Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

3 JPéntek, 1960. február 19. 4 Nehézségekkel küzd a Kádáripari Vállalat, a megoldás nem várhat sokáig Decemberben írtunk utoljára a Kádáripari Vállalatról, akkor adtunk számot munkájáról, a határidő előtti tervtelj esitésrőL Azóta már ismeretes, hogy végeredményben 131,2 százalékra alakult a végső termelési eredmény, a termelékenységi mutató pedig 116,8 százaléknál állapodott meg. Nem lebecsülendő ez a siker, éppen azért nem, mert kis helyi ipari üzemmé, ahol a nagy gyárakhoz képest elmaradott technikával dolgoznak. Tavaly 3613. tölgyfából készült boroshordót szállított el a vállalat 4854 hektoliter űrtartalommal, valamint 722 javítást végeztek el főképp magánosok, közületek és a pincegazdaságok részére. A MÜÁRT, az új hordók átvevője egyetlen kifogást sem emelt a gyártmányok minőségével kapcsolatban. Pedig ezek a hordók közvetet úton — mivel bort küldenek bennük — jórészt külföldre kerülnek. Tehát nagyon kell ügyelni a tökéletes kivitelezésre. Gondo* ok oi a szakember-utánpótlás Ezek után azt hihetnök, hogy minden jól megy a kádáripar házatáján. Sajnos, nem így van. Gondot okoz például a szakemberek utánpótlása. A kádármunka nehéz, igen nagy fizikai megerőltetést kíván. A legtöbb ipari tanuló csakhamar szinte szabályszerűen megszokik innen, és más szakmát keres magának. Nyugodtan el lehet mondani, hogy manapság csak az megy el kádárnak, aki hivatást érez e pálya iránt. Egy másik nehézség a raktározás. A hordókészítéshez szükséges faanyagot legalább egy évig szárítani kell, mégpedig minden mesterséges beavatkozás nélkül, a szabadban tárolva, hogy a nap melege szárítsa ki. A Gólya utcai kis üzem udvarán szinte mozdulni sem lehet a rengeteg dongától, faanyagtól és mégis kevés a raktározható menynyiség. Igaz, a helyhiány dolgában nem egyedül állnak, legtöbb helyi ipari üzemünket ugyanez a cipő szorítja. b ország második kádárUzemo Viszont már egyedül álló jelenség, amivel 1960-ban szembe kell néznie a Kádáripari Vállalatnak. A kézi munkával végzett hordógyártás, bár kifogástalan minőséget nyújt, drága. Sokkal drágább önköltségű, mint a Budapesten lévő mechanikai hordógyár terméke. A hordók forgalmi adóját azonban közös szintre hozták, s ebből egyenesen következik, hogy — amennyiben nem sikerül a megállapított 13 százalékot leszállíttatni — év végén nem nyereség, hanem ellenkezőleg veszteség fog mutatkozni. Ez pedig egyáltalán nem jó dolog. Persze azért nem lehet a szegedi kádárokat elparentálni. Már az elmúlt évben is gyártottak a hordó mellett egyéb árucikkeket, dézsát, kádat, s más kádáripari terméket. Az idén is megtalálják majd a módját, hogy kifizető legyen a termelés. Nagy akarással kell dolgozniok, hiszen ez a vállalat az ország második legnagyobb kádárüzeme. Magasépítés az Államvasutaknál Címmel kiállítás nyílt az MTESZ Széchenyi téri klubhelyiségében. A kiállításon, amelyet a MÁV Igazgatóság Építés- és Pályafenntartási Osztálya és a Közlekedéstudományi Egyesület szegedi szervezetének építész csoportja rendezett, bemutatják két nagy tervezőiroda, a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat és az UVATERV terveiről készült rajzokat, fényképeket. E kiállítást eddig igen nagy sikerrel Budapesten, Debrecenben és Miskolcon mutatták be. Szegedről Pécsre, majd Szombathelyre viszik. A kiállítás megtekinthető február 19-én, 20án és 22-én 10-től 13, és délután 14—18 óráig. 21-én, vasárnap pedig 10—13 óra közötti időben. Szárad a nyers donga a kászliban. így nevezik a kár dárok azt a rakást, melyben összeállítják a fűrésztelepekről érkező faanyagot. A kászlit Tóth József és Barna Pál segédmunkás rakja. Nagy a forgalom a malomban Az elmúlt hetekben alaposan megnövekedett az alsóvárosi gőzmalom munkája: három műszakban őrlik a gabonát. Ugyanis négy cseretelepet is a malomhoz csatoltak és szinte naponta küldik a lisztet Szőre gr e, Deszkre. Kübekházára és Tiszaszigetre. A szállítás végrehajtására kaptak egy tehergépkocsit is. Természetesen a városban lakók, sót a környékbeli parasztok is Domaszékról, Tápéról, Röszkéről ide hordják vámcsere őrleményeiket. Naponta több mint 100 mázsa gabona keiül megőrlésre: ebben az évben eddig mintegy 130 vagon liszt került ki a malomból. Képünk a malom előtt készült: szekerekkel, autókkal hordják őrletni a gabonát. <y . 1 h (Markovits Tibor telv.) II szegedi földmüvesszoveikezet jelentős összegei fordít iizle.einek korszerűsítésére Újjáépítik a „Kis-Körösi"-halászcsárdát A Szeged és Vidéke Kör- épület mellé két nádtetős ból pedig falatozót, büfét zeti Földművesszövetkezet pavilont építenek, az étté- létesítenek, itt hideg ételeaz elmúlt évben igen szépen rembe pedig magyaros be- ken ' kívül meleg ételeket is gazdálkodott s közel 2 mü- rendezést szereznek be. Meg- forgalomba hoznak. Hasonlo lió forint nyereséget ért el. felelő gépi berendezésről is falatozóvá alakítják át az Az összeg egy részét üzletei gondoskodnak, már most algyői műút mellett levő 10korszerűsítésére, bővítésére nagy teljesítményű hűtőgép es számú italboltjukat is. fordítja. működik a csárdában. Ebben az evben a foldmü... .. . _ vesszövetlcezet valamennyi Idén a legtöbb pénzt a A foldmuvesszovetkezet a üzlete> étterme és italbolt»Kis-Kőrösi«-halászcsárdá- tervek szerint Újszegeden a ja hűtöszekrényt fcap> & ra fordítják. Bővítik, és a 11-es számú üzletét önki- volabbiak — ahová nehézszabadtéri játékok idejére szolgáló bolttá alakítja át. kes a jégszállítás —, pedig 300—350 fős kedves étterem- Mihályteleken a művelődési elektromos hűtőszekrényemé alakítják át A meglevő otthon mellett levő italbolt- ket légy lottó főnyereményt budapesti, kettőt vidéki lottózó nyert A januári lottó jutalomsorsoláson a 3. játékhét szelvényeire, a több száz értékes nyeremény között hét főnyereményt sorsoltak ki. Ezek közül hatnak már van gazdája, négyet budapesti, kettőt vidéki lottózó nyert A kétszobás, bárhol felépíthető családi házért, bár a határidő szombaton lejár, még mindig nem jelentkeztek. KRIZSÁN FERENC (1909—1960) Odaadó, fáradhatatlan harcosát vesztette el a szegedi munkásmozgalom: tegnap, február 18-án elhunyt Krizsán Ferenc elvtárs, a szegedi pártbizottság tagja, a Jutaárugyár igazgatója. Krizsán elvtárs munkásszülök gyermeke, 1909-ben született. Már 12 éves korában napszámosként dolgozott a Kenderfonógyárban, s ettől kezdve, a Horthy-fasizmus éveiben mindenkor osztozott a proletariátus nehcz sorsában. A Kenderfonógyárban később polírozó lett, s ifjúmunkás korában több sztrájkban vett részt. A tőkés munkáltatók ezért nem nézték jó szemmel, s többször kellett munkahelyet cserélnie, hosszú ideig kényszerült a sokezer szegedinek emlékezetes inségmunkára is. A felszabadulás napjaiban az elsők között állt be a polgárőrségbe Szegeden és segített a rend fenntartásában. 1915-ben visszament a Kenderfonógyárba, ahol éveken keresztül odaadó párt- és szakszervezeti munkát fejtett ki. 1949-ben ébnunkáskitüntetést kanott. majd ugyanebben az évben kinevezték a Könnyűipari Minisztérium Pamut és Kender Főosztályának helyettes vezetőjévé. Innen jött vissza Szegedre, hogy átvegye a Jutaárugyár igazgatói tisztségét, melyet csaknem tíz évig töltött be. Igazgatósága idején nagyot fejlődött az üzem, többször nyert kitüntetést kiváló eredményeiért. Krizsán elvtárs munkásságát elismerte, s méltó megbecsülésben részesítette pártunk és kormányzatunk. 1955-ben a Munka Érdemrendet, 1957-ben a "Munkás-paraszt hatalomért emlékérmet*, 1958-ban pedig a "Szocialista munkáért érdemérmet*' nyerte el. Krizsán Ferenc elvtárs az ellenforradalom idején helytállt a munkáshatalom védelmében. Az ellenforradalom leverése után fáradhatatlanul dolgozott az MSZMP szervezésében, a munkásőrség megalakításában. Eveken keresztül volt a szegedi párt-végrehajtóbizottság tagja, s az ősid pártértekezleten ismét a szegedi pártbizottság tagjává választották. Krizsán Ferenc elvtársat a Könnyűipari Minisztérium saját halottjának tekinti, temetését vasárnap rendezi meg. TIZ E ^ tauiaHatsiaa "456* "4SC* "455* "45S* és tfyj, éleiében Kedves, barátságos otthon, a fekete hajú nagymama a kályha mellett jókedvűen lovagoltatja térdén a legkedvesebbet, szemefényét, a pici Gabit. A berendezés elég szűkösen fér el a mellékhelyiség nélküli szoba-konyhás lakásban. Egy kicsit meglepett az állapot. Hogy miért lepett meg, arról majd később ... Szóval a nagymamával, Zöldi Imrénével beszélgetek. Régi időkről, hiszen tíz év, egy évtized még emberéletben is hosszú. 1950, az első tanácsválasztás éve kerül szóba. Ekkor kapta meg először tanácstag-mandátumát Zöldi Imréné. Erről az időről így beszél: — Őszintén szólva nem örültem a megbízatásnak. Azt sem tudtam még pontosan, mi a tanács, s azt még kevésbé, mit kell tennie egy tanácstagnak. De nem kellett sokáig ezen gondolkodnia. Talált munkát. Fontos megbízatást kapott, mert akkor bizony még baj volt az állampolgári kötelességek teljesítésével, az adózással. Zöldiné a pénzügyi állandó bizottság tagjaival napi munkája után járta a kisiparosokat, s eredményesen figyelmeztette őket kötelességük teljesítésére. TCeltóé liMtfvviteA <t UetedckiM Már -magán hivatala-* van 1952-ben Zöldi Imrénének lakásán. "Kettős könyvvitelt-- vezet, pontosan bejegyzi a hozzáfordult választói panaszát, s egy másik rubrikába feljegyzi, mikor intézte él az ügyet, a kérést. A legtöbb megjegyzéshez egy-két hét leforgása alatt odakerül az "elintézveszócska. Híre ment ennek a környékben. A móravárosiak a legapróbb kérdésekkel is felkeresték tanácstagjukat. Ha a családban nézeteltérés volt, ha a társbérlő leszidta szomszédját, ha a vízcsap elromlott, akkor is. Nehéz lenne felsorolni a soksok apró kérést, panaszt Már akkor is jelentkezett Szeged egyik legnagyobb problémája, a lakásgond. Éppen ezért érthető, hogy a panaszosok, a választok zöme lakáskéréssel fordult tanácstagjához. És Zöldi Imaéné munkája kezdett eltolódni. Mind többet foglalkozott kommunális ügyekkel. >Jőii-ddk kid ügtf. Lelkesen dolgozott. Most már megszerette a tanácstagi munkát, szinte nehéz lenne róla lemondania. Szeret az emberek kis ügyeivel foglalkozni, s örül, ha egyegy kérést sikeresen elintéz. A második tanácsválasztás után, 1954-ben már a lakásügyi állandó bizottság elnöke. A tanácsi munka egyik legnehezebbjét vállalta magára. Az állandó bizottság hosszú évek alatt szinte összeforrt Zöldiné nevével. A panasz-, a kérőlevelek nevére érkeznek a tanácshoz. A Szegedi Kenderfonógyárban — ahol dolgozik — naponta sok lakáspanaszos keresi feL Lakásán is mindig szívesen látja választóit. De az állandó bizottság nem is hagy egyetlenegy kérő levelet sem kivizsgálás, válasz nélkül. JU iQOMág&il Legutóbb egy lakáspanaszszal kapcsolatban sokat kellett hadakoznia. Igazságérzése nem hagyta, hogy egy idős asszonyt — aki 20 évig pincelakásban lakott — kiforgassanak szép, egészséges otthonából. Vigyáz és sokat ad Zöldiné a látszatra is. Ismeri a szegedi lakásviszonyokat, s éppen ezért ki sem nyitotta még száját azért, hogy magának lakást kérjen. S íme itt a magyarázata annak, hogy az irás elején azt mondtam, meglepett a Zöldiéknél talált állapot Meg, mert úgy hallottam — s ahogy kiderült, ezt a rosszindulatú panaszosok mondták —, hogy Zöldiék háromszobás lakásban élnek., Viszont az 1950-es évek kérései, elképzelései Zöldi Imréné tanácstag körzetében ma már megvalósult tények. Postahivatal áll a Kálvária téren, a Korda soron csinos, modern új orvosi rendelő, a Remény utca kövezete kész és nehéz lenne öszszeszámlálni, hogy az elmúlt évben hány közvilágítási lámpát szereltek fél Móravárosban. o4 néfiddMüdéQ kulcda Zöldi Imréné népszerű tanácstag ezen a városrészen. Nem olcsó népszerűséghajhászás útján jutott el idáig, hanem mindenekelőtt becsületes, szorgalmas tanácsi munkájával, őszinteségével Beszélgetésünk végén magáról szólva a következőket mondotta el: — Sokak szemében hibának tűnik, hogy a hozzámfordult választóimat nem kecsegtetem. Mindig megmondom őszintén, mit várhat, sőt azt is, hogy kérése jogtalan, esetleg törvénysértő. Ügy gondoljuk, hogy ez nem hiba, sőt tiszteletre méltó erény. S talán éppen ez az a kulcs, mellyel a Becsületes emberek, a választói szívéhez közel jutott Zöldi Imréné. Horváth Zsuzsa A havazás és a hideg akadá'yozta a cementfermelést — március végéig pótolják az elmaradást Az ország cementgyárainak sok nehézséget okozott az év eleji hideg és havazás. A vállalatok kő- és márgabányái a fagy miatt csak akadozva tudták ellátni alapanyaggal a feldolgozó üzemrészeket. Ezért januárban mintegy hatszáz vagon cementtel kevesebbet termeltek az előirányzatnál. Sokkal nagyobb elmaradás keletkezett volna azonban, ha az üzemek karbantartói nem fejezik be, összesen 57 nappal a határidő előtt a forgó-kemencék nagyjavítását. A gyors — és jóminőségű nagyjavítások eredményeként — egy kivételével — most már valamennyi forgókemence teljes kapacitással bekapcsolódott a cementtermelésbe. így ebben a hónapban az adósság egy részét már törleszteni tudják. Az iparág így márciusban előzetesen teljesen pótolja az év eleji adósságot