Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-08 / 288. szám

5 Kedd, 1959. december 1. LOVÁSZI FERENC; fí nagy ugrás földjén ni) A munkások, mérnökök szívesen beszélnek segítőjük­ről: az egyetemről, bará­taikról: a professzorokról és a hallgatókról. Hasznos ta­nácsokat kapnak tőlük: együtt dolgoznak új módsze­reken. Azelőtt például 30 percig tartott az acél össze­tételének vizsgálata. Az egyetem új eljárásával hat percre csökkentették ezt az időt. Az oktatás és az élet ilyen gyümölcsöző kapcsola­tának számtalan példáját ta­lálja az ember. A matema­tikusok például az autóbusz­vállalatnál gyakoroltak egy ideig mint kalauzok. Köz­ben olyan járatrendszert ala­kítottak ki a városban, amely a legelőnyösebb a vállalat­nak és a lakosságnak is. A nehézszerszámgyárban ki­lenc egyetemi hallgató töké­letesíti a technológiát. Taná­rok és mérnökök segítségé­vel tanulnak és tanítanak is egyben. Teljesen új vonása ez a. kínai értelmiségnek. A régi Kínában az értel­miség lenézte a fizikai mun­kát. A feudális-burzsoá szem­lélet azt mondatta velük, hogy a munka lealázó, s egyedül a magas színvonalú tudományosság lehet méltó az »igazi« értelmiséghez — főként ez nyit utat az érvé­nyesüléshez. »Csak a jó könyvek méltók érdeklődé­sükre, semmi másnak nincs értelme« — ez a gőgös ma­gábazárkózottság határozta meg annak idején a műve­lődés tartalmát és irányát. Az iskolák, köztük az egye­temek is ezt a szemléletet hirdették, terebélyesitették. Csodálatos, hogy a régi kí­nai értelmiség zöme megve­tette a fizikai munkát. A feudális erkölcs maradványa a népi Kínában nem szűnt meg máról holnapra, a tanu­lók és szüleik gondolatvilá­gában sokáig erősen érez­tette hatását. • Ismeretes, hogy a párt két évvel ezelőtt a munkás­stílust javító mozgalom meg­hirdetésével — a szocialista rendszer megszilárdítására, a termelőerők továbbfejleszté­sére hívta csatasorba a kí­nai tömegeket. A nagyará­nyú mozgalom a nép milliói­ban erősítette a kommunista tudatosságot, mélyítette a kapcsolatot a nép és a ve­zetők között. Világos, hogy ebben a folyamatban az if­júságot a munka szeretetére kellett nevelni. Tavaly több mint ezer munkás- és parasztszárma­zású fiatalt vettek fel az egyetemre, s így ma már a hallgatók többsége a mun­kások és parasztok gyerme­ke. Az egyetemi oktatásnál az úgynevezett hármas kap­csolás elve érvényesül: a politikai nevelés, a fizikai munka és a szakmai munka. A munkásstílust javító moz­galom meghirdetése után döntő nevelőerőt tulajdoní­tottak a fizikai munkának. A fiatalok közvetlenül segí­tették az útépítést, öntöző­csatornákat ástak a kommu­nákban. A munkások és pa­rasztok között megváltozott életszemléletük, nem vélet­len, hogy ma már a vuhani munkások és parasztok úgy beszélnek az egyetemisták­ról, mint jó barátokról, akik segítik és támogatják őket. Az egyetemi oktatásban az év elején az egy-három­nyolcas rendszer uralkodott, vagyis egy hónap szabad­ság, három hónap fizikai munka — természetesen részletekben — és nyolc hó­nap tanulás. Az egyetemek vezetői szerint ahány ház, annyi szokás: van, ahol két hónap a fizikai munka és kilenc hónap a tanulás, má­sutt a négyhónapi fizikai munkával szemben hét hó­nap a tanulás. Az év elején széleskörűen vitatták, mi­lyen legyen az arány a fi­zikai munka és a tanulás kö­zött. Az arányokat mindig az élet igényei szerint mó­dosítják. Ha meggyőződtek arról, hogy a fizikai munka már kellően megváltoztatta a hallgatók szemléletét —és valóban megváltoztatta —, akkor módosítják az arányo­kat és a szakszerű munkát helyezik előtérbe. Egyre in­kább az a fő jelszó: a fizikai munka kövesse a szakmai munkát, vagyis a tanulást, tehát például a fizíkaszako­sok a vuhani üzemeknek se­gítenek, a bölcsészek vedig, mondtuk népdalt gyűjtenek a vuhani kommunákban. (Folyt, köv.) A pártszervezet kezdeményezésére: FoSylatiák a hoagresszas tiszteletére kibontakozott munka^ersenyt a Szegedi Vas- és Fémipari KSZ dolgozói Rádióműsor Kedd KOSSUTH-RADIO 4,5« Rákóczi-induló. 6.00 Hírek, idöjárásjelentóa. 5,05—7,59 Vidá­man, írissen. Közben: 5,30 Hí­rek, Időjárásjelente:,. 6.00 Falu­rádió. Utána a vidéki színházi műsor. 6,35 Pillanatfelvétel. 6,59 Időjelzés. 7,06 Kirek. időjárás­jelentés. 7,10 Uj könyvek. 7,25 Színház-, hangverseny- és mozi­műsor. 7,45 Naptar. 7,59 Időjel­zés. 8,00 Műsorismertetés, idő­.iárásjelentés. 8,08 Technikai szü­net. 8,10 Operarészletek. 9,00 Moha bácsi, a törpe . . . 9,20 Sze­gedi iskolai kórusok énekelnek. ¡1.40 Pergő ritmusok. 10,00 Hí­rek, lapszemle. Időjárásjelentés. 10,10 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10,25 Nótacsokor. 11,00 UJ szelek szárnyán. Kisregény foly­tatásokban. I. rész. 11,20 Kama­razene. 12.00 Dell harangszó, hírek, Idöjárásjelentés, 12,10 Zenés ajándékmüsor a Lemezárugyár dolgozóinak. 13,00 Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 13.20 Zenekari hangverseny. 14,20 Munkában a liporterőrs. 14,40 Osztrák nép­dalok. 15,00 Hírek, közérdekű közlemények. 15.08 Idöjárásje­lentés. 15,16 Ezüstslrály. Operett­részletek. 15.30 Kutató Sámuel. II. rész. 16.15 Egy falu — egy nóta. 16,35 Földosztás Tibetben. 16.45 Derűvel, dallal! 16,55 Mű­sorismertetés. 17.00 Hírek, idő­járásjelentés. 17,15 Szív küldi szívnek. 18 00 A Szabó-család. Folytatásos rádióiáték. 18.30 Fi­delio. Operarészletek. 19.05 Gyá­ri sziréna. 19,25 Uj népzenei felvételeinkből. 19.50 Jó éjsza­kát, gyerekek! 20 00 Esti króni­ka, idöjárásjelentés. 20,30 Téli örömök. 1. Táncoló hópely­hek . .. 21.10 2. Családi körben. 22,00 Hírek, Idöjárásjelentés. 22 éra 15 Mai szemmel. 22.25 Ka­marazene. 23.12 Tánczene. 24.00 Hirek, időjáráslelentés. 0.10 Eji zene. 0,30 Himnusz. PETÖFI-RADIO 6,00 Reggeli zene. 6,20 Szín­ház-, tárlat- és hangversenymű­sor. 6.50 Torna. - 8,00—8,10 Hi­rek. Időjáráslelentés. 14.00 Idő­járás- és vízállásjelentés. 14,15 Suchony: A hegyekről — kó­russzvit. 14.35 Az özvegy. Sza­tíra. 14,45 Fúvószene. 15.20 Vi­rágénekek. 15,45 Kamarazene. 16 óra 20 Mikor keletkezett a ma­gyar szén? 16.35 Catalsni, Boito és Leoncavallo operáiból. 17.10 Szovlet-Esztország muzs'káiáról. 17.50 Ml úlság a nagyvilágban? 18,00 Népek zenele. 18,:;o Rádió szabadegyetem. 19.00 Hirek. Idö­járásjelentés. 19.05 Szórakoztató zene híres művészek előadásá­ban. 19.40 Ezüstkalászos gazda­tanfolyam. 20 00 Nagypál Béla szerzeményeiből. 20.15 A MAV szimfonikus hangversenye a stú­dióban. A szünetben: Kb. 00 50 Miért szép? 21.05—21.10 H'rek. 21.35 Tánczene. 22.25 Oscar Strauss operettlelből. 23.00 Hi­rek ldőtárástelentés. 23,15 Mű­sorzárás. TELEVÍZIÓ 18.00 Zenekedvelő gyerekek klubta. 10.45 Szünet. '9.00 TV Híradó. 19.20 Lányok, asszo­nyok. 20.00 Éjszaka a Mont Blancon. Osztrák film. Egyre nagyobb méretűvé válik az „Ifjúság a szocializmusért" ­mozgalom Még november 27-én elér­ték kitűzött céljukat a Szegedi Vas- és Fémipari KSZ dolgozói: ezen a na­pion jelentették a városi pártbizottságnak és a ta­nácsnak, hogy teljesítették 1959. évi tervüket. A szép teljesítményhez elsősorban az járult hozzá, hogy a szövetkezet dolgozóinak túlnyomó többsége — mintegy 210 fő — szívvel­lélekkel részt vett a kongresszusi munkaver­senyben, valamint az a tény is, hogy a pártszervezet rend­szeresen figyelemmel kísér­te a verseny eredményeit és gondoskodott annak nyil­vánosságáról. A múlt héten a pártkong­resszus ideje alatt ismét összeült a pártszervezet ve­zetősége és megállapodott a következőben: Beszélni kell a munkásokkal, hogy az éves terv befejezése után se hagyják visszaesni a termelést, illetve meg kell győzni mindenkit arról, hogy a kongresszus tiszte­letére kibontakozott munka­verseny továbbfolytatása a népgazdaságnak és a szö­vetkezetnek is érdeke. Nem vártak egy napot sem a végrehajtással. Erről tanúskodik az a kö­vetkezetes szervezőmunka is, mely jelenleg is tart az üzemben. A napokban kint jártunk a szövetkezet tö­megcikk-részlegében, ahol Véber Ferenc párttitkár éppen egyezkedett Csontos Imre, Nagy Sándor, Dudás Mihály és Bodó József bri­gádvezetőkkel. — Meg lesz új évig az ezer darab — mondta Du­dás. — Gondold meg — így a párttitkár —, nem, lesz az sok egy kicsit? A Hollandiába exportá­landó szerszámosládákról volt szó. Dudás Mihály még egy rövid fejszámolást vég­zett, majd kijelentette: — Maradjunk csak nyu­godtan az ezer darabnál. A Bodó-brigád például 160 ezer különféle szer­szám clkészitését vállalta ez év végéig, körülbelül 200 ezer forint értékben, továbbá 50 ezer forint értékben elkészítenek három tejföltöltő automatát. A többiek szintén jelentős mennyiségű áru elkészítésé­re tettek újabb felajánlást, aminek végeredményekép­pen a következő három hét alatt a tervezettnél két és fél millió forinttal ad töb­bet népgazdaságunknak a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet. Szeptember l-ig még csak az esztergályos brigád raj­tolt a »Szocialista brigád« cím elnyeréséért. A párt­szervezet kezdeményezésé­re azonban most két újabb brigád tűzte ki cé­lul maga elé, hogy tavasz­ra megszerzi a megtisz­telő »Szocialista« előne­vet. A fegyelmezett munkán kí­vül p>ontosan teljesítik a tanulási, olvasási feltétele­ket is, amit a következő té­nyek is alátámasztanak: va­lamennyi párttag előfizető­je a Pártélet című folyóirat­nak, 75-en járatják a Szov­jet Híradót stb. A pártki­adványok olvasása tekinte­tében Szeged legnagyobb üzemével, a Kenderfonó­gyárral vetekszik a szövet­kezet A terven felüli vállalások teljesítésének egyik legfőbb biztosítéka az, hogy a kommunisták mellett 24 pártonkívüli munkás is rendszeres segítséget nyújt az agltáclóban. Részt vesznek a pártokta­tásban, ahol hamarosan a pártkongresszus anyagát ve­szik át és a tanultakat egy­részt a termelőszövetkezet fejlesztésében, másrészt a vállalás teljesítéséért folyó munkában gyümölcsöztetik.­A KISZ Központi Bizott­ságának felhívására Szege­den is napról napra mind több alapszervezet fiataljai csatlakoznak az »Ifjúság a szocializmusért «-mozgalom­hoz. A Szegedi Jutaárugyárban, a szövődében tíz, a fono­dában pedig 12 ifjúsági brigád versenyez a »Szocialista Munka Ifjú Brigádja- cím elnyeréséért. A Szegedi Cipőgyár szabá­szatán két ifjúsági export­brigádot alakítottak a fia­talok. De nemcsak az üzemek, hanem az iskolák fiataljai is részt vállalnak az »Ifjúság a szocializmusért- próbák letételéért indult mozgalom­ban. Az Ifjú Gárda Ifjúsági vá­ros 128 lakója közül pél­dául 108 fiatal vállalkozott a próbák letételére. Vállalták, hogy a város épí­tésében az eddiginél még jobban kiveszik a részüket. Társadalmi munkában bota­nikus kertet létesítenek, ta­vasszal 400 méteres futópá­lyát építenek és segítenek majd a várost körülvevő kisvasút építésében is. Mind­ezt természetesen a próba szabályainak megfelelően, társadalmi munkában vég­zik el. Kongresszusi olvasó­kör is indult az ifjúsági vá­rosban. Itt elolvassák és föl­dolgozzák az MSZMP VII kongresszusának anyagát is. Szükségesség vagy divat? Túlzottan emelkedik a gyógyszerfogyasztás Szegeden és környékén A mai kor em­berének egyik jel­lemző vonása az igényesség. Igé­nyesek vagyunk a filmek, színházak, előadások, sőt még a reklámok iránt is. A rek­lámoktól is elvár­juk az újszerűsé­get és az ötletes­séget. Lehetséges, az ötletesség iránti igényességemből következően rán­coltam össze a homlokom, midőn a kedvelt Terv cigaretta csoma­golópapírján mint reklámot, ezt a felírást láttam: ..Szívion újra Symphonia ciga­rettát!" — Ez már igen! •— mordultam ma­gam elé. Mily bizarr ötlet. Olyat láttam már ugyan, hogy egyik cipő­paszta versengett a maikkal kü­lönböző úiságok­ban a hirdetések között, de hogy ugvanolvan árun ajánlják az ugyan­olyan árufajtát, ilyet még nem REKLÁM láttam. őszintén megmondva, egy kicsit meg is sér­tődtem. Talán nem jó az ízlé­sem, hogy »Ter­vet" szívok, s így hívják fel udva­riasan a cigaretta csomagolópapír­ján a figyelme­met, hogy ugye ... mégis csjjk egy kultúrember... stb ... stb ... De ennek ellenére, mi köze másnak ah­hoz. hogy én mégis­csak ezt a Tervet szívom? Én ezt szeretem és kész! Miért akarnak er­ről engem „leagi­tálni?" Miért akarnak másra kényszeríteni? S különben is, ki­nek használ ez a reklám? Az ilyen előzmények után már annvi előíté­lettel vagvok a „Symphon i ával" szemben, hogv ha me" is ..kósto­lom", biztosra ve­szem, hogv nem ízlik. S ha törté­netesen azt mon­dom rá. hogv nem jó, meri. nem az én ízlésem, ez csak kellemetlen az árura nézve stb. Az ötletből azonban nagyon ügyesnek tartom azt, hogy a cso­magolt áruk pa­pírján is felhív­juk a vásárlók fi­gyelmét egy-egy árura. S vissza­térve az előbbire, azért helyesebb, ha különböző áru­kat különböző árukon reklámo­zunk. Az elmon­dott esetből kö­vetkezően pedig a következő meg­oldást tudnám ja­vasolni: Reklámozzuk a cigarettát a kvarg­li csomagolópa­pírján, így: „Szfv­ion a kvargli után Symphonia ciga­Pp)?«ti D"D1S él­vezet!" A Sym­nhonia cigaretta dobozára pedig ezt iratnAm­„Eeyék kvarglit! Ddft! Szépít! Fia­talít!" ^ éno olyan bü­dös, mint egyik­másik cigaretta!... B. J. Sem mint jelenség, sem mint tény nem új dolog, hogy egyre emelkedik Sze­geden a gyógyszerfogyasztás. Statisztikák viszont arról is beszélnek, hogy nemzetközi méretű ez a jelenség, s szü­letése a második világhábo­rú utáni évekre tehető. A speciális gyógyszerek na­gyobb tömegű gyártása ugyanis akkoriban indul T-eg, s így lassan szélesebb lehetőség nyílik arra, hogy adott esetben a szükségre és a legjobb gyógyszert írja fel betegének az orvos. Közvetve az egészségügyi kultúrák fejlődésével is együtt jár a gyógyszerfo­gyasztás növekedése. A meg­számlálhatatlan orvosi elő­adások, az újságok népszerű tanácsadásai rávezették — és nagyon helyesen — az embereket arra, hogy panasz esetén a legkisebb betegséggel is azonnal for­duljanak orvoshoz, meg­előzni a nagyobb bajt. A „specialisták" Az emberek ma már ön­magukkal szemben is igé­nyesek, s egy-egy betegsé­gükre igénylik is a legjobb és leghatásosabb gyógyszert. Ez helyes és örvendetes, de csak addig, amíg a felírt és kiváltott gyógyszert el is fogyasztja a beteg és nem halmozza fel otthon, mint­egy kis házipatikát beren­dezve. Sajnos, sok házban talál­kozni a gyógyszerhalmozás jelenségével. Egyesek külö­nösen az úgynevezett stimu­láns gyógyszerek gyűjtésére specializálják magukat. A sokszor feleslegesen, csupa megszokásból is »nyugtatás­ra« használt, valóban nyug­tató szerek fogyasztása egy időben szinte úgy emelke­dett, vagy csökkent, mintha a tavaszi, nyári, őszi és téli divathoz lett volna kötve. Kezdetben a »Karil- volt di­vatos, majd az »Antineural­gica«, azután a »Belloid«, míg mindezt felváltotta mára a »legdivatosabb« nyugtatószer, az »Andaxin«. Felesleges halmozás Kitűnő, a nemzetközi pia­cokon is versenyképes gyógy­szeriparunk készítményei is hozzájárulnak bizonyos fokig ahhoz, hogy emelkedik ná­lunk a gyógyszerfogyasztás. A hazai gyógyszeriparunk­ba vetett bizalom jóleső ér­zéssel tölt el mindenkit, azonban ez a bizalom nem segíti a társadalmat, ha gyűjtögető szenvedélyünket a gyógyszerek sokféleségé­nek otthoni tárolására for­dítjuk. A feleslegesen hal­mozott gyógyszert ugyanis egy idő múlva kidobja a beteg, mert valaki azt mond­ja neki, hogy egy újabb ké­szítmény sokkal hatásosabb lehet a betegségére. Nosza, kéri a speciális új készít­ményt, míg egy másik újabb gyógyszer el nem homályo­sítja az előbbit, amely már »régi«, hatásában viszont éppen az lehet a jobb. De mert divattá vált, hogy a társadalmi biztosítástól "bár­mikor lehet kérni — sokszor indokolatlanul is — bármi­lyen gyógyszert, s az orvos­ra lehet rossz szemmel néz­ni, ha netán azt a gyógy­szert nem írja fel, ennen a beteg érdekében, — hát ad­dig duzzogunk és járunk a nyakára, amíg végül is meg­sokallia és felírja. S ha két-három nap múl­va rájön a beteg, hogy ba­jára ez a készítmény nem hatásos, hanem egy másik, amit az orvos is ajánlott előbb, akkor... Igen, akkor házi tartalékba kerül az előbbi gyógyszer, amely le­het, hogy egy másik beteg­nek használt volna. Maidnem félmilliós többlet havonta Különös »boszorkányság« húzza lassan, de állandóan felfelé a gyógyszerfogyasz­tás mutatóiát. Nagvobb jár­ványos megbetegedés után pedig egyenesen makacsko­dik, sehogy sem akar visz­szaesni korábbi. »eredeti« állásába. Az SZTK biztosí­tottak számának növekedése — még az 1956 utáni nagy­arányú ipari fellendülés, és az építkezéseken dolgozó új foglalkoztatottak száma — sem ad magyarázatot a gyógyszerfogyasztás mind kitartóbb növekedésére. Sze­gedre vonatkoztatva az egy vényre eső gyógyszerköltség ez év januártól októberig »csak« 1 forint 12 fillérrel emelkedett, míg Hódmező­vásárhelyen Szegednél is na­gyobb »néhány« fillérrel, amely viazont összegezve sok ezer forintra rúg. Szen­tesen például ez év január­jához viszonyítva március­ban közel 80 ezer forinttal ugrottak meg a gyógyszerfo­gyasztást mutató számok. Csongrád megye vonatkozá­sában valamivel kevesebb az egy vényre eső gyógy­szerfogyasztás, mint Szeged és Hódmezővásárhely eseté­ben. Százezrekben kifejezve azonban: ez évben volt már olyan hónap, amikor négy­százezer forinttal több gyógy­szer fogyott el Szegeden — legalábbis a receptek tanú­sága szerint — mint az elő­ző esztendő márciusában. A dolgozók zsebére A járvánvok után megma­radó egy-kétszázezer forint viszont sehogy sem akar visszaesni a gyógyszerfo­gyasztás mutatószámában a járványt megelőző normális időszakra. A tükörkép ez, noha min­ket nem vigasztal, hogy nemzetközi vonatkozásban is ilyen a tükör, vagy még rosszabb. A gyógyítás és a gyógyszerellátás társadalmi biztosítását a dolgozók mil­liói tartják fent közvetve, vagy közvetlenül. S mennyi­vel könnyebb lenne ezek fenntartása, ha a divatos gyógyszerevők leszoknának a gyógyszerek divat szerinti fogyasztásáról. Sejtésünk szerint ugyanis ezzel el is tűnnék az a bizonyos sokat emlegetett boszorkányság. Egyébként mindenkinek egyéni érdeke, hogy akkor és annyi gyógyszert fogyasz­szon, mint az tényleg szük­séges. L. F.

Next

/
Thumbnails
Contents