Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

Csütörtök, 1959. december t 6 A földbevitel egyes kérdései a termelőszövetkezetben A tag köteles a saját, va- nek termelőszövetkezeti kö- megtagadása esetén a ha» lamint a vele közös háztar- zös használatba adásához a szonbéríet, illetőleg a szer... ... .... , ... haszonélvező írásbeli hozzá- zodésgn alapuló haszonélvetasban élo csaladtagok tu- járulása szükséges. Nincs zet a gazdasági év végével lajdonában, haszonélvezeté- szükség hozzájárulásra, ha a megszűnik. A tag által maben, haszonbérletében, vagy haszonélvező a belépővel kö- gánszemélytől haszonbérelt és bármilyen más törvényes zös háztartásban élő család- a tsz-be bevitt föld után a , . . .. helyben szokásos haszonbért jogcím alapján hasznalatá- ^ ... köteles a tsz megfizetni. Haban lévő összes földet — Tartasi es életjaradeki ko- szonbérelt állami tartalékideértve a legelőt és erdőt telezettséggel terhelt földnek föld bevitele esetén a hais a termelőszövetkezet termelőszövetkezeti közös szonbéríet megszűnik és a közös használatába adni, ki- használatba adása esetén a ^^föld a Je™elő«gvéve a törvényesen vissza- tag kötelezettsege fennmatartható háztáji földet. A rad. A termelőszövetkezetbe f asznaiataoa megy at. n beviteli kötelezettség arra a belépö tag haszonbérbe termelőszövetkezet, taggal földre kis kiterjed amelyet adott fö,djére kötött haszon. közös háztartásban élő csaa tag, vagy a vele kozos bérleti szerződés a gazdasá- Wdtagot, aki nem tagja háztartásban elő csaJadtag ^ éy végéve, megszűnik. ugyan a tsz-nek, de saját a termelőszövetkezetbe tor- A belépö teg> vagy a vele földje a termelőszövetkezet tént belepese utan tulajdon, közös háztartásban élő csa- közös használatában van. vagy haszonélvezet jogci- ládtagok áital magánsze- földjáradék illeti meg. A esamén szerez. mélytől haszonbérelt, illetve ládtag részére, ha megélheSzülői felügyelet, gyám- haszonélvezett földnek ter- tésének alapja a közös haszság, vagy gondnokság alatt melőszövetkezeti közös hasz- nálatba adott saját föld, vá.álló személy földjét csak nálatba adásához a haszon- lasztása szerint földjáradék gyámhatósági hozzájárulás- bérbe adó, illetőleg a tulaj- helyett a helyben szokásos sal lehet a tsz közös haszr donos írásbeli hozzájárulása haszonbért köteles a termenálatába adni. szükséges. Hozzájárulás ese- lőszövetkezet fizetni. UgyanJogszabályon, bírósági vagy tén a szerződésbe a haszon- ez a választási jog illeti hatósági rendelkezésen to- bérlő, illetőleg a haszonéi- M id5s élethivatásszevábba szerződésen alapuló vezo helyére a termeloszo- .. , haszonélvezettel terhelt föld- vetkezet lép. A hozzájárulás ruen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó parasztot is, aki földjét a termelőszövetNapirenden Átkelési nehézségek NE HIGGYE senki, hogy Deszki Gépállomás több valamiféle folyami, mond- traktorosa szerepel jelenleg juk tiszai, vagy marosi át- is a feljelentettek között, kelésről van szó. Ilyesmiről A szabály — az szabály! csak ritkán hallunk, s ak- Ezt jól tudjuk mi is, s ha kor sincs vele sok baj. An- valaki megsérti ezeket, ám nál inkább több bonyoda- viselje a büntetést is. Lelom származik abból, ha a hetne azonban más megolgépálloimási traktorok bitu- dást is keresni éppen azért, menos úthoz érkeznek. Mi- mert szaporodnak a traktovel egyre több a traktor és rok és a »bitumenlepedővelszaporodnak a bitumenos leterített utak. Helyes lenne, utak is, sokasodik a bonyo- ha az Útépítő Vállalat, amidalom, a szabálysértés. Mit kor ilyen portalan utakat tehet a traktorista, ha ilyen épít, hagyna bizonyos átkelő úton kell áthaladnia? A sza- helyeket, amit kockakővel bályok, rendeletek értelmé-, raknának ki. Nem kellene béri fed kell tennie a védó- ezt sűrűn alkalmazni, de gyűrűt a hátsó kerekekre, például a szeged—makói utaz elsőről pedig le kell sze- szakaszon falunként egyet, relnie az éltaiéjt De mivel vagy kettőt létesíthetnének, a gyűrűket rendszerint nem \ VÍZÜGYI Igazgatóság hordják magukkal, hiszen belyízlevezetó árkait is hekint a határban az őszi iyes lenne szélesebb hidakszántás-vetés idején nemigen kaj ellátni, mert az új, movan rá szükség, ezért ha a dern, nagy mezőgazdasági bitumenos utakhoz érnek, gépekkel már nem tudnak rövid »habozás« után »neki- több jelenlegi hidacskán átvágnak« és természetesen az haladni. Több helyen 5—6 utat is felvágják. Számukra kilométert kell kerülni a ez a gyorsabb »eljárás«. A gépállomás traktorainak, traktornyom azonban ott ma- hogy a rendeltetési helyre rad. Ha látták, ha nem, az jussanak. Tehát úton és árilletékesek végül mégis csak kon is könnyíteni kellene a megtudják, ki volt a tettes, traktorok átkelését, s aztán jön a büntetés, A N. P. kezetnek — bár annak nem tagja — haszonbérbe adta. — AZ ÁLLAMI gazdaságok 1960-ban országosan nagymértékben növelik burgonyatermő területüket. Amíg az idén 6700 holdon állítottak elő vető-, étkezési és szes^burgonyát, 1960-ra már 15 000 holdat irányoztak elő erre a célra. , Jóléti állam" vagy osztályállam ? (Bécsi tudósítónktól.) paragrafus tehát látszólag jon itt a sok közül. AusztAmióta az osztrák szoci- azoknak ad igazat, akik a riában nemrében oszlatta* áldemokrácia mintegy más- »jóléti államiról beszélnek, fel egy miniszteri igazgatóiéi évvel ezelőtt közzétette Hogyan érvényesül mind- ságot. Ennek az Igazgatoúj programját — amelyben ez a gyakorlatban, az élet- ságnak az első uzletvezetoelső ízben mutatott ajtót ben? Je, dr. Hans Igler vezernyíltan a marxizmusnak —, Egy munkás jövedelme, a igazgató, nem keveseDD, az osztrák politika termino- túlórákat és a vasárnapi mint nyolc felugyelőbizottlógiájában egy új fogalom, munkát tó beleértve, ha- sági tisztségét visel -kojetózó bukkant fel. Ezt »jó- vonta átlagosan és általá- zöttük olyanokat, mtat » léti államinak hívják, és ban 1400 schillinget tesz Wertheim, a Nitrogéngyár feltalálói minden vitában ki; egy alkalmazott 1900 és a Cukorgyár ****** * felhasználják, ha az osz- schilling átlagkeresetet tud jelenleg feloszlatott igazgatályöntudatos munkások kimutatni egy hónapban, tosagban 25 ezer schillingosztólyállamról beszélnek, Ugyanakkor — a hivatalos re rúgott s ezt az eszeget és döntő osztályharcot kö- statisztikai kimutatások évente tizenötször fizették vetelnek a burzsoáziával szerint - egy munkás, ki szamara Az igazgatóság szemben vagy alkalmazott családjá- második uzletvezetojenek a A »jóléti állam« jelszava nak a normális megélhető- szociáldemokrata Anton a svéd példa nyomán az séhez általában 2513 schil- Schopfnak tíz nagy cegnel uralkodó osztálynál lelt tet- lingre van szüksége. van- felugyelobizottsági tisztszésre - de a dolgozó osz- A férfiaknak 65. a nők- sege. (Pl. Elin, Bohler, Ertályoknál nem. A szociál- nek 60 éves korukban ad- dől, Siemens stb.) Sót, az demokrata teoretikusok iák meg azt a jogot, hogy Alpine—Montan-nál tó felngyanis azt állítják, hogy öregségi járulékot kapja- ugyelobizottsági elnök Enaz osztályharc korszerűtlen, nak - ha legalább 15 évet nek ellenere a feloszlatott túlhaladott fogalom és gya- ledolgoztak. . A munkások igazgatosagnal egyedül 23 korlat, nincsenek többé öregségi járulékát 750, az ezer schilling volt a fiMigazi kapitalisták, a mun- alkalmazottakét általában tese, mely összeg ugyancsak kásság pedig kiharcolta ré- H20 schillingben szabták tizenötször volt fizetendő szesedését a termelésben, meg. esztendonkent »Ugyanazon az ágon ülünk Távirati stílusban így pe- A harmadik uzletvezetó, a vállalkozókkal - mond- reg le ez az ügy a kellek- Ottó Sykora jelenleg olyan ják a munkásokról — s tív szerződés és a törvénye- allast veszített el, amely ha mi ezt az ágat elfűré- sen kijelölt anyagi helyzet számára havonta annyit szeljük, együtt esünk le a keretein belül százezer jövedelmezett, amennyit fával«. Ezek a teoretikusok —> el kell ismerni — hazug elméletükkel sok ezer munkást tévútra vezettek s ezzel eggyel ismét több munkáscsalád mázott életében. költ el egy esztendőn át. osztrák munkás és alkal- egy egesz S i I , SAKK, 1 i I A magyar bajnokságon Vf3. Kg8, 20. e5, Hfd5, 21. Szabó nagymester mellett He4, Hc4, 22. Bel, Hcbö, 23. Porjtisch szereplését kíséri Hd6, Bab8, 24. Bcel, f6, a legnagyobb figyelemmel 25. He6, fxe, 26. Hxf8, Bxf8, a sakkozók tábora. Vajon 27. Bxe5. Hxf4, 28. Hf5!,s8sikerül-e Portíschnak har- tét feladta, madszorra is elnyernie a * bajnoki címet? Tavalyelőtt a XIII. ma- A megyei bajnokság negyar bajnokságon még meg- gyedik fordulóján az SZVSE lepetést keltett a fiatal a hódmezővásárhelyi MÁVPortisch győzelme, de a HMTE csapatával játszott s tavalyi bajnoki versenyen 9:3 arányú győzelmet aramár mindenki jó ered- tott. A szegediek hat játszményt várt tőle. Portisch mát nyertek, hat pedig Szabó és Barczával holtver- döntetlenül végződött, senyben első lett s a hármuk közötti négyfordulós körmérkőzést Portisch nyerte meg. A kétszeres magyar bajnok győzelmét a mostani versenyen elsősorban Szabó nagymester teheti kétségessé. Portisch stílusára jellemző az alábbi kitűnő játszmája, melyet a tavalyi bajnokságon nyert meg Szabó ellen. Felesleges hozzátenni, hogy Nekik még sem kell munezeken a hivatalos adató- kanélkülivé válniuk, vagy kon sok a »kozmetika«, másik tisztségeikből elniuk hogy tízezer öregembernek (amelyek sokszorosát jove=^.0 qlyan nyugdíjjal kell meg- delmezik annak, amit a okunk van arra hogy ve- ^légedn^ amel nem tesz szóban forgó igazgatóságluk szembehelyezkedjünk. krTöbb^ta200L30o schil- nál kaptak). 4 Gondoskodik * lingnél, amiért körülbelül róluk a »joleti állam«. Minden állampolgár egyen- 150—200 kilogramm tüzelőt Míg a feloszlatott igazgatóis a törvény előtt, a születé- vásárolhat. ság körülbelül 130 alkalmasi, nem-és rangbéli, osztály- Egészen másként értei- zottjának 1,1 millió schilés műveltségi előjogok ki van- mezik ezt a paragrafust az hng végkielégítést szabtak nak zárva „— így hangzik uralkodó párt ' protekciósai meg, a három üzletvezetoaz osztrák alkotmány he- számára. Az ő számukra az nek nem kevesebb, mint tedik paragrafusa, a köztár- osztrák állam valóban »jó- nyolcmillió schillinget adsaság alaptörvénye. Ez a léti állam«. Egy példa áll- nak. Ezen kívül Igler Schopf és Sykora — akiket sok hasonló helyzetű tárMi történik a kulisszák mögött a vztfyedi fá&s-zUrUáz&ah,? Bábszínház... ISO gyerek izgul a nézőtéren, drukkol Kinizsinek, Mujkónak, Tündér Ibrinkónak; kacag, visítozik és tapsol, amikor az igaz elnyeri jutalmát, a gonosz megkapja büntetését... Megelevenedett meséket lát, csodatevést, varázslatot; minden vasárnap másfél órát »utazik« a mesevilágban egy-egy előadáson. S még egy hét múlva is azon tanakodik, miként emelte fel Kinizsi a hatalmas követ; hogyan csinálták a villámot és az égzengést, mitől világított pirosan Retteg király gonosz szeme... Egy évben mintegy száz előadáson 14— 15 ezer gyerekkel ismétlődik meg ugyanez, vasárnapról vasárnapra, s ezután még több lesz a csodálkozok száma, mert a sok bérlő miatt újabban három előadást kell rendezni minden ünnepnapon. S mi történik az aprócska kulisszák mögött, amíg a gyerekek izgatottan és nekihevülve szoronganak a ma már kinőtt nézőtéren? > A függöny mögött diszletdarabok és bábák légiója; színes fényszemek; kellékek sorakoznak — látszólag »költői« rendetlenségben, a valóságban a legszigorúbb rendben. A szín alatti süllyesztett »platzon- 8—10 felnőtt szorong, kezükben egyegy bábu. Kilépnek és beugranak a cselekménybe, hanggal és mozgással elevenítik meg • bábjukat, néha egyszerre kettőt is. Alig férnek egymástól a szűk téren, mégis minden' a legnagyobb rendben halad, mert úgy mozognak, olyan csalhatatlan pontossággal, mint a bolygók a mindenségben. A szöveget fejből mondják, s maguk teszik a forgatókönyvhöz a bábuk mozgását, ,a kifejező »gesztusokat«. A díszletek, a bábuk, a ruhák is saját munkájuk, s egyszer-egyszer a mesét is maguk dolgozzák fel bábszínpadra. Mindezt jórészt társadalmi buzgóságból. Gyárakból, hivatalokból, iskolákból verbuválódott ez az erős közösség és Csongrád megye egyetlen állandó amatőr bábszínházát hozta létre és tartja fenn, minimális költségvetéssel, évi 12 ezer forint támogatással, melyet a November 7 Művelődési Otthontól, mint a bábszínház gazdájától kap. Végig kell nézni itt a kulisszák mögött! Minden »saját gyártmány« — a menynyezetre szerelt »zsinórpadlás«, a világítás, a hangosítás, a díszletállványok.. • Nagyon sok szorgalom és lelkesedés tornyosul ezekben, s 3—4 éve, mióta ez a Szórakoztató, gyermekekért dolgozó közösség összekovácsolódott, ez a pótolhatatlan tőke mindig csak kamatozott... S. 1. VI w . M yM* % IP 11 n m. s ü fj i 1 m IS WWW • Világos: Portisch Sötét: Szabó Világos: Kc2, Hc4, Hd7, Fb7, gyalog: d3 (5) L d4, Hf6. 2. c4, g6, 3. Sötét: Kb4, gyalog: d4 (2) Hc3 d5 4. cxd, Hxd5, 5. Világos indul s a hármáéi. Hb6. 6. Fe3, Fg7, 7. h3, dik lépésben mattot ad! 0—0 8. Hf3, c6, 9. Fe2, Fe6, (Wurst feladványa). 10 Ő—0 Fc4, 11. Vd2, H8d7, A múlt heti feladvany 12! Fh6!, e5. 13. Fxg7, Kxg7, megoldása: 1. Vf6+Ü, Fxf6, 14 Fxc4! Hxc4, 15. Ve2, 2. Bh7+, Kg8, 3. exf, Be8, cxd 16. Hxd4, Hcb6, 17. 4. Bdhl s sötét a mattot Badi. Vh4. 18. Iá, HI6, 19. nem tudja védem. (Siflis felv.) Munkában az egész csopo rt A színpadi Hófehérke és a hét törpe meséje elevenedik meg a _„„ A színpadi horizont alatt mindenki jelenésen van, kivéve a világosítót, aki a padlásról* irányítja a fénycsóvákat s egy-két „rejtett" foglalkozta táaú bábost. A gyerekek osak l KAhnkAÍlátiák de a fényképezőgép lepillanthat a kulisszák mögé. Balról Jobbra: Kakovirí xííSíásné ekyetemi hallga tejGjSiris György, a Vízügyi Igazgatóság dolgozója. Molnár nnka rimnTzisŰ Szabó János „é, a Finommechanikai Vállalat dolgozója, Szirányi Mária, az iví alkaTmazottj; Kövér Béla, a csoport vezetője, a Fémfeldolgozó Vállalattól és Jurái iml a Töme'ciÜkKTSZ-UH. A „társulat" két tagja, Tomb ácz Sári. aki a MAV javítóműhelyben éí Bwhaesl Attila, aki a Tudományegyetem GH-ban dolgozik, a kulisszák meg rejtettebb zuga mögött szolgálja az előadás sikerét. suk közül említettünk példaként— 1960. július végéig megkapták teljes fizetésüket, azután pedig átalakulnak örökös nyugdíjasokká. Sykora és Igler a maguk 45, illetve 39 évével nemcsak a legfiatalabb, de a legjobban megfizetett nyugdíjasai közé tartoznak Ausztriának. Életük végéig megkapják fizetésük 60 százalékát nyugdíjként. Igler esetében 15 ezer, Schopfnál 13 ezer 800, Sykoránál pedig 12 ezer schillinget jelent ez havonként. Míg egy munkás, vagy alkalmazott csak 65 éves korában mehet nyugdíjba, az üzletvezető urak már 61, 45 és 39 éves korukban magas nyugdíjat élveznek. Egy munkásnak, vagy alkalmazottnak, hogy járadékigényét biztosítsa, legkevesebb 15 évet kell dolgoznia és szociális biztosításának költségeit ki kell fizetnie. Még a rokkantsági járadékhoz is elengedhetetlen ötévi munka. A »jóléti állam« vezető embereinek azonban elég 3 esztendő ahhoz, hogy nyugdíjigényüket biztosítsák. S történik mindez az alkotmány jegyében: »A törvény előtt mindenki egyenlő«i . • Kétségtelen, hogy Ausztria az Iglereknek, Sykoráknak és Schopfoknak »jóléti állam«. Éppen így »jóléti állam« Ausztria a kapitalistáknak, amiről naponta meggyőződhet az ember a nagyüzemek mérlegének tanulmányozása során. (Jóllehet már ezek az adatok is átesnek a szépítgetésen). Ebben a »jóléti állam«-ban a gazdagok mindig gazdagabbak, a szegények mindig szegényebbek lesznek. De »egyenlő« jogokat élveznek! — Szegényeknek és gazdagoknak egyenlő joguk van a híd alatt aludni. Hogy egy gazdag nem fekszik a híd alá, a kapitalisták szerint ez csupán egyéniség dolga... A »jóléti állam« tehát kimondottan osztályállam. Szerencse, hogy ezt egyre több osztrák munkás ismeri fel, minden szociáldemokrata ködösítés ellenére. 1 Fritz Dunner 1