Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

Vasárnap, 1960. január 31. 2 Az országgyűlés elfogadta az ez év! költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) exportálni. Ezzel segíteni tudjuk a többi szocialista országot is, ahonnan cserébe más fontos, nélkülözhetetlen alapanyagot tudunk vásárolni. Mindez indokolja, hogy ebben az évben mintegy 080 millió forintot fordítunk a Dunai Vasmű továbbfejlesztésére. A vasmű már ebben az évben több mint 20 000 tonna lemezt, 350 000 tonna acélt és mintegy 420 000 tonna kokszot biztosít népgazdagunknak. Egyidejűleg gondot fordítunk Sztálinváros további fejlesztésére la. Apró Antal elvtárs ezután rámutatott arra, hogy változatlanul nagy problémát Jelent a beruházások koncentrálása. A tapasztalatok alapján a kormány úgy dötött, hogy az értékhatáron felüli új beruházás megkezdésére 1960-ban csak 1.3 milliárd forintot lehet felhasználni, a többi anyagi eröt a már megkezdett beruházások befejezésére, Illetve gyorsabb ütemű kivitelezésére kell fordítanunk. Oda összpontosítsuk anyagi erőinket, ahol a beruházás a lehető leghamarabb megtérül, segíti népgazdaságunk fejlesztését, korszerűsítését, a műszaki színvonal emelését. A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál. A mezőgazdasági beruházások több mint felét a mezőgazdaság további gépesítésére használjuk fel. Sok egyéb gép mellett » több mint 10 000 traktort, több mint 4000 gabonavetőgépet, 1400 gabonakombájnt, 2400 fűkaszát, csaknem 3500 műtrágyaszórót kap az Idén a mezőgazdaság. Az univerzális traktorok aránya ez évben országosan meghaladja az 50 százalékot A termelőszövetkezetek megerősítésére, illetve fejlesztésére 2825 millió forintot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csaknem 2400 millió. A termelőszövetkezetek építési béri.házásait több mint másfél milliárd forinttal segítjük. AJK építőipar előtt nagy feladatok állnak Az Idei beruházási program nagy feladatok elé állítja építőiparunkat és építőanyagiparunkat is. Az építőenyagipar szűk termelési kapacitásának megszüntetésére ez évben több mint 800 millió forintot költünk építőanyagipari beruházásokra. Különösen fontos a meglevc* cementgyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építése. Vác közelében építjük fel a Dunai Cement- és Mészművet, amely a hároméves terv legnagyobb építkezése. Ennek « gyárnak gyorsabb építése, Illetve üzembehelyezése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, s az ország cementipari termelését 1963tól 1965-ig fokoztatosan egymillió tonna cementtel, azaz a jelenlegi országos termelési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli. Az építőipar dolgozói törekedjenek arra, hogy a legjobban előkészítsék a beruházásokat, az építkezéseket, a leghatékonyabban hasznosítsák az építési kapacitásokat, munkaerőt, gépet, anyagot Válasszák ki a leggazdaságosabb megoldást, minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a beruházásokat a lehető legrövidebb idő alatt elkészitsék. Történelmi jelentőségű átalakulás a falun A tervező irodák blztosit' sák a mezőgazdasági — különösen a termelőszövetkezeti — építkezésekhez a különböző változatú, a helyi anyagok felhasználását is figyelembevéve a típusterveket, a megfelelő kapacitást és az anyagot. Pártunk és kormányunk bizalmat élvező politikájának eredményeként napjainkban a falun történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági átalakulás megy végbe. A hároméves terv Időszakának elején hazánk szántóterületének kereken egynegyede tartozott még csak a szocialista szektorhoz, a most érkezett legújabb összesítő jelentés szerint ma már kétharmada, egészen pontosan 66.2 százaléka. Ezen belül az öszszes szántóterület 51.9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 1959. november elseje óta 293 ezerrel nőtt a termelőszövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65,3 százaléka — számszerint: 2138 — termelőszövetkezeti község. Termelőszövetkezeti város lett a többi között Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagykőrös és más városok egész sora. Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy a dolgozó parasztságunk napjainkban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára. Innen, az országgyűlés fórumáról ls üdvözöljük a termelőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok százezreit. U} és egyre gazdagabbá, kulturáltabbá fejlődő életük küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, hogy helyi vezetőiket Jól megválasztva, a közös munkában, a közös célok eléréséért egységcsen felsorakozva maguk és hazájuk javára jó egészségben, jó munkával nagy sikereket érjenek el. A tns-mofalom támogatása elsőrendű fontosságú fe adat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága felszólította a párt- és az állami szerveket: fokozzák a termelőszövetkezetek megszilárdítására Irányuló munkájukat. segítsék a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságot, hogy az új termelőszövetkezetekben mielőbb megkezdődjék a közös munka. Kormányunk a múlt évihez hasonlóan az idén is elsőrendű fontosságú feladatának tekinti a termelőszövetkezeti mozgalom támogatását minden lehetséges módon. Annak idején a hároméves terv egész időszakára nem egészen kétmilliárd forint közép- és hosszúlet ára tó hitelt Irányoztunk elő a termelőszövetkezetek támogatására. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint hárommilliárd forintra emelkedett a termelőszövetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mezőgazdasági naevüzemek létretóttével megnyílik a mezőgazdáságban ls a termelőerők folytonos fellesrtősének ns-rvezerű perspektíváin. A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlődése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben egész mezőgazdaságunk továbbfejlődik, teljesítjük és túlteliesftlük a mezőgazdasági termelés idei feladatalt. A múlt évben emelkedett a mezőgazdasági termelés, fejlődött az állattenyésztés is. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami beruházások. A termelőszövetkezetekben egy év alatt megháromszorozódott a baromfihús termelése, a baromfitelepeken megnégyszereződött a tojástermelés. Az idén a tavalyinál nagyobb feladatokat kell megoldani az állattenyésztésben is. Ebben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adnia a mezőgazdaságnak, mint tavaly. Az állattenyésztés fejlesztésének fontos előfeltétele a bőséges tokarmányellátás. Kiemelkedő jelentőségű tehát a kukoricatermesztés, amelyben vannak bíztató, szép eredményeink. A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete Jelentékenyen nőtt, s ami különösen fontos- az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett. Száraz szemtermésre számítva a tervezett 12.9 mázsa helyett kntasztrál's holdanként átlagosan 14 0 mázsa kukoricánk termett. A silókukorica vetésterülete egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. Ezeknek az eredményeknek az elérése köszönhető annak, hogy a szemes- és silókukorica termesztése a mezőgazdasági termelők, valamint az Irányító szervexben dolgozó vezetők figyelmének középpontjába került. Most célul tűzhetjük kl. hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 százalékát vessék be hibridmaggal Szerény szá mítás szerint is ilyen módon csaknem hárommillió métermázsával növelhető ez évben a kukoricatermés, ez pedig — átszámítva — mintegy 5000—6000 vagonnal több sertéshúst jelent. — Szüntelen figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági árutermelés és ezzel együtt az állami felvásárlás tervének teljesítésére is. Igaz, a jövőben jobban támaszkodhatunk állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre, de nem nélkülözhetjük az egyénileg gazdálkodó termelók, sőt a háztáji gazdaságok árutermelését sem, különösen az állati termékek tekintetében. Ugy gondolom, hogy teljesen jogos az államnak • mezőgazdasági, árutermelési Is felvásárlási terv teljesítése iránti igénye akkor, amikor — mint az elmondottakból is kitűnik — nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a mezőgazdaság több gépet, építőanyagot, műtrágyát, növényvédószert és más szükséges eszközöket kapjon. 1960-ban a múlt évihez képest 8,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termékek felvásárlását. Kormányunk bízik abban, hogy dolgozó parasztságunk az idén újabb sikereket ér el a termelés fejlesztésében és az árutermelés növelésében. Szilárd egyensúlya, nemzetkőzi fizetési mérleg Külkereskedelmünknek is nagyobb feladatokat kell megoldania, mint tavaly. Külkereskedelmi lehetőségek felhasználásával is tovább akarjuk javítani a lakosság ellátását, ezért a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal növeljük a fogyasztási cikkek behozatalat. Elsőrendű követelmény, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek az elóző évek szívós munkájával megteremtett egyensúlyát megtartsuk, tovább szilárdítsuk. — Nemcsak a külkereskedelemben, hanem egész népgazdaságunkban elért eredményeink egyik alapvető tényezője, egyszersmind jövőbeni sikereink biztosítéka az, hogy egyre bóvül gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal. Ez az együttműködés — első.sorban a KGST keretében — a múlt évben minden területen lényegesen tovább fejlődött. A szocialista országoxkal kialakult kereskedelmi kapcsolataink nagy jelentőségének jellemzésére meg kell említenem, hogy már elkészítettük a KGSTben részvevő valamennyi országgal az 1961—65-ös évekre szóló — tehát második Ötéves tervünk egész időszakára érvényes — bosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodásokat is, amelyek aláírására már a közeli hónapokban sor kerül. — Kormányunk a békés egymás mellett élés politikájának jegyében a továbbiakban is arra törekszik, hogy a tőkés országokkal ls erősítsük gazdasági kapcsolatainkat, az egyenjogúság és a kölcsönös elönyök elve alapján. Ezen az alapon kívánjuk növelni áruforgalmunkat az említett országokkal. — Ez évi tervünk ebben a vonatkozásban is fejlődést mutat. Pozitívan értékeljük, hogy az utóbbi hónapokban megállapodásokat írtunk alá, vagy hosszabbítottunk meg több mint 26 tőkés országgal. Szélesítjük a külkereskedelmi forgalmat többek között Ausztriával, Angliával, Görögországgal és más kapitalista országokkal is. — örvendetes, hogy fejlődik gazdasági kapcsolataink a függetlenségüket nemrég elnyert ázsiai és afrikai országokkal is. — A legteljesebb bizakodással nézünk építő munkánk idei feladatainak sikeres megvalósítása elé — folytatta. Meggyőződésünk, hogy minden alapunk megvan erre a derűlátásra. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk az utóbbi két évben minden tervfeladatot túlteljesített. Bízunk abban, hogy dolgozó népünk az eddig elért termelési sikereket ebben az esztendőben újabb, és még nagyobb győzelmekkel tetézi. A kongresszusi munkaverseny hatalmas sikerei azonban nem felejtethetik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos Jelenségek ls mutatkoztak: nem egy helyen jelentkezett a már sokszor elítélt -menynylségl szemlélet*, a létszám felesleges duzzasztása, az anyagkészletek felesleges fogyasztása, Itt-ott a minőség romlása, a műszaki fejlesztés háttérbe szorulása. A szocialista munkaverseny célkitűzései nem szorítkozhatnak ezért egyoldalúan és általában mindenütt mennyiségi, többtermelési eredmények elérésére. Az 1960. évi munkaverseny sikerének kivívásában, az eredmények elérésében számítunk a szocialista munkaversenyben élenjáró szocialista brigádok munkájára, aktív közreműködésére, amelyek példamutató kezdeményezésükkel nemcsak termelési célok elérését, termelő munkájuk fejlesztését vállalták, hanem egyszersmind a szocialista magatartás és erkölcs, a közösségi szellem elmélyítését is. Tanulnak, tovább művelődnek. A vállalatok, üzemek vezetői támogassák, segítsék ezeket a nagyszerű kezdeményezéseket. Felszólalásának befejező részében a gazdasági vezetés néhány kérdéséről, a gazdasági vezetók feladatairól beszélt Apró Antal elvtárs. Uj feladatok a kultúra területén Apró Antal elvtárs beszéde után Kerkay Andorné, Fejér megyei képviselőnő szólalt fel, majd Darvas József szólt hozzá a művelődésügyi tárca költségvetéséhez. — Szinte fel sem tudjuk még mérni azt, hogy a kultúra minden teriilétén milyen új feladatokat jelent az az óriási jellegű, forradalmi változás, ami most a falun végbemegy. A szocialista mezőgazdaság a dolgozó parasztok számára új igényeket, új kívánságokat, új tartalmat jelent. Fel kell készülnünk arra, hogy ezeket az egyre növekvő igényeket kielégítsük és úgy töltsük meg tartalommal az emberek kulturális igényeit, hogy valóban szocialista emberekké váljanak. Az elmúlt esztendőkben találkozott az ember néha olyasfajta pénzügyi szemlélettel, hogy a kultúra csak viszi a pénzt, vissza nemigen ad. A kultúra igenis -hoz* pénzt, mert a műveltebb ember, a műveltebb emberfő, a nemesebb lelkltartalom — mindez sokszorosan visszafizetődik a termelésben Is. A költségvetés az elmúlt évekkel szemben nagyobb ütemben emeli a kultúrára fordított összegeket. Az ejmúlt évhez képest több mint félmilliárd forinttal emelkedik a kulturális tárca költségvetése. A Művelődésügyi Minisztérium helvesen osztja el a rendelkezésre álló összegeket. Legtöbbet az alsótokú oktatóra adott, amit helyeselni kell. mert nz 1956 előtti kulturális politikánk egyik hibája éppen az volt, hogy ezt a területet elhanyagolta, s most pótolni kell a mulasztásokat. Az óvodák férőhelyeit 7500-zal tudják emelni, és közel ezerrel nő ebben az évben az. .általános iskolai tantermeK száma. Az új típusú tanítóképzőknek is elég jelentékény összeget biztosítanak. A levelező-oktatásban részvevő dolgozók száma megkétszereződik, s ehhez is biztosítják a megfelelő anyagi alapot. Rendkívül fontos dolog, hogy a politechnikai oktatáshoz, az iskolareformot kikísérletező iskoláknak az eddigi 10 millióval szemben 25 millió forintot irányoztak elö. Felszólalása további részében számos olyan kérdést vetett fel, amelyeket a következő években, az ötéves tervben figyelembe kell majd venni. Ilyen például az óvodaprobléma megoldása a falun, a napközi otthonok befogadóképességének további bővítése, vagy a középiskolai tanterem-problémák. Rendkívül nagy jelentőségű dologgal foglalkozik a Művelődésügyi Minisztérium, am'kor előkészíti az iskolareformot — folytatta Darvas József. — Az élet. a valós ig és az iskolai oktatás közelebb hozása, a munka és a tanulás szerves egvségének megteremtése új tartn'mat, úi szemléletet ad a nevelésnek, ugyanakkor feivórft a svakori nti életre. A kísérleti iskolákban nagyon jelentős mu"ka folvik. A tapasztalat az. ho-re az üzemekben és a gazdaságokban is nagvon azfve«en és iól foglatke-tóok az odakerülő gyermekekkel. Jó iránxú megszilárdulom as irodalomban, a műtészetken Foglalkozott a felsőoktatás és a népművelés néhány kérdésével is. végül a művészet és az irodalom problémáiról szólt. — Véleményem szerint az iroda'omhan, a művé-zotben egy jó irányú megszilárdulásnak voltunk tanúi az elmúlt időkben. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a párt eredményekben mutatkozó jó politikája hatott az írókra és a művészekre. Elrendezik a dolgokat szívükben, agyukban, s mindez az alkotásokban is megmutatkozik. Akár az irodalmat, akár a színházat, vagy a filmet nézzük, tudunk olyan eredményeket felmutatni a pártos a'kotások terén is, amelyekre azt mondja az ember: ez már va'ami! A nárt helves politikája, jé kultúrpolitikáin révén olyan alap teremtődött meg, amelyet szerintem még nem használunk ki eléggé. E téren is meggyorsíthatnánk a fejlődést, ha néhány kérdést alaposabban fognánk meg. Fontos például, hogy egész szellemi életünket, irodalmi. művészeti életűnket a viták pezsgő, eleven, szenvedélyes atmoszférája jellemezze. Figyelembe kell venni azt — folytatta —, hogy az elmúlt években kulturális életünkre elég széles fronton betölt egy kispolgári szellemű szemlélet. S amíg nagyon helyesen és szükségszerűen harcoltunk a revlzionlzmus és a népies harmadik út ellen, ezek a langyosabbnak látszó, de egyáltalán nem veszélytelen polgári tendenciák vadvíz módjára szivárogtak be kultúránk egész területére. Ez ellen nagyon komoly harcot kellene indítanunk most már. — Valami irtózirt az — folytatta —, ami az úgynevezett könnyű műfaj terén van, pedig ez széles tömegeket érint, és nemcsak a kisszinpadot és a vidám színpadot jelenti, meg a rádiónak és a televíziónak ilyenfajta műsorait, hiszen ezek adnak példát és műsoranyagot a kultúrotthonokban folyó Ilyen irányú munkához is. Még veszélyesebb dolog az, ha az ilyenfajta szórakoztató ipar úgy próbálja álcázni magát, hogy korszerű mondanivalót igyekszik adni. A mai problémákat járatják le azzal, hogy azokat a kispolgáriság ronda mezébe öltöztetik. — Amikor semmitmondó, mondanivaló nélküli, vagy legalábbis látszólag mondanivaló nélkül, de rejtetten nagyon is helytelen mondanivalót hordozó művek számára nálunk így nyitott az út, a problémázó, a lényeget kereső irodalom számára véleményem szerint sem kritikánk, sem az irányító tényezők nem adják meg a szükséges bátorítást és segítséget. Félreértés ne essék: nem igénytelenséget, nem mentséget, nem kevesebb kritikát kérek ezekkel a művekkel és írói próbálkozásokkal szemben, hanem több szeretetet és több törődést. — A szocialista élet külsó formái elrendeződnek. - A falun sem az a fő probléma már. hogy a paraszt belép, vagy nem lép be. Belép, de igaza van Z. Nagy Ferencinek, amikor azt mondja: az a jövő idők próbája, hogyan lesz szocialista emberré. Ehhez a szocialista emberréváláshoz a művészet rengeteg segítséget tud adni. Ha keres, kutat, felvillantja az új összefüggéseket. Mi a morális problémákkal való foglalkozást eddig eladtuk, ma is eladjuk a polgári irodalomnak. Nekünk ezekre a morális problémákra szocialista választ kell adnunk, s abban az irányban kell segítenünk művészeinket, hogy ezt a választ meg tudják fogalmazni. Darvas József végül a költségvetést elfogadta. Több képviselő szólalt fel ezután, majd Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Hangsúlyozta: a vitában felmerült valamennyi észrevételt az Illetékesek megvizsgál iák és a lehetőségekhez képest igyekeznek megvalósítani a hasznos, .16 javaslatokat. Képviselőtársaim — mondotta befejezésül — valamennyien egyetértettek abban, hogy költségvetésünk fő irányain ne változtassunk; a költségvetés előirányzatai reálisak, teljesíthetők. Ezért arra kérem az országgyűlést, hogv azokat változás nélkül fogadja cl. Rónai Sándor elnök ezután szavazásra tette fel az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett ös-zegeVkcl, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés szombaton délelőtt tíz órakor fo'ytatja tanácskozását. Az ülés napirendjén szerepei a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez ós kormányaihoz intézett felhívásának tárgyalása; a legfelsőbb bíróság elnökének beszámolója, továbbá az országgyűlés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámoló.