászművésznél J Mai lapunk első oldalán közöljük an­nak a szobornak a képét, amely Szege­den hirdeti majd a dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság emlékét. Régi kötelezett­ségüknek tesznek ezzel eleget Szeged dol­gozói, amikor négy évtized után emlé­ket állítanak a munkáshősöknek, a kizsák­mányolás elleni küzdelem mártírjainak. Idei felszabadulási ünnepségeinket méltón emelheti majd ennek az emlékműnek fel­avatása, amelyre remélhetően sor kerül majd április 4-én. A három és fél méter magas szobor­alakot már ki is adta kezéből az alkotó­művész, Segesdi György, akinek Szegeden 1957-ben felavatott Juhász Gyula-szobra ismeretes. Az új alkotás már a Képzőmű­vészeti Alap bronzöntödéjében található meg, ahol az öntés előkészületei folynak és a tervek szerint március második felé­ben készülnek el vele. Ezzel azonban a teljes emlékmű még nem lesz meg, mert a kompozícióhoz egyéb építkezésre is szükség van, amelyet itt Szegeden, a helyszínen végeznek el. A budapesti Nép­stadion neves, Kossuth-díjas építészének ifi. Dávid Károlynak tervei alapján ugyan­is a szobor mögött 12 méter hosszú és 3 méter magas díszfal húzódik majd, amely­hez néhány fokos lépcsősor vezet fel. A szoboralak a kőfal jobb oldali első har­madában kerül felállításra. Segesdi György, a fiatal, 29 éves mű­vész örömmel beszélt erről az újabb al­kotásáról, amelynek készítésére meghívá­sos pályázat nyerteseként kapott megbí­zást. A főváros új lakótelepén, az Ernst Thálmann-telepen, a Máglyaköz l-es szá­mú házban berendezett műteremlakásában beszélgettünk vele. E házat egyébként tel­jes egészében művészcsaládoknak biztosí­tották, több műteremlakással, hogy zavar­talan alkotási lehetőségeket nyújtsanak a tehetséges művészeknek. — Valóban öröm itt dolgozni — jelen­tette ki a fiatal művész s szavait minde­nekelőtt a készülő alkotások egész sora húzta alá. A szobormodellek között ízlé­ses, újszerű égetésű és festésű kerámiák is tűntek fel: feleségének, a kerámikus­múvésznőnek művei. Közben a szegedi emlékműre terelődött a szó. — Az ökölbe szorított, kezeit magasba emelő nőalakkal a győzelmes proletárfor­radalmat akartam kifejezni — magyaráz­ta alkotásának jelképes értelmét Segesdi György. — A győzelem feletti örömet fe­jezi ki a nőalak, az ökölbe szorított kezek pedig azt jelképezik, hogy a harc még nem ért véget. Lábaival egy keselyűn ta­pos, amely a legyőzött kapitalizmus szim­bóluma. A keselyű azonban emelgeti még a fejét, ugyancsak annak jeleként, hogy a harcot tovább kell folytatni, mert a ka­pitalizmus még nem múlt ki egészen. A kifejezésmódban arra törekedtem, hogy lehetőleg minimális eszközökkel adjam a legerőteljesebb kifejezést. Erre nem a részletek kidolgozásával, hanem az egész műnek a szerkesztésével, a szobor töme­gének erejével törekedtem. A művész egyébként már újabb műn dolgozik, a tiszapalkonyai Hőeröműhöz ké­szít nagyméretű Prometheus-szobrot. En­nek modellje készítése közben örökítette meg a fényképész lencséje. A felszabadu­lásunk 15. évfordulójára nyíló fővárosi tárlaton Marx Károlyról készített mell­szobrát mutatják be, s a tervek szerint még a tavasszal felállítják Karcagon Le­nin-szobrát, amelynek már az öntési mun­kálatai is elkészültek. Lökös Zoltán (Kéri Dánlel felv.) Segesdi György műtermében OJ szobortervén dolgozik. Mellette a szegedi emlékmű modellje, is elköltözött a faluból. Egy másik pap, Gejza Sziszkaj, miután kiábrándult a vallás­ból, levetette a papi reve­rendát. Nem könnyen és nem egy év alatt ért meg benne ez az elhatározás. De látta, hogy az egyszerű emberek felismerték a vallás káros hatását és egymás után hagyják ott a templomot. Sziszkaj nagyon jól tudta, hogy nem is lehetne őket visszatéríteni. Nemcsak volt hívei, de családtagjai példá­ján keresztül is meggyőző­dött, hogy milyen gyenge lábon állnak a vallás taní­tásai. Gyermekei a sai át útjukat járták, ketten pio­nírok lettek, ketten komszo­molisták. A pap kilépése örömtéli esemény volt a csa­ládban. Az egykori pap ma már tevékenyen részt vesz az ateista propaganda munká­ban. Verhoniában ""^f*1; tem 1944 őszén a hadsereggel. A nyo­morúságos falvakban kisza­ladtak elénk a gyermekek. Mezítláb futottak a hó­ban ... Az ungvári papneveldét akkor kórháznak alakitották át. Katonáink kíváncsian né­zegették a szenteket ábrá­zoló képeket. Egy jól öltö­zött, szikár férfi névjegykár­tyát nyújtott át nekem, me­lyen ez állt? -Rácz profesz­szor, a hittudományok dok­tora*. A professzor abban a meggyőződésben élt, hogy a kórház majd csak elköltözik és újra a fekete-reverendás papoké lesz az épület. Azon­ban tévedett. Nemrégiben, amikor Kárpát-Ukrajnában jártam, megálltam a volt papnevelde előtt, amelyben most az egyetem két fakul­tása működik. Az ősi épü­letben otthonosan jönnek­mennek a kárpát-ukrajnai, kijevi, lvovi és verhovinai fiatalok — ugvanazok, akik 15 évvel ezelőtt mezítláb szaladtak a hóban. Kárpát-Ukra jna biztos lép­tekkel halad előre a boldog­ság és a jólét útján, úgy, ahogyan nemrégen Nyikita Szergejevics Hruscsov mond­ta: -Az első sorokban küzd a hétéves terv teljesítéséért, így tehát a kommunizmus építőinek első soraiban me­netel*. (G. Mamiin cikke a Li­tyeraturnaja Gazetából.) Térhatású televízió Alekszandr Mikulin aka­démikus egyszerű módszert javasolt a közönséges televí­ziós vevőkészülék térhatású készülékké való átalakítá­sára. Olyan speciális lencsét szerkesztett, amely a televí­zió képernyője elé helyezve kitűnő térhatást biztosit

Next

/
Thumbnails
Contents