Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-14 / 11. szám

5 Csütörtök, 1960. január 14. ÖNKÉPZŐKÖRÖK a szegedi általános iskolákban A szegedi általános iskolák szakkörei még néhány évvel ezelőtt is híresek voltak eleven és ötletes munkájukról. Pezsgő élet folyt a szakkörökben, tanái ok és diákok egyaránt lelkesedéssel dolgoztak, s az eredmények szinte kézzelfoghatóan mutatkoztak. Néhány év óta azonban sajnálatos megtorpanás tapasztalható. Ez a megtorpanás természetesen nemcsak Szegeden, — országosan is megmutatkozik. A kisebb-nagyobb mértékben mindenütt tapasztalható megtorpanás tó oka, hogy a szakköri munkához az általános iskolák kevés módszertani segítséget kaptak, a szakköröket vezető tanárok szinte teljesen magukra hagyatva dolgoztak. Csoda-e, hogy az évek folyamán kifulladtak, ötleteik lassan elfogytak és elszürkültek? Pedig a színes, ötletes, eleven szakköri munkára ezután is nagy szükség van az általános iskolákban. Közismert tény, hogy a felsötagozatos tanulók egy részének érdeklődését már nem elégíti ki a tankönyv, többre kíváncsiak. A szakkörök éppen ezt az érdeklődést akarták lekötni és kielégíteni. A szakkör ezenfelül a nevelés műhelye is: a tanulók tudományos, materialista nevelését egészíti ki és mélyíti el. Kísérletképpen Mindezt tudva és látva, a Művelődésügyi Minisztérium a munka fellendítése céljából általános iskolai (felsőtagozatos) önképzőkörök alakítását rendelte el. Egyelőre kísérletképpen és nem is minden iskolában. Szegeden természetesen több általános iskolában működik majd önképzőkör. Éppen ezekben a napokban készülnek az alakuló ülésekre, készítik az alapszabályokat és a munkaterveket. Nem könnyű munkáról van szó: az általános iskolákban még sohasem működtek önképzőkörök. Milyen elvek vezérlik majd a munkát? Az egyik ilyen alapelv, hogy az önképzőkör — mint az az eddigiekből kitűnhetett —nem szünteti meg a szakkörök munkáját. Ellenkezőlég: rájuk épül. Az önképzőkör magában foglalja az eddig is működő szakköröket, mint a 7. önképzőkör különböző szakosztályai működnek majd ezután, és egyúttal új lendületet ad munkájuknak. Hogy mivel? Főként azzal, hogy a szakkörök munkájának nyilvánosságát— amely eddig még iskolai keretek között is nagyon szűk volt — nagymértékben kiszélesíti. Az önképzőkör — és ezzel a szakkör — nyilvánossága: az egész iskola. A szakkör egy vagy több tagja az egész iskola nyilvánossága előtt számolhat majd be a munka egy-egy kiemelkedő eredményéről. Már önmagában ez is vonzóvá teheti az önképzőköri, illetve szakköri munkát. Az alkotó képesség fejlesztése De nemcsak a nyilvánosság kiszélesítéséről van szó. A szakköri és az önképzőköri munka között az a leglényegesebb különbség, hogy az önképzőkör jobban igénybe veszi a tanulók alkotóképességét, mint a szakkör. Az önképzőköri ülésen önálló munkát — „alkotást" — kell bemutatni. A tanulók alkotásvágyára természetesen a szakkör eddig is támaszkodott, de — ezerféle okból — a szakkörök tulajdonképpen sohasem váltak a tanulók alkotó munkájának műhelyeivé. Az önképzőkörök megalakítása vonzóbbá teszi majd az önálló munkát. Önképzőkörök a régi rendszer iskoláiban is működtek. Ahol jó tanár volt: eredményesen. Nincs mit tagadnunk azon, hogy a formát a régi iskolától vesszük át. De csak a formát, s nem a tartalmat! Itt természetesen nemcsak arról van szó, hogy magától értetődően nem vesszük át az önképzőköri forma felújításával a régi iskola klerikális-reakciós nevelési tartalmait, hanem arról van szó, hogy a régi önképzökörök jellegén változtatunk. Az új jellegű önképzőkörök A régi rendszer iskoláiban az önképzőkör mindenekelőtt irodalmi jellegű volt. A mi iskoláinkban az önképzőköri munkában szerepet, sőt nagy szerepet kell kapniok a természettudományoknak is. A természettudományos szakkörök munkájának eredményei állandó' an szerepelnek majd az önképzőkör ülésein. Nemcsak úgy és annyiban, hogy a szakkörök munkájuknak egy egy kiemelkedőbb és érdekesebb produktumát bemutatják, hanem úgy is, hogy a szakköri tagok előadást tartanak valamelyik tudományág érdekes eredményéről. Az önképzőkör jellegének ez a megváltoztatása nagyon fontos feladat, s most, amikor az önképzőköri munkatervek készülnek, feltétlenül figyelmeztetni kell erre. Helytelen volt az irodalmi szakkörök háttérbe szorítása. De még helytelenebb lenne most a természettudományok kirekesztése, vagy jelentőségüknek csökkentése az önképzőkörök munkájában. Az önképzőköröket az új ember nevelésének, a szocialista nevelésnek a szolgálatába állítjuk. Munkájuk sikerét ilvenirányú eredményeik értéke dönti majd el. Éppen ezért elsősorban erre gondoljanak most azok a pedagógusok, ak'k a szegedi általános iskolákban ezekben a napokban az önképzőkörök alakuló üléseit készítik elő. ö. ti. ' Élénk tevékenységgel ünnepli az 50 éves nemzetközi nőmozgalmat a városi nőtanács A nemzetközi nőmozgalom idén ünnepli félévszázados jubileumát. Az 50. évforduló méltó megünneplése érdekében a szegedi nőtanács is széles körben ismerteti a nőmozgalom harcait, az elmúlt évtizedekben és napjainkban elért eredményeit. Különböző rétegek között tartanak ankétokat, előadásokat. Igy például még januárban megrendezik a termelőszövetkezeti asszonyok ankétját, majd a jövő hónapban a kisipari szövetkezetek asszonyaival és leányaival tanácskoznak. Pártunk VII. kongresszusának szellemében még fokozottabban vonják be a nőket a társadalmi tevékenységbe. Még az első félévben létre kívánja hozni a városi nőtanács a háziasszonyok klubját, ahol előadásokat, tanfolyamokat rendeznek, azonkívül baráti eszmecserére is öszszejöhetnek az asszonyok. A nőtanács félévi programja — noha főfeladat az idei jubileumi nemzetközi nőnap méltó megünneplése — számos egyéb munkát tartalmaz. Nagy gondot fordítanak például az ifjúság nevelésére. Februárban a pedagógusnőkkel tárgyalják meg a gyermeknevelési problémákat, s egyben segítségüket kérik a más rétegekhez tartozó asszonyok általános műveltségének emeléséhez, különös tekintettel a pedagógiai ismeretekre. Később az orvosok és ügyvédek feleségeivel tanácskozik a városi nőtanács. őket a kulturális tevékenységbe kívánja jobban bevonni a mozgalom. Értekezletet tartanak a -Nők lapja* olvasótáborával is. A nőtanács idei programjában jelentős helyet foglal el a külterületekkel való foglalkozás is. Több, úgynevezett -apák ankétját* rendeznek a kerületekben, melyek már most, az elmúlt hónapokban népszerűkké váltak. Nemcsak az édesanyák, hanem az apák Í6 egyre több felelősséget éreznek a gyermekeik neveléséért, s szívesen látogatják a nőtanács ilyenirányú rendezvényeit. Ezenkívül — ugyancsak a külterületen — baráti találkozókat rendez a városi nőtanács. A jövő hónapban például Mihályteleken az üzemi és a termelőszövetkezeti, valamint az egyénileg gazdálkodó asszonyok beszélik meg közös problémáikat. Ezeken az ankétokon szó esik nemcsak a mezőgazdaság jövőjéről, hanem egyéb mindennapi életbe vágó kérdésről: a bölcsődékről, a napkőziotthonokról, az aszszcmyok -második műszakjáról*, a nők társadalmi felelősségéről és lehetőségeiről egyaránt. Már ez a nagyszámú akció is mutatja, hogy a szegedi nőmozgalom jelentős lépést halad előre a következő hónapokban. Annyit azonban még meg kell említeni, hogy az amúgy is dús programot gazdagítja még számos gyermeknevelési ankét, kerületi nőgyűlés, ahol a város asszonyai sajátos problémáikra kapnak választ. cA ncKjtf hóesés akármilyen áldásos a bevetett földekre, a városban mégis gondot és munkát jelent, mert akadályozza a közúti és a gyalogjárók közlekedését. A tanácshoz és lapunkhoz is befutott panaszok szerint különösen a gyalogjárdák elhanyagoltak most a hóesés időszakában. A házfelügyelők munkarendjében pedig szerepel olyan tétel, hogy a járdát takarítani kell télen is, sőt a síkos járdát hamuval, homokkal, vagy fűrészporral kell felszórni. Ugyanez vonatkozik a magánház-tulajdonosokra. Ennek a követelménynek úgy is eleget lehet tetetni, hogy azt a házfelügyelöt, vagy magánháztulajdonost, aki nem törődik a rábízott ház elejével — kellő figyelmeztetésben részesítenék az illetékes hatóságok, tekintettel, hogy a járdák takarítása — különösen Ilyen időszakban — nagyon ls közügy. VÖRÖS TINTA Új magyar film Szabó Magda neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. Az elmúlt évben megjelent érdekes regénye »Az óz« szép sikert aratott és fölkeltette a nagyközönség érdeklődését a fiatal irónö iránt. A Vörös tinta című film forgatókönyve — amelyet szintén 6 irt — egy korábbi regény ötletéből íródott. Egy iskola tanári testülete, s a vele párhuzamos nagyobb közösség, a tanulók közössége a színhelye a történetnek, amely egy különös szerelem története. Mária, a fiatal tanárnő beleszeret egy növendékének édesapjába, iki ugyanennek az iskolának a rajztanára és igy kollegája is. Zoltánnak családja oan, s a kölcsönös szerelem nnek a családnak a békéjét fenyegeti. Szerelem és becsület ... szerelem és kötelességérzés f.. szerelem és hivatástudat... Es Mária dönt. Kéri az elhelyezését. Akkor megy el éppen az iscolából, amikor Zoltán viszizaérkezik, kezében a megvásárolt gyűrűkkel, szerelmesen, hogy vele találkozzék. Az irónö tehát a harcot az egyéni érzés, a szerelem és a kollektív érzés, a felelősség, a hivatás között az utóbbi javára dönti el. S igaza van, Vast Éva és Timár József a VfirOs tinta cimű új magyar fllmiinK ben. Hófogóval a világ, Icaiul Alexander Waigand osztrág újságíró és felesége robogón megtett világkörüli útjuk során Fokvárosba érkeztek. Eddig kb. 90 000 kilométert tettek meg, gyakran olyan vidékeken, ahol motoros jármű még sohasem járt. Waigand 1056. szeptemberében indult Bécsből Jugoszlávián át a következő útvonalon: Görögország, Törökország, Sziria, Irak, Irán, Pakisztán, India és Burma. Dán származású feleségét Bankokban ismerte meg és ott házasodtak össze. Azóta együtt tették meg az utat Malájföldön, Indonézián, Ausztrálián, Uj-Guineán, Borneón, a Fülöp-szlgeteken, Hongkongon, Japánon, Kanadán, az USA-n, Mexikón át Közép- és Dél-Amerikába, majd onnan hajón Belga-Kongóba. Karácsony táján Dél-Afrikában tartózkodtak, ahol majdnem éhen vesztek. Két napon át kizárólag vízen éltek, míg végre eljutottak Fokvárosba. mert bármennyire tiszta is Zoltán és Mária szerelme kettőjük vonatkozásában, beteljesülve és a társadalmi, a kollektív normák szemszögéből nézve tisztességtelen s csak megbélyegzésre méltó lenne. Gertler Viktor rendezői munkáját dicséret illeti. Igyekezett a film nyelvén lehetőségig mindent elmondani, s ennek a megvalósítása többé kevésbé sikerült is. Különösen szépen megoldott az a jelenet, amikor Kati ráébred arra, hogy édesapja és Mária tanárnő szeretik egymást. a jelenet szavak nélküli drámaisága, s aztán csattanós kiteljesülésként Zoltán és Mária neve a kislány füzetjének egyik lapján ... De más példákat (s idézhetnénk Gertler Viktor dicséreteképpen. Tóth János operatőr neve nemigen szerepelt még a mozik vásznán. a fiatal és nagyon tehetséges operatőr fölvételei meg tudták teremteni azt a sajátosan feszült légkört, amelyben a cselekmény játszódik. a színészek közül elsősorban a Máriát alakító Vass Éva játékát kell kiemelnünk. a tehetséges fiatal színésznő szinte férfiasan határozott, karakteres játékával már többször felhívta magára a figyelmet. Zoltánt Pálos György játssza mértéktartóan, nagyon kevés eszközzel. Játékstílusa a maga eszköztelenségével kicsit hasonlít a franciák nagy színészének, Jean Gabinnek a játékstílusához. Egyszerűségében is nagyon szuggesztív és kifejező. Erzsi, a feleség szerepében Tábori Nóra lép a filmközönség elé. Játéka kellemes meglepetés. Valami mélyről fakadó bensőséges líra hatja át minden rezdülését, minden mozdulatát. Kati szerepében új gyermekszínész Nádasi Myrtill figyelemre méltó. Kisebb szerepekben egész sor kitűnő színésszel találkozunk, Gobbi Hilda, Makay Margit és Tímár József mind tehetségükhöz illő alakítást nyújtanak. Polgár Tibor filmzenéje csak növeli az új magyar film értékeit. P. L. Verseny a ^Szakma Ifiú Mestere" címért a Jutaárugyárban Az Ifjúság a szocializmusért próba keretében új versenymozgalom indult a Szegedi Jutaárugyárban. Már eddig is folyt verseny a Szocialista Munka Ifjú Brigádja cím elnyeréséért a szövődében alakult 5 és a fonodában alakult 14 brigád között. A versenynek igen komoly feltételei vannak. Például, hogy a verseny időtartama alatt állandóan 5 százalékkal teljesítik túl 59 első félévi átlagos teljesítményüket, nem késnek el és nem hiányoznak igazolatlanul, részt vesznek a politikai oktatásban és bekapcsolódnak a kulturális és sportmunkába is. A verseny október 1 óta folyik, s mostanáig a benevezett 19 brigád közül öt esett ki a további küzdelemből. A napokban aztán a csapatverseny mellett megindult az egyéni verseny is a Szakma Ifjú Mestere cím elnyeréséért a jutagyári fiatalok között. Ha a verseny nem kis feltételeinek rendre eleget tesznek, s megfelelnek a versenyt lezáró szakvizsgák kérdéseire, akkor a szakmunkások átlagos képzettségének megfelélő képzettségre tesznek szert. A versenynek azok a résztvevői, akik elnyerik az aranyfokozatot, kétheti fizetésüknek megfelelő pénzjutalmat is kapnak az üzem vezetőségétől. NAPIRENDEN: Egy régi levél és az új hirdetés NEMRÉGIBEN egy levelet olvastam. Régi levél volt, de annyira érdekesnek találtam, hogy lemásoltam magamnak néhány sorát. A felszabadulás előtti villamos társaság egyik főellenőrének volt címezve a levél, amelynek néhány sorát idézem:"Mindenekelőtt bocsánatot kérek a főellenőr úrtól, hogy jelen soraimmal vagyoík bátor felkeresni. Már több ízben próbálkoztam és a múlt év januárjában is ajánlatot adtam be a villamos igazgatósághoz, de talán, miután nem volt felvétel, mind ezideig nem sikerült villamo6kalauzi, vagy vezetői állásba jutnom. Tisztelettel kérném a nagyságos ellenőr urat, ha esetleg felvétel lenne, kegyeskedne behívatni és villamoskalauzl állásba juttatni. Amiért, hogy a hálás köszönetemet kifejezhessem, és mivel mészáros- és hentessegéd vagyok, bármikor a szegedi sertéspiacon az ön kiválasztása szerint a legszebb sertést hajlandó vagyok megvásárolni és a saját költségemen feldolgozni. A nagyságos főellenőr úrék ízlése szerint. Vagy annak BZ ellenértékét, vagy még nozzá javítva is, pénzbelileg fizetem ki. Ez mind nem azért lenne, hogy megvásároljam az állást, hanem a nagyságos főellenőr úr kegyes jóságát megháláljam. Ha talán még mindég nem tetszene tudni a felvétel dátumát, örömmel és hálával várnám kegyes jóságának szíves értesítését.* AHOGY LATSZIK, ezt a levelet — Oláh Antal Szeged, öthalom utca 18 sz. — olyan ember írta, aki annak Idején — 1932. januárjában szűkös anyagi helyzete ellenére is komoly áldozatokat akart hozni, jobban mondva: -kenésre* is vállalkozott ahhoz, hogy elhelyezkedjen, álláshoz jusson a biztos jövedelmet ígérő villamos társaságnál. Ez a levél most azért jutott eszembe, mert olvastam a Szegedi Közlekedési Vállalat hirdetését: -Szegeden lakó, 18. életévet betöltött, 150 centiméternél magasabb dolgozókat felveszünk villamoskalauznak.* A vállalat ugyanis az 1960-as évre létszámemelést kapott s így keres alkalmazottakat. A villamoson rendszeresen utazónak feltűnik az, hogy időről időre újabb kalauzok arcát ismeri meg, a régebbieké pedig elfelejtődik, mert egyszerűen eltűnnek. Merre? Miért? — vetődik fel a kérdés. Miért a feltűnő fluktuáció, egyes dolgozóknak a vándormadárhoz hasonló nyugtalansága, holott össze sem lehet hasonlítani a valamikori villamos társaságnál lévő munkaviszonyt a maival, a tényekkel bizonyítható megváltozottal. A kalauzi szolgálat ma ls szolgálat, de sokkal kedvezőbb, mint régen volt. A kocsivezetők például annak idején nem kaptak bundát, mint ma, csak egy prémgallért, hogy a nyakuk ne fázzon. Az egész testük fázhatott, — és alaposan meg is fáztak télidőben a hideg perronon. Régen az üzemi idő megegyezett a dolgozók munkaidejével; azaz reggel 6-tól este 9-ig tartott. Most havi átlagban, napi 8 óra a szolgálati idő, a kezdő kalauz havi keresete pedig túlóra nélkül havi 1100 körül mozog. Hatnaponként jut egy szabadnap, míg régen ezt csak ötletszerűen kapták a dolgozók, amikor a villamos társaságnak éppen eszébe jutott. A kalauzt pedig csak kaucióval vették fel. A MAI Oláh Antaloknak nem kell sertést felajánlaniok, ha villamoskalauzok akarnak lenni. Hirdetéssel hívogatják őket erre az állásra. Igy. egymás mellé állítva a régi levél sorait és a hirdetést — nem nehéz levonni ezt a következtetést. Lődi Ferenc