Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

Szombat, 1959, december 5. 10 Tanácskozik a párt VII. kongresszusa (folytatás az 1, oldalról) hajlandók vagyunk azt el- melőszövetkezeti mozgalom A legjobb segítség, h* bí- A termelőszövetkezeti hogy legyen. A nyár ele• ez nem könnyű dolog, ez fogadni. Ugy látjuk azon- csak a parasztsággal egyet- zunk bennük és bátrak va- mozgalom ugyanis ebben az Jén a Győr megyei győzte» bonyolult harci feladat. Is- ban, nem nyugodhatunk be- értésben jöhet létre. így vi- gyünk. évben körülbelül három- sek, az ország első szociameretes, hogy iparunk ter- le, hogy maguk ott A meri- SZOnt létrejöhet! Higyjék el, elvtársak, a pa- szorosára nőtt, s a mező- lista megyéjének küldöttei melése a kapitalista Idők- kában a farmjaikon 80—90, a termelőszövetkezet meg- rasztemberek közül nem ke- gazdasági termelés is nő- bent jartak nálunk a Mihüz képest már 350 száza- sőt még ennél is magasabb szilárdítása szempontjából vesen azt hitték, hogy mi vekedett. Az idei termés- nisztertanácsban. Önérzete, lékos szintre emelkedett, a százalékos gépesítéssel ter- nagyon fontos, talán még az legalább tíz esztendeig nem eredményekben, a hozamok emberek, igazuk is van, nem mezőgazdaság pedig még mcljenek a mezőgazdaság- anyagiaknál is fontosabb, merünk rájuk bízni semmit, emelkedéseben bizonyos kis dolgot vittek véghez — csak 115 százalékra. ban, mi pedig itt ősrégi ka- hogy milyen vezetőséget vá- mert ők öt, vagy hat évig kedvező Időjárási kórülmé- s ebben az ő személyre Ha azt akarjuk, hogy az pávai, kaszával. lasztanak. A dolog nagyjából vitatkoztak velünk: az idén nyek is közrejátszottak, de munkájuknak nem kis reegés« népgazdaság előbbre Nekünk vannak olyan tit- úgy 611 — és ezt nyugodtan lépjenek-e be a tsz-be, vagy nem javulhattak volna a sze van. De azért ma feljusson, akkor feltétlenül kos ambícióink, hogy egy- lehet mondani —, hogy a jövőre. mezőgazdasági termeles tettük nekik a kerdesl« előbbre kell haladnunk a szef ml Is utóiérjük ma- jelenleg még egyénileg dol- s az a tény, hogy bízunk eredményei, ha nem men- mondván: nos, a győzelem mezőgazdaságban, gukat. gozó magyar parasztemberek bennük és azt mondjuk: tek volna rendjen a dol- megvolt, meg is ünnepeltük emelni kell a mezőgazda- _ Nem lehetünk meg me- tudják: termelőszövetkezeti vállald cl, meg fogod csl- «ok- , azt. hogy Győr megye az sági termelés színvonalát is. zőgazdasági nagyüzemek parasztok lesznek. Általában „álni — olyan erkölcsi kö- Az úgynevezett kettős első szocialista megye; de Ez másképp nem lehetséges, nélkül. Voltak itt grófi már rá is adták erre a fe- telezettséget jelent az em- feladat végrehajtható, de most gyerünk tovább -egy csak a mezőgazdaság szo- nagybirtokok, tőkés nagy- jüket. Van még bennük ma- bernek, amely őt sarkallja, nem könnyen. Ugyanis lépéssel: több búzát fog-e cialista átszervezése útján, birtokok. Vagy vissza kelle- radiság, van még olyan is, hogy becsülettel m?g is fe- teny, hogy a falu szo- adni Gyor megye az orNéhány hónappal ezelőtt ne tehát hívnunk a grófo- hogy előbb férjhez adom a leljen a bizalomnak. cialista atszervezese koz- szágnak, mint tavaly? Ad-e itt járt és megtisztelt látó- kat, intézőket, nagybirtoko- lányom, meg még 1—2 ezer A mezpgazdaság szociális- ben az egyéni parasztok több kukoricát, több sergatásával egy Alsop nevű sokat és megkérni: legyetek forintot a takarékba nyo- ta átszervezésével egyidőben termelési kedve _ biranyos téshust, több marhahúst és amerikai újságíró. Nem kü- szívesek kicsit nagyüzemi mok, pár mázsa gabonát meg _ folytatta Kádár János mértékig váltakozó. Erthe- több tejet? lönösen barátja a kommu- alapon gazdálkodni — vagy fel a padlásra és majd az- elvtórs — nagyon fontos a tő, ha ep parasztember Az egész harc, az egész nizmusnak, de valami ok- nekünk magunknak kell tán... (Derültség.) termelés fejlesztése ls. Ellen- gondolkodik és azt mondja: munka végső számvitele nál fogva érdeklődik iránta, létrehozni szocialista A magyar paraszt nem fél ségelnk azt mondják erről: másfél hónap mulva már a ugyanis ebben jelentkezik! (Derültség.) Beszélgettünk nagyüzemeket. A magyar már a termelőszövetkezet- nem tudjuk megoldani, hogy termelőszövetkezetben le- Ha többet ad, akkor az többek között a mezőgaz- népnek valahogyan nem tői, nem fél az államtol. mezőgazdaságot szocialista szek, tehát nem vásárolok egész nep azt fogja mondadaságról is Szóba került szimpatikus az, hogy vissza- » Pávr'ban- _ űtra vigyük és egyidejűleg a gazdaságom számára mező- ni: hurrá! Gyerünk, probaltermdőszö vetkezeti mozgal- hozza a grófokat, "-meg a Mitől fél tehát? Attól, hogy termelést is növeljük, fej- gazdásági gepet és nem esz- junk még egy-két szocialismunk helyzete. Mondom nagybirtokosokat, az ispáno- a termelőszövetkezet rossz Hozzá kell tennem, közlök beruházást. Az egyes ta megyét csinálni! Ha meg neki: nézze, mi most min- kat, meg a csendőröket. In- vezetőt kap. Es (talntén most már ellenségeink parasztok termelési lendü- az sül ki belőle, hogy nem denkivel beszélgetünk, olyan- kább a termelőszövetkezetet megmondva, elvtársak, kell hangadói _ millt például a letében tehát jelentkezhet- ad többet, altkor sok ember nal is, aki egyetért velünk, fogjuk megcsinálni. Mást ^ W Ucrt tartMül. Szabad Európa - sem nek bizonyos közbereő huN kérdezheti: minek szervezolyannal is, aki nem ért nem tudunk tenni. . "iszerí amuyen mnndiák azt ho«tv minek az lámvolgyek, Ez magától ér- tük ml ezt a szocialista mevelünk beszélgetünk. Ugy vagyunk, nar ezt ciKKcDe nem veuc / . , nem olyasmiroi vitatkoznak, f—* "=»"»= ha valaki okosabbat és job- be (derültség) - azt mond- Jereáte, mert azt,meg, vaia ^nem özik p^y be- nunk a szocialista bázis se- A kommunisták helyesen bat tud mondani annál, ta, hogy: én tulajdonkén- «•«* kl l8bet mházással«, »nem tudják gíteégével. fogták fel a kérdést, Győr amit mi a fejünkbe vettünk, pen értem is magukat. "eíg na egy ors g majd egyidejűleg fejleszteni Az a mezőgazdaság, amely megye szövetkezeti paraszt^ feiiöd... „r.k.éSe..tgH SS&Ssrs u-sssa ss ss wraMKs a "SwsrwaE « •írén.;.»* parádésnak ¡ttfjgff&j* j-f tf" SS "¿S SffSJSS 1 " '«« ISSSSÍ Í9 meg kell erleme tans) fe a pa?iztem- »gondjaik, vannak nekik. termelőszövetkezetek ter- menyekre. Ez is része a fa® rültség ta^Jésapa^zTem gonaja , melésl színvonalának Tel- k, szocialista átalakításának. Hogyan ta «1 a helyzet lenül előrplépés, ^ A TünS- SMí X T«r- lesztésével kiegyenlítheti, Márta bebizonyosodott, hogy valójában ezzel a mezőgaz- »ottta jelentékeny előre- g> a Dgltóh MUnmci^ zwon^t t komolyra for. sőt túlszárnyalhatja az em- a Szöve<kezetl mozgalom dasággal? Nem tudom pon- lépes volt, es nem volt 61 d{tva a sz6t a mezőgazda- '«ett termelési megtorpa- feJIesztése) a faiu szociatosan, mikor konstruálták semmiféle ugrás. bántani- három évig nem'ság szocialista átszervezése lista átalakítása együtt Jár meg a Pannónia motor leg- Az a véleményünk: jelenleg bAntottak miért bántanának és a hozamok egyidejű nőve- Ezért a termelőszövetkezete- a mezőgazdasági termelés újabb típusát, de nem hin- }8 0iyan a helyzet, hogy is- pzután, ' lése nem könnyű feladat. Az ket tovább kelf szilárdítani, emelkedésével, ném, hogy sokkal több, mint mét lehet egy lépést előre Df) ax nagyon fo„tos, ho- idei eredménye!: azonban azt a termelőszövetkezetektől Azt szoktuk mondani — másfél esztendeje. Es már tenni, ha értelmesen és jól n bánik majd velem az bizonyítják, hogy megold- több árut kell kapnia az mégpedig belső meggyőzőJ*"*™ * bld,Juk mvegTeZt elnök. meg a brigádvezetö. ható. országnak! désböi hogy a magyar múltban hogy M eeyik pa- Már a XXI. kongreszuson múlt M tapasztalatok . paraszt munkaszeretó, értelraaztember a legújabb típu- amikor az önök nevében ^ „ nagyon haszno- A f„Ju 8ZOCÍaVa1a átttlfiku'áfiántik mes. az okos dolognak nem sú Pannoma-motorral, vál- felszólaltam — bevettem a . . J6 hogy bátrak ' * .. . . , « , • „,, " h. -k«r natfv_ tón kapával induU ld a föld- felszólalásomba, hogy mi a ^fL ^t mondtuk: ke- együtt kell járnia rt mezőgazdasági cínál- Már r®- (DerÜ"fé?d ma?ur,k szertnt ressétek ki magatoknak azt, termeiéb emelkedésével az új termelőszövetkezetek^ wZJ Mfehf Lni mehetünk el6rf' 4 akit elnöknek, brigádvezetö- beT1 js „ekifoetak a munkáfeWo« mert ha rsRk W?!sre teUk M nek, vagy agronómusnak Hvtárgak! A néptömegek elmegyünk egy kicsit ka- nak é. közülük sokan naP ^ crönkb61' akhor nem Ug0r" akartok. Elvtársak, megmon- elóu ez a sz4mvitel rend- pálnl. Mert abból is kijöhet gvon.nagyon széD dolgokat rt hivat^tómec »reabadalml hatunk« , dom őszintén, klvül egyszerű. Ezért ön- vagy tíz kiló kukorica — csináltak. Azt hiszem, ha Ew-tni. Hfe Lr KTTL hnw mert könnyen árok középé- ebben a parasztok az első- maguknak is úgy tehetik bár egy kicsit már kiestünk para?ztságunk szocialista útIÍ XL fSitítóitóV néhánv be ugorhatunk, ahelyett, „.„¿fi érdekelt felek es fel a kérdést: többet ad-e a folytonosságból. No, ter- ra ]ép és jó köZponti veze«r í^ndih A mmm! hogy előre lépkednénk Még nem mi. ök dolgoznak termelőszövetkezet a nép- mészetesen, ez tréfa. A va- téssel, jó helyi irányítással !fk sSfves ügye M X a miében is azt mondjak a maj„ azzal az emberrel, dolgozik, akkor mi arról a ^^m^kahe'lvére legénynek -, amikora ki- azzai a vezetővel. nek, lüsag" bizonyos 115 százalékos -Zint aho^an l mtód^ rálylány kezét aka«a el- Ha brigádvezető jól dol- «a a termelőszövetkezet s20c;all-sla mezőgazdaság szint4 _ ameiyet a mezóMnS ImSre ü^yl-de ^ ^^ gozik, nekik dolgozik jól, ha nem képes több árut adni soUkal több írut ad a nép- gazdasági termelés 1938-hoz teny hogy ma már a legmo k'bérelheted meg a találós ^^ dolgozik> ők látják az országnak,- akkor - meg- nek. mint a kisárutermelo képesfe elért _ „agyon hadernebb technikával ls ki- k£rf él ^ it elvtámlk - kárát- Ha komisZ emi>er' VC" mondom őszintén - mind- gazdaság, az egyéni gaz- mar el6re meRvünk. Ezt a juthat. Hiába, két és fél, Tud£k tréfa lük kolTd8\,ha rendeS' VC" nyájan jobban tesszük, ha dálkodas. »hamart« természetesen va.y három kilométerre még « nem ' lük bánik jól. a felvilágosító szó helyett Ez így van és így is kell, években számoljuk, se repülővel, se helikopter- hogy A paraszt nem ellenségé a felvilágosító szo neiyeu sy SSZtZa'TSiSntai gaír^ra^iT£ SSSota,k^bíz" ííí A tudományos kutatómunka ^ Sg!rSrabbS: es^-arta-. Ti^tvé»bbé . sor,át, . Összehangolása a népgazdasági érdekekkel g^fontossá^ Wékenysé- ^^ Jöved^ét a ^metesét ^^ a tudománjd és a kutatást egy elmélet, kutatással Sí hány e^^kapát szabad megtörnie a mi hl- a vetke- ut^ftuSny^ "vről évre Wyobb anyagi artuSrvtrümr. ^"mostani őszi fej- K^t ^ egyes kérdéséiről be- KeU « » koHat ^KeJ^ Azt könnyebben viselhetné U 000 paraszt lépett De a ter- miiyenek az elnökök, hogyan do.mányos kutatás ls szüksé- akadémikusoktól a Magyar eredménnyel járna, ha el a társadalom, ha a pa- melőszövetkezetekbe 60 000 v|seikedTiek és mit csinálnak ke11 olyan kutatómunka Tudományos Akadémia el- & _éldát fiíyeiembe venrasztember két derék lábáh hold földdel. Az indulás te- a többlekkel. Természetesen ^ amelyllek níncs meghatá- nökségének tagjaitól, hogy nék al hasonló tudományos ballagna ki másfél kilométer- hát biztató. Jelenlegi adott- voit 0iyan parasztember is, 'zott közvetien gazdasági legyenek olyan szívesek és lntézetekben re a földre, de ptt aztán a ágaink értelmes kihaszná- akit már hét esztendeje hív- cél- ' Ebböl születhetnek az ideálist kapcsoljak öszlegkorszerűbb traktorokkal, jósával a következő hónapok- tak a termelőszövetkezetbe, , ' ismeretek amelyek sze a reálissal. I Ha meg ekékkel kezdene dol- ban olyan lépést tehetünk és mindig azt mondta: »En ké,6bb a munka,'a termelés Ez a dolog másik oldató. as enenxékie»hedö« goznl. Van itt tehát rengeteg e, amellyel a szocialista nem akarom, hogy nekem • techTlika {¿j^ztéaének Ho«r hl írókkal meggyőző érv, csak élnünk jem már döntő fölénybe ke- más parancsolgasson«. Az- ]1iá válnak magamat nagyon jó az ha kell velük. rül mezőgazdaságunkban Ml tán nagy nehezen belépett, atopjaiva varnak. a mj tudósalnk g0ndolata- - Szó esett itt a kultura A továbbiakban emlékez- ^Xtek L ajánljuk Másnap úgy döntött a tag- Arra kérjük azonban, ata- ikkal, merész elképzeléseik- munkásairól is. Sokan betetett arra, hogy a Központi azt „Sff «áehoflvŐ legyen az elnök. dósokat, hogy «lehetőség k , az eget ostromolják, de széltek erről a kérdésről, Birettság a műit év végért 32 elvtársaknak, vegyék fi- tóg, ho«rö ^f^1^ szerint hangolják össze lábukkal azért maradjanak tehát nem akarom részletezmeevitatta a termelőszövet- gyelembe a lehetosegeket, s Akkor meg attól esett kei kutatómunkájukat a nép- Földön (Nagy taps.) nl, mert véleményem szerint S »tóm helyzet kommunista forradalmár ^fXKarenlolnía *a*dasá* ('latt áUÓ ,e,ada- Csak azt kérjük: az ideális Kállai elvtárs felszólalása éT megánapItotta, megvan- módjára gondolkozzanak. ^ tokkal. törekvéseket - hiszen tudós- meglehetős teljességgel tarnak a politikai és gazdasági Azt ajánljuk, hogy a megye lljeu Lswa A tudósok és nemcsak a tu- tói nem is lehet kívánni, talmazza az elvégzendő munlehetőségek ahhoz, hogy elő- felelős emberei időnként — ioraui. dósok, hanem más kutatók, hogy ne a lehető legjobbra ka lényegét. Amit hozza relépjünk. amikor egy bizonyos munkát A bizalom késztet mérnökök technikusok ls törjön — kapcsolják össze szeretnék fűzni, az a kovet— Márciusban aztán — elvégeztek — álljanak meg nagyon iól tudiák most már: a mi reális lehetőségeink- kező: folytatta — kezdődtek olyan egy kicsit, vizsgálják meg, " »«»y»«»»»®»« mí tftztában vagyunk azzal, kel. — Közismert, hogy van az »filozófiai jellegű viták, hol tartanak elképzeléseik A vezetök többsége bevált, how eredmény csak kísérle- ija lKy tesznek, megváló- mok kőzött egy-kettö aki hogy a bekövetkezett fejlő- végrehajtásában, tárgyalják é ez nagyon fontos, mert tekből születhet. Sőt, a nagv gíthatjuk azt, hogy a lu- olyan ellenzék-rélesegDen dés lépés volt. vagy ugrás, meg a tapasztalatokat és ismétlem. eredmények nem is az első domány évről évre Igenis van velünk. Ezen azt ert.uk, (Derültség.) Azt hiázem, Ozok figyelembevételével dol- a parasztoknak most már kísérletekből születnek. Tud- növekvő arányban kapjon hogy dacosan nem csinai országos értelemben feltét- gozzanak tovább. nem a rendszerrel, nem a juk. hogy a nagv eredmé- támogatást a kormánytól, semmit, tueruuseg.j . . , szocializmussal van alap- nyekhez idő kell. munka — S hogy mllven lehető- nek sokan es A termelőszövetkezeti mozgalom vető problémájuk, hanem kell, kísérletezni kell. ségek állnak előttünk, arra kI"® az olyan inráhbi eoedmenrei azon bcIül cgyes részkér' - l8azat adokNovobátzky csak egv példát Bár nem HMnra «Jékreletnek toiaooi eveamenyei désekkel. elvtársnak abban, amit ő jó korán dicsérni, mégis »melyik stómya Má dugga - Emlékeznek rá, kgy év- vetkezetbe. Ez a felfogás ko- S. "reny «ek a rész- dgv fejezett ki: tudomásul meg kell mondani:^ nagyon feJ«.^« ^ ^ ^ vei ezelőtt azt mondtuk: molytalan. A rendes paraszt- kerdések is nagyon fonto- kell vennünk, hogv évről úicsérrtes és jó dolgokat te vfi h6tcn? „em lehet a terntetöszövet- emberek nem ls t^ kép- sató ^ ^ éyc évre bővebb ^nvagi^ lehető- bet látnia^ Aka^a & ^^Llt fel a termelőszövetkezet köz- nem lehet feltetele a szoc a- J®.nc"Ze.d JO azonban elő- ka differenciáltsága növek- sok kutató munkájuk köz- 6ket nevezni, de nem neve pontját, a melegházat vagy lista fejlesztésnek Egy elő- ^Itlí htóák tó ^t^ szik." mind nagvobb és na- ben olyan műszereket állí- > «« «g aka">m a disznóólát és utána hívjuk feltétel van: a politikai. Ha megbántottak egy- gyobb teret nver e t»ebnika. tanak elő, amelyek kíserle- 0Ket lőu oda az egyénileg dolgozó pa- az nem lenne meg, nem le- Ezekben a dol- az pedig nem fetlődhet tu- teikkel összefüggnek, s ame- vi-tkoP7^nkh<^aSnXIrasztokat: legyetek szívesek, hetne termelőszövetkezetet gokban ^ ke„ tehát do^nyos kutatós nélkül. W«™**™ portálni f^ltóÍ) sétáljatok be a termelőszö- létesíteni, mert életerős ter- a parasztembereknek. Világos tehát, hogy is tudunk. Tenat (oya' °