Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I Fekete szignó | az emberiség f Jeleit A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA j Ülésezett a TIT J —— ~ megyei elnöksége | 50. évfolyam, 14. szám 10 oldal — Ara: 70 fillér Az állami ipar termelése az elmúlt évben csaknem tizenkét százalékkal növekedett A legfontosabb gazdasági mutatókban elértük az 1960-ra előirányzott szintet A Központi Statisztikai Híva al jelentése a népgazdaság fejődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1959-ben Vasárnap, 1960. január 17. §| Az ország első gyorskiszolgáló vasüzlete Magyar Mnnkásnárt rfeS n mintegy hét százalékkal tel- A megnevekedett terme- =* zottsáPa '959 máSi h- " JeS tette tÚL (A Magyar Sz°- Iés fütőanyagszükséglete ­tórorata vLn ^L ; CÍalÍSta Munkáspárt Köz- a széntermelés ötszázalékos 1 f ^biak^f -z ra ^ Bizotteaga a termelési növekedése mellett - a na- 1 Tovább épül ez évben a Marx tér és környéke Űj lakóházak a Párizsi és Londoni körúton­alatt létesítik az új óvodát tere indított munkaverseny melésének huszonöt százaié­eredményeként gazdasági ev f°lyaman tovább kos novekedesevel, továbbá fejlődésünk üteme minden folytatódott az ipari terme- az 1958. évinél jelentősen területen meggyorsult Az lés szerkezetének átalakí- nagyobb szén-, kőolaj- és állami ipar termelése 1959- tása: 1959-ben a nehézipari földgázimporttal volt bizto- -I ben csaknem tizenkét száza- vállalatok körülbelül 16 sítható. Az 1959. év köze- : lókkal növekedett és ezzel százalékkal, a könnyű- és pén elkészült csővezetéken mintegy hét százalékkal ha- « élrimiszeripari vállalatok száznegyven miUió köbmé_ ladta meg a tervben elő- mintegy het szazalekkal ter- . . • . irányzott mértéket A mező- meltek többet, mint 1958- ter magas futoértékű föld" gazdaságban, a termelőszö- bark (Folytatás a 2. oldalon.) vetkezeti mozgalom jelentős fellendülése mellett a ter­melési eredmények kedve­zőek voltak és a mezőgaz­dasági össztermelés a terve­zettnél nagyobb mértékben nőtt A megnövekedett ter­melési eredmények tükrö­ződnek a szállítási teljesít­menyek növekedésében és a tervezettnél jóval nagyobb külkereskedelmi forgalom­ban. A nagyobb teljesítmények alapján a lakosság reáljö­vedelme is gyorsabb ütem­ben nőtt, mint amennyivel az : 959. éves terv számolt. A lakosság 1959-ben tizenegy százalékkal több árut vcisá­rolt, mint 1953-ban, és öt százalékkal többet mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. Az év folyamán beruházásokra fordított ösz­szeg jelentősen több volt, mint az előző évben. A gyorsabb ütemű fejlő­dés eredményeként 1959-ben — a márciusi határozatnak megfelelően — o legfonto­sabb gazdasági mutatókban elértük a hároméves tervben 1960-m előirányzott szintet: a szocialista ipar termelése már 1959-ben több volt az 1960-ra előirányzott terme­lésnél. A termelékenység lé­nyegében elérte azt a színvo­nalat. amit a hároméves lerv 1960-ra írt elő. A lakosság reáljövedelme 1959-ben el­érte, a lakosság áruvásárlása pedig meghaladta a három­éves tervben 1960-ra előirt mértéket. 1959-ben a jelentős ered­mények mellett előfordultak hiányosságok is. Ilelyc •ként a ' mennyiségi eredmények növelésére törekedve kevés­bé törődtek a választók bő­vítésével, az anyagtakaré­kossággal, a termelés gazda­ságosságával, a műszaki színvonal növelésével, a termékek minőségével. Nem teljesítették a felemelt beru­házási tervet, ami arra utal. hogy a beruházások nem voltak kellően előkészítve, meen'anozva. 1959-ben a népgazdaság. vz egészségügy és a kultu­rális élet alakulását részle­teiben a következők jel­lemzik: Ipar 1959-ben a szocialista ipar teljes termelése 11 százalék­kal, ezen belül az állami iparé csaknem 12 százalék­kal, a szövetkezeti iparé öt százalékkal volt több, mint 1958-ban. Ezzel az állami ipar a Minisztertanács által jóváhagyott termelési tervet fiHnRniitiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiinniiniiHiiimiRniR^ Készül Szegeden az *r­szág első gyorskiszolgáló vas, háztartási edény, szerszám­gép és faáru boltja. Az An­na-kút melletti régi vasáru­dat a szegedi Kiskereskedel­mi Vállalat közel 700 ezer forintos költséggel új, szinte »ultramodern* üzletté alakí­totta át. Mennyezetbe süly­lyesztett fénycsövei világít­ják meg az üzletet és gáz­infrafűtéssel melegítik. A be­rendezés is igen korszerű lesz, nagy bemutató forgó­táblák díszítik majd. Az el­adótér is lényegesen megne­vekedett, több mint két és felszeresére. Jelenleg az üz­let műszaki átvétele tart, s előreláthatóan február elején nyílik meg. (Liebmann Béla felv.) insnnsRsanBinnnHiinn^^ A Marx tér 19 Szeged leggyorsabban fej- get adnak ennek a város- 30.) között két magasföld­lődő, épülő része a Marx résznek, szintes és két földszintes ré­tér és környéke. 1953 óta amely egyébként a Szeged- gi épület van. Ezeket — több száz lakás épült meg re látogató idegenek osztat- — mivel a lakókat és a a Hajnóczi, az Attila, Mé- lan elismerését ÍS kivívja földszinti, rozoga üzlethe­rey és Török utcákban és a legtöbb esetben. lyiségben levő kisiparosokat magán a Marx téren. A Ez évben tovább gyara- máshová helyezték — le­volt Petőfi-laktanya átala- podik ez a szinte új város- bontják. A régi épület he­kítása lakásokká, azonkívül negyeddé fejlődő rész. lyére, a sugárút sarkáig a Vasútforgalmi Technikum . . . _ húzódó épülettömbökben térre néző épülettömbjeinek 1összesen 44, főleg kétszobás tatarozása csak javította e ,olytat^ak az eP>tke" összkomforté lakás lesz. rész külső képét. Az utób- A Londoni körút 1. szá­bi években a régi boltok Ujabb lakóhazakat epitenek mú (vojt Petőfi-laktanya) korszerűsítésével, a Mérey a múlt év végén elkészült nagy épülettel szemben, két utcában, a Marx téren a epületek melle, úgy, hogy a régi> egyemeletes ház között volt TÜZÉP-telep helyén Párizsi körútnak a Marx jelenleg egy kőfaragó által épült új üzletek, a Búbos- tér sarkától a Kossuth La- igénybevett nagy telek hú­étterem és cukrászda, a kör- jós sugárútig terjedő szaka- zódik. Ezt kisajátítják s ide zeti orvosi réndelő nemcsak szán, a páratlan oldalon, az épületekbe költözött la- végig háromemeletes, szép, a.L®?d®"i korut 4—6 kók javát és kényelmét színes homlokzatú lakóhá- szamu házhelyre — szolgálja, hanem zak lesznek. szintén háromemeletes la­az új üzletek külön ke- Jelenleg a Párizsi körút 43. kőházat építenek, amelyben reskedelmi negyed jellé- és a sarcát (Kossuth L. sgt. 23 egy- és kétszobás kor­• szerű lakás lesz. Mivel a Marx tér környé­ke, az új építkezések foly­tán jelenleg a város egyik legsűrűbben lakott része, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának döntése szerint Összehívták a Csehszlovák Kommunista Párt mint már dőltük — országos értekezletét Áfszervezik a Csehszlovák Köztársaság területi rendszerét A Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága január 13—14-én tar­tott ülésén határozatot ho­zott a Csehszlovák Köztár­saság területi rendszerének átszervezésérőL kell egy 50 személyes óvodát építenek. teknek megfelelően megállapítani. Az új óvoda a Marx tér 19. Csehszlovákia területe az szdm alatt (az elmúlt nyá­átszervezés után a jelen- ron elkészült új épület ud legi 19 kerület helyett 10 varában) pontosabban a kerületre oszlik. Marx térrel Mérey és Tö­- * * ,Eze"klv^1 Praga főváros ku- rök utcákkai határolt tömb A határozat ramutat, hogy Ion kerületnek számit. A ja- be]sö részén épül meg egy ae átszervezést a Csehszlová- rások száma 270-ről 108-ra je]enieg még ottlevö régi kiában végbement társadal- csökken. féltetős ház helyén. Ezt az mi és gazdasagi fejlodes te- Az egymáshoz közel fekvő, óvodát úgy bejvezik eI szi szükségessé. Ezért vagy összeépült községeket h meUé a késfíbbiek so: a Központi Bizottság meg- ^^bss^^ rf" 'Ó ÓVoda is meg" bízta a kormányt, dolgoz- * za ki és terjessze a nem- Csehszlovák zetgvules elé a területi épülhessen. A Párizsi körúti, Londo­ni körúti új házak tervei A Csehszlovák Kommu rendszer és a nem£Tf ±a taJwM?a Csongrád zottságok átszervezésére SfüSrfh-tó^ hnJv ™*vei Építőipari Vállalat, vonatkozo javaslatat, amint az idő engedi, előre­láthatóan már februárban tott ülésén elhatározta, hogy 1960. július 5-re összehívja a s egyben meghatározta az párt országos értekezletét. A ... .... . , átszervezésnél követendő el- pártértekezlet napirendjén hozzákezd az építkezések­veket. két kérdés szerepel: a nép- A Marx ter 19. ala ke­Eszerint a jelenlegi kerü- gazdaság fejlesztésének 1961 óvoda tervért most letek megszűnnek és a he 65. évekre szóló harmadik a Szeged, Tervező lyükbe lépő nagyobb kerü- ötéves terve és a Csehszlo- vállalat. Az óvoda építkező­leteket a már kialakult, vagy vák Köztársaság új alkot- set ,s megkezdik az év el­kialakuló gazdasági öveze- mánya. ső felében* A fáklya hordosói Hogy ma már nem vagyunk -pusztában bujdosó* nép, hogy ma már széles és egyenes utakon együtt _ egyszerre lépve haladunk a nem is olyan távoli jövő, a száz évvel ezelőtt megálmodott Kánaán felé, ahol a tu­dás, a szellem napvilága ragyog be minden arcot — er­ről íréi s ezért dolgozni egyaránt nagy-nagy öröm. Ma nem magányosság, nem megértetlenség a fáklya hordozóinak sorsa. S a fáklya fénye sem árván pislákoló, magányos csillag a sötétségben. A munkás, aki ma napi, munkája után otthon tankönyvet fog a kezébe és tanul,, holnap szintén ennek a fáklyának a hordozójává válik. A munkásosztály így szerzi meg a hatalmat a gazdaság és a politika frontja után a kultúra frontján is. Ez a cél* amelyet meg kell valósítanunk és amelyet meg is valósí­tunk. S ezért kétszeresen nagy most a fáklyavivők felelős­sége. Pedagógusoké, akik a dolgozók gimnáziumának gé­pek mellől elszakadó tanulóit tanítják, előadóké, akik előadásokat tartanak az űrhajózás, problémáiról vagy az atomenergia békés fölhasználásáról. S az üzemek, gyár rak vezetőinek, igazgatóinak és párttitkároknak a fele­lőssége, akiknek a munkával és a munkással törődni egyaránt kötelességük. A művelődéspolitikai irányelvek­ről szóló párthatározat végrehajtásában talán rájuk há­rul a legdöntőbb feladat. A gyár a munkás második ott­hona. A gyár munkásközösségében egyformán fontos em­ber az igazgató és a segédmunkás. Emberek mindketten — a kollektív munka különböző posztjain. S ez a kap­csolat közöttük erősebb, mint más alkalmi kapcsolatok. De mit tehet egy üzemigazgató azért, hogy az üze­mében dolgozó munkások tanuljanak? Hiszen végső soron csak azon múlik minden, hogy az rllető dolgozó akar-e tanulni vagy nem* A Szegedi Textilművek 1080 főnyi dolgozója közül 122 fizikai dolgozó tanul különféle iskolákban, techniku­mokban, sőt ketten a Műszaki Egyetemen. Kevés szegedi üzemben fordítanak oly nagy gondot arra, hogy a dolgo­zók képezzék magukat, tanuljanak, mint a Textilművek­nél. Az üzem igazgatója, Móczán Lajos maga is kiemelt munkáskáderként végezte el annak idején a műegyetemét Az ellenforradalom óta az üzemek kulturális élete általában sokat fejlődött. Mindenütt színjátszócsoportqk, népi tánccsoportok dolgoznak, énekkarok énekelnek — a munkásosztály művelődésének ez a kulturális munka is jelentős forrása. Van olyan üzem is — például a Szegedi Jutaárugyár — ahol az évi kulturális alap jelentősen ke­sebb, mint mondjuk, 1955-ben volt. Csaknem 10 ezer fo­rinttal kevesebb. Ennek ellenére az üzem kulturális élete most sokkal élénkebb és produktívabb, eredményesebb, mint abban az időben. Sokat, nagyon sokat változott az emberek gondolko­dása az elmúlt három év alatt is. A Szegedi Ruhagyárnak kétezer főnyi dolgozója van. Az üzemi könyvtárban 1700 kötet várja az olvasókat. És nem várja hiába. Hatszáz állandó rendszeres olvasója van ennek a könyvtárnak. Két héttel ezelőtt még csak 580 volt. Az elmúlt két hétben 80 kötet könyvet vásárolt az üzem. S az üzemi könyvterjesztőnél a legutóbbi fizetés alkalmával 2400 forint értékű könyvet vásároltak a dol­gozók. Az üzem vezetősége mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a dolgozók műveltségi színvonala emelked­jék. Uj könyvtár építését tervezik, modern olvasóklub­bal. S a Szegedi Jutaárugyárban is most folyik 10 ezer forintos költséggel a kultúrterem átépítése. Három üzem... más tapasztalatok, különféle utak, amelyek ugyanahhoz a célhoz vezetnek. S három válasz az előbb föltett kérdésre. Helyes válaszok. A fáklyavivők tudják, mi a kötelességük. Papp Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents