Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

Szerda, 1969. január 27. Kedden az algíri lázadók még barikádjaik mögött álltak Nem lehet kompromisszumos megoldás az algériai válságban — állapítják meg a világsajtó vezető lapjai Hétfőn este, azt követően, hogy ülést tartott a francia minisztertanács — amelyen Ismét kinyilvánították, hogy a francia kormány változatlanul tartja magát 1959. szeptember 18-1 álláspontjához, ahhoz, hogy önkormányzatot kíván biztosítani Algériának —, Debré miniszterelnök de Gaullenél vacsorázott, majd repülőgépen villámlátogatásra Algírba, Algéria fővárosába utazott. Keddre virradóra tárgyalt Challe tábornokkal, az Algériában állomásozó francia csapatok főparancsnokával, majd megbsszélést folytatott az algíri katonai egységek parancsnokaival, végül pedig fogadta az Algírban tartózkodó nemzetgyűlési képviselőket, azokat, akik hétfőn a francia parlamenthez intézett memorandumukban próbálták igazolni a lázadást. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki. , Kedden, a hajnali órákban Debré visszarepült Párizsba és tájékoztatta de Gaulle-t tárgyalásairól és általában az algiri helyzet alakulásáról. Sem a miniszterelnökségen, sem pedig az elnöki palotában nem adtak semminemű tájékoztatást Debré algériai útjával kapcsolatban. tyharáti hangulat" a lázadók és a francia katonai egységek között A hétfői és a keddi algíri eseményekről érkezett hírek nyugtalanságot keltettek a francia közvéleményben. E hírek legtöbbje arról számol be, hogy a barrikádok mögötti lizadók és a torlaszokat kökörttlvevő ejtőernyős csapatok között hétfőn este nagyban folyt a "bratyizta*: • katonák teherautó-számra szállították az erősítéseket a lázadóknak s nemcsak fegyvert és lőszert, hanem élelmiszert ls. Sűrűn jártak késről-kézre a borosüvegek és tábortüzek mellett főzték a feketekávék Hétfőn, a késő esti órákban új ejtőernyős alakulatok váltották fel a régieket s az újonnan érkezett katonák már kevésbé voltak barátságosak a lázadókhoz, mint azok, akiket leváltottak. A barrikádok körül kedden délelőtt szorosabb lett az ejtőernyősök gyűrűje. Párizsban azzal magyarázzák a hatóságok szokatlan türelmét, hogy az erőviszonyok szemmel láthatólag nem a hadsereg javára alakulnak. Kedd délelőtt további tömegek gyülekeztek Algír középpontjában. A mintegy ötezer főnyi tüntető Így juttatta klfezésre együttérzését a láza. dókkal. Delouvrier algériai főmegbízott és Challe tábornok, főparancsnok — nyugati hírügynökségi jelentések szerint — ígéretet tett, hogy a hadsereg nem fog tüzet nyitni a lázadókra. Sót — párizsi hlrek szerint a két msgasrangú vezető hétfőn azt ls kijelentette, hogy lemond, amennyiben azt parancsolják, hogy erőszakot alkalmazzanak a lázadókkal szemben. A francia rádióban észrevehetően megváltozott a hang: az algíri tudósítások a lázadókról, mint "hazafiakról* beszélnek. Az "Ultrák* anyaországi támaszai, a francia szélsőjobboldal! politikusok egyre bátrabban állnak kl a lázadók mellett és szolidaritást vállalnak azokkal, akik a barrikádokon harcolnak. Hogyan vélekedik a francia munkásság az algíri eseményekről? VoUmennyl francia szakszervezet — a CGT, de a szocialista Force Ouvriereés a keresztényszocialista CFTC is elítéli az algíri lázadást ée a pártütő vezetők kemény megbüntetését követeli. A l'Humanlté, a Francia Kommunista Párt lapja, az algíri eseményekről irt cikkében elítéli a kormány tétove magatartását és rámutat. hogy a francia közvéleményt jogosan aggasztja, mik is de Gaulle és Debré igazi szándékai. El vannak-e szánva, hogy meghozzák a lázadás elnyomására szükséges rendszabályokat, vagy pedig a kormány "lepaktál* és lehetővé teszi, hogy tovább terjedjen az üszkös seb? Erre vér feleletet a francia nép — húzza alá a lap. A FHumanité a továbbiakban felteszi a kérdést: miért tették lehetővé a lázadóknak, hogy Algír szivében valóságos erődítményt építsenek ki? Hogyan lehetséges az, hogy erősítést kaphattak fegyverekben? Miért engedik meg a lázadás vezéreinek, hogy sajtóértekezleteket tartsanak, amelyekről készségesen számol be a hivatalos rádió? Miért nem hajtották végre Challe tábornok határozott szavakban bejelentett döntését: minden csoportosulás tilos? Meglepő az is, hogy egyes hivatalos nyilatkozatok, ahelyett, hogy nevükön neveznék a dolgokat, továbbra ls a tüntetők "hazafiságáról" beszélnek és a véres ügyet valamilyen "tragikus tévedésre* korlátozzák. Francia-Algéria "szuperhazafiai* kalandorok, a legsötétebb gyarmatosítás emberei, gyilkosok. Nem egyezkedni kell velük, hanem ártalmatlanná kell tenni őket — írja a l'Humanité. • Ferhat Abbasz, az ideiglenes algériai kormányfő kijelentette: »az események nem változtatják meg harcunk teltételeit*. • A lázadók főhadiszállása az algíri hitelintézet. A bank épületében székel Ortir, a Francia Nemzeti Front kávéháztulajdonos-elnöke. Azoknak elbeszélése szerint, akik megfordultak az FNF főhadiszállásán, a banképület valóságos arzenál, ahol szigorúan tilos a dohányzás is, egyetlen gyufa lángja levegőbe röpíthetné az egész épületet, annyi robbanóanyagot, különösen gyúlékony plasztikot halmoztak ott fel. A világ véleménye az algériai eseményekről A keddi szovjet lapok terjedelmes beszámolókban foglalkoznak az algériai fejleményekkel. Kotov, a Trud című szakszervezeti lap párizsi tudósítója az eseményekhez fűzött kommentárjában megállapítja: az 1958. május 13-1 algériai puccs szervezői annak idején arra számítottak, hogy de Gaulle hatalomra Jutása megerősíti az ultrakolonlaltsták pozícióit és gyorsan elnyomják as algériai függetlenségi mozgalmat. Az élet elvetette ezeket a rövidlátó számításokat •— írja a tudósító. — A kegyetlen algériai hadműveletek sem hozták meg a gyarmatosítóknak az óhajtott eredményt. Az Ötödik Köztársaság ebből a szempontból éppen úgy csődbe jutott, mint a negyedik. De Gaulle elnök józanul éltékelte az adott helyzetet, s határozott és reális következtetésekre jutott. A múlt év szeptember 16-án, bár félelemmel és kerülővel, de elvben elismerte az algériai nép önrendelkezési jogát. Ezzel a pillanattal véget értek az algíri ültetvényesek "mézeshetei* — folytatja Kotov. — Az algiri francia lakosság tehetős rétegeiben ismét megindult az erjedés. Ebben a szakaszban rendkívüli világossággal mutatkozott meg a francia elnök és a kormány politikájának ellentmondásossága. Ahelyett, hogy következetesen valóra váltották volna a szeptember ló-án meghirdetett elveket, arra törekedtek, hogy kikerüljék az elkerülhetetlen tárgyalásokat az algériai felkelőkkel és elnézést tanúsítottak a lázadó Ultrakolonista elemekkel szemben. Csak akkor kaptak észbe, amikor a dolog már túl messzire jutott — írja kommentárjában Kotov. A New York Times című nagy amerikai lap ezeket írja: "Az algériai felkelők öt éve tartó háborúja már több mint 150 000 ember életébe került és minél tovább tart, annál Inkább nő a veszély, hogy ez a háború aláaknázza üc Gaulle rendszerét és fölöslegessé teszi az általa felajánlott megoldást. A mohamedán felkelők elfogadják az önrendelkezés elvét és a tűzszünet gondolatát, de »egyszerü Ígéretre* nem hajlandók letenni a fegyvert, és biztosítékokat kérnek«. A lap végül megállapítja, ha mindkét részről megvan a jóakarat, akkor az államférfiaknak meg kell találniok a megegyezés alapját a két álláspont között. A svájci Bázelben megjelenő National-Zeitung úgy véli, több mint kérdéses, hogy az áldozatok száma lezárult-e a vasárnapi összetűzésekkel. De Gaulle felhívása nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormány minden eszközzel helyre akarja állítani a rendet. Tekintettel az algiri barrikádokra és a zendülök vezetőinek ama kijelentésére, hogy a végsőkig harcolnak, itt csak katonai eszközökről lehet szó. Mikor adják ki tehát a parancsot a barrikádok megrohamozására? És kinek adják majd ezt a parancsot, amikor vasárnap tapasztalható volt, hogy a csendőrök hogyan haboztak a közbelépéssel, amikor egy algériai képviselő azt kiáltotta nekik, hogy hiszen ők is franciák? Debré nyilatkozata Debré francia miniszterelnök algíri villámlátogatásáról hazatérve kedden a déli órákban másíélórás megbeszélést folytatott de Gaulle elnökkel. A megbeszélés után Debré nyilatkozott az algíri helyzetről. Nyilatkozatát a párizsi rádió is közvetítette. Debré elmondotta, hogy beszámolt de Gaulle tábornoknak az algíri helyzetről is hangoztatta, hogy *a zendülés már eddig is túlságosan nagy kárt okozott Franciaországnak*. A miniszterelnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a francia kormány »nem tér el ismert algériai politikájától, amely az önrendelkezés elvén nyugszikEzt a politikát — folytatta — a köztársasági elnök világosan kifejtette, a nemzetgyűlés helyesli és a nemzet támogatja. "Algéria egyetlen lakosa — bárki legyen t» az — számára nincs más kiút* — tette hozzá. Debré sürgette a rend mielőbbi helyreállítását Algírban és bejelentette, hogy Guillaumat hadügyminiszterrel együtt jóváhagyta "a rend helyreállítására korábban adott utasításokat«. Köztársasággá kiáltásának tízéves évfordulóját ünnepli India Hruscsov üdvözlő táviratot küldött Nehru indiai miniszterelnöknek Kedden, január 26-án ünnepelte India köztársasággá kiáltásának tizedik évfordulóját. Uj-Delhi, India fővárosa zászlódíszt öltött a nagy ünnep alkalmából. Délelőtt hatalmas, színpompás felvonulást tartottak és a díszemelvényen a politikai és a társadalmi élet képviselőin kívül jelen voltak a Vorosilov vezette szovjet küldöttség tagjai, Koirala nepáli miniszterelnök és több más kiváló külföldi személyiség. Nyikita Hruscsov, szovjet miniszterelnök az Indiai Köztársaság kikiáltásának tizedik évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Nehru indiai miniszterelnököt. Az elmúlt tíz évben — hangoztatja a távirat — India nagy sikereket ért el politikai, gazdasági és kulturális téren, megmutatta, mire képes az a nép, amely lerázta magáról a gyarmati bilincseket. Ezek a sikerek örömmel töltik el az indiai nép iránt mély megbecsülést és rokonszenvet tanúsító szovjet embereket, akik nagyra értékelik India hozzájárulását ahhoz a harchoz, amely a békés egymás mellett élés elvének diadaláért, az államok közötti együttműködés fejlesztéséért folyik. Örömmel állapítjuk meg — folytatódik a távirat —, hogy az elmúlt tíz esztendőben a szovjet—indiai barátság elmélyült és megszilárdult s ez fontos tényezője a nemzetközi helyzet megjavulásának és a hidegháború felszámolásának is. Hruscsov végül azt a meggyőződését fejefci ki, hogy India és a Szovjetunió barátsága és együttműködése tovább erősödik a népek javára és boldogulására, a világbéke megszilárdulására. Algéria — a francia politikai válság új fejezete j.'in m1 '«*» jjjig i • lüiliiiiiii'ri '/XsZb* 4 rí* Touqqotirt | ífjMrí/frsnt J mm • 'KII Jillsjftj d I Megdöbbentik a világot az Algériából érkező hírek, amelyek arról számolnak be, hogy az ultrák, az Algériában éló francia szélsőjobboldali gyarmatosítók fellázadtak a francia kormány ellen s azt követelik, hogy de Gaulle vonja viszsza azokat a kijelentéseit, melyek szerint Algéria önrendelkezési jogot kap. Az "Algéria —• Franciaország* jelszóval fellépő, fa- , ... . siszta módszerekkel operáló ezer emberével szemben, a nek meg kell kapnia fuggetlázadók a polgárháború ré- látszólag nagy francia fö- lenségét. S csak az "ultráimét idézik fel s örültek lény ellenére ls a felkelők hoz hasonló örültek hihetik, módján ragaszkodnak rög- katonai helyzete szilárd és hogy Algéria továbbra is eszméjükhöz, ahhoz, hogy semmiképpen sem jogosítja francia gyarmat maradhat. Franciaország továbbra ls fel a franciákat arra, hogy Térképünkön az 1—5 szagyarmati sorsban tartson 10 gyors győzelmet várjanak. mokat feltüntetett pontok az millió, függetlenségre vágyó Bárhogyan is alakuljon algériai felkelők ellen haralgériait. azonban a katonai helyzet coló francia csapatok kórze, ... . ' . Algériában, az algériai nép- tét jelzik. Algériában — amelynek szűkebb területe a szaharai J * ~~ négyzetkilométer — már 1954 A teljes leszerelés vezet XXÍTSJAJ^* 3 háborús veszély megszüntetéséhez zett kl, hogy a franciák gyorsan leverik a felkelőket. Az Opus Pacis és as Országos Beketanacs Később azonban egyre in- katolikus bizottságának nyilatkozata kabb nyilvanvalóva vált, ® " hogy a franciák nem tekint- Az Opus Pacis és az Or- bizottsága elmúlt fél évi hetik többé e területet tzágos Béketanács katolikus munkájáról Beresztóczy Mlk-Franciaország tengerentúli bizottsága kedden a katoll- lós számolt be, amelyet az folytatásának*. De Gaulle békeszervek székháza- értekezlet tudomásul vet' önrendelkezést ígért azzal a együttes ülést tartott. Ezután Mag Bélának, az kikötéssel, hogy a felkelők Grősz József érsek meg- Opus Pacis ügyvezető igazleteszik á feevvert a fran- nyitójában többek között a gatójanak előterjesztesére a clák előtt Bár az Algériában következőket mondta: -Azért leszerelésről egyhangúlag íétő fráncia katonlréf több jöttünk össze, hogy mi han- nyilatkozatot fogadtak el, Oot adjunk annak a minden amely többek között elte íiuífXT^JZL K Jóakaratú ember lelkét be- mondja: lal a felkelők mintegy száz- Jtöuó kiváníáffnak sót köve. Legyen béke a világon, telesnek, amely a szovjet szűnjék meg a hidegháború, kormányfőnek, amerikai lá-a vitás kérdéseket békés togatása alkalmából, az tárgyalásokkal oldják meg, ENSZ közgyűlése elé ter- a tömegpusztító és végpuszjesztett leszerelési javaslata tolást előidéző fegyverek leWalter Ulbrichf a Német nyomán, végig viharzott a gyenek végképpen kiiktatva Szocialista Egységpárt Köz- világon. A békét váró em- és hatásosan betiltva. Ezek ponti Bizottságának első tit- <*« akarja, hogy a f. elvek az elmúltévöszén kára és a Német Demokra- háb°rú veszélye egyszer s összefoglaló és konkrét kiv ml mindenkorra tűnjön el a fejezést kaptak a szovjet tikus Köztársaság első mi- síinir6, hog' az egész kormány általános és teljes niszterelnokhelyettese leve- ^^Ztmielőbb ,0m«dr- leszerelési javaslatában. let intezett Adenauer kancel- b(J kerüljön Ennek immár Nem hiába nevezte ezt a _ , , , , . nemcsak a tömegpusztító magyar püspöki kar szllveszUlbricht levele fontos ja- fegyverek eltiltása és meg- téri szózatóban "az általavaslatokat tartalmaz Német- semmisítése, a velük való nos leszerelésre megtett ország békéjének fenntartá- kísérletezések megszüntetése nagyszerű javaslatnak*. Ez iára és felszólítja Adenauert, az útja, hanem a teljes le- a javaslat történelmi jelenNyugat-Németország hala- szerelés!« tőségü, észhez és szívhez déktalanul szüntesse be az Az Opus Pacis és az Or- szóló. Hamar gyökeret ereszt atomfegyverkezést. szágos Béketanács katolikus minden jóakaratú emberben. ami nem csoda, mert hiszen • az emberiség évezredes álma jut benne kifejezésre. Ezért foglalunk állást az általános és telies leszerelési iavaslat mellett Kívánjuk, hogy valóra váljék és. hogy a szavakat kövessék a tettek, amire a Szovjetunió Waller Ulbricht levelet intézett Adenaoerhoz ÍJlé»t tartolt a Szovjet—Magyar Baráti Támanág vemetőaége Moszkvában ülést tartott vesznek részt a munkában, kormánya ~a minap is' kövea Szovjet—Magyar Baráti A múlt évben több érde- tendő példát adott fegyveres Társaság vezetősége. A ve- kes előadást és kiállítást erőinek újabb, nagyarányú zetőség megelégedéssel álla- rendeztek. csökkentésével. pította meg, hogy s az eddiginél szélesebb kör- Az Opus Pacis és az Ora Szovjet—Magyar Baráti ben ismertették a baráti szdgos Béketanács katolikus Társaság tevékenysége Magyar Népköztársaság éle- bizottsága magasztos munkáiránt már az első hóna- tét, a magyar dolgozók jóban tömörülő magyarorpokban élénk érdeklődés munkájának eredményeit, a szági katolikus papság, finyllvánult meg. magyar kultúra kincseit. gyelemmel kíséri az általáA társaság munkájában szá- A vezetőség foglalkozott a nos ^ teljes leszerelési jamos vezető tudós, mű\fcsz, társaság ez évi munkatér- . .... „,„,M„lK ismert író, a termelő munka vével. A terv központjában több kiválósága bekapcso- a Magyar Népköztársaság sáért imádkozni és dolgozni lódott. Sok üzem és Intéz- felszabadulása 15. évfordu- meg nem szűnik — állapítja mény dolgozói kollektiven lójának megünneplése áll. meg a nyilatkozat. «