Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

9 Vasárnap, 1959. deceVaber 13, n jhi» limil IMIK il min ||inq|iiiiiu cl::: iiuiiii 1131)9! mmm lituifn Ess l» \f» ii », Miif&irillluHiilL •iSIlku ||HIII |Hi» Iklllli Akik már megtették a hosszú utat as enyémtől a műnkig Rúzsai emberek közölt, okik nem tévedtek Vadonatúj családi ház na neki fizetni, mint ameny- mosolyogva Szöginé. — Tudnyit a közösből kap. Októ- juk mi jól, hogy milyen az bérig szerzett munkaegysé- egyéni paraszt élete. Sose sírjuk vissza! Dolgoztunk a tiszta portájára nyitottunk be a rúzsai újosztásban. Testes, inkább még fiatal, mint középkorú asszonyság, Móráné fogadott bennünket, tessékelt befelé a konyhába s az imént eltávozott férje után szalasztotta kislányát. Aztán a becsületes parasztemberektől megszokott őszinteséggel beszélni kezdett. — Szóval így valahogy akartuk, ahogyan most van. Képzeljék el az elvtársak, mi már annyi mindent megpróbáltunk az életben, nem is tudom, hogy is fért az bele a mi éveinkbe. Dolgozott az uram erdészetben, foglalkoztunk bérletes földekkel is és sohasem juthattunk jóformán semmire. Most pedig már haladunk, nyáron a magunk módján, tőlünk telhetően és úgy számolom, a kislányokkal év végéig lesz vagy 500 egysége a családnak. Ez pedig kereken számolva 20 ezer forint. S ez már tiszta haszon. Igaz, mostanában sok lakodalomba voltunk hivatalosak, ajándékra, egy-két új ruhára elköltöttünk kétezer forintot, de 18, ezer még megvan. Annak idején, amikor leányaimmal a belépést beszélgettük, mondogattam, próbáljuk meg, hátha jobb lesz, és most már tudjuk, hála istennek, nem tévedtünk. Százhuszonnyolc egyszerű, dolgos parasztember él itt a Kiss Imre Tsz közösségében. És nem tévedett közülük egy sem. Sorba vehettT , , ném itt mindegyiket, ki mi— . ugy gondolom — lyen haszonnal dolgozott. De mondja —, hogy zarszam- bizonyítóknak már ez is adásig meglesz a 25—26 ezer elég Még sincs szívem kifonnt is, mert van ám ne- hagyni Csiszár Jánosékat. kem egy szép kis hízott mar- Az öttagú csaiádnak október hám és egy szép kover po- végéig 845 egysége van. cam is, amit most akarok Ezért szerény 50 ezer forint eladni. Jócskán van aprojo- esik Minden bizonnyal új szag is, bar az az egesz haz- esztendeig begurul még a taji gazdasage, de nekem is hatodik tízezres is. van közte. Ta,án még csak annyit: Miből tud ez a szövetkezet Túlteljesítették a kenyérgabona-vetési tervet Még a hideg időjárás előtt befejezték a szegedi járás községei, termelőszövetkezetei az őszi gabonavetést. A járási tanács a községek vezetőivel, a szövetkezetek elnökeivel értekezleten beszélte meg az őszi szántás-vetési munkák jelentőségét és a járásra háruló feladatokat. Ismertette velük, hogy a múlt évi kenyérgabona vetési terület nagyságához hasonlóan kell az idén is kenyérgabonát vetni. A helyes munkaszervezés eredményeként a tervet teljesítették, sőt járási szinten 101 százalékot értek el. Búzából elvetettek 20 ezer 794 holdat, rozsból 37 ezer 469 holdat. geiért valamivel több, mint 11 ezer forint jut neki. Mindenesetre Erzsikének annak ellenéré, hogy úgy WMMmmi' sSI ••l 1 I is nincs /nar gondja a -stafír- llyen sokat fizetni tagjaira-. Jo partija lesz annak a nak? A pénztárkönyvek, a rúzsai legenynek, aki beköti termelési tervek mindenre majd a fejét Egyébként a világos> egyért«mű választ Bata-csalad három tagja dol- adnak. Az összefogott erő gozik a közösben, s a csalad hatalma előtt megszelídül a együttesen október 30-ig több homok ^ sokka] de sokkal _ mint 39 ezer forint értékű többet terem, mint az egyes mondjam -újoncok- vagyunk munkaegységet szaporított ember akaratára, pedig tuitt a Kiss Imre Tsz-ben. A össze. Az már csak ráadás, lajdonképpen- ez még csak tavasszal iratkoztunk be. hogy az édeisapa havi 315 a kezdet kezdete. Szeretünk eddig 500 mun- forint nyugdíjat is kap, nem CsepI József kaegységet Ez megér 20 ezer forintot Pilók elvtárs, a jelenlévő tsz-elnök közbeszól: -még többet is-. — Kétezer forintot előlegbe vettünk — folytatja az asszony —, tehát 18 ezer még megvan. Ezt már magunkra, a lakásra költhetjük, mert nincs azon tagadni való, a háztáji gazdaság is a hízók árával együtt adott úgy 15 ezret Ez biztosítja a napi megélhetést Egy disznót már vágtunk, egyet meg még akarunk. A magunk részéről csak azt mondhatom: mi kikötöttünk örökre a szövetkezet mellett S nyugodtan merem ajánlani ezt másnak is. Es a szemrevaló kislány itt Bata Erzsike, szintén a rúzsai Kiss Imre Tsz lánya Az új brigádvezető Tulajdonképpen nem is uj; már korábban brigádvezető volt Császár János, a röszkei Lenin Tszben. — Két év és nyolc . hónapra szabadságra mentem — jegyzi meg tréfásan az irodában. — Akkor kiléptem. A sok rossz' szóbeszéd magával sodort. Megbántam azért, mert mindig, még akkor is, amikor kívülálló voltam, a szövetkezethez húztam. Bejártam a régi munkatársaim közé és most néhány hete visszatértem. Ismét brigádve* zető lettem. Cseng a telefon. Keresik Császár Jánost és intézkedik, ahogyan a munka megkívánja. Leteszi a kagylót és folytatja: — Azt mondom, többször is a községbeli embereknek, hogy Röszkén sem lehet megállítani a világ kerekét. Én rájöttem, s rájönnek a még kívülállók is... a kora, hanem rokkantsága miatt. A két Szögi kislányt, özv. Szögi Illésnével együtt, szin. . __ _á„ tén nagyon becsülik a szöArról nevezetes, hogy mar vetkezetbcn_ ök annak idején esztendők óta nem vágja a „jj^ módosabb középparaszt' kapáját olyan földbe, ami család, tíz holddal kerültek _ - , v.'náihntnák a közösbe. — És mcet menynem az ové. Kinalhatnak ^ lépnének u? _ koc_ neki a legmesésebb napsza- káztatok meg egy kissé naimot is, nincs az a gazda cm- van hangzó kérdést. ber Rúzsán, aki annyit bír- — Semennyiért — válaszol Jől jövedelmezett a libahizlalás a sándorfalvi Rózsa Ferenc Isz-ben Az őszi munkák, a répa és ezer a zöldségfélék betakarítása tagság. forintot kapott érte a Igen szép keresethez utáT mir keTés "asszonynak jutottak a tömő ^szonyok való munka van a termelő- A negy het alatt átlaga szövetkezetekben. Munka- san 35 munkaegyseguk szacység-szerzési lehetőségek porodott össze, ezert mintáz asszonyok számára légin- egy 1750 forint jut áekik kább csak a tavaszi dolgok személyenkent, mivel 50 fokezdésével adódnak. A Sán- rintps munkaegység értékre dorfalvi Rózsa Ferenc Tsz- számolnak itt. ben úgy is gondoskodtak Ugyancsak megérné a termost az asszonyok kereseti melőszövetkezetnek, ha ezt lehetőségéről, hogy nagy ará- a kifizetődő téli . munkát nyú libahizlalásba fogott a most ujabb libafalkak hizlaközösség. Háromszáznyolc- lásával folytatná. Hiány muvan részben saját nevelésű, tatkozik azonban a megferés'ben pedig felvásárolt li- lelő téli ferohelyekbol. Még bát fogtak tömőbe. Az ái£ ^sak^S mányt # négyhetes hizlalás készülnek. Addigra megfeután éppen az elmúlt napok- jeiö férőhelyekről is gonban szállították eL Hatvan- doskodnak. Tanuljon, művelődjön minél több falusi asszony Tanácskozás a falvakban, tanyákon élő nők problémáiról A szegedi járás falvainak, gyorsan fejlődő napi élet- tanítani a helyes csecsetanyáinak asszonyai közül tői elszakadt asszonytár- mőápolást, tanácsokat admintegy másfélszázán jöttek saik nehézségein könnyít- ni a gyermeknevelés kérössze a minap a szegedi senek. déseiben. járási tanács székházában, E cél érdekében a téli rá- Hangsúlyozták a felszólahogy tanácskozzanak ma- érő hónapok alatt valósá- ló asszonyok, hogy mindguk és otthoni asszonytár- gos kulturális központokká ezek a rendezvények — lesaik közös problémáiról. keu változtatni nemcsak a hetnek bármily sikeresek Bodó Istvánnénak, a jarasi falusi művelődési házakat, is — a parasztasszonyok nőtanács vezetőjének tar- hanem a tanyai iskolákat problémáit nem oldhatják talmas előadói beszedeutan is_ Különösen a fiatalabb meg teljesen. A falusi, taa vitában sok falusi dolgo- parasztasszonyok körében nyai asszonyokat az egyéni zó nő, parasztasszony fel- felvilágosító munkát kell gazdálkodás ténye kényszeszólalt. A tanácskozás során végezni azért, hogy minél ' rendkívül élességgel vetet- többen ték fel a tanácskozó asszo- esti iskolákba iratkozzanyok a női egyenjogúság, nak a háziasszonyok teljes szel- és legalább a nyolc általálemi felszabadításának nos osztályt elvégezzék, problémáit. Számos felszó- a falusi, tanyai parasztlaló hangsúlyozta, hogy a asszonyoknak helyet kell adni az ezüstkalászos gazdatanfolvamokon is. Sokan elmondották, hogy a falusi, tanvai acszonvok férfiakkal. Érvényesül az részére szükséges űgyneve- Hadd"láthassák"miként válegyenlo munkáért egyenlő zett háztartási tanfolyamé- tozik meg a helyzetük tárber elve kat is szervezni. Ezeken a sadalmi szerepük a ' nőkA falusi, tanyai asszonyok tanfolyamokon az eddigiek- nek. a közösséeen belül, többsége azonban még ma nél nagyobb mértékben kell Ceglédi elvtárs a Hazafias is az otthon -rahszoleá- tanítani a szabás-varrás Népfront járási bizottságát mesterfogásait. Ugyanak- rak titkára azt hanzsúlyozÍL® . ta- hosv 3 felvilágosítómunkodési tanácsadással is szol- ka csak akkor lehet erede x . menyes, ha a helyi pártSzükséges lenne ezeken a szervezeteken túl vatamepytell esteken tanyai orvosi nvi tömevs~>rvezet ^aránt eloadasokat is szervezni, kiveszi ebből a részét ——i. néphatalom erejével a városokban a nök ma már csaknem teljesen egyenrangú szerepet töltenek be a ríti a házicseléd sorsára. Ezért helyes, ha éppen az asszonyokkal, a legérdekeltebbekkel beszélgetünk sokat a termelőszövetkezeti mozgatóm gyorsabb ütemű fejlesztéséről. Ezért szükséges, hogy a nőtanársok lehetővé tegyék egvcnl parasztasszonyok és szövetkezeti szonvok találkozásait is az ja-. A megyei nőtanács jelenlevő elnöknője hangsúlyozta: a falusi nőtanácsok asszonyainak most a legdöntőbb feladata, hogy a 4s idei taTfassíalatok igazo'ják: -r a teljes szükségletek kielégítéséhez. Csaknem a kipusztulás fenyegeti számos községben a gyöngyösállományt. Ez a szinte félvad, teljesen igénytelen baromfiféle szintén keresett exportcikkünk a Hosszú éveken át sok ben is mintegy 2 millió na- 40—50 darabból álló tojóliba- C°?,' 19®<^an a tagsága bi- poscsibét adtak a tenyésztők- fflomány bénítását kezd^ ^SSSS^l nagytojásszükségletet ^^eS^LS nél az idei tapasztalatok néil húsárutermelés Sriáss lefiefösBiie reflik a szöveifsezet* baromfStenyésziésben tsz vezetősége, zonygatta: a szövetkezetben nek. a legkisebb hasznot biztosító Kormányunk nagy lehető- megfelelő munka a baromfitenyésztés, ségeket biztosít a libate- biztosítani, Idé* ennek egész megye-, nyésztés fejlesztéséhez is A 6ok szgve«kezetben mT oVata^ríntenekb^gondoltak arra, hogy nünket. Nagyarányú kacsaa vl. —— — arra, a lehető 32 eS>"ik legjobban jövedel- nevelésbe csak ott lehet bosőt országszerte az ellenke- libamáj és a libatoll zője igazolódott be. kitűnő exportcikkünk roSS^TfógtóCő SSbbTrakatU^: mező tén foglalkozás" a liba- ^átkozni, ahol a takarm^yszJvetkezete már 200 ezer nálják a vevők. Éppen ezért ^ tel'« ^ darab pecsenyecsirkét adott a keltető állomások most ki- f3^ többsége - kik osz- sitott. A naposkacsákat 1959-ben hazai fogyasztásra tűnő árakat fizetnek majd a munkát a mezőgazdaságban alatt legalább 2 kiló 40 de— sok értékes munkaegysé- kasokra kell felnevelni. S ha get gyűjthet télen át libatö- ezt a súlvhatárt a kívánt forint missel. időre nem érik el. levénülA pulykatenyésztés nagy- nek az állatok, s értékesítéarányú fejlesztése érdekében síik még hazai piacon isne-pulykatenyésztő mintaköz- hézkessé válik. Van már és exportra. A csibenevelés libatojásokért a tsz-eknek és több százezer forint tiszta az egyéni termelőknek egypyereséggel zárult. Ezekre a aránt. Egy libatojás áraelőténvekre most, amikor sző- reláthatóan 10—12 vetkezeteinkben az 1960. évi között lesz és két forint termelési tervek elkcszítésén eredményességi prémiumot is dolgoznak, okvetlenül figye- kapnak a termelők minden lemmel kell lenni. Jélentóg tojás után, melyből egészé- ségek- szervezését határoz- néhánvto1ya" tez a a legideálisabb dolog ha ges kisliba kel ki. Termelő- ták el Csongrád megyében. Sori Előre ™Wol 1960-b?n azokban a tsz-ekben ahol ez szövetkezeteink) bár korláto- Ajánlatos, hogy minden tsz, mtótegv 15 ezer naposkacsa ^z+rTbf hofdS' köTcS terü- zott mennvisegben, naposli- ahol a gazdasági adottság felnevelését határozták el. A létre legalább egy vagy en- bejuttatásra is számíthat- megvan ehhez, 30-40 tojó- tk^ande^nyn3gL°" nél több tojótyúk beállítását, nak. Ugyanakkor lehetőséget pulykát vásároljon most to- ve+el és holdanként legkevesebb biztosítanak a közös gazda- jatás céljábóL A keltető al- Ha valamennyi tsz4 5 rántanivaló csirke fel- Ságoknak, hogy — ahol lomásokon mintegy tízezer ben megszívlelik a baromfinevelését tervezik A Csöng- igénylik ezt — jutányosán napospulyka kikeltetését ter- tartásai kapcsolatos tanárad megyei baromfikeltető törzslibaállományt vásárol- vezik. A lehetőségekhez kéállomások minden elképzel- hassanak a BARNEVÁLL ró- pest napospulykákat is kap, bon ™ it hető helyi igényt ki tudnak vén. Az újszentiváni Üj Élet nak majd a kollektív gazda- ier,tékeny árutermelő gazdaelégíteni, ugyanis már ez év- Tsz tagsága például máris ságok. Ez azonban kevés lesz Ságokká váljanak;