Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

TjíáXWP. WM. Amikor néhány nappal ezelőtt a sajtóban a fenti címen megjelent a közlemény, mely a termelőszövetkezeti mozgalom szegedi eredményeit ismertette, sokan — bár örömmel, de, nen\ "kis — meglepetéssel olvasták. A meglepődést egyeseknél az okozta, bogy a^ eddig ipari és kulturális jellegűnek ismert város -termelőszövetkezeti* jelzőt kapott. A legtöbb embert azonban az lepte meg, hogy a korábban maradinak hitt szegedi parasztság is ilyen rövid idő alatt áttért a szocialista nagyüzemű gazdálkodásra. S

zeged alapvető jellegét tekintve ipari és kulturális központ. A város nem nagy mezőgazdasági területtel rendelkezik, hiszen egész területe a beépített részekkel nem sokkal több, mint 19 ezer katasztrális hold. Mégis a város gazdasági életében számottevő jelentőséggel bír a mezőgazdaság. A szegedi dolgozó parasztok kultúrált mezőgazdálkodást folytatnak. Paprika-, zöldség-, virógtermelésük az ország határain tűi is ismert A Szegeden termelt primőráruk eljutnak Prága, Bécs, Berlin piacaira is. A város lakosságának friss mezőgazdasági termékkel való ellátása nagyrészt a szegcdi mezőgazdaságra hárul. Több szegedi üzem (konzervgyár, paprikagyár stb.) nyersanyagának jelentős hányadát "kapja a szegedi és környéki földterületekről. EnnéLfqgva, hogy miként alakul, hogyan fejlődik Szeged mezőgazdasága, az egész város lakosságának közvetlen érdeke. Éppen, ezért mint általában az ország egész mezőgazdaságának, így ezen belül a szegedi mezőgazdaságnak a fejlődése, egész társadalmunk ügye. Ezt a tényt a szegedi munkások, értelmiségi dolgozók és dolgozó parasztok; nagy tömegei ismerték fel s ennek tulajdoníthatók czpk a meglepetést keltő eredmények. Nem kis jelentőségű, hogy rövid néhány hét leforp/sa alatt másfélezer szegedi egyénileg dolgozó paraszt /több mint 6 ezer hold földdel lépett a meglévő termelőszövetkezetekbe. A Szeged közigazgatásához tartozó mezőgazdasági müvelés alatt álló területnek csaknem száz százaléka a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kezelésébe került. Több ezer katasztrális hold Szeged határain kívüli, de a városban lakók tulajdonát képező földterület is növeli a szegedi termelőszövetkezetek földjét. Ma már egészen csekély azoknak a kizárólag, vagy főleg földművelésből élőknek a száma, akik még nem írták alá a belépési nyilatkozatot. Számos olyan szegedi dolgozó, aki élethivatásszerűen nem mezőgazdasági munkával foglalkozik, de földterülettel rendelkezik, pártolótagként lépett a termelőszövetkezetekbe. Szocialista forradalom ment végbe a szegedi mezőgazdaságban. Történelmi események szemtanúi, sőt részesei és alkotói voltak a szegedi munkások és dolgozó parasztok. Szeged termelőszövetkezeti város irta: ifj. Kom órain Mihály f«r4te*átf>t kell ienrüök annak érdek<sbien. hogy a gazdálkodá«ukban már szocialista talajra lépett dolgozó parasztok gondolkodásukban a előrelépjenek. A tavaszi munkák, az uj év elótoeszíjeas érdekében el kell készíteni • a termelőszövetkezetek terA termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében elert veit. A tervkészítőébe fce « ^f^tett eredmények egy pillanatra sem kelthetnek megnyugvást. Nehezíti a tervezést, hogy eieg szénws, ősziekkel t>eve^k Felelősségteljes munkát igényel az elért eredmények parcella került a közös gazdasagba. Tekintve, hogy ai wn> megszilárditása, a jelentősen megnövelt termelőszüvetke- melószévetkezetek ftjidtarttetenek viszonylag has nanyazetek modern, szocialista mezőgazdasági nagyüzemekké dát képezik az ősziekkei bevetett pareellak, így lenewvaló kiépítése. Ez döntően a termelőszövetkezeti tagok ^g van arra, hogy a tavasziakat mar mmel nagyoDD tanfeladata. De nem hagyhatjuk őket magukra ebben a ne- Ukban vessék el Ezt temiószeteseji jtempiifctijSMaz a kohéz munkában. Ahogyan társadalmi ügy volt Szegeden rülmény, hogy a tavasziak alá »0don vannak a termelőszövetkezetek felfejlesztése, ugyanúgy társadal- előkészítve az egs'as toldteéúlotefc. A .tervéén erre ugyevmi ügyként kell kezelni a felfejlődött termelöszövetkeze- met kell fordítunk « kora tavasszal mindjárt « loweK eiotek megszilárdítását. készítését — ameRjW* " ****** tzirúre hozni. Már kezdetben számos problémával találkozunk. Jc- a tervezésnél nág>' gondot fcati torditant, hogy a Jelenleg a termelőszövetkezetek sok szétszórt földdel rcn- terjes kultúrák ne essetek vissza, lumem tovább fejloddelkeznek, a felszerelés, mely a föld megmunkálásához jenek. A tsz-be lépettek szen^jáseit — amennyiben Möszükségcs, a belépett tagoknál szanaszéjjel van. A leié- kat a tsz-tag háztáji területéről ae*11 tudja teljesíteni pett tagok között különböző gondolkodású, közös tevé- a termelőszövetkezetnek kell átváDáhúfl. A belterjes ku> kenységhez még nem szokott emberek vannak. A döntő túrák megműveléséhez a tertnelószövK!4®2^ tagokon kielhatározás már megérett bennük, választották a régi vül már eleve számításba kell venni a <\taJádUg0* segitmegszokott helyett a még kissé ismeretlen újat. Nem kis ségét, munkaerejét ls. A munkaszervezést i>&y ke" "teg' szorongással tekintenek azonban az új felé. A termelő- oldani, hogy a termelőszövetkezeti tagokat ^erkantse • szövetkezetek vezetése és tagsaga számára problémaként családtagjaiknak minél hatékonyabb bevonására,, fog jelentkezni, hogy többszörösére növekedett a terület, mTagy gondot jelent termelőszövetkezeteinknek •» sok az ismeretlen föld, az egyéni műveles következte ben l^j adatállomány fejlesztése. A megnövekedés teszinte sávonként más és más. Mindez nehezíti, hogy mar A » ^^ nagyobb állatállományt ls igényel. Kflaz első évben minden tekintetben a korszerű követeimé- tározások tapasztalatai szerint, kevés szarvasmarha kedhj nyeknek megfelelően, nagyüzemi gazdálkodást folytassa- bevitelre tekintve, hogy a belépett tagok többsége csak nak. A belépett új termelőszövetkezeti tagok is számos ^ j á^iatállománnyai rendelkezett — a ló kivételével egyeni problémát visznek magukkal. _ amennyi háztáji gazdaságában is megmaradhat. Az A legfőbb teendőket szükséges szamba venni a varos ál]attenvé6ztés fejlesztését némileg hátráltatja a gazdasági nyilvánossága előtt, hogy felfejlődött termelöszövetkeze- épületek hiánya A télből -még hátralevő időszakot is felteink nehézségeik leküzdésében érezzék varosunk egész haMnélva az új tagokat is bevonva, már most el kell lakosságának együttérzését, figyelmét és esetenként — kezdeni egyszerű helyileg biztosítható anyagokból építamiben lehetséges — támogatását is. hétő baromíiólak, sertésólak építését. (Ettől sajnos még V

együk röviden sorra a legközvetlenebb tenniva- termelöszövetkezetiüik vezetőségei ls tfeg^kednek.) A lókat. A legsürgősebb a földrendezés jó elő- beruházást nagyon gondosan meg kell tén^V V11£ite£, készítése és gyors lebonyolítása. Termelőszö- arra, hogy tulzott b^hazasok az első évben nelevetkezeteink földterülete eddig sem volt az ideális módon £er,ekvme^ a kca3et' "községek miatt ff™^ összevonva, táblásitva. A termelőszövetkezetekbe belépet- Szövetkezet ugy sem tudja e ernf ^t az eredm^jd.aimi tek több ezer szanaszét lévő földdarabot vittek be. A ta- gébként a következő évektel majd vártad vaszi vetések jó előkészítése érdekében nagyon sürgősen ..bfuh,rfifk,ra BZfOKZtható végre kell hajtani az általános földrendezést. A földien- dést csökkentenék. V^zont nem is szabad W^®^ * dezésnek elsősorban Szeged közigazgatási területéhez tar- b^uhazásokat, mert a termelőszövetkezet W^bb. íéjtótozó földeket kell felosztania a termelőszövetkezetek kö- 1 k-OZOtt 18 szétoszthato W"**™ ** zött. Termelőszövetkezeteink már nagyobb földterülettel C . v-n „ mmícMe rendelkeznek, mint amennyi Szeged közigazgatási terű- **ar m^ gondota. keU « tavas,, munkák letén van. így a szomszédos községek határába is át fog IflT. a be epett u; .tagok kepra^nyúlni a sregedi termelőszövetkezetek területe. A föld- f^iuk/ft ^ A ^, ? S^ijKfc rendezés során irányadó, hogy termelőszövetkezeteink A ™mkabeo6ztast szaktudásuk hajlamtok némJ^ el totód ;TsokZi 11" ísf ogn a k SSSS^JSSÍT^ SS, "S, í*®-** ^^^ZJ^SLSS^ \%öPemditt röT- ^.tását Végezni, Kezdettől fogva olyan légkört _ kell Az eredmény megszületésének elsősorban ható tényezöjeként kétségkívül azokat a kedvező körülménye- gedi termelőszövetkezetek Újszegeden lévő földjeit cél- .T^iÁÍ^ELSEE ket kell tekinteni amelyek között a szegedi mezőgaz- szerű átadni az újszegedi két termelőszövetkezetnek. A a,akltanl a termelőszövetkezetekben, hogy az idősebbek daság átalakulása végbement. A felszabadulás óta folytatott politikai nevelőmunkája pártunknak, a magyar munkásosztály szocializmust építő tevékenysége, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája érlelte be gyümölcsét. A kedvező körülmények előidézéséhez jelentősen hozzájárult a Szovjetunió következetes békepolitikájának hatásaképpen kialakult kedvező nemzetközi légkör. Hozzájárultak meglévő termelőszövetkezeteink eredményei, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében országosan s ezen belül megyénkben elért eredmények is. M

ásodik ható tényezőként kétségkívül az üzemek, intézmények fizikai és értelmiségi dolgozói által kifejtett politikai felvilágosító munkát kell tekinteni. Hétről hétre minden estéjüket, szombat délutánjukat, vasárnap délelöttjüket áldozták fel. Sárban, hóban, metsző hideg szélben gyalogoltak sokszor kilométereket a napi fárasztó nyolcórai munka után, töltöttek hosszú órákat a dolgozó parasztok házainál s végezték a meggyőző munkát. Minden zokszó nélkül áldozták szabad idejüket e nagy jelentőségű feladat végrehajtására. Bár nem ritkán az éjszakába nyúlott a dolgozó parasztoknál folytatott esti beszélgetés, mégis másnap kora reggel már ott álltak a munkapadok mellett, s becsülettel helytálltak termelőmunkájukban is. Több dolgozó paraszt elmondotta, hogy most tanulta meg igazán becsülni a munkásokat, amikor látta, hogy milyen türelmesen, fáradságot nem ismerve foglalkoztak velük. Esetenként sértéseket, gúnyolódásokat, egyket helyen még erőszakot is el kellett tűrniük, még sem veszítették cl türelmüket, s heteken keresztül folyó türelmes, felvilágosító munkájuk meghozta gyümölcsét. Számos dolgozó parasztcsalád, az ellenséges rémhírek hatására, kezdetben idegenül fogadta az üzemi dolgozókat. Éles, szenvedélyes viták alakultak ki, de amikorra a vita lezárult, szoros barátság szövődött az üzemi dolgozók és a dolgozó parasztok között. Nem egy dolgozó paraszt ebédre hívta meg a hozzá eljárt népnevelöket. Soknak az volt a kívánsága, hogy az aláírást, mint valami ünnepi eseményt, néhány pohár bor lchörpintésével pecsételjék meg. Nagy jelentőségű, forradalmi, történelmi tettet hajtottak végre az üzemi dolgozók, melyért minden dicséretet es köszönetet megérdemelnek. Munkájuk eredményeként a szegedi mezőgazdaság is a szocialista útra tért rá. Munkájuknak azonban van egy másik eredménye is. A munka közben közelebb került egymáshoz az üzenü dolgozó s a dolgozó paraszt. Megismerték egymás gondolatait, némi bepillantást nyertek egymás életéhe. barátság fonódott közöttük. A munka végzése közben edződtek, fejlődtek népnevelőink is. Erősödött bennük is a szocialista tudat. Az eredmény harmadik tényezője a szegedi dolgozó parasztság. A tapasztalatok azt mutatták, nem konzervatív, nem maradi a szegedi parasztság túlnyomó többsége Sokszor nem is a megszokotthoz való ragaszkodás tartotta vissza, hanem korábbi hibákból táplálkozó kételyek, s a maradiak erkölcsi nyomása. Az elsőkként belépettek szám©:, hasznos tanácsot adtak a népnevelőknek. Sokan részt vettek közvetlenül is az agitáeióban Amíg kezdetben az erkölcsi nyomás a maradiak részéről érvényesült a tisztánlátók felé, később a maradiikra érvényesült a dolgozó parasztok többségének erkölcsi hatása. Azok a kevesek is beléptek ennek hatására a termelőszövetkezetbe — -az vagyok, ami a falu-alapon —, akik annak helyességéről ugyan még nincsenek meggyőződve. A becsületes, józan dolgozó parasztok segítségé, okos, felvilágosító szava hatásaképpen is született meg az elért eredmény. Köszönet nekik is. földrendezés természetesen nem érinti a főleg belterüle- -}^enek •be?ülv£4 9ökkent munkaerejüket a termeten fekvő - néhány száz öles családi kerteket. ^vetkezet javara bosegesen pótolja nagy elettapaszta... , , . , . . . .. .. . . latuk. szakértelmük, alapossaguk. A fiatalabb tsz-tagok ... ,A maslk na«yon íont°s f!ladat A.belCpf" rUJuS szüleiknek ldjáro tiszteletté kezeljék a termelőszövetkekozos gazdasagba viendő gazdasági felszerelésenek ^^ lépett ldősebbeketi őket munkájukban. A minél gyorsabb feUeltarozasa hogy a termeloszovet- szocialista közÖ6Ségi gondolat első lépésé közé tartozik s kezetek meg a tavaszi munkák beindulasa előtt tisztázni közösségbe kerültek egymás iránti segítőkészsége, tiszteletudjak a felhasznalhato gazdasagi felszerelest, allatallo- ^ ^ megbecsülése. mányt és egyebeket. A leltározó bizottságoknak nemcsak adminisztratív feladatként kell kezelniök munkájukat, hanem mint a termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik lényeges állomását. Az új termelőszövetkezeti tag első, közvetlen K

ezdettől fogva fordítson figyelmet a termelőszövetkezet vezetősége a nők, különösen az anyák megbecsülésére. Meg kell keresni a módját, hogy tehermentesítve legyenek az otthoni gondok alól s a közösségi munkákba ők is be tudjanak kapcsolódni. Takapcsolata a közös gazdasaggal a leltározásnál születik, nácsszerveink segítségével már a tavaszi munkaidószak* Gondosan kell elvégezni a beviendő felszerelés, állatai- tól kezdve meg kell oldani a tSz-tagok gyermekeinek naplomány értékeleset. Arra is vigyázni kell hogy a terme- közj elhelyezését. Üzemeink bevált tapasztalatai alapján loszovetkezetekool ne létesítsünk lun-lom raktarakat. helyes, ha termelőszövetkezeteink minél több intézkedést Csak. azokat a gazdasagi telszereleseke leltározzák fel, tesznek a ]lazUrtasi munka gondjainak enyhítésére s amelyek a kozos gazdasag szamara ténylegesen hasznai- ezért a termelőszövetkezeten belül üzemi konyha szervehatok. A leltározások első tapasztalatai azt bizonyítják, ^ villany háztartási gépek vásárlása és kölcsönzése, hogy sok ló es kocsi kerül a termelőszövetkezetekbe. Az idos^Ki (eladat * első évben természetesen szükséges is több — 30—35 ka- ia^u K„ „,,,„„ lyesnek mutatkozik egyes termelőszövetkezetek azon kez- „rx_ . deményezese, hogy fuvarozd me^^t léteslten^u ^SSf^é^tS A surgos fe adatok közé tartozik a közgyülesek előnyősebbnek tartják a közős gazdálkodást, megtartása, az újonnan bee^tt tagokftí vetele A regj Felllek azonban at^ol, hogy megillt w fogjákőket zárni a termelőszövetkezetből. Népnevelőink a termelószövete SL w,wu6 gt 'a koröút S" kezeti tagság nevében ígérték meg, hogy amennyiben bet?rmSCvgetkeze^ tagját"nI^"^ ...*?*«>,* a. te^őszövetkezetben. nem hogy a belépett új tagokból az arra alkalmasakat válasz- ^ 3 ^ gazdasagnak nem bontják meg a szák be a termelőszövetkezetek vezetésébe. Az új tagok köteg eltemet akkor scmm.től sem kell tartamuk, érezzék ezen keresztül is a bizalmat, de a termelőszö- Ezt f5. e,lve • melyet népnevelőink hirdettek, term«loszovetvetkezet érdeke is megkívánja, hogy a belépettek kö- Nézeteinknek a gyalrorlatban érvényesíteniük kell Számos dolgozó paraszt a tsz-bc való belépéskor egyetlen aggályt hangoztatott. Elmondotta, hogy attól fél, hogy a tsz egyes vezetői önkényeskedni fognak, s hogy civódás lesz a tsz-tagok között. Nos, hogy erre ne kerüljön sor, arról magának a tsz-t agságnak kell gondoszött lévő, vezetésre képes, megfelelő szaktudással delkezőket a vezetésbe bevonják. A

z újonnan belépett tagokat minél előbb be kell kapcsolni a termelőszövetkezetek munkájába, életébe. Ezek most tele varrnak ambícióval, kodnla. Kezdettől fogva fel kell lépni mindennemű negaterwel, jobbnál jobb elgondolásokkal, amelyeket kár tív jelenség ellen, csírájában elfojtani minden viszályt és volna parlagon hevertetni. De azért is szükséges a mi- meggátolni mindennemű önkényeskedést. A tsz tisztségviclöbbi bekapcsolásuk a közös tevékenységbe, mert hl- selői beosztásukat a tagság bizalmának köszönhetik. A szen náluk az — egyénileg gazdálkodó parasztokra any- tagság bizalmából végzik vezető munkájukat s a btzalomnyirg jellemző — ingadozás még némileg fennáll. Ter- mai egy pillanatra sem szabad hogy visszaéljenek. A tsz melőszövetkezeteink vezetőfcegének éppen ezért a közös gazdasága nem az ő egyéni gazdaságuk, hanem a több gazdaság életének minden megnyilvánulásába bc kell száz tsz-tag közös gazdasága, ök, mint. vezetők, a közösségi vonniok az új tagokat, hogy tovább erősödjön bennük a érdek szolgálói kell hogy tegyenek, munkájukat szerémeggyóződés, hogv helyesen döntöttek, amikor aláírták nyeni ^ következetesen és határozottan kell hogy véa belépési nyilatkozatot. A megnövekedett termelőszövet- .._.... kazctdfcben külön gonddal kell arra vigyázni, bogy ne gyengüljön, hanem erősödjön a termelőszövetkezeti degezzék. Ezt kívánja a közösség érdeke. Vezető munkájukban nem befolyásolhatja őket. semmiféle rokoni, vagv baráti kötelék. Pártatlanul, igazságosan, a közösségi érdek S^'^tZl^rt4 tartásával keh ho^^janak.^ dSS S sílno.T nek rnxnátn e«-vei felmerülő kérdésben. Ne nézzék el a gyűlésre vagy megbeszélésre _ összehívni, mint 5—600-at. hibáfcat_ ntm. a_ ir«.n.Mt Meg kell találni annak a módját, hogy a tagsággal kisebb egységekben minden kérdés —» ami a termelőazöhibakat, nem az adja az igazi népszerűséget. Kezeljenek minden egyes terrnelőszövetkezeti tagot élő emberként. seoo egysegeKDcn ramncii iverqes — ami a remicioszo- x, Vi1,4i , ._„, , , , •—• vetkezet elete szempontját Jelentós - megbeszélésre í ' .af^^KK^ . kerüljön. Ezért, helyes. ha minél előbb létrahozzák a Bonajal ,s .y8™"', A vezeron rejiessteK tovább a tsz-tamunkacsapatokat, amelyek a munka megindulása előtt gok €1?nye'!; JÓ fulalhonsagait, lepjenek fel hibáik, de ne rendszeresen összejöhetnek a tavasa munka elókeszité- *?, *fnbf,,r tegjenek velük egv-ütt örömükben és sóséra, a tervek megbeszélésére. Használjuk fel a termelő- kct gondjaik' b^íalk leküzdésében, szövetkezetek fejlesztése érdekében azt 3 gazdagságot, nagyszerű született a szegedi földeken az amelyet az újonnan belépettek éiet- és 'mezőgazdásági elmúlt hetekben. Mint minden új, fiatal korámunkában szerzett tapasztalatai, mezőgazdasági szakis- ban még zsenge, támogatásra szorul. De mint meretei jelentenek. minden új életerős és előrehaladó. A jövő ezé az újé. látnunk kell. hogy az egyénileg gazdálkodást a kö- Az új, szocialista nagyüzemi gazdaságoké. Segítsük, kísérzos gazdálkodással felcserélő új tsz-tasoknak — bár je- jük rokonszenvvel ezt az úiat. Biztosítsuk városunk e<aész lent&et léptek előre — mégsem alakult át teljesen gom- társadalmának együttérző figyelmét és támogatását, hogy dolkodásuk. Cipelnek magukban sok maradi nézetet. A a szegedi termelőszövetkezetek is minél előbb m»gerőtermelőszövetkezetekben működő pártszervezeteknek, a södlenek s szolgálták a magyar dolgozó paresdra<» boidolermelösaovetkezetek vezetöeégeinek kezdettől fogva erő- gulását hazánk, dolgozó népünk szocialista fejlődését