Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 50. évfolyam, 8. szám 10 oldal — Ara: 70 fillér Vasárnap, 1960. január 10. = Megjelent a kormány határozata a tizenöt éves lakásfejlesztési tervről Lakbérpőilék a lakások jobb kihasználására, a lakásállomány korsxerűsítésere és növe.énére Rendelettel szabályozták az albérleti szobák diját A hivatalos lap vasárnapi száma közli a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatát a 15 éves lakásfejlesztési tervről. Ugyanekkor megjelent a hivatalos lapban a lakbérpótlékról és az albérleti díjakról szóló kormányrendelet. A nagy jelentőségű távlati lakásfejlesztési határozatról és az ugyancsak a lakáshelyzet javítását célzó lakbérpótlék-rendeletről az Építésügyi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának: A második világháborúban több tízezer lakóház, illetve lakás pusztult el, a lakásállomány jelentős része pedig megrongálódott. A felszabadulás után népi demokráciánk nagy erő fesziléseket tett a lakáshelyzet javítására. Mintegy háromszázezer új, nagyrészt közművekkel ellátott, jól felszerelt lakást építettünk meg. Évszázadok mulasztásait azonban lehetetlenség másfél évtized alatt helyrehozni, ezért a lakáshiány napjainkban még mindig a lakosságot legjobban foglalkoztató szociális kérdés. A most megjelent határozat kimondja, hogy a párt és a kormány a legközelebbi évek egyik legfontosabb feladatának tartja a kapitalista Magyarországtól örökölt rossz lakáshelyzet gyökeres megjavítását. Erőforrásaink és gazdasági lehetőségeink módot adnak arra, hogy 15 éven belül a lakáshiányt lényegében felszámoljuk és minden arra igényjogosult családot lakáshoz juttassunk. A határozat értelmében az 1961-től 1975-ig terjedő tervidőszakban mintegy egymillió lakás építését kell előirányozni a járulékos és kapcsolható létesítményekkel együtt A program szerint 1961—1965-ben 250 000, 1966 —1970-ben 350 000, 1971— 1975-ben négyszázezer lakást kell megépíteni. Az egymillió lakásnak mintegy 60 százaléka állami kivitelezésben, elsősorban a fővárosban, az ipari jellegű városokban és a munkásosztály lakta egyéb településeken épül feL Az állami kivitelezésű lakásokat bérlakásként, szolgálati lakásként és szövetkezeti lakásként kell felhasználni. A lakásoknak legalább egyharmada, körfilbelül 200 000 lakás lesz szövetkezeti, illetőleg öröklakás. A határozat intézkedik, hogy az új lakások településenkénti elosztásánál a regionális vizsgálatok eredménye és a távlati iparfejlesztési terv érvényesüljön. A fővárosba való túlzott beáramlás ellensúlyozására négy-öt vidéki centrumot megfelelő színvonalra kell kiépíteni. A nagyarányú lakásépítési program előfeltételeként intézkedik a rendelet az alapközművesítésben mutatkozó elmaradás fokozatos felszámolásáról is. Az új építési módszerek elterjesztése és az építőipar magasabb fokú szervezettségének minél jobb kiaknázása céljából a lakásépítéseket általában új lakónegyedek létesítésével hajtják végre. Utasítja a határozat az Országos Tervhivatal elnökét és az építésügyi minisztert. hogy a tanácsok javaslatainak figyelembevételével ötéves tervidőszakonként állapítsák meg a régi lakóépületek szanálásának mértékét. Azokat a korszerűtlen, elavult épületeket, amelyek anyaguk és koruk miatt gazdaságosan nem újíthatok fel, le kell bontani. A második ötéves terv időszakában állami kivitelezéssel átlag 48 négyzetméter alapterületű lakásokat kell építeni. A nagyvárosokban gondoskodnak az egyedülélő személyek, a gyermektelen házaspárok és a nyugdíjasok elhelyezésére alkalmas lakásokról is. Az újonnan épülő lakások felszereltségében is jelentős haladást ír elő a határozat. A második ötéves tervben a lakások 60—65 százalékát fürdőszobával, a többit mosdófülkével látják eL A többszintes lakóépületeket általában központi fűtéssel kell felszerelni. Az épülő lakásoknak 60 százalékát távfűtéssel, tömbfűtéssel, vagy egyedi központi fűtéssel látják eL A második ötéves terv időszakában az új lakásoknak mintegy 45 százalékát beépített szekrénnyel, 40 százalékát pedig beépített konyhabútorral kell ellátni. Intézkedik a határozat arról is, hogy a távlati lakásépítési programot az építőipari technika fejlettebb módszereire való fokozatosabb áttéréssel és az eddiginél jobb szervezéssel hajtsák végre. Fontos rendelkezése a határozatnak, hogy a lakások átlagos alapterületének 48 négyzetméteren felüli növekedése és a fokozódó felszereltség az építés költségét ne növelje. Biztosítani kell azt is, hogy az építési költségek csökkentését ne kövesse a lakásépítés minőségének romlása, sőt a kivitelezés minősége fokozatosan javuljon. Törekedni kell arra, hogy a lakások építése általában minden év novemberéig befejeződjék. (Folytatás a 2. oldalon.) Szeqed teitoíf aálótálmtt I Jelentősen fejlődött Drezda, Szeged német testvérvárosa a I múlt évben. Fokozatosan felépülnek a második világhábo(rúban összebombázott város negyedei és a különböző réj szeken levő üres foltokra, telkekre szép, modern lakóház| tömbök kerülnek. Képünk a Borsberstrasse egyik új, négyj emeletes lakóházát mutatja be, amelynek földszintjén szép \ üzletsor helyezkedik el. Yfta: Ki* Met, amely | visszatér A rákszűrés | fontosságáról | lídzös poctán | Ki volt Szeged 1 legeredményesebb sportolója ? ü =1 liHiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiniiiimniniHiii mmmmmmmmmmm^mÉmmmmmmm BramBsrammBBMI Büszkék lehetünk arra is, amit a paprika-, a konzervés a szalámiiparban alkottunk Újabb jelentős feladatok a szegedi élelmiszeripar előtt Kovács Imre eieimezésiigyi miniszter nyilatkozata a Dálmagyarországnak Nemrégen — mint ahogy arról már lapunk hasábjain beszámoltunk — Szegeden járt Kovács Imre elvtárs, élelmezésügyi miniszter. Ezalkalommal nyilatkozott a Délmagyarország munkatársának a szegedi élelmiszeripari üzemek előtt álló feladatokról, a vezetőket és a munkásokat foglalkoztató kérdésekrőL A többi között elmondotta: — Amit eddig alkottunk a paprika-, a konzerv- és a szalámiiparban — arra büszkék lehetünk; öt év múlva ls elégedettek leszünk, ha a szegedi élelmiszeriparban műszakilag, munkaszervezésben olyan fejlődést érünk el, mint az elmúlt öt évben. Van Szegednek három olyan élelmiszeripari gyára, amelyeknek termékei keresettek a világban. A szalámi, a paprika után előbb-utóbb a Konzervgyár készítményei is világszerte ismertté válnak. Ugy vigyázzanak erre a hírnévre a szegedi üzemek vezetői és dolgozói, mint a szemük fényére. — Az elért eredményekben nagy a szerepe annak, hogy a helyi üzemek vezetői értik munkájukat, önállóbbakká váltak az utóbbi három évben. A vállalatok A szovjet kormány jegyzékben közölte rakétakísérleti tervét az Egyesült Államokkal Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a Szovjetunió átnyújtotta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének azt a jegyzékét, amelyben közli a Csendes-óceán térségében végrehajtandó rakétakísérlet tervét. Henry Jackson amerikai szenátor annak a véleményének adott kifejezést, a kísérletsorozatok azt jelzik, hogy a Szovjetuniónak sikerült 5000 mérföldnél is nagyobb hatósugarú lövedékeket előállítania. Saltonstall és Jackr—on szenátor rámutatott, az amerikaiak nem vonhatják kétségbe a Szovjetuniónak azt a jogát, hogy kísérleteket hajtson végre a Csendes-óceán térségében. -Ez nemzetközi terület és különben is mi szolgáltattuk az előzményeket« — mondották. A New York Times című amerikai lap vezércikke szerint a szovjet rakétakísérletek bejelentése újból felveti azt a kérdést, vajon megfelelő-e az a rakéta- és űrkutatási program, amelyet Eisenhower körvonalazott. "Lehetséges, — állapítja meg többek között az amtrikai lap, hogy számunkra futurista fantáziának tűnik a TASZSZ-nak az a közleménye, amely szerint űrhajózásra alkalmas óriási rakétákkal kísérleteznek a Szovjetunióban. Az azonban már egyáltalán nem futurista elképzelés, hogy a Szovjetunió a kísérleteihez olyan ballisztikus rakétákat használ, amelyek szükség esetén katonai célokra is használhatók — írja az amerikai lap. fejlesztésében elért eredmények is bizonyítják, hogy a vállalati kezdeményezés eredményesen bontakozott ki. A jövőben azonban még több műszaki kezdeményezésre lesz szükség, mint eddig. A minisztérium elsősorban azon méri majd le a vállalatok vezetőinek tevékenységét, hogy mennyire haladtak előre az üzemben a technika fejlesztésében. — Az élelmiszeripar fejlesztésével Szegeden megoldjuk a tejfeldolgozás s a kenyérellátás problémáit. Idén újabb gépek, a korszerűbb technika alkalmazásával növeljük meglevő üzemeink termelését. A többi között beruházásból új paradicsomfeldolgozó gépsort kap a Konzervgyár, két új szárítógépet a Paprikafeldolgozó Vállalat A meglevő négy hengerszékes paprikamalma mellé pedig bankhitelből újabb öt hengerszékes malmot szerelnek fel. A műszaki fejlesztésben sokat várunk az üzemek vezetőinek, műszaki dolgozóinak. úiítóinak öntevékenységétől. Hasonlóan nagy szerep vár rájuk a munkaszervezés további tökéletesítésében. Hogy e feladatoknak eleget tudjanak tenni, foglalkoztassanak üzemeikben minél több képzett szakembert, mérnököt. Olyan üzemek, mint a Paprikafeldolgozó, s a Konzervgyár, nem lehetnek meg magas képzettségű specialisták nélkül. A fejlődés megkívánja, hogy legyenek ezekben az üzemekben például elektromérnökök, üzemi közgazdászok, szervezők, akik specialistái a termelés szervezésének, s elvégzik a belső közgazdasági tényezők, témák vizs(Folytatás a 3. oldalon.) Nagyobb figyelmet!. • • J^ z elmúlt esztendőben nem a legjobban alakult Szeged üzemeiben a baleseti statisztika átlaga. Talán ez a kifejezés nem is jó, mivel nem számadatokról, hanem emberekről van szó, sőt sok esetben életekről. Sajnos, nem is egy baleset haláloskimenetelű volt, de sok sérülés, csonkulás, betegség keletkezett: részben a baleseti berendezésék hiánya, részben a berendezések kötelező használatának mellőzése miatt — ahogyan ezt az Újszegedi Ládagyárban is. láthatjuk ;—, s nem kevésbé a dolgozók felelőtlensége, vi- • gyázatlansága miatt. Az ember értékéről szépen beszélni és közbem munkakörülményeivel keveset törődni, annyit jelent, mintha a szép szónoklaté ember a saját előadását sem hinné el. Balesetvédelmi berendezéseket félredobni, használaton kívül-' helyezni pusztán -szokás dolgá-«ból, vagy magasabb kereseti lehetőségek érdekében — felelőtlenség a családdal, a társadalommal szemben. S ezért nem is tűrhető. J^ em vigasz az, hogy az üzemi balesetek magas száma elüti az üzemet esetleges "élüzem*-, vagy más kormánykitüntetéstől, az igazgatót a prémiumtól. Az sem megnyugtató, hogy egyik-másik igazgatót a balesetek miatt bíróság elé állítják, megbírságolják, elítélik, vagy leváltják stb.... mert ettől még a baleseti halott nem támad föl, a levágott kézfej nem kerül vissza a csuklóra, s egy megnyomorított családi élet nem virul ki. Az Igazgató, a főmérnök stb. nem lehet jelen minden gépnél, munkapadnál, kemencénél, szárítónál stb. De ellenőrizni s a balesetveszélyt észrevenni: munkaköréből, fakadó kötelessége. Hiszen e vezetőkre van bízva több tíz, több száz, vagy ezer ember munkája, sorsa. S ezért jogos és helyes a vezetők szigorú büntetése, ha vállalati hanyagság is fennállt egy-egy üzemi balesetnél. De szigorú intézkedéseket kellene foganatosítani az esetben is, ha a balesetek megtörténtében — figyelmeztetés ellenére — a munkás hanyagsága, felelőtlensége játszott szerepet. Ez az üzemi szakszervezetek, üzemi tanácsok kötelessége is. Az elmúlt év figyelmeztető: igazgatók, műszaki vezetők, balesetvédelmi felelősök, a munkásokkal közösen hárítsák el üzemekben, műhelyekben a baleseti lehetőségeket. E tekintetben hasznos eligazítást nyújtott lapunk hasábjain a közelmúltban megjelent e témával foglalkozó cikk, az SZMT munkavédelmi felelősének, Kiss László elvtársnak tollából. Ne legyen nyugalma felelős üzemi embernek, amíg az üzemben balesetveszélyes hely van, megfelelő védőberendezések nélkül. A balesetelhárítási berendezésekhez szükséges pénzösszegeket minden vállalat előteremtheti, erre kormányunk, szakminisztériumaink biztosítják az anyagi lehetőséget. Csak élni kell vele. ^J zemi munkavédelmi felelőseink, üzemi tanácsaink az év elején vizsgálják meg e tekintetben üzemeiket, hogy az 1960-as év kevesebb balesettel, szerencsétlenséggel végződjön, mint az elmúlt esztendő. a