Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

3 Vasárnap, 1959. deceVaber 13, Az uralkodó osztály tagjai ÖT GYERMEKET NEVELEK NEVET A SZEME Slnko-• vics Jánosnénak, miközben beszél. Sugárzik róla az erő, s az életkedv. A Szegedi Kenderfonógyár előfonodájában dolgozik, az üzemben békemozgalmi felelős, a műszak letelte után házmesteri teendőket végez, s póttagja a szegedi városi pártbizottságnak. Vgy beszél a sok fizikai és társadalmi munkáról, mintha az természetes lenne, illetve amely nélkül talán nem is tudna meglenni. — Ez még semmi — legyint játékosan. — Az urammal a gyáron kívül, szabad időnkben elvégzünk mi mindenféle munkát. A Lenin körút 34 számú házban, ahol lakunk, elvállalunk meszelést, tűzrevaló-felhordást, sőt kint a városban hurcolkodást is, csak jöjjön a pénz. Mert öt gyermeket nevelek, azonkívül idős édesanyámat is mi tartjuk. Van tehát helye a keresetnek. Ezek szerint nyolcan esznek egyszerre! Négy kiló kenyér fogy el minden nap, s mi minden kell még ezen kívül! S abból a 2200 forintból, amit ketten keresnek a gyárban, bizony nem telne valami vastagon. Ezért vállalták el 420 forintért a házmesterséget, ezért végeznek el mindenféle alkalmi munkát. Huszonnégy óra gond nehezedik Sinkovicsné vállára, de a szegénység meg a kesergés, mégsem tud tanyát verni a családban. Az a tény, hogy biztos és állandó munkájuk Vf.n, s nem fenyeget náluk a kilátástalanság, bizakodóvá, jókedélyűvé teszi mindannyiójukat. A jóllakás igényét már messze maguk mögött hagyták, amit az alább következő »beruházások.« és tervek is alátámasztanak. Az idén vettek például rádiót 1600 forintért, részletre vásároltak ágyneműt, a gyárból kapott textilutalvá(Liebmann Béla felv.) nyokat télikabátokra váltották be. A KST-ből a napokban kapják meg az összegyűjtött 3600 forintot — ebből kövér hízót akarnak vásárolni. Tízéves házasságuk óta erre most kerül ugyan sor először, de meggyőződésük, hogy ezentúl rendszeresen tudnak majd disznót ölni. Szaporodik már a legnagyobb kislánynak, Máriának a staférungja is, jóllehet még csak a VII. általánost, járja, A következő lépés: mosógép-vásárlás. 1— Akkor hát csak éppen szórakozásra nem jut pénz, ugye? — tesszük a megjegyzést. Sinkovicsné hangosan felkacag. —i AMIKOR DÉLELÓTÉrtékes tudományos dolgozatokat közöl a Szegedi Pedagógiai Főiskola évkönyve Nem régen hagyta el a szegedi nyomdát a Szegedi Pedagógiai Főiskola két vaskos kötetű évkönyve. A főiskola már esztendők óta rendszeresen kiadja évkönyvét, amely minden alkalommal hű tükröt nyújt tanárainak o nevelés mellett folytatott értékes tudományos munkásságiról. Az eddigiekhez hasonlóan az idei évkönyv is, ha nem is teljes egészében, de keresztmetszetben képet ad arról a sokrétű tudományos munkáról, amely a főiskola szaktanszékein folyik. A szakok szerint egymástól elkülönülő tudományos munkát a főiskolán a közelmúltban megalakult tudományos bizottság fogja össze és irányítja, Csukás István igazgató elnökletével. E bizottság gondozásában jelent meg az idei évkönyv két kötete is. Az első kötet tanulmányai a társadalomtudományok köréből merítették témájukat, ezenkívül pedig a rajztanszék tanárainak művészi munkáiból közöl néhány reprodukciót. A második kötet a természettudományok körébe tartozó tanulmányokat tartalmazza. Az előbbi Benkő László, az utóbbi kötet pedig Megyeri János főiskolai tanárok gondos szerkesztését dicséri. E helyen sajnos nincs mód a tanulmányok elemzésére, értékelésére, annyit azonban megállapíthatunk, hogy nagy részük a tudományos körökön túlmenően, a szelesebb nyilvánosság érdeklődésére is számot tarthat. Gondolunk főként az általános érvényű szaktudományi értekezések mellett a szegedi és környékbeli vonatkozású tanulmányokra, s a gyakorlati nevelés és módszertan kérdéseinek feldolgozására. Említsük meg az első kötetből Vajda László Móra Ferenc a vezércikkíró, Polányi Imre Adalékok a szlovákiai munkásság viszonyaihoz, Káldor János Az első forradalmi munkásdalok című tanulmányát, vagy Geréb Györgynek az általános iskolai tanulók fáradékonyságának vizsgálatáról szóló tanulmányát, s Benkő László, Inczefi Géza, Palásti László, Sziklay László, K. Tóth Ferenc, Zsámbéki László, Kövesdi Pál, Nagy Pál egy-egy, a maga területén számos újdonságot jelentő dolgozatát. A reprodukciókban a jelenleg is kiállító Buday Lajos, valamint Vinkler László és Major Jenő művészi tevékenységéből kapunk ízelítőt. A második kötetben dicséretes kezdeményezés Moholi Károly kis monográfiája Szeged textiliparáról, de figyelemre méltó munkásságról tanúskodik Kiss István, Véghné Varga Izabella, Wellesz Teréz, Jósa Zoltán, Megyeri János, Muhy Jánosné, Pálfy György, Klebniczki József, Híres József és Nagy Pál, Kedves Miklós, Szép Jenő, Tóth Balázs tanulmánya is. Ezek egy része népgazdasági szempontból is gyakorlati jelentőségű. E sikeres évkönyv alapján joggal várhatjuk, hogy a Szegedi Pedagógiai Főiskola oktató testülete minél gyakrabban jelentkezzék tudományos munkáival is, főként olyanokkal, amelyek a tudomány és a gyakorlat még szorosabb kapcsolatát, s ezáltal még gyorsabb előrehaladásukat szolgálják. TÖS vagyok az üzemben, szinte minden este megyünk valahová. Nem igen pergetnek olyan filmet, amelyet mi meg ne néznénk, a színházba bérletünk van, sőt a közbejövő kabaréestekre ts mindig szerzek jegyeket. A gyermekeim meg —, hogy el ne felejtsem — bábszínházi bérlettel rendelkeznek. Vgy vagyunk vele, sokat dolgozunk, megérdemeljük a szórakozást. Megérdemlik, nagyon megérdemlik. S megérdemelné Sinkovicsné azt is, hogy valamivel nagyobb lakásban lakjék népes családjával. Előadás a kínai igazságszolgáltatásról Szegeden két nap múlva kedden délután 6 órakor a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai székházában dr Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára tart előadást a kínai igazságszolgáltatásról. Dr. Benedek Jenő hoszszabb időt töltött a Kínai Népköztársaságban és így személyes tapasztalatait foglalja majd össze, érdekesnek ígérkező előadásában. Minden érdeklődőt szívesen várnak az előadás meghallgatására. Bátorítás a szellemi élet munkásainak A

magyar nemzeti kul- vedt embereket ki vezette sa az új emberi tulajdonsatúráért, közművelő- vissza nagy-nagy türelemmel gokat — a munka szeretetét, désért, irodalomért és és jószándékkal az egyetlen a társadalmi tulajdon megművészetekért még soha helyes útra? A művelődés- becsülését, felhívja a figyelsenki nem érzett olyan fele- politikai irányelvek megje- met a társadalmi kötelessélősséget és nem tett annyit lenése és fontossága felbe- gekre. Minden agitációnál ebben az országban, mint a csülhetetlen segítséget jelen- eredményesebb lehet az a munkásosztály forradalmi tett ebben a folyamatban. A művészet, amely ezt a célt pártja. A kommunisták tor- kultúra munkásai ebben a szolgálja, hiszen az emberek lénelmi harcuk során nem- dokumentumban is érezték szívéig hat mondani való jácsak a fizikai nyomorúság- a pártnak a szilárd elvi tá- val. nak üzentek hadat, hanem a mogatását és egyetértéssel Legfőbb ideje, hogy céltuszellemi sötétségnek, a dol- vették tudomásul, hogy a datosabban törekedjék a vigozó emberek szellemi leigá- Magyar Szocialista Munkás- lágnézeti nevelésre az iskola* zásának, gúzsbakötésének is. párt minden erejét és segít- az író, a képzőművész, a Egyik küldetésük, hogy ségét latba veti az új, szo- színész és a kultúrmunkás mindazt a nemzet és az em- cialista kultúra megteremté- éppúgy, mint a hivatásos beriség közkincsévé tegyék, séért, a haladó nemzeti és forradalmárok. A társadalom ami szép és jó az életben, s nemzetközi kultúrkincsek minden rétegének szüksége erejük, tehetségük és szer- ápolásáért és népszerűsítésé- van arra, hogy szellemi felvezőkészségük teljes igény- ért, de gátat emel a szemét- készültsége növekedjék* bevételével küzdjenek ennek nek, a giccsnek, amely kife- mégis legnagyobb figyelmet szüntelen gyarapításáért. Ez jezési formáiéban és gondo- a munkásságra és az új életéppen olyan nagyszerű és lati tartalmában egyformán forma előtt álló parasztságfelemelő történelmi hivatás, idegen a szocializmustól és a ra kell fordítani, azért is, mint a kenyér és a jog meg- jóízlésű embertől. mert ezek az osztályok évharcolása. századokon keresztül el volMint tanúk és segítőtár- TTogy, a hosszu /dőre tak zárva a kultúra és másak emlékezhetünk vissza a 11 sz°lo> ,szintf ,a kultu" velődés áldásaitól, de azért szellemi honfoglalas egy-egy J .. ralis forradalom egesz is mert hibaellen szomjúgyőztes állomására. Ez a párt idejeres ervenyes irányelvek sá„ é) bennük a tudás és a nyitotta szélesre az iskolák í1}1^®1, egyetertest váltották kuitűra iránt. kapuit és másfél évtized kl a ku'kjra uu^^ol. ^ alatt hatszázezer embert ve- arra leghitelesebb bizonyíték . céltudatosabb es zetett világosságra az anal- a megélénkült muveszeti J\ praktikusabb munka fabétizmus homályából. Ti- fÍC" lehek Uj irodalmunk- eppugy kőtelező egy zenöt év alatt megháromszo- ban es filmművészetünkben nagy szinhazra, mint a rozta a tanulók számát az allg van me§ 0,yan ®azdag legkisebb öntevekeny egyutösszes iskolatípusban, s eze- 68 eredmenyes korszak, mint tesre, vagy az ismeretterken belül megadta a mun- ?z ellenforradalom utam jesztes munkásaira. S van kás- és parasztfiataloknak k<>nszohdacio korszaka volt. mit tenni a materialista azt a lehetőséget, hogy osz- Nagyszerű regenyek, drámák meggyőződés terjesztése értályuk társadalmi súlya sze- f5 íllmek szulettek, magu- üekeben éppúgy, mint a rint részesüljenek a legma- ko" viselve az erősödő szo- munkások technikai képzégasabb képzésben is. Évente .rea 8ta„ alk sének megszervezésében. Ha húsz-harmincmillió könyvet módszer jegyeit. S ez a la- ilyenfajta tevékenységünkadott a szépre éhező embe- zas. es tlszta alijotasi folya- ben feihagyunk az ösztörek kezébe és moziba, szín- ma ls ta^' |fyre lznK>" nösséggel, az alkalomszerűhazba, hangversenyekre, mu- f8 rangosoaiK. . . , . séggel, ha figyelembe vesz- . sast-ssssüstA. -sa? ys, tj&s & w -rjsrs , ® , J? „1 társadalom elvtelenséeee! rokon Az haladhatunk előre. Vegyük szolgalatába allitotta, a tu- ... eivieienseggei roxon. AZ irodalom esetét' dománvokkal eeviitt • műktől, muveszektol s az er- £saK ^ uofla om eseiei. aomanyokKal együtt. telmiséaiektől általában nem Soha nem volt nagyobb Torvenyek, rendeletek, ym8e°f ,, általa ban nem hiink nárt határozatok é* .áaticzH- hűségnyilatkozatokat var a szükség mi a, nogy u»uis partnatarozatok es statiszti- ' hanem ere- ezt a forrongó, változó új Kar SSfl^nek'ezTa ^iLk éTte^üknek életet ábrázolják! Tíz év Sratlan ^retű fe hatósú megfelelő munkát, ők vi- múlva már törtenelemmé reneszánszát, s nemzetünk sz°nt világos beszedet, amint válik a mezőgazdaság szoegyre szépülő és gazdagodó azt az ellenforradalom utan cialista atszervezese. Erről szellemi arculata megszokták. Elvi és gyakor- ma akarnak olvasni az lati következetességet, amely emberek, különösen azok, L

ehetséges, hogy túlzott kizárja a torzulásokat, s akik az új életforma elótt egyszerűsítésre vall, amely oly magasra szította állnak. S az sem kis dolog* de ez maga a meg- körükben a munkakedvet és ha hallják vagy olvassák a hirdetett és szakadatlanul az alkotási lázat. dolgozó parasztok a szelfolyó kulturális forradalom... Ilyen várakozással tekin- lemi élet kiválóságainak Ezek az apró és nagy váltó- tettek szellemi munkásaink cikkeit, nyilatkozatait erről zások teszik lassanként tel- a VII. pártkongresszus elé a témáról, jesen otthonossá a dolgozó is, s nem csalatkoztak. A a dolgozó emberek nagy embereket a kultúra minden kongresszus nagy elismerés- megbecsüléssel figyelik a ágában, úgy is, mint a szép sel adózott azért a tevékeny- tudósok íról- művészek csodáiéit, s úgy is, mint an- segert, amellyel a kultura munkáját és várják állásnak teremtőit. munkasai hozzájárulták az foglalásukat ^ éiet napi Lehetséges-e a kulturális eneniorradalom okozta esz- ké~déseiben is. Aki ettől forradalom kis és nagy ered- T e: kaosz megszuntetesehez elzárkózik né életé_ ményeire gondolni .anélkül, ^^ tői és jövőjlől zárkózik el. Százéves a szovjet iredolmi alap Pétervqrott száz évvel ez- éven át anyagi segítséget előtt A. V. Druzsinyin író nyújtott íróknak, tudomákezdeményezésére megala- nyos dolgozóknak és egyekult a »Rászorult írókat és temi hallgatóknak. A szovtudósokat segélyező társu- jet hatalom megalakulása lat«, avagy akkori nem hiva- után az irodalmi alap igazi talos nevén: az irodalmi társadalmi szervezetté vált. alap. Az irodalmi alap veze- Alkotóházakat tart fenn, latőségének tagja volt Turge- kgsokat épít az írók számqnyev, Csernisevszkij, Nyek- ra, megteremti a gyümölrasfov, Dosztojevszkij, Ko- esőző írói munkához szüüsérolenko és sok más neves ges feltételeket, segíti az író. Az alap csaknem 60 írók tevékenységét stb. hogy'ne gondolnánk e nnek 'J^éhez, elismertnél "pr^ A szenvedélyesés szívós ^fránS ójára "mot ís tevékenység hozhatja csak es iránynojara, a partra t művészetben az iro- me§ a szukseges változást, Maradjunk csak a tortene- ^aDD a muveszetoen, az tro- 6 k , lem iitóhhi három esvtende- dalomban, a szellemi elet- nagyoDD eioreiepest, a kui „T L « esztende- > turális életben is. Jóllehet* gof olyan Se" MeoS megjelölőn nincsenek sokan tartózkodnak az es ^ztrtikm kérdtekben visszakanyarodások, vargabe- úgynevezett politikus kulmint a népies írók munkás^ «k. ez egyenes folytatása a túrától, művészettől éppen ságának megítélése' Ki vál- kor*bbi átgondolt es szilar- a közönség allitolagos ígelalkozott arra hogy körülte- dan megalapozott politiká- nyeire hivatkozva. Pedig a leintő tárgyilagossággal és nak> mely időközben milliók közvélemény a szocializmus tudományos alapossággal helyeslését, egyetértését vív- mellett van, fárad, dolgomérlegelje a felszabadulás ta kk ^ bátor, konstruktív zik érte — elképzelhető* óta kibontakozott új magyar bírálat sem maradt el, ha hogy ugyanakkor vonakodirodalmat? A párt kollektív srra szükség volt, s ez a kri- na a szocializmus eszméjébölcsessége eredményezte az tika nem olyan természetű, tői és az ezt népszerűsítő e kérdésekben való tisztán- hoP" íoldhoz vagja az em- olvasmányoktól, versektől* látást. Vagy vegyük az el- bereket — ellenkezőleg: meg- színművektől? Nem emlélenforradalom által szétzi- szabadítja őket esetleges té- kezünk Szegeden nagyobb Iáit kulturális életet! Amint vedéseiktol es céltudatosab- színházi sikerre az elmúlt megmérgezték az ellenforra- bil egyértelműbbe teszi egesz évekből, mint az Optimista dalmárok a közéletet és az tevekenyseguket. tragédia. Ennek pedig minállami életet, ugj-anúgy ősz- Tóleső érzés volna a den sorában a szocializmus szekuszálták és szétrombol- I kongresszus elismeré- eszméje dobog! Miért ne ták a nagy gonddal és fá- J ^ jsmételgetni a jö- igazítanánk hát jobban az radsággal szervezett kultu- v6 szempontjából aionban uralkodó világnézethez a ralis es muveszeti halozatot legalább iiyen hasznos, lia a műsorpolitikát, a kulturális is. Zavart keltettek mtezme- tennivalókra irányítjuk a programot általában? Ma nyekben es zavart keltettek kuitúrmunkások figyelmét, már vannak szép számmal fejekben. A nagy tarsadal- Megállapította a kongresz- olyan új alkotások, a műszus, hogy politikai és gaz- vészét minden ágában, amedasági életünk fejlettségi lyek ezt a törekvésünket, színvonalához képest, az segítik megvalósítani, eredmények ellenére, máig is elmaradtunk a szellemi O a VII. kongresszus élet, a kultúra és művelődés O bátorítást, újabb terén. Természetesnek tűnik ., kedvet a? a meré. , , , szebb, szenvedel.vesebb es ez egyrészt, mert a harc a céltudatosabb munkáhoZ) a szellemi fronton tart legto- szellemi élet képviselőinek) vább. De ha kulturális mun- is. Megerősíti őket utóbbi kánkat praktikusabban szer- háromévi munkásságuk povezzük és a szocialianus értékelésével és ossze. , , , .., ... foglalja a tennivalókat epítésének szükségleteihez ujabb sikereket ^ ennek igazítjuk, gyorsítam tudjuk alapján munkálkodva vára haladást. A kultúra iövá- hatunk a kultúrában, közlóan alkalmas arra, hogy erő- művelődésben, irodalomban sítee az emberek szocialista 65 művészetekben is. mi össze-visszaságban eltéöntudatát, formálja, alakítSimon István