Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

5 Vasárnap, 1960. január 24. Hogyan termelhetünk több sertéshúst? HAZÁNKBAN 1958-ban az termelöszövetkezetek­még a dorongfás és szél­deszkás építkezésnél is ol­csóbb. Sok termelőszövetkezetben tavaly jóval több takarmány termett, mint amennyinek fíz ukrán nép nagy írójáról egy szegedi levele nyomán egy tőre jutó sertéshús-ío- ben sokfele szinte megold- felhasználásához állat és fé­gyasztás kb. 22,6 kg volt, hatatlan problémaként emle- "'"^znaiasanoz aüat és fé 1959-ben 25,4 kg lett. Köz- getik az új kocák megfelelő főhely volt a közösben. A az ország sertésóllomá- elhelyezését. Arra gondol- tagok pedig háztáji gazdasá­nya, mint a Statisztikai Hi- nak, hogy a sertésfiaztató gokban kevesebbet hizlal­vatal is jelentette, olyan építése nemcsak sok pénz- k , , aé„ nagy létszámúra növekedett, be kerül, hanem hosszú idő- ™ , ^yenueg gaz amilyen a felszabadulás óta be is telik, ezért nem na- dalkodásuk ldejen. Ezt a csupán egyszer, 1955 októ- Syon törekedtek új kocák helyzetet gyorsan fel kell berében volt. örvendetesen beállítására. Az utóbbi évek- számolni, a megtermelt ta­nőtt a hússertések aránya ben azonban egyre jobban karmányokat hússá kell át_ is. 1955-ben az ország állo- terjed a fából, széldeszkábol mányának 29 százaléka volt épített fiaztató, amely ol- alakítani. Mé0 ™ elején hússertés, 1959 júniusában csóbb és gyorsabban meg- gyors ütemben növelni kell 43 százaléka. Ennek követ- építhető, és egészségesebb a termelőszövetkezetek kö­keztében megjavult a sza- ls. mlnt a téglából vagy kő­porulat. bői épített drága istálló. A Tavaly a szerződésesen hűvösebb idő beálltával eze­nevelt és átadott hízók több- ket a szállásokat szalmával, sége hússertés volt. Ez a kukoricaszárral -téliesíteni* hústermelésre kedvezően ha- lehet, így még a hidegebb tott. Az állami, szövetkezeti idő beköszöntésekor sem kell és egyéni gazdaságok a köz- a malacoztatással felhagyni, ponti készletre kb. 250 000 A süldöneveléshez és a po,U abxakbo'. mf8 ,den db-bal több sertést adtakát, hizlaláshoz is lehet használ- mi"él tóbb hus legyen, mint az előző évben. S ez ni ezeket az olcsó, fából ,, FOYFNII FFI doiwvAk mégsem volt mindig és min- épített sertésólakat, jíe gon- dol8b** denütt elegendő. A növekvő d<>ljuk, hogy csak nálunk ^u^rtes-t^melése is jelen­szükségletek kielégítésére te- igyekeznek ezt az olcsóbb ^ ®Zdk?fg 3Zpkra a hát az idén tovább kell fej- építkezési módot alkalmaz- süldőkre is, amelyeket ők leszteni a sertéstenyésztést ni- A Szovjetunióban, Len- "eveinek és azokra a kocák­éi hizlalást. gyelországban. Németország- ra 1S- melyeket ők tenyész­Az utóbbi időben olyan ban. de másfelé is terjednek lenek, jelenség is mutatkozott az ezek a sertésólak. így a Közben azonban gondolni ország egyes vidékein, Szovjetunióban a Sevcsenko kell arra, hogy az idén to­amely nem seeíti ennek a Kolhozban sok ezer sertés vább szaporítsuk a hússer­eélnak az elérését. Neveze- részére dorongfából és desz- tések arányát, mert csak tesen az, hogy a tenyészko- kábó1 építettek sertésszállá- így várhatjuk a hústerme­cák egy részét meghizlalták sokat- s ezeket szalmával lés növekedését. Az önellátó és levágták anélkül, hogy fedték be. Azt tapasztalták, lakosság nagyobb húsfo­utánpótlásukról gondoskod- b°6y a sertésszállás építése gyasztását is segíti a nagy tak volna. 92 százalékkal olcsóbb, mint szaporaságú hússertések ará­ha kőből, cserépfedeles vagy nyának növekedése. zös sertéshizlalásit, vala­mint a közös tenyésztést is. A háztáji sertéstartást is úgy kell megszervezni, hogy a már megtermelt takarmá­nyokból és a közösből ka­EZ A veszélyt HELYZET azt rejti a más tetőmegoldással az ad­magában, dig szokásos módon építet­Nagy László Az Ukrán SZSZK régebbi és mai iro­dalmáról egyaránt nagyon keveset tud az átlagos tájéko­zottságú magyar ol­vasó. A régiek kö­zül eszébe jut Tá­rász Sevcsenko és Ivan Franko neve, az újak közül Leo­nyid Pervomajszkij valamelyik verse, vagy Kornyejcsuk egy-egy drámája. S el kell azt is ismer­nünk, hogy a szov­jet nagyközönség sokkal jobban is­meri a magyar irodalmat, Jókai Mór, . Petőfi Sándor, En eddig csak az 1894. évfolyam 5— 10. számát kaptam meg és ezért kérem önt, ha lehetséges, az 1894. évfolyam többi számát, vala­mint a korábbi év­folyamokat is jut­tassa el hozzám. Ugyancsak nagyon szeretném az ön nagyra értékelt, a magyarországi halá­szatról szóló müvét megkapni, minthogy nekem szintén van valami anyagom a néprajznak eh­hez a fejezetéhez Mik- gyökerek, amikor még mind és azt az ön müvének füg­száth Kálmán és Móricz a magyar, mind az ukrán gelékeként szeretném kiadni Zsigmond alkotásait, mint nép közös elnyomók, a A mű árát kész vagyok ön­mi ismerjük például Ivan Habsburgok igája alatt gör- nek megtéríteni Franko kitűnő elbeszéléseit, nyedt. S éppen Ivan Franko vagy verseit, Tárász Sev- volt az, aki ukrán nyelvre csenko úttörő, az ukrán fordította Jókai Mór Arany­nemzeti irodalmat megte- ember és Az új földesúr remtő munkásságát. című regényeit, míg neki is És ezért jó érzés kezünk- számos elbeszélése megjelent Teljes tisztelettel: DR. IVAN FRANKO«. A levél ugyan tévesen tu­lajdonítja "A magyar hőié­be venni az ukrán írók most abban az időben magyarul, megjelent műveit. Ezért is különféle magyar lapokban. 5?™"™ * *rzés. _ ^ O írta az 1011-ben, Heinrich Ennek a szorosabbá váló Gusztáv szerkesztésében kulturális kapcsolatnak, megjelent Egyetemes iroda amit ez a most megjelent lomtörténetnek azonáltal érdemes volna mi­nél többet megtudni erről a folytatódott-e az ukrán kaPcsolatról> néhány könyv is jelez, sok- irodalomról szóló fejezetét tova.bb' 8 vajon mesüel<!nt"e kal mélyebb gyökerei van- is. Ha mindehhez hozzátesz- UKran nyelven Hermann nak, mlnt bárki is hinné, szük még azt is hogy az v » Egészen a múlt század vé- akkor éledő ukrán irodalmi nalasza,nM géig nyúlnak vissza ezek a hogy az idén kevesebb lesz ték volna. Nálunk is körül­a malacszaporulat, ahelyett, belül egyötödébe kerül a hogy jelentősen meghalad- dorongfából és széldeszká­ná a tavalyit. Ezért mind ból épített olcsó típusú ser­a termelőszövetkezetekben, tésszállás, mint a régi kivi­mind a háztáji gazdaságok- telezésű kőből épített, ban és az egyénileg dolgo­zóknál a sertéshizlaláson kí- OLCSÓSÁGA mellett nagy vül a kocalétszám növelése előnye ennek az építkezési is elsőrendű fontosságú fel- módnak az is, hogy ácsok és adat. termelőszövetkezeti tagok Ne féljen senki attól, ha rövid idő alatt maguk meg süldő kocáját éves kora tudják építeni, s ehhez előtt bebúgatja. A tudomá- anyagot is lehet kapni, nyos vizsgálatok azt mutat- Nem egy termelőszövetke­ják, hogy a korán tenyész- zeti községben felhasználat­tésbe vett és jól takarmá- lanul hever sok bontási nyozott kocák szaporábbak, anyag. Az olcsó kivitelezé­mint a későn tenyésztésbe sű sertésszáilásoknak az fogottak. így a kocatartás is építésére az ilyen anyag ki­kb. 12 százalékkal olcsóbbo- válóan alkalmas. Ezekből dik. gyorsan lehet építkezni, és A kéz balladája A homoki ember kinyújt­ja előre a kezét. Tenyerében ott láthátó pőrén és ijesztően a múlt feneketlen szakadéka. A nézésébe bele lehet kábulni. Fagy, puskaszíj, nap­égetés, marólúg, vagy kés szaggatta be oly durván és kíméletlenül? Lehanyatlik a fáradt kéz. Az ujjak re­megése néma vallomás egy gigászi vereke­désről, amelyet négy évtizede folytat egyenlőtlenül nála sokkal, de sokkal ha­talmasabb erőkkel. Hiába, gyámoltalan az, aki egymagában dacol az élettel. Úgy koppannak ha kavicsokká lényegültek volna. Lehet, hogy megkövesedett bennük a vér? ... Ki­nyújthatatlanul görbék, ahogy a szerszám­nyélhez igazodtak, s nincs olyan szer, vagy kenőcs, amely ártani tudna a vastagon beléülepedett szennynek és puhává, érzé­kennyé varázsolná őket. Lássa! — koppan a szó — ezekkel kapartam én össze a nyolc holdamat. Áldásos kezek! Átkos kezek! Panaszkod­nak és dicsekednek egyszerre. Zeus isten­tenyere sem lehetett tiszteletet parancso­lóbb. Ha egy művész megformázná a kis örömök és felgyülemlett keservek kútfe­jét, a boldogság és a kiábrándult közöny teremtőjét, akkor e btizogányszerú, hök­kentőén formátlan parasztkezekre irányí­taná a figyelmet bizonyosan: látjátok, ez a lényeg, ezek teszik gazdaggá és nyomo­rékká az embert! Mi a boldogság? Az, hogy a ládafiában egymáson hasalnak a százasbankók? Vagy tán a telt horpaszű, két rúgós ló a gumis­kocsi előtt? Legj Int a hvmoki ember. Nincs énnekem hónapok óta egy nyu­godalmas éjszakám. Már réges-rég szövet­kezetben lehetnék, dehát az asszony... A görcs bújik belé, mihelyt megpendítem neki... Nagyon nehéz - a­idegsokkja valóságos lelki beteggé tori össze. Szó sincs róla, hogy a sajnálat, ha­nem a tehetetlenség érzése űzi, hajtja Háromszáz „erdei asztal" Csongrád megyében Eredményesen gondozzék a vadállományt A télbe is átnyúló hosszú gye területén működő 27 va­ősz után a hirtelen leesett dasztársaság. A bő vadállo­nagytömegú hó, majd az azt mányhoz természetesen hoz­követő jégkéreg megnehezí- zájárult a 46 vadőr jó vad­tette a vadfélék táplálkozá- védelmi munkája is, amely­sát Csongrád megyében, a lyel az erdők és mezők vad­hasznos vadakban az ország jait megvédték az orwadá­egyik leggazdagabb területén szok pusztításai elől. is. Az idei tél folyamán A vadvédelmet szolgálja az mintegy Árpádhalmon már több év 20 ezer nyulat és 7 ezer üta eredményesen működő fácánkakast ejtett el fácánkeltető állomás is, ahol _ 8 százalékkal többet, mint éveote miote®r az elmúlt idényben — a me- 15 ezer fácántojást keltet­nek ki gépekkel és kotlőstyúkokkal. A keltető állomáson addig gondozzák a fácánfiókákat, amíg megerősödnek, majd az erdőkben eleresztik őket. Azon a területen, mint pél­dául a szegedi járás egyes részein, ahol nagy számban tanyáznak fácánok, a kör­nyék földjeiről kipusztul a veszedelmes kártevő bogár, a kolorádó. Hogy a vadállomány az el­következő években is gazdag legyen Csongrád megyében, most a hó elolvadásával hozzákezdtek a vadásztár­saságok a hasznos vadak etetéséhez. A fák derekára kévékbe kö­tött lucernaszénát erősítet­tek, hogy az őzek és a nyu­lak megtalálják tápláléku­kat, ugyanakkor a fácánete­tőkbe kukoricát, ocsút és más szemestakarmányt szór­tak. Több mint 300 terített erdei etető, úgynevezett fá­cánasztal várja a mezei szárnyasokat, így mentve meg őket az éhenpusztulás­tól. A vadőrök és vadászmes­terek ugvanakkor pusztítják a dúvadakat fcszforszörpös és sztrichin-nitrikumos mér­gezéssel, s ez a tevékenysé­gük hasonlóan jó eredmény­nyel jár majd, mint az el­múlt vadászidények után. A jó vadvédelmi munka pedig meghozza jövőre is a kiváló eredményt. Háztartási zsiradékot ki­tűnő minőségű szinszappanra főzünk kl. Szabadsajtő ü. 72. Gogol U. 28. Szappanfőző KTSZ Ilyenkor el még a közeléből is. Már a halá­lát is kíván­ta nem egy­szer tiszta szív­vel, s úgy érezte, az isten sem rója fel bűnül neki. De a valóság minden nap kegyetlenebb. Magára kapja a réklit, s ro­han kifelé. Várja a vasvillanyél meg az ekeszarva, amelyre rákapcsolódik a keze érzéketlenül és olyan rettentő erővel, hogy eltűnik minden épkézláb gondolata. Az agya kábán elfordul az egyébként is szűk külvilág dolgaitól, s csak egyetlen egy fé­nyes tudatszikra világít: beledőlni a he­gyes szerszámba. — Tíz éve nem láttam mozit, tudja-e? Csak mindig a hajts, a hajrá ... Pedig de szeretne már emberek között élni, s végre kézfogásra is használni a ke­zét. Eleinte megbizsergett a szive tájéka, amikor meglett az újabb hold föld éra. Gyomorsüllyedése lett a koplalástól, de a tudat, hogy a földszerzést nem mindenki képes utánacsinálni, feszesebbre húzta a járását. * Később azonban értelmét vesztette ez is, mert egyik napról a másikra egyszerűen nem lehetett feltűnni a vannal. Aki nem félt megfogni a dolgot, az szintén kinőtt a szegénység­ből, s ilyen helyzetben és környezetben a jómód nem volt újság többé. Most van mit ennie. A jóllakásért azon­ban — úgy 'átja — nem érdemes rokkant­tá gyötörni a kezét. Vannak más igé­nyei is, mint a trágyahordás és az akolpucolás. Ugy vágyik a szépre, a barátkozásra és egy kis igazi pihenésre, hogy szinte sírhatnékja támad, ha rá gon­dol. Bizony, kellene már a mozi is néha, tíz év után. Csakhát a veszedelem. ... Az asszony ledobja magát a szoba közepére, zihál, levegőt kapkod, fuldoklik, zokog, mintha nem ls értelmes ember volna. Egyedül a döntés segít itt. Az aranyat érő kezek munkáját meg kell könnyíteni, mert így maholnap megbénulnak, lesza­kadnak a kíméletlen robotban. Közösség­ben kell hasznosítani az elkérgesedett uj­jakat, ahol száz meg ezer más emberi újj segít nekik, s így ismét megindulhat ben­nük a friss véráram. Nagy István szóló könyve Ivan Franko jegyzeteivel. Az ukrán és a magyar irodalom kapcsolata az első világháború után megsza­kadt. A Horthy-fasizmus soviniszta uszítása lehetet­rébán"üfcrán nyTlvrelordi- l°nné , totta Engels Anti-Dühring- kaPcsol£ok kuüakttasát a jét, aki Szofokiész, ShakVs- fországokkal Az peare, Goethe, Heine, Shel- « ukr*n ley, Puskin, Gogol. Hugó, * kó,t6k * Verlaine müveit az ukrán életben milyen jelentősége, vezető szerepe volt a sok­irányú érdeklődésében Hermann Ottónkhoz hason­lítható polihisztor Ivan Frankónak, aki 20 éves ko­olvasó kezébe adta, aki volt folklorista újra megismerték és meg­szerették a magyar írókat, Petőfi Sándor verseit, Jókai folklorista és közgazdász, í,, T""', ^"l, UUMI irodalompolitikus és nyel- ^SJ*®4^ ? anukör„az nyel vész és mindenekelőtt forra­dalmár, akkor tudjuk csak előbb említett Leonyid Per­vomajszkij, mint a fölszaba­jelentőségéhez = e^ kelni az ő nája Kunszentmártonon Pe­tőfi Sándor emlékét kereste. tevékenységét. S vele kapcsolatban hadd Petőfi Sándorhoz'írt "verset említsünk még egy érdekes- _ a kltűn6 ulcrán költőnek séget, már csak azért is, ez a megható gesztusa egy mert szegedi, Szegedhez fu- új korszak kezdetét is ie­zodik. Arról a levélről van ienti a két nép kulturális szó, amelyet 1895 júniusá- , , ... ban Hermann Antalhoz, a kapcsolatainak történetében, szegedi egyetem későbbi Ennek a kezdetnek volt néorajz-professzorához inté- méltó folytatása a kölcsönö­zett, aki a magyar néprajz- sen megrendezett Magyar tudomány lelkes szervező iUetve ukrá Kultúra Ün­egyénisége, a Magyar Nép­rajzi Társaság első titkára vepe- 8 "Syanilyen folytatá­volt. Hermann Antal pro- lesz, reméljük, többek fesszor hagyatékának ren- között az ukrán irodalom dezése közben az Egyetemi alkotásainak gyakoribb meg­Kónyvtárban Keserű Bálint s adjunktus, a Magyar Iroda­lomtörténeti Tanszék munka­társa bukkant rá véletlenül erre a levélre. A levél né­met nyelven íródott, s így hangzik magyar fordításban: "Igen tisztelt Professzor Űr! Végtelenül sajnálom, hogy nem sikerült tavaly nyáron személyesen megismerked­nem önnel. Én sajnos egy kissé késve, meghagytam a kiadómnak, hogy az általam kiadott "Zsitie i Szlovo* cí­mű szemlét hiánytalanul megküldje önnek és remé­lem, hogy ön ezt megkanta. Ezzel a levéllel egyidejűleg megküldöm önnek az új év­folyam első számát is. Na­gyon szeretném, ha -nekem is hiánytalanul meglenne az ön "F.thnnlonlshe Mitteilun­ocn<-je és ha arról beszá­molhatnék folyóiratomban. jelen te tése is. Papp Lajos Csehszlovák szakembereket tüntetett ki az Elnöki Tanács Marjai József, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­követe január 28-én ünne­pélyesen átadta a -Novem­ber 7* Inotai Erőmű építé­sénél és üzembe helyezésé­nél kiváló érdemeket szer­zett csehszlovák dolgozók­nak a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának ki­tüntetéseit Nagy sii (lóvásárt hirdet az adatforgalmi Vállalat Korlátlanul vásárolunk — hizlalásra alkalmas — vegyes jellegű süldőt 30—70kg-ig 14 és 14.50 Ft-os kg-onkénti áron. A felvásárlást a szokásos átvételi helyeinken és napokon tartjuk. Csongrád megyei Allatforgalmi Vállalat Szegedi Kirendeltsége

Next

/
Thumbnails
Contents