Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-08 / 288. szám

5 Kedd, 1959. december 1. LOVÁSZI FERENC; fí nagy ugrás földjén ni) A munkások, mérnökök szívesen beszélnek segítőjükről: az egyetemről, barátaikról: a professzorokról és a hallgatókról. Hasznos tanácsokat kapnak tőlük: együtt dolgoznak új módszereken. Azelőtt például 30 percig tartott az acél összetételének vizsgálata. Az egyetem új eljárásával hat percre csökkentették ezt az időt. Az oktatás és az élet ilyen gyümölcsöző kapcsolatának számtalan példáját találja az ember. A matematikusok például az autóbuszvállalatnál gyakoroltak egy ideig mint kalauzok. Közben olyan járatrendszert alakítottak ki a városban, amely a legelőnyösebb a vállalatnak és a lakosságnak is. A nehézszerszámgyárban kilenc egyetemi hallgató tökéletesíti a technológiát. Tanárok és mérnökök segítségével tanulnak és tanítanak is egyben. Teljesen új vonása ez a. kínai értelmiségnek. A régi Kínában az értelmiség lenézte a fizikai munkát. A feudális-burzsoá szemlélet azt mondatta velük, hogy a munka lealázó, s egyedül a magas színvonalú tudományosság lehet méltó az »igazi« értelmiséghez — főként ez nyit utat az érvényesüléshez. »Csak a jó könyvek méltók érdeklődésükre, semmi másnak nincs értelme« — ez a gőgös magábazárkózottság határozta meg annak idején a művelődés tartalmát és irányát. Az iskolák, köztük az egyetemek is ezt a szemléletet hirdették, terebélyesitették. Csodálatos, hogy a régi kínai értelmiség zöme megvetette a fizikai munkát. A feudális erkölcs maradványa a népi Kínában nem szűnt meg máról holnapra, a tanulók és szüleik gondolatvilágában sokáig erősen éreztette hatását. • Ismeretes, hogy a párt két évvel ezelőtt a munkásstílust javító mozgalom meghirdetésével — a szocialista rendszer megszilárdítására, a termelőerők továbbfejlesztésére hívta csatasorba a kínai tömegeket. A nagyarányú mozgalom a nép millióiban erősítette a kommunista tudatosságot, mélyítette a kapcsolatot a nép és a vezetők között. Világos, hogy ebben a folyamatban az ifjúságot a munka szeretetére kellett nevelni. Tavaly több mint ezer munkás- és parasztszármazású fiatalt vettek fel az egyetemre, s így ma már a hallgatók többsége a munkások és parasztok gyermeke. Az egyetemi oktatásnál az úgynevezett hármas kapcsolás elve érvényesül: a politikai nevelés, a fizikai munka és a szakmai munka. A munkásstílust javító mozgalom meghirdetése után döntő nevelőerőt tulajdonítottak a fizikai munkának. A fiatalok közvetlenül segítették az útépítést, öntözőcsatornákat ástak a kommunákban. A munkások és parasztok között megváltozott életszemléletük, nem véletlen, hogy ma már a vuhani munkások és parasztok úgy beszélnek az egyetemistákról, mint jó barátokról, akik segítik és támogatják őket. Az egyetemi oktatásban az év elején az egy-háromnyolcas rendszer uralkodott, vagyis egy hónap szabadság, három hónap fizikai munka — természetesen részletekben — és nyolc hónap tanulás. Az egyetemek vezetői szerint ahány ház, annyi szokás: van, ahol két hónap a fizikai munka és kilenc hónap a tanulás, másutt a négyhónapi fizikai munkával szemben hét hónap a tanulás. Az év elején széleskörűen vitatták, milyen legyen az arány a fizikai munka és a tanulás között. Az arányokat mindig az élet igényei szerint módosítják. Ha meggyőződtek arról, hogy a fizikai munka már kellően megváltoztatta a hallgatók szemléletét —és valóban megváltoztatta —, akkor módosítják az arányokat és a szakszerű munkát helyezik előtérbe. Egyre inkább az a fő jelszó: a fizikai munka kövesse a szakmai munkát, vagyis a tanulást, tehát például a fizíkaszakosok a vuhani üzemeknek segítenek, a bölcsészek vedig, mondtuk népdalt gyűjtenek a vuhani kommunákban. (Folyt, köv.) A pártszervezet kezdeményezésére: FoSylatiák a hoagresszas tiszteletére kibontakozott munka^ersenyt a Szegedi Vas- és Fémipari KSZ dolgozói Rádióműsor Kedd KOSSUTH-RADIO 4,5« Rákóczi-induló. 6.00 Hírek, idöjárásjelentóa. 5,05—7,59 Vidáman, írissen. Közben: 5,30 Hírek, Időjárásjelente:,. 6.00 Falurádió. Utána a vidéki színházi műsor. 6,35 Pillanatfelvétel. 6,59 Időjelzés. 7,06 Kirek. időjárásjelentés. 7,10 Uj könyvek. 7,25 Színház-, hangverseny- és moziműsor. 7,45 Naptar. 7,59 Időjelzés. 8,00 Műsorismertetés, idő.iárásjelentés. 8,08 Technikai szünet. 8,10 Operarészletek. 9,00 Moha bácsi, a törpe . . . 9,20 Szegedi iskolai kórusok énekelnek. ¡1.40 Pergő ritmusok. 10,00 Hírek, lapszemle. Időjárásjelentés. 10,10 Válaszolunk hallgatóinknak. 10,25 Nótacsokor. 11,00 UJ szelek szárnyán. Kisregény folytatásokban. I. rész. 11,20 Kamarazene. 12.00 Dell harangszó, hírek, Idöjárásjelentés, 12,10 Zenés ajándékmüsor a Lemezárugyár dolgozóinak. 13,00 Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 13.20 Zenekari hangverseny. 14,20 Munkában a liporterőrs. 14,40 Osztrák népdalok. 15,00 Hírek, közérdekű közlemények. 15.08 Idöjárásjelentés. 15,16 Ezüstslrály. Operettrészletek. 15.30 Kutató Sámuel. II. rész. 16.15 Egy falu — egy nóta. 16,35 Földosztás Tibetben. 16.45 Derűvel, dallal! 16,55 Műsorismertetés. 17.00 Hírek, időjárásjelentés. 17,15 Szív küldi szívnek. 18 00 A Szabó-család. Folytatásos rádióiáték. 18.30 Fidelio. Operarészletek. 19.05 Gyári sziréna. 19,25 Uj népzenei felvételeinkből. 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 20 00 Esti krónika, idöjárásjelentés. 20,30 Téli örömök. 1. Táncoló hópelyhek . .. 21.10 2. Családi körben. 22,00 Hírek, Idöjárásjelentés. 22 éra 15 Mai szemmel. 22.25 Kamarazene. 23.12 Tánczene. 24.00 Hirek, időjáráslelentés. 0.10 Eji zene. 0,30 Himnusz. PETÖFI-RADIO 6,00 Reggeli zene. 6,20 Színház-, tárlat- és hangversenyműsor. 6.50 Torna. - 8,00—8,10 Hirek. Időjáráslelentés. 14.00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14,15 Suchony: A hegyekről — kórusszvit. 14.35 Az özvegy. Szatíra. 14,45 Fúvószene. 15.20 Virágénekek. 15,45 Kamarazene. 16 óra 20 Mikor keletkezett a magyar szén? 16.35 Catalsni, Boito és Leoncavallo operáiból. 17.10 Szovlet-Esztország muzs'káiáról. 17.50 Ml úlság a nagyvilágban? 18,00 Népek zenele. 18,:;o Rádió szabadegyetem. 19.00 Hirek. Idöjárásjelentés. 19.05 Szórakoztató zene híres művészek előadásában. 19.40 Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 20 00 Nagypál Béla szerzeményeiből. 20.15 A MAV szimfonikus hangversenye a stúdióban. A szünetben: Kb. 00 50 Miért szép? 21.05—21.10 H'rek. 21.35 Tánczene. 22.25 Oscar Strauss operettlelből. 23.00 Hirek ldőtárástelentés. 23,15 Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 18.00 Zenekedvelő gyerekek klubta. 10.45 Szünet. '9.00 TV Híradó. 19.20 Lányok, asszonyok. 20.00 Éjszaka a Mont Blancon. Osztrák film. Egyre nagyobb méretűvé válik az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalom Még november 27-én elérték kitűzött céljukat a Szegedi Vas- és Fémipari KSZ dolgozói: ezen a napion jelentették a városi pártbizottságnak és a tanácsnak, hogy teljesítették 1959. évi tervüket. A szép teljesítményhez elsősorban az járult hozzá, hogy a szövetkezet dolgozóinak túlnyomó többsége — mintegy 210 fő — szívvellélekkel részt vett a kongresszusi munkaversenyben, valamint az a tény is, hogy a pártszervezet rendszeresen figyelemmel kísérte a verseny eredményeit és gondoskodott annak nyilvánosságáról. A múlt héten a pártkongresszus ideje alatt ismét összeült a pártszervezet vezetősége és megállapodott a következőben: Beszélni kell a munkásokkal, hogy az éves terv befejezése után se hagyják visszaesni a termelést, illetve meg kell győzni mindenkit arról, hogy a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny továbbfolytatása a népgazdaságnak és a szövetkezetnek is érdeke. Nem vártak egy napot sem a végrehajtással. Erről tanúskodik az a következetes szervezőmunka is, mely jelenleg is tart az üzemben. A napokban kint jártunk a szövetkezet tömegcikk-részlegében, ahol Véber Ferenc párttitkár éppen egyezkedett Csontos Imre, Nagy Sándor, Dudás Mihály és Bodó József brigádvezetőkkel. — Meg lesz új évig az ezer darab — mondta Dudás. — Gondold meg — így a párttitkár —, nem, lesz az sok egy kicsit? A Hollandiába exportálandó szerszámosládákról volt szó. Dudás Mihály még egy rövid fejszámolást végzett, majd kijelentette: — Maradjunk csak nyugodtan az ezer darabnál. A Bodó-brigád például 160 ezer különféle szerszám clkészitését vállalta ez év végéig, körülbelül 200 ezer forint értékben, továbbá 50 ezer forint értékben elkészítenek három tejföltöltő automatát. A többiek szintén jelentős mennyiségű áru elkészítésére tettek újabb felajánlást, aminek végeredményeképpen a következő három hét alatt a tervezettnél két és fél millió forinttal ad többet népgazdaságunknak a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet. Szeptember l-ig még csak az esztergályos brigád rajtolt a »Szocialista brigád« cím elnyeréséért. A pártszervezet kezdeményezésére azonban most két újabb brigád tűzte ki célul maga elé, hogy tavaszra megszerzi a megtisztelő »Szocialista« előnevet. A fegyelmezett munkán kívül p>ontosan teljesítik a tanulási, olvasási feltételeket is, amit a következő tények is alátámasztanak: valamennyi párttag előfizetője a Pártélet című folyóiratnak, 75-en járatják a Szovjet Híradót stb. A pártkiadványok olvasása tekintetében Szeged legnagyobb üzemével, a Kenderfonógyárral vetekszik a szövetkezet A terven felüli vállalások teljesítésének egyik legfőbb biztosítéka az, hogy a kommunisták mellett 24 pártonkívüli munkás is rendszeres segítséget nyújt az agltáclóban. Részt vesznek a pártoktatásban, ahol hamarosan a pártkongresszus anyagát veszik át és a tanultakat egyrészt a termelőszövetkezet fejlesztésében, másrészt a vállalás teljesítéséért folyó munkában gyümölcsöztetik.A KISZ Központi Bizottságának felhívására Szegeden is napról napra mind több alapszervezet fiataljai csatlakoznak az »Ifjúság a szocializmusért «-mozgalomhoz. A Szegedi Jutaárugyárban, a szövődében tíz, a fonodában pedig 12 ifjúsági brigád versenyez a »Szocialista Munka Ifjú Brigádja- cím elnyeréséért. A Szegedi Cipőgyár szabászatán két ifjúsági exportbrigádot alakítottak a fiatalok. De nemcsak az üzemek, hanem az iskolák fiataljai is részt vállalnak az »Ifjúság a szocializmusért- próbák letételéért indult mozgalomban. Az Ifjú Gárda Ifjúsági város 128 lakója közül például 108 fiatal vállalkozott a próbák letételére. Vállalták, hogy a város építésében az eddiginél még jobban kiveszik a részüket. Társadalmi munkában botanikus kertet létesítenek, tavasszal 400 méteres futópályát építenek és segítenek majd a várost körülvevő kisvasút építésében is. Mindezt természetesen a próba szabályainak megfelelően, társadalmi munkában végzik el. Kongresszusi olvasókör is indult az ifjúsági városban. Itt elolvassák és földolgozzák az MSZMP VII kongresszusának anyagát is. Szükségesség vagy divat? Túlzottan emelkedik a gyógyszerfogyasztás Szegeden és környékén A mai kor emberének egyik jellemző vonása az igényesség. Igényesek vagyunk a filmek, színházak, előadások, sőt még a reklámok iránt is. A reklámoktól is elvárjuk az újszerűséget és az ötletességet. Lehetséges, az ötletesség iránti igényességemből következően ráncoltam össze a homlokom, midőn a kedvelt Terv cigaretta csomagolópapírján mint reklámot, ezt a felírást láttam: ..Szívion újra Symphonia cigarettát!" — Ez már igen! •— mordultam magam elé. Mily bizarr ötlet. Olyat láttam már ugyan, hogy egyik cipőpaszta versengett a maikkal különböző úiságokban a hirdetések között, de hogy ugvanolvan árun ajánlják az ugyanolyan árufajtát, ilyet még nem REKLÁM láttam. őszintén megmondva, egy kicsit meg is sértődtem. Talán nem jó az ízlésem, hogy »Tervet" szívok, s így hívják fel udvariasan a cigaretta csomagolópapírján a figyelmemet, hogy ugye ... mégis csjjk egy kultúrember... stb ... stb ... De ennek ellenére, mi köze másnak ahhoz. hogy én mégiscsak ezt a Tervet szívom? Én ezt szeretem és kész! Miért akarnak erről engem „leagitálni?" Miért akarnak másra kényszeríteni? S különben is, kinek használ ez a reklám? Az ilyen előzmények után már annvi előítélettel vagvok a „Symphon i ával" szemben, hogv ha me" is ..kóstolom", biztosra veszem, hogv nem ízlik. S ha történetesen azt mondom rá. hogv nem jó, meri. nem az én ízlésem, ez csak kellemetlen az árura nézve stb. Az ötletből azonban nagyon ügyesnek tartom azt, hogy a csomagolt áruk papírján is felhívjuk a vásárlók figyelmét egy-egy árura. S visszatérve az előbbire, azért helyesebb, ha különböző árukat különböző árukon reklámozunk. Az elmondott esetből következően pedig a következő megoldást tudnám javasolni: Reklámozzuk a cigarettát a kvargli csomagolópapírján, így: „Szfvion a kvargli után Symphonia cigaPp)?«ti D"D1S élvezet!" A Symnhonia cigaretta dobozára pedig ezt iratnAm„Eeyék kvarglit! Ddft! Szépít! Fiatalít!" ^ éno olyan büdös, mint egyikmásik cigaretta!... B. J. Sem mint jelenség, sem mint tény nem új dolog, hogy egyre emelkedik Szegeden a gyógyszerfogyasztás. Statisztikák viszont arról is beszélnek, hogy nemzetközi méretű ez a jelenség, s születése a második világháború utáni évekre tehető. A speciális gyógyszerek nagyobb tömegű gyártása ugyanis akkoriban indul T-eg, s így lassan szélesebb lehetőség nyílik arra, hogy adott esetben a szükségre és a legjobb gyógyszert írja fel betegének az orvos. Közvetve az egészségügyi kultúrák fejlődésével is együtt jár a gyógyszerfogyasztás növekedése. A megszámlálhatatlan orvosi előadások, az újságok népszerű tanácsadásai rávezették — és nagyon helyesen — az embereket arra, hogy panasz esetén a legkisebb betegséggel is azonnal forduljanak orvoshoz, megelőzni a nagyobb bajt. A „specialisták" Az emberek ma már önmagukkal szemben is igényesek, s egy-egy betegségükre igénylik is a legjobb és leghatásosabb gyógyszert. Ez helyes és örvendetes, de csak addig, amíg a felírt és kiváltott gyógyszert el is fogyasztja a beteg és nem halmozza fel otthon, mintegy kis házipatikát berendezve. Sajnos, sok házban találkozni a gyógyszerhalmozás jelenségével. Egyesek különösen az úgynevezett stimuláns gyógyszerek gyűjtésére specializálják magukat. A sokszor feleslegesen, csupa megszokásból is »nyugtatásra« használt, valóban nyugtató szerek fogyasztása egy időben szinte úgy emelkedett, vagy csökkent, mintha a tavaszi, nyári, őszi és téli divathoz lett volna kötve. Kezdetben a »Karil- volt divatos, majd az »Antineuralgica«, azután a »Belloid«, míg mindezt felváltotta mára a »legdivatosabb« nyugtatószer, az »Andaxin«. Felesleges halmozás Kitűnő, a nemzetközi piacokon is versenyképes gyógyszeriparunk készítményei is hozzájárulnak bizonyos fokig ahhoz, hogy emelkedik nálunk a gyógyszerfogyasztás. A hazai gyógyszeriparunkba vetett bizalom jóleső érzéssel tölt el mindenkit, azonban ez a bizalom nem segíti a társadalmat, ha gyűjtögető szenvedélyünket a gyógyszerek sokféleségének otthoni tárolására fordítjuk. A feleslegesen halmozott gyógyszert ugyanis egy idő múlva kidobja a beteg, mert valaki azt mondja neki, hogy egy újabb készítmény sokkal hatásosabb lehet a betegségére. Nosza, kéri a speciális új készítményt, míg egy másik újabb gyógyszer el nem homályosítja az előbbit, amely már »régi«, hatásában viszont éppen az lehet a jobb. De mert divattá vált, hogy a társadalmi biztosítástól "bármikor lehet kérni — sokszor indokolatlanul is — bármilyen gyógyszert, s az orvosra lehet rossz szemmel nézni, ha netán azt a gyógyszert nem írja fel, ennen a beteg érdekében, — hát addig duzzogunk és járunk a nyakára, amíg végül is megsokallia és felírja. S ha két-három nap múlva rájön a beteg, hogy bajára ez a készítmény nem hatásos, hanem egy másik, amit az orvos is ajánlott előbb, akkor... Igen, akkor házi tartalékba kerül az előbbi gyógyszer, amely lehet, hogy egy másik betegnek használt volna. Maidnem félmilliós többlet havonta Különös »boszorkányság« húzza lassan, de állandóan felfelé a gyógyszerfogyasztás mutatóiát. Nagvobb járványos megbetegedés után pedig egyenesen makacskodik, sehogy sem akar viszszaesni korábbi. »eredeti« állásába. Az SZTK biztosítottak számának növekedése — még az 1956 utáni nagyarányú ipari fellendülés, és az építkezéseken dolgozó új foglalkoztatottak száma — sem ad magyarázatot a gyógyszerfogyasztás mind kitartóbb növekedésére. Szegedre vonatkoztatva az egy vényre eső gyógyszerköltség ez év januártól októberig »csak« 1 forint 12 fillérrel emelkedett, míg Hódmezővásárhelyen Szegednél is nagyobb »néhány« fillérrel, amely viazont összegezve sok ezer forintra rúg. Szentesen például ez év januárjához viszonyítva márciusban közel 80 ezer forinttal ugrottak meg a gyógyszerfogyasztást mutató számok. Csongrád megye vonatkozásában valamivel kevesebb az egy vényre eső gyógyszerfogyasztás, mint Szeged és Hódmezővásárhely esetében. Százezrekben kifejezve azonban: ez évben volt már olyan hónap, amikor négyszázezer forinttal több gyógyszer fogyott el Szegeden — legalábbis a receptek tanúsága szerint — mint az előző esztendő márciusában. A dolgozók zsebére A járvánvok után megmaradó egy-kétszázezer forint viszont sehogy sem akar visszaesni a gyógyszerfogyasztás mutatószámában a járványt megelőző normális időszakra. A tükörkép ez, noha minket nem vigasztal, hogy nemzetközi vonatkozásban is ilyen a tükör, vagy még rosszabb. A gyógyítás és a gyógyszerellátás társadalmi biztosítását a dolgozók milliói tartják fent közvetve, vagy közvetlenül. S mennyivel könnyebb lenne ezek fenntartása, ha a divatos gyógyszerevők leszoknának a gyógyszerek divat szerinti fogyasztásáról. Sejtésünk szerint ugyanis ezzel el is tűnnék az a bizonyos sokat emlegetett boszorkányság. Egyébként mindenkinek egyéni érdeke, hogy akkor és annyi gyógyszert fogyaszszon, mint az tényleg szükséges. L. F.