Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-16 / 13. szám
s Szombat, 1960. január 16. Ssív és szorgalom Ceruzarajz Rúzsáról Tar fák ágait cibálja a téli szél, kavarja a havat és táncoltatja a tanyák ereszei alá rakott pirosló paprikfüzéreket. Hó és hó mindenfelé a széles rúzsai határban. $ most, ebben a hideg, hóförgeteges januárban, mégis olvad a maradiság, hogy átadja a helyét a vajúdással járó, de melengető értelemnek, amely félrelöki a mezsgyéket és nagyüzemeket teremt a homokon. Az érzések birokrakelése, a tépelődések, az órákig tartó türelmes eszmecserék ellenére is megkapóan nagyszerű az új születése! A messzi tanyákról csoportosan jönnek a tanácsházéra az emberek és belépési nyilatkozatokat kérnek a tsz-be. Azt mondják: *Mi sem akarunk kimaradni, mi is a szorgalmas ncp közé tartozunk.* Megmozdult hát a föld Rúzsán is. Napsugár néven — amint már jelentettük — 78 család 515 hold földdel (ennek mintegy 25 százaléka szőlő és gyümölcsös) új szövetkezetet alakított. Tömegesek a belépések a régebben működő Kiss Imre és a Haladás Tsz-ekbe. Ujabb és újabb emberek kopogtatnak a Napsugár ajtaján. Uj, szocialista község bontakozik, amelynek ezernyi történetéből álljon Itt néhány. Kanadai nyárfák szegélyezik Négyökrű Antal tanyáját, a Ruki határrészen. A gazda nem akármilyen ember, híre, neve van és úgy tisztelik, mint a szőlő- és gyümölcstermelés avatott mesterét. Tizenkét kataszteri hold földjéből fél holdon gyümölcsfák adják a termést, egy holdon dús fürtöket hoz a szőlő és egy hold új telepítésű gyümölcsöse most fordul termőre. Beszéde lassú csobogású és őszinte. Igy vallott érzései, ről ott a tanyájában, a szép, tiszta szobában: — Jól éltem, mint egyéni gazda. Meggyőződésem azonban, hogy a nagyüzemben közös munkával én és paraszttársaim sokkal jobban megtaláljuk számításainkat, mint az egyéni parcellákon. Mert — pötyögtette a szavakat — haladni kell! Aztán percnyi szünet után hozzáfűzte: — Nemcsak a földünket vittük a közösbe, hanem a •elvünket, lelkünket és a szorgalmunkat is. Mert csak így lehet igazi a szövetkezésünk. Milyen találó szavak és tényeivel lépten-nyomon találkozik itt az ember, ahogy hallgatja a tanyaiakat. S hadd írjam még ide Négyökrű Antalról, hogy paraszttársai a Napsugár Tsz elnökéül választották. — Ezt a bort kóstolják meg! — invitál bennünket az öregsoron élő, 39 esztendős Szűcs Vince. Poharakba tölti a bort. Színe akár a rubin, s tűz van benne. ízlik, de még mennyire! — Hát kérem — magyarázza Szűcs Vince nekihevülve —, a szövetkezetben különösen jó lehetőség kínálkozik arra, hogy ilyen, meg még ennél is jobb bort állítsunk elő. Mert én — fordul felém, hiszen most találkoztunk először — szövetkezeti tag vagyok. Beléptem. S valamennyien igényesebbek leszünk a szövetkezetben. De ez nem baj, mert az erőnket összeadva, szorgalommal, jobb sort. ad a nagyüzem, csak jól kell a földdel bánni. Hát mi így is akarjuk csinálni. Felesége és kislánya is hallgatja a szavakat. Az aszszony aztán megtoldja: — Bizony, a döntésig sokat viaskodtunk magunkkal. Dehát jó, hogy túl vagyunk rajta. A gazda újra bort tölt a poharakba, és a világ legtermészetesebb hangján jelenti ki: — Vihetek és viszek is én ebből a borból kóstolót Kádár elvtársnak Pestre és nem vallok vele szégyent. Elkésett egy csepeli üzenet, amelyet Kopasz Pista bácsd István nevű munkásfia küldött édesapjának Rúzsára. A fia arra kérte édesapját, hogy lépjen be a szövetkezetbe. Az öreg a sorokat olvasva mérges lett: "Hej, mit képzel az a gyerek, talán nem gondolja, hogy kimaradok.« És írt egy levelet, hogy ő bizony az elsők között volt, akik odakanyarintották nevüket a belépési ívre. Igy tette ezt másik, önállóan gazdálkodó fia, György is. Amikor Pista bácsitól érdeklődtem a belépés felől, azt válaszolta: — Hát bizony, elsők között léptem a tsz-be. Hogy miért? Hót így illik ez egy 1919-es volt vörös katonához. Ottlik András bécsi 11 hold földön gazdálkodik, s ebből 200 (négyszögöl a barackoskert, két és fél hold a szőlő. Bizony, ő a legmakacsabb emberek közé tartozott, akik az őt felkereső munkás testvéreknek — miután szíves szóval, borral fogadta őket — egyre csak azt válaszolta: »Nem lépek be! Nem!* Aaért nem volt harag, S újra, meg újra felkeresték Őt a népnevelők. Aztán egyszer Bandi bácsi aláírta a belépési nyilatkozatot, s a községben járva, minden ismerősének azzal büszkélkedett, hogy ő tsztag, s bór ő öreg, de azért halad a korral. Szóval agitált a szövetkezés mellett. Miért makacskodott hát annyira? Nevetve mesélte erről: — Hát kolonc volt rajtam a kisparcella. Aztán ugye az ember szereti kéretni magát. Meg az én tanyám igen messze esik a várostól és olyan jó volt többször elbeszélgetni a hozzám ellátogató munkásokkal. Ha mindjárt aláírom az ívet, hát akkor tán nem is keresnek fel újból. Hát ezért vetettem meg a lábam — és ravaszkásan kacsintott hozzá. Aztán bort tett az asztalra. — Igyunk — mondta — az újabb házasságomra. Mert én is jegyben jártam a tszszel és most összeházasodtunk. Koccintottunk... Morvay Sándor FÉNYRE DERÜL az egykori kubikosok, grófi cselédek földié Sándorfalván hétfőy még csak 39 újabb család írta alá a belépési nyilatkozatot, három nappal később pedig már együtt volt a falu színe-virága. 548 porta birtokosa. Igy hallottam. így tárgyalták a piacon: összetartó nép a sándorfalvl. Nincs, nem is lehet kihúzó, jön mindenki. Itt ismertem meg Ambrus Istvánt is, aki házat akar építeni a nyáron, mert a régi már nem neki való. Maga mondta el: amikor meglátogatták a népnevelők. még nem írta alá a nyilatkozatot. -Hisz akkor nem építhetem a házat, ha menni kell a közös földre. Most meg észbe kaptam, Hisz éppen a szövetkezet tud legtöbbet segíteni rajtam. Van autó, vontató, minden van a közösben, és még valami van, — emberség. Ha nem telik vissza « segítség az idén, előlegezik azt jövőre is*. Együtt írni... Amikor megérkeztünk Boros Mlhályékhoz, az új osztás Sztálin utcájába, a kislánynak mondott valamit az apja, s mire letelepedtünk, máris megérkeztek a szomszédok. Testvér, sógor, jóbarát. Pásztor Sándor bácsi hamar elárulta, nem véletleHajdú József — Varga Vince t Igy képzeljük el a paprika nagyüzemi termelését Mihályteleken a szövetkezetben Mihályteleken a paprika nagyüzemi termelésének megvalósítása foglalkoztatja leginkább az új belépésű termelőszövetkezeti tagokat. Nem kötik őket többé a mezsgyekarók és a szűk lehetőségek, hiszen most már szabadabban szárnyalhat képzeletük a jövőt illetően. Hajdú Józser eddig 13 kataszteri hold és 200 négyszögöl, Varga Vince pedig 9 kataszteri hold és 1000 négyszögöl földön gazdálkodott — most mindketten a Tiszamenti Cj Élet Tsz tagjai. Okét kérdeztük meg, milyen terveik, elgondolásaik vannak. Szövetkezeti gazdaságunkat mintegy 1500—2000 hold földön gondoljuk kialakítani. Ennek körülbelül egyharmadán, a Matyón túlj részen lenne leginkább érdemes paprikát termelni. A mihólyteleki egyéni gazdaságok eddig csak 30—35 mázsás paprikatermést tudtak elérni holdankénti átlagban, s bár a minőség megfelelő volt, éppen az alacsony hozamok miatt rendkívül tnagasak voltak a termelési költségek. Mostantól kezdve a több száz holdas táblák lehetővé teszik, hogy legalább 55—60 mázsás holdankénti paprikatermést érjünk cl öntözés nélkül, megfelelő talajműveléssel. Ha ezt elérjük, már így is majdnem még egyszer akkora jövedelmet tudunk elérni egy hold földről, mint az egyéni gazdaságban. E tervek megvalósítása lehetővé tenrié, hogy a Szeged környéki paprika eredményesen vehetne részt a világversenyben, s nemcsak a minőségét emlegetnék külföldön, hanem az olcsóságát ls. A magasabb terméshozamoknak most már adva van minden feltétele. A lehető legjobb földeket lehet kiválasztani paprika alá, s a nagyarányú gépesítés bevezetésének sincs úgyszólván semmi akadálya a szövetkezeten belül. Legfontosabb a palántaültetés gépesítése. Az eddig alkalmazott palántaüllető gépek még nem voltak egészen tökéletesek, mert különleges és költséges talajelőkészítést kívántak, de most az a hír járja, hogy alakítást végeznek ezen a gépen és jól beválnak majd. Huszonöt ember munkáját végzi el az az "okos* masina, s ezáltal nemcsak a tagok munkája lesz jóval könynyebb, hanem a tavaszi munkák dandárjaban a munkaerőprobléma is jelentősen megoldódik. Nagyüzemben a kapálást is jórészt gépesíteni lehet. Zetor után akasztott sarabolókkal, vagy fürge kis motoros kapákkal Irthatjuk majd a gyomokat és morzsalékossá tehetjük a talajt. Egyébként az sem közömbös, hogy a szövetkezetben vegyszerrel a gyomokat is ki lehet hamarosan irtani, főként azáltal, hogy a búzavetéseken rendszeresen alkalmazzuk a vegyszeres gyomirtást Szüretkor a zsákba szedett paprikának jelentősen romlik a minősége, mert törik. Ezért meg kell majd oldani a ládákba való paprikaszedést. Kellenek ezenkívül korszerű pajták, utóérlelés céljára. Szükség lesz a szövetkezeti központban egy műszáritóra, hogy egyrészt késő ősszel ls lehessen foglalkoztatni a tagságot, másrészt a megtermelt paprikát egyenesen őrlésre készen lehessen átadni a vállalatnak. Mindezeken kívül úgy gondoljuk, hogy előnyös lesz, ha a paprikatáblákat minél kisebb egységekre osztjuk majd fel. Tehát a brigádokon és a munkacsapatokon belül az egyes tagok is megkapják a reájuk eső részt, mert így egész évben felelősségteljes, jó munkát tudnak végezni egészen a betakarításig. nül történt ez igy, mert "mi, akik itt vagyunk, a régi betyár grófi világban ls mindig együtt voltunk. Ha ekkora szalonnája volt valamelyikünknek — mutatta az íijján —, azt ls elosztottuk. Egy csapatban szeretnénk lenni a szövetkezetben is, azért akarjuk most együtt ími...« Az írást azonban nem lehet csak úgy, egyszerűen elkezdeni. Borosüvegek kerültek sorba az asztalra, melléjük disznótor! paprikás, ahogy a házigazda mondta, az étkek királya. Leöblítettük "a király útját- jóféle kövidinkával. s aztán már írtuk is. Amikor Pásztor István is alárótta a nyilatkozatot, azt mondta: — Hát ezt megtettem azzal a szándékkal, hogy utoljára. Ez idő alatt a Rózsa Ferenc Tsz irodáján valóságos kis ribillió keletkezett. Elfogyott a belépési nyilatkozat. Épp öt gazdának nem jutott. Hát ez meg olyan — monják —, mint az arató, aki kaszálni megy, s otthommarad a kaszája. Kétszer se mondták, mire szalasztottak egy embert nyomtatványért a tanácshoz. R legények titka Kint, a behavazott falusi házak felett vidám nóta, zene szárnyal. A helybeli »Szív küldi—műsor járja. A parasztemberek mind-mind a saját nótájukat várják. Amikor Rovó Józsi bácsiét mondják, mosolyogva szólal meg az öreg: »Hát még a nótámat is eltalálták*. Ezután egy szálas fiatal* ember szólal meg, nyilván az én ugratásomra: •— Az ám, elvtárs, nemcsak nyíltan, hanem titokban is folyik itt a szervezkedés! Hát aztán, mi lehet az a titok? A legény mondaná is, meg nem is, látszik, ráparancsoltak a barátok, tartsa még a száját, de aztán csak megmondja: —• Vagyunk itten jó páran, mi még nem írtuk alá a nyilatkozatot. Addig nem is írjuk, míg készen nem leszünk a magunk dolgával. Szervezzük a brigádot, a legerősebbekből, majd ha kileszünk, akkor egyszerre... Csak szttvetkezetinek muzsikéinak A Rózsa Ferenc Tsz-ben Pataki Sándor bácsiék mondták el: Több felsővárosi tekintélyes gazda is megtalálta a szövetkezethez vezető utat Csongrádi Gábor: „Mint testvérek, egy akaraton dolgozunk majd" Felsővároson az ismert, tekintélyesebb gazdák közé tartozik Csongrádi Gábor. Amikor a takaros, zárt, köves veranda előtt levertük lábunkról a havat, ezzel fogadott az asszony: — Jöjjenek csak, szívesen látjuk magukat, de nálunk már nincs sok beszélni való.,. Igy mondta, mert arra gondolt, hogy talán a tvmelőszövetkezetbe való belépésről akarunk velük beszélgetni. Már pedig Csongrádi Gábor a napokban, a Csaba utca 56 szám alatti házában alóírta élete nagy döntését, hogy kéri íelvetelét a Felszabadulás Termelőszövetkezetbe. — Egy cseppet sem bántam meg ezt az elhatározásomat —, mondotta, amikor a jó meleg szobában beszélgetni kezdtünk, az asszony pedig tovább folytatta a levesnek készülő galambok pucolátát. — Beírtam a nyolc és fél hold saját földemet, meg azt a hét és fél holdat is, amelyet kishaszonbérletben műveltem. Arra törekszem, hogy ugyanolyan Igyekezettel dolgozzam majd a termelőszövetkezetben is, mint egyéni gazdálkodó koromban, merthíszen csak így, közösen, egy karattal érhetünk el eredményt. S amikor arra terelődött a szó, hogyan találják majd meg a számításukat, Csongrádi Gábor bizakodóan beszélt: — Biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a szövetkezetben is a jő megélhetést, még tán jobbat is, mint eddig. Éppen az előbb beszélgettünk róla a feleségemmel, hogy most már az adót se kell fizetni, ami nekem egy évben 10 ezer forinton felül volt. S úgy gondolom, hogy mindannyian, mint a testvérek, egy akaraton dolgozunk majd. Elgondolkodva tette hozzá: — Tudja, ez is a szép ebben: ott mindannyian a közös érdekért, a közös boldo'gulásért dolgozunk együtt. Nem is lesz ebben hiba, hiszen csupa ismerős közé léptem be, akikkel jól megértjük majd egymást. Igazuk van azoknak, akik nálam jártak, hogy ez a mi érdekünk, meg az egész haza érdeke. * A második kerületben — Felsővároson, a Felsővárosi íeketeföldeken, a rókusi részeken, Petőfitelepen — mind többen gondolkodnak így, mint Csongrádi Gábor. Néhány nap óta különösen érezhető a népnevelők kitartó felvilágosító munkájának eredménye, egyre többen és többen kérik felvételüket a termelőszövetkezetbe. Az új belépők között jómódú, tekintélyes gazdák is mind többen akadnak, akik látják, hogy együtt a közös munkával még többre vihetik. Ezért lépett be 10 holdjával Nagy Pál, a Csuka utca 33 szám alól, Galiba István hét holdjával a Hattyú utca 10 szám alól, azután a Sándor utcai Sebők István, meg többen a környék kiváló szakképzettségű kertészei közül is. A szövetkezet gondolata mind jobban tért hódít, s az elkövetkező napok bizonyára még tóbb dolgozó paraszt előtt nyitják fel az új, jobb életbe vezető kaput. — Tegnap a tahi nótafái is kitettek magukért. Szánkóra pakolt a falu népi zenekara — különben csupa jó gazdaemberek —, keresztül a falun, bevágtattak nyilatkozatokért a szövetkezetbe? Azt mondják, hogy ők ezután már csak szövetkezeti embernek muzsikálnak, hát illő akkor, hogy ők is tagok legyenek. Igy lett hát percek alatt népi zenekara is a Rózsa Ferenc Tsz-nek, Sárközi István 10 holdas, Ábrahám Ferenc 15 holdas, Széli István 8 holdas, Berta Bálint 3 holdas gazdák személyében. Korom András nevét is ide kell írni az együttes kedvéért, ő azonban, ami a nyilatkozatot illeti, már 10 évvel megelőzte a cimborákat. Gonda Mihály bácsi lelkében, mint csepp vízben a tenger, úgy él ez a falu. Ha felidézzük emlékezetébe a harmincas évek aratósztrá jlsjait, a Pallavichini-grófokat, még most is megsajdulnak a csontjai. Nemegyszer rakták meg úgy a csendőrök, hogy maga se hitte, ember lesz még belőle. Csütörtökig konokul kitartott, csak szép lovalnak, lo hold földjének, maga telepítette kis gyümölcsösének élt. Ugy érezte, ez már a boldogság teteje. Megfogta a madarat, amit egy életen át kergetett. Most kinyitotta a szemét, s meglátta, hogy bizony csak pipiske az, amit ő olyan nagyon szorít, ahhoz képest, ami a szövetkezetieknek van. Ezután hamar beérkezett ő is. Egy kis „üzemzavar" A tanácsházán Király elvtárs, az elnök hosszú névsort forgat a kezében. Felolvas a falu elitjelből: Siloeki Mihály 11 holdas, Király Ferenc 8 holdas. Horváth László 10 holdas. Darázs József 6 és fél holdas, a népfrontelnök, Kővágó Emil 9 holdas, Bakos József 8 holdas, Tartóczki István 12 holdas, és nagyon sokáig folytathatnám még. akik már mind itt vannak. Marton Ferenc, a falu szószólója volt már 1919-ben is. A sándorfalvi direktórium tagját tiszteljük benne, 6 és fél holdjával ő is beiratkozott. Szóval mindenki itt van és még jönnek is, akik most megmutathatják, mit tudnak az ezer holdakon... Most egy kis "-üzemzavar* adódik. Szólnak a másik szobából, hogy "Molnár Jani bácsi otthon felejtette a pápaszemét*. Szerezzen hamar egyet az elnök. Lassan, reszketve fr a munkában elfáradt, öreg kéz. Aztán felsóhajt az ember: "Mi lesz énvelem, hisz már megöregedtem*, ö még nem tudhatja, amit Berta bácsi tud, a falu egyik huszáros öregje 42, hamarosan 43 unoka, dédunoka öregapja, aki pedig Jani bácsinál is öregebb. Tőle, ha megkérdezik: "Berta bátyó, hogy érzi magát?« — mindig csak azt feleli: — Olyan jól, ahogy még sose! ö azonban már régi tagja a termelőszövetkezetnek. Csépi József Vasárnap, 17-én a Búbos étteremben magyarnótaest Fellép: SZŰCS SÁNDOR Kitér: KONSTANTIN ISTVÁN és zenekara. BELÉPŐDÍJ NINCS