Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
Péntek, 1959. decemfter 4, 34 LOVÁSZI FERENC: ^ . R nagy ugrás földjén m E kis kitérőt csak azért tettem a kopaszságról, mert vitatkozó barátunk is kopaszodott. Feje azonban magasan kiemelkedett a csoportból, s lendülete, szavainak forrósága némaságra késztette a többieket. Tolmácsunkkal együtt figyeltük a vitát. Két év múlva már nem lesznek ilyen gondjaid — mondta éppen a szemközt állónak —. De csak akkor nem, ha tanulsz. Ha nem, mi előre haladunk, két év múlva ismerjük az egész munkanemet, te pedig elmaradsz. Csak szűk területen érted majd a dolgokat, mint most. Mennyivel gyorsabban és jobban fogunk majd akkor dolgozni. Jön egy munkadarab, egy új papír — értsd tervrajz — nyomban áttekintjük. . Neked meg változatlanul órákig kell majd magyarázni. Gondold meg. hogy nem is sokára képzett fiatalok jönnek hozzánk a középiskolákból. Magas tudással. Szégyenkezni akarsz előttünk, deresedő fejjel? Én addigra ugyanannyit akarok tudni, mint ők. Egyenlő eséllyel akarok dolgozni velük. Te meg nem látsz túl a magad kis gépén. Gondolkozz és dönts! De úgy, hogy ne hozz ránk szégyent! A mi kollektívánk meg akarja ötszörözni a termelést. Magunknak ötszörözzük meg. Mint utólag kiderült, egy hosszú vita parányi részét »fogtuk el«. A vita akkor kezdődött, amikor meghirdették az akadémiát és az üzem dolgozói kis csoportokban beszélgettek annak jelentőségéről. A munkások zöme nyomban megérezte, hogy nagy dologról van szó, voltak azonban, akik nem tartották fontosnak az egészet. Ugy gondolkoztak, hogy megállják már a helyüket, fölösleges az estéiket tanulással tölteni. Kínában alapvető a párt vezette közvélemény ereje. Általában nem rendelnek el semmit, hanem egységes, egészséges közvélemény kialakítására törekszenek. Mig a munkások jórésze nyomban az akadémia mellé állt, s-tanulás, az önképzés útját választotta, a kisebb számú ingadozót, kétkedőt — ha kell — napokig tartó rutában győzték meg arról, hogy saját maguknak és az országnak tesznek jót, ha tanulnak, az egész üzem munkáját javítják, tökéletesitik, ha magasabb tudással állnak a gépek mellé. Távoli faluból jött az üzembe az a munkás, aki a csoport közepén szótlanul hallgatta vitatkozó barátunk tüzes szavait. Elvégezte már a gimnázium alsó osztályait, s úgy gondolta — meg is mondta —, nincs szüksége további tanulásra, nem jelentkezik az akadémiára. Nem szeretne munka után hetenként háromszor két órát az akadémián tölteni. — Én is tudok ennyit, mint te — vette át a szót a csoport másik tagja. Elvégeztem én is az általános gimnáziumot. Azt mondják, jól dolgozom a gép mellett. De tudom-e hogyan lehet ötször annyit kihozni a gépből, hogyan lehetne ötször annyi autót gyártani üzemünkben, ha nem tanulok tovább. Csongcsunban már sok autó fut. Mérnökeink és a magunk tervei alapján elkészíthettük az első személygépkocsikat. Emlékszel, könnyes volt a szemed, amikor kigördült a gyár kapuján az első Keleti szél. Büszke voltál? De tudod-e, hogy saját gépeden túl mi történik az üzemben? Mit mondanál, ha holnap átküldenének egy másik gyárba, hogy ott szervezd meg a víztartály-gyártást? Falun éltél azelőtt. Éheztél is sokat, tudjuk, hiszen elmondtad sokszor. Most rendes lakásod van. Becsületesen élsz. De nem akarsz tovább tanulni, mert elégedett vagy a mostani életeddel. Azt hiszed, már mindent elértünk? Járhatnál jobb ruhában is, kereshetnél többet is! Mi kell ehhez? Tanulni! Tanulni, hogy még gazdagabb legyen az ország, s két éven belül annyit tudj, mint egy technikus. Nem lennél büszke erre? Pillanatok alatt összekavarodtak a »frontok«: egyszerre többfelöl ömlöttek az érvek. Mi volt a lényegük? Egyelőre nyersanyaghiány gátolja az üzem gyorsabb fejlődését, a három műszakos termelést, de kiváló szakmunkás sincs elegendő. A nyersanyaghiány enyhítésére helyezték üzembe a vas- és acélöntőt, amelyben három hónap alatt ötezer tonna vas- és acélt nyerték. — Tudnál ott dolgozni? — hangzott az egyik kérdés. — Még nem — így a válasz —, de ha megmagyaráznák, biztosan megállnám a helyem ott is. — Ez az, ha megmagyaráznák?! De mi lenne, ha mind a húszezernek állandóan egyszerű munkafolyamatokat kellene magyarázni? Ha mindenki így gondolkozna, akkor szinte minden munkásnak újból és újból ismételgetni kellene, ha apró változás volna a termelésben, ha módosulna egy tervrajz, vagy meg kellene honosítani egy új technológiai eljárást. Nem érted, hogy nem rendezkedhetünk be erre? Nyomorogtunk és szenvedtünk eleget a múltban. Ideje, hogy gyorsan haladjunk előre. (Folytatjuk) HAZUDJ IGAZAT Az Orvosegyetem színjátszóinak bemutatójáról A Kamaraszínházban ösZ- Talán az előbb megmutaszegyült közönség nagy ér- tott ellentmondásosságnak is deklödéssel várta a szegedi része van abban, hogy a szeorvosegyetesni színjátszó cso- replök kicsit idegenül, kicsit port újabb bemutatóját. In- félszegen mozogtak ebben a dokolt volt ez az érdeklődés fölhigított Wilde-i »aranyegyrészt azért, mert a kö- élel«-ben. Nem tudtak átlézönség nagy része egyetemi nyegülni sem a darab által hallgatókból, a színpadon bemutatott kor, sem a jeljátszók hozzátartozóiból, év- lemzett társadalmi réteg, folyamtársaiból került ki, pontosabban a jellemzés igémásrészt pedig azért is, mert nyeinek megfelelően. Közüaz első bemutató, Dario lük talán a békebírót alakíN iccodemi T acsk ó-ja, tó Schverer Tibor és a annak idején valóban meg- gyámleányát, Cecíliát játszó érdemelten aratott szép si- Hervai Hella játékáról kert. kell dicsérettel szólnunk. A Oscar Wilde századvégi tf^biek: Rákos Gyula, angol költő és író, aki egyéb- Y 0 1 0 V n * János, B a r anként szellemességével és bot- kaÁ\ András, Vegh Endre, rányaival egyaránt hírnevet Jákt, Agnes< Teglas Ágszerzett magának, írta ezt a nes é* fileP Nlára sem szintén nagyon szellemes fogtak rosszul a színpadéba komédiát«. E mű szel- don- Nemcsak rajtuk múlt, lemességénél valóban csak a h°gy 02 eloadas nem tudott léhasága nagyobb. Más lapra olyan atmoszférát teremteni tartozik, hogy a századvég sz™Vadon es nézőtérén egyavanyifjúságának ebben a a!áJ- mt„ní a Tacsko annak~ »léha« életstílusában jókora ldeJen" A- cs°P°rt rnunkáadag passzív és közvetett til- összefogó es irányító takozás is volt a polgári élet- Kzrtzsz Gyulanak, a Szeforma elavult, megkövesedett °ed] Nemzett Színház rendeszokásaival és előítéletéivel Z0Jenek nehez dolga volt, s szemben. Oscar Wilde darab- a red \árul° föladatnak, jában hangot is kap ez a til- rendező nem is tudhatakozás - szintén közvetett tott mindlg eleget tennimódon. De lényegében a da- P. L. rab annak ellenére is, hogy -> könnyed szellemességgel teszi nevetségessé az öregeket kiöregedett elveikkel együtt, mégsem több »léha komédiánál« mert nem tud és nem is akar a kicsúfolt régi helyett valami újat, jobbat adni. Megjelent a Marosvídék második száma A makói Juhász Gyula irodalmi kör, valamint Makó város és járás tanácsa az ősz folyamán Marosvidék címmel irodalmi, művészeti és tudományos folyóiratot indított. A folyóirat idei második számát most kapja kézhez az olvasó. Ebben közlik dr. Erdei Ferencnek, a Magy i- Tudományos Akadémia főtitkárának a vidéki irodalom kérdéseiről tartott előadását, Kelemen Ferenc Dózsa és Nagylak című tanulmányát és a makói irodalmárok verséit, elbeszéléseit. Verseket, Kópiás Sándortól, Kiss Istvántól, Bán Józseftől, Somogyi Horváth Lászlótól, Nacsa Imrétől, elbeszéléseket, karcolatokat és cikkeket Varga Ákostól, Bernula Mihálytól, Kovács . Józseftől, Diósszilágyi Sámueltől, dr. Batka Istvántól, Balogh Tündétől, Koszó Józseftől és Földeáki Bélától közölnek. Helyet kapott a folyóiratban E. Neubert A szó nem elég című írása is, Kelemen Ferenc fordításában. » Cukrászipari és hidegkonyhai Ixemutatá árusítással egybekötve a. Turista Szállóban, Roosevelt tér 5. A bemutató pénteken délután 2 órától vasárnap este 7 óráig tart. A helyszínen finom tejszínhabos, gesztenyés készítmények állandóan kaphatók. Minden kedves vásárlónk sorszámot kap, mely részt vesz a vasárnap este tartandó tárgynyeremény-sorsoláson. Jöjjön és győződjön meg a Szegedi Vendéglátó Vállalat kiváló készítményeirőt. SZULOI HAZ Művészi szovjet film Az elmúlt két-három év aztán nevelőszülők örökbe alatt új színekkel, új tarta- fogadják és fölnevelik. S lommal gazdagodott a szov- egy nap levél érkezik — a jet filmek témaköre. A las- halottnak hitt édesanyától, san sablonossá váló háborús S a gyerek, bármennyire is filmek, a jól bevált fogások- megszerette a nevelőszüleit, kai dolgozó bűnügyi és ka- mégis az ismeretlen édeslandos filmek után jó érzés anyát választja. Visszatér volt látni néhány olyan fii- hozzá. Valóban, ha a film •met, amely a mindennapok, csak ennyit mondana, nem a dolgozó szovjet emberek lehetne több szokványos és problémáit vitte vászonra, giccses-szirupos kommerszfilmeket, amelyek minden csemegénél. De a »Szülői fölösleges sallang és trükk ház« című film a téma kapnélkül a szívből jött szavak csán a megrajzolt melhgével beszéltek embe- keresztül egy ennél rekről, hétköznapok örömeiről és gondjairól. Olyan mii miliőn sokkal fontosabb problémát is fölvet. Nevezetesen ait, hogy vészi alkotások születtek eb- valaki, aki kényelmes nagybői a törekvésből, mint an- városi környezetben nő fel, nak idején az elsők egyike, a »Befejezetlen elbeszélés mint a »Szállnak a darvak falura kerülve megszokhatja-e a falusi életet, gyöKeret tud-e a falun ereszteni. »Az én drága párom«, smég Tánya nevelőszülei a kispolÁ Télapó személyesen VISZI címere A »TÖRPE« játék- és papírboltban vásárolt ajándékokat! jó néhány film. Ezek közé tartozik a díjnyertes »Szülői gári életet élő értelmiséghez tartoznak. Édesanyja egyszeház« is, amelyet a Vörös rű parasztasszony. S ez az Csillag Filmszínház most tűzött műsorára. A téma nem új. Megírták már elbeszélésben és regényben, játszották színpadon, s. ehhez hasonló eseteagyon kényeztetett városi kislány végül mégis megszereti a falut, megtalálja a helyét ebben a környezetben, mint ahogy megtalálta a helyét itt az építészmérnökből lett kőiket talán mindenki tudna hozelnök is. mondani. Valaki — ez eset- Kulidzsanov rendező filmben egy kislány — kicsi ko- je el tudja hitetni velünk a iában elszakad a szüleitől, mondanivalóját. ' Az árvának hitt gyereket p. L. AptóbüdeíészU ADÁSVÉTEL Eladó 2 db falipolc, mosdó, kályha, radiátor. gyermek holmik. Lenin krt. 68. íldsz. 2.. de. ló—3724 Készpénzért Is vásárolunk bútort, szőnyeget, porcelánt és ruházati cikkeket. — Cim: Bizományi Áruház Vállalat Szeged. Bajcsy-Zs. u. te Kifogástalan nagy Kalór-kályha. motorosmellény eladó. Metvezér u. 31. 787 Nyolchónapos igen szép süldők eladok. Róna u. 7. 789 Berva robogó eladó. Retek utca 19. 794 180 kg körüli hízott disznó eladó, újszeged. Felsökikötő sor 2. szarri. 195 Eladó 100 kg hússertés. Vajda tL 34. 786 Töves fenyők. 40— 70 cm, eladók. Vasas6zentpéter u. 21. Csak vasárnap. 803 UJ gáztűzhely, fehér zománcozott, eladó. Attila u. 6. I. rm. 8. 801 Jókai 40 kötet, festmények. perzsa öszszekötö kifogástalan, eladó. Attila u. 11. [. 3. 806 Mézet, viaszt. korlati an mennyiségben vasáról a MEHESZ Szakszövetkezet, — Szent István tér 3. Gumiskocsi, új; eladó. Csuka u. 5. sz. Szép női bőrkabát, 40-es férfi csizma és 220-as leszámoló villanyóra eladó. — Dugonics u. 21. Eladó fehér mély gyermekkocsi, ládák "30 .kg. nagy veidllng, asztalok, teknők, lakatosszersz3mok. tükör asztal, stb. kaphatók. Csongrádi sgt. 33. szám. udvari lakás. BélyeggyOJteményt, tömegbélyeget magas áron veszek. — B élyegkereskedés. Kelemen utca 4. x Bútorait, Ingóságait megveszem, hívásra azonnal jövök. — Kossuth I,. sgt. 32. egyes ajtó. X767 L A K A S INGATLAN Eladó ház lakásátadással. Dankó Pista utca 15., volt Liget u. 797 Szoba, konyhás lakásom elcserelném nagyobbért költségmegtérltésseL Mátyás tér 21. X667 Bútorozott szoba, — nem különbejaratú, ágynemű nélkül, — egyedülálló dolgozó 1—2 férfinek kiadó. Zsótér utca 3/b. cm. 799 Különbejáratu bútorozott szoba két egyetemista lánynak kiadó. Újszeged. Műhely u. 6. 785 Megvételre keresek családi házat 35—40 ezerig, cím a kiadóban. 798 F G V É B Elvesztett aktatáskam megtalálójának jutalmat adok. Erdélyi, Remény u. 34. 800 Magános 50 éves asszony keresi házasság céljából intelligens férfi Ismeretségét. „Nem bánja meg" jeligéré Déamagyar kiadóba. 802 58—62 éves Intelligens férfi Ismeretségét keresi jó megjelenésű özvegyaszszony magánházzal, lakással. házasság céljából. „Jön az ősz" Jeligére kiadóba. X810 Rekamié, fotel, ágybetét, sezlon készítését, javítását vállalom. Sajka utca 12. Felsőváros, Dudás kárpitos. x632 Gyermekgondozást vállalok, megbeszélés szerint. „Alsóváros" jeligére a kiadóba. 639 Szeged mindig híres volt »fura urai«-ról. Ezek! közé tartozott a század elején Platz Bonifác, királyi tankerületi főigazgató is. Kis vízen ő is elkormányozgatta volna a maga gályáját, csak ne fújtak volna olyan átkozottul azok az evolúciós szelek, melyek végül még az ember származása takaróját is föllibbentik. Még az kelene csak, hogy szabadon beszéljenek a fajok keletkezéséről az ő iskoláiban. Aki a teremtéselméletnek ellentmond, az csak szélhámos lehet —, .még ha Darwin Károlynak hívják is az illetőt... Bezzeg más volt a véleménye erről az ifjú Móra Ferencnek 1902 tavaszán, városunkba érkezve, midőn megcsillogtatták előtte a bértollnoki pálya jutalomdús szépségeit egy ilyen, előbb említett kiválóság pártfogása mellett. A 23 éves segédtanár azonban nem lett Platz Bonifác hűséges famulusa. Egyesek szerint már-a főigazgató úr is- »ragyogóbb« jövőt jósolt Mórának, mint a tollnoki állás, valószínűbb azonban azok állítása, akik szerint Móra egyszerűen becsapta olvasás helyett a főigazgató tankönyvét s kijelentette, nem fog olyan urat szolgálni ebben a tankerületben, aki Darwint szédelgőnek tartja. Az utókor szerencséjére' legyen mondva, ez volt az író első találkozása a darwinizmussal, pályája kezSzegedi bonyodalmak Darwin körül detén. Későbbi írásaiban gyakran látjuk nyomát annak, hogy forgatta a geológiai és fejlődéstani könyveket s tisztában volt azzal, hogy az ember megjelenésekor nem a teremtés paradicsomi lovagja volt, hanem ügyetlenül csetlö-botló példány, »... akt évmilliók ostorcsapásai alatt fejlődve, végre megtanulta, hogy hogyan kell kővel agyonütni a másikat, és attól fogva embernek nevezte magát«. Még egy esetben — a múzeumban — állt ki Móra Ferenc a nagy angol biológus igaza mellett. 1925-ben Daytonban, Amerikában vád alá helyeztek egy fiatal természetbúvárt, aki a fejlődéstant tanítani merte. Válaszképpen, az év július 24én jelent meg Móra cikke a Világ hasábjain »Majompör helyben« címmel. Ebből értesülünk arról, hogy mi is történt Szegeden, a múzeumban, ahol az igazgató a »koponyás almáriom« fölé szemléltető képet állított ki, mely a jávai majomember, ausztráliai ősember, a neandervölgyi ember és az európai ember koponyája közti átmenetet ábrázolta. Lett fölháborodás a maradi koponyák körében! Följelentették mind a két fölöttes hatóságánál az irót, hogy olyan »elvetemedett mordályégetővel árul egy gyékéhyen, mint Darwin«, sajtó útján támadtak neki, hogy azt hirdeti írásban és képben, hogy a koponya fejlődött. Követelték az. »istentagadó és tudománytalan kép eltávolítását. Móra és munkatársai éppen azon törték a fejüket, mi módon, milyen cikkbeli válaszoljanak a múzeumot ért támadásra, amikor jelentették, hogy időközben valaki a kiállításon kilopta a képet a keretből. »Ugy látszik, nemcsak fura urak, de »úri« tolvajok is voltak ebben a városban, csak dokumentálni akartak, a keretet üvegestől a falon hagyva.) Most mitévők legyenek. Móra aludt egyet az esetre s másnap a következő feliratot tétette be az ellopott kép keretébe: »Ebben a keretben egy kép volt, amely azt ábrázolta, hogy milyen volt a koponya fejlődésének útja a majomembertől a mai emberig. Valaki, akinek a koponyája nem volt fejlettebb, mint a majomemberé, kilopta a képet a keretből. A közgyűjteményeket minden tisztességes kultúrember őrizetébe ajánljuk!« íme a bizonyíték: a szegedi majompört házilag, »inkvizíció nélkül« is be lehetett fejezni' Dr. Csongor Győzd