Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

Vasárnap, 1960. január 31. Nagy átalakulás Algyön Három új termelőszövetkezet alakú1 a községben Al.fiYON. a Lehel utca Barkán találkoztak a népne­velők Molnár Károly gazdá­val. — Alig vártuk, ho© jöj­jenek — mondta a gazda és aztán kedvesen Invitálta há­zába a vendégeket. — Már itthon megtanács­koztuk a jövőnket — emlí­tette. — Ű© gondoljuk, ho© a szövetkezetben jobb lesz. tornyosultak a szövetkezet előkészítői elé. Hallgassuk meg Lakatos Józsi bácsit, az elnököt, aki -tegnapi* még e©énilcg termelő volt: — Mái többször tanács­koztunk, ho©an csináljuk — mondotta. — Ü© tervezzük, a Barát-tanyába bevezetjük a villanyt, ho© ott gépeket tudjunk működtetni. Majd kiválasztjuk, hogy a belé­pők állatai közül melyiket tudjuk átvenni, mennyire megfelelőek továbbtartásra. Elhelyezésük is gond e©e­lőre, de megoldjuk. Pál Mi­hály, Perecz József, Boldi­zsár István és mások is fel­ajánlották, ho© náluk elég na©ok az istállóik és 10—12 tehén elfér bennük. Miná­lunk is be lehet kötni va© húszat. Itt van rajtunk a ta­lyen szabályai vannak. Köz­ijén az ú©nevetett Irma­majori részen is kisütött a -Napsugár* — ott az előké­szítő bizottság ezt a nevet adta az alakuló szövetkezet­nek. Elnöknek Gémes Józse­fet választották — most neki adjuk át a szót. — Na©jából felmértük az irmai területet — számolt be eddigi tevékenységükről szö­vetkezeti kiskönyvvel a ke­zében. — Ennek alapján ú© látjuk, hogy a jószágok szó­mára például a lucerna biz­tosítva van. Ha a hó elol­vad. kimegyünk a földekre, kiszám'tjuk, mennyi az őszi vetés, meg a szántóterület, aztán beosztjuk, ho© mit termelünk. Felhasználjuk majd az állami gazdaság kis­vasútját, amely éppen át­Két és fél millió forint gazdát keres Kérnek-e belőle megyénk paprikatermelő szövetkezetei? Na© távlatok, tervek út­ját nyitották meg 1960 első napjai a szegedi és Szeged környéki dolgozó parasztok előtt. Százak és ezrek el­képzeléseit, gondolatait szö­vik most közös tervekbe. So­kan vannak, akiknek újat jelent a szövetkezeti terve­zés. Ez nem csoda, hiszen most ismerkednek először az írásos tervezéssel, a na© számokkal. Valaho© ú© ér­zik magukat tervezés köz­ben, mint az az ember, aki félhomályos szobából hirte­len na© fényességbe lép. Az első pillanatban hunyorog, s csak aztán szokja meg a fé­nyességet. A sok és na© számok kö­Csangrád me©ei paprika ter­melő szövetkezetek?! Könnyen és jól kereshetnek Eddig általában arra hi­vatkoztak, ho© nincs elég munkaerő. Pedig eddig is csak szervezés kérdése volt a paprikafúzés. U©anis az idős tsz-tagok és fiatalok egyaránt könnyen és jól ke­reshetnek ezzel a munkával. Gondoljunk csak arra, ho© szövetkezeteink általában 35— 40 forintot fizetnek e© mun­kaegységre. E© mázsa pap­Lakatos József, a .,Petőfi' elnöke Igaz, új herét vetettem a múlt évben, de azt ú©is megtéríti a tsz. A népnevelök eredményes látogatásuk utón távozni ké­szültek, amikor a szomszéd. Patai Józscfné állt elébük: — Ne menjenek még el — tartotta vissza őket —, én is belépek. Férjem rokkant, majd én dolgozom. 1© kezdődött néhány nappal ezelőtt a közös gaz­dálkodás megteremtése Al­győn. Az első mozzanatok­hoz tartozik a 18 fíőldas kö­zépparaszt, Lakatos József elhatározása is. aki ugyan­csak aláírta a tsz-be szóló belépési nyilatkozatot. Csák István korábban kijelentette: ő bizony nem írja alá ... Most már azonban szívesen logadta a népnevelőket, ő maga diktálta az adatokat: 24 hold, eke. ló tehén... És Korom Mihály, Belovai Mi­hályné ls — aki külön le­szögezte. ho© nem pártoló, hanem dolgozó tág akar len­ni — az elsők között volt. Idősebb Sötét Antal pedig tréfásan megje©ezte: — Nekem nem kell men­ni a tsz-be — a szövetkezet jön énhozzám. U©anis az ő tanyáján ala­kítják ki a Petőfi Termelő­szövetkezet központját. Már a felvilágosító munka har­madik napján közel 300-an pecsételték meg aláírásukkal a közös útra térésüket és szövetkezetet előkészítő bi­zottság alakult a falu déli részén. Elnöknek a már em­lített Lakatos Józsefet vá­lasztották, aki egyben me­gyei tanácstag is. A bizott­ság Petőfi nevének felvéte­lét indítványozta e©ik első ténykedéseként. Szinte órák alatt sokrétű elképzelések vaszí munka. A tagosítást igen, de a táblásítást e©e­löre nem tudjuk megvalósí­tani, hiszen az öszi vetések már kikeltek. Ezért még most bizony lófogatok fel­használásával végezzük el a Gémes József, a „Napsugár" elnöke tavaszi vetést, a mezőgazda­sági munkát. Adódtak még kétségek is: jó lesz-e a kö­zös munka, va© egyelőre e©énileg művelje ki-ki saját földjét... MÉG OTT VIBRAl.T a régi megszokás a kollektív gazdálkodás akarata mellett, s aho© teltek a napok, .úgy kristályosodott ki a tiszta út. A falu vezetői, meg a nép­nevelők megma©arázták azt is. hogy a tsz-ben a teljesí­tett munkaegység után kap­ják a jövedelmüket a tagok, s ho© a szövetkezetnek mi­Ezeli alakuló szövetkezetünk birtokát: azon me©ünk majd ki dolgozni. E©ébként ná­lam is jelentkeztek az em­berek: Makra Mihály, Hege­dús József és mások beje­lentették, ho© a Napsugár­ba akarnak jönni... Még nem fejeztük be a beszélgetést, mikor a kis házba két asszony top­pant be. — Ide jönnénk mi is hoz­zátok — mondták Gémes­nek —, ú© gondoltuk. NÉPSZERŰ EMBF.R az el­nök Al©őn, Fekete Istvánné férje a Vízü©i Igazgatóság dolgozója és ezért az asszony lép be né© holddal. Varga Sándorné aktiig i& rnaga kín­lódott ugyancsak né© hold földön — most már szövet­kezeti asszony lesz. Számo­san a régi és e©re jobban gazdálkodó Űj Életbe kérték felvételüket és megmozdul­tak a Rákóczi, csergői ta­nyavilágban is. Itt is előké­szítő bizottság alakult, élén Ma©ari Mihállyal, a 12 hol­das középparaszttal. Érthető, ho© Rákóczi néven (akar­nak szövetkezetet alakítani. Csak órák kérdése és Algyő is termelőszövetkezeti köz­ség lesz. Már több mint ezer, eddig e©énileg dolgozó pa­raszt választotta a faluban a na© üzemi mezőgazdálkodás kialakítását! Markovits Tibor ben sem. És amit el tud­nak végezni a szolnoki Dam­janich Tsz-ben, a na©ka­marási Rákóczi-ban, azt meg­valósíthatják a Csongrád me©ei paprikatermelő szö­vetkezetekben is. Üvegházak mint paprikaszárítók Érdekes tervek, elgondolá­sok születtek az elmúlt na­pokban az újszegedi Hala­dás Termelőszövetkezetben. Negyven holdon termelnek az idén paprikát, s ennek termését, mint félkész árut akarják átadni a feldolgozó telepnek. A terv lényege a következő. A meglévő üveg­házakat, amelyeket meleg vízzel fűtenek, felhasználják utóérlelésre, ezzel a kései szedésú paprikából e© osz­tállyal jobb minőségű árut állíthatnak elő. Az utóérle­lés után pedig szárítóként akarják használni az üveg­házakat. Az elgondolás he­lyes. Minden erőt meg kell mozgatni, ho© a tervek va­lóra váljanak. A szövetkezeti mozgalom előrehaladásával lényegében zött a még tegnap kispar- rikát pedig e© nap alatt megoldódik a tsz-ek munka­cellás gazdaságot irányító könnyedén felfűzhet bárki, erőhelyzete is. A fűzéshez, tsz-vezetők nehezen tájéko- s ezbrt a munkáért a szö- szárításhoz pedig használják zódnak. Ezért szükségük van vetkezetben e<rv munkaegy- fel 3 korábbi lehetőségeket a in tnná-cra enmtenffre VetKezeTOen egy mUHKaegy j„_A„„i,v,— 1A„; a háztáji gazdaságokban lévő Kedves vendégek a népnevelők Szabó János és Gál János, az öthalmi állami kísérleti gazdaság dolgozói, mint minden falusi családnál. Korom István baksi egyéni gazda házánál is szívesen látott vendégek. A népnevelők sok min­dent elmondanak gyönyörű, országosan is ismert gazdaságuk életéből. S hozzá­fűzik, hogy a baksi embereknek is ilyen korszerű nagygazdaságot kell létesíteni­ük a keskeny nadrágszíj-parcellák he­lyén. A fiatal házigazda országjáró ember, érzi, s nem titkolja faluja elmaradott ságát. A baráti beszélgetés a belépési nyilatkozat aláírásával végződik, éppen az előrehaladásért. a jó tanácsra, segítségre, mert néha kínálják nekik a ség jár és ezért 85 forint szárítóberendezéseket. Vagy nagyobb összeget, a maga- többletpénzt kap a közös- létesítsenek a téli hórapok­sabb keresetet, de tétováz- ^ ban ideiglenes száritóhelye­nak, nem nyúlnak érte. Ma- ... . - ket. Ezzel télen is foglalkoz­ódnak a kisebb mellett. 1© A tiszaszigeti Lenin Tsz- tatni tudják tagjaikat és ,ió vannak valaho© a paprika- ben is elkészültek a tervek, p^j. üti markukat. Álljon termeléssel is. A Paprika- jócskán termelnek paprikát előttük mindig az a meg­íeldolgozó Vállalat az elmúlt, fűzésre most állapítás, amit Kovács Imre esztendőbon a felvásárolt 37 ldoT1< de 3 ! élelmezésügyi miniszter mon­paprika több mint egyne©e- sem gondolnak. A kubekhazi dott gzegedi ]átogatása alkal­dét fÚ7etlenül vette át. Ezt Sarló-Kalapács Tsz-ben is mával: A fúzetlen paprika mrnd a termelőszövetkezetek ömlesztett átadást terveztek. ]esz az élelmiszeripar szállították be es ez a ko- _ • • ­zös gazdaságok paprikater- ^ azo1a ™r Po^zamadast nyersanyaga. . melésének több mint 90 szá- végeztek. 0© gondolják, er- A Szegedi Paprikafeldol­zaléka volt. demes a fűzéssel törődni. g0zó Vállalat kínálja a két A többi tiszta nén~" Ezzel mcgoldhatják az idő- és fél millió forintot. Ne " P " Sebbek foglalkoztatását is. cg^ kérjenek, de követel­A szegedi Felszabadulás Helyesen cselekednek, hl- jenek ebből minél többet Tsz például 962 mázsa pap- ami jó volt, mint egyé- maguknak a tőzs©ökeres eref ^ld°foriröotEZkap^tt ni gazdálkodóknak, azt nem Csongrád me©ei paprikater­Kaphatott volna többet is! ha©hatják el a szövetkezet- melö szövetkezetek. ha például felfűzik a papri­kát. t© mázsánként további 85 forint járt volna nekik. Ez pedig több mint 80 ezer forintot jelent. Ennek felét kellett volna zsinegre, rúdra és munkae©ségre fordítani. A többi, aho© mondani szokták, -tiszta pénz*. Az alsóvárosi Üj Élet Tsá, beleszámítva a Szabad Tisza Tsz paprikatermését is. ösz­szesen 1238 mázsa paprikát adott át. Kilencvenötezer fo­rinttól estek el a tsz-tagok, mert nem fűzték fel a ter­mést, í© sorolhatnánk to­vább a szegedi Táncsics Ter­melőszövetkezetet. a dorozs­mai, a sándorfalvi, a doma­széki tsz-eket. A paprikatermelés még ennél is jövedelmezőbb lehet c© kis további munkaráfor­dítással. Ha például félkész­áruként ad iák át a termést a feldolgozó vállalatnak. Nézzük csak a számokat, vajon mit mondanak? Míg a fúzetlen paprika, tehát az ömlesztve átadott termés mázsájáért 246 forintot fizet a vállalat, a fúzöttért 331 fo­rintot.. A félkész termékért e© mázsa nyerspaprikát véve alapul — 431 forintot kaphat a tsz. Ez pedig lé­nyeges különbség. Mindezek ellenére mégis húzódoznak a +sz-ek a fűzéstől, a szárítás­tól. A tagok még egyénileg dolgoztak, évről évre csak fűzött állapotban adták át paprikatermésüket. A család­tagok apraja-na©ja foglal­kozott ezzel ősszel. Sőt. még ilyenkor a téli napokban is amikor a házi szárítókban dobkálvha és fűrészpor me­lege mellett szárítgatták a termést, majd- összezúzva a hüvelyeket, a magot kiros­tálva szállították be a fel­dolgozó telepre. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállala* évente általában két és fél millió forintot tervez csak fűzésre. Vajon kérnek-e eb­ből a két és fél millióból a Jó eredménnyel zárták a múlt e^tendíit a szegedi járás tsz-ei A szegedi járási tanács rintot helyezlek többek mezőgazdasági osztályán között a mostani zárszám­ezekben a napokban ha©- adás alkalmával szoclá­ják jóvá a termelőszövet- lls alapra ls. kezetek múlt évi mérlegeit. Ebből a pénzből kisebb­zárszámadásait. Eddig 20 nagyobb összegekel folyó­járásbeli tsz pénzü©i és sítanak majd szükség ese­gazdasági mérlegét vizsgál- tón idős. beteg tagok ré­ták felül. szére. rendes járandóságai­Juhász Gyula elvtárs, kon felül, főkönyvelő elmondotta, ál- A tápéi Ady Endre Tsz falában tapasztalat most, tagsága szintén szép sike­ho© a régebben ©engén rekről adhatott számot most működő tsz-ek a falunak. Amellett, ho© ..... .. . igen sokat fejlődött gazda­pol.tika.lag gazdasagilag ságuk 3„ forint g3 f|nért megerősödtek. osztanak most munkae©sé­A közepes gazdaságok pe- génként. Ez az összeg azon­dig a jók szintjére léptek ban ©akorlatilag 50 fo­elő. Azokban a tsz-ekben, rintnál is több, mivel a ki­melyekben már korábban osztott és a kiosztásra ke­is szép sikereket értek el rülő terményeket nem a a termelésben, most kiváló r,apj forgalmi áron. hanem termelési sikerek születtek. a lénvegesen alacsonyabb Lényegesen növekedett a állami irányárakon számol­tagok átlagos jövedelme is. ják el. A gyálaréti Komszomol A kübekházi Sarló Kala­tagjai pénteken délután tar- pács Tsz tagsága azon túl, tották meg zárszámadó ün- ho© nepi köz©úlésüket. A tag­ság örömmel vette tudomá­sul, ho© a háztáji jövedelmen fe­lül minden ledolgozott kifizette elmaradt és ese­dékes tartozásait. 354 ezer 428 forintot fordított saját eröböl a közös va­gyon gyarapítására. munkaegységre 53 forint E nagv erőfeszítés ellenére jut, melyből 38 forint is 32 forint 70 fülért oszta-jut, melyből készpénz. 15 forint pedig nak ~ most hatósági áron felszámított ként munkae©ségen­Jóváha©ták már a desz­terményféleség. zömmel szemes gabona. kj Kossuth Tsz vezetöségé­A szorgalmas, közös mun- nek zárszámadását is. Eb­ka eredményeként sokat ben a közös gazdaságban ©arapodott itt a közös va- 20 forint 20 fillér készpénzt ©on is. Évközi bevételek- és 20 forint 8 fillér értékű bői 92 ezer 812 forintot terményt, összesen tehát 40 fordítottak új munkaeszkö- forint 38 fillért osztanak ki zök, berendezések vásárié- most minden ledolgozott sára, építésére. Ezze] e©ütt munkaegységre, annak el­a tavalyihoz képest közel lenére, hogy évi jövedelmé­179 ezer forinttal nőtt a bői a szövetkezet tagsága közös, fel nem osztható több mint 317 ezer forintot szövetkezeti va©on értéke, fordított a gazdaság fej­Huszonkettőezer 813 fo- lesztésére. I

Next

/
Thumbnails
Contents