Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

Péntek, 1959. december i 4 Ujabb nagy jelentőségű beszédek hangzottak el a pártkongresszuson .(Folytatás « 2. oldalról.) jünk meg » szövetkezetek szamara. És annak is, hogy sikeresen teljesíthesse a második ötves tervben célul tűzött em kis feladatokat a termetó és árutermelés fellendíLésében. Ezután elmondotta, hogy jártunk a múlt évben szénás új intézkedést foganato;tott a termelőszövetkezetek . negszilárditására. Az intézkedések általában .eváltak, szövetkezeteink legerősődtek. A termelőszöatkezetl mozgalom tízéves jjlődésében még nem volt álda — a számszerű fejleszsben elért nagy siker mélát — ilyen gyorsütemű, tartó eredményeket ígérő megálárdításra. Ez az eredlény párt- és állami szerveink; valamint a szövetkezeti útra lépő dolgozó parasztság jó munkáját dicséri. A Központi Bizottság határozata nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a fejlesztés idején is megfelelő figyelmet kell fordítani a meglevő termelőszövetkezetek erősítésére — mondotta és részletesen ismertette az ezzel kapcsolatos feladatokat. A második ötéves terv termelési céljai — folytatta — minden eddiginél nagyobb feladatok elé állítják a magyar mezőgazdaságot A termelést ilyen arányban csak korszerű termelési eszközökkel dolgozó szocialista nagyüzemekben fejleszthetjük. A mezőgazdasági hozamok fellendítésének a kulcskérdése a termelés további belterjesítése. gyásztól árát, éppen olyan érdeke a munkásosztálynak, az . egész országnak, végső soron magának a parasztságnak is aiz, hogy szilárdan tartsuk a felvásárlási árakat, így bátran tervezhet, biztonságosan termelhet a jövő esztendőben is. Felvásárlási rendszerünket fenn kell tartani és a fejlődésnek megfelelően tovább javítani, fejleszteni — mindenekelőtt olyan irányba, hogy a szerződéses rendszerben a jövőben jobban támaszkodjunk az erősödő szocialista szektorra, A felvásárlás alakulása ne csak vállalati feladat legyen, hanem a pártszervezeteké és tanécsöké is. Dobi Igtván elvtára: Meg kell adniok a felvásárláshoz a szükséges politikai támogatást. A politikai munka megjavulásának köszönhető az is, hogy ezen az őszön, az időjárás okozta igen nehéz körülmények között, a terv szerint előirányzott területen sikerült befejezni a kenyérgabona-vetést. Összefoglalva: a mezőgazdaságban előttünk álló feladatok végrehajtásának kulcsa elsősorban a termelés pártirányítását végző termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gcpállomási kommunisták kezében van. Ha a kommunisták jól dolgoznak és tovább javul a pártszervezetek gazdasági szervező munkája, ezzel együtt a rendszeres, mindennapi politikai munka, akkor több mint bizonyos, hogy a pártonkívüli falusi dolgozó tömegek megnyerésével és támogatásával, a falu szocialista átszervezésével egyidőben — éppen ennek talaján — sikeresen megoldjuk népünk javóra a mezőgazdasági termelés és árutermelés erőteljes fellendítésének feladatát is — mondotta Fehér Lajos. t Szőcs Gyula Nógrád megyei ' küldött felszólalása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szólalt fel: A Fejér megyei termelőszövetkezetek jő kezdeményezése Minden ferme'őszevetkezeti tag formálódjék szocialista emberré A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében elsőszámú feladat az ország kenyerének biztosítósa. Nagyon fontos a kellő takarmánybázis megteremtése is. Szép eredményeket értünk el tbben az esztendőben a hibridvetőmag széleskörű elterjesztésében. A népgazdaságnak számottevő érdeke fűződik ahhoz, hogy a Fejér megyei termelőszövetkezetek példájára más megyékben is minél több termelőszövetkezet csatlakozzék a 3« mázsás mozgalomhoz. Termelőszövetkezeteink Jelentós része ma mór rendelkezik a szükséges feltételekkel, hogy a gabonafélék után a kapásnövényeknél — mindenekelőtt az abraktakarmáhy-termesztésnél tömegméretükben bebizonyítsa a nagyüzemi termelés döntő fölényét az egyéni, kisparaszti gazdálkodással szemben. Nagyon fontos követelmény, hogy az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben jó legyen a vezetés cs a szakvezetés. Jelenleg termelőszövetkezeteink 60 százalékában dolgozik szakember. Az idén 1350 agronómus jelentkezett termelőszövetkezeti .munkára és számottevő szerepük van máris az új szövetkezeti gazdaságok megerősödésében. A párt számit arra, hogy a fővárosban és vidéken ma még különböző termeltető vállalatoknál vagy más helyeken dolgozó agronómusok közül mind többen és többen jelentkeznek erre a nem könynyű, de nagyon szép feladatra és részt kérnek a termelőszövetkezetek megszilárdításának, felvirágoztatásának nagyszerű munkájából, amellyel kiérdemlik társadalmunk és államunk legteljesebb erkölcsi és anyagi megbecsülését A Központi Bizottság határozata nyomatékosan aláhúzta — folytatta Fehér Lajos —, hogy a termelőszövetkezeti mozgalommal együtt kell fejlődnie a mezőgazdasági árutermelésnek. A termelőszövetkezet már az első évben nagyobb terméseredményeket tud elérni, mint az egyéni paraszt és több árugabonát adhat az országnak. Ezt igazolják a szövetkezetfejlesztésben legjobb eredményt elért megyék idei tapasztalatai is. Bonyolultabb a helyzet az állattenyésztésben. A nagy-i üzemi állattenyésztés kialakítása ugyanis folyamatos munka és ehhez időre van szükség. Minden erővel, gyors ütemben kell fejleszteni a közös szarvasmarha-, sertés-, birka- es baromfiállományt. Emellett azonban ' a legnagyobb mértékben ki kell használni a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságóban levő árutermelési lehetőségeket is. Meg kell tehát érteni, hogy a közös jószágállomány eltartásához szükséges takarmány biztosítása mellett év közben munkaegységre adjanak takarmányelőleget a háztáji jószágállomány részére. Baráti viszonyt az egyéni parasztokkal A felvásárlás biztonságának fő útja a jövőben is a szerződéses felvásárlás — folytatta Fehér Lajos. — A szerződéses felvásárlás méreteit a szocialista szektor termékelnek szinte egészére ki kell terjeszteni, de fenn kell tartani az egyéni gazdaságokra is. Egyes helyeken még mindig akadnak olyanok, akik akadályozzák a szerződéskötést az egyéni parasztokkal. Az ilyen embereknek fogalmuk sincs az átmeneti idő sajátos problémáiról. Egyszerűen nem értik, hogy olyan cikkeknél — mint például a sertés, a baromfi, a cukorrépa, a burgonya, vagy a kenyérgabona —, amelyekből az állam számára egyenesen kívánatos a szerződések túlteljesítése, nem gátolni, hanem segíteni kell a szerződéskötést az egyéni parasztgazdaságokkal is. Ezt mindenkinek világosan meg kell értenie és eszerint kell cselekednie. Három év tapasztalatai alapján, ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy felvásárlási rendszerünk bevált, kiállta a próbát. így a Központi Bizottság irányelvei bátran javasolhatják a pártnak és az országnak, hogy a jelenleg érvényben levő felvásárlási rendszert fenn kell tartani. A mezőgazdasági árszínvonalnak továbbra is biztosítania kell egyrészt a termelők anyagi érdekeltségét a termelés fokozásában, másrészt elő kell segítenie, hogy a népgazdaság anyagi helyzetének és a párt politikájának megfelelő arány alakuljék ki a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság reáljövedelme között. A jelenlegi árszínvonal Ilyen szempontból megfelelő. Megfelelő a termelőszövetkezetek szempontjából, de az egyéni parasztgazdaságok szempontjából is. Termelési biztonságot ad számunkra, tehát ha szorgalmas munkával többet termelnek, több a bevételük is. A párt a mezőgazdaság átszervezésének egész Ideje alatt változatlanul szövetségesi, baráti Jó viszonyt kíván fenntartani az egyéni dolgozó parasztokkal. Ezt azzal is kifejezésre juttatja, hogy a felvásárlási árrendszerrel biztosítja számukra az anyagi érdekeltséget, hathatósan segíti termelésüket. Határozottan el kell vetnünk az egyes helyeken jelentkező olyan irányú törekvéseket, amelyek például a sertés és a burgonya felvásárlási árénak emelését . szorgalmazzak. A parasztságnak — a termelőszövetkezetinek és az egyéninek egyaránt — meg kell értenie világosan: amennyire érdeke saját magának az, hogy változatlan szinten tartsuk az iparcikkek foEngedjék meg, hogy tisztelettel, szeretettel és bizalommal üdvözölhessem a kongresszust — mondotta — többek között — körülnézve a teremben, jólesik látni elvtársakat, akikkel 1919ben együtt voltunk vöröskatonák, később együtt harcoltunk a Horthy-fasizmus nehéz esztendeiben, majd azután, hogy a hős szovjet hadsereg meghozta számunkra a szabadságot, együtt dolgoztunk a szocializmus építésén. És jólesik látni a fiatalok, a küzdelemben és munkában utánunk következő nemzedék képviselőit, akiknek szemében is a kommunista harcosok lelkesedése ég: Szocialista átalakulásunknak egyik legfontosabb időszerű kérdése a mezőgazdaság fejlődése, a termelőszövetkezeti mozgalom. Ez a kettő egymástól elválaszthatatlan. A párt és az állam segíti a parasztságot, értékeli és támogatja a termelés fejlesztésére irányuló érőfeszítéseket, elsősorban és nagyobb jnértékben azonban a szocialista társulásokat támogatja. A dolgozó parasztság hozzáértése és szorgalma a kis parcellából is kihozza azt a keveset, amit ki lehet hozni. Ez a szorgalom és hozzáértés azonban a gépek segítségével, fejlettebb tudományos termelési módszerek alkalmazásával sokszorosan tud érvényesülni és ragyogó eredményeket hozni a szövetkezeti nagyüzemekben. A nemzeti egységről Arra kell törekedni <— folytatta Dobi István —, hogy minden szövetkezeti tagunk mielőbb szocialista emberré formálódjék és öntudatosan vegye ki részét a szocialista termelőmunkából. És ugyanakkor legyen munkása az egész falu szocialista, társadalmi átalakulásának Is. Arra kell törekedni, hogy meglévő szövetkezeteink állandóan fejlesszék növénytermelésük és állattenyésztésük színvonalát, gondozzák és növeljék a föld termőerejét, minél tökéletesebben alkalmazzák a gépi erőt, a legmodernebb termelési technikát Becsüljék meg, gyarapítsák a szövetkezeti közös vagyont, mert ez a szövetkezeti tagok vagyona és egyúttal a termelőszövetkezet gazdasági fejlődésének anyagi alapja. Amikor a kongresszus kommunista igazmondással és őszinteséggel vitatkozik, megfontoltan tanácskozik és forradalmár bátorsággal határoz életünk nagy kérdéseiről, azt a nemzeti egységet szolgálja, amelyet a becsületes dolgozó emberek neveznek nemzeti egységnek. Erősíti kapcsolatainkat a Szovjetunió által bölcsen vezetett szocialista táborral és a világ proletariátusának nagy családjával. Szolgálja a béke ügyét, a népek békés egymás mellett élését, barátságát. Ehhez a munkához, elvtársi hűséggel sok sikert kívánok — mondotta befejezésül Dobi István. Brutyó János elvtárs: ———————————— . H mimkésh^folom erősítésének legfontosabb feltétele a szocializmus "anyagi alapiénak megteremtése Hysni Kapo, az Albán Munkapárt Politikai Bizottságának tagja és Pak Den Aj asszony, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja adta át ezután a kongresszusnak az albán és a koreai nép forró testvéri üdvözletét. Dr. Drenyovszki Gyuláné, és Gosztonyi János, a Vas megyei pártbizottság első titkára után Brutyó János, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára beszélt. A felszólaló aláhúzta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt érvényre juttatta a lenini szakszervezeti elveket. A Központi Bizottság politikájában e téren Is ténylegesen érvényesül a tömegekkel való kapcsolat jelentősége s ez nemcsak szavakban, de tettekben is kifejeződik; A szakszervezetek helyeslik és támogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait és minden erejükkel munkálkodnak a párt politikájának megvalósításáért. Az alapkérdés természetesen a munkáshatalom erősítése, hiszen minden egyéb — ezt. 1956 is megmutatta — ettől függ. A munkáshatalom erősítésének legfontosabb feltetele a szocializmus anyagi alapjának megteremtése. Pártunk VII. kongresszusa a szocializmus alapjainak lerakását tűzi célul a népgazdaság egész területén. Hatalmas jelentőségű \ győzelem lesz ez, amely minőségi változást eredményez. Egyetértünk tehát a beszámolókban elhangzottakkal, a népgazdaság fejlődésének irányával, arányaival, helyeseljük a párt politikáját — mondotta — majd a termelés egyes kérdéseiről beszélt. Megállapította, hogy az ötéves terv céljai teljes mértékben reálisak és végrehajthatók, fontos azonban, hogy a termelékenység a megtervezett arányban növekedjék. Mindenkivel meg kell értetni, hogy a termelékenység növelése kulcskérdés. Ma még gyakori, hogy gazdasági vezetőink a pillanatnyilag könnyebb megoldást választják: elsősorban a létszám növelésével, mértéktelen túlórázással és rohammunkákkal növelik a termelést. Kevésbé használják a legfőbb eszközt, a műszaki fejlesztést, a technika színvonalának emelését. Ezen a helyzeten változtatni kell. Az ötéves terv irányelvei jelentős összegeket szánnak a műszaki, a technikai színvonal emelésére, a beruházásokra, a felújításokra stb. De a műszaki fejlesztés mellett is vannak még kihasználatlan tartalékok, mint példáula jobb üzemszervezés, a munkaerő gazdaságos és célszerű felhasználása és a munkafegyelem megjavítása. Ezeket is minél előbb fel kell használni. A szocialista verseny megszabadul bürokratikus sallang faitól A termelési tömegmunká- munkás új viszonyát tükröban — folytatta — a leg- zik a munkához, munkatárfonfosabb' a szocialista sálhoz, a társadalomhoz, s munkaverseny. megváltozott életét jellemzik. Ezért a szakszervezetek egyre inkább erre fordítják figyelmüket. A kongresszusi munkaversenyben — amelynek céljai reálisak, a dolgozók számára érthetőek — a legszélesebb tömegek vesznek részt és teljesítik a Magyar Szocialista Munkáspórt VII. kongresszusának tiszteletére vállalt felajánlásaikat. Azért fejlődhetett ilyen eleven, életerős mozgalommá a kongresszusi munkaverseny, mert Brutyó János ezután az életszínvonal tervezett mértékű és ütemű növekedésének feltételeivel foglalkozott Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek egyetértenek a Központi Bizottság beszámolójában elhangzott célokkal és fontosnak tarják, hogy a reálbér emelkedésének fő formája a bérek emelése legyen. mert ez teszi lehetővé a bérarányok további szükséges javítását és ez fejleszti a szocialista elosztás elvét. A dolgozók élet- és munkakörülményeit szabályozó rendeletek, törvények betartása igen fontos — folytatta. A szakszervezeti bizottságok tehát ellenőrizzék a törvények és rendeletek betartását, biztosítsák végrehajtásukat, lépjenek fel az előírások megsértőivél szemben. Meg kell mondani, hogy — bár e téren is előrehaladás mutatkozik — előfordulnak még olyan esetek, amikor egyes gazdasági vezetők az üzemekben vagy a minisztériumokban nem tartják magukra nézve kötelezőnek a törvényes rendelkezéseket, márpedig a munkások általában azon mérik le a rendeletek jó vagy rossz voltát, hogy valósulnak meg azok az életben. A szakszervezetek politikai, világnézeti nevelő munkáját ismertette a továbbiakban. A magyar szervezett dolgozók kétmilliós tábora: hatalmas erő Rámutatott: — hatalmas erőt jelent a magyar szervezett dolgozók több mint kétmilliós tábora. Ez akkor válik igazán politikai erővé, ha a szakszervezetek választott vezetőinek csaknem negyedmilliós serege mindennap fáradhatatlanul magyarázza a párt helyes politikáját, segíti megoldani a dolgozók problémáit, közvetíti a dolgozok véleményeit, örömeit, gondjait a vezető szervekhez cs ha úgy szükséges, megmondja azt is, ha nem jogos a dolgozók, valamely kívánsága. Petőfi Sándor Bács megyei küldött a homokos területek mezőgazdasági művelésének kérdéséről szólt. Ezt követően D. N. Aidit, az Indonéz Kommunista Párt főtitkára, John Mahon, az Angol Kommunista Patt Politikai Bizottságának tagja, L. Cend, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja köszöntötte az MSZMP VII. kongresszusát. A kongresszus szerdai ülésének végén a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd felolvasta pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett levelét. Hoang Van Hoan felszólalása után 'az elnöklő Barta Elekné bezárta a kongreszszus szerdai tanácskozását. a Központi Bizottság márciusi határozata világos, érthető célt adott, reálisan megmutatta, mit lehet és kell tenni a szoc'alista építés meggyorsítására A szocialista verseny egyre inkább megszabadul a régi, bürokratikus sallangoktől és kialakulnak a verseny változatos, új formái. A verseny új hajtásairól, a szocialista brigádok szerepéről beszélt ezután. Céljaikban és tevékenységükben azok a. nemes tulajdonságok öltenek testet, amelyek a D külföldi sajtó az MSZMP kongresszusáról MOSZKVA A szovjet lapok részletesen beszámolnak az MSZMP VII. kongresszusáról, a szovjet pártküldöttség magyarországi tartózkodásárór. A Pravda és az Izvesztyija csütörtökön teljes terjedelemben közölte Hruscsovnak a Ganz-MAVAG-ban mondott beszédét. A két lap beszámol arról, milyen szeretettel és lelkesedéssel fogadták kedves vendégüket a magyar munkások. A tudósítók ismertetik Hruscsovnak a gyár dolgozóival folytatott beszélgetését és a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatát. »Az SZKP-küldöttség tagjainak találkozása a magyar munkásokkal pompás megnyilvánulása volt a magyar munkásosztály növekvő öntudatának, a magyar és a szovjet nép barátságának« — írja a Pravda két tudósítója. Ismertetik a lapok Hruscsov kongresszusi beszédének külföldi.visszhangját is. VARSÓ A csütörtöki lengyel lapok sok cikket közölnek a kongresszusról. Valamennyi újság ismerteti a kongreszszus harmadik napjának eseményeit. Részletesen közli Ignacy Logasowinckinak, a lengyel küldöttség vezetőjének felszólalását. A lapok bő tudósításokban számolnak be a külföldi vendégeli gyárlátogatásairól, különösen Hruscsov elvtárs és a GanzMÁVAG-gyári dolgozók találkozásáról. BERLIN A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja »Az NDK teljesíti történelmi feladatát« címmel közli Walter Ulbricht beszédét.