Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

Szerda, 1960. február 2A Több húst ettünk tavaly, mint 1958-ban Húsellátásunk a Ssegedi Szalámigyár számadatainak tükrében Az emberek — köztük a szegediek is — általában szeretik az ízletes falatokat. Ezeket nemcsak a híres szegedi paprika, vagy más fúszerféleségek teszik ízletessé, hanem főként a hús. Már évek óta több kalóriát fogyaszt hazánk lakossága, mint sok gazdag kapitalista országban, Angliában, vagy az Egyesült Államokban. Az egy főre eső évi húsfogyasztás grafikonja hazánkban az 1938. évi 34 kilóról már 1957-ben a 40 kiló fölé emelkedett. Szegeden és a járásban is az elmúlt évben tovább nőtt a búsfogyasztás. Sertéshúsból 1959-ben 2 ezer 200 mázsával, marhahúsból 1100, szalámiféleségekből 200, gyulai kolbászból 100 és egyéb hentesáruféleségekből 1100 mázsával adott többet az élelmiszerkereskedelmi vállalatoknak a Szegedi Szalámigyár, mint 1958-ban. Ez mind Szeged és a járás területén növelte a húsfogyasztást Így a szalámigyár által adott és az állami kereskedelem révén forgalomba hozott húsféleségekből, hentesárukból Szegeden és környékén 17—18 százalékkal több fogyott el, mint egy évvel korábban. Mélypontra, jóval az 1938. évi szint alá süllyedt 1945-re a húsfogyasztás Szegeden is. A háborús pusztítás következtében megcsappant állatállomány, a több esztendős aszály miatt csak 1955-ben érhettük el és haladtuk túl a háború előtti színvonalat. Ugrásszerű emelkedés az elmúlt bárom évben következett be. Ebben nagy szerepe volt a beszolgáltatás eltörlésének, amely nyomán lényegesen megnőtt a parasztság állattenyésztési kedve. Ez csak fokozódott évről évre, s még ennek ellenére egyes hús és húskészítményeknél, főleg a jobb minőségű árukból a bét végén nem minden időben tudták kielégíteni az igényeket. Ez nem csoda, hiszen az elmúlt év első kilenc hónapjában például Csongrád megyében a lakosság állami boltokbeli vásárlásának több mint 44 százaléka élelmiszer volt, annak ellenére, hogy ugyanez idő alatt lényegesen nőtt a vendéglátó és üzemi étkezés forgalma. Például Szegeden több mint 8 millió forinttal volt több, mint az előző év hasonló időszakában. A húsfogyasztás lényegesen növekedett az elmúlt évben, de egyes esetekben az igények még ezt is túlszárnyalták. A vásárlóerő növekedésével s járás több községéből azt kérik, hogy létesítsenek újabb húsboltokat, s a központi készletből lássák el őket is rendszeresen friss áruval. Az állattenyésztés jelenlegi színvonala nem még Szegeden is korlátozotminden kérés kielégítését te- tak a hűtési és tárolási leszi lehetővé. Ez a színvonal hetőségek, ezért fordulhatott már gátja a lényegesebb elő zökkenő az ellátás üteelörelépésnek, amire csak mében. akkor kerülhet sor, ha a Az állattenyésztési és áltermelőszövetkezetek való- latforgalmi szervek most keban megteremtik a nagyüze- resik fel az újonnan alakult, mi állattenyésztést. Ha már vagy lényegesen megnöveaz idén megvetik ennek kedett termelőszövetkezetealapját és több sertést, hízó ket, hogy szerződést kössemarhát adnak, mint ameny- nek sertés- és marhahizlanyit egyes községek nyújtót- lásra. Termelőszövetkezetetak, míg lakói egyénileg dol- ink vezetői, dolgozói többgozó parasztok voltak. nyíre érzik az élelmiszerel* látásban rájuk háruló felA nagyüzemi állattenyész- adatot Igen he]yesen ^ tés szünteti majd meg végérvényesen a felvásárlás egyenetlenségét, ami tavaly is lényegesen hozzájárult az időszaki húsellátási zavarokhoz. Ez ért vallják: a falu most nem adhat kevesebb húst, csak tobbet, mlnt tavaly. Ahol pedig nem talál meghető, hiszen a kisüzemi gaz- értésre e jelszó, ott ismerdálkodás keretei között ne- tetni kell az árutermelés és héz biztosítani a felvásárlás benne a hústermelés fontosegyenletességét. Bár az Al- ságát Mert a sertés-, a latforgalmi Vállalat hónap- szarvasmarha-állomány nöról hónapra ütemezve kö- velése- a rendszerre hizlalás, .„.. , ..,,,. « s a nagyüzemi baromütetótte le a hizlalási szerző- liyéaxUB ^^^ teremti déeeket, mégis előfordult meg ^ igények még teljehullámszerű átadás. S mivel sebb kielégítésének feltételét A gyakorlati életre nevelés úl módszerei a Szegedi Tudományegye'emen A Szegedi Tudomány- megbízásából az intézetben egyetem Szerveskémiai In- végzett tézetében a gyakorlati élete A szegedi intézet oktatói re nevelés új módszereit és kutatói maguk is szoros alkalmazzák az oktatásban, kapcsolatban vannak a gyaD. Kovács Ödön tanseékve- korlati munkával, Rendszezető docens elmondotta: a res kutatásokat végeznek hallgatókkal a harmadik egyes, főleg gyógyszeripari évtől fokozatosan mégis- üzemek megbízásából és merteti azokat a módszere- sok új felfedezéssel segíti* ket amelyekkel majd a tevékenységüket Az egyes gyárakban dolgoznak. Az üzemekben készített új műoktatásban a legkorszerűbb , ,. ,, műszereket és az üzemek- szerek kipróbálását is valben használt új típusú fel- lalták. Nemrég megbízták szerelések kicsinyített, de őket azzal, hogy egy épülő működő berendezéseit is üj tmán-gj-hr mintaüzeméfelhasznaliák. Igy a hallga- , , , ... tók megismerkedhetnek a nek terveit keszítsek Ut legjobb termelési módsze- mezőgazdasági hulladékok rekkel. Tanulmányaik be- ból olyan értékes alapanyafejezése után tehát már got állítanak majd elő gyakorlati tapasztalatokkal „,,-„„„ . f • kerülnek a gyárakba. amelyből műanyag, sokíajAz intézet több ötödéves 13 gyógyszer alapanyaga kéhallgatója már az ipari üze- szíthető, mek által megadott kutatási témákon dolgozik. Ez fokozza a hallgatók szakmai érdeklődését, nagyobb önbizalmat ad munkájukhoz. A fiatal vegyészek legtöbbje előre tudja, hogy a diploma megszerzése után hová megy dolgozni, a gyárak ugyanis szívesen alkalmazzák azokat a fiatalokat, akik már hallgató korukban nekik dolgoztak. A Szegedi Egyetem Szerveskémiai Intézete az üzemekben dolgozó fiatal kutatóknak lehetőséget nyújt arra is, hogy az intézetben készüljenek fel doktori disszertációjukra. Az első ilyen doktorjelölt most fejezte be egyéves kutatómunkáját, amelyet a gyár alkalmazottjaként és annak Szeged egyik legrégebbi drágábban termei a gyárés nem különben legna- iparnál, s ezt a hátrányt gyobb létszámú kisipari csak fokozott minőségi szövetkezete az április 4-ről munkával egyensúlyozhatelnevezett Első Szegedi Cipész és Csizmadia Ktsz közgyűlését Újszegeden, a lőben. Az emeleti Csak egy kicsivel tübb körültekintést... Az új lakások apró hibáiról Kiss Jenőnek hívnak. Ne fölszabadult volna erről a mégy fürödni, s hideg van tessék megijedni. Nem mon- fal, képet lehetne fölakasz- a konyhában, kl kell nyitdom el az önéletrajzomat, tani, vagy tükröt, vagy egy nod a fürdőszoba ajtaját, 16 Azt akarom elmondani, hogy nagyobb ruhafogast beállí- kell lépned a hideg konymilyen nagy öröm ért en- tani. Egész más volna úgy hába, meg kell előbb keresgem mostanában. Lakástu- az előszobátok formája is. ned a konyhai villanykaplajdonos lettem, és nem is * . i -» „ csolót, aztán mellette a fürakárhol. A Teleki utca kör- A Konynaoan dőszobáét. Mire meggyújtotnyéki új bérházban kaptam A lakásizem]ét , konyhá_ tad, mar rag is fáztáL uj lakast. Nem dicsekszem, ban folytattuk. Itt minden ~ "fi® de olyan jó érzés, ha az rendhei/ lt r k anvám rettenetes — feleltem, hogy ember megoszthatja mások- ^^^ kal az oromét. 14,,_ r,„„ ' UJ lakásomat — mint a Az említett új bérház ^ira raSk£ nw '-^dban. Ott csak egy egyik két szoba konyhás, f™^ ko^ f^J? * ^T^Tit furdoszobás lakásanak va- „ , r. a szoba felöl. Az meg aztán gyok a tulajdonosa. Egy he- ^Tvoí? 3 ffiTÍS ^ ^ te volt nálunk a lakásszen- ,,.-„„ , log... telő. Meghívtuk rá a fele- H^ rcár ^nlf tóhht-,^" A *»Mba nem ségem testvérét, Veronkát is ^lófttűált az é? éré" mentünk Ott aludBudapestről, meg édesanyá- tóVj™ 1 01 epl tak a gyerekek. Meg aztán mékat FöldeákróL Szólt a ^e rom' már féltem is, hogy az ép rádió, dúrúzsolt a cserép- — Mért "yai r°vid en- árgus-szemű sógorom ott is kályhában a tűz, csillogott nek a zuhanyozónak a ve- talál majd valami kivetni a poharakban a bor és na- zetékcsove? — ezzel kezdte. valót. inkább visszamentünk gyon, de nagyon jó kedvünk — Hiszen így a rozsából a oda, ahonnan elindultunk, volt víznek fele a fürdőkályha az asztalhoz, Ugy éjféltájban azt mond- oldalára szóródik. A csőnek , ja Mihály — a Veronkának 1x5 kellene érnie legalább a Es a szenespince ablaka a férje és azonkívül okieve- kád közepéig, ez pedig alig les építész —, hanem hal- éri el a kád egyharmadát Egy hete tartottuk a talod-e, Jenő, most aztán már nem győzhettek takart- kásszentelőt. Azóta már kétideje volna megnézni, mi- tanh vizet föltörlni fürdés szer is ellenőriztem, amit a lyen is ez az új lakás! után- Arról nem is beszélve, sógorom, aki különben oklehogy a fürdőkályha oldalára veles építész, akkor este elKezdjük az előszobán állandóan rászóródó víztől mondott. És Igaza volt ab* valóságos gőzfürdővé válik ban is, hogy ezek mind A vendégkoszorü, ahogy a fürdőszobátok. A gőz be- olyan dolgok, amelyeken az már ilyenkor lenni szo- szivárog a szobába, kioson könnyen lehetne változtatni, kott, zajosan kezdte köve- a konyhába és tönkreteszi a Könnyen és minden külötelni a tüzetes lakásszemle bútorokat. Persze, itt is ta- nósebb anyagi költség néllebonyoh'tását. Föl is kere- karékoskodni akartak. Meg kül. Csak egy kicsivel több kedtünk azon nyomban az is takarítottak 30 centi ve- körültekintés kellene hozzá, asztaltól, még édesanyám ls zetékcsövet azon az áron. Egy kicsivel több felelősségjött ki velünk az előszobá- hogy elrontották a fürdőszo- tudat a kivitelezők részéről, ba, pedig az előbb még ar- bátokat. Ez a takarékosság- S akkor a szenespince abról panaszkodott, hogy alig nak az a fajtája, amelyik lakát sem közönséges ablakáll a lábán az álmosságtól, több kárt okoz a pazarlásnak üveggel üvegezték volna be, Ott kezdtük a szemlét az hanem dróthálóval megerő-' előszobában. t,gy kapcsolon mullk £jtett vastag üveggel. Két— Ide figyelj, Jenő — .. ,,, ,, ... szer hányták le a szenet a mondta Mihály egy kis ~ /an a lurdöszobanoz pincébe, s már egy szemerszemlélődés után - azt én vjUanykapcsoló a szoba f^ nyi üveg sincs az ablak is tudom, hogy takarékosan í01 ,ls: ~ Keraezte miKor egyetlen kariká1ában sem. kell bánniok a tervezőknek ^ klhaborogta magat a zu" Hát ezt akartam én most a hellyel, hiszen mi sem y mlalt- elmondani és nem az öncsinálunk egyebet, takaré- — Nem — mondtam — életrajzomat. Meg azt, hogy koskodunk már a tervezés- úgy emlékszem... nincsen, ahelyett, hogy egymást hinél. De azt azért nem ér- Mivelho^ csaki^an nem báztatják az „ dolgokért, tem, hogy miért kellett az is volt, csak a konyha felől , ., , . . , , előszoba egyetlen valamire villanykapcsoló. J°bb volna, ha mind a tervaló falfelületét így elék- — öreg hiba — mondta — vezök, mind pedig a kiviteteleníteni ezzel a gáz,- meg s megint csak olyan hiba, lező vállalatok dolgozói több villanyórával. Hiszen alig amin változtatni könnyű- figyelmet fordítanának a tudtok itt egy árva ruhafo- szerrel lehetne. Mibe kerül „,„„„„tágast is elhelyezni. Mért nem még egy kapcsoló fölszere- rnunkajukra ilyen vonatkolehetett ezt a gázórát, meg lése? Úgyszólván semmibe, zásban ls. Ha a vállalati érezt a villanyórát itt, a má- Erre is gondolhattak volna dekek figyelemmel tartása sík oldalon beállítani, itt, az a vezetékszerelők ott a vil- mellett törődnének egy kiajtó mellett. Akkor mindjárt lamosságinái... Hiszen, ha csit ^ épül(5 üj lakások majdani lakóinak érdekeivel. Feljegyezte: Papp Lajos Holnap előadás a siegedi po'itikai ai«od®miÁn A szegedi politikai akadémia újabb előadását holnap, csütörtökön délután fél 3 órakor tartják meg a Szabadság Filmszínházban. Előadó: Komócsin 7»Itán elvtárs. az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Az előadás után a politikai akadémia résztvevőinek filmet vetítenek. Közel kétmilliós évi nyereség* az Első Szegedi Cipész Iítsz-ben Eredményes munkáról adoft számol a mérlegzáró közgyűlés ja. Nehézséget jelentett viszont a hullámzó bőrellátás, Idén mintegy 20 ezer pár cipőt exportálnak majd és tökéletes minőségű munkára törekszenek a belföldi piac számára is. vasárnap tartotta meg évi a legfontosabb alapanyag Az elmondottakon kívül a Nem elég a jó szándék m/mfdakál m,:K$ó{áxa A Film—Színház—Muzsika legutóbbi számában igen megdicsérték az egyik vidéki színházat, hogy milyen ízléses, szépen rajzolt plakátokon hirdeti bemutató előadásait. A Csongrád megyei MOKÉP talán e dicséret példáján föllelkesülve produkálta a szx/vjet film ünnepét hirdető műsorplakátját. Hát ami a produkciót illeti, eredményes volt. Legalábbis megérdemli, hogy szót ejtsenek róla az újságok. Hiszen egészen kivételes grafikusi tehetség kell ahhoz, valaki olyan betűszörnyeket legyen képes lerajzolni, mint amilyenekkel e p lakáttörténeti ritkaságon a szegedi mozik neveit ábrázolták. Nem is beszélve az ötletgazdag ékezetekről és a könyvnyomtatás hőskorát idéző archaikus betűtípusokról, amelyek — igen stílusosan — a telefonszámok megjelölésére használtatnak föl De a stílusosságra való becsületes törekvés a plakát egészén is igen szépen kifejeződik. Ott van például az az indákkal, qizgazokkal és magyaroskodó motívumokkal ékes gerenda-vastagságú keret, ami összefogja a bemutatásra kerülő filmek címsorát, hogy — szét ne essenek. A jószándék bizonyára megvolt, hogy a plakát ízléses, szép és kulturált legyen. S mint városszerte látható — nem lett elég a jószándék ... változékony és gyakorta íejlödest le,zi az a tény. Liget-vendég- gyenge minősége. boSV , készül az új üzemi terem A Szikra utcában nyere- ePulet terve, mely valóra zsúfolásig megtelt, amikor séges termelés folyt, a mé- válva 1961-ben modern ottaz elnökség elfoglalta he- retes és ortopéd, valamint hont, korszerű munkakörüllyét az emelvény* A gyű- a javftórészleg viszont vesz- ményeket biztosít a jó hirú lésen részt vettek a hely- teseggel zarta le az évet. Az beli szövetkezetek vezetői elnöki beszámoló szerint és megjelent Horváth Sán- mindkét esetben a kitűnő dor is, a KISZÖV elnöke. gyáripari termékek előretöA vezetőség beszámolóját rése okozta a visszaesést. Ez Krajkó András, a ktsz érthető is. hiszen a boltokelnöke mondotta el, ban olcsó pénzen tartós cimajd az ellenőrző bizottság, pőt lehet vásárolni, s ezért a szövetkezeti bizottság is- mind kevesebben csináltatcipész szövetkezet számára. mertette tevékenységét a tagsággal. A közgyűlés végén jutalmakat osztottak és sor került a nyereségből ju+ó osztalék felvételére, összességében Igen eredménvesen dolgoztak az elmúlt évben az Április 4 szövetkezet tagjai, nak és javíttatnak lábbelit. Végeredményben 1 millió 860 ezer forint nyereséggel zárt a szövetkezet. Ez az összeg nagyobb az 1958-ban elért nyereségnél. A részjegy és tartalékalap 5 millió 563 ezer forintot Oofgoző parasztok kérdéseire váfaszo unk Jár-e földjáradék a más falu határában maradt szövetkezeti földért ? A szegedi termelöszövet- tárában van, arra kell tőrekezetekbe is sok olyan dol- kedni, hogy földcserékkel gozó paraszt lépett be, akik- alakítsák ki egy-egy község nek földjük más falu hatá- termelőszövetkezetének földiában van. A Felszabadulas területét. Termelőszövetkezetbe vitt Ha viszont a termelőszoföldek például közel 40 köz- vetkezetbe lépett tag földje ség határában vannak. Azok nem a szorpszédos község a dolgozó parasztok, akik e határában található, hanem földdel léptek be a szövet- távolabbi községben, és sem kezetbe, azt kérdezik, kap- közvetlen földcsere, sem álhatnak-e. vagy kapnak-e lsmi tartalék földcsere úte ezért földjáradékot. ján nem rendezhető a probA termelőszövetkezetbe be- léma. akkor abban a községvitt összes földterület utári ben lévő termelőszövetkezet köteles a termelőszövetkezet használatába kell a földet a tagnak földjáradékot fi- adni, ahol a föld van, és a Nagv mértékben megnőtt a Ujabb s nehezebb felada- j tetni. Ha a termelószövetke- földtulajdonos tag onnan kap minőségi igény. A kisipar t<-,k várnak 1960-ban a ktsz- i <:etbe belépett tag földterü- földjáradékot, vagy haszon.ugyanis természetszerűen re, Hete a szomszédos község ha- bért. , , . , , . . tesz ki A felosztható nyeMr„ f?™ t resée 40 százaléka a tartaabbebt készítettek. mlnt lékalapra KERÍM ISZÉ ÖSZ1958-ban. A 45 ezer cipőt jutoU a hasszűP a nosszu lejáratú kölcsönalapra, és a „ , . .... • nyereség tíz százaléka kües emelkedett a c.pofelese- lön]eges fll ^turális, rtete -rnné rurri lolontriC rneehaladó termelésben csökkent a csizmák száma gek részaránya. Jelentős nyereséget hozott az 1959re vállalt 15 ezer pár exoortcipő leszállítása. A mér'egbeszámoló kimutatta, hogy sport stb. célokra) képez. Csaknem 447 ezer forint pedig a szövetkezeti tagokat illeti osztalék formájában. minden kivitelre kerülő Az egy főre jutó osztalék cloő 49 forint tiszta hasz- valamivel kevesebb a dolnot szerzett. gozók egyhavi kereseténél. i>